A Hon, 1869. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1869-09-15 / 211. szám
gyógyigényeknek és a humanitási czéloknak megfelelnek. Aztán dr. Giacich németül értekezett a kőműtétekről. Dr. Arányi, dr. Vaskovics Jenő koritniczai fördőorvos értekezésének tartalmát német nyelven. Aztán különösen érdekes bonczolásának eredményéről értekezett, azokat ábrákkal illustrálva. Dr. Hamary Dániel egy gutaütési, majd nyavalyatörési,harmadnapos vészes váltóláz esetről értekezett. — Ily esetet dr. Otrobán Nándor is fölemliti. — Érdekes vita keletkezett innen az apoplexia és a váltóláz fölött. Dr. Poora . ... értekezett. Dr. Oláh Gyula előadást tartott eddigi mycologiai tanulmányáról. Dr. Török József művét a „császármetszésről“ dr. Poor olvasta föl. Aztán dr. Poor az izzag (ekrem) fogalmáról értekezett. Elnök kéri a tagokat a jegyzőkönyv hitelesítése végett holnap reggel 8 órakor megjelenni, s aztán előadást tart, egy görvélyes láb után viszszamaradt hegyes szögletű térdzsugor esetről. Az értekezések az évkönyvbe fölvétetni határoztatók. Az ásvány-, föld-és vegytani szakosztály szept. 10-én tartott ülésén elnök Houchard az ülést megnyitván, legelsőben is a múlt ülés jegyzőkönyve fölolvastatván, hitelesíttetik. Ezután Mosel Antal sóügyi előadó a marosujvári sótömzsről értekezik, a marosujvári sóbányákat ábrázoló képeket mutatva be. Pulszky Károly olasz nyelven olvasta „az ember a kőkorszakban Európában.“ Bernát József vázolja azon tetemes földszakadásokat, melyek a múlt évben a Balaton éjszaki partján képződtek. Továbbá a természetvizsgálók alapszabályainak megváltoztatására 3 pontból álló javaslatot ad be, hogy azon esetben, ha az pártolásban részesülne, a zárülés elé terjesztessék. A szűkülés magáévá teszi. Houchard József az elnöki széket átadja Moses Antalnak, értekezendő a magyarországi sóügyekről nemzetgazdászati és pénzügyi tekintetből. Ismét Houchard elnöklete alatt tart előadást : Dr. Kremmer József „a Tiszavidéket alkotó hegycsoportozatnak földtani szerkezetéről, főkép kiemelvén az ott előforduló Serpentin kőzetet és az abban található branzitot, ebből szép példányt mutat be. A fölolvasott értekezések az évkönyvbe fölvétetni határoztatóak. Ezután a jegyzőkönyv — hitelesíttetvén, az ülés működését befejezve — eloszlott. Eredeti külföldi levelezések: Turin, sept 11. (M) Míg a minisztertanács azon töri a fejét hogy megkisértse-e az uj választásokat ? az alatt a Corteleona-i választó kerület Billia ügyvédet, egyikét azoknak, akik a Mazzini összeesküvés gyanúja miatt az aleszandriai várban fogva tartatnak, nagy szótöbbséggel választá meg követül. A kormáynak sehogy sem igazolt szigorkodásaira lehet-e ennél nyíltabb válasz ? Nem hisszük azonban,hogy a berke használjon, ha az egész nemzet szava a közvélemény nem bír hatással,hogy fogná számba vehetni egy kormány egy választókerület nyilatkozatát ? Az ellenzék az új követ szabadon bocsátását követeli s mint mondják,az szőnyegre is került a minisztertanácsban, a nélkül azonban, hogy ez ügyben határozat hozatott volna. Ki tudja, nem fog-e elnapoltatni a határozat mindaddig, míg a választás igazolva leend, mert mint az Opinione Nacionale-ból értesülünk, a belügyér a Corteleoni tanácsot, mely választóbizottmánnyá átalakult, feloszlatni szándékozik,s így ki tudja, hogy a legtörvényesbnek hitt választást az igazságügyér nem fogja-e törvénytelennek tartani, s az új követet a ház megnyitásáig börtönben hagyni ? A kormánylapok eleinte tagadták, hogy a ministérium meghasonlott, most ugyan elismerik, hogy létezett a miniszterek közt nézetkülönbség, de hogy általános, vagy bár részletes válságról szó sincs, s ne is legyen válság, míg a pénztár s a pénzügyek be nem rendeztettek, mindenesetre azután óhajtandó, hogy a válság ne legyen extra parlamentáris. Egy kir. rendelet módosítja a hitel, ipara a kereskedelmi társaságok feletti ellenőrködési rendszert. Jövő nov elsejétől fogva megszűnnek a kir. felügyelők, s a kereskedelmi kamra két tagjából s a tartományfőnökből álló bizottmány által leendnek helyettesítve; a társaságok nyilvánosan fognak beszámolni, a hitelintézetek pedig havi kimutatások által fogják megismertetni helyzetöket a közönséggel. Nem ártott volna ugyan, ha a kormány sokkal előbb gondolkozott volna ezen olyannyira érdekes tárgyról, mennyi visszaélésnek elejét vehette volna , de jobb későn ,mint soha sem, mindenesetre Mordini úr a nemzet elismerésére számot tarthat.- A vakok intézetének bizottmánya által elkövetett botrány tárgyában a sérelmet szenvedett igazgatótól levelet vettünk, melyet egész készséggel közlünk, mert, bár hallomás után irt czikkünk egy két részletét helyreigazítja is, egészben véve megerősíti a bizottmánynak általunk megrótt tettét, és teljesen igazolja azon mély indignatiót,melynek kifejezést adtunk. Mi teljes joggal fejezhettük ki rászólásunkat, mert évek hosszú során át figyelemmel kísértük a vakok intézetét, mint a humanitásnak emelt egyik kiváló intézetet, és ez idő alatt nem tudtuk a bizottmánynak egy oly tettét sem feljegyezni, mely az intézetnek akár anyagilag akár szellemileg hasznára lett volna. Ellenben birunk az adatok egész halmazával, melyek ha nem is részakaratot, de hanyagságot és tudatlanságot bizonyitnak. Ezen adatokat mi, ha az ügy nem intéztetnék úgy el, mint azt ez országos érdekű intézetjava megkívánja, nem fogunk tartózkodni közölni, hogy a közönség ítélje meg maradhat-e csak egy perezre is ily kezekben a vakok ügye! Az érdemes igazgató urat pedig felkérjük, hogy erélyes fellépésében ne tántoríttassa el magát, kövesse a megkezdett ösvényt továbbra is, melyen már eddig is jó nevet szerzett magának, és melyet járva az intézetet a mostoha kezek nyomása alatt is oly fokra emelte, melyért a szerencsétlen vakok háláját, és ez nagy jutalom, kiérdemelte. Egyszersmind kérjük, hogy az ügy állását és menetét időközönként, ha egyébként nem jönne tudomásunkra, velünk közölni szíveskedjék. A vett levél így szól: A „Hon“ esti kiadásának f. é. szept. 13-diki 209-ik számában engem legközelebb érdeklő közlemény jelent meg. Épen nem kívánatos, hogy a lapok ezen felmerült ügyben téves közleményekkel lépjenek a nagyközönség elé. És miután az imént említett közlemény is nem ment egészen ilyenektől , kötelességemnek tartom, azokat helyreigazítani. Először is arról, hogy én Eötvös József bárót, a kultuszminiszter nagyméltóságát, József főherczeg ő fensége beleegyezéséről értesítettem volna, nem tudok semmit. Másodszor ő Nagyméltóságával bokros elfoglaltsága miatt nem beszélhetvén, nem is nyilatkozhatott. Harmadszor az intézet rögtöni elhagyása sem egészen rögtöni, mert nagy kegyesen megengedtetett még október 31 ig az intézetben maradnom ; hivatalos működésemben azonban rögtön, azaz szept. 6-án függesztettem fel. Ami pedig magát a botrányt illeti, az nem a felfüggesztésben van, hanem azon körülményben, hogy a kultuszminiszter nagyméltósága létezőnek sem tekintetett, s jóváhagyása ki sem kéretett. Pedig tudniok kellene jól azon uraknak, hogy a dicsőült nádor tudta és beleegyezése nélkül ők a tanári karból senkit sem fel nem függeszthettek, sem el nem bocsáthatták. Nádor nem létében ezen hatáskör senki más által jogosan nem gyakorolható, mint a kultuszminiszter által. Ez az egyik. A második az, hogy a bizottmány tagjainak egy része, egy füst alatt feladó, vádló és bíró. A harmadik pedig az, hogy titkos kémrendszert tartanak fel az intézetben, s ilyen titkos kémek vádjára, elhatárzák elbocsáttatásomat, nem is szembesítvén, s meg sem nevezvén az illetőket előttem. Negyedszer az, és itt van a „lapis offensionis“, hogy Strohmayer Ferencz s a bizottmány ballépéseit és hanyagságát, melyek iránt fensőbb helyen bebizonyult panaszok merültek fel, magaméul vallani s bűnbakul egyáltalán senkinek sem akartam szolgálni ; a kiadott jelszó értelmében tehát vagy nekem, vagy neki mennie kellett; de övék lévén a hatalom a vakok intézetében, már csak azért is nekem kell mennem, mert holló hollónak soha ki nem vájja a szemét. Bűnöm az, hogy az intézet országosításában csekély tehetségemhez képest fáradoztam, mert nem nézhettem, hogy legyen az ország szívében egy uralkodó házbeli kitűnő nádor által alkotott humánus intézmény, mely drága pénzen a bizottmány szellemi és erkölcsi tehetetlensége miatt vakokat neveljen a temetőknek, koldusoknak és bordélyházaknak; fáradoztam, mert ismerem a buzgó nádor számtalanszor kifejezett szándékát és országositási törekvéseit 1827, 1829, 1840 és 1844 ből, kinek ez intézet szivéhez forrva volt; és végül fáradoztam, mert ismerem a korán elhunyt István nádor Pozsonyból 1848. évi deczember 1-éről 1211. szám alatt kelt levelét, melyben a bizottmányt felhívja, hogy az intézet vagyoni állapotáról szóló teljes kimutatást terjeszsze az országgyűlés elé, mint ez már múlt országgyűléseken történt, hogy országos tárgyalás alá vétethessék. Ezeket jól tudván, nem tételezhető fel, hogy József főherczeg ő fensége ellenszenvével találkozzék az intézet országosítása. Az én bűnöm tehát az, hogy én kicsiny, kevés ember, oly hatalmas és nagy emberek példája után indultam, midőn sokkal kényelmesebb lett volna Strohmayer Ferencz és a többiek után indulnom, egyszer másszor a sárba jutnom, de legalább megmarad állásom, s talán még kegyelmi morzsákra is számíthattam volna. Alulírott védelmét, mint felfolyamodást a törvényes fórumhoz, a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz adta be, azon kéréssel, hogy a pesti vakok intézeti bizottmány felfüggesztő és elmozdító végzése függesztessék föl, míg a vizsgálat a többi vádpontra nézve megejtetik , mert őrültnek kellene lennem, vagy legalább is oly szűk látkörrel bírnom, mint a pesti vakok intézete bizottmánya, hogy magamat bűnösnek tekintsem azon törekvésemért, mely életem legnemesebb hivatását képezte. Királyi biztost nem kértem, mert az eljárás módját egészen a nagyméltóságu magy. kir. közoktatásügyi minisztérium bölcs belátására bíztam. Maradtam tisztelettel a tekintetes szerkesztőségnek. Pest, 1869. évi sept. 14-én. Dr. Mihályik Izidor. Vidék levezezés Mindszent, (Csongrádm.) szeptemberben (Országos vásárjog. Polgári kör Népnevelés. Községi iskola. Áldozatkészség.) Mindszent község négy országos vásárt kért a m. kir. földművelés- ipar és keresk. ministertől, fölajánlván vásári jövedelmét a népnevelés előmozdítására, kérelme tljesittetett, a négy országos vásár megadatott. Az első egész ünnepélyességgel ez év január 10-én a nép örömére meg is nyittatott. De ez által a minden jóra és szépre fogékony lakosság nem volt kielégítve, hiányzott neki a szellemi élvezet t. i. a közös társalgás általi miveltség terjesztése és az eszmecsere által ezek tisztázása, tömörülni kezdett és ezen tömörülés felállította a „Polgári kör“ czim alatti egyletet, mely ma már 110 tagot számlál, kik három évre kötelezték magukat 5 esztr. ért. forint tagsági díj lefizetésére. Az alapszabályok elkészíttetvén a belügyministériumhoz helybenhagyás végett felterjesztetvén megerősítve és helybenhagyva vissza is érkeztek. Tekintetes szerkesztő úr! az alakuló gyűlést csak látni kellett, hogy az ember szíve örömében repíssen ; a külömbféle rangú és rendű tagok egymás mellett foglaltak helyet és hallgatták figyelmesen egymást. Ilyen volt a polgári kör alakuló gyűlése, ledöntetett a válaszfal, mely a polgárokat egymástól elválasztotta, most közösen, egymást gyámolítva haladunk azon az ösvényen, mely az emberi czél elérésére vezet. A polgári kör a következő hírlapokat jártatja : a Hont, és esti lapját együtt, a Pesti Naplót, az Ungarischer Lloydot, az Igazmondót, a Vasárnapi és Politikai Újdonságot együtt, az Esti Lapot, a Szegedi Híradót, az Üstököst, a Borsszemjankót, a Magyarországot és a Nagyvilágot, a gazdasági lapokat. Összesen 11 -et. A polgári kör létrehozásában közreműködők s fáradhatlan buzgalommal előre törekvők között felemlítendők: Schmidt Ferdinánd úr a polgári kör elnöke, ki jó tanácsosa), útbaigazítással, sőt mi több, anyagi áldozattal is hajlandó volt az egyletet segíteni, Wimmer Károly közbirtokos úr, ki értelmesen fejté ki az egyesülésnek kiszámíthatlan hasznait, ha szükség kívánja, anyagi áldozatát sem vonja meg az egylettől.Pölös Ferencz,Mihály Antal s többek mind köztiszeletben álló polgárok, kik minden nehézséget előre haladt koruk daczára minden kitelhető módon iparkodtak eltávolítani. Julius elején Vidovich Antal központi szolgabiró a község házánál népgyülést tartott a békés és csongrád megyei tanfelügyelő úrnak a községhez intézett azon felhívása következtében, miszerint nyilatkozzék, hogy iskoláit felekezeti vagy községinek tekinti-e. A kérdés feltevése nagy vitatkozásra adott alkalmat, annyival is inkább, miután az egész község, mely körülbelül 9 ezer és néhány száz lelket számlál, egy pár száz zsidó lakoson kívül — kiknek iskolájuk sincs — mind római katholikus; míg végre az lett a vita eredménye, hogy a jelen volt lakosok felekezet nélkülinek nyilvánították : egy 23 tagból álló iskolai szék azonnal fel is állíttatott. Később az iskolai szék saját kebeléből elnöknek Schmidt Ferdinánd uradalmi tiszttartó urat, alelnöknek Elekes Pál közbirtokost, jegyzőnek Hám János tanitót, iskolai gondnoknak Wimmer Lajos kiképzett tanitót választotta. Végül nem hagyhatom felemlités nélkül, miszerint augustus havában Vidovich Antal központi szolgabíró úr vezetése mellett tartott községi tanácskozásban azon örvendetes határozat kell,miszerint a lelkes tanács és lakosság részint befizetett részint befizetlen legelői adót, mely egyeseknek lett volna visszafizetendő, úgy a leengedett adót is hozzáértve, mely 4304 ft 28 krt tesz, iskolai építkezésekre egyhangúlag megszavazta, úgy azonban hogy az 1870, 71, és 1872 években rovassék lett község részéről, és adassék át az iskolai szék rendelkezésére. Én erre azt mondom, hiszem, hogy tettes szerkesztő úr is azt mondja: *) éljen Mindszent községének tanácsa és közönsége. Hám János tanító. KÜLFÖLD. Napóleon császár szept. 10-diki párisi körútját a „Gaulois“ ekkép írja le : „D. u. fél háromkor indult ki a császár és császárné az udvari kiséret egy részével S.Cloudból. A császár és neje zárt kocsiban ültek, melynek nagy üvegtábláin át könnyen föl lehetett ismerni a beteget, kinek arczán a súlyos baj nyomai még meglátszanak. A második kocsiban volt a szolgálattevő orvos, a kamarás és két udvari hölgy; a harmadik kocsiban Galand, a császári rendőrfőnök s Napóleon első ügynöke foglalt helyet. A császár a boulognei erdőn az elyséi mezőkön, place Concorde, rue Royale és a boulevardokon keresztül hajtatott. Az új operatőrre érve a jockeyk a császár parancsára megállították a lovakat, a tulajtáros pedig a menetet jobbra fordítá, hogy a rue de la paix-n visszatérjenek S.-Cloudba. A „France“ átvevén e közleményt, hozzáteszi, hogy a császár sétakocsizása feletti megelégedését fejezte ki. Csak csodálkozását nyilvánította azon mozgások felett, melyeket az elmenőknél tapasztalt. „Úgy látom, hogy nagy betegnek mondtak engem,“ mondá a császár, „hogy annyira csodálkoznak látásomon.“ A kölni lap levelezője a császár e kirándulásáról írja. A nézőközönséget majdnem önkénytelenül szánakozás fogta el, midőn a mindenesetre igen beteg férfiút, kinek sikerült egy 40 millióból álló nemzetet 17 évig féken tartani, Páris utczáin végig hurczoltatni, hogy művének, melyet örök időkre hitt teremtve, még egy kis időt adjon. A hintók lépésben haladtak. A boulevardokon nem volt nagy közönség, mert senki se várta a császár megjelenését, sehol sem hallatszott egy örömhang sem. Nem lehet mondani, hogy fagyasztó hidegen viselte magát a közönség, hanem majdnem ünnepélyesnek mondható hallgatása. Az első pillanatban senki nem akart benne hinni, hogy a császár valóban Párisban járt. A császár e látogatását az „Independance“ tudósítója következő megjegyzéssel kíséri: „Bizonyos emberekre nézve a biztonság ismét viszszatért. Mintha ezzel sok változott volna ! Mikor fogjuk már egyszer botor félelmünket legyőzni ? Mikor fogjuk felfogni, hogy a józan emberi észnek és nem egyes életének kell a mi palládiumunknak lenni ? A császárnak e séta talán emberfeletti erőlködésbe, a császárnénak talán kínos félelmébe került, és mindez azért, mert mi francziák nem szokhatunk azon gondolathoz, hogy egy országnak fejedelmétől független életet kell vezetnie, és hogy egy valóságos népnek intézményeiben kell oltalmat keresnie minden veszélyek ellen.“ — A Brüsselben megjelenő „La Meuse“ félhivatalos párisi levelezője jó forrásból tudja, hogy Napoleon császár legközelebb fia javára lemondani szándékszik. Napóleon ha lenne ez esetben regens. — A regensségi kérdés különben már több ideje napi kérdés a párisi börzén, hol határozottan egy regensséget szabályzó törvényt kívánnak. — Érdekes polémia fejlett ki az „Opinion Nationale“ (Napoleon bg. közlönye) és a „Figaro“ közt. Az „Opinion II.“ egy czikkben egyenesen Napoleon hg. régensségét ajánlá. A „Figaro“ a következő drastikus czikkel felelt rá : Francziaországnak nincs érdekében , mint Girardin urnak demokrata ő fenségének erényeit és tehetségeit magasztalni. Mi a közönséget újra óvjuk azon veszélytől, hogy Napoleon legnek valami fontosságot tulajdonítóan, kivéve azon szándékkal, hogy az államügyektől elmozdíttassék. Ő csász, fensége császárnak álmodja magát — egy Napoleon hg. nélkül. De mindenki tudja Francziaországban, hogy a herczeg a legroszabb despota. Cayenne és Lambessa, kivételes törvények, néma sajtó, a budget mint izraeli titok, ezt hozná ránk a császár unokaöcscsével kötött uj haszonbéri szerződés. Francziaország a császárság alkotmányaival szemben áll és kedve szerint fog velük elbánni. De isten mentse attól, hogy uj dynastiát teremtsen. Ki különben a hget ismeri, belátja, hogy több komolysággal beszélünk ról) Azt bizony, tiszta szivből! Szerk, la, mint megérdemlené. Utolsó szavunkat mondjuk is azért ki. Mi oly uralomnak tűrtük el erőszakoskodását, mely a nevezeti szellemet nem tudta megérteni.• E tapasztalatok után, nem féltjük hazánkat, hogy nevetségessé tegye magát. A tragoedia után ez bohózat volna. Caesar után Falstaffunk volna.“ Az államcsin előtt alig mint államférfin a republikánusokkal tartott, mint magánember a bonapartistákkal. Az államcsin után mint államférfi házának hü szolgáját játszotta, mint magánember minden oppositióval, még az orleanisták és Thierspártiakkal is tartott. 1851-ben t. i. a republikánusoknál lehető akart maradni, és nagybátyjánál, a siker esetében, nem akarta magát lehetlenné tenni. 1851. után érdeke hajlamaiban és meggyőződésében fordulatot tett kívánatossá. Az 1850-ki demokrata dec. 2-kán megtagadta aláírását egy tiltakozástól, de másokat aláírásra nógatott. Másnap fenséges czímet, adományozást és osztálytábornoki egyenruhát adatott magának. Uj meggyőződéséhez és a császár csillagához hű maradt, míg minden jól ment. Mihelyt fekete pontok mutatkoztak a léthatáron, a herczeg sietett ajaccioi beszédét megtartani, hogy a democratáknak ismét bemutassa magát. Azóta bevándorolta a világot, hogy fiascoját elrejtse és hogy elhitesse, miszerint ő neheztel. Ma azt akarja velünk elhitetni, hogy a szabad császárságot személyesíti.“ Az „Opinione Nationale“-ban Gueroult válaszol e czikkre, azt mondva, hogy nem ösmeri Napoleon hget. Erre a „Figarói a következőket válaszolja vissza: „Mi a hget abból ösmerjük, amit tett, s nem abból, amit mondott, és ismételjük : Mi nem hiszszük azt, mit mondott.... Guéroult azt kérdi: jobb-e az erőszakos megrázkódtatást bevárni, mely minket a republika karjaiba vetne. Erre válaszolom, hogy ha erőszakos rázkódás áll be, a köztársaság az egyedüli lehető megoldás, és én meg vagyok szokva az ország akaratának magamat alávetni. Váljon 1851-ben elő voltunk-e készítve a császárságra? 1848-ban és 1792 ben elő voltunk-e készítve a köztársaságra ? A franczia nemzet mindent elviselhet — ezt ép most bizonyitá be — és minden hibát jóvá tehet. 1792 óta Francziaország,nem tekintve az első és második restauratio 15 évét, mindig köztársaságban élt, majd consullal,majd dogéval, majd elnökkel élén; még sohasem volt és még ma sincs végleges kormánya, és a napóleoni dynastia csak aznap lesz megalapítva, midőn IV. Napoleon III. Napóleon koronáját teendi fejére.“ „Guéroult nem akar republikát, mert nem vagyunk rá „előkészítve,“ a császárságot fogadja el,mert az szabadelvű tesz.Helyébe, ha elfogadnám az átmenetet, ügyemet nem bíznám Napóleon hire. Nem mondanám: „Nem kell a császárné régensnőnek, mert asszony, külföldi és mert jámbor; nem mondanám : Napóleon iget akarom, mert szabadelvű beszédeket tart.“ Latra vetném mindkét személyiséget és mondanám •• A császárnénak nem áll érdekében, régensséget a jövőben meghosszabbítani. Ez egy főpont. továbbá asszony , tehát megvárhatni, hogy az ügyleteket sem nagyban sem részleteiben nem maga vezetné, hanem szabad utat engedne a minister felelősségnek és a parlamenti kormánynak. Ő jámbor, meglehet. De a jövő császár 13 éves ; öt év múlva az ő miséinek és jámborságának nem volna jelentősége. Mi Napóleon hget illeti, ez minden odaadása mellett a császár iránt a császárság alkotmányainak nem akarja magát alávetni. Ez részjel, ez becsvágyra mutat. A becsvágyó ember azonban nem becsületes és egy becsvágyó fejedelem nem tartja meg esküjét. Mint régens Napoleon Lg kísértetbe fog jönni, hogy császárrá tegye magát; meg akarom ettől kímélni. Egyébiránt a lig egyszersmind ingadozó, szabadelvű szavakban, zsarnok tetteiben; ez rosz választás volna. Egy jó kedvező kilátásunk volna, hogy nem csinálna háborút.“ Párisban azt hiszik, hogy a „Figaro“ e czikke a császárné pártjától (Roucher, Lavalette stb.) eredt. Ha ez igaz, akkor a két párt közt nagy az ellenségeskedés. ÚJDONSÁGOK. Pest, szept. 14. — Guyon Richard volt honvédtábornok neje e hó 8-án Párisban meghalt. — Tűzvész. Múlt éjjel Tomcsin falu Turócz mellett két ház kivételével leégett. — Egyfu, ki már több éven át nagyobb családoknál nevelősködött, szerény feltételek mellett nevelőül ajánlkozik. Értekezhetni e lap szerkesztőségénél. — A tegnap előtt délutánra hirdetett népgyűlés csakugyan megtartatott a gázgyár előtti térség közepén. Most is mint múltkor, egy nagy vörös zászló, e fölirattal „Egyesüljetek munkások ! — jelölte az emelvényt, melyen az elnök Pohl József és a jegyzők foglaltak helyet. A népgyűlést fél 4 kor Sárközy a budai hajógyár munkása nyitotta meg jól sikerült versezettel, mely többször élteté a munkásnép atyját, az ősz Táncsics Mihályt. Ezután magyar és német nyelven fölolvastatott azon bizottmány jelentése, mely a lakásszükség enyhítése tárgyában a miniszterelnöknél és a városhatóságnál járt. A jelentés azon biztosítással, hogy a munkások számára télen is lakhatő ideiglenes barlakok építtessenek, elfogadtatott. A népgyűlés második tárgyát egy a kolostorok eltörlését czélzó határozati javaslat képezte. Schlesinger hosszabb beszédben fejtegette a kolostorok veszélyes voltát, s végül indítványozza, hogy azok eltörléséért a népgyűlés petitionáljon az országgyűléshez. Beszéltek e tárgyban a jelenvoltak zajos helyeslése közt Ronge és, dr Grósz Károly. Végül a munkások szabad egyesülése és az általános szavazatjog behozatala iránt került elő egy indítvány, melyet a népgyülés általános helyesléssel elfogadván esti 7 óra táján eloszlott. — Ő felsége, tegnap Budára érkezett tudósítás szerint ma indul el Bécsből s anélkül, hogy Budán kiszállana, egyenesen Gödöllőre megy. Meddig időzik ott ő felsége, vagy mikor jő Budára, még nem tudni. — Dr. Grósz Lipót miniszteri titkár egy memorandumot készít a belügyminisztérium megbízásából, melynek czíme lesz : „Emlékirat a hazai betegápolási ügy keletkezése, fejlődése s jelenlegi állásáról, különös tekintettel a betegápolási költségekre.“ — Hajnélküli embertörzs Ausztráliában. Nemrégiben Ausztrália belsejéből a benszülöttek közöl egy sajátságos ember hozatott Sydneybe, kinek feje kopasz s egyéb testének részein teljesen hiányzik a szőr. Azon embertörzs, melyhez tartozik, állítólag épen szőrnélkülisége által különbözik a többiektől. Ezen példány a Darling egyik forrásfolyója mellől Ballonneból származik, hol egyedül találhatók a szertelen férfiak és nők. Kevesen vannak, családi körükben békeszeretők, s egészen különböző nyelvjárással beszélnek, mint a velük szomszédságban lakó törzsek, melyekkel nem is közlekednek. Mondják, hogy a szörnélküliség onnan származnék, mivel szomorúság jeléül minden szőrtől iparkodnak testeket megtisztítani. Az ausztráliai képes újság február 22. száma, egy ily szőrnélküli ember rajzát adta fénykép után. — A dunaföldvári hölgyek által a magyar gőzhajótársaság nyugdíjalapjára rendezett tánczvrgalom közel négyszáz forintot jövedelmezett. E bál eszméje Höke Dániel tolnamegyei főmérnök szellemdús leánya Höke Josefa kisasszonytól származott,ki a kivitel és rendezés körül is a legnagyobb buzgósággal járt el, s ki ezért emlékül egy ezüstből művészien dolgozott virágtartót kapott, melyet a gőzhajótársaság hivatalnokai nevében az igazgató ,Szathmáry Károly a bál estéjén nyújtott át. A virágtartó egy négy ágú vasmacskát ábrázol, melynek szára és kapái gazdagon aranyozvák, s ezüst kötelekkel és lánczokkal van körül tekerve, a vasmacska ágai közé pedig egy szénkosár van állitva filigrám fonásból, s ez képezi a virágbokréta tulajdonképi tartóját. A mű Bécsben készült. L „Moh“ stragánsürgönyei. ZÁGRÁB, szept. 14. A tartománygyűlés mai ülésében a dán bemutatá az egyes osztályok főnökeit. A 22A° millióra menő országos budget 26 tagú bizottsághoz utasíttatott. BERLIN, szept. 14. A Humboldts ünnepély nagyszámú néptömeg és egyletek résztvétele mellett ma ment végbe a megállapított programja szerint. Humboldtshamban a főpolgármester tarta az ünnepi beszédet. BÉCS, szept. 14. Az izraeliták ünnepe miatt ma este a börze zárva volt. LEMBERG, szept. 14. A ma tartott népgyülekezet azon határozatot fogadá el, mely általános szavazatjogot kíván; továbbá az 1861-iki városi választási rend visszaállítása és a városi képviselők számának szaporítása kívántatik. Továbbá azon várakozás fejeztetik ki, hogy a független választók a választási reformok behozataláig tartózkodni fognak a választásoktól. Dobrzanski az általános választási jogot ellenzi. A gyülekezetét kevesen látogatták. BERLIN sept. 14. Cseh nyug. vasút 91/4. Galicziai vasút 101V.- Államvasut 204 V2. Önkényten köles. 138 V2. Metaliques49. Hitelsorsj. 87'/2. Bécs 827/8.1860-ki sorsj. 78. 1864-ki sors. 627*.' — Ezüst köles. 62—.— Hitel részv. 104 V2. Nemzeti kölcsön 56■/,. MANHEIM, szept. 14. Búza kész áru 123/*, határidőre 127*. Rozs k. á. 93/*. Árpa k. á. 9%, k. i. 974- Zab k. á. 4/6, k. i. 16. Olajmag k. á. 22 és k. i. 212. PÁRIS, szept. 13. Liszt szept. 61, oct. 62.50, nov. 63. Szesz szept. 63, oct. 62.50, nov. 61.50. AMSTERDAM,szept. 13. A búza csendes, rozs helyen változatlan, mart.208, repere april 772. ANTWERP, szept. 13. A petroleum kelete jó, ára 56 frank. Nemzeti színház. Aug. 15. „A jó falusiak“ színmű 5 felv. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A hazai molnárok nagygyűlése. A mezőgazdasági ipar minden ágai között első helyet foglalja el hazánkban a malomipar, melylyel Magyarország a nemzetközi verseny terén is diadalmasan helyt áll. Nagyon is természetes tehát, hogy ezen kifejlődött iparunk fejlettebb organizatiát s tevékenyebbÖnigazgatást igényel, mint az országnak más kevésbbé előre haladott ipara. Örömmel üdvözöljük ezért is a pest budai malmok képviselőinek azon elhatározását, melylyel f.é. nov. hó 20-ára a hazai malomipar érdekében egy általános magyar molnárgyülést hívtak egybe. A képviselőség felhívása így hangzik : * Pest, sept. 10. A malomiparnak rohamos és nagyszerű kifejlődése Magyarországon s az ezáltal előidézett hatalmas verseny sürgősen igényli némely czélszerű reform behozatalát, az időfolyamában mutatkozott visszásságoknak megszüntetését. Csak az egyesült akarat és egyesült tetterő leend képes a kijelölt czélt sikeresen előmozdítani. E meggyőződéstől vezéreltetve czélszerűnek látják alalkottak a közös érdekeket érintő ügyek feletti tanácskozás és határozathozatal végett egy Pesten folyó év nov. 20 án tartandó általános magyar molnárgyűlést indítványba hozni. Az összes hazai malomiparosok ezen a közös érdekek ápolására legelőször ajánlkozó alkalmat bizonyára készséggel fogják megragadni. Az egyelőre közös tanácskozmány és határozathozatal alá jövő előterjesztések : a) Általános behozatala a liszteladásnak zsákkal együtt. b) Értekezés malombiztosítási egyesülés tárgyában. c) Az eladási módozatok feletti megállapodás. d) A tőzsdeszerüleg szabályzott jegyek (Marke) behozatala. Azon malombirtokos és igazgató urak, kik gyéb általános érdekű inditványokat akarna-