A Hon, 1870. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-10 / 131. szám
tes nemzetnek átadassanak, melyektől a zárda fájdalommal vál meg. Ha ki ama sírboltot meglátogatandja, mondani fogjuk neki : ime a hely, hova 20 év előtt tették az elvérzett gr. Batthyány Lajost, ő nincs már ott, a setétségből kivétetett, s a haza előtt dicső lett az ő sírja, mely még a késő nemzedéket is emlékeztetni fogja a Király, a Haza, s az Alkotmány szeretetére. — Mert bizonyos, miszerint ő hive volt a fejedelemnek, lángolva szerette hazáját, melynek alkotmányáért kész volt elleneitől a halált elfogadni, és meghalt. — De az ő kialvó élete, s kiontott nemes vére nem hosznért kiáltott az egekbe, hanem a béke, a szabad alkotmány áldásaiért. 0 áldozat vala s ez áldozat meghozá, hiszem, még teljesebben meghozandja a békés kifejtés gyümölcseit, csak az egyenetlenség pártos szelleme, vagy a minden közjót lerombolni kész önérdek ármánya, meg ne gyilkolja a tevékenységnek indult nemzeti életet. — Mert, ki nem tudja, miszerint egy nagy s részes áramlat hullámain úszik nemzeti életünk hajója ? melyen ha ki, visszavonás által hézagot ejt, az áramlatnak nyit rést, az elbontásra. Ettől félek, ettől remegek, s félnek a hazafiak milliói. — És kérdem : ki fogna akkor megmenteni bennünket ? Oh senki, senki, hacsak az Isten hatalmas, keze nem. Mert meg kell győződnünk arról, miszerint a kimúló nemzetet életre segíteni nem tartja érdemesnek senki, legfölebb szinlett barátaink, mint annyi példa tanúsítja, üres biztatással kisérendnének iszonyú sírunkhoz. Ily gondolatokba merült lelkem a megdicső-ültnek hamvainál, már midőn 16 év előtt először vezettetem le boldogult elődöm által a sírboltba, hogy megmutassa a rejtett ereklyekincset. — S e gondolatok még élénkebben eltöltöttek, midőn folyó évi márczius 29-kén a sírboltból a tetem felvétetett; most pedig, mintha ama díszes, de mégis gyászos koporsóból, melybe a hazafiság helyezte őt, ily szavakat hallanék : Nemzetem, testvéreim ! legyetek egyek: egyek a haza, a koronázott király s a törvény szeretetében, egyek a haladás művelésében, egyek a magáns közjó magasra vitele munkájában! E szózat nem hangzik ugyan felénk a koporsóból, de kell hogy ezt az ő nagy lelkével s szellemével megegyező igazságnak tartsuk,s az életben érvényesítsük. Lelket és szellemet emliték. — Midőn ma a megboldogult tetemeinek megtesszük a végtisztességet, akkor egyszersmind az ő szellemének áldozunk, s halhatatlan lelkéért buzgó imákat bocsátunk a Mindenhatóhoz. S ez teszi kiválóbb és szentebb részét a gyásztisztességnek. — Mert testileg ugyan meghalt, de lelkén a halálnak hatalma nincsen: „A lélek eszméje — úgymond egy keresztény bölcs — a halhatatlanság eszméjét is maga után hozza“ (Nicolas I. k. 108 lap) *). Igen, hitünk s lelkiismeretünk mondja, hogy él a lélek a síron túl is; él, az általunk bepillanthatlan hazában s állapotban. És azért, imáink s fohászaink nem a testre, mely porból lett és porrá leszen, hanem a mindig élő, halhatatlan lélekre irányoztatnak. — S Csak is e hitben nyugszik meg a halottaink felett ke°ergő lelkünk, s csakis ebben van szent és teljes érvényű reményünk, vigasztalásunk. S ez alapnál fogva, csak a dicséretes élet az, mely kialvása után is, emlékezetet érdemel, és csak a lélek lehet az imába fűzött megemlékezés méltó tárgya. A templomi szertartás végeztével Knahl Antal vezénylete mellett a fővárosi dalárdák,a templom előtt az egyesült Beethoven Misereréjét énekelték, s a koporsó ez alatt a gyászkocsira tétetett, s a közönség lassan kint kivonult a templomból. Az alatt megkondultak a harangok, megkezdődött a menet, lassú hullámzásban,úgy hogy jó fél óra kellett, míg a gyászkocsi a Barátok teréről kiindulhatott. Elől Thaisz főkapitány lovagolt 6 lovas drabanttal. Őt követték a malom tűzoltók s az egyetemi polgárok. Aztán így következtek a testületek egymás után: A Pesti és a kecskeméti népkör, a „Fortuna“ temetkezési egylet és a budai szabadelvű népkör. Ez egyesült testületek előtt a pesti honvédzászlóalj zenekara ment. Aztán a régi honvédség hosszú sora következett, vidékiek, pestiek, budaiak együtt. — A dalárdák. — Utánok egy erős fúvó zenekar, mely az elinduláskor Marchner indulóját hangoztatta. A kormány tagjai közül jöttek: Andrássy, Eötvös, Gorove, Horváth, Szlávy, Kerkápolyi miniszterek. Körükben Gajzágó, Hollán, a Zeykek, id. Teleky Domokos, Szapáry Géza, Eszterházy Pál, Csáky László, Csekonics Endre, Zichy Jenő, Karácsonyi Guido, Hertelendy Kálmán, Tanárky, s egyéb mágnások, tisztviselők, és előkelők. Deák Ferencz magyar ruhában gyalog vett részt a menetben egész a Liputcza irányáig. Jelen volt Almássy Pál is az 184819-ediki képviselőház elnöke, a boldogultnak rokona és benső barátja, ki a családhoz jó és balsorsban, úgy a hazában, mint a számkivetésben mindig hű szeretettel ragaszkodott. A tudományos és széptani testületeket képviselő tagok közül ezeket láttuk : Mikó, Horváth Mih, Zsivora, Rómer, Toldy, Kemény, Gregus, Gyulay, Szász, Ballagi, Kőnek, Karvasy, Kautz, Pauler, Cserni, Horváth Cyrill. Post m megye küldöttségét Beöthy Lajos első alispán vezette. Aztán következett Pest város hatósága teljes díszben. Körében Beliczay kardos ifjaktól környezve, egy vánkoson a város által adományozott zöld koszorút vitt. A törvényhatósági küldöttek közt Debreczent a polgármester Komlóssy Imre, és két jómódú, polgár által láttuk képviselve. A papság körülbelöl száz tagból állt. Közötte a ferencziek egész személyzete, s a celebráló pap körül fényes segédlet, közte Pestváros plébánosa. Aztán a gyászkocsi következett, 24 kivont kardos ,és száz viaszszövetnekes pesti polgártól körülvéve. Utána a gyászoló család férfi tagjai: Batthyány Elemér és Géza, Zichy Pál, Károlyi Gyula és Viktor stb. Az első gyászkocsiban a gyászoló özvegy ült két leányával. Aztán három kocsiban a magyar gazdasszonyok, kiknek első kocsija el volt lepve zöld koszorúval. E közvetlen gyászkiséret után a budapesti munkások következtek Táncsics Mihály vezetése alatt, mindannyian vörös csokor jelvénynyel. *) Az úr Jézus pedig még világosabban tanítja, mondván : „Ne féljetek azoktól, kik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik.“ Máté 10. 18. Végre 16 magán és bérkocsi zárta be a menetet, melynek elvonulása egy óráig, tehát a sorakozással együtt másfél óráig tartott. Az összesen 114 zászlóval ellátott menet tulajdonképen csak a Kerepesi utón volt képes menetté kifejlődni, s ott láttuk a már említett testületeken kívül a következőket, melyek más vonalakról jutottak odáig: A sz. Ferencz temetk. egylet ; izraelita hitközség; Gábor őrangyal temetk. egylet; sz. István egylet; Őrangyal temetk. egylet; Fortschritt; pest-budai tűzoltók; adóhivatali tisztek ; pestvárosi tisztviselő-kar; megyei küldöttségek ; Polgári kar; zenekedvelők egylete stb. stb. A koporsóról lefüggő gyász szalagokat pestvárosi tanácsnokok vitték. A koporsót pesti polgárok emelték le a ravatalról s vitték ki a templomból. A gyászmenet eleje 3/*5 óra tájon ért a temetőbe, s lassan kint az egész menet a sírhelyig kettős sorfalat képezett. A városi bandérium a sír körül körben foglalt helyet, ezt követte a honvéd egylet, mely tömör félkör alakú sorfalat képezett az ősz Riegler vezetése alatt. A sír körül közvetlenül a papság és a boldogult családja foglaltak helyet. Közelében voltak Eötvös, Horváth B., az egyetem részéről, Kőnek, Pauler, Horváth C. Toldy F. A test 6 órakor érkezett a sirhoz. Szabó József püspök a sirt beszentelvén, Pest város főjegyzője Barna Zsigmond következő beszédét tartotta: Tisztelt szomorú gyülekezet! Istenben dicsőült gróf Batthyány Lajos, Magyarország első ministerelnökének drága hamvait rejti magában ime koporsó ! A végzet kioltá a honszerelemtől lángoló legnemesebb szivet ! Az Alkotóhoz, — kitől jött, — elszállt a magasztos küzdelmekben megdicsőült lélek ! Azon mélységes kegyelettel,melylyel a nemzet viseltetik a nagy vértanú emléke iránt, vesszük át visszamaradt drága hamvait Pest városa közönsége nevében a megmérhetlen bánatu özvegytől 8 nemes grófi családjától; és adjuk közös anyánknak a földnek, mely azokat a szabadság, testvériség, és egyenlőség szent eszméinek megtestesitésére nemzetünknek rövid, igen rövid időre kölcsönző ! Dicső halott! Fájdalomtól elszorult kebellel válunk meg im tőled ! Fény nevedre ! Áldás emlékedre ! Isten veled ! E beszéd végeztével a dalárdák Egressy Béni Bucsuzóját énekelték s a sir 6 óra 10 perczkor fogadá be a magyar haza Ugye mártyrjának földi maradványait. A sírba eresztett koporsóra először a boldogult gyászos özvegye tett le egy méltán megérdemelt babér-koszorút, melyet számos más követett. A gyászmenet 1/*7 órakor kezdett oszlani. Ekkér ment végbe az ünnepély, melytől előre annyian féltek, — méltóságosan, díszesen, a legnagyobb rendben, 20—30 ezerre teszik az idegenek, s bátran tehetni két annyira az összes részvevők számát. És ezek közt nem akadt egy is, a ki akár szóval, akár tettel az ünnepély díszét, rendet zavarni csak meg is kísérlette volna. Pestváros a gyászmenet komolyságának megóvását „a nemzeti önérzet védpajzsa alá“ helyezte. A nemzeti önérzet jól megvédte a gyászmenet s az egész ünnepély komolyságát. A 19 ik század államférfiai: II. A baloldal a megyebizottmányokat választott tagokból akarja alakítatni; a kormány törvényjavaslata csak felerészben választott, felerészben pedig a legtöbb adófizetőkből álló virilis szavazattal bíró tagokból. Mielőtt ez a törvényjavaslat megszületett volna, mindig azt hallottuk a jobboldaltól, hogy ők a megyebizottmányokat népképviseleti alapon kívánják szervezni. Vagy a 19-dik század államférfiai úgy értelmezik a népképviseletet , mint annak törvényjavaslatukban kifejezést adtak ? Ők népképviselet alatt úgy látszik csak a nép legszegényebb osztályának képviseltetését értik; különben mi helye volna a megyebizottmányban a virilis szavazattal bíró tagoknak? Ez igazán a retrograd eszme, mely mintha csak azt mondaná: te misera plebs contribuens, választottad által képviseltetheted magadat, te pedig nagy adófizető, született képviselője vagy nem csak személyednek és vagyonodnak, hanem azoknak is, kik téged nem választottak. Ilyen után hiszik önök elérhetni, hogy a megyebizottmányok a megyék valódi közvéleményét fogják képviselni? Eddig mindig azt hallottuk a jobboldalról, különösen a nem kormánypárti megyékre , hogy azoknak bizottmánya nem képviseli az illető megye közvéleményét, hanem csak néhány tekintélyesebb vagyonosabb család sógorságát és komaságát. Hát ha még a vagyonnak ily túlsúlyt fogunk a megyebizottmányokban engedni, váljon ezáltal nem sokkal jobban meghamisítjuk a megye közvéleményét ? Hiszen azt csak megengedik önök, hogy a közvéleményt a lehető legtökéletesebben csak azon testület képviselheti, mely választott tagokból alakíttatik. És abból, hogy valaki sok adót fizet, még nem következik, hogy polgártársainak bizalmát is bírja, az pedig tagadhatlan, hogy a képviselet eszméjének bizalom az alapja. A virilis szavazattal bíró bizottmányi tag ugyanazon jogot gyakorolja, melyet a választott, aki ötszáz embert képvisel, a másik pedig csak személyét és vagyonát képviseli, pedig nagyon valószínű ám az is, hogy annak az egy ember által képviselt ötszáz embernek több vagyona van együttvéve, mint a virilissza Az 1869—70-dik évi népszámlálás előleges eredménye. (Folytatás.) Sciavo Megye, kerület, szék, vidék, város A népszámlálás eredménye a törvényhatóságok által beküldött előleges jelentések szerint terület □ mértföldben viszonylagos vagy is mértföldre eső népesség 1870évben összeírt 1857-iki népesség 1870évben férfi nő összes több kevesebb népesség 1870-ben 1857-ben Erdélyország. 1 Alsó-Fehérmegye 104,124 103,505 207,629 Abrudbánya város 2,031 2,077 4,108 3,759 349 Gyulafehérvár „ 3,914 3,908 7,822 6,034 1,788 Nagy Enyed „ 2,973 2,857 5,830 4,548 1,282 Vizakna „ 2,112 2,113 4,225 3,441 784 összesen . . . 115,154 114,460 229,614 80.14 2865 2 Belső Szolnok megye 65,422 62,864 128,286 Deés város 2,950 2,838 5,788 4,590 1,198 Szamos-Ujvár 2,738 2,450 5,188 4,611 577 összesen . . . 71,110 68,152 139,262 58.04 2399 3Doboka megye 41,553 40,425 81,978 Szék város 1,802 1,691 3,493 3,158 336 összesen . . . 43,355 42,116 85,471 43.40 1969 4Felső-Fehér megye 29,854 29,316 59,170 30.15 1962 5Hunyad „ 95,023 90,035 185,058 V. Hunyad vára* 1,256 1,390 2,646 2,171 475 Hátszeg „ 935 811 1,746 1,546 200 összesen . . . 97,214 92,236 189,450 109.84 1726 6Kolozs megye 83,100 78,454 161,554 Kolozsvár város 12503 12,577 25,080 20,615 4,465 Kolos „ 1,684 1,735 3,419 3,140 279 összesen . . . 97,287 92,766 190,053 85.46 2223 7 Küküllő megye 47,116 46,187 93,303 Erzsébetváros 1,355 1,295 2,650 2,241 409 összesen . . 48,471 47,482 95,953 26.82 3577 8 Torda megye 70,352 68,553 138,905 Szászrégen város 2,791 2,716 5,507 5,250 257 Torda „ 4,798 4,463 9,261 8,302 959 összesen . . . 77,941 75,732 153,673 83.30 1844 9Fogaras vidék 41,297 41,033 82,330 Fogaras város 2,469 2,438 4,907 4,583 324 összesen . . . 43,766 43,471 87,237 31.50 27691 10Naszód vidék 27,539 26,484 54,023 51.32 1052 11Aranyos szék 9,984 9,816 19,800 6.08 3256 12Csikszék 55,209 52,612 107,821 Csik-Szereda város 601 646 1,247 1,110 137 összesen . . 1 55,810 53,258 109,068 78.08 1397 13Háromszék 50,023 49,767 99,790 Bereczk város 2,344 2,289 4,633 2,803 1,830 Ilyefalvay 697 713 1,410 1,376 34 Kézdi-Vásárhely város 2,175 2,282 4,427 4,102 325 Sepsi-Szt.-György város 2,225 2,129 4,354 3,008 1,346 összesen . . . 57,464 57,150 114,614 51.97 2205 14Marosszék 40,801 39,954 80,755 M.-Vásárhely város 6,333 6,345 12,678 11,217 1,461 összesen . . . 47,134 46,299 93,433 49.75 3775 15Udvarhelyszék 45,901 44,479 90,380 Oláhfalu város 1,798 1,716 3,514 1,748 1,766 Székely-Udvarhely város 2,119 2,234 4,353 4,510 157 összesen .... 49,818 48,429 98,247 45.27 2170 16Brassó város és vidék 43,134 44,501 87,635 31.23 2806 17Kőhalom szék 10,658 10,708 21,366 10.76 1986 18Medgyes szék és város 19,541 19,554 39,095 11.30 3459 19Nagysink „ „ 12,105 11,929 24,034 11.11 2168 20Besztercze vidék és város 13,426 13,095 26,521 12.47 2126 21Szászváros szék „ „ 11,447 11,184 22,631 7.56 2993 22Szászsebes „ „ „ 9,498 9,849 19,347 5.62 3449 23Szerdahelyszék „ „ 9,043 10,276 19,319 3.78 5120 24Segesvár szék „ „ 13,550 13,742 27,292 9.63 2834 25Szeben „ „ „ 44,683 45,732 90,415 40.28 2244 26Ujegyház „ „ , 6,224 6,160 12,384 —••T-n' 4.99 2482 Mindösszesen .... 1,065,210 1.048,887 2 109,107 2.172,748 954.85 2208 2060 Magyarország és Erdély együtt 6,680,963 0 637,346 13.218,299 11.838,582 1.379,717 4082.52 2822 Horvátország. 1 Körös megye 39,362 39,977 79,339— 79,33?’ Körös sz. kir. város 1,707 1 522 3,229 2,747 482 Kaproncza „ „2,987 2,798 5,785 4,746 1,039 összesen . . . 44,056 44,297 88,353 7,493 80,860 28.99 2789 46102 Varasd megye 82,573 81,439 164,012 241,537 Varasd sz. kir. város 5,327 5, 106 10,517 8,978 1,639 77,625 összesen . . . 87,900 86,629 174 529 250,515 32.99 5290 46103 Zágráb megye 121,398 119,008 240,406 240,422 75,986 Zágráb sz. kir. város 10,259 10,378 20,637 16,657 8,980 16 Károlyváros „ „ 2,491 2,684 5,175 5,515 összesen . . . 134,148 132,070 266,218 262,594 3,624 340 79.62 5632 25474 Tengermellék 35,558 36,126 71,684 67,603 4,080 Fiume sz. kir. város 8,888 9,921 18,809 15,319 3 490 Buccari „ „ „ 6,542 7,038 13,580 5,070 8,510 összesen . . . 50,988 53,085 104,073 87,992 18,081 29.35 3545 3672 Mindösszesen . . . 317,092 316,081 633,173 608,594 24,579 170.95 3703 Szlavonország. 1 Szerém megye 60,162 59,267 119,429 119,429 41.00 2912 21512 Verőczey 85,580 82,860 168,440 134,100 34,340 Eszék sz. kir. város 8,715 8,576 17,291 13,883 3,408 összesen . . . 94,296 91,436 185,731 147,983 37,748 79.98 2322 21513 Pozsega megye 38,421 36,190 74,611 105,689 Pozsega sz. kir. város 1,497 1,465 2,962 2,743 219 31,078 összesen . . . 39,918 37,655 77,573 108,432 42,992 1804 1644 összesen . . . 194,375 188,358 382,733 256,415 126,318 30,859163,97, 2334 Horvát Szlavonország együtt 511,467 504,439 1.016,906 865,009 150,897 334,92 3033 2718 (Folytatása következik.) Folytatás a mellékleten, vazattal biró bizottmány tagnak. És a törvény mégis feljogosítja őt, hogy azoknak vagyonáról is intézkedjék, kik őt arra meg nem bízták! Ez a képviselet eszméjének kijátszása: ezen intézmény nem válik dicsőségére a 19-dik század államférfiainak. Vagy ezen intézmény csak praeventiv cura, mely az agrariai mozgalmakat lenne hivatva megfékezni, ez hát „raison di Etat.“ Mi agráriai mozgalmaktól Magyarországon nem félünk , — azon egyszerű okból, mert azok nem léteznek. Ha pedig léteznének is, azt nem ilyen utón kellene és lehetne megelőzni vagy elnyomni , hanem azon egyedül biztos utón, azon csalhatatlan eszközzel, melynek neve nem virilis sz vázát, hanem — népnevelés. Azt mondják : a baloldal vármegyéje előtt nemcsak háttérbe szorul , hanem egészen elenyészik az állam és az egyén. Ez már a 19-dik század államférfiaihoz méltó állítás, s habár teljességgel nem jogosult is — amennyiben épen semmivel nem bizonyíttatik, legalább plausibilis.i Plausibilis, mert az egyéni szabadságot és az állam érdekét hangsúlyozni nagyon modern. De hogy mennyivel könnyebb ezt az alakon hordani vagy leírni, mint az eszmének szabadelvű intézményekben adni életet, azt mutatja a kormány megyerendezési törvényjavaslata. Mi, — az igaz — egyéni szabadság alatt nem azt értjük, hogy szabadsága legyen az egyénnek magát feltétlenül a mindenható központi kormány szeszélyeire és kegyeire bízni. Mi azt hisszük, hogy a függetlenség érzete, az embernek és polgárnak egyik legbecsesebb tulajdona, s azt kívánjuk, hogy az egyéni cselekvés jogkörét ne a központi kormány mindenható hatalma, hanem a törvény korlátozza. Mit mondjunk azon minden alap nélkül való, igazán csak úgy futtában odavetett puszta állításra, hogy a baloldal vármegyéje előtt háttérbe szorul az állam? Mi az államot nem oly életnélküli gépezetnek tekintjük, melynek mozgató ereje a központi kormány kezében van; mi nem akarjuk egy kézmozdulásától tenni függővé mindazt ami az államban történik. Mert az állam nem fictio, nem holt intézmény, hanem egy bizonyos számú élő emberekből álló organikus egész. Az állam testének egyes részeit a törvényhatóságok képezik, márpedig minden testnek élete csak úgy lehet erős, ha az egyes tagok szabad működését semmi nem gátolja. S minő tévedés azt állítani, hogy az, ki az egyes tagok egészséges működésének szabadságát biztosítani akarja — a test élete ellen tér. Nagy György.