A Hon, 1870. december (8. évfolyam, 289-313. szám)
1870-12-10 / 296. szám
296. szám. VUL évfolyam. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..................................1 kt. 85 kr. 8 hónapra ..................................5 „ 50 „ 6 hónapra ................................N „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor hó első napjától fog számíttatni. *V»Λ. -£• \ ¥■!«¥., \ r\ Esti RiUilás. Pest, 1870. Szombat, december 10. Szerkesztési iroda , Ferenczieitlere 7. sz. Beiktatási díj: 9 hasábos ilyfél ' betű sora ... 0 kr. Bölyrgdni nd ii beigtatásért . . 30 kr. Terjedelmes L.id.;té ek többször; be-igtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vét írték föl. — Nyilt-téli 5 hasábos petit sorért . . . 25 kr. Az előfizetési és hirdetményidő a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. PEST, DECEMBER 10. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 248 ik ülése dec. 10 k én d. e. 10 órakor. Elnök: Somsich Pál; jegyző Majláth István. A kormány részéről jelen van Kerkápoly K., Szlávy J. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök b bemutatja Csikszék feliratát, melyben a telepitményekről szóló 1. javaslatra észrevételeit adja elő; — Sz. Régen városának kérvényét, melyben szabad várossá lett emeltetését törvénybe való kiczikkelyeztetéséért és képviselőségi joggal való felruháztatásáért esedezik. Továbbá jelenti, hogy Nagy János Galanthai képviselő részére súlyos betegsége miatt újból 6 heti szabadságot kér. (Megadatik.) Guthi Benő benyújtja Tasnád városa kérvényét, melyben Tasnádtól Nagy Királyig összesen 4 mértföldre államutat építtetni s ezt az 1871-ik évi költségvetésbe felvétetni kérik. — Beniczky Gyula benyújtja hevesmegyei Lelesz község lakossága kérvényét az általuk 1864-ik évben felvett inségkölcsön kamatai elengedése, és a leendő felvethetésének megengedése tárgyában. Huszár Imre a volt közlekedési miniszterhez interpelltiót intézett volt a nagybecskereki panclovai vasút tárgyában és erre kielégítő választ nyert. Miután azonban nálunk e személyváltozással nézetváltozás is járt, szükségesnek ítéli a következő kérdést intézni a közlekedési miniszterhez : 1) Osztja-e a közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr hivatalbeli elődjének meggyőződését a NI.Kikinda Nagy Becskerek-pancsovai vasútvonal országos érdekű fontosságára nézve. 2) Elérkezettnek tartja-e az időt, megindítani az előtárgyalásokat e vonat kiépítésére nézve. Tisza Kálmán a törvény őszinteségét kívánja. Bizonyítja Horn módosítványának helyességét és ezt elogadtatni kéri. Kerkápoly K. pénzügyminszter (ki mellé Deák F. a miniszteri székhez letelepedett Tisza beszéde alatt) kijelenti, hogy semmi kifogása nincs a módosítvány ellen, de megjegyzi, hogy ez kettős áldozatot fog követelni az adóhátralékostól, egyszer költségébe fog kerülni a sikertelen árverés, másodszor a más községbe áthelyezett árverés. A többség, közte Deák F. elfogadja Horn módosítványát. A ház azután a 2. §. tárgyalására tér. Kiadatik az illető miniszernek. Sztratimirovits György ugyan e tárgyban következő határozati javaslatot nyújtja be: Azon nagy terheltetések mellett, melyeknek az államkincstár az oly számos, még másodrendű vasúti vonalak részére elvállalt kamatbiztosítás és segélyzés folytán magát alá vetette, az államnak érdekében áll azon terheket, miket az állam ez irányban még tán elviselhet, csak azon vasúti vonalakra számít, melyeknek fontossága a kereskedelem és az ország anyagi emelkedésére kiválóbb. Tekintettel arra, miszerint a Nagy-Kikindai Becskerek Belgrádi vasúti vonal, melynek feladata, Keletindia kereskedése legnagyobb részét, hazánkon keresztül vezetni, jelentősége és jövedelmezése folytán, az ország elsőrendű vonalává lesz. Tekintettel arra, miszerint daczára annak, hogy már csaknem két évvel ezelőtt ezen vasúti vonal kikároztatott és az erre vonatkozó tervek és javaslatok a kormányelé terjesztettek, anélkül azonban, hogy ezen pontos vonal építése munkába vétetett volna. Felkérem a t. házat, méltóztatnék kimondani. A kormány felszólíttatik, a II.Kikinda—Becskerek-Belgrád vasútvonal építését illetőleg még ez ülésszakban pályázatot nyitni, és az ebbeli ajánlatokat az országgyűlés elé terjeszteni. Ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Széll Kálmán a pénzügyi bizottság két jelentését mutatja be. Az egyik a zárszámadásra, a másik a fővárosi sugárútra vonatkozik. A ház mindkettőt az osztályokhoz utasítja, az utóbbit azon utasítással, hogy sürgősen tárgyala-A ház a napirendre tér. Első tárgya: A közadók biztosítása és behajtására vonatkozó t. ez, némely rendeleteinek módosítása. A ház átalánosságban elfogadja. A részletes tárgyalásnál fölolvastatik az l-se §, mely igy szól: „Az 1878. XXI. t. sz. 45. § ához hozzá adatik : „Ha a most említett viszonyok kívánatossá teszik, hogy az árverés az adóhivatal kerületéhez nem tartozó községbe tűzessék ki, erre a pénzügyigazgatóságnak jóváhagyása szükséges.“ Horn Ede kifogásolván, hogy a XXI. t. sz. sok önkénykedésnek nyit utat, óhajtotta volna, hogy a pénzügyminiszter nagyobb módosításokat javasolt volna. A maga részéről ez t e kép kívánja módosíttatni. E szó után: „tűzessék ki, tétessék ez: „ez a hátralékos adókötelezett kívánatéval történhetik, történik szintén, ha a megkísértett árverés eredmény nélkül marad.“ Mihályi Péter előadó úgy véli, hogy ennek nem lesz gyakorlati haszna. Kerkápoly p. V. minister az eredeti szerkezet megtartását kéri. Nem tagadja amit Horn mondott, hogy ejavaslat azon kor kedélyhangulatát viseli magán, melyben keletkezett, de fentartását szükségesnek tartja, míg e hangulat , a nemfizetési hajlam meg van. Egyébiránt nem osztja azon véleményt, hogy a t. ez. oly embertelen és önkényes. Egy adat a Horn által tett s a képviselőház által elfogadott módosítvány illustratiójához. Szathmár megye Egri községében az adóhivatal egy földbirtokostól adó fejében lefoglal tízezer öl fát , elrendeli, hogy azt árvereztetés végett beszállíttatja Szathmár Németibe. A beszállítás napja előtt az exiguáltnak ajánlatot tesz egy vevő az egész fakészletre, felét az öszszegnek előre, felét két hét múlva kötelezvén kifizetni. Az adóhivatal nem hajt az ajánlatra, hanem elviteti helyből az egész tízezer öt fát Szathmár Németibe, olyan téli útban, mint a mostani, ott elárverezteti s az lesz az eredmény, hogy élenként 27 krajczárjával olcsóbbért veszik meg a 10 ezer öl fát, mint a mennyibe a beszállítás került. És igy az exegnált nem csak megúsztatott az egész tizezer ölfa árától, hanem azonfelül az egész adóhátralékával tartozásban maradt, de még-még azonfelül megszaporodott a tartozása azzal a 270 forinttal, amivel a beszállás többe került. Az ilyen önkénykedésnek vetett véget a ház által elfogadott módosítvány , melyre Deák Ferencz, Csengery és a deákpárt több jeles tagja is rászavazott. — Az osztrák delegatio pénzügyi bizottságának tegnapi ülésén Czerne jegyz e, mivel mint előadó igen el van halmozva teendővel, a jegyzőségről mond le. — Helyette egyhangulag gr. Falkenhayn választatott meg. — Napirenden a hadügyminiszteri költségvetés folytatása volt, s az I. czim hátralevő tételei mind a kormány előterjesztése szerint változatlanul fogadtattak el. — Figuli az egész czimre nézve külön kisebségi véleményt jelent be. — Végül Giskra következő indítványa fogadtatott el: „A delegatio kifejezi óhaját, hogy 1. a delegatio üléseinek végeztével egy, minden delegatio 6—6 taigából álló bizottság üljön össze, mely a szárazföldi hadseregnek egy normális béke-budgetjét állapítsa meg, és a jelen költségvetés egyes tételeit vizsgálja meg; s ahogy 2. e bizottság munkálatai a jövő évi delegatiók elé terjesztessenek. Magyar kormányjelentések az 1571 diki költségvetéshez. I. Vasútépítés. Az 1867. évi XIII. t. czikk felhatalmazással felvett 60 millió forintnyi kölcsönből 1871 ben fedezendő kiadások összege 22.252.120 ftot tesz. A kölcsönből 1870-ik évi ang. hó végéig vasútépítési czélokra felhasznált összeg az alább rá ható kimutatás részletezése szerint tészen összesen 22.739 137 ftot. Miután azonban a keleti vaspálya engedélyesei Warring testvérei által az engedélyokmány határozata értelmében s az alább látható kimutatás részletezése szerint megtérhetett, összesen 2948056 ft. A valósággal 1870. aug. végéig felhasznált összeg tesz. 20791071 ftot. Kimutatása a vasúti kölcsönből 1870. évi aug. hó végéig vasútépítési czélokra felhasznált összegeknek. Központi iroda. Kezdettől 1869. végéig 110.720.26. 1870. jan. 1-től aug. végéig 22.952.81. Vasutépit. igazgatóság. Kezdettől 1869. év végéig 216.147.8. 1870. jan. 1-től aug. végéig 130.972.34. Károlyváros-fiumei vonal. Kezdettől 1869. év végéig 1,651.106.95. 1970. jan. 1-től aug. végéig 680.000.66. Északi vonal. Kezdettől 1869. év végéig 399.049.23. 1870. jan. 1 től aug. végéig 6,403.896.20. Hatvan-miskolczi vonal. Kezdettől 1969. év végéig 5.957.901.39. 1870.jan. 1-töl aug. végéig 1,034.896.20. Hatvan-szolnoki vonal. Kezdettől 1869. év végéig 19.111.51. 1870. jan. 1-től aug. végéig 11.810.91. Hatvani pályaudvar. Kezdettől 1869. év végéig 203.344 19. 1870. jan. 1-től aug. végéig 211.413.70. Gömöri vasutak. Kezdettől 1869. év végéig 49.797.790. 1979. jan. 1-től aug. végéig 410.252. 4. Zákány-zágrábi vonal. Kezdettől 1869. év végéig 5,041.913.61. 1870. jan. 1-től aug. végéig 845 571. 1. Nagyvárad-kolozsvári vonal. Kezdettől 1869. év végéig 1,733.750.97 VI. Átfutó kezelés. Kezdettől 1870. aug. végéig 499.830.68. Összesen 22,739.137.12. Ezen összegbe be nincsenek számtva a pestsalgótarjáni vasút megvételére és helyrehozására fordított költségek, melyekről a pénzügyminisztérium által kezelt vasútépítési kölcsön számadásai adnak felvilágosítást. A nagyváradkolosvári vasútvonal engedélyesei Warring testvérek által megtéríttetett 1946066 frt 16 kr. II. Az államvasutakról A közlekedésügyminiszter előterjesztésében ezeket mondja : „Az államvasutak üzleti költségelőirányzata eddigelé nem volt a törvényhozás elé terjesztve. Az államvasutakról még ezúttal is csak sommás költségkimutatást terjeszt a minisztérium elé, azon okból, mert az állam által kezelt vasutak nagyobb része rövidebb idő óta van a forgalomnak átadva, semhogy az üzleti költségeknek előre biztos költségvetését készíteni lehetne. Egyedül a pest-salgótarjáni vonal ugyanis az, mely már régebben, úgymint 1867 ik évi tavaszán adatott át a forgalomnak, a hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vonal 1870. évi januárban nyílt meg, és a salgótarján-zólyomi csak 1871. évben adatik át a közlekedésnek. A minisztérium e vasútakra vonatkozó részletes adatokat a képviselőház pénzügyi bizottságának előterjesztendő, de az üzleti kiadásokat egy általányösszegben kéri még 1871-re megszavaztatni, mert az egyes tételek szükségletét nem képes egészen pontosan meghatározni. Az előterjesztett 1871-ik évi költségvetésben a salgótarjáni vonal előrelátható jövedelmének megállapításánál, az eddigi három évi tapasztalatok vétettek alapul; a hatvan miskolczi és zákány zágrábi vasutaknál csupán az 1870-kieső félév szolgálhatott zsinórmértékül. A onnan megnyílt vasutaknál pedig épen az első félév jövedelméből a jövőre következtetni vajmi nehéz, s ugyanazért ezen vonalak bevételei, az előirányzottaktól nagyon el is fognak üthetni. Még nehezebb és még kevéssé biztosan lehet egy még meg sem nyílt vasútnak, mint a jelen esetben történik, a Salgótarján-zólyominak jövevedelmét előre meghatározni. A fentebbiek folytán szükséges fentartás mellett egyes vonalak jövedelmezőségét a következőleg véljük előirányozhatni : 1) Pest salgótarjáni vonal 16 mértföld hosszú, bevétel 1,581.200 ft, kiadás 628.700 ft. Tiszta jövedelem 952.500 ft. E vonal beruházási tőkéje teszen összesen 9.400.000 ftot, tehát a jövedelem a tőkének 10,13 %-ra. Az üzlet takarékosságára legtöbb világot vet a kiadásoknak a nyers bevételhez való aránya; a jelen esetben az üzleti kiadások a nyers bevételnek 39,76% át képezik. 2) Hatvan miskolci vonal 15 mértföld hoszszú Bevétel 693.000 ft. Kiadás 436.700 ft. Tiszta jövedelem 256.300 ft. fő A beruházásitőke 7.400.000 lévén, a jövedelem 3,46 %-ot visel. E vonalnál az üzleti kiadások 63.01 %-ot tesznek. 3) Salgótarján zólyomi vonal hossza 12 mértföld. Bevétel 504.000 ft. Kiadás321.400 ft. Jövedelem 182.601 ft. A beruházási tőke 8,600,000 ft. kamatozás tehát 2,12%. Az üzleti kiadások tesznek 63,76%-ot. Az északi vonal hossza 43 mód. összes bevétel 2,778,200 ft. kiadás 1,386,800 ft. tiszta jövedelem 1,391,400 ft. Az ezen vonalakba fektetett tőke 25 400,000 ft. lévén, az átlagosan 5,47% kal jövedelmez, mely eredmény kedvezőnek mondható, tekintve azon körülményt, hogy e vonalak közül egyedül a salgótarján-pesti rész az mely régebben áll üzletben. A tapasztalás igazolja hogy új pályák első évi átlagos jövedelme az 5%-ot csak ritka esetben haladja meg. A déli vagyis zákány-zágrábi vonal 135. mfld. hosszú , előirányzott eredménye kedvezőtlen, ugyanis a bevétel 217,200 ft., kiadás 313,200 ft tehát veszteség 96,000 ft. A befektetett töke 6,700,OCO ft, s így a tőke kamatvesztesége 1.43%Az üzleti kiadások e vonalnál 144.19%. tesznek. A német kérdés az észak-német országgá ülésen. Dec. 7-én került szőnyegre a Baden és Hessennel kötött szerződés tárgyalása. — Albrecht képviselő erre vonatkozólag két kérvényt nyújt be. Egyik azt kívánja, hogy „Német szövetség“ helyett mindenütt német birodalom“ vagy „Németország egyesült államai“ elnevezés használtassék. Kiadatott a kérvény bizottságnak. Az említett szerződés két első czikke egész terjedelemben elfogadtatott. A 3. czikkhez Wigard még egy tételt indítványozott, mely szerint a polgári, vallási szabadság és jog mindenki számára biztosíttassák, természetes bírójától senki se vonassák el és a büntetések a törvény értelmében alkalmaztassanak. Delbrück miniszter erre azt feleli, hogy a kormányok nem tartják alkalmasnak a jelen pillanatot az alkotmányok revesiójára. Ezt elvárja az országos képviseletektől is, és kéri az indítvány elvetését. Hoverbeck és Wiggers sajnálatukat fejezik ki a miniszter nyilatkozataira, mert ez kizárná a ház határozását. Mi kitartók leszünk — mondá előbbi — az utolsó pillanatig és ha semmi sem sikerül, tiltakozni fogunk ! Wigard, indítványa elvettetett. Wiggers egyszersmind indítványozza, hogy az alkotmányon teendő javítások tárgyalás alá vétessenek és festi a mecklenburgi szomorú állapotokat, hol az alkotmány revisiójának nem a hg, hanem a lovasság vet gátat. Fries és Hoverbeck pártolják Wiggerst. Szavazásra kerülvén az ügy, Wiggers indítványa elvettetett. Duncker a czikkhez csatolandó, ezen indítványt teszi, hogy : a sajtószabadságot, a békés fegyvernélküli gyülekezési jogot fel kell szabadítani a praeventio rendszabályok alól. D c 1 b r U cker indítványt is elvettetni kéri, mivel nagy bizalmatlanságot árul el. Ha a kormányok visszalépést akarnának tenni — mondá — csak ez indítványt kellene elfogadniok. Hirsch és Wagner szitén Duncker ellen szónokoltak, ez utóbbi kiemeli, hogy a sajtószabadságot a socialdemokraták fognák kizsákmányolni. Az ilyen indítványok csak időpazarlást és a vita hosszadalmasságát idézik elő. Lasker a socialdemokraták visszaéléseit agyrémnek tartja. Legjobb törvény az, mely a népből veszi eredetét, ez legjobb garantia minden Bazaine mentegetőzése. Bazainetól „Rapport sommaire sur les operations de Parmechnchin du 13 pont au 29 octobre 1870“ czím alatt egy röpirat jelenik meg saját védelmére. A feladást, megelőző események leírásából kiemelendő, hogy a kormánytól egészen el volt vágva, sürgönyi válasz nélkül maradtak és élelmezés tekintetében egészen Metzre volt szorítva. Panaszkodik, hogy nagyon kevés benszülött ajánlá fel szolgálatát az ostrom alatt. October 10 én volt egy haditanács, mely egyhangúlag elhatározó, hogy Boyer Versaillesba küldessék a seregnek és a békének megfelelő alkudozások végett. Közli e tanács jegyzőkönyvét is. Ebből kitűnik, hogy ha a kenyér adagot 100, a lóhús adagot 600—750 grammra szállítják le October 26-ig lesz elég az élelem. De már ekkor 19000 beteg és sebesült volt, és a kórodák oly tele voltak, hogy már ekkor 2000 sebesült volt a polgárok által a városban felfogadva. De a haditanács mégis a következőket határozá: Maradjanak Metzben, mert igy elvonnak az ellenségtől 200900 embert, és igy alkalmat szolgáltanak a franczia sergeknek a szervezkedésre. Nem tesznek kitöréseket, mert kevés a valószínűség arra, hogy élelmet kapanak és az igy szenvedett veszteség a sereg szellemét rontaná meg. 3. Az ellenséggel lehet alkudozni, de legfeljebb 48 óra alatt, hogy az ellenség ne hozza az alkudozást talán még tovább is, mint ameddig az élelmiszerek élnek, és 4-et, ha az ellenség oly feltételeket rab, melyek a katonai becsülettel meg nem egyeznek, akkor áttörést kisérlenek meg. E haditanács (oct. 10-én kelt) határozatát aláírták Cacrilbert, Frossard, Lebeuf, Ladmirault, Desvaux, Sohilie, Coffinieres, Lebrun, Bozaine.“ Ekkor történt Boyer küldetése és ennek meghiúsulása. 7 szóval 2 ellenében ekkor azt határozza a haditanács, hogy Boyer munnea újra Versailles ba, onnan Londonba és Eugenia közvetítése mellett eszközöljön a metzi ser égnek kedvezőbb feltételeket. E küldetés meghiúsultáról Bazaine jelentést nem kapott, csak később értesült. Octóber 25-én gyaos volt, ezzel közlé B azt a hírt, hogy a porosz főhadiszálláson felhagytak az alkudozás tervével. Ezt akará megtunni a haditanács és azért elkülné Chaugarniert Frigyes Károlyhoz. 26-án reggel újra haditanács, Chaugarnier referál és Jarrat (egyenrangúlag) alkudozni küldetik. Az alku meglett. 26-án B. a tüzérséget vezérlő parancsnoknak meghagyá, hogy a sasokat gyűjtesse össze, te fesse a fegyvertárba, hogy összetöressenek, de e parancsot nem hajták végre pontosan és új parancsot kelle kiadni; ez alatt az idő eltelt, a szerződés alá volt írva, és így a Trophaeumok is átmentek, egyébiránt B.ennek semmi fontosságot sem tulajdonit. Záradékul közli a toursi kormány oct. 22— 28-iki sürgönyeit, melyekben azt állítja, hogy a loire sereg jól áll, a poroszokat megverték. Metznek élelme sok van. Bazaine csak azt jegyzi meg, hogy „ehez se kell commentár.“ A csatatérről. D u c r o ttlik a nov. 30-ai párisi kitörés előtt köv.parancsot bocsátott ki: A párisi 2. hadsereg katonái! Megérkezett a pillanat, hogy a vas övét, mely minket oly rég óta megfojtással fenyeget,széttörjük ! Nektek jutott osztályrészül a dicsőség, hogy e nagy vállalatot keresztül vigyétek. Erre méltókká teenditek magatokat, meg vagyok győződve. A közélet kétségkívül nehéz lesz, számos akadályt kellene legyőznünk , nyugalommal és elhatározottsággal kell ezekkel szembeszülnünk. Első lépéseinkben kérlelhetlen ellensége fogunk találni, mely eddig kivívott, eredményeinek hatalmára támaszkodik. Rendkívüli erőfeszítést kell tennünk, de mely nem haladja meg erőinket. Az eredmény szerencsés keresztülvitelére 150,000-en fogtak síkra szállt, jól felfegyverezve, gazdagon ellátva desiggel, és remény sem ellenállatlan lelkesedéssel is. Ha a harcz első időszakában győztök, a szerencsés eredmény biztosítva van számotokra, mert az ellenség legjobb katonáit hozta a Loire mellé. Bátorság tehát és bizalom ! Gondoljátok meg, hogy e harczban becsületünk, szabadságunk, és szert tett szerencsétlen hazánkért küz dünk, és ha mindez nem elég ok arra, hogy sziveiteket lángra gyújtsa, gondoljatok elpusztított földjeinkre, tövikre tett családjainkra, vigasztalhatlan nővéreitek, feeségtekre és anyáitokra. E gondolat keltse fel bennetek a bosszúszomjat és lelkesítsen a veszély megvetésére. Ami engem illet, el vagyok határozva; én ez esküt előttetek, a nemzet előtt tevém le, hogy Parisba csak győztesen, vagy halva térek vissza ; elesni láthattok engem, de nem hátrálni. De ekkor ne álljatok meg, hanem laszuljatok meg engem. Előre ti hát! Előre és isten meg fog óvni minket! Páris, nov. 28. 1870. A franczia kormány köv. kiáltványt intézett a néphez Parisban, nov. 28-án: Polgárok! Az erőfeszítés, melyet Francziaor- szág jólléte és becsülete kíván, megkezdődött. Ti ezt hazafias türelmetlenséggel vártátok, melyet katonai vezéreitek csillapítani voltak kénytelenek. Ezek elhatározva, mint ti, hogy az ellenséget az ostromvonalból kiverjék, a támadó eszközök előkészítését tartották kötelmüknek. Most már harczolunk, sziveink velők vannak. Mindnyájan el vagyunk határozva őket követni és a haza felszabadításáért, mint ők, vérünket ontani. Ez órában, midőn értöket áldozzák fel,állhatatossággal és polgári erénynyel tartozunk őket támogatni. Bármily hatalmas az izgatottság, mely kedélyeinket átjárja, bátorságot kell meritenünk, hogy nyugodtan legyünk. Ki a városban a legcsekélyebb nyugtalanságot idézné elő, az elárulná védőinek ügyét és a poroszok ügyének szolgálna. Valamint a sereg csak a fedelem által győzhet, mi csak rend és egyezség által tudunk ellenállani. Helyezzük erőnket különösen abba, hogy a polgári egyenetlenség legkisebb csíráját elfojtsuk. Éljen Francziaország! Éljen a köztársaság ! (Aláírva a kormány tagjai.) Schmitt párisi táborkari főnök köv. jelentést tett: Pária, nov. 29. Ma reggel, napkeltekor Vinoy tábornok vezérlete alatt két támadás intéztetett a Gareaux Boeufs és a Pray ellen; az elsőt Pothnan ellentengernagy vezette igen erélyesen és sikeresen. Már napkelte előtt foglaltak állást a 106. és 116. mozgóőv és tengerész-gyalogsági zászlóaljak. A meglepett ellenség rendetlenségben vonult vissza, kezeinkben néhány foglyot, köztük egy tisztet hagyva. Lulay oldalán Vaultrin ezredes támadta meg a falut. Alatta egy dandár volt a Mandbur hadosztályából. A támadó csapatok voltak a 109. és 110. sorezred és 2 és 4. zászlóalj a finistére-i mozgó őre égnek. Ez állást nagy bátorsággal támadták üteg; csapataink az első sorokba behatolak, melyeket igen vitézül foglaltak el és Yinoy tlok utasításaihoz híven; a későbbi hadműveletek tekintetéből kiadatott a parancs, miszerint a támadást nem kell tovább folytatni. Azon perezben minden csapataink visszavonultak, és a poros tartalék csapatok nagyobb tömegpennyt múltat be a faluba, a Hautes-Brayèresen és ennek környékén felállított ütegek golyózápora borította el l’Uayt és a felé közeledő hadoszlopokat.Ugyanazon perezben tüzeltek a legnagyobb erélylyel az ellenség által megszállott területre, J.cki igen nagy veszteségeket okozva Thomasset Itajókapitány ágyúnaszádai, melyek Portát l’ Anglaisn felül állottak, a vaspályán álló zárt wiggotokon fe állt ott nagy kaliberű ágyuk, a Yitry körül levő ütegek, a Jaquet mnajom körül levő ágyuk és végre a Charentou erőd tüzérségének egy része. Sebesülteink számát pontosan meg nem határozhatni; körülbelül 6gy emberre mehet, kik között Mimerel alezredes — a 110. ezredből — nehéz sebet kapott. Christianidu Ravaron zászlóaljfőnök, a 110. ezredből megöletett, Reals, zászlóaljfőnök, a finistere-i 4. zászlóalj parancsnoka megsebesült. Yinoy tlik a kormánynak a csapatok jó magaviseletéről tesz jelentést. Az elmúlt éjjel és ma reggel különböző hadműveletek hajtottak végre, a kormány egy az egészet összefoglaló jelentést tett ezekről a népességnek ; szükséges, hogy a programra ne jusson köztudomásra, mert ez a végrehajtandó hadi mozdulatokkal áll szoros egy befüggésben. — Schmitz tlek a táborkar főnöke. A Beau de la Rolande melletti ütközetről a „Brest. Ztg“-nak írják decz. l-röl. Miután az ellenség a 3. hadtest közbejötte által kényszerítve jön elányomulásával Páris felé fel- reactia ellen. Pártolja Dunckert. Hosszasabb vita után elvetetett Dunckert indítványa is. Wigard a 32. czikkhez ezen indítványt teszi: „Az országgyűlés tagjai a szövetségi pénztárból kapják az utazási és élelmi költséget. A szövetségi elnökség a szentesítésig azok magasságát megállapítja. Ez is elvettetett; a 32—77 czikkek változatlanul fogadtattak el. A 78.czikkhez Hoverbeck ez a indítványt teszi: „Az alkotmány változtatások a törvényhozás útján eszközöltethetnek, de erre a szövetségi tanácsban a szavazatok kétharmada szükséges.“ (Az előterjesztés szerint a szavazatok háromnegyede kívántatik. Oly alkotmány változtatások, melyeket a porosz kormány nem akar, lehetetlenek). Hoszasabb vita után ezen indítvány is megbukott. A 79 és 80. czikkek változtatás nélkül fogadtattak el. Tiltakozás a benne partista üzelmek ellen. A Boroszlóba internált franczia tisztek a „Drapeau“ szerkesztőjéhez a következő tiltakozást intézték: Uram ! A „Drapeau“ első példányának nagy ménékben való hozzánk küldése folytán értesültünk, hogy újabban ön és barátai egy lapot alapítottak, hogy a fogoly sereg vigasztalja és Francziaországot biztosítsa a felől, hogy mi ezentúl egy pártatlan és baráti közlönyre számíthatunk. Ámbár nincs szerencsénk önt ismerni, mert egyik czikke sincs aláírva, sietünk önhöz 253 Boroszlóba bekeblezett tiszt nyilatkozatát küldeni meg, azon kéréssel, hogy azt az aláírásokkal együtt adják ki. Fogadja uram előre is ezért köszönetünket. Aláíírott Boroszlóba internált franczia tisztek a franciákhoz. A haza hősies erőfeszítésének órájában annak reményét semmiféle nyugtalanság se kell, hogy gyengítse . A honapaiisták pártja egy általunk előmozdítandó restaurátióját előmozdítjuk : ez vagy csalódás vagy rágalom. Kedves hazánk védelmezői és e szomorú ügy hívei tudják meg.A franczia sereg csak Francziaországé. Csak Francziaország rendelkezhetik a felett. A nemzet akarata lesz parancs nekünk. Bár csak az az engedelmességi eskü, melyet itt teszünk, lenne most bátorítás és a jövőre biztosítás.Itt következnek az aláírások.