A Hon, 1871. április (9. évfolyam, 76-100. szám)

1871-04-22 / 92. szám

Melléklet a „HON“ 92-dik számához: törülnünk az esküdtszéket. A bizottság nem osztja e véleményt, és azt hiszem, elismerésre méltó bátorságot és öntudatot tanúsít, midőn e törvényjavaslatot fenyegető, vészes körülmények közt is, melyek könnyen félelem és bosszúra adhatnának alkalmat, elfogadásra ajánlja. (Ál­talános élénk helyeslés.) G a v a r d i: Igen sajnálom, hogy épen az előttem szóló kitűnő tehetség után kell szólanom Mi oly időben élünk, melyben a társadalom min­den alapja felforgattatik. Mi mindnyájan a sociá­­lis bajok orvoslását keressük. Mondják, hogy az esküdtszék egyetlen természetes bírája a eszö- ■ nyegen forgó vétségeknek. Egyedül a bíróságok­­ hivatják oly ügyben ítélni, mely örökké tartó elvek megsértését tartalmazza, így az egy isten léte oly igazság, melyet megtámadni nem volna szabad, másik ily ágazat a lélek halhatatlansá­ga. (Ellenmondás, félbeszakítás). Én uraim, azt állítom, hogy a közönséges mo­rál és a vallás erkölcse ugyanaz. Az alkotmány felett álló dogmák azok. v) D u f a u r e (pecsétőr) a kormány nevében hozzájárul a törvényjavaslathoz. Giraud és Ga­­vardi uraknak azt válaszolja, hogy a kormány nem akarja, hogy a bírák ne keveredjenek töb­bé politikai perekbe. Ha azt teszik,akkor poli­tikai eszközöknek tekintetnek, elvesztik a bizalmat, és az igazságszolgáltatás azon ve­szélynek van kitéve, hogy elveszti tekintélyét, melyre annyira szükség van. Giraud erre visszavonja módosítványát- A tárgyalás holnap folytattatik. Honvéd­zászlószentelés Szabadkán,­­ Szabadka, e derék alföldi magyar város, lé­lekemelő ünnepélynek volt tanúja f. hó 15-én. E napon szenteltetett föl az észak-bácskai 4-dik honvédzászlóalj lobogója. Az ünnepély a szokott egyházi szertartással vette kezdetét i. e. 10 órakor a plébániai tem­plomban, mely már jó előre megtelt ,díszes férfi- és női közönséggel, melynek falai közt vonultak be, a városi tisztikar és képviselőtestület Lánárd Máté polgármester vezetése alatt; majd a fénye­sen öltözött zászlóanya ifj. K. Budics Józsefné, szül. Volnits Erzsébet úrnő, a 4. zászlóalj pa­rancsnoka Gélich Richárd ezredes karján ; utá­nuk jött Gélichné Pongrácz László alezredessel, azután a fehérbe öltözött nemzeti szin- és piros vállszalagos koszoruleányok gyönyörű virágcso­portja, kisérve a dísz­be öltözött honvéd- és kö­zös hadseregbeli tisztikar fényes csapata által.­­ Testületileg jelent meg a gymnáziumui ifjúság is. Kívül a templom előtt volt fölállítva a 4­ zászlóalj behívott legénysége ünnepi díszben, mellettük az ünnepélyre megnyert Coronini-ez­­red többnyire bácskai fiúkból álló zenekara, kö­rülöttük pedig a bácskai térségen mintegy 20 ezer ember, világos jeléül annak, hogy a most lefolyó ünnepély nemcsak a honvédségé, hanem az egész városé. A díszmise után, segédletével az oltártól lejött az asztalhoz, melyen a zászlóanya által ajándé­kozott zászlószalag feküdt, s a mely előtt a zász­lótartó állott a fölszentelendő lobogóval. Ez utóbbi fehér selyem, közepén koronával s nemzeti szin szegélyzettel. A kettős zászlószalag, a zászlóanya ajándéka alapszíne kék, ezüsttel hímezve ép oly gazdagon, mint művészetileg; egyiken alól a báró Budits és Vojnits család hímzett czímerei, alatta „Pro­­ rege et lege“ jelmondattal, túlsó felén ezüst hím­zéssel: „Az észak-bácskai 4-dik honvéd-zászló­aljnak“ ; a másikon egy oldalon alul Magyar­­ország czímere, túlfelén pedig a zászlóalj jelmon­data: „A királyért és hazáért előre vitézek!“ A szertartást vezető plebánus a föntartott zászló előtt rövid, de kitűnő s a hazafias szellem melegétől áthatott beszédet tartott. Ennek végeztével kezdődött maga a fölszen­­telési szertartás, melyet kívül a honvédség üdvlövése s zene­harsogás kisért. Következett a szögbeverés, melyet a szertar­tást vezető lelkész kezdett meg, s folytatott köz­vetlenül a zászlóanya, a koszorú leányok, utá­nuk Gelich ezredes, a zászlóalj parancsnoka, majd Pongrácz alezredes, Szabadka város nevé­ben Lénárd­­ polgármester, a zászlóalj részé­ről pedig valamennyi tiszt, utánuk az altisztek sorrendben egész a közemberig. A templomi szertartás ezzel véget ért. Itt a honvédek sorfala előtt, a sok ezer kö­zönség néma csendjében, Gelich ezredes lóhátról lelkes, katonás rövidségü beszédet tartott, mely­nek szikrái tüzet fogtak a honvédség keblében, s az lelkesült éljenzéssel felelt derék parancsnoka fölhívására. És most következett az ünnepély legmagaszto­­sabb mozzanata : az eskü letétele. A honvédség födetlen fővel, fölemelt három ujjal, hangosan, bátran s érthetőleg hangoz­tatott minden szót, melyet a törvényes eskü­formát felolvasó tiszt előttük mondott. A rop­pant közönség szintén födetlen fővel, visszafoj­tott lélekzettel hallgatá a honvédek szent foga­dását, hogy a koronás királyért, a haza alkot­­­mánya és szabadságáért mindig, mindenhol s minden ellenséggel megvívnak és zászlójukat soha el nem hagyják! . . . s csak midőn az „Is­ten engem úgy segélyjend­ben az eskü zárszavai elhangzottak, tört ki lelkes éljenzésben, mely az egész tért betöltő. Erre megharsant a katonai zenekar részéről a Rákóczy-induló s a honvédség és vele a tolongó sokaság, ennek lelkesítő hangjai mellett távozott el a lélekemelő ünnepély színhelyéről. Délután 2 órakor kezdődött a zászlóanya ál­tal beadott díszebéd „Pest város“ vendéglő eme­leti nagy teremében, melyben nyolczvan személy vett részt. (Sz. H.) Magyarországi vallásalap.­ ­ Magyarország uralkodói III. Ferdinandtól kezdve (1650-ben) II. József császárig (1782-ben). A 3 milliós papneveldéi alapra nézve a kath. püs­pöki kar (1858-ban). Az alap tiszta cselekvő vagyonállapota az 1869. évi szárszámadás szerint :­ készpénz és kötvényekben: 15,097,685 frt 16 V.­kr.; ingatlanokban 9,093,007 frt. Az alap rendeltetése: a katholika vallás ügyeinek minden iránybani előmozdítása, püspökségek, káptala­nok, lelkészségek, templomok, papnöveldék, paplakok stb. felállítása és fenntartása, a kath. vallás tanításáról való gondoskodás, szegényebb szerzetesek segélyezése, és több eféle által. Fennebbi 15,097,685 frt. 161/2 krban benfoglaltatik a horvátországi vallásalap jutaléka 1,139,308 frt. 91 krral, a Commissariatikus alap 116,204 frt. 69 krral, a katonai határőrvidéki vallásalap 56,018 frt. 95 krral, s a fiumei vallásalap 68,835 frt. 10 krral. Az ingatlanokból követel Horvát-Szlavonország a kincstár és az alapítványi alapok közt történt jószágcsere folytán, tőkében és kamatokban összesen 1,799,112 frt 46 krt. tanácshoz, a Benczék, Premontreiek és Cisztercziták szerzetes rendének teljes visszaállításáról, és a vallásalapba kebelezett összes javaiknak azon feltétel mellett elhatározott kiadásáról, hogy több gymnasiumot saját erő­udvari rendelvény haladék nélkül kihirdetendő,minthogy Ő Felsége abban királyi kétségtelen jogával élt és foganatosítását mindenesetre követelheti. A m. kir. udvari Cancelláriának a m. kir. helytartótanácshoz intézett maradnának; az illető püspök rendelkezése alá bocsáttatnak, mint p. o. a levele, mely szerint a kincstárból 6000 frtot rendel évente az ország pri-Hyeronymiták, Camillánusok sat. 2-et hogy a meghagyandó kolostorok másának kiadatai, szegényebb kath. lelkészek felsegélésére (a „Cassa lakóinak száma meghatároztassék. A m. kir. udvari Cancelláriának a m. kir. helytartótanácshoz intézett Parochorum( keletkezése). 2 1677 jul. 30— II. Lipót császárnak s Magyarország apostoli királyának a m. kir. 414 rendelvénye, mely szerint a Bosnyák országi papnövendékek neveltetésére kamarához intézett leirata, melyben 1I. Ferdinánd királynak, a főpapság szánt Commissariatikus alap a magyarországi vallásalapnak átadatik. ország apostoli királyához intézett és 1. f. elhatározással ellátott 1. a. előter­jesztése, melynek folytán elrendeltetik, hogy a III. Ferdinánd király által a lelkészek pénztára részére alapított évi 6000 frt évente hiánytalanul kifi­jükön ellássanak. tettessék, továbbá ezen javadalom hátralékai utáni kamat fejében ugyanoda 19 1803 aug. 19 8073 A m. kir. udvari Cancelláriának a m. kir. helytartótanácshoz intézett évente 4000 frt és az I. Lipót által tett fogadalmi adomány teljesítéséül rendelvénye, a püspökségek szabályozása s az érseki és püspöki jövedelem évente további 6000 frt kiszolgáltassék, maximumának meghatározása tárgyában. Ugyanebben javaslat rendeltetik. 1782 jan.— 44—1782 II. József császár 1. f. elhatározása a megszüntetendő szerzetes rendek tétet­i a káptalanok jövedelmi fölösségeinek mire forditása iránt, az egyház­ 5806—1781 vagyonságának a kir. kamara által, — azonban a kincsleti pénztártól eskü­javadalmak időközi jövedelmei a vallásalapnak ígérteinek, a tényleges adü­lönözötten leendő kezelése iránt­­mányozás azonban kedvezőbb időre elhalasztatik, sat. 6 1782 jan. 26 550 II. József császár rendelete, melylyel a Camaldulensiek, Karthausia­ 20 1803 novemb. 25 4321 A m. kir. udvari Cancelláriának a cs. kir. Apostoli Felségéhez intézett iusok, Eremicolák, térti szerzetes rendjeinek, továbbá a Carmelita, Cla­ 140—1804 c3 1. f. elhatározással ellátott előterjesztése az érsekek és püspökök jövedel­m­ssé, Capuczina, és Francziskana apáczák szerzetes rendjeinek összes meinek szabályozását illető fennebbi udvari rendelvény­ tekintetében a m. kolostorát, házait és zárdáit eltörli. kir. helytartótanács által tett észrevételek tárgyában. Ő Felsége helyben, 1782 szept. 10 5439 II. József császár rendelete, melylyel annak előrebocsátásával, hogy hagyja a kir. helytartótanács kisebbségének javalatát, mely szerint az illető a vallásügy rendezése czéljából az eltörlött szerzetes­rendek összes vagyon­ságát a lelkészek pénztárához csatoltatta, a kath. vallás fenntartását és terjesztését illető ügyek tárgyalására a m. kir. udvari kamarával egyesi­ 21 . 1808 aug.5­8148 tett m. kir. helytartótanács kebelében egyházi bizottmányt felállít és teen­dőit kiszabja. Ezen rendeletben a megszüntetett kolostorok tömege már rendelete, mely szerint a g. kath. püspöki és kanonoki javadalmak időközi jövedelmei a g. k. lelkészek özvegyei és árváik számára alakítandó alapba vallásalapnak neveztetik, szolgáltatandók. 8 1783 april. 1070 II. József császárnak a m. kir. udvari kamarához intézett rendelete, 22 1810 jun. 10 6525 A m. kir. udvari Cancelláriának a m. kir. helytartótanácshoz intézett 51 melyben a megszüntetett mindkét nembeli szerzetesek után a vallásalapra rendelete, mely szerint azon javaslat, hogy a szabályozott püspökségek háramlott tőkepénzek lehető biztosításáról gondoskodik, alapja a vallásalappal egyesittessék, mellőztetett.9 1783 novemb. 18 11497 H. József császárnak a m. kir. helytartótanácshoz intézett rendelete, 23 1853 febr.6 661 A vallás és közoktatási cs. kir. ministeriumnak a magyar- és horvát­ 621 mely szerint a megürült egyházi javadalmaknak a királyi fiscust megillető 528 országi, továbbá a temesi, bánsági és szerb vajdasági helytartóságokhoz m­­egész jövedelme — a vallásalapba szolgáltatandó. tézett rendelete, mely szerint a vallásalap 1853. évi költségvetésének megái­ 10 1783 novemb. 25 11874 II. József császár rendelete a Trinitariusok szerzetes rendének meg­lapítása mellett elhatároztatik, hogy a szabályozott püspökségek alapját 643 szüntetéséről és összes vagyonságuknak a vallásalapba leendő kebelet­illető bevételi kiadási tételek a vallásalap költségvetésében lesznek ezentúl, tetéséről, — habár külön csoportokban — kimutatandók. — (A szabályozott püspök­ 11 1784 aug. 17 3567 A m. kir. udvari Cancelláriának, helybenhagyó 1. f. elhatározással ségek alapjának egyesítése a vallásalappal.) 10204 ellátott 1. a. előterjesztése a Carmeliták budai kolostorának megszüntetése 24 1858 febr.3 . A magyarországi cs. kir. főkormányzóságnak a bibornok herczeg­tárgyában. 502 prímáshoz, továbbá az egri és kalocsai érsekekhez intézett értesítése, mely­ A vallásügyi udvari bizottságnak 1. f. elhatározással ellátott 1. a. elő­szerint Ő cs. apostoli kir. Felséget 1857. évi november hó 6-án kelt 1. f. elha­ terjesztése, a bosnyák papnövendékek neveltetése tárgyában, távozásával — a magyar-, horvát-, és szlavonországi püspöki kar által a II. József császárnak a Pálosok szerzetes rendének megszüntetésére papnöveldék számára felajánlott 3 milliónyi alap alakítását­­. k. jóváhagy­ és az összes vagyonságuknak a vallásalapba leendő kebelezésére vonatkozó van, a püspöki kart ennek folytán a „Subsidium ecclesiasticum pro fortali­rendelete.­tio“ czimén, továbbá a szabályozott püspökségek alapjába és a vallásalapba A m. kir. udvari Cancelláriának 1. f. elhatározással ellátott 1. a. elő­„pro Cassa Parochorum“ tartozó járulékok fizetéséből 1. a felmenteni meg­ terjesztése, melynek folytán a Benczék pannonhegyi főapátsága a tőle függő józtatott­ apátságokkal együtt, továbbá a premontreiek csornai prépostsága meg-25 1859 jan. 31 430 . A magyarországi cs. kir. főkormányzóságnak, a bibornok-herczegek­­szüntettetik.s máshoz, továbbá az egri és kalocsai érsekekhez intézett értesítése, melysze-A plébániáknak József császár idejében történt rendezése alkalmával, mint a fennérintett 3 milliós papnöveldéi alap alakítása, az 1858. évi decem-mely a kolostorok rendezésével karöltve járt, minden egyes püspöki megyé­ből 3-án kelt pápai Breve által helybenhagyatott. Hozzá egy kimutatás az­ben külön jelöltettek ki a megszüntetendő és megtartandó szerzetesrendi egyes érsekségek, püspökségek, káptalanok, javadalmas apátságok és pré­kolostorok. Az ezen rendezési ügyben tett számos és igen terjedelmes 1. a­­postságok által fizetendő járulékokról, előterjesztésekre keletkezett 1. § elhatározások folytán, számos kolostor jön 26 1865 novemb. 29 18262 A m. kir. udvari Cancelláriának a m. kir. helytartótanácshoz intézett megszüntetve, vagyona pedig a vallásalap részére lefoglalva. (Azon szerző­rendelvénye, mely szerint a cs. apostoli kir. Felségének 1865. évi november­­ei rendeken kívül, melyeknek összes kolostoraik az egész országban elte­ltő 24-én kelt 1. § elhatározása folytán, elrendeltetik. Töltettek,­­mint a Camaldulensiek, Carthausiánusok, Eremikolák, Trinitár­­hogy a cs. kir. pénzügyministerium által kezelt magyar-horvát alapit­ások és Pálosok férfi szerzetes rende, továbbá a Carmelita, Clarissa, Capi­ványok és alapítványi javak, a m. kir. helytartótanács kezelése alá cina és Franciscana apáczák) érintetének eme szabályozás által, az Agos­át vétessenek, tiak, Carmeliták, Camillánusok, Dominikánusok, Cisztercziták, Ferencziek, hogy az alapokat terhelő kincstári előlegek megállapitassanak és tör-Hyeronymiták, Paulánusok, Minoriták, Serviták, Premontreiek és Ca­lesztessenek, pucillusok, hogy a horvát alapítványi jutalék, végleges különválasztásának két-Általános elvek a lelkészségek felállítása és a kolostorok rendezése dése alkotmányos utón lévén tárgyalandó, ezt előkészitőleg egy vegyes bizott­tárgyában. A kolostorok rendelésének fő vonásai: 1­ör hogy a felesleges mány alakíttassák, mely a különválasztás kérdését eltárgyalván, e tekintet­vagy kevésbbé szükséges kolostorok eltöröltetvén, az illető szerzetesek vagy ben kimerítő véleményes javaslatát terjesztendő elő. (Az okmányt lásd a fa­rendiek más kolostoraiba tétetnek át, vagy a mennyiben ily kolostorok nem­nulmányi alap okmányjegyzékének 14. száma alatt). Folyó szám keltének 12 1784 decemb. 14 5126 15212 14 1786 novemb. 28 4892 14— — — 15 V­ezérokmányok jegyzékei Az okmány Az okmány száma tartalm­a Folyó szám keltének száma tartalma, éve hava napja éve hava napja 1 1650 aug.6 III. Ferdinánd császár és Magyarország apostoli királyának adománya 13 1786 febr.7 1388 13826 15 1787 -T—— — 16 1788 márcz. 11 3068 végrendelkezési tehetségére, és III. Ferdinánd királynak a szegénysorsa 17 1792 máj. 21 2946 A cs. kir. általános udvari kamarának 1. f. elhatározással ellátott 1. a. plébánosok felsegélésére alapított 6000 frtnyi évi kincstári járulékra vonat­előterjesztése, mely szerint Ő Felsége magának fenntartani méltóztatott, kozó diplomáit helyben hagyja s m. kir. kamaráját valamint szepesi kama­hogy az egyházi javadalmaknak ezentúl a kincstár részéről beszedendő jó­­rását is megfelelő utasítással ellátja. véd­elmeit,az idő­viszonyokhoz képest legsürgősbeknek és leghasznosabbaknak. 1703 jun. 15— Conventio Kolonicsiana — a főpapság hagyatékainak kezeléséről és mutatkozó czélokra fordittathassa. az egyházi javak időközi jövedelmeinek hováforditásáról. 18 1803 márcz. 12 2272 II. Ferencz császár és magyar király 1. f. leirata a m. kir. helytartó­ 4 1732 sept. 23. A cs. kir. általános udvari kamarának VI. Károly császár s Magyar­ Iparegyesületi ügyek. A nemzetgazdasági szakosztály ápril 19 -én tartott ülésében a bányatörvényjavaslat tárgya­lása volt napirenden. A szakosztály a törvény­javaslat iránti véleményezéssel egy külön bizott­ságot bízott volt meg, mely is előterjesztette­­ munkálatát, a sok részben módosított törvény­­javaslatot. A­mennyiben a módosítások nagy része a bányaiparnak a hatósági gyámkodás alóli lehető felszabadítását és a bányahatósá­goknak modern elvek szerinti átalakítását c­é­­lozzák, ezekre nézve a bizottságban nem volt véleménykülönbség. Azonban véleménykülönbség volt a törvény­­javaslat 1. fejezetére nézve. E fejezetre nézve Totny József bizottsági elnök egészen új formul l­ázást hozott javaslatba s ezt igen beható és ter­jedelmes indokolás kíséretében előterjesztette. Az előterjesztés súlypontja azon elv,pozitív kimondá­sa, hogy az ásványok a föld tartozékát képezik, és hogy ezen elvre nézve a közjó érdekében csak oly ásványokra (fémekre) engedhető kivétel, melyek teléreken , telepekben és­elepekben, a föld belsejében fekszenek, a föld felületéről könnyen fel nem ismerhetők s azért transactio tárgyát nem is képezhetnék. Ezen ásványok ki­aknázása mindenkinek szabad, de ezek közé a kőszén nem tartozik. Ez előterjesztés felett a tanácskozás megkez­detett, de az idő nagyon előrehaladván, befejez­hető nem volt; a tanácskozás folytatása tehát május 1-re halasztatott. K n Irt n t é t é k.­ ­ András­sy román! A Gura saturu­­lui nevű román humoristikus lap bebizonyítja, hogy Andrássy se nem magyar, se nem tót, se nem horvát,se nem görög, se nem orosz, hanem román származású. A bizonyítás így hangzik: 1. Andrássy gróf Erdélyből származik, s ma­­ is van neki ott a Maros mellett szép birtoka, hol csaknem mind románok laknak. De azt mondják, hogy Tuhutum az esküilői szövetség alkalmával a Gelu elesett román fejedelem „Andrein“ nevű kiskorú fiát magához vette, s később annak nevét „ Andrássy “ ra magyarosít­ván, nagy birtokkal ajándékozta meg, s ez az eredete az Andrássy családnak. 2. Tény az, hogy Erdélyben ma is létez egy Andrásfalva nevű köz­ség, melyben csak románok laknak. 3. Ki még most sem hiszi, azt utasítom : olvassa el a Béla király „Névtelen jegyzőjét.“ 4. Végre minden kétség eloszlatása tekintetéből fölhozok egy el­­vitázhatlan körülményt, t. i. tény az, hogy az erdélyi gr- Kendeffy család román eredetű, egész biztonsággal föl lehet tenni, hogy gróf Andrássy csak azért vette nőül e grófi család utolsó virá­gát, mert mint román­ vonzalmat érzett iránta. Minden bizonnyal e körülményből magyarázható ki az is , hogy gróf Andrássy oly nagy barátja, s pártfogója — a románoknak ! — A tolonczozást illetőleg rendeletet adott ki a belügyminisztérium, hogy mielőtt va­lakit születéshelyére tolonczoznának, az illető hatóságnál kérdést tegyenek, mert gyakran meg­történik, hogy a tolonctok maliéziából vagy luxból, — más neveket adnak föl, s ötször is keresztül utazzák az országot. — Furcsa pénz. Az „Ellenőr“ berlini levelezője írja: A Francziaországból hazatérő norosz katonák különös pénzdarab ■­ak magukkal, melyek ott forgalomban vannak. A pénz egyik felén az eddigi felírás helyett em­pire francais — vámpír francais áll; a sa­t he­lyét vámpír foglalja el a következő dátum­mal: Decz. 2. 1850— szept. 2. 1870. A pénz másik felén a császár feje van nyaka körül egy kötél­lel; aláírva: Napoleon traitre. — Nyomorúságos falusi iskola. Czirák községben, — miként az iskolai bizott­mány gyűlésén a tanfelügyelői jelentésből ki­tűnt — szánalomra méltólag áll a nevelés ügye. Az iskola oly alacson, hogy a tanítónak bukva kell járnia, hogy fejét a gerendába ne üsse­n a sötét, nedves helyiségbe, hova legfölebb csak 20—25 gyermek férne be — 50—60 van össze­zsúfolva. — Mikor erről a tanfelügyelő beter­­jeszté jelentését — egy hang azt a megjegyzést tette rá, — hogy lám Cziráky János gróf úr, a ki szóval annyira lelkesül s diktióz a felvilágo­sodás mellett, — bizony jó volna ha tettel is megmutatná itt, mint idevaló földesúr, — hogy az ügyet nemcsak ajkán, hanem szivén is viseli.

Next