A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)

1871-05-16 / 113. szám

ság az előttünk fekvő tvjavaslatot tárgyalási alapul általánosságban ajánlja. Eiményi Ernő Horn beszédére megjegyzi, hogy kívánja a földhitel fejlődését hazánkban, de a kedvezményeknek egyáltalában nem ba­rátja, miután a törvényhozásnak alapja az egyen­lőség és a feudális korból maradt kiválság«»kat nem osztogathat. Ha lesz a törvény, terjesztes­sék ki a kedvezmény az ország valamennyi lakosára. A tvjavaslatot ily alakban ne? i fogad­hatja el. Fáik Miksa, daczára, hogy osztja Simonyi E. véleményét megjegyzi, hogy egyrészről a régibb időben és részben most is a földbirtokosnak szüksége van arra, hogy a törvény bizonyos ol­talmat adjon neki a hitelezők részéről eredő felmondási megrohan­ások ellen ; másrészről pe­dig a hitelező úgy akarja elintézni dolgát, hogy pénzét minden pillanatban megkaphassa. Ezen ellenmondást másképen nem lehet kiegyenlíteni, mint ha a törvényhozás általánsa oltalma alá veszi a földbirtokot az ellen, hogy a rögtöni fel­mondások és elárverezések által meg ne káro­­síttassék; de mási­ol a földhitelintézeteknek megadja azon jogot, hogy a hany­ag fizetők ellen gyorsan járhassanak el, mert nekik is vannak kötelezettségeik a jelzálogos levelek birtokosai iránt. Megvallja tehát, hogy dac­ára annak, hogy tökéletes helyesnek ismeri el azon elvet, melyet Simonyi E. fejtegetett, mégis nem lát vétket ezen elv ellen, ha föntartjuk. a törvényhozásban a földbirtoki hitelre nézve ezen bizonyos kaute­­lákat, az eljárásnak­­ a*sz­ ását, de kivételt te­szünk alóla ott, hol földhitelintézetről van szó, mert a földhitelintézetek már alapszabályaiknál fogva, azon módosításoknál fogva, mely­­ alatt a pénzt kiadják, biztosítják a hitelezőt az ellen, hogy véletlenül nem fogják fölmondással meg­rohanni. Van ezen felül egy másik ok is.A földbirtokos­nak nem elengedő azon pénz,melyet saját orszá­gunkban találunk, hanem kénytelenek vagyunk il­yen piaczhoz is fordulni; ot­an pedig nem mi vagyunk az egyedüli pénzkeresők, hanem oda jönnek e végből más inézetek is. Ott a magyar földhitelintézet és akármilyen magyarországi földhitelintézet zálogleveleinek konkurrálni kell m­ás intézeteknek, például a bécsi nemzeti bank­nak zálogleveleivel. Már­pedig a bécsi nemzeti bank nemcsak mindazon privilégiumokkal bír, melyekkel mi föl akarjuk­ ruházni a magyar föld­hitelintézetet, hanem bír azokon túlmenő privilé­giumokkal is. Ha tehát nem akarjuk, hogy saját kárunkra előny adassék az idegen záloglevelek­nek,akkor meg kell adnunk a magyar földhitelin­tézet zálogleveleinek azon privilégiumokat, me­lyekben más intézetek hasonnemű papírjai ré­szesí­­tettek. A kö­p. bizottságnak azon javaslatára, hogy toldassék meg a törvényjavaslat egy szakasz­­szal, mely szerint a magyar földhitelintézetnek törvény által adott kedvezmények, minden más hasonczélú és természetű intézetekre is kiter­­jesztetnek, megjegyzi, hogy helyesli azon el­ve­t, hogy mindazon intézetek, melyek hasonló czélt tűztek maguk elé, és melyek hasonló ga­­ranciákat nyújtanak, mint a magyar földhitel­intézet, hasonló kedvezményekben is részesítes­­senek. Hanem azt hi­zi, hogy az ezen törvény be nem tartozik. Nem tartozik pedig ezen tör­vénybe először azért, mert már maga a czím is azt mondja, hogy ezen törvény a magyar földhi­telintézetről szól, s erről szól tényleg mind a 27. szakasz, 8 csak azután jön egy külön­­, mely a többi intézetekről is szól. A második ok,amiért ez nem tartozik ide, az, hogy ittjaz mondatik misze­rint ezen kedvezmény a hasonczék­ és természetű intézetekre is terjesztessék ki. Ha ezt így akar­juk elfogadni, akkor előbb ezen intézetnek czélját és természetét definiálnunk kell. Szü­ksé­­ges volna, t. i. először megmondani,hogy a magy. földhitelintézet czélja, természete ez és ez, mert különben ezen pont mindenféle magyarázatra fog alkalmat adni. Az egyik azt fogja mondani, ho­gy például a magyar kereskedelmi bank más természetű, mert nem foglalkozik kizárólag a földhitellel, hanem foglalkozik mással is; egy másik meg azt fogja mondani —a magyar föld­hitelintézet nem részvénytársaság, a magyar jelzálog­bank pedig részvénytársaság, tehát ez utóbbi más természetű. (Helyeslés:) Horn Ede Simonyi Ernő beszédére meg­jegyzi, hogy ha ő így érti az egyenlőséget,akkor teljesen meg kell szüntetni valamennyi társula­tokat, mert a társulatok léte már privilégium. Ha például a ma­ga embernek adóssága van, azért nemcsak bizonyos ös­szeggel kezeskedik, hanem egész vagyonával, sőt még testével is azon országokban, hol adóssági fogság létezik. A társulatok azonban egészen más és pedig sok­kal kedvezőbb helyzetben vannak, mert az igazgatóság tagjai közül egy sem kereskedik egész vagyonával, hanem csupán a­mit a rész­vény erejéig aláírt. A többiről, ha nincs pénz a pénztárban, az igazgatóság nem keresked­k. A társulatnak már létezése is privilégium, és min­den országban elismerték, hogy ez szükséges, mert a társulatokra szükség van, ezek pedig másként nem állhatnak fenn. Angolország volt azon egyetlen ország, hol a bankok kivételével, egész 55-ig létezett oly tör­vény, mely szerint minden részvényt s egész va­gyonával kereskedett a társulat adósságaiért. De Angolországban is belátták, hogy ez ez idő szer­nt, midőn a társulatok kifejlődése oly na­gyon szükséges, lehetetlen, és hozták a limited habyu­ts. Ha Simonyi E. azt mondja, hogy magán­em­berrel szintén lehet oly szerződést kötni, mely szerint a tőke vissza nem fog fizettetni, mely szerint felmondás nem lehet, azt feleli: bizony lehet ily szerződést kötni, csak hogy a magán­tőkések nem kötnek ilyet, mert fe­n nem tart­hatják magukat, míg a társulat ilyet köthet és köt is. A­mi Fáik Miksa észrevételeit illeti, ki­jelenti, hogy valóban meg nem foghatja azon el­­lenmondást. Annak, hogy ő Simonyi Ernő ellen az egyenjogúságot védelmezte és szintén azt mondta, hogy monopóliumot ő nem akar felállí­tatni, természetes következménye az lett volna, hogy azon kedvezményeket, melyeket a földhi­telintézetnek megadunk, minden hason czélú in­tézetre kiter­jesszük. Horváth D. kijelentvén, hogy a kormány nevében hozzájárul a közp. bizottság által szöve­gezett tvjavaslathoz, a ház részletes tárgyalásra tért át. Horn Ede az 1. §-t kihagyatni indítványozza. •— Kihagyatik. A 2. §. végén a 6. §-ra hivatkozás 5 §-ra vál­­toztatik, és „a pesti első biróság a kir. váltó­­tvr­zék helyett „a pesti első folyamodású kir váltótvszék" tétetik. Az uj 2. 3. 4. § ok változatlanul maradnak. Az 5. §-nál „polgári törvénykezési rendtartás helyett tétetik: 1848. LIV. t. ez. A 7. §. marad. A 8. és 9. §-ban a bizony erő helyett bizonyító erő­vétetik fel. 10. §. marad, a 11. § nál a közp. bi­zottság ezen módosításokat ajánlja: a § első sorában levő ,,kamatot" szó „kamatokéra iga­zítandó ki. Ugyanezen § 5-ik sorában levő „a bírói végrehajtás elrendelését" helyére teendő: „bírói fizetési meghagyást/" Az utolsó előtti sor­b­án levő „valamely" szó „közti szelességü" vel cserélendő fel. Végre s­e hoz új bekezdésképen teendő a következő szerkezet: „Ha az adós a fizetési meghagyásnak nyolcz nap alatt eleget nem tett, ellene a végrehajtás minden újabb ké­relem nélkül, a fizetési meghagyás alapján tel­jesítendő." Elfogadtatnak. Győrffy Gyula: Ezen §. értelmében az in­tézet jogosítva van késedelmes adósa ellen a bírói végrehajtás elrendelését kérelmezni, ha a kötelezetségi okirat bíróságilag vagy valamely közjegyző által hitelesítve van. Hazai törvé­nyeink a közjegyzői intézményt még nem törvé­ny­e­ztették. Ez iránt még törvényjavaslat sincs a háznál benyújtva. Kérdi az igazságügyministe­­rium képviselőjétől, hogy kiket ért ezen köz­jegyzők alatt? Hol vannak, és ha vannak, ki ne­vezi ki azokat? Horváth Döme hivatkozik e tekintetben Erdélyre, hol az 1888. 43. t. sz. értelmében, és az érvényben levő osztrák törvénykönyv szerint közjegyzők vannak. Győrffy Gyula nem hallgathatja el azon óhaját, hogy a kormány ezen abnormitást meg­szüntetni igyekezzék, hogy így mindenütt egyen­lő eljárást lehessen követni. Szilágyi Lajos tudja ugyan, hogy Erdély­ben, nevezetesen Brassóban és Szebenben van­nak közjegyzők, hanem hogy mégis miként jött ezen törvénybe a közjegyzői nevezet, azt meg­fogni nem tudja, különösen akkor, midőn Erdély­né­n a földhitelintézetnek semminemű működési köre nincs, miután a telekkönyvek teljesen azon állapotban még nincsenek, hogy azok alapján kölcsönök adathatnának. Ezt csak azért jegyzi meg, mert nagyon óhajtaná, hogy minőn a kor­mány a közjegyző nevezetet a törvénybe beik­tatja, egyszersmind azon igyekeznék, hogy a földhitelintézet a maga üdvös működését vala­­hára már Erdélyre is kiterjessze. Horváth D. kijelenti, hogy novemberben meg fog kezdethetni a földhitelintézet jótékony működés . Lázár Ádám a közjegyzőkre hivatkozást, kik Erdély csak néhány kerületében a király­­földön léteznek, nem tartja helyén. A központi bizottság által javasolt pótlást pedig, mint fe­leslegest, kihagyatni javasolja. A 12. §-ban levő „váltóvégrehajtás tárgyában az 1869. évi aprb 8 ban kiadott igazságügymi­­nisteri rendelet“ helyébe „váltóvégrehajtási el­járás“ tétetett. A 13. §-ban a 2-ik sorban, „az esetben“ kiha­gyatott és az utolsó sorban „kiállítási“ helyébe „kikiáltá­s“ tétetett. Valamint elfogadtatott Győrffy Gy.azon indítványa, hogy itt s a következő §-ban a „lezálogosított“ szó helyébe „jelzálogul lekötött“ szavak vétettek a szö­vegbe. A 14. §. utolsó előtti sorában levő „aggályta­lanok” kifejezés helyébe tétetett: „azokra nézve ala­pos aggodalom fenn nem forog.“ A 15. §. 5-ik sorában levő „folyamodvány“ szó helyébe téte­tett : „végrehajtási végzés.“ A 16. §. első sorá­ban levő „lekötött “ szavak után tétetett „ugyan­azon.“ A 17. §. első sorában levő „szenvedett“ szó „szenvedőivel cseréltetett fel. Ugyane §. 3 dik sorában levő szavak: „a jelen törvény 8., 9., 10. és 11. §§ értelmében“ kihagyattak. A 18. §. első sorában levő „szenvedett“ szó „szenvedővel“ cseréltetett fel. A 19. §. első sorában levő „megszavazott“ szó helyébe tétetett „engedélyezett“ ; a 4-ik sorban levő „beleegyezése“ után : „vagy:“ A 22-ik §. - ik sorában levő szavak: „az 1848. XIV. t. ez. 5. §-a értelmében“ kihagyattak. A következő paragraphusok változatlanul el­fogadtattak. A 27. szakasz után 28. § ként Horn Ede ezen szöveget ajánlja: „A magyar földhitelintézetnek ezen törvény által adott kedvezmények kiterjesztetnek más hasonczélu­s természetű intézetekre is.“ Megjegyzi, hogy a központi bizottság igen jól belátta, hogy ezen szakasznak egyelőre igen kevés tényleges eredménye lehet, mert hason természetű intézetek mint a földhitel inté­zet, nem oly nagy bamar fognak keletkezni, és ha a magyar földhitelintézet nem keletkezett volna, más időszakban nem hiszi, hogy most alapítottak volna ily intézetet. De a közp. bi­zottság töképen azt akarja, hogy legalább az elv, az egyenjogúság legyen kimondva. Forgách Antal úr. a 28. §-t kihagyatni java­solja és következő bat. javaslatot ad be: „Az igazságügyi miniszer úr utasíttatik az országban fennálló többi hitelintézeteknek adandó ked­vezmények iránt külön tvjavaslatot a jövő ülés­szak alatt benyújtani. Addig ezen intézetek a mostan tén­yleg élvezett kedvezmények birto­kában maradnak. Zsedényi Ede épen ellenkező véleményben van és azt tartja, hogy a magyar törvény hoz­ta akkor, mikor a magyar földhitel intézetet ezen privilégium­mal felruházta, nem akarta azzal egyuttal a t­öbt­i intézeteket is, (Helyeslés) me­lyek csak mások zsarolására vannak. Wahrman Mór hozzájárul Forgách határo­zati java­satához,mert maga sem szeretné így ál­talánosságban kifejezni ezen elvet, a­mint ezt a központi bizottság javasolja, de más részről azt sem szeretné, hogy itt a mondottak alkal­mazásában örzőleg járnánk el. (Z­rj.) Zichy Nándor gr. szintén elfogadja Forgách indítványát, hanem azon értelemben, hogy ne azt mondjuk, hogy ezen kedvezmények kiter­­jesztessenek, vagy hogy hozassák törvény, mely­nek következtében hasonló kedvezményekben részesül tessék minden más intézet, hanem azt mondjuk, hogy egyáltalában a hitel és különö­sen a jelzálog­hitel ügyeire vonatkozólag jövőre általános törvényhozási szabályozás fog a ház elé hozatni megállapítás végett. Tisza Kálmán a jogegyenlőségnek e tekin­tetben is barátja és semmi privilégiumot egyes intézeteknek adni nem akar,de azt tartja, hogy a jogegyenlőség nem abból áll , hogy minden földhitelintézet egyenlő szabályokkal bírjon, hanem, hogy az egészen egyenlő intézetekre néz­ve egyenlő szabályok hozassanak. (Élénk he­lyeslés.) Mert azt mondani, hogy mivel valamely inté­zet földhitelintézetnek neveztetik, ha az egyik úgy van is alakulva, hogy a részvényesek közt dividenciák osztatnak szét, a másik pedig úgy hogy nem osztatnak dividenciák, hanem csak közvetíti a hitelt, ez nem a jogegyenlőség alkal­mazása,hanem a jogegyenlőség megsértése. (Ál­talános helyeslés­). És npp, mert ezen nézetben van,azon beigtattatni kívánt 28. § t kész elfogad­ni, mert mit mond az? Azt mondja, hogy hason természetű földhitelintézeteknek adassanak meg az előnyök. Már a­mely intézet azon lényeges pontra nézve eltér, hogy az egyik dividenciákat oszt, a másik nem, az nem hason természetű. (Helyeslés). Azon esetre, ha a beiktatni kívánt §. elesnék, következő határozati javaslatot terjeszt elő: „Az igazságü­gyminiszter utasítassék, hogy a jövő ülésszak alatt törvényjavaslatot terjes­szen be az iránt, hogy 1. miDő nemei a hitelintézet­nek legyenek kedvezményekben részesítendők, 2. minők legyenek általában a hitelintézetek külön nemeihez képest az adandó kedvezmé­nyek, és 3. minő feltételek teljesítéséhez legyen a kedvezmények megadása kötendő.“ (Helyeslés.) Korizmics L. és Szlávy J minis­ter T­i­s­z­a K. javaslatát pártolják. Huszár Imre Szlávy beszédére fölvilágositásul megjegy­zi, hogy a közp. bizottság a hasonczélu és ter­mészetű­ intézetek alatt tisztán csak a kölcsön­ző és nem a nyerészkedő vállalatokat értette. Falk M. és H­o­r­n Ede, valamint For­gách A. gr. is elállva saját határozati ja­vaslatától, Tisza K. Kat. ja­­slatát pártolják, melyet a ház egyhangúlag elfogad. A 29. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. A czim marad. Az elfogadott tvjavaslat holnap harmadszor­­ fog fölolvastatni. A holnap 12 órakor tartandó ülés zár­ja a főrendek módosítása a községi törvényjavaslatra nézve. Ülés vége háromnegyed 2 órakor. Ausztria. (u. b.) A villanysodrony meghozta a hírt, hogy az alkotmány­bizottság nagy többséggel, (11 szavazattal 5 ellenében) elhatározta, hogy a császárhoz föliratot fog intézni, melyben kifejti a helyzet tarthatlanságát. A bi­ottság tagjai eleintén idegenkedtek ezen kétségbeesett esz­métől, de a szélső­bal buzgó tagjai végtére is megnyerték a bizottság többségét eszmé­jüknek. Semmi sem jellemezhetné jobban a sajtbántuli viszonyokat, mint az alkotmány­párt legújabb határozati, semmi sem bizonyíthatná jobban a bécsi reichsrath c­entralistáinak gyöngeségét, élhetetlenségét, mint legújabb elhatározásuk. A parlament gyöngének érzi magát, hogy a kezé­ben levő alkotmányos eszk­özökkel küzdjön egy kormány ellen, meyun­t lépéseit nem helyesli, tehetetlenek érzi magát, hogy elvei helyességé­vel — megvan e erről győződve, nem akarjuk tagadni­­­ diadalmaskodjék oly kormány fölött, melynek mindene van inkább, mint parlamen­táris támasza. Az alkotmánybizottság szombati ülésében ke­rült a felirat­intézés kérdése szőnyegre. Az al­kotm­ánybizottság fölirati albizottsága javasolta a fölirat intézését. A lengyelek nevében (kik e javaslat ellen szavaztak, velők szavazott még dr. Vidulich.) Ziblikievicz kijelenté, hogy az albizottságot illetéktelennek tartja s ab­ban részt nem fog venni. Hohenwarth azon nyilatkozata, melyre az alkotmány­bizottság többsége jónak látta a felirat intézését, a cseh köröket is nagyban foglal­­koztatja. A cseh­k hajlandók egyelőre elfogadni a lengyeleknek nyújtott engedménye­ket; nem ok nélkül hangsúlyoztuk e szót egyelőre, mert nem hisszük hogy a c­ereket ez végleg kielégítené s hogy De azon hátsó gondolattal fogadnák el Hoh­nwarth ajánlatát, hogy ez által tért nyerjenek. Minden­esetre nyereség lenne, ha a cseheket sikerülne a méltányos alkudozás terére vonni. Hogy a lengyelek is ily reményben fogadták el Hohenwarth alkotmányváltoztató javaslatát, kétséget nem szenvedett és semmit sem tudtunk bizonyosabban, minthogy Grocholsky nem fe­jezte ki a lengyel képviselők nézetét, midőn azt mondta, hogy a lengyelek követeléseiket meg fogják szorítani. De még kevésbbé volt Gro­­cholsky tolmácsa a gallciai közvéleménynek, mely hajlandó ugyan Hohenwalih előterjesztését elfogadni, de csak azon föltétellel, hogy a rezo­­lutióból is több pont fog abba átültettetek A magy. tud. akadémia ülése. Máj. 15. Az akadémia math. és természettudom. ülé­sén dr. Szabó József r. t. értekezett „Az ás­ványok olvadása meghatározásának általa meg­állapított új módjáról.“ A mikroskopium nem nyújt elegendő segélyt arra, hogy az ásványok egyes anyagait megkü­lönböztessük. Ezt leginkább olvasztás által le­het elérni. Az olvasztást eddig két módon esz­közölték a Platter és Cobel rendszere szerint a forraszé ö segélyével. Cobel rendszere sokkal szabatosabb, mert az eredmény­t számokban fe­jezi ki. Hátrány a forraszcső használásánál az, hogy sok időt vesz igénybe. Értekező egy új módot talált fel hosszas kísér­let után, melyet a gázlámpa segélyével vitt vég­hez. A Bunsen féle gáz­lámpát bizonyos méretek­kel lehet ellátni, úgymint a legkisebb közép és legmagasabb hőfok méretével, mely utolsót Bun­sen 2300 Cels, hőfokra becsüli. Egy milliméter vastagságú platina huzalból egy tartót csir ált, melyre ráerősítette­ az 1 milliméter­ nagys,olvasz­­tandó ásványt, s úgy hozzá közelített a legalsóbb hőfokhoz, a ha az ásvány itt nem olvadott, vitte feljebb, mindaddig míg a legnagy­obb hőfokhoz közeledett. Az egyes olvadási fokokat 1—7-ig terjedő számokkal jelölte meg. Az­t jelenti, hogy az ásvány e pontban semmi változást nem mutat. Utána Kondor Gusztáv 1. t. olvasott fel egy értekezést ily czimen : „Magnetikai hely meghatározások Magyarországban 1869 ben.“ Ezután X­a­n­t­u­s „Előleges jelen­tést tett gyűjtött ter­ a keletázsiai kü­ldetésa alkalmával mészeti és népismei tárgyakról.“ Értekező 1868. év ksraceánában indult útra postahajón a már akkor útban levő kelet ázsiai expeditió után. Délafrika partjain kötött ki leg­először, s az expeditiót Siogaporeban érte be, mel­lyel egyetemben Japánba utazott. Később elvált tőle és Chinába rándult, onnan Borneo, Sumatra, Java és más szigetekre telepedett, hol sok időt töltött, részint, hogy azon helyek természetrajzi viszonyait és terményeit tanulmá­nyozza, részint a néhai br. Eötvös József megha­gyása folytán ritkaságokat gyűjtsön a múzeum számára. Két évi utazása alatt oly becses gyűjteményt szerzett össze, melynek egész világon nincsen párja. Érintkezett a tud. társaságokkal is, s többek­től igen jelentékeny könyvadományokat kapott az akadémia számára, s többeket csereviszony kötésre hívott fel. Kéri azért az akadémiát, fo­gadja el a csereviszonyt azon társulatokkal, melyek már beküldték kiadványaikat. Többek közt egy társulat 100 kötet könyvet, egy másik egy angol és chinai szótárt küldött, mely maga 35 font sterling értékű. Van e könyvkü­ldemé­­nyek közt több pali, sziogal, szanszkrit és más kézirat, melyek mind a közoktatásügyi minisz­térium szerzeményei az akadémia számára. A Frival­szky múzeumi őr által hivatalosan összeállított jegyzék szerint már me­gérkezett e gyűjtemény­ből: 171 emlős, töb­b száz csontváz és koponya, 771 madár, 220 mad. f szek, 1362 kígyó, 4524 hal, 53558 rovar, 3588 rák, 4100 pók, több ezer csiga és kagyló, 6223 növényfaj, 60 ezer példány, 900 drb könyv, 2690 ethno­­grafiai tárgy. Egy ritkábbnál ritkább tárg­gyal megrakott hajó elsülyedt, egy útban van s nem­sokára meg fog érkezni. Értekező indítványozta, hogy az akadémia dolgoztassa fel a gyűjteményt és a­d ja ki nyom­tatásban, mint ezt tette a Navara expeditió. In­dítványa áttétet­ett a szűküléshez. Értekező él­jenek közt hagyta el a széket és Than Károly foglalta el, előadván: „A margitszigeti hévforrás vegyelem­zésének eredményét.“ A margitszigeti hév forrásán új alkatrészek mutatkoztak, me­lyek nincsenek meg a többi budai vizekben. Legnagyobb mértékben van a mangán, azután a lythium, stromium, kisebb mennyiségben a jód és broto, csekély mennyiségben a borsavany, gázok közül a szénéleg­ volt Sáska István pesti lakos 4 év­es sárga­tarka ménje; második Herédy Mihály szol­noki lakos sárga 2 éves méné s a 3-ik: Csúcs Fere ncz szentesi lakos 5 é­­ves mene. A (tarkát­­ ott helyben 650 forintért árusitá el gazdája.) A „N­á­k­ó-d­i­j­é­r­t“ (50 arany) csak két­­ ló mérkőzött egymással, egyik az Eszterházy Miklós gr. Beindlsiiere­r-je, (lov. a tu­lajdonos gróf) a másik a Sztáray János . r. Ru­­bicon-ja, (lovagolta Eszterházy Lajos herczeg). Érdekes küzd­lem után fél lóhosszal a tatai is­tálló növendéke aratta a babért. A 300 frtos „Handicap“ (egyl. dij) két paripát csalt ki a ki­zdtérre, u. m. a még jófor­mán meg sem pihent Rubicont (lov. Es­terházy Lajos herczeg) és Semsey Lajos ura­k „Milch brúder“-ét, (lov. Eszterházy M. gróf) Utóbbi átvevén a vezető szerepét, 20 öllel a nyerpont előtt indulva egyszer körül­futák a tért, a czél­pontnál a Rubicon két lóhos­szal arat­ván diadalt. Ez általában érdekes futamokon az egylet­nek 1000 frtos „Steeple-chas­e“-e re­­keszté be, mely nyakveszélyeztető küzdelemnél három ló mérkőzött, jelesen a Szápáry Iván gr. „First Lord “-ja, a Fe­tetich Pál gróf „Dant­e“-ja és a Baltazzy Sándor ur „Mer­ry Monk“ja. — Vezetett­ First Lord, s nyom­ban utána két vetély­társa. A második akadály­nál Merry­ Monk lovasával fölbukott, de csak­hamar ló és lovas talpra állván, mintha semmi­­ sem történt volna, haladt a többi után. A Merry­­­ Monk még két ízben könnyebbült meg pillanat­­­­ra, lovasától, ki azonban evetként pattanván a nyeregbe föl, újra részt vett a küzdelemben. Nagy­­szerű volt az utosó akadály átszökkenése után a 3 jeles lónak heves tusája, mely azzal végződött, hogy a fegyverneki paripa 2 lóhasszal előzte meg a derék Dantét, mely a 3­/2 mrtrdnyi utat szintén nem vette hiába, a­mennyiben a tétek és bána­tok felét nyerte. Merry Monk per lóhosszal ma­radt csak el, mi a hátrányos előzmények után dicséretére vált. Este 7 órakor lett vége a versenyeknek. Em­lítést kell még tennünk a vastag porfellegről, mely a soroksári útvonal hosszában keserűen vádolta az utak locsolására felügyelő rendőri közegeket. Calium Nátrium Magnesium Kalcium Mangan Más elemek) -) -49-97 25-15 19-55 6.98 016 0 13 0 06 100 Szénsav Ch­or Szénsav Kovasav Jód ) Brom ) ülés vége 137 órakor. — 52-38.) — 25-83-i — 19-58 ’ — 6-207 — o-o­-100. A t­a­v­a­s­­­i lóversenyek*) bar maldika tegnap ment véghez gyönyörű meleg dél­után, s oly roppant közönség elő­l, milyenre már évek óta nem emlékezünk. Nemcsak a fe­dett nézőhely volt szorulta >gig tömve, de azonki­vül is, ameddig a szem láthatott, tarka vegyü­­letben hullámzott hosszú vonalban a nép közép és alsóbb osztálya. Az ország fő tisztviselői közül most is ugyanazokat láttuk, kiket a múlt napok versenyein : Festetich, Szlávy és Tóth ministe­­reket. A lovas urak nézőhelye is igen ér­dekes látványt nyújtott. Mars fiai különféle élénk színű egyenruháikban nagy számmal vol­tak képviselve, úgy a polgári rend különböző osztályai — le egészen a sebesen ügető porosz­­kaparipás hajcsárig. A látványt még festőibbé tette két amazimnak jelenléte. Délután négy óra­kor volt az első futam, a 200 aranyat „B­a­t­­thyány-Hunyad­y-d­i­j“-ra, melyért sík­ra szállottak : Renard János gróf 4 é. sm. Flo­rin­g­t­­o­n ; Baptain Blue 4 é mp. Brae­­m­a­r ; Feste­ich Pál gróf 3 é. pk. A­n­d­o­r­k­a; Szapáry Iván gr 4 é. sk. V­e­r­b­e­n­a ; Lich­tenstein János bg. 6 é. sh M­y O­n­c 1­e ; For­gách Lázló gr. 6 é. pk. Consideration. E verseny iránt való érdekeltséget a szép me­zőny mellett különösen fokozta ama körülmény, hogy a pályázatban ismét egy Renard télé­­ ó vett részt. Istállótársa Adonis „veni, viui, vi­ci“ je után feszülten vártuk, akad-e ló,mely a „v­i­c­e­m pro vice“ értelmét legalább az egyik porosz paripának pár lóhosszal megma­gyarázza. Többször meghiúsít indulás után ve­zetett Considiration, utána, Verbena, Bresdiar, Andorka, Consideration s végül My Oncle. A pálya felén Captain Blue paripája elsőnek küzdé magát föl­erősen szorittatva Verbenától, s ez alatt My Oncle is kezdő erejét kifejteni, elan­­­nyira hogy pár másodpercz alatt harmadik hely­re hatolt előre s a távoszlopnál igyekezett Brae­­mannak kétessé tenni a diadalt, azonban ez 4 lóhos­­szal nyert. A Lichtenstein jó mint­ máso­dik 4­ J arany téteszt kapott; a harmadik Ver­bena volt.­­ E fut­am után a „M­á­s­o­d­i­k o­s­z­t­­á­l1­a­m­d­í­j“ (600 arany) következett, melyért két paripa versenyzett, u. m. Wenkheim R. gr. 5 é. sm. Chief; Szapáry Iván gr. 4 é. pm. Co­­mus; a kladrubi udvari ménes 3 é. Blair Athol­ csikója; Széchenyi B. gr. 4 é. pm. Ca­d­e­t; Károlyi Gyula gr. 3 é.s­m. Nádor; Fest­­etits P. gr. 3 é. pm. Csatár, Festetits Tassi’o gr. 3 é. sk. Mildred. A másfél ang. mérföldnyi táv­nak felén Chief vezetett, mig a kalauz tisztét ekkor a kladrubi csikó vette át; azonban e di­csőségnek nem soká örvendhetett, mivel Cadet mellé nyomult s derék futásban vágtattak befe­lé, s a czélpontnál egy nyakhosszal Cadet aratta a diád.ot; a kladrubinak a tét és bánatösz felé­vel kelle beérnie; utána Comus, és negyediknek Nádor érkezett be. A Csatár a pályakör felén lemaradt a versenyről. A „Mezei gazdák verseny­é”-re 25 nyergeletlen paripa lépett kürdtérre. Kétszáz forintnyi díj volt erre a czélra kitűzve, az elnö­ló számára 100, a másodikéra 75, és a harmadi­kéra 25 forint. A pályafőnél több lóhos­szal első különfélék. — Kossuth Lajos mostani visszavo­nult életéről sokat írtak a lapok, azoknak tudó­­si­ásai folytán, kik magányában meglátogatták. Tudtuk, hogy kiváló előszeretettel foglalkozik a növénytannal és a csillagászattal. M­ost egy igen becses levele jelent meg Mednyánszky Sándor szívességéből Berecz Antal „Természet” czimü folyóiratában, „A csillagok színváltozá­sáról.“ — Régi honvédek ügyei. A folyó évi má us 7-én tartott országos honvédgyülés által a közp. választmány tagjaiul megválasz­ott k: Patay L, Kiss M., Makray L., Majoros I, Dobtí L, Vidats J., Vidats J., Sréter L, Udvarnoky B., Sántha P., M dnyánszky S., Komlóssy P., Gál E , Döry J , Ivánka I., Németh A, Szathmáry M. , Nagy J., Csiky S., Tapi B. L., Virágh G., Ti­­za L., Kürthy I., Minaiovszky A., Se ö A., Degré A., Novák G., Kerkápoly M., Rákóc­­y J., Bethlen 0 — A menház régi ötös b­iottmány­­hoz, mely Vidats J., Klementisz G., Földváry A., Jókai M. és Kühnel I. tagokból áll; 4 újabb tagul megválasztattak Ivánka I., Patay L, D­una­­hidy F., Nagy J., amennyiben ezek közül valaki el s­em fogadná, ezek után legtöbb szavazatot nyert. Mednyánszky S. — Az 1848-49-ki hon­védek központi bizottmánya alakuló gyűlése a folyó évi máj. 20-án d. n. 4 órakor fog a megye­­retéve ; ház kisebb teremében megtartatni, mire a központi választmány tagjai megjelenni ké­retnek. = A Ludoviceum átadása hazai katonai czélokra végre valahára talá­u már megtörténik. — Közöltük e napokban, hogy a honvédelmi minisztérium felszólította a várost, jelölne ki telket, hova a katonai kórházat, mely jelenleg a Ludoviceumban van, el lehetne helyezni, s sa­ját kebeléből Ormódy és Cserhal­may Ferencz osztagtanácsosokat küldötte ki ez ügyben. Most a város részéről a gazdasági bizottmány által Kada Mihály alpolgármester, Csengey Endra fő­ügyész, Hari­s Sándor,Staffenberger István Per­­ger Ferencz, Bollender Ferencz képviselők és Incze Gy­örgy főmérnök urak küldettek ki, s így e vegyes bizottság eljárásától függ most már e régóta vajúdó ügy megoldásának siettetése. = Utczatisztítás. Gróf Széchenyi Ödön már benyújtotta a városi tanácshoz, az egye­lőre csak a bel és Lipótvárosban alkalma­zandó újszerű utczatisztítási rendszerről szer­kesztett terjedelmes munkálatát, melyben sür­geti, hogy a tü­r­tóság a köztisztasági üg­gyel szorosan­­­ B­ekapcsoltassék. — Remélhetjük tehát, hogy ezentúl nem lesz por, ha esni fog. — Az idei regatta a fővárosi csat­nakázó egyletek küldötteinek megállapodása szerint a következő versenyekből fog állani: 1. a serlegdij-verseny négy evezős outriggeres versenyhajók számára. Távolság 1’/2 ang. mtf., He föl­fele le. A dij 100 arany ezüst ’ serlegben. Részt vehet mind a bel- vagy kül­földi egylet. 2. Egyleti dij négy evezős row­okos (szélesebb kiránduló) hajók számára. Távolság 1 ang. mtf. fel- és lefelé; dij 200 frt; részt vehet minden belföldi hajós egylet. 3. Kezdők versenye; két pár evezős kormányossal, táv. 1 mill. tisztelet díjjal. Ver­senyezhetnek oly hazai egyleti tag­k, a­kik re­gattán még nem nyertek. 4. Hölgyek dija; egy pár evezős kormányos nélkül; tá­volság V. ang. mfld. föl és le. Dij egy he­gyek által adandó emlék ; részt vehet minden műked­velő. 5. Sandolin-verseny, és végül 6. Molnár verseng. A rega­ta m­n. hu 2. felének egyik szombatján, a margit­sziget pesti oldalán fog megtartatni. A regatta után bál is van tervezve, hogy ne Csak a műkedvelő, de a tánczkedvelő közönségnek is legyen hol mulatni. —* Sajtóper. A királyi ügyek aligazga­tója Temesvár városa tanácsának képviseletében Magyar Leon D. temesvári lakos s kereskedő ellen folyamatba tett sajtóperében az esküdt­szék­ nyilvános tárgyalás folyó évi máj. hó 17-én d. e. 9 órakor fog megtartatni. Tárgyhalmaz miatt utólagosan közöljük. Folytatás a mellékleten

Next