A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-16 / 113. szám
ság az előttünk fekvő tvjavaslatot tárgyalási alapul általánosságban ajánlja. Eiményi Ernő Horn beszédére megjegyzi, hogy kívánja a földhitel fejlődését hazánkban, de a kedvezményeknek egyáltalában nem barátja, miután a törvényhozásnak alapja az egyenlőség és a feudális korból maradt kiválság«»kat nem osztogathat. Ha lesz a törvény, terjesztessék ki a kedvezmény az ország valamennyi lakosára. A tvjavaslatot ily alakban ne? i fogadhatja el. Fáik Miksa, daczára, hogy osztja Simonyi E. véleményét megjegyzi, hogy egyrészről a régibb időben és részben most is a földbirtokosnak szüksége van arra, hogy a törvény bizonyos oltalmat adjon neki a hitelezők részéről eredő felmondási megrohanások ellen ; másrészről pedig a hitelező úgy akarja elintézni dolgát, hogy pénzét minden pillanatban megkaphassa. Ezen ellenmondást másképen nem lehet kiegyenlíteni, mint ha a törvényhozás általánsa oltalma alá veszi a földbirtokot az ellen, hogy a rögtöni felmondások és elárverezések által meg ne károsíttassék; de másiol a földhitelintézeteknek megadja azon jogot, hogy a hanyag fizetők ellen gyorsan járhassanak el, mert nekik is vannak kötelezettségeik a jelzálogos levelek birtokosai iránt. Megvallja tehát, hogy dacára annak, hogy tökéletes helyesnek ismeri el azon elvet, melyet Simonyi E. fejtegetett, mégis nem lát vétket ezen elv ellen, ha föntartjuk. a törvényhozásban a földbirtoki hitelre nézve ezen bizonyos kautelákat, az eljárásnak a*sz ását, de kivételt teszünk alóla ott, hol földhitelintézetről van szó, mert a földhitelintézetek már alapszabályaiknál fogva, azon módosításoknál fogva, mely alatt a pénzt kiadják, biztosítják a hitelezőt az ellen, hogy véletlenül nem fogják fölmondással megrohanni. Van ezen felül egy másik ok is.A földbirtokosnak nem elengedő azon pénz,melyet saját országunkban találunk, hanem kénytelenek vagyunk ilyen piaczhoz is fordulni; otan pedig nem mi vagyunk az egyedüli pénzkeresők, hanem oda jönnek e végből más inézetek is. Ott a magyar földhitelintézet és akármilyen magyarországi földhitelintézet zálogleveleinek konkurrálni kell más intézeteknek, például a bécsi nemzeti banknak zálogleveleivel. Márpedig a bécsi nemzeti bank nemcsak mindazon privilégiumokkal bír, melyekkel mi föl akarjuk ruházni a magyar földhitelintézetet, hanem bír azokon túlmenő privilégiumokkal is. Ha tehát nem akarjuk, hogy saját kárunkra előny adassék az idegen zálogleveleknek,akkor meg kell adnunk a magyar földhitelintézet zálogleveleinek azon privilégiumokat, melyekben más intézetek hasonnemű papírjai részesítettek. A köp. bizottságnak azon javaslatára, hogy toldassék meg a törvényjavaslat egy szakaszszal, mely szerint a magyar földhitelintézetnek törvény által adott kedvezmények, minden más hasonczélú és természetű intézetekre is kiterjesztetnek, megjegyzi, hogy helyesli azon elvet, hogy mindazon intézetek, melyek hasonló czélt tűztek maguk elé, és melyek hasonló garanciákat nyújtanak, mint a magyar földhitelintézet, hasonló kedvezményekben is részesítessenek. Hanem azt hizi, hogy az ezen törvény be nem tartozik. Nem tartozik pedig ezen törvénybe először azért, mert már maga a czím is azt mondja, hogy ezen törvény a magyar földhitelintézetről szól, s erről szól tényleg mind a 27. szakasz, 8 csak azután jön egy külön, mely a többi intézetekről is szól. A második ok,amiért ez nem tartozik ide, az, hogy ittjaz mondatik miszerint ezen kedvezmény a hasonczék és természetű intézetekre is terjesztessék ki. Ha ezt így akarjuk elfogadni, akkor előbb ezen intézetnek czélját és természetét definiálnunk kell. Szükséges volna, t. i. először megmondani,hogy a magy. földhitelintézet czélja, természete ez és ez, mert különben ezen pont mindenféle magyarázatra fog alkalmat adni. Az egyik azt fogja mondani, hogy például a magyar kereskedelmi bank más természetű, mert nem foglalkozik kizárólag a földhitellel, hanem foglalkozik mással is; egy másik meg azt fogja mondani —a magyar földhitelintézet nem részvénytársaság, a magyar jelzálogbank pedig részvénytársaság, tehát ez utóbbi más természetű. (Helyeslés:) Horn Ede Simonyi Ernő beszédére megjegyzi, hogy ha ő így érti az egyenlőséget,akkor teljesen meg kell szüntetni valamennyi társulatokat, mert a társulatok léte már privilégium. Ha például a maga embernek adóssága van, azért nemcsak bizonyos összeggel kezeskedik, hanem egész vagyonával, sőt még testével is azon országokban, hol adóssági fogság létezik. A társulatok azonban egészen más és pedig sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mert az igazgatóság tagjai közül egy sem kereskedik egész vagyonával, hanem csupán amit a részvény erejéig aláírt. A többiről, ha nincs pénz a pénztárban, az igazgatóság nem kereskedk. A társulatnak már létezése is privilégium, és minden országban elismerték, hogy ez szükséges, mert a társulatokra szükség van, ezek pedig másként nem állhatnak fenn. Angolország volt azon egyetlen ország, hol a bankok kivételével, egész 55-ig létezett oly törvény, mely szerint minden részvényt s egész vagyonával kereskedett a társulat adósságaiért. De Angolországban is belátták, hogy ez ez idő szernt, midőn a társulatok kifejlődése oly nagyon szükséges, lehetetlen, és hozták a limited habyuts. Ha Simonyi E. azt mondja, hogy magánemberrel szintén lehet oly szerződést kötni, mely szerint a tőke vissza nem fog fizettetni, mely szerint felmondás nem lehet, azt feleli: bizony lehet ily szerződést kötni, csak hogy a magántőkések nem kötnek ilyet, mert fen nem tarthatják magukat, míg a társulat ilyet köthet és köt is. Ami Fáik Miksa észrevételeit illeti, kijelenti, hogy valóban meg nem foghatja azon ellenmondást. Annak, hogy ő Simonyi Ernő ellen az egyenjogúságot védelmezte és szintén azt mondta, hogy monopóliumot ő nem akar felállítatni, természetes következménye az lett volna, hogy azon kedvezményeket, melyeket a földhitelintézetnek megadunk, minden hason czélú intézetre kiterjesszük. Horváth D. kijelentvén, hogy a kormány nevében hozzájárul a közp. bizottság által szövegezett tvjavaslathoz, a ház részletes tárgyalásra tért át. Horn Ede az 1. §-t kihagyatni indítványozza. •— Kihagyatik. A 2. §. végén a 6. §-ra hivatkozás 5 §-ra változtatik, és „a pesti első biróság a kir. váltótvrzék helyett „a pesti első folyamodású kir váltótvszék" tétetik. Az uj 2. 3. 4. § ok változatlanul maradnak. Az 5. §-nál „polgári törvénykezési rendtartás helyett tétetik: 1848. LIV. t. ez. A 7. §. marad. A 8. és 9. §-ban a bizony erő helyett bizonyító erővétetik fel. 10. §. marad, a 11. § nál a közp. bizottság ezen módosításokat ajánlja: a § első sorában levő ,,kamatot" szó „kamatokéra igazítandó ki. Ugyanezen § 5-ik sorában levő „a bírói végrehajtás elrendelését" helyére teendő: „bírói fizetési meghagyást/" Az utolsó előtti sorbán levő „valamely" szó „közti szelességü" vel cserélendő fel. Végre se hoz új bekezdésképen teendő a következő szerkezet: „Ha az adós a fizetési meghagyásnak nyolcz nap alatt eleget nem tett, ellene a végrehajtás minden újabb kérelem nélkül, a fizetési meghagyás alapján teljesítendő." Elfogadtatnak. Győrffy Gyula: Ezen §. értelmében az intézet jogosítva van késedelmes adósa ellen a bírói végrehajtás elrendelését kérelmezni, ha a kötelezetségi okirat bíróságilag vagy valamely közjegyző által hitelesítve van. Hazai törvényeink a közjegyzői intézményt még nem törvényeztették. Ez iránt még törvényjavaslat sincs a háznál benyújtva. Kérdi az igazságügyministerium képviselőjétől, hogy kiket ért ezen közjegyzők alatt? Hol vannak, és ha vannak, ki nevezi ki azokat? Horváth Döme hivatkozik e tekintetben Erdélyre, hol az 1888. 43. t. sz. értelmében, és az érvényben levő osztrák törvénykönyv szerint közjegyzők vannak. Győrffy Gyula nem hallgathatja el azon óhaját, hogy a kormány ezen abnormitást megszüntetni igyekezzék, hogy így mindenütt egyenlő eljárást lehessen követni. Szilágyi Lajos tudja ugyan, hogy Erdélyben, nevezetesen Brassóban és Szebenben vannak közjegyzők, hanem hogy mégis miként jött ezen törvénybe a közjegyzői nevezet, azt megfogni nem tudja, különösen akkor, midőn Erdélynén a földhitelintézetnek semminemű működési köre nincs, miután a telekkönyvek teljesen azon állapotban még nincsenek, hogy azok alapján kölcsönök adathatnának. Ezt csak azért jegyzi meg, mert nagyon óhajtaná, hogy minőn a kormány a közjegyző nevezetet a törvénybe beiktatja, egyszersmind azon igyekeznék, hogy a földhitelintézet a maga üdvös működését valahára már Erdélyre is kiterjessze. Horváth D. kijelenti, hogy novemberben meg fog kezdethetni a földhitelintézet jótékony működés . Lázár Ádám a közjegyzőkre hivatkozást, kik Erdély csak néhány kerületében a királyföldön léteznek, nem tartja helyén. A központi bizottság által javasolt pótlást pedig, mint feleslegest, kihagyatni javasolja. A 12. §-ban levő „váltóvégrehajtás tárgyában az 1869. évi aprb 8 ban kiadott igazságügyministeri rendelet“ helyébe „váltóvégrehajtási eljárás“ tétetett. A 13. §-ban a 2-ik sorban, „az esetben“ kihagyatott és az utolsó sorban „kiállítási“ helyébe „kikiáltás“ tétetett. Valamint elfogadtatott Győrffy Gy.azon indítványa, hogy itt s a következő §-ban a „lezálogosított“ szó helyébe „jelzálogul lekötött“ szavak vétettek a szövegbe. A 14. §. utolsó előtti sorában levő „aggálytalanok” kifejezés helyébe tétetett: „azokra nézve alapos aggodalom fenn nem forog.“ A 15. §. 5-ik sorában levő „folyamodvány“ szó helyébe tétetett : „végrehajtási végzés.“ A 16. §. első sorában levő „lekötött “ szavak után tétetett „ugyanazon.“ A 17. §. első sorában levő „szenvedett“ szó „szenvedőivel cseréltetett fel. Ugyane §. 3 dik sorában levő szavak: „a jelen törvény 8., 9., 10. és 11. §§ értelmében“ kihagyattak. A 18. §. első sorában levő „szenvedett“ szó „szenvedővel“ cseréltetett fel. A 19. §. első sorában levő „megszavazott“ szó helyébe tétetett „engedélyezett“ ; a 4-ik sorban levő „beleegyezése“ után : „vagy:“ A 22-ik §. - ik sorában levő szavak: „az 1848. XIV. t. ez. 5. §-a értelmében“ kihagyattak. A következő paragraphusok változatlanul elfogadtattak. A 27. szakasz után 28. § ként Horn Ede ezen szöveget ajánlja: „A magyar földhitelintézetnek ezen törvény által adott kedvezmények kiterjesztetnek más hasonczélus természetű intézetekre is.“ Megjegyzi, hogy a központi bizottság igen jól belátta, hogy ezen szakasznak egyelőre igen kevés tényleges eredménye lehet, mert hason természetű intézetek mint a földhitel intézet, nem oly nagy bamar fognak keletkezni, és ha a magyar földhitelintézet nem keletkezett volna, más időszakban nem hiszi, hogy most alapítottak volna ily intézetet. De a közp. bizottság töképen azt akarja, hogy legalább az elv, az egyenjogúság legyen kimondva. Forgách Antal úr. a 28. §-t kihagyatni javasolja és következő bat. javaslatot ad be: „Az igazságügyi miniszer úr utasíttatik az országban fennálló többi hitelintézeteknek adandó kedvezmények iránt külön tvjavaslatot a jövő ülésszak alatt benyújtani. Addig ezen intézetek a mostan tényleg élvezett kedvezmények birtokában maradnak. Zsedényi Ede épen ellenkező véleményben van és azt tartja, hogy a magyar törvény hozta akkor, mikor a magyar földhitel intézetet ezen privilégiummal felruházta, nem akarta azzal egyuttal a töbti intézeteket is, (Helyeslés) melyek csak mások zsarolására vannak. Wahrman Mór hozzájárul Forgách határozati javasatához,mert maga sem szeretné így általánosságban kifejezni ezen elvet, amint ezt a központi bizottság javasolja, de más részről azt sem szeretné, hogy itt a mondottak alkalmazásában örzőleg járnánk el. (Zrj.) Zichy Nándor gr. szintén elfogadja Forgách indítványát, hanem azon értelemben, hogy ne azt mondjuk, hogy ezen kedvezmények kiterjesztessenek, vagy hogy hozassák törvény, melynek következtében hasonló kedvezményekben részesül tessék minden más intézet, hanem azt mondjuk, hogy egyáltalában a hitel és különösen a jelzáloghitel ügyeire vonatkozólag jövőre általános törvényhozási szabályozás fog a ház elé hozatni megállapítás végett. Tisza Kálmán a jogegyenlőségnek e tekintetben is barátja és semmi privilégiumot egyes intézeteknek adni nem akar,de azt tartja, hogy a jogegyenlőség nem abból áll , hogy minden földhitelintézet egyenlő szabályokkal bírjon, hanem, hogy az egészen egyenlő intézetekre nézve egyenlő szabályok hozassanak. (Élénk helyeslés.) Mert azt mondani, hogy mivel valamely intézet földhitelintézetnek neveztetik, ha az egyik úgy van is alakulva, hogy a részvényesek közt dividenciák osztatnak szét, a másik pedig úgy hogy nem osztatnak dividenciák, hanem csak közvetíti a hitelt, ez nem a jogegyenlőség alkalmazása,hanem a jogegyenlőség megsértése. (Általános helyeslés). És npp, mert ezen nézetben van,azon beigtattatni kívánt 28. § t kész elfogadni, mert mit mond az? Azt mondja, hogy hason természetű földhitelintézeteknek adassanak meg az előnyök. Már amely intézet azon lényeges pontra nézve eltér, hogy az egyik dividenciákat oszt, a másik nem, az nem hason természetű. (Helyeslés). Azon esetre, ha a beiktatni kívánt §. elesnék, következő határozati javaslatot terjeszt elő: „Az igazságügyminiszter utasítassék, hogy a jövő ülésszak alatt törvényjavaslatot terjesszen be az iránt, hogy 1. miDő nemei a hitelintézetnek legyenek kedvezményekben részesítendők, 2. minők legyenek általában a hitelintézetek külön nemeihez képest az adandó kedvezmények, és 3. minő feltételek teljesítéséhez legyen a kedvezmények megadása kötendő.“ (Helyeslés.) Korizmics L. és Szlávy J minister Tisza K. javaslatát pártolják. Huszár Imre Szlávy beszédére fölvilágositásul megjegyzi, hogy a közp. bizottság a hasonczélu és természetű intézetek alatt tisztán csak a kölcsönző és nem a nyerészkedő vállalatokat értette. Falk M. és Horn Ede, valamint Forgách A. gr. is elállva saját határozati javaslatától, Tisza K. Kat. jaslatát pártolják, melyet a ház egyhangúlag elfogad. A 29. §. észrevétel nélkül elfogadtatik. A czim marad. Az elfogadott tvjavaslat holnap harmadszor fog fölolvastatni. A holnap 12 órakor tartandó ülés zárja a főrendek módosítása a községi törvényjavaslatra nézve. Ülés vége háromnegyed 2 órakor. Ausztria. (u. b.) A villanysodrony meghozta a hírt, hogy az alkotmánybizottság nagy többséggel, (11 szavazattal 5 ellenében) elhatározta, hogy a császárhoz föliratot fog intézni, melyben kifejti a helyzet tarthatlanságát. A biottság tagjai eleintén idegenkedtek ezen kétségbeesett eszmétől, de a szélsőbal buzgó tagjai végtére is megnyerték a bizottság többségét eszméjüknek. Semmi sem jellemezhetné jobban a sajtbántuli viszonyokat, mint az alkotmánypárt legújabb határozati, semmi sem bizonyíthatná jobban a bécsi reichsrath centralistáinak gyöngeségét, élhetetlenségét, mint legújabb elhatározásuk. A parlament gyöngének érzi magát, hogy a kezében levő alkotmányos eszközökkel küzdjön egy kormány ellen, meyunt lépéseit nem helyesli, tehetetlenek érzi magát, hogy elvei helyességével — megvan e erről győződve, nem akarjuk tagadni diadalmaskodjék oly kormány fölött, melynek mindene van inkább, mint parlamentáris támasza. Az alkotmánybizottság szombati ülésében került a feliratintézés kérdése szőnyegre. Az alkotmánybizottság fölirati albizottsága javasolta a fölirat intézését. A lengyelek nevében (kik e javaslat ellen szavaztak, velők szavazott még dr. Vidulich.) Ziblikievicz kijelenté, hogy az albizottságot illetéktelennek tartja s abban részt nem fog venni. Hohenwarth azon nyilatkozata, melyre az alkotmánybizottság többsége jónak látta a felirat intézését, a cseh köröket is nagyban foglalkoztatja. A csehk hajlandók egyelőre elfogadni a lengyeleknek nyújtott engedményeket; nem ok nélkül hangsúlyoztuk e szót egyelőre, mert nem hisszük hogy a cereket ez végleg kielégítené s hogy De azon hátsó gondolattal fogadnák el Hohnwarth ajánlatát, hogy ez által tért nyerjenek. Mindenesetre nyereség lenne, ha a cseheket sikerülne a méltányos alkudozás terére vonni. Hogy a lengyelek is ily reményben fogadták el Hohenwarth alkotmányváltoztató javaslatát, kétséget nem szenvedett és semmit sem tudtunk bizonyosabban, minthogy Grocholsky nem fejezte ki a lengyel képviselők nézetét, midőn azt mondta, hogy a lengyelek követeléseiket meg fogják szorítani. De még kevésbbé volt Grocholsky tolmácsa a gallciai közvéleménynek, mely hajlandó ugyan Hohenwalih előterjesztését elfogadni, de csak azon föltétellel, hogy a rezolutióból is több pont fog abba átültettetek A magy. tud. akadémia ülése. Máj. 15. Az akadémia math. és természettudom. ülésén dr. Szabó József r. t. értekezett „Az ásványok olvadása meghatározásának általa megállapított új módjáról.“ A mikroskopium nem nyújt elegendő segélyt arra, hogy az ásványok egyes anyagait megkülönböztessük. Ezt leginkább olvasztás által lehet elérni. Az olvasztást eddig két módon eszközölték a Platter és Cobel rendszere szerint a forraszé ö segélyével. Cobel rendszere sokkal szabatosabb, mert az eredményt számokban fejezi ki. Hátrány a forraszcső használásánál az, hogy sok időt vesz igénybe. Értekező egy új módot talált fel hosszas kísérlet után, melyet a gázlámpa segélyével vitt véghez. A Bunsen féle gázlámpát bizonyos méretekkel lehet ellátni, úgymint a legkisebb közép és legmagasabb hőfok méretével, mely utolsót Bunsen 2300 Cels, hőfokra becsüli. Egy milliméter vastagságú platina huzalból egy tartót csir ált, melyre ráerősítette az 1 milliméter nagys,olvasztandó ásványt, s úgy hozzá közelített a legalsóbb hőfokhoz, a ha az ásvány itt nem olvadott, vitte feljebb, mindaddig míg a legnagyobb hőfokhoz közeledett. Az egyes olvadási fokokat 1—7-ig terjedő számokkal jelölte meg. Azt jelenti, hogy az ásvány e pontban semmi változást nem mutat. Utána Kondor Gusztáv 1. t. olvasott fel egy értekezést ily czimen : „Magnetikai hely meghatározások Magyarországban 1869 ben.“ Ezután Xantus „Előleges jelentést tett gyűjtött ter a keletázsiai küldetésa alkalmával mészeti és népismei tárgyakról.“ Értekező 1868. év ksraceánában indult útra postahajón a már akkor útban levő kelet ázsiai expeditió után. Délafrika partjain kötött ki legelőször, s az expeditiót Siogaporeban érte be, mellyel egyetemben Japánba utazott. Később elvált tőle és Chinába rándult, onnan Borneo, Sumatra, Java és más szigetekre telepedett, hol sok időt töltött, részint, hogy azon helyek természetrajzi viszonyait és terményeit tanulmányozza, részint a néhai br. Eötvös József meghagyása folytán ritkaságokat gyűjtsön a múzeum számára. Két évi utazása alatt oly becses gyűjteményt szerzett össze, melynek egész világon nincsen párja. Érintkezett a tud. társaságokkal is, s többektől igen jelentékeny könyvadományokat kapott az akadémia számára, s többeket csereviszony kötésre hívott fel. Kéri azért az akadémiát, fogadja el a csereviszonyt azon társulatokkal, melyek már beküldték kiadványaikat. Többek közt egy társulat 100 kötet könyvet, egy másik egy angol és chinai szótárt küldött, mely maga 35 font sterling értékű. Van e könyvküldemények közt több pali, sziogal, szanszkrit és más kézirat, melyek mind a közoktatásügyi minisztérium szerzeményei az akadémia számára. A Frivalszky múzeumi őr által hivatalosan összeállított jegyzék szerint már megérkezett e gyűjteményből: 171 emlős, több száz csontváz és koponya, 771 madár, 220 mad. f szek, 1362 kígyó, 4524 hal, 53558 rovar, 3588 rák, 4100 pók, több ezer csiga és kagyló, 6223 növényfaj, 60 ezer példány, 900 drb könyv, 2690 ethnografiai tárgy. Egy ritkábbnál ritkább tárggyal megrakott hajó elsülyedt, egy útban van s nemsokára meg fog érkezni. Értekező indítványozta, hogy az akadémia dolgoztassa fel a gyűjteményt és ad ja ki nyomtatásban, mint ezt tette a Navara expeditió. Indítványa áttétetett a szűküléshez. Értekező éljenek közt hagyta el a széket és Than Károly foglalta el, előadván: „A margitszigeti hévforrás vegyelemzésének eredményét.“ A margitszigeti hév forrásán új alkatrészek mutatkoztak, melyek nincsenek meg a többi budai vizekben. Legnagyobb mértékben van a mangán, azután a lythium, stromium, kisebb mennyiségben a jód és broto, csekély mennyiségben a borsavany, gázok közül a szénéleg volt Sáska István pesti lakos 4 éves sárgatarka ménje; második Herédy Mihály szolnoki lakos sárga 2 éves méné s a 3-ik: Csúcs Fere ncz szentesi lakos 5 éves mene. A (tarkát ott helyben 650 forintért árusitá el gazdája.) A „Nákó-dijért“ (50 arany) csak két ló mérkőzött egymással, egyik az Eszterházy Miklós gr. Beindlsiierer-je, (lov. a tulajdonos gróf) a másik a Sztáray János . r. Rubicon-ja, (lovagolta Eszterházy Lajos herczeg). Érdekes küzdlem után fél lóhosszal a tatai istálló növendéke aratta a babért. A 300 frtos „Handicap“ (egyl. dij) két paripát csalt ki a kizdtérre, u. m. a még jóformán meg sem pihent Rubicont (lov. Esterházy Lajos herczeg) és Semsey Lajos urak „Milch brúder“-ét, (lov. Eszterházy M. gróf) Utóbbi átvevén a vezető szerepét, 20 öllel a nyerpont előtt indulva egyszer körülfuták a tért, a czélpontnál a Rubicon két lóhosszal aratván diadalt. Ez általában érdekes futamokon az egyletnek 1000 frtos „Steeple-chase“-e rekeszté be, mely nyakveszélyeztető küzdelemnél három ló mérkőzött, jelesen a Szápáry Iván gr. „First Lord “-ja, a Fetetich Pál gróf „Dante“-ja és a Baltazzy Sándor ur „Merry Monk“ja. — Vezetett First Lord, s nyomban utána két vetélytársa. A második akadálynál Merry Monk lovasával fölbukott, de csakhamar ló és lovas talpra állván, mintha semmi sem történt volna, haladt a többi után. A Merry Monk még két ízben könnyebbült meg pillanatra, lovasától, ki azonban evetként pattanván a nyeregbe föl, újra részt vett a küzdelemben. Nagyszerű volt az utosó akadály átszökkenése után a 3 jeles lónak heves tusája, mely azzal végződött, hogy a fegyverneki paripa 2 lóhasszal előzte meg a derék Dantét, mely a 3/2 mrtrdnyi utat szintén nem vette hiába, amennyiben a tétek és bánatok felét nyerte. Merry Monk per lóhosszal maradt csak el, mi a hátrányos előzmények után dicséretére vált. Este 7 órakor lett vége a versenyeknek. Említést kell még tennünk a vastag porfellegről, mely a soroksári útvonal hosszában keserűen vádolta az utak locsolására felügyelő rendőri közegeket. Calium Nátrium Magnesium Kalcium Mangan Más elemek) -) -49-97 25-15 19-55 6.98 016 0 13 0 06 100 Szénsav Chor Szénsav Kovasav Jód ) Brom ) ülés vége 137 órakor. — 52-38.) — 25-83-i — 19-58 ’ — 6-207 — o-o-100. A tavasi lóversenyek*) bar maldika tegnap ment véghez gyönyörű meleg délután, s oly roppant közönség elől, milyenre már évek óta nem emlékezünk. Nemcsak a fedett nézőhely volt szorulta >gig tömve, de azonkivül is, ameddig a szem láthatott, tarka vegyületben hullámzott hosszú vonalban a nép közép és alsóbb osztálya. Az ország fő tisztviselői közül most is ugyanazokat láttuk, kiket a múlt napok versenyein : Festetich, Szlávy és Tóth ministereket. A lovas urak nézőhelye is igen érdekes látványt nyújtott. Mars fiai különféle élénk színű egyenruháikban nagy számmal voltak képviselve, úgy a polgári rend különböző osztályai — le egészen a sebesen ügető poroszkaparipás hajcsárig. A látványt még festőibbé tette két amazimnak jelenléte. Délután négy órakor volt az első futam, a 200 aranyat „Batthyány-Hunyady-dij“-ra, melyért síkra szállottak : Renard János gróf 4 é. sm. Florington ; Baptain Blue 4 é mp. Braemar ; Festeich Pál gróf 3 é. pk. Andorka; Szapáry Iván gr 4 é. sk. Verbena ; Lichtenstein János bg. 6 é. sh My Onc 1e ; Forgách Lázló gr. 6 é. pk. Consideration. E verseny iránt való érdekeltséget a szép mezőny mellett különösen fokozta ama körülmény, hogy a pályázatban ismét egy Renard télé ó vett részt. Istállótársa Adonis „veni, viui, vici“ je után feszülten vártuk, akad-e ló,mely a „vicem pro vice“ értelmét legalább az egyik porosz paripának pár lóhosszal megmagyarázza. Többször meghiúsít indulás után vezetett Considiration, utána, Verbena, Bresdiar, Andorka, Consideration s végül My Oncle. A pálya felén Captain Blue paripája elsőnek küzdé magát fölerősen szorittatva Verbenától, s ez alatt My Oncle is kezdő erejét kifejteni, elannyira hogy pár másodpercz alatt harmadik helyre hatolt előre s a távoszlopnál igyekezett Braemannak kétessé tenni a diadalt, azonban ez 4 lóhosszal nyert. A Lichtenstein jó mint második 4 J arany téteszt kapott; a harmadik Verbena volt. E futam után a „Második osztál1amdíj“ (600 arany) következett, melyért két paripa versenyzett, u. m. Wenkheim R. gr. 5 é. sm. Chief; Szapáry Iván gr. 4 é. pm. Comus; a kladrubi udvari ménes 3 é. Blair Athol csikója; Széchenyi B. gr. 4 é. pm. Cadet; Károlyi Gyula gr. 3 é.sm. Nádor; Festetits P. gr. 3 é. pm. Csatár, Festetits Tassi’o gr. 3 é. sk. Mildred. A másfél ang. mérföldnyi távnak felén Chief vezetett, mig a kalauz tisztét ekkor a kladrubi csikó vette át; azonban e dicsőségnek nem soká örvendhetett, mivel Cadet mellé nyomult s derék futásban vágtattak befelé, s a czélpontnál egy nyakhosszal Cadet aratta a diád.ot; a kladrubinak a tét és bánatösz felével kelle beérnie; utána Comus, és negyediknek Nádor érkezett be. A Csatár a pályakör felén lemaradt a versenyről. A „Mezei gazdák versenyé”-re 25 nyergeletlen paripa lépett kürdtérre. Kétszáz forintnyi díj volt erre a czélra kitűzve, az elnöló számára 100, a másodikéra 75, és a harmadikéra 25 forint. A pályafőnél több lóhosszal első különfélék. — Kossuth Lajos mostani visszavonult életéről sokat írtak a lapok, azoknak tudósiásai folytán, kik magányában meglátogatták. Tudtuk, hogy kiváló előszeretettel foglalkozik a növénytannal és a csillagászattal. Most egy igen becses levele jelent meg Mednyánszky Sándor szívességéből Berecz Antal „Természet” czimü folyóiratában, „A csillagok színváltozásáról.“ — Régi honvédek ügyei. A folyó évi má us 7-én tartott országos honvédgyülés által a közp. választmány tagjaiul megválaszott k: Patay L, Kiss M., Makray L., Majoros I, Dobtí L, Vidats J., Vidats J., Sréter L, Udvarnoky B., Sántha P., M dnyánszky S., Komlóssy P., Gál E , Döry J , Ivánka I., Németh A, Szathmáry M. , Nagy J., Csiky S., Tapi B. L., Virágh G., Tiza L., Kürthy I., Minaiovszky A., Se ö A., Degré A., Novák G., Kerkápoly M., Rákócy J., Bethlen 0 — A menház régi ötös biottmányhoz, mely Vidats J., Klementisz G., Földváry A., Jókai M. és Kühnel I. tagokból áll; 4 újabb tagul megválasztattak Ivánka I., Patay L, Dunahidy F., Nagy J., amennyiben ezek közül valaki el sem fogadná, ezek után legtöbb szavazatot nyert. Mednyánszky S. — Az 1848-49-ki honvédek központi bizottmánya alakuló gyűlése a folyó évi máj. 20-án d. n. 4 órakor fog a megyeretéve ; ház kisebb teremében megtartatni, mire a központi választmány tagjai megjelenni kéretnek. = A Ludoviceum átadása hazai katonai czélokra végre valahára taláu már megtörténik. — Közöltük e napokban, hogy a honvédelmi minisztérium felszólította a várost, jelölne ki telket, hova a katonai kórházat, mely jelenleg a Ludoviceumban van, el lehetne helyezni, s saját kebeléből Ormódy és Cserhalmay Ferencz osztagtanácsosokat küldötte ki ez ügyben. Most a város részéről a gazdasági bizottmány által Kada Mihály alpolgármester, Csengey Endra főügyész, Haris Sándor,Staffenberger István Perger Ferencz, Bollender Ferencz képviselők és Incze György főmérnök urak küldettek ki, s így e vegyes bizottság eljárásától függ most már e régóta vajúdó ügy megoldásának siettetése. = Utczatisztítás. Gróf Széchenyi Ödön már benyújtotta a városi tanácshoz, az egyelőre csak a bel és Lipótvárosban alkalmazandó újszerű utczatisztítási rendszerről szerkesztett terjedelmes munkálatát, melyben sürgeti, hogy a türtóság a köztisztasági üggyel szorosan Bekapcsoltassék. — Remélhetjük tehát, hogy ezentúl nem lesz por, ha esni fog. — Az idei regatta a fővárosi csatnakázó egyletek küldötteinek megállapodása szerint a következő versenyekből fog állani: 1. a serlegdij-verseny négy evezős outriggeres versenyhajók számára. Távolság 1’/2 ang. mtf., He fölfele le. A dij 100 arany ezüst ’ serlegben. Részt vehet mind a bel- vagy külföldi egylet. 2. Egyleti dij négy evezős rowokos (szélesebb kiránduló) hajók számára. Távolság 1 ang. mtf. fel- és lefelé; dij 200 frt; részt vehet minden belföldi hajós egylet. 3. Kezdők versenye; két pár evezős kormányossal, táv. 1 mill. tisztelet díjjal. Versenyezhetnek oly hazai egyleti tagk, akik regattán még nem nyertek. 4. Hölgyek dija; egy pár evezős kormányos nélkül; távolság V. ang. mfld. föl és le. Dij egy hegyek által adandó emlék ; részt vehet minden műkedvelő. 5. Sandolin-verseny, és végül 6. Molnár verseng. A regata mn. hu 2. felének egyik szombatján, a margitsziget pesti oldalán fog megtartatni. A regatta után bál is van tervezve, hogy ne Csak a műkedvelő, de a tánczkedvelő közönségnek is legyen hol mulatni. —* Sajtóper. A királyi ügyek aligazgatója Temesvár városa tanácsának képviseletében Magyar Leon D. temesvári lakos s kereskedő ellen folyamatba tett sajtóperében az esküdtszék nyilvános tárgyalás folyó évi máj. hó 17-én d. e. 9 órakor fog megtartatni. Tárgyhalmaz miatt utólagosan közöljük. Folytatás a mellékleten