A Hon, 1871. június (9. évfolyam, 125-148. szám)
1871-06-10 / 132. szám
fog állni. Szólónak pedig nagyobb óhajtása nem lehet, mint az, hogy a törvényhozás a telepítvényesek irányában követendő eljárásában minden pressiótól mentté tétessék. Ha e szerint, a mint a tvjavaslat szerint állana a dolog, a moratóriumtól csakis egy végleges törvénynek létrejötte által lehetne menekülni, előre látható, hogy a veszélyeztetett, részint pedig már sértett jogviszonyok súlya kimondhatlan pressiót fog gyakorolni a törvényhozásra. Ettől pedig a törvényhozást megmenteni akarja. — Apponyi indítványa egyhangúlag elfogadtatik. Elnök kijelenti, hogy nem látja oly fekete színben annak következményeit, ha e tvjavaslat , most keresztül nem megy. Octoberig rövid idő van, ez alatt új perek nem fognak indittatni, a két ház közötti összeütközés — azt reméli — , csak pillanatnyi volt és az új Ülésszakban me£ mint helyre fog állani az egyetértés, mely a két ház eddigi érintkezéseit jellemezte, s a kormánynak is ideje lesz ez alatt tvjavaslatot kér szetni. Lipthay Béla b.,azon megjegyzésére,hogy va ferde viszonyt eléggé bizonyítják az üres f padok, azt feleli, hogy elnöki tiszténél fogva, ha nem is volna rövid látó, az üres padokat nem tartozik máskép észre venni, mint ha a ház valaamely tagja kijelenti a határozat képtelenségét , vagy ez a név szerinti szavazásból tűnik ki. Hogy kevesen vannak a főrendek jelen, ez onnan van, mert a távol levők bizalommal visel- t tetnek eljárásuk iránt (derültség), de e bizalomnak is van határa és megkívánja, hogy az erkölcsi felelősségben és munkában más is osztozzék. Mielőtt törvényes fenyítékhez kellene nyúlni, magán után kívánná értesíttetni a távol levő főrendeket, hogy éljenek ugyan jogaikkal, de egyúttal teljesítsék kötelmüket is. (Helyeslés.) A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 1 órakor eloszlott. A megyei árva- és gyámhatóság szervezéséről, m. A megyei árvaszék hatáskörét ezek után a következő főbb vonásokban vélem összeállíthatónak, tekintettel a vagyonkezelés különféle módozataira, és egyben másban Pest megye rendszabályaira . 1. Kinevezi a magángyámokat és gondnokokat, azon kiskorú árvák és gondnokság alá tartozó egyének részére, kiknek term. és törv.gyámjuk nincs, a megye egész területére, a rendezett tanácsú városok kivételével. Ha végrendelet, s abban gyámrendelés van, a végrendeleti gyámot nevezi ki, ha nincs, akkor az 1868. 54. t. sz. 575. §-a értelmében a járási szolgabiró közbejöttével, a legközelebbi rokonok, vagy az örökhagyóval jó viszonyban élők kihallgatásával gyámot választat, s ezt nevezi ki. (A gyámválasztási jegyzőkönyvet mind a meghallgatott egyének, mind a választott gyám, mind a szolgabíró aláírják.) A kinevezetteket végzésileg utasítja gyámoltjaik hű és lelkiismeretes képviselésére, általában a fennálló törvények, törvényes rendeletek és megyei szabályrendeletek megtartására. A gyám és gondnok a kinevezési végzéssel igazolja jogosultságát. Ha a kinevezés a kir. járásbíróság megkeresésére történt, a kinevezési végzés ezzel is közöltetik. 2. Átvizsgálja a kir. járásbíróságok előtt létrejött s gyámhatósági jóváhagyás alá tartozó osztályegyességeket. Ha a kiskorú, vagy gondnokság alá tartozó egyén törvényszerűen képviselve volt, s örökösödési jogai sérelmet nem szenvedtek, az egyességet jóváhagyja és jóváhagyási záradékkal látja el. 3. Mihelyt a bíróság átadási végzését megkapja, intézkedik az örökség biztosításáról, s a mennyiben nyilván könyvek tárgyát képezi, bekebeleztetéséről. Ennélfogva a készpénzt, ékszereket, értékpapírokat, magánkötvényeket a kir. járásbíróságtól átveszi, kamatozás illetőleg megőrzés végett az árvapénztárba téteti, (a magángyám jegyzéket s másolatokat kap róluk), a fizetetten adósságokat kifizetteti, s ennek igazolására a visszaváltott adósleveleket, számlákat, nyugtákat bekivánja, a betáblázott adósságok kifizetéséről törlési nyugtákat szerez, s a terhet a telekkönyben törölteti, az aktív követelésekről kötvényeket állíttat ki, az adós vagyonára betábláztatja, a lejártakat vagy nem biztosíthatókat behajtatja, a természetben meg nem tartható ingóságokat nyilvános árverésen készpénzfizetés mellett eladatja, vagy ha az eladás sürgető okokból, a községi elöljáróság vagy a kir. járásbíróság közbenjöttével, már megtörtént, azt jóváhagyja, s a bejött pénzt szintén az árvapénztárba téteti. Azon magángyámokat és gondnokokat, kik a vagyont és jövedelmeit évi számadás mellett maguk kezelik, a készpénz felhasználására nézve kihallgatja, és abból csak annyit ad rendelkezésekre, amennyi az adósságok törlesztésére, az árva nevelésére és a vagyon gazdasági kezelésére szükséges. A felesleg pénz elhelyezésére nézve javaslatot tetez. 4. Az ingatlan vagyon házilag vagy haszonbérileg kezeltetik s a fölött az árvaszék határoz. A haszonbéri évek meghatározásában tekintettel kell lenni az árva korára s az ettől függő nagykorúság távolságára. A haszonbéri jövedelem árvapénztárilag, vagy ha magán gyám kezeli, a vagyont ezáltal kezeltetik. 5. köteles az árvaszék az árva vagy gondnokolttartására, ruháztatására, iskoláztatására, magasabb képeztetésére, a vagyon fentartására, javítására és ha a gyám maga kezeli a vagyont, a kezelés költségeire nézve évenként költségvetést készíttetni, azt átvizsgálni, és ha jóváhagyta, az árva nevelését és a vagyon kezelését, ekkép ellenőrizni. 6. Felügyel a term. és törv. gyámokra, kik kiskorú gyermekeik összes ingó és ingatlan vagyonát számadás nélkül kezelik, s a jövedelemmel szabadon rendelkeznek. Mihelyt azt látja, hogy a vagyont vesztegetik vagy pazarolják, helytelen gazdálkodás által értékében csökkentik, vagy az özvegy anya másodszor is férjhez megy, a vagyont összeiratja és más kezelőre bízza, a másodszor is férjhez ment anyától pedig évi számadást követel. 7. Az árvák és gondnokság alatt állók házait és más épületeit tűzkár ellen évről évre biztosíttatja, mind a kinevezett, mind a term. és terv. magángyámok részéről .A pestmegyei árvák épületei a „Victoria“ biztosítótársaságnál biztosítják, igen előnyös feltételek mellett. A biztosítási felügyeletet külön rendszabály írja körül.) 8. A teljesen vagyontalan árvákat (ide tartoznak a talált és az elhagyott gyermekek is) vagyonosabb rokonaiknál vagy egyes jótevőknél, tartásra elhelyezi, és örökbefogadásra ajánlja. Szükség esetében egyesekkel évi díj fizetése mellett tartási szerződést köttet, s a díjt az árvapénztár tartaléktőkéjéből utalványozza, addig is, míg mesterségre vagy szolgálatra képes lesz. (Ha tartaléktőke nincs, vagy pedig elégtelen, akkor a községi vagy a megyei pénztár gondoskodik róla.) A nyomorékokat a járási orvosok által megvizsgáltatja, ha gyógyíthatók, gyógyíttatja, a szükséghez képest kórházakba, tébolydákba szállíttatja. Az árva vagyonát érdeklő és bármikor felmerülő fontosabb cselekvények az árvaszék előleges jóváhagyásától függnek. Ilyenek: a tőkevagyon csonkítása, ingatlanok eladása vagy vétele, cseréje, jelzálogi lekötése, társasági szerződések kötése, javak haszonbérbe adása vagy haszonbérbe vétele, pénzek kikölcsönzése, értékpapírok, részvények elidegenítése vagy vásárlása, biztosított tőkék felmondása, követelések felvétele, átengedése, perek indítása, elfogadása, peregyességek kötése, nagyobb igazítások, változtatások, új építkezések, gyárak állítása, kereskedés vagy iparüzlet nyitása. Az árvaszéknek a czélbavett cselekvény vagy vállalat szükségéről és előnyösségéről, valamint a jogi szempont állásáról alaposan meg kell győződnie, a hiányzó bizonyítékokat, telekkönyvi kivonatokat, becsleveleket, költségvetéseket, terveket és egyéb, szükségeseknek látszó okmányokat bekívánni. Ingatlanok haszonbérbeadása és eladása csak nyilvános árverés (próbaárv.) útján engedélyezhető és csak kivételesen kéz alatt, ha t. i. ez igen előnyös, vagy a term. és törv. gyám lép fel haszonbérlőül, illetőleg vevőül. A haszonbéri és adásvételi szerződés az árverési jegyzőkönyv alapján állíttatik ki. Ha az ingatlant több rendbeli betáblázások terhelik és ezek fedezete kétséges, akkor az eladás bírói árverés útján történik, a bírósághoz intézendő kérvény által, mit a tiszti ügyész nyújt be. Pénzek csak háromszoros értékű jelzálogi biztosítékra adathatnak ki kölcsön, s ha jelzálogulház köttetik ki, ennek azonfelül tűzkár ellen biztosítva kell lennie. Szerződésekre, kötvényekre, eladandó értékpapírokra, részvényekre, engedményekre, egyességekre, építkezési és más czélú költségvetésekre a jóváhagyás felül jóváhagyási záradék vezetendő. A gyám az árvától semmit meg nem vehet, nem haszonbérelhet, magához nem válthat, sem az árvának adósa nem lehet. Kivételt csak a term. és törv.gyámokra nézve lehet tenni. 10. Az árvaszék a magángyámoknak, gondnokoknak, kik vagyont kezelnek, az özvegy anyának, ki másodszor is férjhez ment, s az özvegyi jogon birt vagyont tovább is kezeli, és a közgyámoknak, kik a megyei központi, illetőleg a községi árvapénztárakat kezelik, gyámi számadásait, a szükséges okmányokkal felszerelve, évenkint, az év 2 első hónapja alatt bekívánja, a megyei szolgabíró útján. A magángyámok és a közp. közgyám számadásait az árvaszéki számvevők vizsgálják a központban, a községi közgyámokét a járási számvevők az illető községben. Az árvaszék az utóbbi számadásokat az árvaszéki számvevőségnek is kiadja felülvizsgálat végett. Az árvaszék minden gyámi számadást a bemutatás napjától számítva, rendszerint 3 hónap alatt az árvaszéki számvevőség által megvizsgáltatni, illetőleg felülvizsgáltatni köteles. A magángyámok első évi számadása a leltáron, illetőleg osztályegyességen alapul, későbbiek az előző évi számadásokon, és az ezeket elintéző árvaszéki végzéseken. Az árvaszéki számvevőség által tett észrevételekre a számadó magán- és közgyám ellenészrevételeit 15 nap alatt bekívánja, ezeket az árvaszéki számvevőséggel ismét közli, és ha az eredmény kielégítő, a gyámot a további számadás terhe alól, feltétlenül vagy feltételesen, azaz bizonyos teendők utólagos teljesítése, és ennek a jövő évi számadásban vagy bizonyos határidőben való igazolása mellett, végzésileg felmenti, egyszersmind meghatározza a gyám vagy gondnok jutalmát, mely a törvényes hatodból, vagy bizonyos általány összegből áll, de csak a tiszta jövedelem után. 11. A gyámot és gondnokot, ki kötelességeit elhanyagolja, gyámi hatalmával az árva személyes vagy vagyoni hátrányára visszaél, a gyámságra alkalmatlan, vagy ha vagyont kezel és számadását a rendes határidőben be nem adja, és ismételt felszólításra sem hallgat, — gyámi és gondnoki állásától vagy egészen, vagy csak a vagyonkezelésre nézve elmozdítja, javait a szükséghez képest zár alá veteti, és gyámi számadásának beadására tiszti ügyészi keresettel kényszeríti. Kártétel esetében kártérítési eljárást, súlyosabb esetekben pedig fenyítő eljárást indít meg ellene. Egyszersmind új gyámot és gondnokot nevez az árva képviseletére, és vagyonának kezelésére, vagy csak a vagyon kezelésére. 12. Nagykárúsítás, törvényesítés és örökbefogadás kérdéseiben (amennyiben a két utóbbi kiskorúakat érdekel) az árvaszék mond véleményt. A kérvényeket és mellékleteit pártoló jelentés kíséretében a megyei hatóság útján terjeszti a belügyminiszerhez. (Ezen kérvények kellékeit felsőbb rendeletek és a törvényes szokás szabályozzák.) 13. A nagykorúak, nagykárúsítottak, vagy a gondnokság alól felmentett egyének árvapénztárilag kezelt egész készpénz vagyonát és esedékes kamatait, ha a kifizetés ellen törvényes akadály nem forog fenn, utalványozza ; a természetben megtartott ingó és ingatlan vagyont pedig, az azt kezelő gyám által a leltár és a megvizsgált évi számadások alapján, esetleg bírói ítélet alapján, átadatja. (A nagykorúnak, ha kívánja, az összes számadások kiadhatók, mellékleteikkel együtt, átvételi elismervény mellett, de csak akkor, ha több, még kiskorúságban levő egyén vagyonára nem terjednek ki.) 14. Az árvapénztárakat időnként megvizsgáltatja. Ha ezen vizsgálatból az derül ki, hogy a kezelésben nagymérvű mulasztások, és visszaélések követtettek el, a hiány biztosításáról gondoskodik, a hűtlen közgyámot állásától elmozdittatja, uj közgyámot választat, s az árvapénztár kezelését arra bízza. A hűtlen közgyám ellen a 11-ik pontban körülirt szigorúbb eljárást is alkalmazhatja. 15. Az árvaszék rendes árvakönyvet visz minden árváról és gondnokoltról, melybe ezek nevét, korát, állását, tartózkodási helyét, foglalkozását, a gyám vagy gondnok nevét, számadási kötelezettségét vagy mentességét, az átadott vagyon minőségét, mennyiségét értékét, biztonsági állapotát, (házaknál a tűzkárbiztosítás megtörténtét) árvapénztári, haszonbéri vagy házi kezelését, tiszta jövedelmét, a közbejött változásokat, a számadások elintézését, a nagykorúság idejét és az iratcsomó iktatószámát bejegyzi. A vagyontalan árvákról külön árvakönyvet visz, különös tekintettel tartási, ruházati és iskoláztatási költségeikre, e költségek forrásaira, mennyiségére. Az árvakönyvek alapján az árva- és gondnoksági ügy állapotáról a megyének minden évben jelentést tesz, rovatos kimutatás kapcsában, kiegészítve azt a központi és községi árvapénztárak kezelési állását tartalmazó rovatos kimutatással.Mindezen kimutatások az árva és gondnoksági ügy állapotát számokban állítják szem elé. (A községi árvapénztárak kimutatásait a járási szolgabirák küldik be). 16. Az árvaszék minden kárért felelős, mely az ő vétke és mulasztása miatt bekövetkezett, a hatóságához tartozó ügyek elintézésében. 17. Az árvaszék végzései ellen beadott felebbezések határideje 15 nap lehet, de ha a felebbezési kérvény később adatott is be, az árvaszék azt elfogadhatja, és a belügyminiszterhez a megyei hatóság útján felterjesztheti, ha az árvának javára válhatik, és a felebbezett végzésben foglalt intézkedések mások kára nélkül még megváltoztathatók. Dalmady Győző: Pest megye évnegyedes közgyűlése jun. 9-ikén. (Harmadik nap.) Főispán gr. Zichy Ferraris Viktor megnyitván az ülést 10 órakor, hitelesíttetett a múlt ülés jegyzőkönyve, s ezután áttértek a póttárgysorozat tárgyaira. Szilassy János főszolgabíró jelentést tesz az országutakból tett foglalások átvizsgálására kiküldött bizottmány munkálkodásáról. Az irsai uton egy keskeny vonal el van vágva az országúttól, de az út mindennek daczára oly széles, hogy a közlekedés kényelmesen történhetik ; a vecsési út fákkal van beültetve a tulajdonosok földeinek végén, de tekintve, hogy ez szépítési szempontból czélszerű intézkedés, a bizottmány nem kívánja ezt útfoglalásnak tekinteni. A szentlőrinczi után foglalás nem történt, hanem az uradalom saját czéljából akáczfákkal ültette be az országút szegélyét, midőn a bizottmány eltiltotta az uradalmat ennek élvezetétől, az uradalom felhatalmazottja kijelentette, hogy 1853- ban kapott erre szabadalmat. A szarvasi korcsmától kezdve valóságos foglalás látszik; a régi árkok, és topolyafák mutatják, hogy az országút máshol volt; az uradalom itt is beismerte, hogy ő ültette az akáczfákat és nem lehet őt azok élvezetétől eltiltani. A bizottmány ennek tüzetesi megállapítására a telekkönyvi vizsgálatot rendelte el. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Szelényi Károlynak mint a „londoni general Company for the promotion of Land Credit“ meghatalmazottjának nyilatkozata,mely szerint a pest üllői országútitól kiszakított parcella nem tekinthető foglalásnak és ha a megye ezt vissza akarná foglalni, visszahelyezési keresetet fog indítani. Ivánka Imre nem kívánja tovább feszegettetni ez ügyet, mert a megye sok kellemetlenségbe bonyolódnék a visszahelyezési perek által. Darányi Ignácz előadja, hogy nincs joga a megyének visszafoglalni a parcellákat, ha az ut elég széles. G . 11 nem indítványozta, hogy az országot vizsgáltassék meg mindenütt s csak akkor tartsák azon részecskét foglalásnak, ha az ut nem bir a kellő szélességgel. Földváry M. nem kivánja eltiltatni a tulajdonosokat a befásitástól. sőt inkább megengedtetni kívánja a befásítást, oly formán, hogy a fák vagdalása a tulajdonosok javára essék, ha pedig a fák már kellő nagyságra nőttek, akkor képezzék a megye tulajdonát. Halász Boldizsár nem tartja sem jogosnak, sem méltányosnak, hogy a 7 öl és 2 láb szélességen felül maradt útrészt a megye sajátjának tartsa. Ezen vindikálás által a megye sok jogi bonyodalomba keverednék, s indítványozza, hogy az 1868-ai megyei végzést, mely e kérdést tárgyalja, változtassák meg oly irányban, hogy a megye tekintse e részt magánbirtoknak. Gu 11 nem indítványozta, mondassák ki,hogy a megyében fennálló legalább 7 öl és 12 láb széles utak csorbítatlanul fentartatnak, a fenmaradt részek tulajdonjogára a megye igényt nem tart. Ivánka I. csupán csak a speciális esetnél kíván maradni, s kimondatni kéri, hogy a sz.-lörinczi út a normális szélességben fentartassék, a többire nézve a megye igényt nem tart. Ivánka Imre indítványa elfogadtatott. A befaszásra nézve kimondatott, hogy a tulajdonjog azt illeti, aki az ültetést eszközli. A tiszti ügyész a Marczibányi Imreféle alapítvány volt gondnoka néhai Fischer Imre örököseit beperelni rendelte a rájuk nehezedő adósság kárpótlási ügyében. Az előadó Rakovszky nem tartja helyesnek a tiszti ügyész véleményét ez ügyben, mert a felelősség részben a megyét is terheli, mivel elhanyagolta hogy a gondnoktól annak idejében számadást vegyen az alapítvány állásáról. Az alapítványban veszteség nincs, mivel a gondnok több oldalú megtakarítás által kipótolta az összeget. A gondnok örököseitől, ha el is marasztaltatnának, nem lehetne felvenni a kárpótlást, mivel rongált anyagi állapotban vannak. Ivánka a gondnok beperlését ajánlja. Dalmady Gy. pártolja az árvatvszék véleményét és feloldni kivánja az örökösöket a kárpótlás terhe alól. A tiszti ügyész véleménye elfogadtatott. Jordán István, Szilassy János, Berla ágh Imre és gr. Ráday Pál főszolgabirák jelentései a községek kint levő követeléseinek mennyiségéről tudomásul vétettek. A czeglédi és kalocsai járások számadásai még be nem érkeztek. Ülés vége fél 2 órakor. Ausztria. (u-j-b.) Megtörtént ez is. A bécsi centralisták, alias „alkotmányhitek“ kebelében szakadás állt be, oly szakadás, mely e pártot a „többség“ szerepéről a„kisebbség“ száraz kenyerére terelte. A reichsrath képviselőházának szerdai ülésében az alkotmányhűek által tett budget-megtagadási indítvány 77 szavazattal 67 ellen elvettetett. Olvasóink a lajthántali dolgokkal foglalkozó ezen rovatunkból ismerni fogják az alkotmányhitek legújabb föllépésének történetét, a Gross által tett indítvány indokait: szükségesnek tartjuk — egészen elütőleg egyik laptársunktól — az egyes mozzanatokat reprodukálni, hogy így az egész érthető legyen. Most tehát csak röviden azon „üdvös tanulságokat“ akarjuk a két napig tartó budget-vitából levonni, melyek abból levonhatók. A reichsrath képviselőházának budget-vitájában tett tapasztalatok legkevésbbé sem örvendetesek.Eklatánsabbul mint valaha: a reichsrath eddigi többsége, értjük az alkotmányhiteket, ismét csak azt bizonyították be, hogy helyén lennének ugyan valamely községi kupak-tanácsban, de oly parlamentben, hol hosszú idő által táplált s így némileg már szokássá vált egyenetlenségeket kell kibékíteni, nagyon kirínak, ahogy itt mindinkább kitűnik, hogy politikájuk saját személyiségük körén túl nem terjed, hogy eljárásuk vak tervtelenség, hogy sok köztük az exminister. Említsük-e a következetességet? Vagy tán ezek a vakkövetkezetességű centralisták nem lehetnek következetlenek ? Megmutatták, hogy ebben a bajban sem szenvednek kevésbbé. Az alkotmány híveinek, védőinek adták ki, nevezzék el magukat és midőn császári szó biztosítja őket, hogy a ministérium szándékolt reformjai keresztülvitelénél az alkotmányos alapról letérni nem fog: budget-megtagadási indítványt tesznek, tördelik kezeiket, segítségért kiabálnak a már-már elveszett alkotmány megmentésére. Smolka az igazi kifejezést találta el, midőn azt mondta, hogy a költségvetés megtagadása a korona ellen irányzott lépés. Ily körülmények közt valóban azt vagyunk kénytelenek hinni,hogy az alkotmányhűek újabb tette kiszámított öngyilkosság volt; belátták, hogy eljátszották szerepüket, s provokálták a reichsrath föloszlatását, hogy érdemesebbnek adják át a helyet. Csak igazságosak lettek volna maguk iránt Giskráék, ha ezen indok szolgált volna legújabb szerepléseknek. Ami a tapasztalt pártszakadást illeti, azt föl sem említjük róla, ha nem látjuk azt, hogy ezen szakadás korántsem ephemer természetű. Azt hisszük ugyanis, hogy a pártjuktól elszakadt képviselők azon mggyőződésre jutottak, hogy Hohenwart szándékai tán mégis csak tiszták s ha kárhoztatniok is kell saját szempontokból egyes eszközeit, melyeket az a czél elérésére használ, a czért magát üdvösnek találják ők maguk is. Ez nagy nyereség lenne s a reichsrath föloszlatása, mely a használatlan elemektől megtisztítaná a lajthántali törvényhozást, azt eredményezhetné, hogy a kiegyezkedés kölcsönösen és oly e 1t enzék meghallgatása után köttetnék meg, mely a kupaktanács-politika légkörén jóval magasabban lebeg. Különfélék. — Tisza Kálmánnak azon eszméje, hogy telepítsük a népet (a föld méltányos értékének megtérítése mellett) az álladalmi pusztákra, okvetlenül meg fogja teremni a maga gyümölcseit, kétségkívül nem nagy örömére a méksás főrendiház telepítvényes sanyargató tagjainak. A jövő már előre vetette árnyékát egy eseményben. A tősgyökeres magyar lakosságú Holdmező-Vásárhelyről ugyanis, — mely már nem egy munkásrast bocsátott ki magából — Kristó Mihály ottani előkelő gazda vezetése mellett háromszázan folyamodást adtak be egy nyolczezer holdas alföldi kincstári pusztának örök áron megvehetése, s ott egy uj községnek alapittatása végett. Sok szerencsét hozzá, csak hadd terjedjen extensive is a magyar faj; bizonyosan nem fog útjában állani sem az országgyűlés, sem a kormány. — Deák József m. kir. táblai tanácselnök ma reg. 4 órakor hosszas betegeskedés után 68 éves korában meghalt. Béke hamvaira. — Egy magyar embert fogtak el Párisban a versaillesiak. Ez nem más mint Grisza Ágoston hazánkfia, a ki már 20 év óta él ott, soha politikával nem foglalkozott, s mint magánknok különböző irodákban kereste kenyerét. Elfogták azért, mert egy nemzetöri zászlóalj parancsnokának, a ki hír szerint szinte magyar, de akinek nevét nem jelentik, a fölkelés alatt enni adott. Az osztrák-magyar követ közbenjárt érte Mac-Mahonnál, de ez azt felelte : „C‘est un cas extrémement grave.“ Nagy erőfeszítésbe került a jámbor emberbarát szabadon eresztését kieszközölni. — Idegenek a communeban. A „Figaro“ közli azon idegenek névsorát, akik a párisi felkelésben részint mint a commune tagjai , részint mint csapatvezetők vagy hivatalnokok résztvettek. A sorozat 48 nevet tartalmaz, de nem egészen praecis, miután abudai születésű Frankel porosznak, a franczia származású Cluseret pedig amerikainak van benne mondva. A lajstrom 22 lengyelt, 9 olaszt, 6 németet, 2 amerikait, 2 portugált, 2 románt, 1 magyart, 1 bolgár, 1 spanyolt, 1 hollandust és 1 egyptomit számlál. A magyarnak állított egyén segédorvos volt a 72. zászlóaljnál, neve Marasuch (ez ugyan nem igen magyaros hangzású név.) — Courbet, a híres festő s a Vendôme- szobor ledöntésének első indítványozója, háromféle utón és módon halt meg, mégis él. Először is meghalt mint fogoly Satoryban, mérget vevén be; másodszor napszúrást kapott, abban halt meg; harmadszor meghalt egy torlasz mögött golyó által. Most aztán előkerül a „Daily News“ nek egy levelezője, a ki életre halálra állítja, hogy Courbet él és uralkodik s oly helyre menekült, hol ugyancsak Árgus szeme legyen annak a policzásnak, a melyik megtalálja. — Kis Pesten nagyon olcsó módja uralkodik a házhely-szerzésnek. Egy irótársunk telket vévén ott, körülültette fával, a napokban meg akará nézni hogy megfakadtak-e, s nem kis meglepetésére, a fákat kihányva, telkének egyik végében egy óriás gödröt talált, melyből szomszédja házat veretett magának, a többi részt pedig beültette krumplival. E foglaló ur jelenleg ideiglenes jegyzője kis Pestnek; tiszteljék meg e hivatallal véglegesen is, majd csinál ez rendet a faluban. Ajánljuk Bellaugh föszbiró ur figyelmébe: Pesti csendélet. A csütörtökről péntekre eső éjjel ismeretlen tolvajok az uriutcza felől a párisi utczába, mely tudvalevőleg két oldalról vaskapukkal van elzárva, be akartak törni s a kapu egyik vasrudját keresztül is fűrészelték , jámbor szándékuk azonban nem sikerült, mert járókelők által elriasztottak. — Tegnap délután a molnárok az aldunasoron levő borárustérrel szemben, egy 40—50 évesnek látszó s a munkásosztályhoz tartozó férfi hulláját fogták ki. A hulla bonczolás végett a Rókuskórházba szállíttatott. — Ma reggel a 202. számú comfortable kocsija őrült sebességgel végighajtott a reáltanoda utczán s nekiment egy meszes szekérnek. A comfortable szerteszéjjel tört, a kocsis pedig egy az utcza másik során levő kapualjba vágódott. Szerencsére a jármű üres volt. A napokban egy M. H. nevezetű kereskedő egy tűzmentes Wertheim-féle pénztárt vett s azt a nádor utcza 26. szám alatti ház II. emeletén levő lakására akarta vitetni. Nem csekély meglepetésére azonban a háziúr — állítólag az épület gyenge volta miatt — meg nem engedte, hogy a pénztár felvitessék, s csak arra adott engedelmet, hogy a kapuszinte felállittathassék s igy most a kereskedő a háziúr ellen zudit egy hatalmas cassapert. — Uj pályaudvar. Miskolczon, mint jól értesült helyről halljuk, egy külön pályaudvart fognak a m. kir. államvasutnak részére építtetni. — Az építés a város közvetlen közelében van tervezve, s a miskolci bánrávi vonal megnyitása után rövid idő alatt már az utazási jegyek kiadása és a szállítánykezelés is megindíttathatik. Ezen körülményt annál örömestebb jelezzük, mert a pályaudvarnak a város közvetlen közelében leendő építése —agy az utazó közönség valamint a kereskedelem részéről is tetszéssel fog fogadtatni. Nagyobb jelentőséget nyer azonban ezen építés, ha meggondoljuk azt, hogy az által a m. kir. államvasutak a tiszavidéki pályától függetlenné tétetnek. A m. kir. államvasutnak összes kezelése ugyanis jelenleg a miskolczi pályaudvaron a tiszai pálya által vezettetik. Már pedig ezen pályák, egymással versenyző vonalak lévén, természetes, hogy a tiszai pálya mint ilyen, am. kir.államvasutak érdekeit előmozdítani hivatottnak magát nem érzi, ahogy, két ily versenyző pálya együttes kezeléséből a kereskedelemre semmi jót várni nem lehet, különösen akkor, ha még figyelembe vesszük azt, hogy az út Hatvanon keresztül 24 mértföldöllel rövidebb s a m. kir. államvasutak árszabásai igen mérsékeltek, ez valóban további okadatolást nem igényel. A Gyakornokok kiképezése a gépészeti szakmában. A m. kir. közlekedési ministerium 1867-ben köztudomás szerint benszülött hivatalnokok hiánya miatt a vasúti szolgálat megtanulása végett kormányköltségen a magyarországi különböző pályákhoz kormány gyakornokokat osztott be, hogy igy Magyarország mind nagyobb mérvben fejlődő vasutügyének magyar jelleget kölcsönözzön. Mint tudomásunk van, a magy. kir. államvasutak igazgató tanácsa az üzletigazgatóság javaslata folytán, mely bennszülött hivatalnokok nyerhetése végett, két év óta folytonosan egy 32 tagból álló üzletgyakornoki létszámot tart fenn a vasútgépészet ügynek, melynélfogva oly érezhető hiány mutatkozik, ifjú technikusokat igyekszik megnyerni. E végből a m. kir. államvasutakhoz megfelelő díjjal, egy bizonyos számú műszaki gyakornok vétetnék fel, kik a vasúti szolgálatban kiképeztetvén, arra szolgálandnak, hogy ezen eddig leginkább a külföldiek által mivelt jövedelmező szakmánál a belföldi elemet gyarapítsák. Tudósítónk értesítése szerint a fentebb jelzett szándék valósítása végett a számos magyar tanulók által látogatott bécsi, zürichi és karlsruhi műszaki intézetekhez kérelem intéztetett, hogy az illetőkkel a m. kir. államvasutak ezen szándéka közöltetvén, azok a gyakorlat megkezdésére felhivassanak. — A m. kir. államvasutak pesti állomásának megnagyobbitása. A kezdetben kőszénszállitásra szánt, jelenleg m. kir. államvasutak neve alatt fenálló pályának oly gyors lendületet nyert forgalma folytán, a pesti állomás valamennyi épülete elégtelennek bizonyult be. A teherszálliítmány kezelésére megkivántató helyiségek megnagyobbitásáról ugyan már a szükséglethez mérten gondoskodva jön. A személyforgalomnak a mikkó államvasutak vonalain nem remélt mérvben történt kifejtése azonban a folyosók, várótermek és vendéglői helyiségeknek az utasok befogadhatása tekintetéből leendő megnagyobbítását elkerülhetlenül követeli. A Hir szerint ezen megnagyobbításra vonatkozó tervek előterjesztése végett, az illető közegek már illetékes helyről utasíttattak, s hogy e tekintetben mindeddig nem hozatott döntő határozat, az a központi pályaudvar függőben tartott kérdésének tulajdonítható, mely körülmény, ezen vonalnak ma már naponként emelkedő személyforgalma mellett, — ha különben a szolgálat és a közönség követelményeinek megfelelni akarunk, többé figyelembe nem vehető. — A „Magyar Állam“ olyan vörös a méregtől, mint egy bibornok reverendája. Mi köze, úgymond, a „Hon“ kálomistáinak ahhoz, hogy Jekelfalusy uram hogyan bérmál? Mi beleszólása van ebbe annak, a ki nem katholikus? — Tudja meg tehát drágalátos jezsuita kollegánk, hogy azon újdonságot, melyben Jekelfalusy ur a bérmálásnak egy más püspök által sem követett modora miatt megrovatik, katholikus és nem kálomista ember küldte be hozzánk. — De ha zsidó küldte volna, annak is csak úgy joga lett volna hozzá, mert 7—800 bérmálandó gyermek között, kiket ugyanannyi vagy még több felnőtt kisér, egy embernek, ha mindjárt hatszor püspök is, kényelme miatt tolongást, zavart támasztani, melynek könnyen eshetik emberélet áldozatul, annyira nem járja meg, hogy a humanitás jogánál fogva bárki is joggal tiltakozhatik ellene. Egy ember élete minden becsületes ember előtt többet nyom a latban, mint egy ember kényelme, ha mindjárt koldus élete áll is szemben egy püspök kényelmével. Ha a „Magyar Állam“nak ellenkező meggyőződése van, — arról mi nem tehetünk. — Katonai dolgok. A közös hadügyminisztérium a honvédelmi minisztériummal egyetértőleg megengedte, hogy azon katona kötelesek