A Hon, 1871. június (9. évfolyam, 125-148. szám)

1871-06-10 / 132. szám

­ fog állni. Szólónak pedig nagyobb óhajtása nem­­ lehet, mint az, hogy a törvényhozás a telepítvé­­nyesek irányában követendő eljárásában minden­­ pressiótól mentté tétessék. Ha e szerint, a mint­­ a tvjavaslat szerint állana a dolog, a moratóri­umtól csakis egy végleges törvénynek létrejötte által lehetne menekülni, előre látható, hogy a­­ veszélyeztetett, részint pedig már sértett jogvi­­­szonyok súlya kimondhatlan pressiót fog gya­­­­korolni a törvényhozásra. Ettől pedig a törvény­­hozást megmenteni akarja. — Apponyi indítványa egyhangúlag elfogad­­tatik.­­ Elnök kijelenti, hogy nem látja oly fekete színben annak következményeit, ha e tvjavaslat , most keresztül nem megy. Octoberig rövid idő­­ van, ez alatt új perek nem fognak indittatni, a­­ két ház közötti összeütközés — azt reméli — , csak pillanatnyi volt és az új Ülésszakban me­­£ mint helyre fog állani az egyetértés, mely a két­­ ház eddigi érintkezéseit jellemezte, s a kor­­­­mánynak is ideje lesz ez alatt tvjavaslatot ké­­r szetni. Lipthay Béla b.,azon megjegyzésére,hogy va ferde viszonyt eléggé bizonyítják az üres f padok, azt feleli, hogy elnöki tiszténél fogva, ha­­ nem is volna rövid látó, az üres padokat nem­­ tartozik máskép észre venni, mint ha a ház va­la­­amely tagja kijelenti a határozat képtelenségét , vagy ez a név szerinti szavazásból tűnik ki.­­ Hogy kevesen vannak a főrendek jelen, ez on­­­­nan van, mert a távol levők bizalommal visel- t tetnek eljárásuk iránt (derültség), de e bizalom­­­nak is van határa és megkívánja, hogy az er­­­­kölcsi felelősségben és munkában más is osz­­­­tozzék. Mielőtt törvényes fenyítékhez kellene­­ nyúlni, magán után kívánná értesíttetni a távol­­ levő főrendeket, hogy éljenek ugyan jogaikkal,­­ de egyúttal teljesítsék kötelmüket is. (He­lyeslés.) A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 1 órakor eloszlott. A megyei árva- és gyámhatóság szervezéséről, m. A megyei árvaszék hatáskörét ezek után a következő főbb vonásokban vélem összeállítha­­tónak, tekintettel a vagyonkezelés különféle módozataira, és egyben­ másban Pest megye rend­szabályaira . 1. Kinevezi a magángyámokat és gondnokokat, azon kiskorú árvák és gondnokság alá tartozó egyének részére, kiknek term. és törv.­gyámjuk nincs, a megye egész területére, a rendezett ta­nácsú városok kivételével. Ha végrendelet, s abban gyámrendelés van, a végrendeleti gyámot nevezi ki, ha nincs, akkor az 1868. 54. t. sz. 575. §-a értelmében a járá­si szolgabiró közbejöttével, a legközelebbi roko­nok, vagy az örökhagyóval jó viszonyban élők kihallgatásával gyámot választat, s ezt nevezi ki. (A gyámválasztási jegyzőkönyvet mind a meghallgatott egyének, mind a választott gyám, mind a szolgabíró aláírják.) A kinevezetteket végzésileg utasítja gyámoltjaik hű és lelkiisme­retes képviselésére, általában a fennálló törvé­nyek, törvényes rendeletek és megyei szabály­rendeletek megtartására. A gyám és gondnok a kinevezési végzéssel igazolja jogosultságát. Ha a kinevezés a kir. járásbíróság megkere­sésére történt, a kinevezési végzés ezzel is kö­­zöltetik. 2. Átvizsgálja a kir. járásbíróságok előtt lét­rejött s gyámhatósági jóváhagyás alá tartozó osztályegyességeket. Ha a kiskorú, vagy gond­nokság alá tartozó egyén törvényszerűen képvi­selve volt, s örökösödési jogai sérelmet nem szenvedtek, az egyességet jóváhagyja és jóváha­gyási záradékkal látja el. 3. Mihelyt a bíróság átadási végzését meg­kapja, intézkedik az örökség biztosításáról, s a mennyiben nyilván könyvek tárgyát képezi, be­­kebeleztetéséről. Ennélfogva a készpénzt, ék­szereket, értékpapírokat, magánkötvényeket a kir. járásbíróságtól átveszi, kamatozás illetőleg megőrzés végett az árvapénztárba téteti, (a ma­gángyám jegyzéket s másolatokat kap róluk), a fizetetten adósságokat kifizetteti, s ennek iga­zolására a visszaváltott adósleveleket, számlákat, nyugtákat bekivánja, a betáblázott adósságok kifizetéséről törlési nyugtákat szerez, s a terhet a telekkönyben törölteti, az aktív követelésekről kötvényeket állíttat ki, az adós vagyonára betáb­­láztatja, a lejártakat vagy nem biztosíthatókat behajtatja, a természetben meg nem tartható ingóságokat nyilvános árverésen készpénzfize­tés mellett eladatja, vagy ha az eladás sürgető okokból, a községi elöljáróság vagy a kir. járás­­bíróság közbenjöttével, már megtörtént, azt jóvá­hagyja, s a bejött pénzt szintén az árvapénztár­ba téteti. Azon magángyámokat és gondnokokat, kik a vagyont és jövedelmeit évi számadás mellett maguk kezelik, a készpénz felhasználására nézve kihallgatja, és abból csak annyit ad rendelkezé­sekre, a­mennyi az adósságok törlesztésére, az árva nevelésére és a vagyon gazdasági kezelé­sére szükséges. A felesleg pénz elhelyezésére nézve javaslatot tetez. 4. Az ingatlan vagyon házilag vagy haszon­­bérileg kezeltetik s a fölött az árvaszék határoz. A haszonbéri évek meghatározásában tekintettel kell lenni az árva korára s az ettől függő nagy­korúság távolságára. A haszonbéri jövedelem ár­­vapénztárilag, vagy ha magán gyám kezeli, a va­gyont ez­által kezeltetik. 5. köteles az árvaszék az árva vagy gondnokolt­­tartására, ruháztatására, iskoláztatására, maga­sabb képeztetésére, a vagyon fentartására, ja­vítására és ha a gyám maga kezeli a vagyont, a kezelés költségeire nézve évenként költségve­tést készíttetni, azt átvizsgálni, és ha jóváhagyta, az árva nevelését és a vagyon kezelését, ekkép ellenőrizni. 6. Felügyel a term. és törv. gyámokra, kik kiskorú gyermekeik összes ingó és ingatlan va­gyonát számadás nélkül kezelik, s a jövedelem­­mel szabadon rendelkeznek. Mihelyt azt látja, hogy a vagyont vesztegetik vagy pazarolják, helytelen gazdálkodás által értékében csökken­tik, vagy az özvegy anya másodszor is férjhez megy, a vagyont összeiratja és más kezelőre bízza, a másodszor is férjhez ment anyától pedig évi számadást követel. 7. Az árvák és gondnokság alatt állók házait és más épületeit tűzkár ellen évről évre biztosít­tatja, mind a kinevezett, mind a term. és terv. magángyámok részéről .A pestmegyei árvák épületei a „Victoria“ biztosító­társaságnál biz­tosítják, igen előnyös feltételek mellett. A biz­tosítási felügyeletet külön rendszabály írja körül.) 8. A teljesen vagyontalan árvákat (ide tartoz­nak a talált és az elhagyott gyermekek is) va­gyonosabb rokonaiknál vagy egyes jótevőknél, tartásra elhelyezi, és örökbefogadásra ajánlja. Szükség esetében egyesekkel évi díj fizetése mellett tartási szerződést köttet, s a díjt az árvapénztár tartaléktőkéjéből utalványozza, addig is, míg mesterségre vagy szolgálatra képes lesz. (Ha tartaléktőke nincs, vagy pedig elégtelen, akkor a községi vagy a megyei pénz­tár gondoskodik róla.) A nyomorékokat a járási orvosok által megvizsgáltatja, ha gyógyíthatók, gyógyíttatja, a szükséghez képest kórházakba, tébolydákba szállíttatja.­­­ Az árva vagyonát érdeklő és bármikor fel­merülő fontosabb cselekvények az árvaszék elő­­leges jóváhagyásától függnek. Ilyenek: a tőke­­vagyon csonkítása, ingatlanok eladása vagy vé­tele, cseréje, jelzálogi lekötése, társasági szerző­dések kötése, javak haszonbérbe adása vagy ha­szonbérbe vétele, pénzek kikölcsönzése, érték­papírok, részvények elidegenítése vagy vásárlá­sa, biztosított tőkék felmondása, követelések fel­vétele, átengedése, perek indítása, elfogadása, peregyességek kötése, nagyobb igazítások, vál­toztatások, új építkezések, gyárak állítása, keres­kedés vagy iparüzlet nyitása. Az árvaszéknek a czélbavett cselekvény vagy vállalat szükségéről és előnyösségéről, valamint a jogi szempont állásáról alaposan meg kell győ­ződnie, a hiányzó bizonyítékokat, telekkönyvi kivonatokat, becsleveleket, költségvetéseket, ter­veket és egyéb, szükségeseknek látszó okmányo­kat bekívánni. Ingatlanok haszonbérbeadása és eladása csak nyilvános árverés (próbaárv.) útján engedélyezhető és csak kivételesen kéz alatt, ha t. i. ez igen előnyös, vagy a term. és törv. gyám lép fel haszonbérlőül, illetőleg vevőül. A haszon­béri és adásvételi szerződés az árverési jegyző­könyv alapján állíttatik ki. Ha az ingatlant több rendbeli betáblázások terhelik és ezek fedezete kétséges, akkor az eladás bírói árverés útján történik, a bírósághoz intézendő kérvény által, mit a tiszti ügyész nyújt be. Pénzek csak háromszoros értékű jelzálogi biztosítékra adathatnak ki kölcsön, s ha jelzálo­gul­ház köttetik ki, ennek azonfelül tűzkár ellen biztosítva kell lennie. Szerződésekre, kötvényekre, eladandó érték­papírokra, részvényekre, engedményekre, egyes­­ségekre, építkezési és más czélú költségveté­sekre a jóváhagyás felül jóváhagyási záradék vezetendő. A gyám az árvától semmit meg nem vehet, nem haszonbérelhet, magához nem válthat, sem az árvának adósa nem lehet. Kivételt csak a term. és törv.­gyámokra nézve lehet tenni. 10. Az árvaszék a magángyámoknak, gond­nokoknak, kik vagyont kezelnek, az özvegy anyának, ki másodszor is férjhez ment, s az öz­vegyi jogon birt vagyont tovább is kezeli, és a közgyámoknak, kik a megyei központi, illetőleg a községi árvapénztárakat kezelik, gyámi száma­dásait, a szükséges okmányokkal felszerelve, évenkint, az év 2 első hónapja alatt bekívánja, a megyei szolgabíró útján. A magángyámok és a közp. közgyám számadá­sait az árvaszéki számvevők vizsgálják a központ­ban, a községi közgyámokét a járási számvevők az illető községben. Az árvaszék az utóbbi szám­adásokat az árvaszéki számvevőségnek is ki­adja felülvizsgálat végett. Az árvaszék minden gyámi számadást a be­mutatás napjától számít­va, rendszerint 3 hónap alatt az árvaszéki számvevőség által megvizs­gáltatni, illetőleg felülvizsgáltatni köteles. A magángyámok első évi számadása a leltáron, il­letőleg osztályegyességen alapul, későbbiek az előző évi számadásokon, és az ezeket elintéző árvaszéki végzéseken. Az árvaszéki számvevőség által tett észrevé­telekre a számadó magán- és közgyám ellenész­revételeit 15 nap alatt bekívánja, ezeket az árva­széki számvevőséggel ismét közli, és ha az ered­mény kielégítő, a gyámot a további számadás terhe alól, feltétlenül vagy feltételesen, azaz bizo­nyos teendők utólagos teljesítése, és ennek a jövő évi számadásban vagy bizonyos határidőben való igazolása mellett, végzésileg felmenti, egy­szersmind meghatározza a gyám vagy gondnok jutalmát, mely a törvényes hatodból, vagy bizo­nyos általány összegből áll, de csak a tiszta jö­vedelem után. 11. A gyámot és gondnokot, ki kötelességeit el­hanyagolja, gyámi hatalmával az árva szemé­lyes vagy vagyoni hátrányára visszaél, a gyám­ságra alkalmatlan, vagy ha vagyont kezel és számadását a rendes határidőben be nem adja, és ismételt felszólításra sem hallgat, — gyámi és gondnoki állásától vagy egészen, vagy csak a vagyonkezelésre nézve elmozdítja, javait a szükséghez képest zár alá veteti, és gyámi szám­adásának beadására tiszti ügyészi keresettel kényszeríti. Kártétel esetében kártérítési eljárást, súlyosabb esetekben pedig fenyítő eljárást indít meg ellene. Egyszersmind új gyámot és gond­nokot nevez az árva képviseletére, és vagyoná­nak kezelésére, vagy csak a vagyon kezelésére. 12. Nagykárúsítás, törvényesítés és örökbe­fogadás kérdéseiben (a­mennyiben a két utóbbi kiskorúakat érdekel) az árvaszék mond véle­ményt. A kérvényeket és mellékleteit pártoló jelentés kíséretében a megyei hatóság útján terjeszti a belügyminiszerhez. (Ezen kérvények kellékeit felsőbb rendeletek és a törvényes szo­kás szabályozzák.) 13. A nagykorúak, nagykárúsítottak, vagy a gondnokság alól felmentett egyének árvapénztá­­rilag kezelt egész készpénz vagyonát és esedé­kes kamatait, ha a kifizetés ellen törvényes akadály nem forog fenn, utalványozza ; a ter­mészetben megtartott ingó és ingatlan vagyont pedig, az azt kezelő gyám által a leltár és a megvizsgált évi számadások alapján, esetleg bírói ítélet alapján, átadatja. (A nagykorúnak, ha kívánja, az összes számadások kiadhatók, mellékleteikkel együtt, átvételi elismervény mellett, de csak akkor, ha több, még kiskorú­ságban levő egyén vagyonára nem terjednek ki.) 14. Az árvapénztárakat időnként megvizsgál­tatja. Ha ezen vizsgálatból az derül ki, hogy a kezelésben nagymérvű mulasztások, és vissza­élések követtettek el, a hiány biztosításáról gondoskodik, a hűtlen közgyámot állásától el­­mozdittatja, uj közgyámot választat, s az árva­pénztár kezelését arra bízza. A hűtlen közgyám ellen a 11-ik pontban körülirt szigorúbb eljá­rást is alkalmazhatja. 15. Az árvaszék rendes árvakönyvet visz minden árváról és gondnokoltról, melybe ezek nevét, korát, állását, tartózkodási helyét, foglal­kozását, a gyám vagy gondnok nevét, szám­adási kötelezettségét vagy mentességét, az átadott vagyon minőségét, mennyiségét érté­két, biztonsági állapotát, (házaknál a tűzkár­­biztosítás megtörténtét) árvapénztári, haszonbéri vagy házi kezelését, tiszta jövedelmét, a közbe­jött változásokat, a számadások elintézését, a nagykorúság idejét és az iratcsomó iktatószá­mát bejegyzi. A vagyontalan árvákról külön árvakönyvet visz, különös tekintettel tartási, ru­házati és iskoláztatási költségeikre, e költségek forrásaira, mennyiségére. Az árvakönyvek alapján az árva- és gondnok­sági ügy állapotáról a megyének minden évben jelentést tesz, rovatos kimutatás kapcsában, ki­egészítve azt a központi és községi árvapénztá­rak kezelési állását tartalmazó rovatos kimuta­­tással.Mindezen kimutatások az árva és gondnok­sági ü­gy állapotát számokban állítják szem elé. (A községi árvapénztárak kimutatásait a járási szolgabirák küldik be). 16. Az árvaszék minden kárért felelős, mely az ő vétke és mulasztása miatt bekövetkezett, a hatóságához tartozó ügyek elintézésében. 17. Az árvaszék végzései ellen beadott feleb­­bezések határideje 15 nap lehet, de ha a feleb­­bezési kérvény később adatott is be, az árva­szék azt elfogadhatja, és a belügyminiszterhez a megyei hatóság útján­ felterjesztheti, ha az árvá­nak javára válhatik, és a felebbezett végzésben foglalt intézkedések mások kára nélkül még megváltoztathatók. Dalmady Győző: Pest megye évnegyedes közgyűlése jun. 9-ikén. (Harmadik nap.) Főispán gr. Zichy Ferraris Viktor megnyitván az ülést 10 órakor, hitelesíttetett a múlt ülés jegyzőkönyve, s ezután áttértek a póttárgyso­rozat tárgyaira. Szilassy János főszolgabíró jelentést tesz az országutakból tett foglalások átvizsgálására kiküldött bizottmány munkálkodásáról. Az irsai uton egy keskeny vonal el van vágva az ország­­úttól, de az út mind­ennek daczára oly széles, hogy a közlekedés kényelmesen történhetik ; a vecsési út fákkal van beültetve a tulajdonosok földeinek végén, de tekintve, hogy ez szépítési szempontból czélszerű intézkedés, a bizottmány nem kívánja ezt útfoglalásnak tekinteni. A szent­lőrinczi után foglalás nem történt, hanem az uradalom saját czéljából akáczfákkal ültette be az országút szegélyét,­­ midőn a bizottmány el­tiltotta az uradalmat ennek élvezetétől, az ura­dalom felhatalmazottja kijelentette, hogy 1853- ban kapott erre szabadalmat. A szarvasi korcsmá­tól kezdve valóságos foglalás látszik; a régi árkok, és topolyafák mutatják, hogy az országút máshol volt; az uradalom itt is beismerte, hogy ő ültette az akáczfákat és nem lehet őt azok élvezetétől eltiltani. A bizottmány ennek tü­zetesi megállapítására a telekkönyvi vizsgála­tot rendelte el. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Szelényi Ká­­rolynak mint a „londoni general Company for the promotion of Land Credit“ meghatalmazott­jának nyilatkozata,mely szerint a pest üllői ország­útitól kiszakított parcella nem tekinthető fogla­lásnak és ha a megye ezt vissza akarná foglalni, visszahelyezési keresetet fog indítani. Ivánka Imre nem kívánja tovább fesze­­gettetni ez ügyet, mert a megye sok kellemet­lenségbe bonyolódnék a visszahelyezési perek által. Darányi Ignácz előadja, hogy nincs joga a megyének visszafoglalni a parcellákat, ha az ut elég széles. G . 11 n­e­m indítványozta, hogy az országot viz­sgáltassék meg mindenütt s csak akkor tart­sák azon részecskét foglalásnak, ha az ut nem bir a kellő szélességgel. Földváry M. nem kivánja eltiltatni a tulajdonosokat a befásitástól. sőt inkább meg­engedtetni kívánja a befásítást, oly formán, hogy a fák vagdalása a tulajdonosok javára essék, ha pedig a fák már kellő nagyságra nőttek, akkor képezzék a megye tulajdonát. Halász Boldizsár nem tartja sem jogos­nak, sem méltányosnak, hogy a 7 öl és 2 láb szélességen felül maradt útrészt a megye saját­jának tartsa. Ezen vindikálás által a megye sok jogi bonyodalomba keverednék, s indítványozza, hogy az 1868-ai megyei végzést, mely e kérdést tárgyalja, változtassák meg oly irányban, hogy a megye tekintse e részt magánbirtoknak. G­u 11 n­e­m indítványozta, mondassák ki,hogy a megyében fennálló legalább 7 öl és 12 láb szé­les utak csorbítatlanul fentartatnak, a fenma­­radt részek tulajdonjogára a megye igényt nem tart. Ivánka I. csupán csak a speciális eset­nél kíván maradni, s kimondatni kéri, hogy a sz.-lörinczi út a normális szélességben fentartas­­sék, a többire nézve a megye igényt nem tart. Ivánka Imre indítványa elfogadtatott. A befa­s­­zásra nézve kimondatott, hogy a tulajdonjog azt illeti, a­ki az ültetést eszközli. A tiszti ügyész a Marczibányi Imre­­féle alapítvány volt gondnoka néhai Fischer Imre örököseit beperelni rendelte a rá­juk nehezedő adósság kárpótlási ügyében. Az előadó Rakovszky nem tartja helyesnek a tiszti ügyész véleményét ez ügyben, mert a felelősség részben a megyét is terheli, mivel elhanyagolta hogy a gondnoktól annak idejében számadást ve­gyen az alapítvány állásáról. Az alapítványban veszteség nincs, mivel a gondnok több oldalú megtakarítás által kipótolta az összeget. A gondnok örököseitől, ha el is marasztaltatnának, nem lehetne felvenni a kárpótlást, mivel rongált anyagi állapotban vannak. Ivánka a gondnok beperlését ajánlja. Dalmady Gy. pártolja az árvatvszék vé­leményét és feloldni kivánja az örökösöket a kárpótlás terhe alól. A tiszti ügyész véleménye elfogadtatott. Jordán István, Szilassy János, B­e­rl­a á­g­h Imre és gr. Ráday Pál fő­­szolgabirák jelentései a községek kint levő kö­veteléseinek mennyiségéről tudomásul vétettek. A czeglédi és kalocsai járások számadásai még be nem érkeztek. Ülés vége fél 2 órakor. Ausztria. (u-j-b.) Megtörtént ez is. A bécsi centralisták, alias­ „alkotmányhitek“ kebelében szakadás állt be, oly szakadás, mely e pártot a „többség“ szerepér­ől a„kisebbség“ száraz kenyerére terel­te. A reichsrath képviselőházának szerdai ülésé­ben az alkotmányhűek által tett budget-megtaga­­dási indítvány 77 szavazattal 67 ellen el­vet­tetett. Olvasóink a lajthántali dolgokkal foglalkozó ezen rovatunkból ismerni fogják az alkotmány­hitek legújabb föllépésének történetét, a Gross által tett indítvány indokait: szükségesnek tart­juk — egészen elütőleg egyik laptársunktól — az egyes mozzanatokat reprodukálni, hogy így az e­g­é­s­z érthető legyen. Most tehát csak röviden azon „üdvös tanulságokat“ akarjuk a két napig tartó budget-vitából levonni, melyek abból levonhatók. A reichsrath képviselőházának budget-vitájá­­ban tett tapasztalatok legkevésbbé sem örven­detesek.Eklatánsabbul mint valaha: a reichsrath eddigi többsége, értjük az alkotmányhiteket, ismét csak azt bizonyították be, hogy helyén lennének ugyan valamely községi kupak-tanács­ban, de oly parlamentben, hol hosszú idő által táplált s így némileg már szokássá vált egye­netlenségeket kell kibékíteni, nagyon kirínak, a­hogy itt mindinkább kitűnik, hogy politikájuk saját személyiségük körén túl nem terjed, hogy eljárásuk vak tervtelenség, hogy sok köztük az­­ exminist­er. Említsük-e a következetességet? Vagy tán ezek a vakkövetkezetességű centralisták nem lehetnek következetlenek ? Megmutatták, hogy ebben a bajban sem szenvednek kevésbbé. Az alkotmány híveinek, védőinek adták ki, nevezzék el magukat és midőn császári szó biztosítja őket, hogy a ministérium szándékolt reformjai keresz­tülvitelénél az alkotmányos alapról letérni nem fog: budget-megtagadási indítványt tesznek, tördelik kezeiket, segítségért kiabálnak a már-már elveszett alkotmány meg­mentésére. Smolka az igazi kifejezést találta el, midőn azt mondta, hogy a költségvetés megtaga­dása a korona ellen irányzott lépés. Ily körülmények közt valóban azt vagyunk kénytelenek hinni,hogy az alkotmányhűek újabb tette kiszámított öngyilkosság volt; belátták, hogy eljátszották szerepüket, s provokálták a reichsrath föloszlatását, hogy érdemesebbnek adják át a helyet. Csak igazságosak lettek volna maguk iránt Giskráék, ha ezen indok szolgált volna legújabb szerepléseknek. Ami a tapasztalt pártszakadást illeti, azt föl sem említjük róla, ha nem látjuk azt, hogy ezen szakadás korántsem ephemer természetű. Azt hisszük ugyanis, hogy a pártjuktól elsza­kadt képviselők azon mggyőződésre jutottak, hogy Hohenwart szándékai tán mégis csak tisz­ták s ha kárhoztatniok is kell saját szem­pontokból egyes eszközeit, melyeket az a czél elérésére használ, a c­z­é­r­t magát üdvösnek találják ők maguk is. Ez nagy nyere­ség lenne s a reichsrath föloszlatása, mely a hasz­nálatlan elemektől megtisztítaná a lajthántali törvényhozást, azt eredményezhetné, hogy a kie­gyezkedés kölcsönösen és oly e 1t e­n­z­é­k meg­hallgatása után köttetnék meg, mely a kupakta­­nács-politika légkörén jóval magasabban lebeg. Különfélék. — Tisza Kálmánnak azon eszméje, hogy telepítsük a népet (a föld méltányos érté­kének megtérítése mellett) az álladalmi pusz­tákra, okvetlenül meg fogja teremni a maga gyümölcseit, kétségkívül nem nagy örömére a mék­sás főrendiház telepítvényes sanyargató tag­jainak. A jövő már előre vetette árnyékát egy eseményben. A tős­gyökeres magyar lakosságú Holdmező-Vásárhelyről ugyan­is, — mely már nem egy munkás­­rast bocsátott ki magából — Kristó Mihály ottani előkelő gazda vezetése mellett háromszázan folyamo­dást adtak be egy nyolczezer holdas al­földi kincstári pusztának örök áron meg­­vehetése, s ott egy uj községnek alapittatá­­sa végett. Sok szerencsét hozzá, csak hadd ter­jedjen extensive is a magyar faj; bizonyosan nem fog útjában állani sem az országgyűlés, sem a kormány. — Deák József m. kir. táblai tanács­elnök ma reg. 4 órakor hosszas betegeskedés után 68 éves korában meghalt. Béke hamvaira. — Egy magyar embert fogtak el Párisban a versaillesiak. Ez nem más mint Gri­­sza Ágoston hazánkfia, a ki már 20 év óta él ott, soha politikával nem foglalkozott, s mint ma­­gánk­nok különböző irodákban kereste kenyerét. Elfogták azért, mert egy nemzetöri zászlóalj pa­rancsnokának, a ki hír szerint szinte magyar, de a­kinek nevét nem jelentik, a fölkelés alatt enni adott. Az osztrák-magyar követ közben­járt érte Mac-Mahonnál, de ez azt felelte : „C‘est un cas extrémement grave.“ Nagy erőfeszítésbe került a jámbor emberbarát szabadon eresztését kieszközölni. — Idegenek a communeban. A „Figaro“ közli azon idegenek névsorát, a­kik a párisi felkelésben részint mint a commune tagjai , részint mint csapatvezetők vagy hivatalnokok résztvettek. A sorozat 48 ne­vet tartalmaz, de nem egészen praecis, miután a­­budai születésű Frankel porosznak, a fran­­czia származású Cluseret pedig amerikainak van benne mondva. A lajstrom 22 lengyelt, 9 olaszt, 6 németet, 2 amerikait, 2 portugált, 2 románt, 1 magyart, 1 bolgár, 1 spanyolt, 1 hollandust és 1 egyptomit számlál. A magyarnak állított egyén segédorvos volt a 72. zászlóaljnál, neve Mara­­such (ez ugyan nem i­gen magyaros hangzá­sú név.) — Courbet, a híres festő s a Vendôme- szobor ledöntésének első indítványozója, három­féle utón és módon halt meg, mégis él. Először is meghalt mint fogoly Satoryban, mérget vevén be; másodszor napszúrást kapott, abban halt meg; harmadszor meghalt egy torlasz mögött golyó által. Most aztán előkerül a „Daily News“ nek egy levelezője, a ki életre halálra állítja, hogy Courbet él és uralkodik s oly helyre me­nekült, hol ugyancsak Árgus­ szeme legyen an­nak a policzásnak, a melyik megtalálja. — Kis Pesten nagyon olcsó módja uralkodik a házhely-szerzésnek. Egy irótársunk telket vévén ott, körü­lültette fával, a napok­ban meg akará nézni hogy megfakadtak-e, s nem kis meglepetésére, a fákat kihányva, telkének egyik végében egy óriás gödröt talált, melyből szomszédja házat veretett magának, a többi részt pedig beültette kr­umplival. E foglaló ur je­lenleg ideiglenes jegyzője kis Pestnek; tisztel­jék meg e hivatallal véglegesen is, majd csinál ez rendet a faluban. Ajánljuk Bellaugh föszbiró ur figyelmébe:­­ Pesti csendélet. A csütörtökről péntekre eső éjjel ismeretlen tolvajok az uri­­utcza felől a párisi utczába, mely tudvalevőleg két oldalról vaskapukkal van elzárva, be akar­tak törni s a kapu egyik vasrudját keresztül is fűrészelték , jámbor szándékuk azonban nem si­került, mert járókelők által elriasztottak. — Tegnap délután a molnárok az aldunasoron levő borárustérrel szemben, egy 40—50 évesnek lát­szó s a munkásosztályhoz tartozó férfi hulláját fogták ki. A hulla bonczolás végett a Rókuskór­­házba szállíttatott. — Ma reggel a 202. számú comfortable kocsija őrült sebességgel végighaj­tott a reáltanoda utczán s nekiment egy meszes szekérnek. A comfortable szerteszéjjel tört, a kocsis pedig egy az utcza másik során levő kapualjba vágódott. Szerencsére a jármű üres volt.­­ A napokban egy M. H. nevezetű keres­­kedő egy tűzmentes Wertheim-féle pénztárt vett s azt a nádor utcza 26. szám alatti ház II. emeletén levő lakására akarta vitetni. Nem cse­kély meglepetésére azonban a háziúr — állító­lag az épület gyenge volta miatt — meg nem engedte, hogy a pénztár felvitessék, s csak arra adott engedelmet, hogy a kapuszinte felállittat­­hassék s igy most a kereskedő a háziúr ellen zudit egy hatalmas cassapert. — Uj pályaudvar. Miskolczon, mint jól értesült helyről halljuk, egy külön pályaud­vart fognak a m. kir. államvasutnak részére építtetni. — Az építés a város közvetlen közelé­ben van tervezve, s a miskolci bánrávi vonal megnyitása után rövid idő alatt már az utazási jegyek kiadása és a szállít­­ánykezelés is meg­­indíttathatik. Ezen körülményt annál örömestebb jelezzük, mert a pályaudvarnak a város közvet­len közelében leendő építése —­agy az utazó közönség valamint a kereskedelem részéről is tetszéssel fog fogadtatni. Nagyobb jelentőséget nyer azonban ezen építés, ha meggondoljuk azt, hogy az által a m. kir. államvasutak a tiszavi­­déki pályától függetlenné tétetnek. A m. kir. államvasutnak összes kezelése ugyanis jelenleg a miskolczi pályaudvaron a tiszai pálya által vezettetik.­­ Már pedig ezen pályák, egymás­sal versenyző vonalak lévén, természetes, hogy a tiszai pálya mint ilyen, am. kir.államvasutak érdekeit elő­mozdítani hivatottnak magát nem érzi, a­hogy, két ily versenyző pálya együttes kezeléséből a kereskedelemre semmi jót várni nem lehet, különösen akkor, ha még figyelembe vesszük azt, hogy az út Hatvanon keresztül 24 mértföld­öllel rövidebb s a m. kir. államvasutak árszabásai igen mérsékeltek, ez valóban további okadatolást nem igényel. A Gyakornokok kiképezése a gépészeti szakmába­n. A m. kir. közleke­dési ministerium 1867-ben köztudomás szerint benszülött hivatalnokok hiánya miatt a vasúti szolgálat megtanulása végett kormányköltségen a magyarországi különböző pályákhoz kormány gyakornokokat osztott be, hogy igy Magyaror­szág mind nagyobb mérvben fejlődő vasutügyé­­nek magyar jelleget kölcsönözzön. Mint tudomá­sunk van, a magy. kir. államvasutak igazgató tanácsa az üzletigazgatóság javaslata folytán, mely bennszülött hivatalnokok nyerhetése vé­gett, két év óta folytonosan egy 32 tagból álló üzletgyakornoki létszámot tart fenn a vasút­gépészet ügynek, melynélfogva oly érezhető hiány mutatkozik, ifjú technikusokat igyekszik megnyerni. E végből a m. kir. államvasutakhoz megfelelő díjjal, egy bizonyos számú műszaki gyakornok vétetnék fel, kik a vasúti szolgálat­ban kiképeztetvén, arra szolgálandnak, hogy ezen eddig leginkább a külföldiek által mivelt jövedelmező szakmánál a belföldi elemet gyara­pítsák. Tudósítónk értesítése szerint a fentebb jelzett szándék valósítása végett a számos ma­gyar tanulók által látogatott bécsi, zürichi és karlsruhi műszaki intézetekhez kérelem intézte­­tett, hogy az illetőkkel a m. kir. államvasutak ezen szándéka közöltetvén, azok a gyakorlat megkezdésére felhivassanak. — A m. kir. államvasutak pesti á­l­­lomásának megnagyobbitása. A kez­detben kőszénszállitásra szánt, jelenleg m. kir. államvasutak neve alatt fenálló pályának oly gyors lendületet nyert forgalma folytán, a pesti állomás valamennyi épülete elégtelennek bizo­nyult be.­­ A teher­szálliítmány kezelésére megkivántató helyiségek megnagyobbitásáról ugyan már a szükséglethez mérten gondoskodva jön. A személy­forgalomnak a mi­kk­ó állam­vasutak vonalain nem remélt mérvben történt kifejtése azonban a folyosók, várótermek és ven­déglői helyiségeknek az utasok befogadhatása tekintetéből leendő megnagyobbítását elkerül­­hetlenül követeli. A Hir szerint ezen megna­­gyobbításra vonatkozó tervek előterjesztése vé­gett, az illető közegek már illetékes helyről uta­­síttattak, s hogy e tekintetben mindeddig nem hozatott döntő határozat, az a központi pálya­udvar függőben tartott kérdésének tulajdonít­ható, mely körülmény, ezen vonalnak ma már naponként emelkedő személyforgalma mellett, — ha különben a szolgálat és a közönség kö­vetelményeinek megfelelni akarunk, többé figye­lembe nem­ vehető. — A „Magyar Állam“ olyan vörös a méregtől, mint egy bibornok reverendája. Mi köze, úgymond, a „Hon“ kálomistáinak ahhoz, hogy Jekelfalusy uram hogyan bérmál? Mi bele­szólása van ebbe annak, a ki nem katholikus? — Tudja meg tehát drágalátos jezsuita kolle­gánk, hogy azon újdonságot, melyben Jekelfa­lusy ur a bérmálásnak egy más püspök által sem követett modora miatt megrovatik, katholi­kus és nem kálomista ember küldte be hozzánk. — De ha zsidó küldte volna, annak is csak úgy joga lett volna hozzá, mert 7—800 bérmálandó gyermek között, kiket ugyanannyi vagy még több felnőtt kisér, egy embernek, ha mindjárt hatszor püspök is, kényelme miatt tolongást, zavart támasztani, melynek könnyen eshetik emberélet áldozatul, annyira nem járja meg, hogy a humanitás jogánál fogva bárki is joggal tiltakozhatik ellene. Egy ember élete minden becsületes ember előtt többet nyom a latban, mint egy ember kényelme, ha mindjárt koldus élete áll is szemben egy püspök kényelmével. Ha a „Magyar Állam“nak ellenkező meggyőződése van, — arról mi nem tehetünk. — Katonai dolgok. A közös hadügymi­nisztérium a honvédelmi minisztériummal egyet­­értőleg megengedte, hogy azon katona­ kötelesek

Next