A Hon, 1871. október (9. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-01 / 226. szám
kotója valószínűleg szem előtt tartott, a jelenlegi gymnasiumok legáltalánosabban elfogadott tanterve kijavítgatása szempontjából, s mondjuk ki ekkor a méltányló vagy kárhoztatandó ítéletet. Lehet, hogy a mi radicális, elvi haladás szempontjából határozottan elítélendő, jelen nevelési viszonyaink közt sok tekintetben hasznos is lehet. Erről a következő alkalommal. György Aladár. Budget-szemelvények. II. Az a 4 millió 861 ezer forintnyi hiány, mely a rendes kiadások és bevételek mérlegéből kerül ki s mely csak mintegy háromszáz ezer forinttal haladja túl a tavalyi rendes budget deficitjét, teljességgel nem ad kulcsot sem az 52 milliónyi (tehát 32 millióval több, mint tavaly) deficithez, sem a 30 milliónyi új kölcsönhez; eszerint természetesen a rendkívüli kiadásokban kell e feladat megfejtését keresnünk. A pénzügyminiszter és mindazok, kik a 30 milliónyi kölcsön mellett szónokoltak, nem feledték el kiemelni, hogy a deficitet képező összegek sajátlag hasznos befektetéseket képeznek az ország államgazdászatában; ugyanezzel fedezte egyik jobboldali képviselő ez adósságos gazdálkodást még a külföld előtt is. Kénytelenek vagyunk kijelenteni, mit az illetők is igen jól tudnak, hogy ez állítás csak részben való. Az 1872. évnek a 71-iktől elütő deficitet képező tételei három osztályba sorozhatók: határozottan productiv czélunkra, feltételesen productiv — és határozottan inproductiv — czélunkra. Az elsőhöz mérnök számítani a selmeczi új akadémia épületére (szellemileg productiv), a pesti fővámhivatal épületére, fémjelzésre, dohány jövedéki épületekre, az államjavakra, sóbányákra, államerdőségekre, a kincstári birtokok között fekvő területek (fogarasi, hunyadmegyei jószágok) megvételére, a kő és vizi utakra, az ipar- kereskedelmi czélokra (csekély), gazdasági tanintézetekre, új távirdai vonalakra, posta és távirda házra, tan és közmivelődési intézetekre, telekkönyvi munkálatokra kijelölt kiadási többleteket. A másodikhoz, a feltételesekhez sorozhatóknak tartom az érezbányákra, vasutakra, lótenyészintézetekre kijelölt tetemes összegeket. De nem csekély összegek kerülnek a harmadik osztályba sem, minek a forgalomnak átadott vasutak és gyárak tiszta jövedelme és az azokba befektetett tőke kamat és törlesztési összege között mutatkozó hiány (majdnem egy millió), a határőrvidéki rendelkezési állapotba helyezett közegek illetményei, a vajdahunyadi vár helyreállítása, a budai államnyomda rendkívüli (?) szükségletei (150,000 frt), az erdélyi királyi biztosság és csendőrség (félmilliónál több) költségei, valamint a hitel és pénztárműveleti kiadások 1 millió 600,000 ftnyi többlete is. A két első kategória között természetesen nehéz határvonalat húzni , épen azért a valószínűség arányában többet vettünk a föltétlenül productiv kiadások rovatába. A legutóbbi sorozathoz azonban memento gyanánt méltán mellékelhetjük a rendes kiadásokból azon majdnem két milliónyi többletet, melylyel a közösügyi kiadásokhoz az 1872. évben járulunk s mely Magyarországra nézve bizony nagy mértékben inproductívnak tekinthető. A fémjelzett többleteknek legnagyobb része, mint látható, a pénzügyi és közlekedési miniszterek tárczájára esik. Nincs ellene panaszunk, sőt természetesnek tartjuk, ha Magyarországnak évtizedek, sőt századok hosszú során nagy részben elhanyagolt, vagy rablógazdasággal (Räuber-Wirthschaft) kezelt állam javai , erdőségei, só- és ércbányái hasznos befektetések által a mai kor színvonalának megfelelő helyzetre felemeltetnek; még kevesebb kifogásunk lehet az ellen, ha az ország vízi és szárazi közlekedése, posta, távirda és vámügyei, pályájából még ki sem lépett tengerészete nagy öszszegeket vesznek igénybe. Nem botránkozunk meg a befektetéseken még ott sem, hol azok eredményei legalább is feltételeseknek vehetők, sőt tudjuk, hogy vannak érdekek, melyekért távolfekvő politikai, tudományos sőt kegyeleti szempontokból az inproductív kiadások közé sorozandó áldozatokat kell hozni. (Határőrvidék, régészeti, történelmi emlékek.) De egy nagy és általános kifogásunkat e költségvetés egyetemes áttekintésénél mégsem hallgathatjuk el, és ez az, hogy Magyarország, melynek jövőjét és annak szilárdságát, mi főleg a nemzet szellemi fejlődésének tömeges fölemelésében keressük, közoktatási és közművelődési eszközeire az 1872-ik évre aránylag újból igen keveset fogna adni. Kormányunk úgy, mint fájdalom sokan még a törvényhozás ajtain belül is csak hangzatos frázisnak látszik venni e közvéleménynek országosan fölsiró szózatát, mely követeli, hogy a hazának egyetlen polgára se maradjon ki a közoktatás áldásaiból, egyetlen helysége ne legyen iskola, és egyetlen tanítója megélhető állás nélkül. A közoktatási miniszer rendes költségvetése egyetlen fillérrel sem emelkedik az 1872-ik évre s ez még hagyján, de az új közoktatási miniszer a rendkívüli kiadások rovatában sem tud többet elhelyezni 140 ezer forintnál. Mi tudjuk azt, hogy nemzeteket hajóknál fogva nem lehet a közmivelődés fokain fölvonszolni, nem is érezünk egyebet gúnynál, midőn egy-egy kormány a mivelődés külső látszatával akarja a világ szemeit tele szórni; de azt határozottan merjük állítani, hogy Magyarországon a szükség, a nemzet rétegeiben nyilvánuló, nem mesterkélt szükség sürgetve kiált, s arra, hogy a közoktatás ministere ezen kiáltást a törvényhozás teremében is hallassa, nem kellene egyéb, mint hogy e szükséget, e viszonyokat ismerje, tanulmányozza, s azokon segíteni tudjon is, akarjon is. P. Szathmáry Károly: Bálvándyt. Hisz ez nagy ember. Nem hiába felé is van fordulva minden borgnette, kivált azoké a szép kisasszonyoké,a kik francziául beszélnek és szinte játszanak. Vájjon mind grófnők azok ? Vacsora után, (melynél közbevetőleg mondva Béni bácsi osztrigát is evett s pezsgőt ivott rá, a báró vendégelte meg) újra visszamentek a rouge et noir asztalhoz. De már ezúttal tökéletesen kilelte a hideg Béni bácsit, úgy megfázott és megizzadt Bálvándy játékának nézésébe. Hej ha ő neki bátorsága volna egyet azok közül a dugaszba ejtett aranyak közül kifejteni s szinte feltenni a báró kártyájára. De hátha el találná veszteni. Mert az volna jó, ha az ember bizonyosan tudná, hogy nyer, akkor nem volna olyan nagy vétek a kártyázás. Nem nézhette tovább ezt a dolgot. Bálvándy egész halmaz aranyakat vesztett, s megint garmadával seperte vissza. Ez a látvány lunaticussá tette Béni bácsit. Haza ment szobájába és lefeküdt azzal a meggyőződéssel, hogy Bálvándy reggelig szétrobbantja a bankot.De világért sem tudott elaludni; akár hogy lehunyta a szemét, mindig maga előtt látta at a fényes termet, azokkal az aranyéhes emberi vadakkal, megtérítve előttük a zöld etető, amin úgy szórják az aranyat, mint otthon a kukoriczát. Ha pedig elaludt, azt álmodta, hogy ő maga is nyakig ül az aranyban : egyszer meg szétgurul minden arany, s akkor egy ingben, mezítláb marad ott. Reggel összetalálkozott megint Biróczyval. Kegyes volt őt észrevenni. — No! Ugye látta, a báró micsoda szerencsés ember. Egyszer már nyert annyi aranyat, hogy az volt egy mázsa. — A bizony, monda Biróczy, elvesztett az éjjel vagy harmadfélszázezer frankot. Itt megállt a lélekzetvétel Béni bácsi torkában. Ez olyan nagy dolog, hogy egyszeri hallásra meg sem érti az ember. Kétszázötvenezer frankot elveszteni! Mit csinálna ő, ha az ő rajta esett volna meg? Azt csinálná,hogy borotválkozás előtt felszína egy nagy csomó barnótot az orrába, hogy mikor a nyakán van a borotva, hirtelen nagyot tüszszentsen, s azzal a feje oda essék maga elé. Váljon Bálvándy mi módon fogja magát elölni ? De hátha nem igaz az egész dolog ? Ez a sánta fiskális csak őtet akarja itten most boszantani. Lehet is annyi pénzt elveszíteni! Hisz az már tolvajság volna! Persze hogy nem igaz egy szó sem az egészből! Hisz itt jön a báró épen a szobájából a comtessel a karján s olyan jó kedvük van mind a kettőjüknek, amilyen nem lehetne valakinek, aki a múlt éjjel harmadfélszázezer frankot veszített. Még Béni bácsit is meghívják a reggelizéshez, a báró szarvasgomba pástétomot hozat és sherryt iszik hozzá. No bizony, aki kétszázötvenezer frankot elveszített, az nem eszik szarvasgomba pástétomot, nem iszik hozzá sherryt, nem tréfál Béni bácsival, nem szorongatja titokban a grófnő szép kezeit. Annak nem ilyen piros az arcza, annak nem ragyognak így a szemei, az nem ad aranyat borravalóul a pinczérnek. Mesebeszéd, amit az a fiskális vele el akart hitetni. Béni bácsi a világért meg nem merte volna kérdezni semmi más embertől, hogy igaz-e, amit a fiskális mondott. Pedg biz az igazat mondott. (Folytatása következik.) Részletek a 72-ki államköltségvetésből. (Vallás és közoktatási minisztérium.) Tankerületi főigazgatóságok: hat tankerületi főfelügyelő 12000 forint, hat tollnok : kettő 800, négy 700 ft és egyenkint 150 ft lakpénzzel, hat írnok : 3,200 ft, hat szolga 600 ft ; jutalmazások és segélyezésekre 600 ft ; házbér hat hivatali helyiségért 2000 ft, hivatali átalányok 3.900 ft; esetleges kiadásokra 600 ft. Együtt 28.200 ft. Vallási közoktatási osztály a temesvári hadparancsnokságnál a magyar határőrvidék részére : egy tanfelügyelő 2.259 ft ; egy tanügyi előadó 1400 ft; a hadparancsnok tiszti pótléka 100 ft ; elnöki iroda 161 ft; ellenőrzési osztály 1473 ft ; segédhivatalok 157 frt ; dologi kiadásokra 1.088 forint. — Együtt 6.629 forint. Népnevelési tanfelügyelőségek: 41 főfelügyelő közül husz 1800 ft, huszonegy 1400 ft és egyenkint 300 ft lakbérrel; másod felügyelő: tizenhárom 1200 ft, tizennégy 1000 forint és egyenkint 200 forint lakbérrel; 4 kerületi tanfelügyelő a magyar határőrvidéken 1000 síjával és 150 ft lakbérrel; 41 szolga 4.920 ft; utazási költségek 29.800 ft; hivatali átalányok 12.300 ft; jutalmazások, segélyzések 3000 ft; 80 megyei iskolatanácsnak átalányképen úti költségek és napidíjak fejében 40.000 ft. Együtt 232.740 ft. Vizsgálati bizottmányok: az államvizsgálati bizottmányoknak házi szükségletekre 1.600 ft; a gymnáziumi és reáltanoda tanár vizsgáló bizottsági tagoknak díjazására 2.400 ft; iskolalátogatási dijak 700 ft; 19 tanító képerdei igazgatótanács tagjainak napidijakra, úti költségekre, vizsgálati dijakra 3800 ft. Együtt 8.500 ft. Tanintézetek. Felsőbbek : Pesti kir. egyetem 406.699 ft; gymnasiumi tanárképezde 19.550 ft; tanodai szaklapok segélyezése 800 ft; József-műegyetem 146.089 frt; reáltanodai tanárképezde 15.700 ft; országos rajztanító képezde és mintarajztanoda 25.910 ft; nagyszebeni jogakadémia 17.685 ft; kolozsvári 16.305 ft; kolozsvári orvossebészeti tanintézet 34.413 ft; az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei 2.500 ft. — Összesen 685.651 frt. (71-ben volt 595.772 ft.) — Középtanodák: n.-szebeni államgymnázium 20.543 frt; kaposvári 12.510 ft; losonczi reálgymnasium 8.140 ft; fiumei 15.415 ft; budai főreáltanoda 28.100 ft; budai alreáltanoda 2.063 ft; kassai főreáltanoda 19.485 ft, lőcsei 12.200 ft; körmöczi 13.900 ft, temesvári 12.950 ft, pécsi 15.600 ft; szegedi 10.250 ft, pancsovai 19.000 ft, n.-kálléi alreáltanoda 6.158 ft; kecskeméti 6.158 ft; sz. udvarhelyi 3.700 ft, dévai 3.700 ft; pozsonyi főreáltanoda segélyére 4000 ft, soproni 4000 ft, sümegi 4000 ft, középtanodák költségei 10.000 ft, bábatanodák 11.816 ft. — Összesen 243.688 frt. (71-ben volt 204.249 ft). Tanitóképezdék, elemi, felsőbb népi polgári iskolák; budai férfi tanodaképezde 24.425; budai tanitónőképezde 33.320 frt; más fennálló tanító képezdék 247. 400 ft; 87 */* tanévben felállított 3 férfi és 2 női tanítóképezde 100.500 ft; felsőbb tanító női, illetőleg nevelő női képezde 11.000 ft; népnevelési szükségletek 703.022 ft, a népnevelési lapnak kiadása 7 nyelven 30.000 ft, felnőttek oktatására 70.000 forint, tanítóképezdei tanárjelöltek és néptanítók kiképzésére 10.000 forint, siketnémák intézete Váczon 29.674 forint, a felsőbb népiskoláknak gazdasági vagy iparszakosztálylyal való kiegészítésére JOOOOO frt. Összesen 1.359,341 ft. (71-re volt 1.300,766 ft.) Közművelődési czélok: Magyar nemzeti múzeum: személyes járandóságok 31 ezer 770 ft, kézi szakkönyvekre, gyűjteményekre 41,950 frt, alapítványi illetékekre 1056 frt. Országos képtárnál személyes járandóságok 1795 ft, képtárbiztosítása, tatarozása 6024 ft, központi sebészeti szemléidé 11,580 ft. Képzőművészet czéljaira: jelesen utazási ösztöndíjakra, megrendelésekre, jeles elaggott művészek segélyezésére 20,000 frt. Magyar és erdélyhoni történelmi műemlékek felkutatására, felásatására, felvételére (lerajzolására) lajstromozására, osztályozására és felügyeletére 16.500 forint, a harmnai (mönchdorfi) kéttornyú román stylu templom javítására 3000 ft. Magyar történelmi források és emlékek kiadására husz ezer ft. A magyar tudományos akadémia könyvtára gyarapítására öt ezer ft, az Eszterházy-képtár után járó házbér tizezer ft, a magy. tudományos akadémia mathem. és term. tud. osztály részére öt ezer ft. A magyar kir. természettudományi társulatnak évi segélyezésére oly czélból, hogy a társulat ez összeget országos érdekű kutatásokra és közleményekre fordítsa, ötezer ft. Elszegényedett hazai írók vagy ezek családjainak segélyezésére 2.500 ft, tornamesterek kiképzésére ötezer ft. A nemzeti zenedének segélyzésére 2.500 ft, zenészeti ösztöndíjakra 2.500 ft. A budai zene- és ének-akadémia segélyzésére 1.200 ft. A rendkívüli szükségletbe ezek vannak felvéve : Egyházi czélokra: a görög szert, kith. egyháznak 99,000 forint, az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak 36,000 ft, a helvét hitvallású evangélikus egyháznak 65 ezer ft, a görög keleti egyháznak 100,000 ft, az unitária egyháznak 5000 ft, az izraelita egyháznak 5000 ft, összesen 310,000 forint. Tanintézetekre: a brassói román gymnasium részére államsegély 4000 ft, a n. szebeni főreáltanodának 5000 ft, az újvidéki szerb gymn. részére 8000 ft, a budai nőtanítóképezde építésére 75,000 frt, a bajai tanitóképezde felépítésére 40,000 forint, a losonczi tanitóképezde felépítésére 35,000 ft, az egyetemi épületek és a pesti állami főreáltanoda tervezetének elkészítéséért 20,000 forint, összesen 187,000 ft. A m. n. muzeum gyűjteményeinek szaporítására: köszöntvények gyűjteményére (gypsmuseum) 5000 frt, gyűjtemények megvételére 5000 ft, a könyvtár rendezésére 7000 ft, keretek javítására a képtárban 1000 ft, függönyökre 1000 frt, czimpajzsokra, ország czimerére, bútorzat megújítására, állványokra 700 ft, Xanthus Jánosnak tiszteletdíj az ethnographiai gyűjtemények elrendezéséért: 1000 frt, a múzeumi vízvezeték költségtöbblete 800 ft, a múzeumi lépcsőház kidiszítésére és mennyezetének újjá alakítására 11,000 frt, a kerti utak kikavicsolására 1000 ft, a visegrádi várromok megóvására az őrnek díjával együtt 15,000 ft, a pesti nemzeti zenedének segély 5000 forint, a minisztérium felügyelete alatt álló összes egyházi, és világi hatóságok néves czimtárának szerkesztésére és kiadására 3 ezer frt, az orsz. képtár 1871. évi szükségletére pótlólag 6479 ft, a m. tud. akadémia által az orsz. sebészeti intézet számára átengedett meteorológiai és magnetikai műszerekért 1400 frt, a horvát szlavón országok kormánya által 1868. évben fizetendő volt három 420 frtos és három 210 frtos balli hölgyalapítványi járulékok kiegyenlítésére 1890 frt, — összesen 66269 frt. Az összes rendkívüli szükségret tesz 563,269 frtot. A rendkívüli fedezet ezen két tételből áll : az Eszterházy-képtár megvételére Pest városa által felajánlott s 6 évi részletekben fizetendő 60,000 ftból az 1872. évben esedékes második részlet 10,000 ft. a ministerium felügyelete alatt álló összes egyh. és világi hatóságok név- és czimtárának eladásából 1400 ft, összesen 11,400 ft. Osztrák dolgok. Tán soha és sehol sem látott oly sok tiltakozás, óvás és fölirat napvilágot, mint jelenleg Ausztriában. Alkalmunk volt ugyan már ez okmányból számosat közölni, ma azonban, hacsak nem akarjuk az osztrák alkotmányküzdelem képét hiányosan állítani olvasóink elé, a már úgy is eléggé hosszú sort a ruthénoknak, a galicziai landtág tegnapi ülésében beterjesztett interpellátiójával kell öregbítenünk. A tulajdonképp interpellátiót hosszú indokolás előzi meg, melyben a ruthénok azon mellőztetésről s elnyomásról szólnak, melyben a landtágban többséget biró párt részéről részesíttetnek. Ez pedig, interpellálók szerint, mind onnét származnék, hogy az ország két nemzetiségének a választási törvény nem egyenlő mértékkel mér. Maga az interpelláció három pontból áll s így szól : 1) Miért nem terjesztett elő a magas kormányjavaslatot a választási ügyrendre vonatkozólag, midőn a ruthén nemzetre gyakorolt nyomás előtte ismert ? 2. Miért nem terjesztett a magas kormány ezen landtág elé, mint ez a csehlandtágban történt, ez ideig nemzetiségi törvényt ? 3. Szándékában van-e a magas kormánynak ezen említett javaslatok beterjesztése ? A gráczi tartománygyűlés tiltakozását már előbb közöltük, most még azt kell hozzátennünk, hogy ezen tiltakozás mellé Rechbauer egy indokolást is csatolt s abban a többi közt kijelenti, hogy a landtág a tiltakozás szelidebb eszközéhez azért nyúlt, mert nincs hatalmában, hogy a kormányt az alkotmány megsértése miatt vád alá helyezze. Brünnből távírják, hogy a cseh landtagclub elhatározta,hogy jogóvás nélkül fog a landtagba képviselőket küldeni,mert a morva declaratió másként van formulázva, mint a cseh és a reiihsratbba képviselő küldését nem zárja ki. Az alsó-ausztriai landtag alkotmánybizottsága elhatározta, hogy a kormány által beterjesztett s a választási és az országos ügyrend megváltoztatását célzó javaslatoknak elvetését fogja a landtagnak javasolni. Semmi kétség, hogy a landtag, ez indítvány értelmében, a kormány javaslatait el fogja vetni. A cseh kiegyezésre vonatkozólag a napokban bécsi lapok után rövid közleményt hoztunk. A bécsi lapok azon közleményére reflectálván, egy bécsi levelező most azt írja, hogy Csehország autonómiája nem fog az igazságügyre is kiterjesztetni, hanem az csak a pénz- és kereskedelem ügyre, közoktatás-, vallás-, valamint a földmivelés-ügyre szorítkozik. Cseh minisztérium soha sem lesz, hanem csak szélesített helytartóság. A király oldala mellett levő cseh miniszter szintén nem ígértetett meg a cseheknek. Ha a cseh landtág fölirata elő lesz terjesztve, a kiegyezkedési mű közzétételét nem fogják tovább halasztgatni. A sokat emlegetett miniszter krizisre vonatkozólag újabban arról értesülünk, hogy Habieunek és Holzgetnan csakugyan benyújtották lemondásukat s azt ez ideig nem vették vissza. A lemondás el fog fogadtatni. A feudál-klerikális párt nagyon dolgozik rajta, hogy Cam Martinitz és Thun Leo nyerje el az üresedésbe jövő tárczákat. Remélhetőleg Hohenwartnak lesz annyi tapintata, hogy ez urakat nem veszi föl kormányába. A krakkói „Kraj“ a cislajbániai „általános kiegyezést“ már bevégzett ténynek tekintve, Hohenwarth helyzetét a jövő felibszáttal szemben így írja le: Hohenwarth ministériuma kiállta a legnagyobb és legveszélyesebb zivatart. Az alkotmányhű pártnak tiltakozásai és fentartásai az irattárakban már örök álmukat alusszák. Az országgyűlési föliratok nagyobb része csakis a kormány kiegyezési terveit fogja támogatni. A kormány könnyen túlteszi magát a kiegyezés elleni föliratokon. S így a Hohenwarth által indított kiegyezési akció, minden aggodalom nélkül elvárhatja a jövő reichsratbi tűzpróbát; de hogy ezen a tűzpróbán győzedelmesen keresztül mehessen, attól függ, hogy a liberális elvekkel az alkotmányhű németek rohamjai ellen határozottan lépjen föl, mivel azoktól a legjelentéktelenebb visszalépés, nem csak azok indítójának bukását, hanem a kiegyezésnek meghiúsítását is előidézhetné. Beust a salzburgi találkozásról. Beust a követek utasítása végett egy táviratot küldött szét, amely azonban nem hivatalos körirat, s az idegen kormányokkal ezért legfeljebb félhivatalosan,s másolat átadása nélkül közöltetett. — E távirat világosan kiemeli, hogy Gastein, és Salzburgban sem szerződések, sem egyezkedések nem történtek ; az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja, mily kevéssé képesek ily papirbástyák a békét s az államok fennállását megvédeni. — A két birodalmi kancellár tanácskozásai azonban elősegítették a már több hó óta megkezdett barátságos közeledésta berlini és bécsi kabinetek között s amit már rég óta éreztek, e találkozás folytán szigorú meggyőződéssé lett, hogy tudniillik a két szomszédbirodalom érdekei „csaknem mindenütt“ parallelek s közös ápolás’által csak nyerhetnek is. — Ferencz József császár úgy , mint ő , a birodalmi canczellár, és Austria-Magyarország két miniszerelnöke azon szoros meggyőződésre jutottak e tanácskozásokból, hogy Poroszország, Némethon mostani vezére, az általános béke szükségét csak úgy érzi, mint Austria s ez okból igen természetesen azon határozatra jutottak, hogy ezentúl minden felmerülő kérdés és minden új esemény felett Németország és az osztrák-magyar monarchia közt megegyezésnek kell lennie. Az utóbbi igen jó ismert békeszeretete bizonyság arra nézve, hogy ezen egyezkedés távol van attól, sem hogy valamely államot fenyegetne, sőt inkább igen alkalmas, hogy az utóbbi időkben létrejött ellenségeskedéseket s ellentéteket szelídítse s a lehető új zavarokat csirájokban elfojtsa. Austria-Magyarország ennélfogva a valódi franczia érdekeknek is nagyobb hasznára lehet a most már különösen barátságos szomszéd államnál, mintha ez ellenében ellenséges vagy irigy tartást mutatott volna. Beust, egy a delegátióban ez év jull-sejten tartott beszédére czélozva, elismeri, hogy mind ő, mind azon állam, melynek külügyi politikája élén áll, Francziaország barátja és pedig őszinte barátja s mint ilyen kifejezi reményét,hogy az eszélyes franczia hazafiak nem gondolnak többé a reménytelen boszúra, hanem abban pontosítják össze erejöket, hogy hazájuk nagy szellemi és anyagi kincseit összegyüjtsék s az általános európai béke védelme alatt azt megerősítsék. A depeche végre még néhány megjegyzést tesz a gasteini tanácskozásokról, miként kell az európai anarchista párt izgatásai ellen Európában közösen eljárni; sejteni lehet, hogy e tárgyban, de csak is itt, a két cabinet között írásbeli egyezés is létezik. Folytatás a mellékleten. K ki i ö is f é l e k. A magyar nemzeti múzeumban létező „József Nádor“ képgyűjteményének szaporítására Eötvös József báró arczképének, és egy Munkácsy Mihályt által készítendő, a magyar népélet valamely jelenetét ábrázoló festménynek megszerzésére 100 frtot szavazott meg Pest város tanácsa. — A városi középítészeti bizottmány, melyhez Haas Fülöp szőnyeggyárosnak a régi német szinháztelek megvétele iránt emlékiratba foglalt ajánlata véleményezésre utasíttatott, oda nyilatkozott, hogy az esetben, ha a közgyűlés az ajánlatot elfogadni hajlandó, a vigadó tervezett kiépítéséhez, illetőleg a két öl szélesség két kis udvarhoz szükséges terület mennyiségének leszámítása után a város által eladható terület 337 négyszögölet fog kitenni. A pesti olasz főkonsulnak jelentése szerint az olasz munkások gyakran panaszt tesznek az iránt, hogy a vasúti állomásoknál és útközben tolvajok és csavargók által azon keresményüktől, melyet odahaza maradt családtagjaik számára tartogattak s haza szállítani készültek, hogy abból azokat télen élelmezhessék, megfosztatnak, nem ritkán tőlük útiokmányaik is elvétetnek, úgy hogy a további elutazásukra nézve a legnagyobb zavarba estetnek. A mint a panaszlók vélik, egész tolvajbandák alakulnak, melyek főleg a miskolcz-pesti vasúti vonalon, az indóházaknál s a vagyonokban szövik hálóikat a végből, hogy a Selmecz s Kassánál keresményeikkel hazafelé törekvő olasz nemzetiségű vasúti munkásokat zsarolják, vagy okkal-móddal megrövidíthessék. Az említett főconsul hivatalos megkeresése nyomán a belügyminiszter most felhívja az ország törvényhatóságait, hogy alárendelt közegeiket ezen panasztott körülményre figyelmessé tegyék, különösen az indóházaknál kirendelt rendőri közegeket kellő utasítással lássák el, hogy ha ily mozzanatok csakugyan észlelhetők, a gyanús egyéneket nagyobb figyelemmel kisérjék, és lehetőleg intézkedések tétessenek, hogy az ezen utakon előforduló lopásoknak az állítólag szervezett tolvaj bandák megsemmisítése által eleje vétessék. Csalás nyomor miatt. Bizonyos Szenvey Berta — Fehér Antalné álnév alatt Oesterreicher ismert pesti pénzüzértől folyó évi június hó óta többizben kisebb nagyobb összegeket kért kölcsön, melyekre midőn már 1,200 ftra felszaporodtak, a pénzüzér kézizálogot kért. A nő erre két kötelezvényt adott neki át, melyek egyike 10,000, másika 15,000 ftról szólt s Károlyi István gr. által volt kiállítva s annak pecsétjével ellátva. Ma azután a nő ismét eljött Oesterreicherhez és újra kölcsönt kért s miután a pénzüzér ismét biztosítékot kért tőle, átadott neki egy iratot, melyben Károlyi István gr. a nő részére egy házat ajándékoz. A pénzüzérnek ez a dolog feltűnt s elment Bosányi Lászlóhoz, Károlyiak jószág-igazgatójához, előmutatván neki a kötelezvényeket, ki is azokat hamisaknak nyilvánitá. Oesterreicher erre a nőt statioutezai lakásán elfogatta, ki is a kapitányságnál azonnal bevallotta, hogy kézimunkája után magát, 90 éves édesanyját és 13 éves leányát fentartani nem volt képes, s a nyomor késztette erre a kétségbeesés által sugalt tettre. Borzasztó jelenetre adott alkalmat megint a városi kapitányság rendetlensége. A stalló utcza bemenete,hova a József utcza is nyílik, a legélénkebb forgalmi pontok egyike és mégis e ponton egy rendőr sincs. Ennek lehet köszönni, hogy ma l't órakor egy urasági kocsis vágtatva elgázolt egy szegény asszonyt, kinek testén keresztül ment, ruháját tova vitte kerekével és ott hagyta a kövezeten. A bámuló sokaság körülötte sereglett, de segély nem jött. Végre egy fél óra múlva a stalló utczai alkapitányságból ki lehete vájni két város szolgát, de míg ezek oda sétáltak, meghalt a szegény nő. — A kocsist és tulajdonost nem tudták ki. — Kolozsvárról egy táviratot kaptunk volt, melyben a maroskövesdi lakosok birtokpere úgy van feltüntetve, mint a famosus Tófalu-Apor-féle ügy. Hitelt érdemlő részről azt a felvilágosítást nyertük, hogy ez egész ügyben a tordai főispánnak semmi része és hogy maga az ügy nem a maros-kövesdiek lakása vagy falusi tulajdona körül forog, mert ezeket bántatlanul élvezik, hanem a maros-kövesdiek által. Kemény Kálmántól Galanyán birt rétek birtoklásáról van szó. Tudósítónk tehát ezek szerint tévedett. Egyébiránt nyitva áll előtte lapunk bővebb felvilágosításokra. Amint készek voltunk e helyreigazítást is közölni, Furcsa kívánságok. Az adóbehajtásról szóló törvény elrendeli, hogy az adótartozásban lefoglalt tárgyak árverés vagy eladás végett a legközelebbi városba szállíthatók. Ennek folytán a kunszentmiklósi adóhivatal Pestre szállított lefoglalt baromfit és a pesti tanácstól assistententiát kért ennek eladásához. Soroksárról pedig két hites tanút és egy dobost kérnek a pesti tanácstól a Pesten elárverezendő soroksári bútorokhoz. A tanács természetesen ennek helyt nem adott. Szerém megye alispánjául a szerémi főispán javaslatára JovánovicsBránkát nevezte ki a bán sept. 27-kén kelt elhatározásával.