A Hon, 1872. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1872-04-22 / 93. szám
czenbacher János, Lechner Gyula, Mandl Ignácz, Mandl Pál, Neustadt Gusztáv, Preuszner József, Pózner Károly Lajos, Dr. Reich Ármin, Sacelláry György, Schossberger Henrik,Schweiger Márton, Simon Florent, Strasser Alajos, Szumrák Frigyes, Tököry Sándor, Vecsey Sándor, Wahrmann Sándor, Dr. Weizer Károly. Pest-terézváros. Dr. Batizfalvy Soma, Balassa István, Barnay Ignácz, Beliczay Imre, Bolländer János, Csillag Gábor, Dobos Ferencz, Eggenhoffer Péter, Fuch Ignácz, Holitscher Fülöp, Heidlberg Mór, Höffler György, Hirsch Ignácz, Helfenstein Máté, Herz László, Jálits Kálmán, Klemens János, Krumpholz Mihály, Mérő János, Mogáts József, Mendl István, Markóczy Vincze, Piatrik Ferencz, Prohászka Endre, Rémey Antal, Smiedlechner György, Schweiger Adolf, Schimmer György, Stromayer Ferencz, Schön József, Steindl Rezső, Szilvássy László, Sebastiani Frigyes, Török József, Voigt Nándor, Wéber János, Wallenfeld Károly, Zwakk József, Zettner Ede, Zettner Károly , Pest-Józsefváros, Auspicz Róbert, Ács Lajos, Crettier Károly, Feleky Miklós, Dr. Gold- Btein Ignácz, Korcsák József, Kaján Sándor, Kovács Endre (asztalos), Kleineisel József, Krauz Lajos, Dr. Ladányi István, Leitersdorfer Lipót, Molnár Endre, Nagy István (asztalos), Xántus János, Radocsay Ferencz, Rökk Szilárd, Schuszter János, Sztupa György, Szentkirályi Mór, Simkovics Mihály, Toperczer János, Tanhoffer Pál, Winter Jakab, Windisch Ferencz ifj. Pest-Ferenczváros. Smiedlechner Károly, Boldog Lajos, Böhm Alajos, Cousen Mihály, Dobronyi János, dr. Glück Ignácz, Hirsch Mihály, Jécsy Károly, Korizmics László, Tóth István, Márkus Ignácz, Nasztl Mór, Nagel Ármin, Oszberger Ferencz, Rozenbaum Simon, Pfeffer János, Richter József, Szemerédi István, Kerstinger György, Wolf István. Vegyes apróságok. Nem tudom, ismer-e a physica oly körülhatárolt testet, aminek súlypontja ne legyen. Aligha ismer s bátran tűzhetne ki díjat rá a Magyar Tudós Akadémia, nem kellene attól félnie, hogy valaki elnyeri. Miért ? egyszerű okból, csak azért, mert mindenki messze keresné, holott igen közel van. Mikor Magyarország szépen körülnyirbált szárnnyal,nehogy elröpüljön, visszakapta alkotmányát s hire járt, hogy az országgyűlést összehívják: ezeket a dolgokat diplomata irállyal ekkép fejezték ki: „a birodalom keleti felének súlypontja Budapestre helyeztetik.“ A súlypont elhelyezése alatt tehát az országgyűlés összehivása értetett. Míg az együtt ült, addig Magyarország súlypontja Buda-Pesten volt. De most a súlypont elment provincziára, vadászni, halászni, madarászni — uj jelöltségeket — s Magyarországnak jelenleg de facto súlypontja nincs. Íme a körülhatárolt test, melynek súlypontja nincs. — Az akadémiai jutalomról e fölfedezésért nagylelkűen lemondok. Hanem azt már igen is jól tudja a physika, arra nem is szükség jutalmat kitűzni, hogy az olyan test, melynek súlyponta oly vándorszerepet visz, mint most Magyarországé, s hol van, hol nincs, az olyan test állapota felette labilis s nem tudhatni, mikor jut eszébe lábbal fordulni az égnek. Nem vetek neki öt-hat hetet, s meglássátok, hogy Magyarország is fenekestül felfordul. Csakhogy mi már megszoktuk ezt az állapotot, lévén annak gyönyörű szép alkotmányos neve : — országos választások. Hogy aztán ez országos választások egyúttal országos áldomások, amiknek következtében tótágast áll a világ s a súlypont szilárdan csakugyan nem tarthatja magát, mit tehet arról a választó közönség, mikor a jobboldalnak annyi bora van ?* Csodálatos, hogy az élet a képviselő-jelöltnél egészen másnemű qualificátiót állít fel, mint a törvény. Íme egy párbeszéd, melyet egy fültanútól hallottam: Kortesvezér: Képviselőjelölt kellene az x i kerületbe. Pártbizottmány: lm itt van Y. derék, tudományos, jellemes ember, szilárd hazafi. Kortesvezér: Hogy esze és becsülete van, azt úgyis tudom, mert különben nem ajánlanák az urak. Hanem hát pénze van-e ? Pártbizottmány: Azt nem tudjuk. Különben úgy hisszük, hogy nem vásárol emberhúst. Kortesvezér: Akkor hát beszólunk a másik pártnál. Pártbizottmány: Isten hitével. Hanem arról biztos lehet kegyelmetek, hogy aki megveszi a választókat, jogával fog élni s ki is vágja hátukból a vételárt.* Az új választó-kerületbeliek kétségbe vannak esve: nincs ellenjelölt. Kedvetlenül biztosítják az urakat, hogy ők bizony nem száraz malom. Fütykös András főkolompos fülére húzza a gubát s azt mondja, hogy ő oda se hederít ennek a választásnak. — Hát csakugyan nem jön el, Figyelmed választani?— kérdi tőle egyik is, másik is, aki tudja, a megelőzött választásoknak az öreg lelke volt. Ez visszamozdul: — Mit válasszak — egyből? * A „reform párt“ mutogatja már foga fehérét. A „Haladás“-ban gr. Károlyi Ede ő méltósága elmélkedik a felsőház reformjáról, melyre nézve a következő fenkölt idea keletkezett magas agyában: „Én — úgymond — három factorból kívánnám a felsőházat alakítva látni, és pedig •• „1-szer, egynegyedben a korona által, miniszéri ellenjegyzés mellett, élethossziglan történendő kinevezések; „2-szer, felében a jelenleg örökös joggal bírók és jogosult utódjaik által, egy bizonyos qualificatiót és függetlenséget biztositó census mellett választottakból, — mint a skót és angol felsőházban — s mindig csak két országgyűlési tartamra történnének a választások. Az így felsőházi tagokká választottak közül a koronának hatalmában állhatna örökös joggal miniszeri ellenjegyzés mellett, egyeseket kinevezni, de ezektől már a választottaknál nagyobb, az egyéni függetlenséget teljesen biztositó census követeltetnék ; ide értvén a korona által jutalomként örökös jogot nyerteket is, kik szintén az említett módon történendő választások utján jutnának a felsőházba; és végtére „3-or, egy negyedrészben a testületek, mint megyei, városi bizottságok, egyetemi testület, magyar akadémia és a kereskedelmi főkamarai testületek által történendő választások utján, melyek nemzetiségi szempontból egyetemesen választanának és pedig úgy, hogy a választandók névsorába mindegyik testület határozandó arányban 2 vagy 3 jelöltet ajánlanának, ezen ajánlatok a ministerium által összesítve egy névsorban az illetőkhöz visszaküldetnék, hogy az ajánlottak közül a határozandó és előírt számban válasszanak. Az ez után legtöbb szavazatot nyert egyének volnának a választottak, „két oszággyűlési időtartamra, és úgy mint az örökös joggal bírók.“ Ilyen fogalma van e méltóságának egy a kor kívánalmai szerint reformált felsőházról. Ab una disce omnia. Ebből a reform-mutatványból elképzelhetjük, milyenek lehetnek a többi reformok az uj párt ideája szerint. Elég egy sütetből egy lepény.* Hire jár, miszerint azon terv, hogy a képviselőválasztások csak minden ötödik évben ismétlődjenek, a pesti házi urak sürgetésére lett megérlelve a minisztertanácsban. Több házi ur ugyanis valami névnapról vagy keresztelőről reggel felé vetődvén haza, sehogy sem tudott ráakadni saját házára. Kétszer háromszor botorkált végig azon az utczán, amelyben tudomása szerint házának tegnap este még lenni kellett sdeniqne, minden keresés sikertelen volt. Elmentek tehát a városházára, s panaszolkodtak, hogy az ő házukat currentáltassák, mert a múlt éjjel ellopta valaki. Úgy sikerült aztán a városi szemfüles közegek segítségével ráakadni nagy nehezen az elsikkadt házra. De uramfia, mennyire megváltozott a ház fisiognomiája tegnap óta! Még tiszta fővel is mesterség volt rá ismerni. A második emelettől le egészen a pincze ablakokig tele volt raggatva piros, zöld, kék, fejér, nemzetiszin czédulákkal, melyeknek mindegyikén ott virított egy „Éljen Radocsa!“ „Éljen Lipthay Béla!“ „Éljen Jókai Mór!“ tűvel hegygyel összevissza, egymás hátára sűrűn, úgy hogy az egész falon lehetetlen volt felfedezni egy tenyérnyi falat. Csoda-e, ha a kissé mámoros házi urnák nem jutott mindjárt eszébe, hogy a rengeteg plakátok alatt ház is lehet valahol ? Törs Kálmán úgy nem fog segélyeztetni Pest városa sem, s így ily czim alatti jövedelmi tétel is a város ez évi költségelőirányzatában helyt nem foglalhat. Azután két körülményre hivatkozik a minisztérium : az egyik az, hogy midőn a város közösségének országos érdekek kielégítése körül, leginkább pedig a nevelés terén nagyszerű áldozatkészséggel szerzett érdemeit senki sem tagadhatja, az is bizonyos, hogy az állam maga részéről is az összes hon lakosság adóképességének igénybe vételével a főváros emelkedése és felvirulása előmozdításához oly költségek viselésével járult és járul, melyek eredményekben nemcsak a főváros jellegének teendenek eleget, de a fővárosi lakosság és közvetve a főváros, mint testület anyagi jólétét is hatalmasan előmozdítani igen is minősitsék. A másik pedig az, hogy több jelentékeny város jóval nagyobb községi adót visel, mint Pest, például Sopron 1871. évben lakosainak egyenes államadója minden forintjára 30, Székesfehérvár 40, Győr 40 és Szeged épen 69,4 krajczárt vetett ki, nem is említve a 40 és 60 százalék között kimért pótadót. Igaz ugyan, hogy a fogyasztási adónemek a fővárosi lakosokra rendesen súlyosabban nehezednek mint a vidékiekre, de a fővárosi lakosság aránytalanul kedvezőbb keresményi viszonyok között élvén, a fokozott közlekedés s a foglalatosság nemeinek sokszorozása a fogyasztási adónemek által előidézett hátrányt nem csak hogy merőben ellensúlyozza, de a lakosok adóképességét tetemesen emeli. A miniszter a dolog ezen állásában nem kételkedik, hogy azon esetben ha az egyes kiadási tételeknél a lehetőségig eszközlendő leszállítás s a rendes jövedelmi forrásoknak időközben netalán bekövetkezendő szaporítása által a hiányzat fedezhető nem volnaa város a mulhatlanul tenni kellendett költségek fedezhetése tekintetéből a községi pótléknak szükségessé vált felemelését elhatározandja, meg lévén győződve, hogy a város, mely oly sok alkalommal tanúsított ügyszeretete és buzgalma által az idő követeléseinek színvonalára emelkedett — további áldozattól sem fog visszariadni. Sok vonzót fog találni e művek között, melyeknek nagyobb része kivált a nép, a szellemi műveltségben annyira hátramaradt magyar nép felvilágosítására és oktatására van írva s melyek között például az 1846-ban megjelent „Népkönyv“ oly figyelmet és érdekeltséget tudott kelteni, amilyenhez foghatóval addig alig egy-két magyar irodalmi termék (talán Jósika „Abafi“ ja, Széchenyi „Hitele“ és Farkas Sándor „Éjszaka menkai utazásai“) dicsekedhetett. E művek legnagyobb részét a bennök hirdetett szabadelvű tanok miatt elkoboztatta a reactió hatalma, mielőtt megjelentek volna, másik tetemes nagy része pedig, az, melyet föld alatti rejtekében, szeme világát elvesztve trónnal tett papírra a nemzet és szabadság öreg martyrja, még ma is mintha föld alatt volna, mert eddig még napvilágot nem látott. Ki akarjuk adni e müveket, s bizton hisszük, hogy e szándékunkban hazánk lelkes közönsége bennünket támogatni fog. A kiadandó művek több kötetet fognak tenni, melyek olcsó áron együtt, sőt egyenkint is áruba lesznek bocsátva. Az első közlemény Táncsics Mihály „Emlékiratait fogja tartalmazni, mely rendkívül érdekes munka még sehol nem jelent meg, s úgy fognak utána következni a többi munkák csinos, népszerű kiállításban, oly árak mellett, miket a legolcsóbbra szabni a nagy közönség buzgó pártfogása bizonyára lehetővé teszi nekünk. E sorainkkal csak előlegesen figyelmeztetni óhajtottuk a t. közönséget Táncsics Mihály műveinek megjelenésére, s midőn az anyaggal és kiadási költségelőirányzattal tisztába leszünk, tudatni fogjuk az előfizetési föltételeket is. A magyar közönség bizonyára igazolni fogja az öreg martyrnak benne vetett bizalmát, az által, hogy vállalatunkat buzgó pártolásába fogadni kegyes leend. Pest, 1872. ápr. 20. Csávolszky Lajos. Hollós László. Tors Kálmán. — Pest városa 1872. évre szóló költség előirányzata a belügyministerium által bírálat alá vétetvén annak az egyes előirányzott tételek ellen úgy a házi pénztárban, valamint a letéthivatalnál kezelt alapokat illetőleg lényeges észrevétele nincsen. A kivetett 2000 városi pótadóból várt eredménynek beszámítása után még fenmaradó 905470 írt pénztárhiány fedezésére nézve a ministerium következő észrevételeket tesz. A város közönsége nem csak az 5% iskolaadó kivetésének tv. adta jogával jelenleg sem kíván élni, mi ellen egyébiránt, miután inkább csak az adózás czíme forog kérdésben, kifogás nincs, hanem a sok éven át változatlanul fentartott 20 % községi adó felemelésének kikerülhetése tekintetéből az egész fenmaradt pénztárhiány fedezését egyszerűen az államra véli átruháztatni, mégpedig két czím alatt: 1. Mert nézete szerint az állam köteles a rendőri költségekhez hozzájárulni, és 2 or azért mert a város közönsége úgy mint az a megyei hatóságoknál czéloztatott, aránylagos államadó leengedéshez vagy annak megfelelő összeg utalványozásához igényt tart A rendőri költségekre nézve a minisztérium azoknak az ideiglenesség tartamára való megtérítését ismét csak kilátásba helyezi; kimondván, hogy ezen költségek megtérítésének mérve most meg nem állapítható, miután e kérdés tárgyalás alatt van, miért is a háztartási előirányzatban rendőri költségek állam járuléka czimén 1872. évre az e részben folyamatban lévő tárgyalás bevégezte előtt, mi sem előiráyozható. Az államadó leengedésre nézve pedig a ministerium szerint tekintetbe veendő, hogy valamint eddig a szabadalmazott királyi városok közigazgatási költségeik viselésében az állam részéről nem segélyeztettek. Vidéki levelezés. (Tóth Kálmán számadása.) Baja, ápr. 18. Országgyűlési képviselőnk Tóth Kálmán f. hó 16-án tartá számadását a városház nagy termében. A terem telve volt hallgatókkal, sokan be sem is fértek. Tóth Kálmán minden beszédéről, felszólalásáról és szavazásáról részletesen számot adott. Az adreszvitáról többi közt így szólt: „Kifejtettem akkor politikai álláspontomat, melynek jelszava : amit nyertünk, megőrizni, amit elvesztettünk, azt idő és körülmények szerint visszaszerezni. Megtámadtam azon állítást, hogy a közjogi oppositió akadályozza a reformokat , nem más akadályozza azt, mint azon félénk politika, mely semmi érdeket nem akar megsérteni, hogy aztán a legnagyobbat, a közérdeket sértse meg ; akik jó lábon akarnak állani a feudalistákkal, az ultramontánokkal, s a hatalom minden felmerülhető eszközeivel, azok nem állhatnak jó lábon a reformokkal.“ Melegen védte az ellenzék magatartását a választási törvényekkel szemközt, s többi közt ezt mondá: „A Parlamentarismus a többség uralma, s ha a többség ezen uralom föltételét elvesztette, annak soha nem lehet oka a kisebbség, hanem mindig valamely, a többség által elkövetett hiba vagy mulasztás, mind ez esetben az említett nagyfontosságú javaslatok késő beterjesztése volt.“ Előszámlálta városunk ügyében tett tevékenységét is, a Ferencz csatorna, a királyi törvényszék, az állami praeparandia, városunk önálló törvényhatósággá emeltetése s a báttaszék-bajaszabadkai vasút ügyében tett felszólalásait. De nem ezekért kapta a legmelegebb éljent, hanem azért, hogy a trrl. bélyeg eltörlését hat évi agitatio után keresztül vitte ; szépen jellemzi polgárainkat, hogy nem a maguk érdekénél lelkesedtek fel leginkább. A számadás végeztével dr. Ivánovics Pál, a bajai baloldal elnöke szólalt föl s szokott szép dialectikájával hívta föl volt képviselőnket, hogy vállalja el újra a jelöltséget; folytonos éljenek kisérték felhívó szavait. Este nagyfényü fáklyászene volt több ezernyi néptömeg jelenlétében, melynél volt leendő képviselőnket Dömötör Zuárd ügyvéd üdvözölte, az egész nagy tért átható roppant hangjával. Tóth Kálmán itt leginkább arról szólt, hogy amiket városunkért tett, azok egyszersmind országos érdekek voltak; többi közt ilyenformán szólt: „Egykor, mint fiatal költő bolyongva önök erdei közt, hányszor énekeltem meg, hogy szülőföldemet mennyire szeretem; mily szép sors, hogy az isten nekem önök kegye által megengedte, hogy a miről ifjú koromban ábrándoztam, azt mint férfi, legalább némi részben, valósíthattam.“ Végül körülbelül ezt mondá: „Adjon isten a hazának mindenfelé oly szellemet, minő Baja polgárait lengi át; akkor a baloldal többségre jut, s ha ez meglesz, meg fogjuk czáfolni azon hazugokat, kik azt állítják, hogy mi tűzbe lángba akarjuk borítani az országot ; mi programmunkat keresztül fogjuk vinni s képesek leszünk országos érdekeinket a fejedelem érdekeivel összeegyeztetni.“ Tóth Kálmán erre a tömeg közé jött s a nagy sokaság által kisértetvel ment a színházba, hol „Dobó Katicza“ előadását a jeles szabadkai színtársulattól rögtönzött képlet előzte meg; a szerző életnagyságu képe a színpadon fel volt koszoruzva s ez előtt bengáliai tűzfény mellett éneklé az egész személyzet a „Szózatot.“ Másnap képviselőjelöltünknél több egylet tisztelgett, többi közt azon bizottság is, mely Baján állandó színházat akar építeni. Tóth Kálmán megígérte, hogy legelső uj darabját nálunk fogja először adatni állandó színházunk alapjára. Képviselőjelöltünknek még nincs ellenjelöltje s valószínű, hogy nem is lesz; azok is, kik jelöltünk politikai elveit nem osztják, méltányolni tudják volt képviselőnk sikereit s számos jobboldali is aláirt a fáklyás zenére.y—s. Tisztujitás (Schwarcz Gyula.) Székesfehérvárit, ápril 19-én. Az újabb törvények alapján alakuló városi helyhatóság folyó hó 16-án tartotta első közgyűlését, melyben a szokásos diszbeszédek után lett a tisztválasztás czéljából a kijelölő bizottság három tagja megválasztva, és három főispánilag kinevezve, mely bizottság alakulása az egyetértésről, a pártszellem mellőzéséről mondott széphangzású nyilatkozatokat rögtön arczul csapta, miután a hattagú bizottságból minden baloldali kizáratott. A javíthatlanokról ezúttal is bebizonyult, hogy compromissumot nem tűrnek, szép szavakban pazarok, cselekedetben erőszakosak. A tisztválasztás napját jóval előbb a főispán f. hó 18-át tűzte ki a leendő bizottság hozzájárulása nélkül, az 1870-ki 42-dik t. sz. 53. §-sa világos értelme ellenére, mely §. az önkormányzatot ellenőrizni igen, de az önkormányzatot gyakorolni is nem engedi. A főispánnál benyújtott folyamodások utján a kijelölő (párt) bizottság, ha szerezhet is másfél nap alatt kellő tájékozást, de nem lehetnek különbözők azon tagok jogaitól, kik a főispánnal naponkint értekeznek. Ez irányban beadott és szóval is indokolt indítvány ellen a főispán csak egy czáfolatlan érvet hozott fel, akaratát hangsúlyozván, miszerint azt a városi bizottság netán többsége ellenében is végre fogja hajtani. A másik érvet,hogy az első gyűlésen (gyanusítólag keserűségre vezető) jogi vita nincs helyén — komolyan érvnek venni nem lehet. Ezen főispán nyilatkozatot hódolattal látszott venni a bizottság, főleg a virilisek nagy része. Az indítványozó sem óhajtván a miniszterhez való fellebbezést, indítványát visszavonta, és megelégedett azon eredménnyel, miszerint a közvélemény tájékozva lett az új alkotmány jelentőségéről. Folyó hó 18-án tegnap volt a tisztválasztás, vagy inkább tisztújítás, mely a polgárok választó akaratát volna visszatükrözendő, de a virilis törvény, úgy a főispáni rendszer gyorsan termi meg gyanított gyümölcseit, miszerint a választás, mely a polgárok jogait a bizottságra ruházza, közel jutott a főispáni kinevezéshez az által, hogy az úgyis szűkkeblű törvény végrehajtása a választást a kinevezés jelentőségére fogja alásülyeszteni. A társadalomnak hatalomra szabadalmazott tagjai, s ezekre támaszkodó érdekfelei félnek a legnemesebb értelemben vett demokratia fejlődésétől is, és menedéket keresnek a szuronyok százezrei mögött. Ezek az önkény gyakorlására a népjog elnyomására is szövetkeznek, pedig eléri őket elébb utóbb rész cselekedetük átka, ségére.fájdalom! mindannyiunk szerencsétlenA tegnapi tisztújítás eredménye lehangolja a közvéleményt. Ezen szomorú érzetnek kívánatos csalódása megsemmisítheti bár ezen kedvetlenséget, de létezése nyomasztó ma. A polgármesteri állomásra kijelölt férfiak egyike volt Pribék Antal, ki harmadfél év óta, mint helyettes, a polgárok osztatlan szeretetét, tiszteletét bírja, ki miután a közélet méltatlanságai iránt fogékony, s így sérülékeny volt, a közrokonszenv daczára is a független magánpolgár békéje után visszavágyott és csakis egy népes értekezlet kérelmének engedett, midőn a jelöltséget elfogadta. A második jelölt volt Novák Kálmán, az önkény szomorú idejéből ismert, jelenleg a takarékpénztár ügyésze, a pénzemberek, ma virilisek által ezen hivatalra mint alkalmasnak talált férfiú. Ez utóbbi jelöltet P. A. ellen keresztül erőszakolni nagy volt a feladat. Megindult tehát a takarékpénztár törzskari hadjárata éjjel nappal. Az egyesek megnyerése végett folyt a permanens korteskedés a baráti, üzleti s egyéb viszonyok befolyása utján. P. Antal minden egyéb létező és nem létező hivatalok felajánlása, ígérete által a jelöltségtől való visszalépésre egész az undorodásig ismételten otthon úgy mint házon kívül ostromoltatott. A pártok fölött állam köteles is útnak indult a bizonytalannak megszerzésére. Végre segített azon erőszak, mely társadalmi viszonyainkat a válságok felé tereli, mely a lelkiismeret logikáját mai nap oly sokszor kicsufolja. Ennyi munkásságnak eredménye lett, hogy 38 szavazattal P. A. 45 ellenében elesett. Őszinte könyek bizonyiták az elesés dicsőségét. Újra minden oldalról jött egyéb hivatalokra az egyesült ajánlat hozzá, de ingatlannak találta ez a férfiút, kinek elesése csak fokozta irányába a köztiszteletet, mely felér ellenfele győzelmével. A baloldalinak czímzett P. A. eleste után a többi tiszti állomások betöltésénél, a győzelem következetesen tőlünk elpártolt, hét—tíz szavazattal gyengébb lévén a baloldaliak serege. Fele részben régi tisztviselőink helyükön megmaradtak. Pártszempontból nem csekély veszteségnek tűnik fel a 18 kiválasztás eredménye, melyet részben elősegített Schwarz Gyula urnak utóbbi időben tanúsított nyilvános szereplése. Azonkívül, hogy a városi közügyekkel sohasem foglalkozott, s minket, a bizottságba megválasztóit, s általában őt válfaira emelő pártját sohasem támogatta, a tisztválasztásnál is nagy későn, mikor megjelent, ellenfeleinktől nyert szavazatlapokat adott az urnába, elég vagy szándékos gondatlansággal-ez ő tudja. Azonfelül a múlt időből fenmaradt vonzalomnak öntudatlan ösztönszerűségével a párt erejét, összetartását, remekül zsibbasztotta, s így nem egyedül, hogy elpártolt a most hálás jobboldali tisztelőihez, de azok örömére a független baloldali, szóval a baloldaliak egy részét áprilisba küldeni ma is tudja és folytatja, melynek bekövetkező keserű viszhatásáért Schwarz Gyula leszen jövőben felelős. □ Paks, ápr. 14. A „Reform“ ápr. 12-iki számában megvető mosolylyal olvastuk azon névtelen czikket, mely a paksi kerület ellenzéki választóinak kigúnyolására igen ügyetlenül s még igaztalanabbul van írva. Az egész czikkből kirí, hogy Szeniczey Ferencz ur szeretné kedves Ödön fia számára a képviselőséget állandósítani, s látva most, hogy az 1869-ki bivaly-traktából sokan kimaradtak 1872-ben, mint a vízben fuldokló ember szalmaszálhoz kapkodva bérencz-tollhoz folyamodik, hogy deákpárti bizottságának epéjét alaptalan vádakban, és semmikép sem igazolható állításokban öntse ki, az egész kerület balpárti választóira. A czikkíró szegénységi bizonyítványt emleget. Sajátságos észjárás szegénységi bizonyítványról beszélni egy választó kerületben,melynek 1869 —72 ki országgyűlésén Szeniczey Ödön volt a képviselője, a kiről Tolnamegyének paksi és szegszárdi járásán kívül a magyar hazában azt sem tudták, hogy méltoztatott-e becses megjelenésével e világot megtisztelni? Szegénységi bizonyítványról beszélni még akkor sem lehetne, ha egy országos jobboldali kapacitás foglalta volna el a paksi kerületnek képviseletét; de Szeniczey Ödön úr országgyűlési működését tekintve épen a czikkíró ad magáról szegénységi bizonyítványt,ha Simoncsics Béla urat,mint a paksi választókerület balpárti követjelöltjét nem hiszi annyira képesítettnek, mint amilyen Szeniczey Ödön úr. Simoncsics Béla urat volt szerencsénk több alkalommal körünkben üdvözölni, kit nyájas, minden ember iránt előzékeny, udvarias modora miatt mindannyian megszerettünk; a mi pedig politikai hitvallását illeti, azt igen érthetőleg nyilvánította a nem rég szétosztott pogrammjában, mely valamennyiünknek,a köztetszését megnyerte. Valóban kificzamult észjárás kell ahoz, hogy valaki ezen, a szó szoros értelmében szabadelvű programmot a gr. Károlyi Ede-féle reformpárt ürességével összehasonlítsa. Ha keserűek akarnánk lenni, mi már tudnánk alapos vádakat hozni fel a deákpárti matadorok gyönyörű eljárására! Hisz ki nem hallott azon ijesztgetésekről, hogy ez, vagy amaz a község, ha nem lesz jobboldali, elveszti vásárjogát, hogy a dohánytermelést szintén elveszti ? — úgy viszont a kecsegtető ígéreteket, példa, hogy a d.-földvári uradalommal folyó perben csak is Szeniczey Ödön segíthet, mert ö a mindenható ! Biz ezek csak mind ügyetlen fogások. Czikkírónak azt tanácsoljuk, hogy más felé fordítsa szekere rúdját, ha jobbpárti választókat akar ügyetlenül kezelt hálójába csalogatni. Mi híven s rendüthetlen szilárdsággal fogunk Simoncsics Béla balpárti képviselőjelöltünk mellett megmaradni, s annak megválasztására minden tőlünk kitelhető erővel közreműködni. A jobb párt pedig tegyen, amit akar, szomorú szerepet váljon a kormány által bőven osztogatandó judás-pénz diadalra fogja-e juttatni? Vederemo: Többen a paksi balpárti választók nevében. Párt szervezkedés, — bizalmi szavazat a balpártnak.) Ákos, ápr. 15. Megyénk — Közép Szolnok — Tasnád választókerületében, egész a legutóbb lefolyt orsz. képviselő választásig, két párt létezett; szélsőbal- és kormánypárt; — míg ugyanazon választást megelőző, nagy számú értelmiség által tartott, előleges értekezlet Bagossy Sándort képviselő-jelöltséggel meg nem tisztelte, ki ezen bizalmat balközép szellemű programmal fogadta csak el. A választók nagy része ismervén Bagossy Sándor szilárdságát és nemes törekvéseit, programmját elfogadta és ugyanez elvét szilárdul követni határozta; és bár egyesek lelketlen intriguája által méltó helyéről, — a kerület nagy kárára, — kiszorittatott, párthívei mindekkoráig ezen elv mellett szilárdul megálltak. A felhívás „egy tartandó országos balközép értekezletre,“ a nemes lelkű hazafit uj tevékenységre szólitá, minek következtében a középbalpárt híveit újból tömöríti Ákoson, hol is az elnöklete alatt tartott gyűlések alkalmával több határozat , n. m.: az orsz. értekezletre képviselők választása és felküldése, a legszorosabb együtttartás a párt érdekeit elősegítő több határozat, különös tekintettel arra, hogy oly egyén nyerheti meg csak a köz bizalmát követjelöltségre, ki a pártnak valóban becsületére válik. A legutóbbi 14-bén tartott gyűlés határozata folytán pedig, jegyzőkönyvileg hazafias elismerés szavaztatott a balközépnek szilárd magatartásáért a lefolyt viták alatt, különösen vezérférfiainak nevenként, mi sürgöny utján azonnal az orsz. balközép párt elnökének meg is küldetett. A kör erélyes működése, Bagossy Sándor vezetése mellett, kerületünkben, pártunk győzelmét valóban biztosítja is; de helyes ez igy miután megyénkben tettleg megalakulva egyedül van. Kopeczky Aladár, KIlLÖHFÉLtK. — A választási mozgalmak az egés országban megindulván, kérjük vidéki elvbarátainkat, szíveskedjenek választókerületük mozgalmairól időről időre értesíteni lapunkat. = V. Ferdinánd volt magyar királys osztrák császár tegnap ülte meg Prágába 79-dik születésnapját. V. Ferdinánd ezelőtt negyvenkét évvel koronáztatott magyar királlyá ha le nem mond vala, a leghosszabban uralkod magyar királyok közé tartozott volna. Az iparmúzeum felépítését nézve, melynek mielőbbi valósítása közóha képez, s melynek a város egy 70' '■ □ ölnyi tőkét ajándékozott, most uj terv fog szóbani valósitása az eddigiek között talá legközeleb áll. Tervben van ugyanis az ipa múzeumot i országos gazdasági egyesület telk n a gazdasgi múzeummal egyesítve építtetni föl. A gazdsági egyesület telke elég nagy s az iparmuser a gazdaságival sok tekintetben oly közel rokoságban áll, hogy egyesítésük czélszerünek monható. Azonkívül a Köztelek épületében eddig helyezett gazd. muzeum számos oly tárgggl rendelkezik, mely szorosan az iparmuzeum tartoznék. Mint értesülünk, ez irányban legkésebb döntő tanácskozmányok fognak tartatni. — A városerdőben (nagy séta 28. sz. a.) május hó 1-től kezdve naponta 6 órától 8-ig tornakertet nyit Zöld Frencz végzett bölcsész, tanárjelölt és okleve tornatanító, ki már huzamosabb idő óta mtdik úgy a nevelés, mint a tornászat terén. Mi midőn mindinkább kezdik belátni, hogy menyire kiegészítő és fontos része a tornászat a velésnek, a közönség csak örömmel fogadni ezen uj vállalatot s részünkről is melegen adjuk azt azon szülők figyelmébe, kik gyermekinek a tornászaiban alapos kiképeztetést a óhajtanak. — Akadémiai osztályúiés. 1 főn, f. hó 22-én délutáni 5 órakor az I-ső (ny és széptudományi) osztály tart ülést. Tárgy; következők: I. Riedl Szende l.t. „A dissi Folytatás a mellékleten