A Hon, 1873. augusztus (11. évfolyam, 176-199. szám)

1873-08-05 / 179. szám

179. szám, XI. évfolyam. Est Kiadás, Budapest, .. I­I­.Kedd. aug. a Szerkesztési iroda s Barátok-tere, Athenaeum­-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó­h­i­vata­l : Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten n­ázhass bolivá revo-eli és sti kiadás együtt 3 hónapra................................................ i­t, kr. 6 hónapra .... • 12 v - » Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó­ első­ napjától elámittatik. Ill. L-i POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, augusztus 5. Budapest, aug. 5. A hivatalos pénzügyi kimu­tatás a­z. év második negyedének eredmé­nyeit, mint tudva van, oly kedvezőtlennek tünteti fel, hogy a félévi deficit 38­2 millió írtra rúg. A­­P. Naplót mai száma ezen adat­ra vonatkozólag egy közleményt hoz, mely­ben megnyugtatni akarja a közönséget az iránt, hogy a hiány aránylag véve nem igen nagy. A közleményből idézzük a követke­­zőket ! A múlt­ évben is 130.131.000 frt évi bevétel mellett az első félév csak 50.314,000 frtot birt fel­mutatni, tehát 18.000,000-val kevesebbet az elő­irányzott összeg felénél s évi hiány mégis csak 6 mii. lett s ennek legnagyobb része is a czélba vett reális a­­d­ók elmaradására esett. A múlt év első felében 21 mii. 217,173 ft folyt be az egyenes adók czímén, a máso­dikban pedig 41,457,643 ft, tehát 20,240470 írttal több. Ha felveszszük, hogy folyó évben is hasonló arány lesz az év első és második fele között, úgy alaposan lehet, sőt kell reménylenünk, hogy lega­lább az előirányzott összeg befolyására bizton szá­míthatunk. Abból pedig, ha e minden tekintetben nehéz évben semmi sem folyna be a rendkívüliekre, átalános érvényű következtetést vonni aligha lehet­ne, mert az elemek okozta károk, az idők mostoha­­sága mind oly tényezők, melyek minden előirány­zatot hiúvá tehetnek. Az sem oly szomorító, hogy a sóból kevesebb jött be az előirányzott összeg felé­nél, mivel ez is évről évre ismétlődő körülmény. így például a múlt év kezelési kimutatása szerint a múlt év első negyedének bevételei e czimen 1,538,465 frtot tettek, a másodiké 2,310,857 frtot s így az év első feléé még kevesebb, mint a folyó évben. S az egész év mégis csak 340,522 frt hiányt mutatott, lévén az év második felének e czimén befolyt bevé­tele körülbelül két annyi, mint volt az év első felé­ben. Ugyanezt kell mondanunk az államjószágokra és erdőkre nézve is, a­melyeknek czimén a múlt évre mi sem folyt be a második negyedben, sőt 52,389 frt hiány mutatkozott, a­nélkül, hogy azért a végeredmény oly egyátalában szomorú lett volna, bár nem tagadhatni, hogy az enyhébb tél s a nehéz pénzviszonyok ép ez ágra kedvezőtlen hatást gya­koroltak úgy tavaly, valamint az idén is.“ De hiába szépítgeti a Napló Kerkapoly államháztartási eredményeit, azt a megc­á­­folhatatlan számokkal szemben nem vitat­hatja el, hogy a deficit progressiv arányban növekszik. Elég a főadatra hivatkoznunk. Tavaly az év első fele 18 millió hiányt tün­tetett fel. Ez idén a hiány 38,2 millió. Nemde megdöbbentő a parlamentet már a múlt évi eredmény is ? Feltéve már most, hogy ez idén is fenmarad az arány, mely az első és máso­dik félév bevételei között volt, az év végén az eredmény 211 százalékkal kedvezőtlenebb lesz, s ha tavaly az előirányzathoz képest 6 millióra ment a deficit, ez idén 126 millióra fog rúgni. De hozzájárul még ehez azon másik saj­nos körülmény is, hogy a kormány a taka­rékosságban nem bír valami fényes ered­ményt felmutatni s az idei kiadások nem csak absolute, hanem relative és meghaladják a tavalyiakat, így tehát a deficit még ezáltal is növekedni fog. Továbbá nem szabad szem elől tévesz­tenünk, hogy ez idén a kormány az adó executioval még szigorúbban járt el mint ta­valy, s hogy a töméntelen bukások és a rossz aratás legkevésbé sem növelték a nemzet adófizetési képességét. Ha pedig a kormány szigor és kényszer által igyekszik az állam bevételét növelni, félős, hogy az adóképessé­get mesterségesen is apasztani fogja. Mindezek folytán világos, hogy a jelen államgazdasági rendszert hoszú időre már nem lehet fenntartani, ha csak a nemzet romlását nem akarja a kormány. Új rendszert kell behozni. Teljes önállóságot az adóügyben, úgy hogy Magyarország Ausztriával az indi­rect adókra nézve ne képezzen egységes adó­területet , függetlenséget az állami pénz és hitelügybe, úgy hogy az osztrák államadós­sági járuléknak ne csak terhét hanem elő­nyeit is élvezzük; önállóságot az állami ki­adásügybe, úgy hogy a közösügyi kiadások­nál is szabadon nagy megtakarításokat tehes­sünk ; és végre egyszerűséget az állami adó­­organismusba iit az értékkataster alapján és az önmegadóztatás elvei szerint keresztül vitt adórendszerrel érhetünk el. Míg ezen nagyobb szabású reformokat el nem fogadja az ország­gyűlés, a deficittől nem menekülhet, s az fel­emészti a magyar nemzet reproductív erejét. Francziaországban nagy az öröm a területnek már nemsokára teljesen bevég­­zett felszabadítása felett. A német katonaság egy tekintélyes része aug. 1-én vonult ki az országból s még csak Verdunben van 6000 német fegyveres, ezektől is meg fog szaba­dulni Francziaország sept. 5-én. Kínosan es­­hetik az elfoglalt vidékek lakóinak az, hogy a terület felszabaditását nem is ünnepelhetik meg nyilvánosan. Nancyban a praefekt ez alkalomból betiltotta a nyilvános bankette­ket, hanem azt még sem tudta meggátolni, hogy midőn a német csapatok elhagyták a várost, a lakosság lelkesen ne éljenezze meg Thierst. Spanyolországból a köztársasá­giakra nézve kedvező hírek érkeztek legújab­ban. A communisták mozgalma és lázadása mind szűkebb korlátok közé szoríttatik a köztársasági csapatok által. Sevilla már meg­­adta magát, Granada és Valenczia pedig kö­zel állanak a meghódoláshoz. Nagy hátrány a kibékülhetlenekre nézve az is, hogy a „spa­nyol foederalis köztársaság főkapitánya,“ a carthagenai lázadó főnök, Contreras tbk „Friedrich Karl“ német fregatteon fogva, mint kezes tartatik. Fogoly lesz mindaddig, m­íg felkelő hajóit rá nem veszi, hogy Alme­­riától visszavonulva, a carta­genai kikötőbe húzódjanak. Ez alkalommal tehát újra szere­pelt Werner német kapitány, mire az adott A „HON“ TÁRCZÁJA. A spanyol alkotmány.­ ­ Mig Spanyolországban köröskörül két­féle irányú: politikai s társadalmi forradalom dúl és ráz­­kódtatja meg az állam alapköveit; mig a féktelen elemek a felforgatás, rombolás és pusztítás átkos művében elégítik ki zabolátlan szenvedélyeiket, addig a nemzet jobb része Gastelar vezető szelle­métől inspirálva az alkotás nemes munkájá­ban kereste ambitiójának kielégítését és a szeren­csétlen ország jobb sorsra fordulását.­­ Az alkot­mány­bizottság már befejezte működését s az általa kidolgozott javaslat már jul. 27-én osztatott ki a cortes tagjai között. Szép és nevezetes munkálat ez, melyben a demokratia vívmányai s azon elvek, melyeket az amerikai és franczia forradalmak proc­­­­lamáltak, le vannak téve. Alkalmas e javaslat arra,­­ hogy szabad és virágzó országot alkosson a pyrennei félszigetből. Hogy be is fog-e ez következni ? — azt, a mostani k­aotikus viszonyok miatt bizonyosság­gal megmondani nem lehet. Mindazáltal valószínű­nek tartjuk, hogy az alkotás műve győzedelmes­kedni fog a rombolás szellemén, miután az utóbbi napokban erősen és erélyesen összeszedte magát a republikánus párt. Az új alkotmány­javaslaton meglátszik, hogy az azt kidolgozó bizottság szemei előtt Svájc­ és az Egyesült­ Államok lebegtek mintakép gyanánt. De meglátszik másfelől a madridi egyetem egykori phi­­losophia tanárának szelleme is. Többször volt alkal­munk e javaslatból egyes töredékes részleteket kö­zölni, most már oly helyzetben vagyunk, hogy kö­zölhetjük azt csaknem egész terjedelmében a mint következik. »A spanyol köztársaság f­ederális alkotmány­javaslatát­ egy indokoló bevezetés előzi meg, melyben az mondatik, hogy az alkotmány három kívánalomnak kell, hogy megfeleljen: 1. A szabad­ság és demokrátia fentartásának, melyek a szeptem­beri forradalom vívmányai; 2. Sértetlenül hagyva a tartományok jogait, a terület új felosztását kell esz­közölnie, mely a históriai emlékeken és egyéb sajá­tosságokon alapulván, a szilárd foederatiot s ezzel a nemzeti egységet biztosítja. 3. A közhatalmakat oly szigorún megszabott határokba kell szorítnia, hogy soha se téveszszék el hatásköreiket, még kevésbé pe­­dig egyesülhessenek valamely jog ártalmára, vagy dictatúra felállítására.« Az első megkívántatóságnak az által tesz eleget a jelen javaslat, hogy meghagyta a fenálló alkotmánynak »a spanyolokról és jogaikról« szóló részét, csakhogy eltörölte az állam-egyházat és kü­lön választotta a kettőt egymástól. A territoriális kérdés nagy nehézséget gördí­tett a bizottság elé a tartományok különböző igényei és érdekei miatt. De a bizottság azáltal tette túl magát a nehézségeken, hogy az államfelosztásra nézve a régi királyságokat vette alapul, meghagy­ván azoknak a jogot, hogy az egyes tartományokat megtartsák vagy megszüntessék. Mi a közhatalmak rendezését illeti ,mindazon organismusok, melyeket a modern tudomány a nyil­vános élet alapjainak tekint:“ a municipium, állam és foederatio a szükséges autonómiával el vannak látva. „A nemzetnek csak azon hatáskört hagyta meg, mely nélkül nem élhet és cultur hivatását a modern világban nem teljesítheti.“ A törvényhozó végrehajtó és birói hatalom oly szabatosan vannak elkülönítve, hogy „lehetetlenekké teszik a modern demokrácziák veszélyeit: az államcsínyeket felülről és az anarchiát alulról.­­ Az »elnöki hatalom«-nak habár mint minden más felelős, oly magasra kell emeltetnie, hogy minden hatalom között mint köz­vetítő s a foederális alkotmány egész komplikált gé­pezetében mint moderátor működhessék. Maga az alkotmány egy előzetes czik­­kel kezdődik, mely a természeti jogokról szól, melyek a köztársaságban minden személynek biztosíttatnak. u. m. 1. Az életbiztonság és az élet méltósága iránti jog. 2. Gondolat és szó. 3. Oktatási 4. gyülekezési és testületi szabadság. 5. Munka-, ipar- és belföldi kereskedelmi szabadság. 6. Tulaj­donjog, de a hitbizomány és amortisatió kirekeszté­sével. 7. A törvény előtti egyenlőség. 8. Azon jog, hogy kiki esküdt lehessen és esküdteit által ítéltes­sék; úgy­szintén azon jog, hogy legszabadabban védhese magát a bíróság előtt. »Mindezen jogok« — mint az előzetes czikk mondja — »fölötte állnak minden positív törvényhozásnak.« Csak ezek után következik a tulaj­donké­­peni alkotmány 17 czimmel és 117 czikkel. Az I. czim a spanyol nemzetről szól és megállapítja a szövetséges köztársaság államait: 1. Felső és Alsó-Andalusia, Aragónia, Asturia, Ba­­learok, Canari szigetek, Új és Ó-Castilia, Catalonia, Cuba, Estremadura, Galiczia, Murcia, Navarra, Por­­torico, Valencia és a Baszk tartományok (összesen 17 állam.) Ez államok megtarthatják vagy változtathat­ják a mostani tartományokat, a helyi szükségek sze­rint. 2. A Filippinák, Fernando-Po, Annobon, Co­risco és az afrikai birtokok teritoriumokat képeznek, melyek fejlettségök foka szerint a közhatalmak által államokká emeltethetnek. A II. czim a spanyolokról és jogaik­ról az 1869-ki alkotmányból van átvéve a fenebb emlitett módosításokkal. Ezen alkotmány utolsó (31.) czikke, mely az alkotmányos garantiák felfüggesz­téséről szól, a következő (33.) czikkel van helyette­sítve : »Ha a törvényhozó hatalom valamely terüle­tet ostromállapotban levőnek jelent ki, ott a katonai törvények lépnek életbe. Ez állapot csak törvény által rendezhető el.« —­ A II. czim végre még a kö­vetkező nevezetes tételekkel gazdagittatott. 35. Az egyház különválasztatik az ál­lamtól. 36. A nemzetnek vagy a szövetséges államnak, a regionális államoknak és municipiumok­­nak tilos akár közvetlenül, akár közvetve valamely cultust segélyezni. 37. A születési, esketési és halá­lozási okiratok a polgári hatóságok által állíttatnak ki. 38. A nemesi czimak eltöröltetnek. A III.—XI. czimek a közhatalmakról szólnak. A III. sz. A politicai organismusokról. A kor­mányforma : foederalis köztársaság. A spanyol nem­zet politicai szervezete megadja a személynek mu­­nicipiumnak, államnak és szövetségnek saját körében a helyes illetékességet. Minden hatalom választott, elmozdítható és felelős. A souverainitás minden pol­gárban gyökerezik, de csak az átalános szavazat út­ján megalkotott köztársaság politikai szervezetei ál­tal gyakoroltatik. Ez organismusok következők: a municipium, regionális állam és a szövetséges ál­lam. Minden organismus souverainitása korlát gya­nánt ismeri el az emberi személyiség jogait. Ezen kívül a municipium elismeri az állam, az állam pe­dig a szövetség jogait. Afrika és Ázsiára külön tör­vények intézkednek. A IV. czím a szövetségi hatalmat törvényho­zóra (cortes), végrehajtóra (miniszterek), bíróira (esküdtek, bírák) és az ezek közt közvetítőként álló hatalomra (a köztársaság elnöke) osztja fel. Az V. czím a következőkben állapítja meg a szövetségi hatalmak hatáskörét: a kül­földdel való viszonyok, béke- és kereskedelmi szer­ződés, valamint hadszenet a külföldnek törvény által, a territoriális kérdések és az államok közt fenforgó viszályok elintézése, a nemzeti egység és integritás fentartása, a száraz­földi és tengeri haderő, valamint ezek minden főnökeinek kinevezése, posta, távirda, vasút, általános utak és közmunkák. Továbbá nem­zeti adósság, kölcsön, adók és oly bevételek, melyek a szövetségi államszolgálat ellátására szükségesek. A territóriumnak és gyarmatok kormányzata, álta­lános törvénykönyvek, végre pénz-, súly- és mérték­­egység, vámok, erdők, bányák, szövetségi egyetem és még magas­ ab elemi iskola felállítása és a rend ezőhatalommal való fenntartása, ha valahol megza­vartatnék. A VI. czim a törvényhozó hatalomról intézkedik. A cortes a congressusból (egy képviselő 50,000 lélekre, ezelőtt 40,000-re — általános egye­nes választási jog) és senatusból áll (ez utóbbi tag­jait az illető állam cortese választja — minden állam részéről négyet. A szövetségi cortes minden két év­ben meguyittatik. A VII. és VIII. czim a cortes tanács­kozásait és hatáskörét tárgyalja s az eddigi alkotmánytól csak annyiban tér el, a­meny­nyiben a congressusak nagyobb működési tért szab ki, míg a senatus revisori szerepre van utalva ; ez ellenőrködik a fölött, hogy a congressus által alko­tott törvények nem ütköznek-e az alkotmány szelle­mébe. Ha azt találja, hogy alkotmányellenesek, az illető folyó évben nem hirdethetők ki. Ha jövő év­ben újra előterjeszti a congressus az illető törvényt és a senatus megmaradt előbbi határozata mellett, egy vegyes bizottság küldetik ki, mely jelentést tesz a congressusnak. Csak a harmadik évben hir­deti a köztársasági elnök ki a törvényt, ha a congres­sus kívánja.­­ Egészen újak azon tételek e czimek­­ben, melyek kimondják, hogy a képviselői vagy se­­natori állás incompatibilis a fizetése vagy tiszteletbeli állami hivatalnoki állással, a miniszterek sem képviselők, sem senatorok nem lehetnek s a ka­­maraülésekben csak ha erre felszólíttatnak, jelen­hetnek meg. A minisztereket vagy a köztársasági elnököt a senatus előtt panaszolja be a congressus, s csak a senatus beleegyezésével indítható meg ellenök a per a legfőbb ítélőszéknél. A IX. czím, mely a végrehajtó hata­lomról szól, rendeli, hogy a kormányelnök a köztársasági elnök által neveztetik ki. A végrehajtó hatalom hatáskörét ezekben szabja meg: rendelke­zés a hadsereg és a tartalék fölött, a szövetségi hiva­talnokok kinevezése, adókivetés a törvény értel­mében, törvényjavaslatok beterjesztése, minden ál­lamba egy-egy delegátus küldése, ki mint a törvé­nyek őre működjék. A X. sz. a birói hatalom tekintetében felállítja az elvet, hogy bármiféle büntetést csak biró szabhat ki. A biróságok mind társas bíróságok. Mindenféle bűntényre nézve az es­küdtszék hozatik be. A minden állam részé­ről 3—3 egyénből áll legfőbb itélőszék érvényte­leneknek nyilvánithatja az alkotmányellenes tör­vényeket, az államok között fenforgó viszályokat el­dönti sat. XI. ez. Az elnöki hatalmat egy 30 éves­nél idősebb polgár gyakorolja, ki 4 évre választatik és ez idő leteltével azonnal újra meg nem választ­ható. Halál, betegség, vagy elitéltetés esetén őt az alelnök helyettesíti. Az elnök hirdeti ki a törvé­nyeket, hívja össze a kamarákat, készíti az üzenete­ket, nevezi ki a ministerelnököt, fogadja és nevezi ki a követeket sat. A XII. sz. a köztársasági elnök és al­el­n­ö­k választását írja körül. Minden állam két annyi választót választ mint a hány tagot küld a szö­vetségi cortesbe. Ez juntának neveztetik és ez választ szavazattöbbséggel. A többi részletes eljárás olyan, mint Amerikában. A szövetséges államokról szóló XIII. sz. ezeket mondja : „Az államok teljes pekonom-ad­­ministrativ és politikai önkormányzattal birnak, mely a nemzet lételével megegyez. Alkotmányt ad­hatnak önmaguknak, de mely nem ellenkezhetik a szövetségi alkotmánynyal, továbbá általános szava­zattal választhatják a kormányokat és törvényhozó testületeket a szöv.­hatalom minden beavatkozása nélkül; igazgatják saját politikájukat, iparukat, pénzügyeket, a közmunkát, utakat saját területü­kön, jótékonysági intézeteket és a köz­oktatást; kölcsönöket köthetnek, egyetemet állíthatnak, had­erejüket a rendőrség szükségletéig alászállíthatják, a hozzájuk tartozó tartományokban másod­fokú is­kolákat tartoznak állítni. A szövetségi hatal­­­o­m tetszése szerint s az államok beleegyezés­ nélkül oszthaja fel a haderőt. Az államok nem apel­lálhatnak az erőszakra, hanem kötelesek magukat a a legfőbb ítélőszéknek alávetni. A rebellis állam megfizeti a hadi költségeket. Alkotmányaikat, me­lyek a szövetséginek mintájára alkotandók, a szöv. cortes sanctiója alá terjesztik. Az egyes államok pol­gárai minden más államban is polgári jogokat él­veznek. A XIV. sz. szerint m­unicipiu­m­o­k és közigazgatási, pecon­­s politikai önkormányzattal birnak. A polgármesterek (Alcalde-ok) képviselőtes­tületek, tanácsok (ayunt­mientok) és bírák ált. szavazattal választatnak. — A municipium­ok kö­telesek ingyenes iskolákat tartani gyermekek s fel­nőttek számára. A haderőről igy szól határozatlanul a XV.sz.: „Minden spanyol köteles hazáját fegyverrel szolgálni. — A nemzet köteles hadsereget tar­tani. A szövetségi hatalom megadandja a seregnek szükséges szervezetet. A nemzeti tartalékról ezeket rendeli a XVI. ez. : „A nemzeti kényszertarta­lékhoz tartozik minden polgár 20—40 évig. Minden polgár 20 — 25 éves koráig évenkint egy hónapot, a 25—30 évesek 14 napot, a 30—40 évesek éven­kint nyolcz napot kötelesek fegyvergyakorlat­ban tölteni. Végre a XVII. sz.­­az alkotmány megváltoztatásáról szól s egészen az előbbi alkotmány tételeit foglalja magában, kivéve a királyi közremű­ködésről szóló részeket, melyek kihagyattak. Ebből áll — nagyjában véve — az új spanyol alkotmány. Vajha ne maradjon csak írott malaszt! alkalmat, hogy Contreras hajói Almeriát fogták ostrom alá, melyben számos német alattvaló lakik és 500,000 peseta hadi sar­k­ozot róttak ki a városra. Werner kapitány ez újabb lépése is bizonyítja, hogy a „Vigi­lante“ elfoglalása nem történt a német kor­mány tudta és utasítása nélkül, bár­mennyire is igyekeztek a német félhivatalos lapok ezt tagadni. Csakhogy a „Vigilante“ elfogatásánál nem igen forgott fenn oly praegnans jogczím, mint Almeria ostrománál,hol német alattvalók érdekeinek megóvásáról volt szó A madridi „Imparcial“ július 28-ról eze­ket írja: „A carthagenai német consul tegnap ismét visszatért fővárosába, miután a „Vigi­lante“ ügyről itt Madridban jelentést tett és a „Friedrich Karl“ kapitánya számára kért utasításokat bevárta. A várt berlini távirat melyet ő maga vitt a kapitánynak igy hang­zik : „A Vigilante elvételéről szóló közle­ményt vettem. Sürgönyözzön ön állandólag mind­arról, a­mi ez ügyben történik. A ka­pitány c­selek­e­dj­é­k úgy, a­mint jó­nak látja és a­mint leginkább megfelel Németország érdekének.“ Jeleznünk kell itt még azt az örvendetes hírt is, hogy Havannából hadihajók érkez­nek a spanyol partokra, hogy a lázadók el­len küzdjenek. Ezen tengerészek, valamint a kormányhoz és köztársasághoz hű maradt hadi­hajók tengerészei el vannak szánva a legvégsőig küzdeni a felkelők ellen. A tisztek úgy mint a legénység esküt tettek, hogy vagy meghalnak mindnyájan, vagy elfojtják a lá­zadást. Azt mondanunk is felesleges, hogy ily hangulat és magatartás Spanyolország­ban, hol napi­renden van a fejetlenség a had­seregben, a legörvendetesebb jelenség. A középtanodai tanáregylet közgyű­lése. (Második nap augusztus 5-én.) Elnök S­a­y Mór megnyitván az ülést 9 órakor dr. K­­­e­i­n­m­a­n­n Mór »a gymnasium és reális­kola uj tantervei« ről értekezik. Kifejtvén beveze­tésül, hogy miért szükséges koronkint uj reformok­ról gondoskodni a tanügy terén, előadja azon köve­telményeket, melyek egy uj tanterv készítését fel­idézték. Az új tanterv készítésénél rendesen úgy szoktak eljárni, hogy összeszednek 6­ 7 tantervet, mint azt tették Svájczban, midőn az argaui közép­tanodának készítettek tantervet. Ez helytelen eljá­rás. Mindenekelőtt a princípiumokra kell visszamen­ni, melyek vezetése mellett a tanter­v készítendő. Mi a czélja a közép­tan­odáknak ? e kérdés felett nagyon eltérők a nézetek. Sokáig kellett küzdeni azon felfo­gás ellen, hogy a középtanodák czélja a formális képzettség e felfogás teljesen érthetlen; voltak má­sok, kik a középtanodára nézve a philologia és ma­­thematika elvét vették fel. E kiindulási pont is hiá­nyos volna. Józanabb és helyesebb az általános mű­veltség elvéből való kiindulás. Mások a szakok szerinti felosztást vevén alap­elvül a középtanodákban a szakoktatást tekintették főalapul és kiindulási pontul. E felfogás a középta­nodák czélját veszélyezteti. A középtanodáknak­­ feladatát leghelyesebben úgy fogjuk meghatározni,ha­­ némi ellentétbe helyezzük az egyetemi szakoktatás­­■ sál. A szakoktatás isolálja az embereket, a gymna­sium ellenben öszpontosító feladattal bír. A mi szel­lemileg közös, azt kell a középtanodának ápolni; ez legyen a tananyag; erre van szüksége a társadalom­nak. Meg kell ismertetni a tanulóval mindazt, mi közös nemzeti tudat, míg az egyetemre bocsátjuk. A magyar irodalmat nagyobb mérvben kell előadni mint a görögöt. Ezt vévén kiindulási pontul előbb a tudat tartalmát kell meghatározni,­­ csak az­után kell fokonkénti beosztását eszközölni. Az uj tantervben első és főtekintet a tartalomra van vetve, eltérőleg az eddigi tantervektől. Eddig a nyelv és mathesis vétetett alapul; az uj tantervben a törté­nelem és természettudomány , de itt a történelemnek túlsúlyban kell lenni a természettudomány felett és történelem mellett é­s természettudomány legyen az arány. A tanterv e­lőelvének elfogadása után köny­­nyű lesz a közös alapot megtalálni és ebben egyön­tetű működést létrehozni. A középtanodák két csoportra oszolván, a gymnasiumra és reáltanodára, két tantervnek készí­tése is vált szükségessé. E két tantervben sok közös érintkezési pont van, de van eltérő jelleg is. Az e­gyikben a modern gondolatkör van túlsúlyban , a másikban az ókoré. Melyik a helyesebb azt nehéz meghatározni. A két intézet az életben mutatja meg életrevalóságát. A reáliskolában ezenkívül megvan a természettudományoknak szakszerű művelése is. Ezek képezvén a tanterv alapelveit, s előadó e rész­letezéssel előadását befejezvén, a közgyűlés köszö­netet szavaz előadónak beható fejtegetéséért. A görög nyelv kötelezett tanítása érdekében Komáromy igen melegen szólalt fel. A görög nyelv fontosságának kimutatása végett a gymnasium történelmi fejlődését ismételte, mely­­nyíltan tanúsítja, hogy a görög nyelv fogalmi fontossága folytán nyert helyet a középtanodában. Más érv, hogy a tu­dományok tört­­elmi alapjának ismerete nélkül ala­pos s hasznos tudományos műveltséget elsajátítani nem lehet. E tekintetben a görög sokkal fontosabb a latinnál. A görög facultativvá tétele által Magyar­­országon megszűnnék a tisztán tudományos irányra előkészítő iskola, melyre most forrongó átmeneti álláspontunkban oly nagy szükség van. Idealismus s a gondolkozótehetség kifejlesztése a nép alapos ismerete nélkül alig tehető. A középkori iskolák a latin nyelv nagy hasz­nálata daczára sem képeztek jeles, önálló embereket míg minden egyes nagy férfiút a görög szellem tett nagggyá. Ő a görög nyelv uralomra jutásától várja a magyar nyelv s tudományos irodalom felvirágzását. De az által, hogy a görög nyelvet facultatívvá teszik, Komáromy szerintünk egyátalában nem helyes néze­te szerint,a tanulók kötelességérzete s fegyelme meg fog lazulni.Kétségtelen azonban azon érve,hogy a gö­rög facultativvá tétele által a tanrendszer megzavar­­tatik s a középtanoda jelentősége el­vész. Kiemeli, hogy a protestánsok s a szakférfiak többsége határozottan a görög nyelv fenntartása mellett szólalt fel. Végül egy pár gyakorlati ellenve­tést c­áfolva meg, ajánlja a közgyűlésnek, hogy a görög nyelv fontosságát nyíltan kimondja s egyúttal az országgyűléstől elvárja, hogy a görög nyelvet a középtanodákban kötelezett tantárgyként törvény­kép kimondja. Ezen indítványokat — némi stylis­­tikai változtatásokkal — egyhangúlag s közlelkese­déssel elfogadták s végül Berecz Antal indítványára Kleinmann ellenében holnap ezen indítványok ér­vényesítésére 15 tagból álló külön bizottság fog kineveztetni. Budapest értékképviselői. (Folytatólagos közlés.) 270. Légrády Béla 762.96, Birkel János 758.15, Brettschneider Zsigmond 756.34, Weiner Miksa 755.33, Arkauer József 755 19, Kaján Sándor 752.78, Locher Mihály 751.54, Karácsonyi László 751.9 , Hofhauser Lajos 749.87, Richter József 739.60. 280, Liptay János 737.32, Magyar Gyula 736 frt 86 kr. Reusz Károly 733.65, Bernfeld Mór 733.48, Sztrenicska János 731.32, gr. Andrásy Gyula 729-30­, Freiszleder Nándor 726 70,Mestinszky Vilmos 726.24, Altstardter Rezső 723 73, B­yer Márton 722.55. 290, Kauser János 719.98 Schiller György 718.98, Wechselmann Ignácz 717.76, Iványi János 713.49, Weiner Adolf 709.86, Graefenthal Vincze, 709.20, Koltay Jakab 706.62, Natter Fer. 705.81, Vogel Jakab 705­, Eckermann Ferencz 704.90. 300, Blenkel Lajos 697.15, Mit­t­er­dor­fer János 695.36, Specker Károly 697.71, Breulinger Márton 694.49, Beranek Elek 693.79, Tőkey Márton 693-73, Osztoich Mihály 693.10, Kapy Ede 689.52, Északy Károly 686.26, Bogdán Lajos 683-32. 31, Poppel Károly 678 54, Brüll Ignácz 678.32, Blaudlosz Gergely 680.26, Brüll Ignácz 678.32, Baumann József 676.58, Mitterer Anzelm 675.34, Szabó József 675.91, Günther Károly 670.75, Mi­­hályffy Antal 670.66, Gál Antal 664.59. 320, Hermann Adolf 663.74, Rotta Antal 663.55 Barhó Ferencz 660.97, B.Kemény Domokos 660.96, Dietl János 659.60, Freidrich Att­al 659.36, Kóbert János 656.39, Böhm Vilmos 659.80, Schwingen­­schlögl József 652.63, Grauer Miksa 648.63. 330, Nagy Károly 648.11, Török István 647.92 Bruder Antal 747.62, Daruváry Alajos 645.25, Ernst Károly 644.30, Eisenstädter Mór 641.99, Busbach Péter 637.59, Blum János 636.87, Engeszer József 634.71, Rothauser Mór 633.58. 340, Bengyel György 633.14, Mocsonyi Mihály 631.64, Hauschek Ferencz 628.22, Ybl Miklós 627.40, Halzl Lipót 666.58, Binder Ferencz 626.41, Édes­­kuty Lajos 625.52, Bayer József 625.26, Kovics Pál 625.17, Vecsey Sándor 622.21. 350- Wittek Ferencz 622.13, Zilczer Lipót 619.38, Faith Péter 617 59, Rupp József 617.37, Ullmann Károly 616.41, Frischgesell J. A. 616.41, Zehotner Mihály 615.40, Faber Fülöp 615.86, Ta­­tárkó János 614 69, Herczog M. L. 612.29. 360, Brachfeld Gyula 611.84, Vikus Kár. 6­00.99, Mészáros Alajos 609.78 , Barber Simon 608.24, Szabó Pál 603.66, Rock István 601.61, Ettl József 601.60, Szkala Antal 600.91, Ráth Károly ügyv. 600*, Kunz József 599.86. 370, Ehrenwald Fülöp 599.71, Gschwindt Mi­hály 599.22 , Strohmayer Ferencz 598.93, Pach György 596.68, Szőnyi Pál 593.69, Herzfelder Adolf 591, Henthaler János 590.29, Gradl F. D. 590.29, Osztoros Miklós 589.69, Voigt János 586.12. 38, Kronfeld Dávid 585.81, Deutsch Károly 584.34, Szendrey Ignácz 582.21, Lord Sámuel 581.11, Földesy József 580.99, Szaszovszky József 580.73, Hoffmann József 580.86,Langheinrich András 580.33, Csáklásy László 580.31, Krich Rezső 578.43. 39, Aul József 578.40, Stettner Alajos 576.1, Schauengl M. 574.82, Gürsch János 573.64, Hegye­­sy Mátyás 572.8, Liedemann Samu 571.91, Raub­­­ecker Mátyás 570.89, Breitner Ferencz 569.84, Holl Gyula 567.18, Hrebend­a Ágost 564.33. 40, Nagy József 563.70, Lampl Róbert 561.72, Dr. Virava József 561.59, Kovács János 558.70, Eckbauer Endre 558, Bachmeyer György 557.3, Reichenwallner József 555.41,Bednarsch János 553.9, Paulovics Nándor 552.87, Herrich Károly 551.61. 410, Kugler Henrik 551.60, Szigethy Pál 550.66,Freyberger Pál 544.98,Winter Márton 544.68.

Next