A Hon, 1873. augusztus (11. évfolyam, 176-199. szám)
1873-08-05 / 179. szám
179. szám, XI. évfolyam. Est Kiadás, Budapest, .. II.Kedd. aug. a Szerkesztési iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten názhass bolivá revo-eli és sti kiadás együtt 3 hónapra................................................ it, kr. 6 hónapra .... • 12 v - » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától elámittatik. Ill. L-i POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, augusztus 5. Budapest, aug. 5. A hivatalos pénzügyi kimutatás az. év második negyedének eredményeit, mint tudva van, oly kedvezőtlennek tünteti fel, hogy a félévi deficit 382 millió írtra rúg. AP. Naplót mai száma ezen adatra vonatkozólag egy közleményt hoz, melyben megnyugtatni akarja a közönséget az iránt, hogy a hiány aránylag véve nem igen nagy. A közleményből idézzük a következőket ! A múlt évben is 130.131.000 frt évi bevétel mellett az első félév csak 50.314,000 frtot birt felmutatni, tehát 18.000,000-val kevesebbet az előirányzott összeg felénél s évi hiány mégis csak 6 mii. lett s ennek legnagyobb része is a czélba vett reális adók elmaradására esett. A múlt év első felében 21 mii. 217,173 ft folyt be az egyenes adók czímén, a másodikban pedig 41,457,643 ft, tehát 20,240470 írttal több. Ha felveszszük, hogy folyó évben is hasonló arány lesz az év első és második fele között, úgy alaposan lehet, sőt kell reménylenünk, hogy legalább az előirányzott összeg befolyására bizton számíthatunk. Abból pedig, ha e minden tekintetben nehéz évben semmi sem folyna be a rendkívüliekre, átalános érvényű következtetést vonni aligha lehetne, mert az elemek okozta károk, az idők mostohasága mind oly tényezők, melyek minden előirányzatot hiúvá tehetnek. Az sem oly szomorító, hogy a sóból kevesebb jött be az előirányzott összeg felénél, mivel ez is évről évre ismétlődő körülmény. így például a múlt év kezelési kimutatása szerint a múlt év első negyedének bevételei e czimen 1,538,465 frtot tettek, a másodiké 2,310,857 frtot s így az év első feléé még kevesebb, mint a folyó évben. S az egész év mégis csak 340,522 frt hiányt mutatott, lévén az év második felének e czimén befolyt bevétele körülbelül két annyi, mint volt az év első felében. Ugyanezt kell mondanunk az államjószágokra és erdőkre nézve is, amelyeknek czimén a múlt évre mi sem folyt be a második negyedben, sőt 52,389 frt hiány mutatkozott, anélkül, hogy azért a végeredmény oly egyátalában szomorú lett volna, bár nem tagadhatni, hogy az enyhébb tél s a nehéz pénzviszonyok ép ez ágra kedvezőtlen hatást gyakoroltak úgy tavaly, valamint az idén is.“ De hiába szépítgeti a Napló Kerkapoly államháztartási eredményeit, azt a megcáfolhatatlan számokkal szemben nem vitathatja el, hogy a deficit progressiv arányban növekszik. Elég a főadatra hivatkoznunk. Tavaly az év első fele 18 millió hiányt tüntetett fel. Ez idén a hiány 38,2 millió. Nemde megdöbbentő a parlamentet már a múlt évi eredmény is ? Feltéve már most, hogy ez idén is fenmarad az arány, mely az első és második félév bevételei között volt, az év végén az eredmény 211 százalékkal kedvezőtlenebb lesz, s ha tavaly az előirányzathoz képest 6 millióra ment a deficit, ez idén 126 millióra fog rúgni. De hozzájárul még ehez azon másik sajnos körülmény is, hogy a kormány a takarékosságban nem bír valami fényes eredményt felmutatni s az idei kiadások nem csak absolute, hanem relative és meghaladják a tavalyiakat, így tehát a deficit még ezáltal is növekedni fog. Továbbá nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ez idén a kormány az adó executioval még szigorúbban járt el mint tavaly, s hogy a töméntelen bukások és a rossz aratás legkevésbé sem növelték a nemzet adófizetési képességét. Ha pedig a kormány szigor és kényszer által igyekszik az állam bevételét növelni, félős, hogy az adóképességet mesterségesen is apasztani fogja. Mindezek folytán világos, hogy a jelen államgazdasági rendszert hoszú időre már nem lehet fenntartani, ha csak a nemzet romlását nem akarja a kormány. Új rendszert kell behozni. Teljes önállóságot az adóügyben, úgy hogy Magyarország Ausztriával az indirect adókra nézve ne képezzen egységes adóterületet , függetlenséget az állami pénz és hitelügybe, úgy hogy az osztrák államadóssági járuléknak ne csak terhét hanem előnyeit is élvezzük; önállóságot az állami kiadásügybe, úgy hogy a közösügyi kiadásoknál is szabadon nagy megtakarításokat tehessünk ; és végre egyszerűséget az állami adóorganismusba iit az értékkataster alapján és az önmegadóztatás elvei szerint keresztül vitt adórendszerrel érhetünk el. Míg ezen nagyobb szabású reformokat el nem fogadja az országgyűlés, a deficittől nem menekülhet, s az felemészti a magyar nemzet reproductív erejét. Francziaországban nagy az öröm a területnek már nemsokára teljesen bevégzett felszabadítása felett. A német katonaság egy tekintélyes része aug. 1-én vonult ki az országból s még csak Verdunben van 6000 német fegyveres, ezektől is meg fog szabadulni Francziaország sept. 5-én. Kínosan eshetik az elfoglalt vidékek lakóinak az, hogy a terület felszabaditását nem is ünnepelhetik meg nyilvánosan. Nancyban a praefekt ez alkalomból betiltotta a nyilvános banketteket, hanem azt még sem tudta meggátolni, hogy midőn a német csapatok elhagyták a várost, a lakosság lelkesen ne éljenezze meg Thierst. Spanyolországból a köztársaságiakra nézve kedvező hírek érkeztek legújabban. A communisták mozgalma és lázadása mind szűkebb korlátok közé szoríttatik a köztársasági csapatok által. Sevilla már megadta magát, Granada és Valenczia pedig közel állanak a meghódoláshoz. Nagy hátrány a kibékülhetlenekre nézve az is, hogy a „spanyol foederalis köztársaság főkapitánya,“ a carthagenai lázadó főnök, Contreras tbk „Friedrich Karl“ német fregatteon fogva, mint kezes tartatik. Fogoly lesz mindaddig, míg felkelő hajóit rá nem veszi, hogy Almeriától visszavonulva, a cartagenai kikötőbe húzódjanak. Ez alkalommal tehát újra szerepelt Werner német kapitány, mire az adott A „HON“ TÁRCZÁJA. A spanyol alkotmány. Mig Spanyolországban köröskörül kétféle irányú: politikai s társadalmi forradalom dúl és rázkódtatja meg az állam alapköveit; mig a féktelen elemek a felforgatás, rombolás és pusztítás átkos művében elégítik ki zabolátlan szenvedélyeiket, addig a nemzet jobb része Gastelar vezető szellemétől inspirálva az alkotás nemes munkájában kereste ambitiójának kielégítését és a szerencsétlen ország jobb sorsra fordulását. Az alkotmánybizottság már befejezte működését s az általa kidolgozott javaslat már jul. 27-én osztatott ki a cortes tagjai között. Szép és nevezetes munkálat ez, melyben a demokratia vívmányai s azon elvek, melyeket az amerikai és franczia forradalmak proclamáltak, le vannak téve. Alkalmas e javaslat arra, hogy szabad és virágzó országot alkosson a pyrennei félszigetből. Hogy be is fog-e ez következni ? — azt, a mostani kaotikus viszonyok miatt bizonyossággal megmondani nem lehet. Mindazáltal valószínűnek tartjuk, hogy az alkotás műve győzedelmeskedni fog a rombolás szellemén, miután az utóbbi napokban erősen és erélyesen összeszedte magát a republikánus párt. Az új alkotmányjavaslaton meglátszik, hogy az azt kidolgozó bizottság szemei előtt Svájc és az Egyesült Államok lebegtek mintakép gyanánt. De meglátszik másfelől a madridi egyetem egykori philosophia tanárának szelleme is. Többször volt alkalmunk e javaslatból egyes töredékes részleteket közölni, most már oly helyzetben vagyunk, hogy közölhetjük azt csaknem egész terjedelmében a mint következik. »A spanyol köztársaság federális alkotmányjavaslatát egy indokoló bevezetés előzi meg, melyben az mondatik, hogy az alkotmány három kívánalomnak kell, hogy megfeleljen: 1. A szabadság és demokrátia fentartásának, melyek a szeptemberi forradalom vívmányai; 2. Sértetlenül hagyva a tartományok jogait, a terület új felosztását kell eszközölnie, mely a históriai emlékeken és egyéb sajátosságokon alapulván, a szilárd foederatiot s ezzel a nemzeti egységet biztosítja. 3. A közhatalmakat oly szigorún megszabott határokba kell szorítnia, hogy soha se téveszszék el hatásköreiket, még kevésbé pedig egyesülhessenek valamely jog ártalmára, vagy dictatúra felállítására.« Az első megkívántatóságnak az által tesz eleget a jelen javaslat, hogy meghagyta a fenálló alkotmánynak »a spanyolokról és jogaikról« szóló részét, csakhogy eltörölte az állam-egyházat és külön választotta a kettőt egymástól. A territoriális kérdés nagy nehézséget gördített a bizottság elé a tartományok különböző igényei és érdekei miatt. De a bizottság azáltal tette túl magát a nehézségeken, hogy az államfelosztásra nézve a régi királyságokat vette alapul, meghagyván azoknak a jogot, hogy az egyes tartományokat megtartsák vagy megszüntessék. Mi a közhatalmak rendezését illeti ,mindazon organismusok, melyeket a modern tudomány a nyilvános élet alapjainak tekint:“ a municipium, állam és foederatio a szükséges autonómiával el vannak látva. „A nemzetnek csak azon hatáskört hagyta meg, mely nélkül nem élhet és cultur hivatását a modern világban nem teljesítheti.“ A törvényhozó végrehajtó és birói hatalom oly szabatosan vannak elkülönítve, hogy „lehetetlenekké teszik a modern demokrácziák veszélyeit: az államcsínyeket felülről és az anarchiát alulról. Az »elnöki hatalom«-nak habár mint minden más felelős, oly magasra kell emeltetnie, hogy minden hatalom között mint közvetítő s a foederális alkotmány egész komplikált gépezetében mint moderátor működhessék. Maga az alkotmány egy előzetes czikkel kezdődik, mely a természeti jogokról szól, melyek a köztársaságban minden személynek biztosíttatnak. u. m. 1. Az életbiztonság és az élet méltósága iránti jog. 2. Gondolat és szó. 3. Oktatási 4. gyülekezési és testületi szabadság. 5. Munka-, ipar- és belföldi kereskedelmi szabadság. 6. Tulajdonjog, de a hitbizomány és amortisatió kirekesztésével. 7. A törvény előtti egyenlőség. 8. Azon jog, hogy kiki esküdt lehessen és esküdteit által ítéltessék; úgyszintén azon jog, hogy legszabadabban védhese magát a bíróság előtt. »Mindezen jogok« — mint az előzetes czikk mondja — »fölötte állnak minden positív törvényhozásnak.« Csak ezek után következik a tulajdonképeni alkotmány 17 czimmel és 117 czikkel. Az I. czim a spanyol nemzetről szól és megállapítja a szövetséges köztársaság államait: 1. Felső és Alsó-Andalusia, Aragónia, Asturia, Balearok, Canari szigetek, Új és Ó-Castilia, Catalonia, Cuba, Estremadura, Galiczia, Murcia, Navarra, Portorico, Valencia és a Baszk tartományok (összesen 17 állam.) Ez államok megtarthatják vagy változtathatják a mostani tartományokat, a helyi szükségek szerint. 2. A Filippinák, Fernando-Po, Annobon, Corisco és az afrikai birtokok teritoriumokat képeznek, melyek fejlettségök foka szerint a közhatalmak által államokká emeltethetnek. A II. czim a spanyolokról és jogaikról az 1869-ki alkotmányból van átvéve a fenebb emlitett módosításokkal. Ezen alkotmány utolsó (31.) czikke, mely az alkotmányos garantiák felfüggesztéséről szól, a következő (33.) czikkel van helyettesítve : »Ha a törvényhozó hatalom valamely területet ostromállapotban levőnek jelent ki, ott a katonai törvények lépnek életbe. Ez állapot csak törvény által rendezhető el.« — A II. czim végre még a következő nevezetes tételekkel gazdagittatott. 35. Az egyház különválasztatik az államtól. 36. A nemzetnek vagy a szövetséges államnak, a regionális államoknak és municipiumoknak tilos akár közvetlenül, akár közvetve valamely cultust segélyezni. 37. A születési, esketési és halálozási okiratok a polgári hatóságok által állíttatnak ki. 38. A nemesi czimak eltöröltetnek. A III.—XI. czimek a közhatalmakról szólnak. A III. sz. A politicai organismusokról. A kormányforma : foederalis köztársaság. A spanyol nemzet politicai szervezete megadja a személynek municipiumnak, államnak és szövetségnek saját körében a helyes illetékességet. Minden hatalom választott, elmozdítható és felelős. A souverainitás minden polgárban gyökerezik, de csak az átalános szavazat útján megalkotott köztársaság politikai szervezetei által gyakoroltatik. Ez organismusok következők: a municipium, regionális állam és a szövetséges állam. Minden organismus souverainitása korlát gyanánt ismeri el az emberi személyiség jogait. Ezen kívül a municipium elismeri az állam, az állam pedig a szövetség jogait. Afrika és Ázsiára külön törvények intézkednek. A IV. czím a szövetségi hatalmat törvényhozóra (cortes), végrehajtóra (miniszterek), bíróira (esküdtek, bírák) és az ezek közt közvetítőként álló hatalomra (a köztársaság elnöke) osztja fel. Az V. czím a következőkben állapítja meg a szövetségi hatalmak hatáskörét: a külfölddel való viszonyok, béke- és kereskedelmi szerződés, valamint hadszenet a külföldnek törvény által, a territoriális kérdések és az államok közt fenforgó viszályok elintézése, a nemzeti egység és integritás fentartása, a szárazföldi és tengeri haderő, valamint ezek minden főnökeinek kinevezése, posta, távirda, vasút, általános utak és közmunkák. Továbbá nemzeti adósság, kölcsön, adók és oly bevételek, melyek a szövetségi államszolgálat ellátására szükségesek. A territóriumnak és gyarmatok kormányzata, általános törvénykönyvek, végre pénz-, súly- és mértékegység, vámok, erdők, bányák, szövetségi egyetem és még magas ab elemi iskola felállítása és a rend ezőhatalommal való fenntartása, ha valahol megzavartatnék. A VI. czim a törvényhozó hatalomról intézkedik. A cortes a congressusból (egy képviselő 50,000 lélekre, ezelőtt 40,000-re — általános egyenes választási jog) és senatusból áll (ez utóbbi tagjait az illető állam cortese választja — minden állam részéről négyet. A szövetségi cortes minden két évben meguyittatik. A VII. és VIII. czim a cortes tanácskozásait és hatáskörét tárgyalja s az eddigi alkotmánytól csak annyiban tér el, amenynyiben a congressusak nagyobb működési tért szab ki, míg a senatus revisori szerepre van utalva ; ez ellenőrködik a fölött, hogy a congressus által alkotott törvények nem ütköznek-e az alkotmány szellemébe. Ha azt találja, hogy alkotmányellenesek, az illető folyó évben nem hirdethetők ki. Ha jövő évben újra előterjeszti a congressus az illető törvényt és a senatus megmaradt előbbi határozata mellett, egy vegyes bizottság küldetik ki, mely jelentést tesz a congressusnak. Csak a harmadik évben hirdeti a köztársasági elnök ki a törvényt, ha a congressus kívánja. Egészen újak azon tételek e czimekben, melyek kimondják, hogy a képviselői vagy senatori állás incompatibilis a fizetése vagy tiszteletbeli állami hivatalnoki állással, a miniszterek sem képviselők, sem senatorok nem lehetnek s a kamaraülésekben csak ha erre felszólíttatnak, jelenhetnek meg. A minisztereket vagy a köztársasági elnököt a senatus előtt panaszolja be a congressus, s csak a senatus beleegyezésével indítható meg ellenök a per a legfőbb ítélőszéknél. A IX. czím, mely a végrehajtó hatalomról szól, rendeli, hogy a kormányelnök a köztársasági elnök által neveztetik ki. A végrehajtó hatalom hatáskörét ezekben szabja meg: rendelkezés a hadsereg és a tartalék fölött, a szövetségi hivatalnokok kinevezése, adókivetés a törvény értelmében, törvényjavaslatok beterjesztése, minden államba egy-egy delegátus küldése, ki mint a törvények őre működjék. A X. sz. a birói hatalom tekintetében felállítja az elvet, hogy bármiféle büntetést csak biró szabhat ki. A biróságok mind társas bíróságok. Mindenféle bűntényre nézve az esküdtszék hozatik be. A minden állam részéről 3—3 egyénből áll legfőbb itélőszék érvényteleneknek nyilvánithatja az alkotmányellenes törvényeket, az államok között fenforgó viszályokat eldönti sat. XI. ez. Az elnöki hatalmat egy 30 évesnél idősebb polgár gyakorolja, ki 4 évre választatik és ez idő leteltével azonnal újra meg nem választható. Halál, betegség, vagy elitéltetés esetén őt az alelnök helyettesíti. Az elnök hirdeti ki a törvényeket, hívja össze a kamarákat, készíti az üzeneteket, nevezi ki a ministerelnököt, fogadja és nevezi ki a követeket sat. A XII. sz. a köztársasági elnök és alelnök választását írja körül. Minden állam két annyi választót választ mint a hány tagot küld a szövetségi cortesbe. Ez juntának neveztetik és ez választ szavazattöbbséggel. A többi részletes eljárás olyan, mint Amerikában. A szövetséges államokról szóló XIII. sz. ezeket mondja : „Az államok teljes pekonom-administrativ és politikai önkormányzattal birnak, mely a nemzet lételével megegyez. Alkotmányt adhatnak önmaguknak, de mely nem ellenkezhetik a szövetségi alkotmánynyal, továbbá általános szavazattal választhatják a kormányokat és törvényhozó testületeket a szöv.hatalom minden beavatkozása nélkül; igazgatják saját politikájukat, iparukat, pénzügyeket, a közmunkát, utakat saját területükön, jótékonysági intézeteket és a közoktatást; kölcsönöket köthetnek, egyetemet állíthatnak, haderejüket a rendőrség szükségletéig alászállíthatják, a hozzájuk tartozó tartományokban másodfokú iskolákat tartoznak állítni. A szövetségi hatalom tetszése szerint s az államok beleegyezés nélkül oszthaja fel a haderőt. Az államok nem apellálhatnak az erőszakra, hanem kötelesek magukat a a legfőbb ítélőszéknek alávetni. A rebellis állam megfizeti a hadi költségeket. Alkotmányaikat, melyek a szövetséginek mintájára alkotandók, a szöv. cortes sanctiója alá terjesztik. Az egyes államok polgárai minden más államban is polgári jogokat élveznek. A XIV. sz. szerint municipiumok és közigazgatási, pecons politikai önkormányzattal birnak. A polgármesterek (Alcalde-ok) képviselőtestületek, tanácsok (ayuntmientok) és bírák ált. szavazattal választatnak. — A municipiumok kötelesek ingyenes iskolákat tartani gyermekek s felnőttek számára. A haderőről igy szól határozatlanul a XV.sz.: „Minden spanyol köteles hazáját fegyverrel szolgálni. — A nemzet köteles hadsereget tartani. A szövetségi hatalom megadandja a seregnek szükséges szervezetet. A nemzeti tartalékról ezeket rendeli a XVI. ez. : „A nemzeti kényszertartalékhoz tartozik minden polgár 20—40 évig. Minden polgár 20 — 25 éves koráig évenkint egy hónapot, a 25—30 évesek 14 napot, a 30—40 évesek évenkint nyolcz napot kötelesek fegyvergyakorlatban tölteni. Végre a XVII. sz.az alkotmány megváltoztatásáról szól s egészen az előbbi alkotmány tételeit foglalja magában, kivéve a királyi közreműködésről szóló részeket, melyek kihagyattak. Ebből áll — nagyjában véve — az új spanyol alkotmány. Vajha ne maradjon csak írott malaszt! alkalmat, hogy Contreras hajói Almeriát fogták ostrom alá, melyben számos német alattvaló lakik és 500,000 peseta hadi sarkozot róttak ki a városra. Werner kapitány ez újabb lépése is bizonyítja, hogy a „Vigilante“ elfoglalása nem történt a német kormány tudta és utasítása nélkül, bármennyire is igyekeztek a német félhivatalos lapok ezt tagadni. Csakhogy a „Vigilante“ elfogatásánál nem igen forgott fenn oly praegnans jogczím, mint Almeria ostrománál,hol német alattvalók érdekeinek megóvásáról volt szó A madridi „Imparcial“ július 28-ról ezeket írja: „A carthagenai német consul tegnap ismét visszatért fővárosába, miután a „Vigilante“ ügyről itt Madridban jelentést tett és a „Friedrich Karl“ kapitánya számára kért utasításokat bevárta. A várt berlini távirat melyet ő maga vitt a kapitánynak igy hangzik : „A Vigilante elvételéről szóló közleményt vettem. Sürgönyözzön ön állandólag mindarról, ami ez ügyben történik. A kapitány cselekedjék úgy, amint jónak látja és amint leginkább megfelel Németország érdekének.“ Jeleznünk kell itt még azt az örvendetes hírt is, hogy Havannából hadihajók érkeznek a spanyol partokra, hogy a lázadók ellen küzdjenek. Ezen tengerészek, valamint a kormányhoz és köztársasághoz hű maradt hadihajók tengerészei el vannak szánva a legvégsőig küzdeni a felkelők ellen. A tisztek úgy mint a legénység esküt tettek, hogy vagy meghalnak mindnyájan, vagy elfojtják a lázadást. Azt mondanunk is felesleges, hogy ily hangulat és magatartás Spanyolországban, hol napirenden van a fejetlenség a hadseregben, a legörvendetesebb jelenség. A középtanodai tanáregylet közgyűlése. (Második nap augusztus 5-én.) Elnök Say Mór megnyitván az ülést 9 órakor dr. Keinmann Mór »a gymnasium és reáliskola uj tantervei« ről értekezik. Kifejtvén bevezetésül, hogy miért szükséges koronkint uj reformokról gondoskodni a tanügy terén, előadja azon követelményeket, melyek egy uj tanterv készítését felidézték. Az új tanterv készítésénél rendesen úgy szoktak eljárni, hogy összeszednek 6 7 tantervet, mint azt tették Svájczban, midőn az argaui középtanodának készítettek tantervet. Ez helytelen eljárás. Mindenekelőtt a princípiumokra kell visszamenni, melyek vezetése mellett a tanterv készítendő. Mi a czélja a középtanodáknak ? e kérdés felett nagyon eltérők a nézetek. Sokáig kellett küzdeni azon felfogás ellen, hogy a középtanodák czélja a formális képzettség e felfogás teljesen érthetlen; voltak mások, kik a középtanodára nézve a philologia és mathematika elvét vették fel. E kiindulási pont is hiányos volna. Józanabb és helyesebb az általános műveltség elvéből való kiindulás. Mások a szakok szerinti felosztást vevén alapelvül a középtanodákban a szakoktatást tekintették főalapul és kiindulási pontul. E felfogás a középtanodák czélját veszélyezteti. A középtanodáknak feladatát leghelyesebben úgy fogjuk meghatározni,ha némi ellentétbe helyezzük az egyetemi szakoktatás■ sál. A szakoktatás isolálja az embereket, a gymnasium ellenben öszpontosító feladattal bír. A mi szellemileg közös, azt kell a középtanodának ápolni; ez legyen a tananyag; erre van szüksége a társadalomnak. Meg kell ismertetni a tanulóval mindazt, mi közös nemzeti tudat, míg az egyetemre bocsátjuk. A magyar irodalmat nagyobb mérvben kell előadni mint a görögöt. Ezt vévén kiindulási pontul előbb a tudat tartalmát kell meghatározni, csak azután kell fokonkénti beosztását eszközölni. Az uj tantervben első és főtekintet a tartalomra van vetve, eltérőleg az eddigi tantervektől. Eddig a nyelv és mathesis vétetett alapul; az uj tantervben a történelem és természettudomány , de itt a történelemnek túlsúlyban kell lenni a természettudomány felett és történelem mellett és természettudomány legyen az arány. A tanterv előelvének elfogadása után könynyű lesz a közös alapot megtalálni és ebben egyöntetű működést létrehozni. A középtanodák két csoportra oszolván, a gymnasiumra és reáltanodára, két tantervnek készítése is vált szükségessé. E két tantervben sok közös érintkezési pont van, de van eltérő jelleg is. Az egyikben a modern gondolatkör van túlsúlyban , a másikban az ókoré. Melyik a helyesebb azt nehéz meghatározni. A két intézet az életben mutatja meg életrevalóságát. A reáliskolában ezenkívül megvan a természettudományoknak szakszerű művelése is. Ezek képezvén a tanterv alapelveit, s előadó e részletezéssel előadását befejezvén, a közgyűlés köszönetet szavaz előadónak beható fejtegetéséért. A görög nyelv kötelezett tanítása érdekében Komáromy igen melegen szólalt fel. A görög nyelv fontosságának kimutatása végett a gymnasium történelmi fejlődését ismételte, melynyíltan tanúsítja, hogy a görög nyelv fogalmi fontossága folytán nyert helyet a középtanodában. Más érv, hogy a tudományok törtelmi alapjának ismerete nélkül alapos s hasznos tudományos műveltséget elsajátítani nem lehet. E tekintetben a görög sokkal fontosabb a latinnál. A görög facultativvá tétele által Magyarországon megszűnnék a tisztán tudományos irányra előkészítő iskola, melyre most forrongó átmeneti álláspontunkban oly nagy szükség van. Idealismus s a gondolkozótehetség kifejlesztése a nép alapos ismerete nélkül alig tehető. A középkori iskolák a latin nyelv nagy használata daczára sem képeztek jeles, önálló embereket míg minden egyes nagy férfiút a görög szellem tett nagggyá. Ő a görög nyelv uralomra jutásától várja a magyar nyelv s tudományos irodalom felvirágzását. De az által, hogy a görög nyelvet facultatívvá teszik, Komáromy szerintünk egyátalában nem helyes nézete szerint,a tanulók kötelességérzete s fegyelme meg fog lazulni.Kétségtelen azonban azon érve,hogy a görög facultativvá tétele által a tanrendszer megzavartatik s a középtanoda jelentősége elvész. Kiemeli, hogy a protestánsok s a szakférfiak többsége határozottan a görög nyelv fenntartása mellett szólalt fel. Végül egy pár gyakorlati ellenvetést cáfolva meg, ajánlja a közgyűlésnek, hogy a görög nyelv fontosságát nyíltan kimondja s egyúttal az országgyűléstől elvárja, hogy a görög nyelvet a középtanodákban kötelezett tantárgyként törvénykép kimondja. Ezen indítványokat — némi stylistikai változtatásokkal — egyhangúlag s közlelkesedéssel elfogadták s végül Berecz Antal indítványára Kleinmann ellenében holnap ezen indítványok érvényesítésére 15 tagból álló külön bizottság fog kineveztetni. Budapest értékképviselői. (Folytatólagos közlés.) 270. Légrády Béla 762.96, Birkel János 758.15, Brettschneider Zsigmond 756.34, Weiner Miksa 755.33, Arkauer József 755 19, Kaján Sándor 752.78, Locher Mihály 751.54, Karácsonyi László 751.9 , Hofhauser Lajos 749.87, Richter József 739.60. 280, Liptay János 737.32, Magyar Gyula 736 frt 86 kr. Reusz Károly 733.65, Bernfeld Mór 733.48, Sztrenicska János 731.32, gr. Andrásy Gyula 729-30, Freiszleder Nándor 726 70,Mestinszky Vilmos 726.24, Altstardter Rezső 723 73, Byer Márton 722.55. 290, Kauser János 719.98 Schiller György 718.98, Wechselmann Ignácz 717.76, Iványi János 713.49, Weiner Adolf 709.86, Graefenthal Vincze, 709.20, Koltay Jakab 706.62, Natter Fer. 705.81, Vogel Jakab 705, Eckermann Ferencz 704.90. 300, Blenkel Lajos 697.15, Mitterdorfer János 695.36, Specker Károly 697.71, Breulinger Márton 694.49, Beranek Elek 693.79, Tőkey Márton 693-73, Osztoich Mihály 693.10, Kapy Ede 689.52, Északy Károly 686.26, Bogdán Lajos 683-32. 31, Poppel Károly 678 54, Brüll Ignácz 678.32, Blaudlosz Gergely 680.26, Brüll Ignácz 678.32, Baumann József 676.58, Mitterer Anzelm 675.34, Szabó József 675.91, Günther Károly 670.75, Mihályffy Antal 670.66, Gál Antal 664.59. 320, Hermann Adolf 663.74, Rotta Antal 663.55 Barhó Ferencz 660.97, B.Kemény Domokos 660.96, Dietl János 659.60, Freidrich Attal 659.36, Kóbert János 656.39, Böhm Vilmos 659.80, Schwingenschlögl József 652.63, Grauer Miksa 648.63. 330, Nagy Károly 648.11, Török István 647.92 Bruder Antal 747.62, Daruváry Alajos 645.25, Ernst Károly 644.30, Eisenstädter Mór 641.99, Busbach Péter 637.59, Blum János 636.87, Engeszer József 634.71, Rothauser Mór 633.58. 340, Bengyel György 633.14, Mocsonyi Mihály 631.64, Hauschek Ferencz 628.22, Ybl Miklós 627.40, Halzl Lipót 666.58, Binder Ferencz 626.41, Édeskuty Lajos 625.52, Bayer József 625.26, Kovics Pál 625.17, Vecsey Sándor 622.21. 350- Wittek Ferencz 622.13, Zilczer Lipót 619.38, Faith Péter 617 59, Rupp József 617.37, Ullmann Károly 616.41, Frischgesell J. A. 616.41, Zehotner Mihály 615.40, Faber Fülöp 615.86, Tatárkó János 614 69, Herczog M. L. 612.29. 360, Brachfeld Gyula 611.84, Vikus Kár. 600.99, Mészáros Alajos 609.78 , Barber Simon 608.24, Szabó Pál 603.66, Rock István 601.61, Ettl József 601.60, Szkala Antal 600.91, Ráth Károly ügyv. 600*, Kunz József 599.86. 370, Ehrenwald Fülöp 599.71, Gschwindt Mihály 599.22 , Strohmayer Ferencz 598.93, Pach György 596.68, Szőnyi Pál 593.69, Herzfelder Adolf 591, Henthaler János 590.29, Gradl F. D. 590.29, Osztoros Miklós 589.69, Voigt János 586.12. 38, Kronfeld Dávid 585.81, Deutsch Károly 584.34, Szendrey Ignácz 582.21, Lord Sámuel 581.11, Földesy József 580.99, Szaszovszky József 580.73, Hoffmann József 580.86,Langheinrich András 580.33, Csáklásy László 580.31, Krich Rezső 578.43. 39, Aul József 578.40, Stettner Alajos 576.1, Schauengl M. 574.82, Gürsch János 573.64, Hegyesy Mátyás 572.8, Liedemann Samu 571.91, Raubecker Mátyás 570.89, Breitner Ferencz 569.84, Holl Gyula 567.18, Hrebenda Ágost 564.33. 40, Nagy József 563.70, Lampl Róbert 561.72, Dr. Virava József 561.59, Kovács János 558.70, Eckbauer Endre 558, Bachmeyer György 557.3, Reichenwallner József 555.41,Bednarsch János 553.9, Paulovics Nándor 552.87, Herrich Károly 551.61. 410, Kugler Henrik 551.60, Szigethy Pál 550.66,Freyberger Pál 544.98,Winter Márton 544.68.