A Hon, 1876. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1876-05-04 / 103. szám

forditandja, hogy Montenegróval a herczegovinai ügyekben a legszigorúbb semlegességet tartassa meg, hogy igy a török csapatoknak lehetséges legyen a fölkelésnek uraivá lenni . A feke- hegyi hatalmasság fészkelődéséről fogalmat nyújt a cettinyei hivatalos lap, melynek leg­utóbbi számában a következő zavaros parazisok ol­vashatók : »Már a fölkelés kezdetén, midőn Szerbia és Montenegró semlegességéről szó volt, egyenesen ki­mondtuk, hogy olyan semlegesség, a­milyent a porta követel, ránk nézve lehetetlen, és hogy Montenegró egyátalában nincs lekötelezve történelmét, s fejedel­münk dicső ősének tetteit arczul verni. És azért valóban együgyüség volna, ha most tit­kot akarnánk csinálni abból, hogy a montenegrói lázadás a dolog termé­szeténél fogva, erejét azon kimerithe­­tetlen forrásból veszi, mely Montene­gró politikai helyzete és szabadság­szeret­ete.« S a lázadásnak e kimeríthetetlen forrását nem akarják megengedni, hogy a török betömje. Török­ország erre képes lenne, ki sem fogja tagadhatni, ha meggondoljuk, hogy a montenegrói fejedelem ös­­­szesen 120,000 alattvalót számlál ; s ha visszaemlé­kezünk arra, hogy a törökök az újabb időben kétszer, 1853-ban és 1863-ban szállták meg Montenegrót.« Hogyan beszél monarchiánk­ról egy szövetséges orosz lap. A »Russkija Viedomosti« heves támadásokat intéz az osztrák-magyar keleti politika ellen, a többi között Ausztria-Magyarország, mint a hármas szövetség tagja, előtérbe tolja magát a törökországi tartomá­nyok ügyeinek rendezése tárgyában szántszán­dékkal kisebbítve szövetségeseinek részvételét; következetesen sértegeti Törökország javára a párisi szerződés által biztosított semlegességet, min­den teketória nélkül avatkozik a független Montenegró politikájába és a szerb fejedelemség ügyeibe, s teszi ezt egyedül az »erősebb« jogánál fogva, akadályozza a törökországi szláv kérdés legjobb és szilárdul tar­tós megoldását, képzelt érdekeit hozván fel ellenveté­sül, önkényes eljárási modora által meg nem érdem­lett árnyékot vet szövetségesének jó törekvéseire s végtére az orosz sajtóra is táviratok visszatartózta­­tása és az orosz levelezők kiutasítása által nyomást gyakorolni igyekszik. Kétségtelenül ez­ a politika arra számít, hogy magának a boszniai és herczegovinai szlávokon döntő befolyást biztosítson és Oroszország jelentőségét a déli szlávok előtt csorbítsa. Az orosz közvélemény még nem engedhet ily törekvéseket Oroszország nemzeti politikájának hátrányára s az orosz nemzetnek a hit és faj egységben gyökerező rokonszenvének ellenére és azon segély méltány­lásában, melyet a déli szlávok Oroszországnak nem szóval, de tettleg hoztak a törökök, fran­­cziák és magyarok ellen viselt háborúiban. A zaj, mely nem régen az osztrák-magyar és német saj­tóban keletkezett a­miatt, hogy állítólag a ba­rátságos viszony Ausztria-Magyarország és Orosz­ország között meghalt, csak azt bizonyítja, hogy Oroszország szövetsége Ausztria-Magyarországnak és Germániának szükséges. Ezen két birodalomnak, a­mint látszik, megvannak közös czéljai, melyeknek elérésére nekik a szövetség Oroszországgal elke­­rülhetlen. — Szerző azon meggyőződésben él, — hogy Oroszországot illeti a törökországi szerb­kérdés elintézésénél, a­mel­lyel szerinte a ke­leti kérdés semmi összefüggésben nem áll, az utolsó szót mondani. Továbbá azzal gyanúsítja Ausz­­tria­ Magyarországot, hogy azért ellenzi egy új hű­béres fejedelemség alakítását, mert önmaga reméli előbb-utóbb Boszniát és Herczegovinát hatalmába keríteni. De viszont az orosz közvélemény czikk­re állítása szerint meg nem engedheti, hogy az Orosz­országgal határos birodalom területét nagyobbitsa s magának a szerb nemzetet alá vesse, mely Oroszor­szághoz mindenkor hűséggel ragaszkodott. Ausztria- Magyarország szándéklataiban rejlik a keleti kér­dés veleje, mely összes rettentőségével ki fog törni s nemcsak Törökországot, hanem az osztrák magyar monarchiát is lángba borítandja, ha ez utóbbi foly­tatni fogja a beavatkozás és nyomás politikáját a tö­rökországi tartományokban. Alaposan lehet feltenni, hogy Szerbia, Monte­negró, Bosznia és Herczegovina magukra hagyatva s a reájuk nézve káros, helytelenül európai pártfo­gásnak nevezett gyámságtól megszabadítva, az euró­pai béke fentartásának legjobb biztosítékát képeznék. Hogy a keleti kérdés magától természetes módon megszűnjék, Törökországot magára kell hagyni. Ausztria-Magyarország hallgatva a magyarok inté­seire, akadályozza a dolgok fejlődésének ezen termé­szetes módját s átalános európai bonyodalom veszé­lyét kelti. Egy levelezőnk, ki az osztrák-magyar po­litika közvetlen működését a helyszínen figyelemmel kisérte, helyesen azon megjegyzést téve, hogy a ke­leti kérdés kulcsa nem az Al-Dunán, hanem a Kár­pátok aljánál van. den, magát műveltnek tartani óhajtó hazafi buzogni köteles ! Czobor Béla, őrsegéd a m. n. mu­zeum érem, — s régiség osztályánál. — Kéjvonatok Budapestről Palotára. Az osztrák államvasut május hó 7-kétől kezdve ünnep- és vasárnapokon kedvező idő­járáskor külön kéjvonatokat fog Budapestről Palo­tára és vissza meneszteni. Az indulás Budapestről délutáni 4 órakor, a visszajövet Palotáról estek­ 8 óra 45 perczkor történik. Az ezen vonatokra oda és vissza szóló jegyek ára: II. osztály 47 kr, HL osztály 32 kr, továbbá egyszeri menetre szóló I. osztályú jegy ára 42 kr. — Az orsz. m. iparegyesület ki­állítási szakosztálya pénteken május hó 5 napján d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (Országút 10 sz. I. em.) ülést tart. — A budapesti önkénytes tűz­oltó egyesület folyó évi rendes közgyűlé­sét május hó 7-én vasárnap d. u. 3 órakor a főreál­tanoda épületében tartja. — Tanácskozási tárgyak : az évi jelentés meghallgatása; külön indítványok; költségvetés a folyó évre; választások. — A nemzeti színház drámabíráló bizottsága két eredeti művet ajánlott, szótöbb­séggel, színpadi előadásra. Egyik: »Az ezredes leánya« dramolet egy felvonásban, Bercsényi Bélá­­tól; másik a Karácsonyi-pályázaton is dicséretre mél­tatott »Iskarioth,« szomorujáték öt felvonásban. Vá­­rady Antaltól. — Az országos protestáns egyesület. Fel­kérettünk a következő sorok közlésére : »A kecske­méti fiók protestáns egyesület kedves kötelességének tartván a f. évi május hó 14-ik napján Kecskeméten tartandó protestáns egyesületi gyűlésre érkezendő vendégek elszállásolásáról gondoskodni, van szeren­csém az országos protestáns egyesületnek ide szán­dékozó igen tisztelt tagjait felkérni, szíveskedjenek nálam, az érkezés idejét is tudtul adó becses levelek útján, minél előbb jelentkezni. Kelt Kecskeméten, ápril havában, L­e­s­t­á­r Péter, a kecskeméti fiók protestáns egyesület elnöke. — Balesetek. Károlyi József 36 éves kocsis, tegnap saját vigyázatlanságából kocsijáról leesett, a kerekek testén keresztül mentek, bordái be­törettek és tüdeje is megsérülvén rögtön meghalt. — S­i­n­k­ó István lámpagyujtó, a budai közúti vaspá­lyatársulatnál tegnap este egy közúti vaskocsija elől akart felugorni, de saját ügyetlensége miatt hátra bu­kott s a kerekek alá esett és egészen összetöretett. — Tamássi és Soldosné pénte­ken a »Tündérlak« ban lépnek föl. — Az eskü: Carducci bolognai tanár, is­mert olasz költő, az »internationalisták«-nak most folyó perében meghivatván tanúnak, kijelenté, mi­előtt kezét a bibliára tette, hogy ő az evangéliumot csak történelmi okiratnak tekinti. Két más tanú, Pais ezredes és Saffi Aurél gr. ugyanily föntartás­­sal tették le az esküt, Filopanti tanár pedig igy nyi­latkozott, mielőtt kezét a bibliára tévé : » Én nem es­küdném meg, ha az lelkiismeretemmel ellenkeznék; megesküszöm, mert az igazságot akarom kimondani. Nincs ellenemre az, hogy kezemet a bibliára tegyem, mert ezt jó és becses könyvnek tartom, de nem riad­nék el attól sem, ha hasonló alkalmakkor Cicerónak »A kötelességekről« irt értekezését tennék elém. Óhajtom azonban, hogy az eskü iránt hozandó tör­vény azok javára reformáltassék, kik azt, ha mind­járt tévesen is, lelkiismeretükkel »ellenkezőnek te­kintik.« A törvényszék elnöke hozzá­téve : »ezt óhajt­juk mindannyian.« — Öngyilkosság. Múlt hó 2- án az óbudai úgynevezett »Capuczinus« szőlőben a hegy legmagasabb pontján, Neubrandt nevű kapás család viskója közelében egy ismeretlen fiatal ember az ár­nyékba feküdt le s ott hosszas ideig mozdulatlan ma­radt, a mi nevezett családnak annyival kevésbé tűnt fel, mivel azt mások is, kik hegymászás által elfárad­tak, gyakran cselekedték. De mivel a fiatal­ember más­nap is még azon helyen feküdt,az esetet az óbudai ka­pitányságnak feljelentették.A helyszínen orvosrendőri bizottmány jelenvén meg, constatáltatott, hogy a fiatal ember halott. Mellette találtak egy két csövü pisztolyt, melynek mindkét csöve töltve volt, tehát magát agyon nem lőhette, de találtak még néhány darab czukrot is, mely különös szagu és színü folya­dékba volt mártva, mi arra enged következtetni, hogy a fiatal ember magát megmérgezte. A halál okát azonban csak a bonczolás s a czukordarabok vegytani megvizsgálása fogja kideríteni. A fiatal ember magas, erős termetű, 25—26 éves, világos kur­tára nyirt hajú, arcza duzzadt, szeplős, ruházata vi­lágos szürke kabátból, mellényből és nadrágból állt, zsebében F. K. betűkkel jegyzett zsebkendő volt. KÜLÖNFÉLÉK. — A Belga királynő ma a bécsi gyors­vonattal megérkezett, fogadta József főher­­czeg és Clotilde főherczegnő, Thaisz főkapitány és az állomásfőnök. — A fogadó terem díszesen volt ékítve. A királynővel utaztak hazatérő minisztereink is, kik tisztelegtek nála. — A természettudományi tár­sulat titkára jelenti, hogy a jövő péntekre, május 5-ikére kitűzött »természettudományi estély« és a május 17-ikére kitűzött szakülés, nem fog megtartatni, hanem — az iskolai évnek az idén elrendelt megvál­toztatása miatt áttétetik a jövő október hónap első péntekjére és 3-ik szerdájára. — Ásatások. Az abonyi közbirtokosság figyelmes fölszólitására a tószegi (Pest m.) »K­uc­z­or­ó« nevű halmon dr. Rómer Ferencz Fló­­ris régészeti ásatásokat fog megkezdeni. E czélból folyó hó 3-án a múzeumi igazgatóság beleegyezésével a régészeti osztálynál alkalmazott birnokok közül Cs. Jelenik Eleket viszi magával, hogy a fiatal régé­­szetkedvelők az ásatások körül is alapos gyakorlati ügyességet szerezzenek. Ezúttal lehetetlen nem ismé­telnünk azon figyelmeztetésünket, hogy az országot pusztító árvíz alkalmával, — a Duna és Tisza, sőt a mellékfolyók is sok helyütt partmosásokat és szaka­dásokat idézvén elő, — becses régiségek jőnek nap­fényre. Hogy többet ne említsünk, Pereghről (Pestm.) — mint már jeleztük — igen érdekes tár­gyakat kaptunk, s ezt az ottani jegyző, K­é­s­ő­y Lő­­rincz ur ügyszeretetének köszönhetjük. Tökölről (szintén Pestm.) már ismételve kaptunk barbárkori cserépedényeket, kőeszközöket stb. Azonban még most is sok helyütt a nép tudatlansága miatt, — mint ismételve kell értesülnünk, — sok pusztítás történik. — A lelkészek, jegyzők s egyéb intelligens egyének kötelme volna felvilágosítani a hozzá nem értő népet, hogy szántás, kapálás vagy egyéb munkái közben ta­lált régiségekért, — különösen ha épek — a m. n. muzeum megadja az illő jutalmat! Bárha a közigaz­gatási közegek becses figyelmöket kiterjesztenék e mozzanatokra is, és arról bennünket tudósítanának. Csak is így leszünk képesek megmenteni azon ős emlékeket, melyek hazánk történeti múltjának egyes betűit képezik. Ezt megkívánja tőlünk a h­a­z­a a tudomány, e kettős palládiumért pedig min­­ t „Hon“ magántáv sürgönyei. BÉCS, máj. 3. (Eredeti sürg.) A minisz­terekkel együtt a szakreferensek is leutaztak most, miből azt lehet következtetni, hogy a tárgyalás, illetőleg az egyezség szövegezése csak később fog folytattatni. Zágráb, máj. 3. (Ered. sürg.) Cetinyéből jelentik, hogy Presjeka körül pénteken volt az első ütközet. A niksicsbeliek rohamot in­téztek Presjeka felé, 300 élelmiszeres szeke­ret ejtettek zsákmányul, mely 10 napra lesz elég. Szombaton még tartá magát Mukhtár Presjekánál, vasárnap azonban Nozdárig vis­­­szavezetett; vasárnap 800 Bocchesa harczolt a felkelők közt. Niksics tehát még czernirozva. A felkelők körül sánczolták magukat , várván Mukhtár újabb expedi­­tióját. Bécs, május 3. Az északi vasút közgyűlésén mellőzték az évi jelentés felolvasását.­­ A hófúvá­sok elleni védintézkedésekre, reconstructiókra, kocsi­szerzésre s a bányabirtok bővítésére 727,380 frt sza­vaztatott meg. A morva-sziléziai északi vasút szá­mára 685,665 frt államgarancia igényeltetik. Elfo­gadtatott az igazgatóságnak azon indítványa, hogy az újonnan vett vonalak költségeinek fedezésére, és a bielitz-laybushi vonal kiépítésére egy 7,500,000 frtnyi, 5 százalékos bankjegyben kamatoztatható s törleszthető prioritási kölcsön oly módon contrahál­­tassék, hogy az átvételi jog annak a 1. évben kibo­csátandó felére a részvényeseknek 88-as cursusra en­gedtessék át, úgy hogy minden északi vasutrészvény­­re fél prioritás esik, mig a másik félre az igazgató­ságnak rendelkezési jog engedtetik. A közgyűlés el­határozta, hogy részvényenkint 70 frt 75 kr felülosz­­talékot fizet, úgy hogy az északi vasút szelvénye 53 frt készpénzzel s az uj kölcsön fél darabjára szóló utalván­nyal fog beváltatni. Róma, május 3. A lapok jelentik, hogy a Rothschilddal folytatott tárgyalásoknál fölmerült nehézségek a vasúti anyagszer árának az olasz kor­mány által igényelt reductiójára vonatkozólag csak­ugyan léteznek. — A görög királyi család holnap hagyja el Rómát s Florenczbe és Bécsbe megy. Washington, május 3. Grant elnök a con­­gressushoz követet küldött, ki mindkét házat meg­hívja a világtárlat megnyitására. A tárlat előkészü­letei, a távlati bizottság jelentése szerint már bevé­­gezték. Zágráb, máj. 3. Hivatalos kimutatás szerint ápril 21-étől 26-áig c36 család vagyis 2825 egyén menekült ide. Az összes eddigi menekültek száma 7203 család vagyis 45,846 egyén München, máj. 3. A kamarában hosszabb vita után a müncheni választások megsemmisítése fölötti további discussio holnapra halasztatott. Pária, május 3. A »Messager« czimü lap biz­tosnak tekinti a khedive és a franczia csoport közti arrangemen-t. Pária, május 3. Rouher egy iratban megkö­szöni az apricioi választóknak’szavazatukat, mel­lyel a császári család fejének jogait elismerték. Miután a császári herczeg jogait az eseményekkel szemben megőrizte, a legközelebbi választásnál nem fog in­terveniálni, s sógora Napóleon­ig iránt közön­nyel fog viseltetni. Bukarest, május 3. Az ellenzéki jelöltek Ver­­nesiu, Manolachi-Costachi a senatus alelnökeivé vá­lasztattak. Athene, május 2. Fontos terhelő tanuk kima­radása miatt a Bulgaris-exminiszterium elleni per tárgyalása október 3-ig elhalasztatott.­­ A kormány kezdeményezéséből jövő vasárnap a bold. S­i­n­a bá­róért gyászistentisztelet fog tartatni.­­ Utolsó posta. A delegatiók összeülésének elhalasztását, mint a »Pr.« hallja, kivált a kiegye­zési tárgyalások hosszúra nyúlta okozta. Ezek rész­ben akadályozták a delegatiók elé terjesztendő anyag összeállitását, s a magyar képviselőház sem volt azon helyzetben, hogy a delegatió tagjainak megválasztá­sát eszközölhette volna. A delegatiók ez idei ülés­szaka, tekintettel Andrássy berlini utazására, csak e hó második felében, valószínüleg 22-én, de minden­esetre 18-ka után fog megtörténni. — Delbrück visszaléptével a német b­i­­rodalmi kanczellári hivatal szer­vezetén több lényeges változtatást tesznek, mi arra utal, hogy Delbrück utódjának munkaterhét meg akarják könnyíteni. A kanczellári hivatal e szerint, mint központi osztály, vagy a belügyek osztálya ma­rad meg, melynek élén álland a »birodalmi kanczel­lári hivatal elnöke,« tudvalevőleg az eddigi hossz miniszterelnök Hoffmann A birodalmi vasúti hivatal mintájára közvetlen a kanczellár alatt levő önálló osztályok ketté választatnak. Lesz egy pénz­ügyi osztály Burghardt főpénzügyi tanácsos elnöklete, továbbá egy igazságügyi osztály dr. Friedberg po­rosz igazságügyi államtitkár elnöklete alatt. Elszász- Lothringen számára külön hivatal fog felállittatni, melynek főnöke vagy Herzog miniszteri director, vagy az elszászi elnök Möller leend. A kiválóbb hi­vatalnokok többsége e szerint poroszokból álland. — Az angol királynő uj czime ellen az ingerültség hova tovább növekszik a britt földön, s ez a sajtóban többnyire igen éles kifejezést talál. A czimügy kiválóan kedvező az anti-dynastikus törek­véseknek. A radikálisok az országban egy kér­vényt köröztetnek aláírás végett, melyben a parla­ment fölkéretik, hogy a királyi család tagjainak ne szavazzon meg több évdíjt mindaddig, míg azoknak mostani, bármely forrásból eredő bevételeiről a tör­­vényhozás­ elé kimutatás nem terjesztetik. E petítió, a mint látszik, a walesi herczeg indiai útiköltségeinek fedezése ellen van irányozva, melyet nem sokára be­terjesztenek a parlamentnek, eddig több mint 100 ezer aláírással van ellátva. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A Ganz és társa vasöntő- és gép­­gyár-részvénytársulat Budán ma tar­totta rendes évi közgyűlését Somssich Pál el­nöklete alatt, ki a gyűlést megnyitván, jelenti, hogy 54 részvényes 1366 részvényt tett le, s így a közgyű­lés határozatképes. Elmondja, hogy miért tartozik oly későn a közgyűlés. A késedelem egyik oka az ár­víz, mert a gyár vízben állt sokáig, másik ok pedig, hogy egy könyvvivő beteg lett. Jegyzőkönyv hitelesí­­tőkül Paulovicsot és Stehlot nevezi ki. Erre felolvas­tatott az 1875. évi jelentés, melyből a következőket ves­szük ki: Ugyanazon okok, melyek már a lefolyt évben is üzletünknek remélt emelkedését megakadá­lyozták, ez évben is uraltak s nyomasztó hatásukat s most is érzi vállalatunk. A nagy gazdasági válság által leginkább a vasipar suttatik, mi mégis megáll­tunk, míg sok mások kénytelenek voltak üzletüket teljesen beszüntetni. Nem tetemes nyereséggel, mind­­azáltal veszteség nélkül működtünk, a szabályszerű leírások és kétes követeléseink szigorú tekintetbe vé­tele mellett még egy 6033 frt 14 krnyi tiszta nyere­séget eredményeztünk; hogy kedvezőbb eredményt nem értünk el, a meczenréti kohóüzlet veszteségeinek köszönhető. A kohót julius hóban beszüntetni s na­­gyobbszerű helyreállításokat kellett eszközölni; az itt történt kiadások felerészét 8682 forint 51 krajczárt, valamint ez évi leírás fejében 8000 forintot ez évben az amúgy is veszteséggel járó üzlet terhére írni kénytelenek voltunk. A rati­­bori telepünket nagyobb mérvű veszteség érte. A Plaster-féle vasutépitkezési részvénytársaságnál, an­nak bukása miatt, 21,000 frtot vesztettünk. Ezen te­lepünknek az uj beruházások által alaptőkéje 68,661 frt 54 krra emeltetett. De ez szükséges volt, hogy a porosz királyi hadosztály, a cs. kir. német tengeré­szet által tett lövedék megrendeléseknek eleget te­hessünk ; ily megrendelések 260,358 írtig tétettek. Az osztrák hadügyminiszter által 30,000 darab Achatius-féle ágyúlövedékre tétetett nálunk megren­delés. Oroszország is az uráli vasút számára nagyobb mennyiségű kerékmegrendelést tett. — Kiadásaink 1875-ben tesznek 1.871,899 frt 57 krt; ebből esik Budára 1.570,688 frt 04 kr, Ratiborra 301,201 frt 53 kr. — Jelentenünk kell még, hogy a múlt évi közgyűlés határozata szerint a már előbb birtokunkon volt 80 drb részvényt még 20 darabbal 16,195 frt­nyi vételárért szaporítottuk. A névszerinti 60,000 frt­nyi értékkel szemben egy 43,805 frtnyi különblet mu­tatkozik a társaság javára, erre nézve a köv. indítvá­nyok­at ajánlunk elfogadás végett. Minthogy az új keresk. törvény szerint az összes alapító költségek 5 év alatt törlesztendők, a részvényesek érdekében kí­vánatos, hogy az üzleti és szabadalom-megváltási számla — mely mai mérlegünkben 510,000 frttal sze­repel — a részvénytőke alábbszállítása által egyszer­re törlesztessék, mert különben a részvényesek a megfelelő osztalékról több évre lemondani volnának kénytelenek. E leszállítás az 500 forintos részvények­nek 400 frton történendő leírása által eszközöl­tetnék , s így 5000 darab részvénynél 500,000 frttal eszközöltetnék a leszállítás. Továbbá a birtokunkban levő 200 drb visszavásárolt részvényt megsemmisíteni indítványozzuk, mi által egy ujabbi tőkealászállí­­tás 80.000 frt erejéig beállt.­­ A részvénytőke ezek után 2800 drb 400 frtos részvény által összesen 1.920.000 frt magasságban képviseltetnék, tehát 580.000 frttal szállíttatnék alább. Ezen 580.000 frt ellenében állna a fenti 200 drb részvénynek vétel­­ára az értékpapírok számláján 56.185 frttal, mihez képest marad 523.805 frt, és a fent kimutatott tisz­ta nyereség 5033 frt 14 kr., öszesen 529.838 frt 14 kr. könyvelésszerű elszámolása. Végül indítványoz­zuk, hogy 510.000 frt ez összegből az üzlet és sza­badalom megváltási számlának végleges törlésére a 19.837 frt 14 kr. maradékösszeg pedig a budai gyár­épület könyvszerü értékéből való leírásra fordít­­tassék. — Egerváry a jelentés felolvasása után kijelenti, hogy részéről a részvényeknek 500 forintról 400 forintra való leszállításába bele nem egyezik. A közgyűlés azonban a felszólaló kivé­telével egy­hangúkig elfogadta a tudom­ásul vett je­lentésben tett indítványokat. Az új keresk. törvény értelmében átdolgozott alapszabályokat,, mik a rész­vényesek közt előbb kiosztattak — a közgyűlés­en block elfogadta, felhatalmazván a választmányt egy­úttal, hogy a netán a váltótörvényszék által teendő lényegtelen módosításokat saját hatáskörében elin­tézze. Végül elnök előadja az Egerváry által benyúj­tott memorandumnak a lényegét, mely a gyár átala­kításáról szól; a memorandumban sok érdekes adat van. De miután az indítványozó már nem volt jelen, a közgyűlés egyelőre tudomásul vette. P­a­u­k­o­v­i­cs köszönetet szavaz az igazgatóságnak s a vezérigaz­­g­tónak. Végül következett a választás. Igazgatók­ká: Somssich Pál,­ Fest Imre, Wahrmann Mór, Brüll Miksa, Heinrich Ödön és Mechwert Endre, — a fel­ügyelő bizottságba Brüll Gusztáv, Országh Sándor, Trebitsch Ignácz, dr. Mandella Károly választottak. Üzlet- és terményt­udósitás, Budapest, máj. 3. Az értéktőzsdén gyenge a forgalom. A lanyha bécsi tudósítások tartózkodók­ká tették a speculánsokat. Az előtőzsdén oszt. hitel 141.40 vézetett, magy.hitel 128—127.50, Athenaeum 244, London 119.25 p. A déli tőzsdén oszt. hitel 140-139—138—138.50, magy. hitel 125.50—124 —123.50, pesti kereskedelmi bank 630, zálog­levele 887Is, nyereménysorsjegy 71.50—71.25, fővárosi ta­karékpénztár 99.50—99.85 p. Malmok közül Victo­ria 166, m. keleti vasút 36.50; értékek váltók mere­vebbek, német birodalmi bank 59, London 120 p. Galenaüzlet.Tartós gyenge kínálat mellett a búzaüzlet irányzata valamivel kedvezőbb volt, a for­galom azonban csak néhány kis tételekre maradt szorítva, melyek változatlanul szilárd áron keltek, más szemes életből is csak kevés adatott el fenn­tartott áron. Hivatalos feljegyzésre kötések nem let­tek bejelentve. Határidőre szállítandó búza 5 krral magasab­ban kelt. Kukoricza olcsóbb, zab változatlan. Sept. oct. 9.85—9.95, tavaszra szállítandó 10.45—10.55, kukoricza május jun. 5.45—5.55, zab tavaszra 9.35 —9.45. Meteorológiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi május 3-ról, reg­geli 7 óra. A meg­előző 24 óra alatti tünemények. A lég­nyomás mindenütt emelkedett, Trencsénben 11.2 m. m.-rel. A hőmérsék mindenütt sülyedett, Debre­­czenben 6.0 fokkal. Eső : Prága 1, Trencsén meny­dörgés, záporeső (mennyiség ismeretlen), Besztercze­­i bánya 21, Ungvár 1, Sopron 4, Bregenzben 29 m. ‘ Észlelési állomás 41 [UNK]a­i á ►> . S £ 9 'OS­­ . o -SH ------------8 2é 1iiFelhőzet iránya: erőssége Prága 764.4 1- 4.9Ny2 borult Bécs 763.8 1- 7.3m 2 Trencsén 765.2 1- 8.0ENy1 derült Beszterczeb. 763.3 f-10.2— — — Ungvár 762.7 b 9.7DK1 r. fhs. Debreczen 764.9 -10.0D 2 derült Nagy-Szeben­­ 762.0 f-13.9DK1 t. der. Orsová 761.2 1-20.6— — r. fhs. Szeged 763.3 1-11.4+ 2 t. der. Budapest 763.5 -10.1D 2 derült Soprony 763 1 - 8.6DK4 t. bor. M.­Ovár— — — — — Csáktornya 763.3+ 8-8DNy1 t. bor. Zágráb 763.14-no EK4 r. fhs. Bregenz 765.04- 45— — eső Fiume 773.14-13.0É 1 r. fhs. Póla 762 54-13.1— — t. bor. Durazzo— 11 — — m. — OrömmérS Budapesten : nappal 8, éjjel 6. 1—« A tenger Fiume, és Póla mellett csendes. NEMZ­ETI SZÍNHÁZ Csütörtök, május 4. BÁNK-BÁN. Opera 3 felv. Zene Erkel F.-től II. Endre Kőszeghi Gertrud Kvassayné. Otto Berchtold Pauli Bánk-bán Ellinger. Melinda Balázsné. Petur bán Láng. Biberach­ Tallián. Tiborc Odry. Udvarmester Széphegyi. IN Jui L U Ái I JIX A LI. Csütörtök. május 4. A vízözön. Látványos vig­sziumű 5 fel­vonásban, zenével, énekkel és tánccal, irta Csepregi Ferencz. Gábor főangyal Karikás. Manor, tündér Szivkirály Noé Szem, Kám. fiai Jafet) Együd. Sziklay E. Tihanyi. Zádor. Tiszai. Solymosi. A vízállás május hóban. A »Kis Lap« 19. száma tartalma. A kis sza­bóinas, vagy egy bátor fiúcska története. Elbeszé­lés. (VI. folytatás.) — Szarvas a patak mellett. (Vers, képpel.) — A lótusz virág. (Képpel.) — Az a förtel­mes pók ! (Beszélyke.) — A chinai fal. (Képpel.) — Kis kacsák. (Vers, képpel.) — Tigris-harcz az óriás kigyóval. (Képpel.) — Emmike. (Vers, képpel.) — Az én kis babám. Dallama Kohányi bácsitól. — Kis értesítő. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Napján ! Hol? O Időjá­rás* fölött méter­­| alatt méter 3 Budapesten4 25 száraz­ Pozsonyban3 24— » > M.-Szigeten1 22— —-> > Szathmáron0 92 —-« > Tokajban3 35— > > Szolnokon5 18 [UNK]----» > Szegeden6 53— » 2 Aradon— ___0 12» > N.­Becskereksi.— — — ± > Bezdán (Fer.es.1 — — » > Verbászos— — __ > Barcson— ___> 3 Eszéken3 05 --C­» ■ Sziszeken— ___ —­± 2 Mitroviczos4 29 ' —­felhős> Zimonyban6 30— — > O-Orsován4 92— 2> NYILT-TDE. Megjelent a „Magyar Themis“ 18. száma a következő tartalommal. A tőz­sd­ebirós­ágró­l. M­aj­or Kálmán ügyvéd­től. Kitűzött árverések ellen beadott semmiségi panaszok. — Igazságügyi levelek. S­z­e­m­l­e. (A törvényszékek reductiójáról). Jogesetek. (­Syndicatus. Ha a lefoglalt tárgyak­ elvitettek az ár­víz által, kit terhel a kár !i Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Legközelebbi csődbejelentési határidők.) — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykereseti felhívások. — Árverések.) — Külön melléklet: A »Döntvények Gyűjte­ményeinek egy éve. Margit - sziget. Alólirottnak van szerencséje Budapest mélyen tisztelt közönségét értesíteni, hogy az alsó vendéglő a Margitszigeten szombaton f. hó 6-án megnyittatik. A naponkénti katonai hangversenyek báró Rodich cs. kir. gyalogezred zenekara által, Faulwetter karmester ur vezénylete alatt tartatnak. Az eddigi számos látogatásért legmélyebb hálámat ki­fejezve kérem ezentúl is szives megjelenésüket, a legfigyelme­­sebb é­s pontos kiszolgálát biztosítása mellett. Mély tisztelettel Schneider János vendéglős. ígérvények magyar sorsjegyekre a f. hő 15-diki húzáshoz, főnyeremény 150,000 16,000, Itt kaphatók L­u­e­ff illetszertárában Budapest, Dorottya- 735 1—3 utcza 3 szám. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzési május 3 rév a ■5-* ✓ &r*éfc**6f** réve tartva. II| t­H é­k ; * 9­1 í «V«! S-íí-J-js. 3ada-ó-:ti<lo»J »» 10' ^pódium és (iiontliwt. •40 10 97 25 97 75 10 Iparback 43 — 44 — 600 Szeszgyár 1. magy­a. 90 -95 -SCI 3 Buda! k t bank 109 -111 2­ K K551. és I 45 48­­ J 600 * ?03ti ker. b@nk 630 -635 -10? Alagút........................... 49 — 51 — — ‘— 209 . Füsti iparbank 150 155 -20= Tégla­gyár — — ____ 68 50 69 50 vx . ?est-feud*l kóti. Tégla­gyár Budapesti— . * 71 25 71 50 xnűvesbank *9 — 40 — # K Tégla és mészéff. újlak* 35 .37 - ! — — ------­„ Sir. t. o. m. h.int ~ .. — — ff./­ríffl.gyís- Kőbényai . . 19­40­­ -- ---— 140 B Baranyai t.ésh.bi —. —— 98 — 100 — 100 140 „ Debr. kér. bánk­­ I. Erdélyi bank— ■“ — Záloglevelek: 75 50 76 50 101 3 Biharra, kar.­ip Me«. SSSdhKslím. f.V»“0 85 * „ 86 7» 74 — 74 50 és term. h.bank— — — „ araov vagy er.iaí * Jelzálogbans SVpVc Nyug. mb. Jzb. Spr. 6V 95 — 96 — 7« 50 75 3ß«rb­id.bnyogt.— — 79 10 80 — 74 — 74 5 .o ?fts­ 8alal nb. Báazjagr—­­— — _ —* — ■ 140 *'akt­iv éust.: Földgyhizt—_ — — Megy. élt. fdh. rvt. J»/. — — — — 75 50 75 — 60 „ Gödöllői . .— — -„ . . eyl— — — — Ifcö „ Országos közp Foútváros! takar. pt* 1­ Y 87 75 88 73 — 73 50 Jón -Juli ft0/, . 72 — 73 — Peat! keresk. bank 88 7, 89 —, 65 25 65 50 1000 Festi I. hazai . 2070 2080 Szebeni földh. int. , — -~ --— Pest-Budai fő­., 98 75 99 — Kfcbl­t. «HO. tel. **» 89 50 90 — 69 50 70 — 100 r Pesti külváros! . 42 — 43 — 69 50 70 -a»­ , Pakrac-Daruca Kutinyi kor, tp . ■mm Ulsőbbségek. 109 50 110 — 140 gseni-Andr«J­___ — — 300 éjszakk. p. . . 5 117 -118 — 30 Erdélyi . . __— — — i • » s. . • Magy. eal. v»$p. 5— — *­128 50 129 50 s! „ Ujpseli . . . ____ -. — 300­— 128 60 129 50 ^ ill. budai polg. * — — — _ 200 I. Érd. n­­. 6*7, is ft !«•— — — 87 — c Ozeil tkp. »gr— — *00 Vág völgyi vasp. . .— — llomi­ok Aradi gőz­ .— — — Pétsí-budai láanzh. 6 84 — 84 50 55-. a Concord! a . 205 -210 -Ißt« Horsod-Misk. malosr. . 186 -— 12 — 1020 — 64 — 802 _ 48 m 3orsod-Miak« . — .. -----­>ft Buda pesti m*V>zn 6— — 1015 — 60 — 298 -too Erzsébet. 30 — »SÍ — ;2 Pannónia gőzm-Joo 6­1— 160 Luisa 123 — 125 — 20 Kőn«. 1« téglát, köt. 6 > 50 51 „ Temesvári gőz­— — 101 S £ olu. é* sütők. 292 294 -Pénznemek. m « Sangyrmal«» . 18«) 790 — 5.65— 65 67 sin , Viotoria . ; 66 -168 -Gawsárf arau* 5 62 -500 a J. Buda-paail 745 750 Onatr.-magy. £ fala* ifc-an 9.55 — 9.58- - , Budai gyírta!«p— — •• 3?0 frankos arany . 9.55 — 9­58— 184 — 185 _ 1 vrc . Pannoni* 585 -590 0?ztr. és »nauvar eafUr 103.— 103 50 80 éfilOtársl­<Iat! Pesti . . — -— Német b.jegyek 100 mérk. 59 — 59­2 j 300 * Pesti Oo tage —__ — — *00 feerfősőde I. magyar . 310 — 315­­ Váltók. too Pertéihizlalb­ .... 123 — 125 — 36 50 37 — too Tftavvr.y .Athanaaunt" . 244 — 245 -4 Atgsb. 100 dein. oíáö— — 500 455 — 466 -4 Berlini 100 márk után 58 30 68 10’ soo „ „Franki. -T£m<"— -------4 Franki, a M. 10«. dn. ft aty 68 30 58 40 51 H 60 52 14 75 500 Ganz éji táraa-fé!« va.sön h 105 -110 -4 Hamb 100 de. b. Mun k­a«,c 58 80 58 40 ICO *00 3aohwii>dt-féle.... 199 — 200­­5 írondon 100 fut Sterling u. 11» 75 120 — Gyógyintézet I. assg.— 4 Milano 100 Lir. nova« Ital> 47 20 47 30 «23 50 124 50 35 - 44 SI 60 Kerzsk.-test. épület ® . . ?£ átrai bányarész — — “14 (Franc) után . . . Pari-» 100 franc alá* Wo Possocyi papírgyár . .— — 4 Berlin 100 márkért .— -- ~ — Rima-Murányi bányatárs 4900 — — — 44 too Gyapjú mosó és biz. 1.1«. 100 — 102 -Nem-hivatali rés«, IOC &aigó-Tarjáni kőpzél>. 60 -61 — 15 50 16 — IOC 200 „ vasöntöde. ashliek-féic? vasöntöde . 13 -76 -36 — 78 A^adl kar. sank b<t£ . 200 Soda és vegyáru gyár . - —­200 Hotel réczv tár*. . 200— -- _ 23 -24 — 200 Sóska**, kőbánya . . . 75 — 78 — 300 Securitas .... 300 s II Irlékjof ii 100 120 800 200 100 100 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 200 100 80 100 ICO 200 100 160 89 80 100 100 100 60 Államadósság. &5*gyar vasút! kölcsön „ gömöri államva&üíi r záloglevél 6% . . II. kat. vasút II. kib. a sorsjegykölcsös X81 lkl magy. államkelv 1873 ki­s * *878­ ki­m. fcta. kinesfe wfc £ 874­ ki­s * Föridteherm. ac­.v. magy. a „ 2867. *ór. B „ tomes­ ö 1807. zár. .e „ horv.ofss. „ * erdélyi . Magy. jelz. olb. villa.kötv. *v»őilőáéz»me vélt*­ köt?. Outráh ál.-aács. pap. j­j­a ezüst kam. Jan. Jul. 6% * • B­eaflat kam. apr.gkt.5 cyc Kisors. 1880-ból 6 #00 frt „ 1860-b­ól a 106 frt „ 1­804-ből a 100 frt s XC64-ből a 62 frt Fas­vár. köt«.1871-W­0V# Részvények. 8 Cet SÁrs«* AHm, vtesi­ bS.­­• , I. magyar . . 0 . Haza . . . „ „ Pannoni* . . 0 , Pásti . . » , „ Hunnia . „ B Unió . » „ „ Tissa . . • Vas?, i Past-Bare«i . , Pásti kisúti . . a Budai közúti , UjpetriKák.levél.­; * Alföld Finmat . . « Éjszakkeleti . . . Magyar kert! . . !. Erdélyi . . . a Déli.......................... * Budai hegypá’ya . B­ecske ?. * ’Art.i­­ .man.hitel fr. a Angol-magytr . , 3 Által. magy. hitelű. „ Franho-mangyas « (1 M. ált. földh. r.távi. a Magy. jelz. hitelh. e Kish. földhitelist. 0 Ny. J. bit. Sopron 8 Takar .és hit.­agy?$t .­ny i’rt. kat. h. is». Iparbank . . Budapesti népbank Termény. Minős. I hectol. I Ar 100 kilogr. Minős. hectol. Ar 100 kilogr. Termény. Minőség hectoli* terben Ar 100 kilogrammként. Búza bánsági öreg n n » ni* n n un „ n tiszavidéki, n nn n I» » *» » » n­ pest-vidék.„ * n» in i » « » ! , fehérmegye. j * » » ; • * » m m n » bácskai » 72.8 10 25-10 35 73.7 10 45 10 65 Rozs.......................... Öreg 70—71—72 ----7 80 74.6 10 75—10 95 75.5 11 2 S—*11 50 60—62 — 6 30 76.4 11 60 11 70 77.3 11 85-12 05 Arp. t»k»rményne k r. 68.3 12 15- 12 25 79 2:------ — 62—63.7 — 6 90 72.8 10 60 - 10 70 73.7 10 90-11 10 * malátánakn 74.6 11 20-11 40 75.5 11 60 -11 85 36.4—40.1 -----9 46 76.4 11 90-12 10 77.3 12 15—12 30 Zab ...n 78.3 12 40 -12 50 79.2 —— — 74.7 72.8 10 10 10 73.7 10 20—10 30 Tengeri bánáti­aj 74.6 19 50- 10 70 75.5 10 90—11 15 72.8 ------6 25 76.4 11 35-11 50 77.3 11 60—11 80 másneműn 78.3 11 S0 -12 — 79.2 ------ ---72.8 10 50-10 70 73.7 10 90-11 10 , •n n 74.6 11 20 11 40 75.5 11 00-11 85 Répcze káposzta 76.4 11 90 12 10 77.3 12 15 12 30 [UNK] — • 78.3 12 40—12 50 79.2— bánáti . 72.8 10 50 10 70 73.7 10 90—11 10n n 74.6 11 20—11 40 75.5 11 60—11 85 76.4 77.3 Köles . . .9 N ------8 05 ------6 74 ------9 64 ------5 40 -—5 35 mm*

Next