A Hon, 1878. június (16. évfolyam, 132-157. szám)
1878-06-11 / 140. szám
140. szám. Xvi. évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1878. Kedd, junius 11. Kiadói hivata.1. Barátok tere, Athenaeum épület földszint Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . .............................6 frt —kt. 6 hónapra......................................12» — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint ... 1 » — »z előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Előfizetési felhívás a HOT XYI-dik évfolyamára. (A »Hon« megjelen naponkint kétszer.) Előfizetési árak : Évnegyedre...................................... 6 frt Félévre.................................................12 » Egy hónapra....................................... 21 Az esti kiadás postai külön küldéséért fölülfizetés évnegyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre a »Hon« kiadóhivatalába (Barátoktere Athenaeum-épület) küldendő. A »HON« szerk. s kiadóhivatala. Budapest, június 10. A kettős ünnep politikai eseményét a német kormány azon elhatározása képezte, mely a reichstag feloszlatására van irányozva. A szövetségtanács határozatát Bismarck indítványa iránt nem hozta ugyan meg még a táviró, az azonban sohá nem késhetik s affirmativ minősége iránt sem igen lehet kétség. A »N. A. Ztg.» az uj választásokat julius közepére helyezi kilátásba. A német lapokon szenvedélyes harczok előjelei észlelhetők s az egyhangú megbotránykozás érzülete, mely az utóbbi merénylet miatt még minden rétegben állandón nyilatkozik, nem fojtja el az abban való határozottságot, hogy a pártok készek Bismarck esetleges ellenük irányzott föllépésével megküzdeni. Különösen a nemzeti szabadelvűek egy részére áll ez, kiknek az N. A. Ztg. már nyilván megüzente a háborút. A congressushoz nem igen hozott újat a legutóbbi napok postája. Sokkal régebben készül eme illustris testület összeülésére Európa, hogy sem közvetlen bekövetkezése előtt akár heves érdeklődés, akár vérmes reménykedés fűződnék hozzá. Politikai színjátéknak nézik, melynek kimenetele iránt — azt hiszik — csak azok nincsenek tisztában, kik a kuliszszák titkaiba nem avatják be. Vájjon igazuk van-e? Gorcsakov eg múlt szombaton indult útra a congressusba. Az ő részvétele a congressuson — mondja a »D. Tel.« bécsi levelezője — nem nagyon fogja előmozdítani a békepárt kilátásainak megvalósulását. Az ő egyénisége a keleti kérdésben kezdettől fogva mindig kedvezőtlen benyomást gyakorolt. Példátlan az, hogy az orosz kancellár a nagyhatalmakkal való érintkezésben mily messzire vitte a kétszínűsködést és Bécsben valamint kétségkívül más fővárosban Gorcsakov oly érzelmeket kelt, melyeknek nincs semmi közük a rokonszenvvel vagy bizalommal. Mikor Suvalov lett első orosz teljhatalmazott gyanánt megnevezve, ezt egész Európa kedvező előjelnek tekintette ; a legtöbben azt hitték, hogy Oroszország a politikában más útra fog térni, s hogy fölhagy a rendszeres bolonditással, melyet idáig követett. De most Gorcbakov föltámadt hallottaiból s igy e hit meg van ingatva. Bécsben azt hiszik, hogy e congressus két hét alatt befejezi működését. A 60 milliós hitel fedezéséről szóló törvényjavaslatot az osztrák felsőház is elfogadta. A császári szentesítés nyomban következett, úgy hogy Andrássy a kívánt hitellel a zsebében mehet el a congressusra. Jellemző, hogy az osztrák felsőházban a törvényjavaslat fölött nem volt semmi vita, csak a bizottság előadója , báró Winterstein mondott annyit, hogy a bizottság elfogadásra ajánlja a javaslatot, mert meg van győződve, hogy itt valóságos rendkívüli szükséglet fedezéséről van szó. A bécsi tőzsdén szombaton már azt beszélték, hogy az osztrák pénzügyi igazgatóság a pénzműveletet egy pénzügyi csoporttal megkötötte. Az N. tr.Pr.f azonban arról értesül, hogy e hér korai, idáig csak előleges megbeszélés folyt e tárgyban s egyelőre csak arról volt szó, hogy a közös alapokból Ausztriát illető 13,7 millió értékpapírt vegye át a consortium. -- A képviselőház június hó 12-én, szerdán d. e. 11 órakor érdemleges ülést tart. A congressusra már pár nap előtt elindult Ristics, ki Dragajevics altábornokkal és Bétám külügyi titkárral fogja Szerbiát a congressuson képviselni. Most Ristics már Bécsben van s útjáról a »P. Corr.« ezt irja: Risztics Milán fejedelem megbízásából elsősorban oda fog működni, hogy barátságos megegyezést létesítsen Szerbia és az osztr.magyar monarchia közt. Szeretné Andrássy gróf támogatását megnyerni Szerbia aspirálójának. Hír szerint a sztpétervári kabinet kívánságára megy Risztics Berlinbe. Két napig időz Bécsben és az osztrák-magyar uralkodótól is kihallgatást kér, hogy az ő jóakaratát is megnyerhesse Szerbia ügyének. Ristics Milán fejedelem sajátkezű írását viszi Vilmos császárnak s három db nagy Tako vo rendjelet is visz, egyet a német császárnak, egyet a német koronaörökösnek s egyet Bismark lgnek. A szerb rendjelek elfogadását a mondottak részéről Brag gr. által már tudatták a szerb kormánynyal. Ristics elő fogja terjeszteni a congressusnak Szerbia kívánságait s mint félhivatalos forrásból jövő hírek mondják, idáig Oroszország, Németország és Olaszország képviselői fogják a congressuson támogatni. A szerb miniszterelnöknek elutazása előtt hosszabb értekezése volt a nagyhatalmak képviselőivel Szerbiában, nevezetesen Jonini olasz és Jetuingham angol követtel. A szerb kormány reménye, hogy a congressus el fogja ismerni Szerbia függetlenségét s hogy Szerbia jelentékeny területnagyobbodást is fog nyerni. Szerbiának ez idő szerint 32,000 embere van hadilábon és pedig 27,000 ember az újonnan elfoglalt területeken és 5000 ember részint a Jávornál, részint a Drinánál. Az indiai csapatokról a »Pol. Cor.« azt híreszteli, hogy cholerát és typhust hoznak magukkal Európába. A »Marawall« nevű hajón, mely ápr. 28-án hagyta el Bombayt és máj. 21-én ért a szuezi csatornába, két európai orvos cholerában meghalt. E hajón több choleraeset nem fordult ugyan elő, de máj. 2- án már egy szállító hajó is érkezett a szuezi csatornába, melyen 3 cholerás beteg feküdt. A hajót Szuezben letartóztatták, míg a nemzetközi egézségügyi bizottság ügyében határozatot nem hozott. A »Clydestale« nevű hajón, mely Adenben megállt gépének kiigazítása végett szintén fordult elő 5 cholera-eset. Az osztr.-magyar Lloyd »Ettore« nevű hajóján pedig, mely 800 katonát szállított Soriába, egy ember meghalt typhusban, harmincz pedig megbetegedett, kik közül 10-et Alexandriában kórházba vittek; ezek közül kettő azonnal meghalt. Alexandriában e szerint typhus, Máltában cholera uralkodik. Szlávy párbeszédea magyar delegáczióban. Vasárnapi reggeli lapunk távirata ismertette a magyar delegáczió utolsó ülését. Pótlólag közöljük Szlávy elnöki párbeszédét, mely következőleg hangzott: T. országos bizottság! Az ő felsége által szentesített határozatok kihirdetésével harmadszor és ez alkalommal úgy hiszem, véglegesen fejezi be az országgyűlés jelen ülésszakára a közös ügyek tárgyalására választott országos bizottság ismételve félbeszakasztott üléseit. A közszolgálatban fél század óta nem lankadó buzgalommal működött, mindnyájunk által mélyen tisztelt elnökünket gyengélkedő egészségi állapota az utolsó időben közsajnálatunkra akadályozván tisztének teljesítésében, én reám háramlott a kötelességét abban helyettesíteni. Ha és amennyiben sikerült föladatom, azt egyedül a t. országos bizottság irányomban mindig tanúsított jóindulatának és szíves támogatásának tulajdoníthatom. Fogadják t. tagtársaim ezért mélyen érzett hálámat. Könnyítették tanácskozásainkat a közös miniszter urak és közegeiknek azon készsége és előzékenysége, melylyel a kívánt adatokat, felvilágosításokat és magyarázatokat szolgáltatták. Gyorsította tárgyalásainkat és lehetővé tette azoknak aránylag rövid idő alatt történt bevégzését az albizottságok előadóinak és az országos albizottság jegyzőinek alapossággal párosított gyors munkálkodása. Úgy hiszem, felhatalmazva érezhetem magamat az országos bizottság nevében mindnyájuknak mindnyájunk köszönetétét kifejezni. T. országos bizottság ! A jelen ülésszakkal a delegációk bevégzik működésüknek 10 éves ciclusát. Ha a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságoknak az első ülésszak alatt meg kellett küzdeniük az intézmény újdonságával, a kezdet nehézségeivel, az utolsó ülésszak alatt találkoztunk Európát foglalkoztató kérdésekkel szemben el nem utasítható rendkívüli követelményekkel, a monarchia két fele között a quóta és vámszövetség iránt még mindig függőben levő egyezkedés miatt oly helyzettel, melyet a törvény előre nem látott és ennélfogva oly kérdésekkel, melyeknek megoldására a törvény betűje támpontot nem nyújt. A delegációk bölcsességének sikerült akkor, sikerült most is, legyőzni a nehézségeket, azok között eltalálni a helyes utat és bizonyságot tenni arról, hogy a delegátiók intézménye képes megfelelni feladatának, gyakorolni az alkotmányos ellenőrzést a közös kormány irányában, számon kérni tetteit, mérsékelni követeléseit a monarchia pénzerejéhez képest, befolyást gyakorolni a közös kormány által követendő irányra anélkül, hogy annak mozoghatási szabadságát kelletén túl korlátolta, anélkül, hogy a monarchia tekintélye, súlya csorbát szenvedett volna. (Helyeslés.) A földgömb, amelyen élünk, annak minden szerves és szervetlen lénye, annál inkább minden emberi intézmény örökös fejlődésnek, változásnak, átalakulásnak van alávetve. A természet ezen örök, kérlelhetlen törvénye alól a delegációk intézménye sem fogja magát kivonhatni. Az idők folytán fejlődni formában és hatáskörben változni fog ez is. De bármikép fejlődjenek, bármivé alakuljanak át a monarchia közös érdekeinek intézésére hivatott testületek, bármilyenek legyenek a formák és a határok, melyek között mozogni fognak, nem ezek, hanem a szellem, mely őket vezérlendi, fog életrevalóságuk fölött határozni. (Helyeslés.) Reméljük és higyjük, hogy a monarchia népeiben mindig élénk és uralkodó lesz az a szellem, mely szükséges arra, hogy erős, hatalmas legyen a monarchia, boldog és dicső fejedelme. (Élénk éljenzés.) A német birodalmi gyűlés feloszlatása. A feloszlatást a szövetségtanács előtt szóba hozó javaslat igy hangzik: Berlin, jun. 6.1878. Fölismervén a veszélyeket, melyek államot és társadalmat fenyegetik egy az erkölcsi és jogi szempontokat lábbal tapadó érzület terjedése következtében, az egyesült kormányok indíttatva érzék magukat, hogy a múlt hó 11-én ő felsége a császár ellen elkövetett merénylet alkalmából javaslatot nyújtsanak a birodalmi gyűlés elé, a szocziáldemokrata kihágások elhárítása czéljából. A birodalmi gyűlés e javaslatot elvetette. Időközben egy második, ő felsége a császár ellen elkövetett aljas merénylet újabb megrendítő bizonyítványát szolgáltatta annak, hogy amaz érzület máris mennyire terjedt, s mily könnyen gyilkos cselekedetekig ragadtatja magát. Újból s növekvő komolysággal áll hát a kormányok elé a kérdés, minő intézkedéseket kell az állam s a társadalom uralmára foganatba venniök. Szemben az e hóban elkövetett merénylettel, a szövetséges kormányok felelősségét a jogrend fentartásáért az imént említett javaslatnak a birodalmi gyűléshez való benyújtása nem fedezi. A porosz királyi kormány legalább azon nézeten van, hogy a törvényhozás útján az azon előterjesztés által jelzett irányban most már tovább haladni kötelesség. Azon állásfoglalás után, melyet a birodalmi gyűlés többsége az említett javaslat irányában tanúsított, nem lehet arra számítani, hogy annak, vagy vele azon egy alapon nyugvó javaslatnak ismételt benyújtása a birodalmi gyűlés alakulási módjának azonossága mellett jobb eredményt tüntessen fel. Ily körülmények közt tanácsosnak látszik a birodalmi gyűlés feloszlatásával új választásokat rendelni el. A porosz királyi kormány e rendszabályt annál is inkább ajánlhatni véli, mert azon irány ellen, amelyben a birodalmi gyűlés szónokai részéről esetleg jövendő előterjesztésekre nézve támogatás ígértetett, elvi kifogásai vannak. A kormány ugyanis nincs azon nézetben, hogy a szabad mozgás azon mértéke, melyet törvényeink megadnak, a maga egészében korlátolást igényelne; nem tartaná sem helyesnek, sem hasznosnak, az általa kívánt elővigyázati rendszabályokkal más törekvések sújtását, mint amelyek a fennálló jogrendet veszélyeztetik ; azt hiszi, hogy csakis a szociáldemokrata törekvések azok, melyek ellen utalomra szükség van, tehát csakis ezek ellen kell intézni a védekezést. Aláíírott ennélfogva vonatkozással az alkotmány 24-ik czikkére, bátorságot vesz magának a következő javaslat benyújtására . Mondja ki a szövetségtanács a birodalmi gyűlés föloszlatását. Aláírva : Bismarck. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« ezt a következő megjegyzésekkel kíséri: Mint halljuk, már az 5-diki minisztertanácsban hozatott a határozat, hogy a porosz kormány a szövetségtanácsban a birodalmi gyűlés föloszlatását hozza javaslatba, s a szövetségtanács 6-diki ülésében a porosz fölhatalmazott meg is tette (először szóval) az ebbeli indítványt. Alig szenved kétséget, hogy a szövetségtanács Poroszország javaslatát elfogadja, s e szerint a birodalmi gyűlés feloszlatását legközelebbb kimondja. Mihelyt ez megtörtént, késedelem nélkül kihirdetik a választásokat, melyek körülbelül július közepén fognak megesni, s a választások után amily gyorsan csak lehet Össze fog ülni az új birodalmi gyűlés. Az alkotmány ide vonatkozó intézkedései így hangzanak: 24. czikk. A birodalmi gyűlés törvényhozási időszaka három évig tart. A birodalmi gyűlés ez idő alatt való feloszlatására a szövetségi tanácsnak a császár beleegyezése mellett hozott határozata szükséges. 25. czikk: A birodalmi gyűlés föloszlatása esetén a föloszlatástól számított 60 nap alatt össze kell hívni a választókat, 90 nap alatt pedig a birodalmi gyűlést. Francziaország keleti politikája. A franczia képviselők kamrájának e hó 7ki ülésében nyilatkozott Waddington az általa követett politika iránt. Az érdekes nyilatkozatot, az azt megelőző parlamenti jelenettel együtt, következőkben ismertetjük: Leon Renault: A páriáimai ülésszaka vége felé jár; a nagyhatalmak képviselőit Németország Berlinbe kongressusra hívta össze. Francziaországot is meghívták, s mi elfogadtuk azt. Fontos érdekek felett határzandanak Európa képviselői. Oly kérdéseket fognak tárgyalni, melyek kétségbeejtőknek lennének mondhatók, ha nem fognának emelkedett, emberies és határozottan békés szellemben elintéztetni. E pillanatban szükséges tudni, hogy Francziaország minő politikát fog ajánlani s követni a kongressuson. Francziaország békét kíván saját magának , azt kíván Európa minden hatalma érdekében. (Taps). Azért reméli, hogy Francziaország kormánya a kongressuson ily irányban fog hatni. (Taps.) Waddington külügyminiszter emlékeztet arra, hogy már május 9-én ígért e tárgyban nyilatkozatot, mit most annál nagyobb örömmel tesz meg, mert a történt nyilatkozatokból azt remélhetni véli, hogy külkérdésekben minden franczia egyformán érez. (Taps.) A múlt télen — folytatja — komoly események mentek végbe a Balkán félszigeten. Oroszország hadereje hosszú ellenállás után végleg legyőzte Törökországot s egész Konstantinápoly kapuiig hatolt. Nagy izgalmat keltett ez Európában, főleg Angolországban, s pillanatnyira attól lehetett tartani, hogy ez izgalom összeütközésre vezet. Minő volt akkor Franciaország helyzete, mi a franczia kormány kötelessége ? Francziaországot fő-főérdek csatolta a béke fentartásához. Elhatározta volt, hogy a béke nagy munkájához fog hatalmas vasúthálózatot épít ki; tökéletesíti iskoláit, egyetemeit, s e czélból nagy áldozatokat is hoz; ezen fölül el volt foglalva katonai intézményeinek reformjával s igy nagy okok tették rá nézve szükségessé a béke fentartását. Ezen évben egygyel több oka is volt rá: az egyetemes kiállítás. (Tetszés.) Ily helyzetben voltunk, midőn nyilatkoznunk kelle az Európát foglalkoztató nagy kérdések iránt. A kormány a congressust megelőző tárgyalásokban nem szűnt meg egyenlőn barátságos hangon beszélni London és Szenpétervár felé, buzdítván mind a két kormányt a nemzeti elkeseredés kerülésére. Múlt február végén Ausztria Magyarország kibocsátotta a congressusra való meghívást. Mi e meghívást haladéktalanul elfogadtuk, mert a béke fentartására megkísérthető eszközök közt ez látszott leghatályosabbnak. Elfogadtuk tehát habozás nélkül, de két föltétel mellett; az első, hogy az 1856-os szerződést aláíró minden hatalom részt vegyen abban; a második s fontosabb föltétel az volt, hogy ne kerüljön szőnyegre más tárgy, mint ami természetesen és egyenesen összefügg a jelen háborúval (Tetszás) vagyis nemcsak hogy nyugati dolgok ne kevertessenek abba bele, hanem még oly kérdések se, mint Egyptomé, Libanonés a Szentföldé. (Tetszés). E föltételekben is Francziaország érdeke, főleg azonban Európa átalános érdeke vezetett bennünket. Megértette ezt s ennélfogva elfogadta föltételeinket kivétel nélkül minden állam. Francziaországnak a béke fentartását igénylő nyilvánvaló érdekén kívül még valami sarkall bennünket a congressuson való részvétel elfogadására. Nem feledhetők el, hogy az 1856-ki és 1871-ki egyezményeket aláírta Francziaország is, s ennélfogva nem engedhetők meg, hogy ez egyezmények az összes aláíró hatalmak beleegyezése nélkül módosíttassanak. (Igen helyes!) S annyira hívek maradtunk ebbéli politikánkhoz, hogy bár elégszer felszólíttattunk, mondjuk el nézeteinket a san-stefanói egyezmény részletei felől, megtagadtuk ennek teljesítését, arra utalván, hogy ez a congressus feladata, s amíg remény lehet rá, hogy a congressus összeül, Francziaország nem nyilatkozik. (Élénk tetszés ) A congressus megnyitása iránt való tárgyalások különböző fázisokon mentek át. Az osztrák-magyar kormány kezdte, azután a berlini kabinet vette kézbe őket, s hála a béke érdekében való tevékeny föllépésének, szerencsém van jelenthetni, hogy azok sikerre is vezettek. A másodrendű kérdésekben, minő a congressus összeülésének helyi megválasztása, engedékenyek lehettünk, mert ezek jelentéktelenek voltak a főfontosságú érdekhez képest, mely a congressus létrejövésében s ezzel a béke fentartásában nyilatkozott. (Élénk helyeslés.) Végre sok apró nehézség után megegyezés létesült a meghívók szövege iránt, melyet a berlini kormány bocsátott ki. Azt, mely neki volt szánva, a kormány nyolcz nappal ezelőtt megkapta. íme szövege : (Olvassa a meghívót, mely azonos azzal, mely monarchiánkhoz intéztetett, s melyet akkor közöltünk.) íme önök látják — folytatja — hogy hosszú tárgyalások után az egyezmények tiszteletben tartá-sának, az európai együtthaladásnak politikája került felül s a san-stefanói egyezmény a maga egészében kerül a congressus elé. Ez volt az árpolitika, melyet mi kezdettől fogva támogattunk. (Élénk helyeslés.) A franczia kormány következőleg felelt a berlini kabinetnek : Páris, jun. 4. 1878. Nagykövet ur ! kitűnőséged egy tegnapról keltezett tudósitványban szives volt közölni velem, hogy Németország császárának kormánya, az osztrák-magyar kabinet kezdeményezésével megegyezőleg, az 1856-iki és 1871-ki egyezmények aláíróihoz felhívást intéz, hogy javasolja nekik, hogy Berlinben congressusra gyűljenek össze, ott megvitatandók a San Stefanóban Oroszország ésTörökország közt kötött előleges béke pontjait. Ő felsége kormánya hozzá tette, hogy e meghívást elfogadva, belenyugszunk a san-stefanói szerződés egészének szabad megvitatásába s készeknek is nyilatkozunk abban részt venni. Jelentést tettem e közleményről a köztársaság elnökének, s fel vagyok hatalmazva késedelem nélkül közölni kitűnőségeddel a franczia kormány elhatározását. A berlini kormány tudja, hogy midőn legelőször volt szó congressus vagy conferenczia összeüléséről, mi nem haboztunk megígérni Francziaország ahhoz való hozzájárulását.Mi amennyire tőlünk függ, meg akarjuk könnyíteni Oroszország s az ottomán porta közt a béke helyreállítását, valamint a jó összhangnak a többi hatalom közt való fentartását. Arra szorítkoztunk hát, hogy elfogadó nyilatkozatunkat csak azon föltételhez kötöttük, hogy a congressus elé csakis egyenesen és természetesen eredt kérdések tartozzanak, s hogy eme gyűlés programmja e szerint legyen határozottan megszabva. Hogy álláspontunkat tisztábban meghatározzuk, s meglevőn győződve, hogy Európának is érdekében van inkább megszorítni, mint kitágítni a tanácskozás terrénumát, névleg is megjelöltük Egyptom, Syria, és a Szent helyek kérdését,melyeknek vitán kívül kell maradniok. A felhatalmazottak munkálatának különleges és meghatározott anyagául a san stefanói egyezmény pontjait jelölvén ki, a berlini kabinet ajánlata úgy írja körül s úgy határozza meg a rájuk ruházandó feladatot, hogy az teljesen kielégítse s megnyugtassa azon gondolatunkat, melyből a fentebbi fentartás eredt. A franczia köztársaság kormánya tehát elfogadja a meghívást s mi kifogást sem tesz a jul. 13-ra szánt időpont ellen. (Élénk helyeslés.) A congressusra bizonyára kényes, nehéz föladat fog várni. Ha múlt május 9 ikén azon alapos reményt ápoltam,hogy a béke fönn fog tartatni,most azt mondhatom, hogy e remény azóta szinte bizonyossággá vált. A fejtegetések, melyeket elmondtam, nyilván mutatja, mi volt a kormány politikája öt hó óta. Francziaország becsületét, méltóságát, érdekeit mindig megóvta az. Csak Francziaország békéje, semlegessége, s az európai egyezmények és érdekek tiszteletben tartása czéljából tettük, amit tettünk. Ezt mondtam május 9-én s ezt bizonyítottam be ma. (Élénk helyeslés.) Francziaország elmegy tehát a congressusra, nem közönyösen, mert európai nagy érdekek iránt nem lehet közönyös, hanem azzal a tekintélylyel, melyet az elfogultságtól való teljes mentesség ad, azon határozott akarattal, hogy föntartja a békét, főn semlegességét, az európai nemzetközi jog mély fölérzése mellett. (Élénk helyeslés.) Meg fog emlékezni arról, hogy a bolgárokon kívül más keresztyének is vannak a Balkán félszigeten, s hogy vannak ott más fajok is, melyek megérdemlik Európa érdeklődését. (Élénk helyeslés.) Ezt akartam mondani a kamrának. Remélem, hogy helyeselni fogja e politikát s azon perezben, melyben Francziaország első meghatalmazottja Berlinbe megy, szavazata által megadja neki az e nagy feladathoz szükséges erőt. (Ismételt taps.) Remélem, hogy a kamara Francziaországnak folyton azonos érdekei által ösztönözve, helybenhagyása által pártkülönbség nélkül megadja nekem az erőt, melyre szükségem van. (Élénk taps.) Leon Renault kijelenti, hogy a miniszter hazafias, határozott s egyenes nyilatkozatai után a kamara egyhangú érzelmeinek vél kifejezést adni, midőn a következő napirendet javasolja. A kamra teljes bizodalommal fogadja, a külügyminiszter nyilatkozatait, s bizonyos lévén ben, hogy a cselekedeteit a béke, Francziaország semlegessége, Európa átalános érdekei fogják irányozni, napirendre tér. D r e o 11 e (bonapartista) kijelenti, hogy elfogadja e napirendet. Erre szavazás következett s Lion Renault napirendjét egyhangúlag (495 szóval) elfogadták. (Taps.) Az egyetemes tanítógyűlés 50-es bizottságának ülése. A második egyetemes tanítógyűlés által kiküldött 50-es bizottság, mely jelenleg a magyarországi néptanítók legjelentékenyebb testülete, tegnap és ma tartotta ülését a népnevelők pesti egyesületének helyiségében. A fővárosi tagokon s hallgatókon kívül vidékről 7-en jelentek meg : Fuchs és Schneider Pécsről, Wargha Nagykőrösről, Böszörményi Kecskemétről, Ferenczy Szegedről, Sipos Komáromból s Györffy Iván Esztergomból. Az elnöki tisztet Péterfy Sándor, a jegyzőét Steiner viselte. Komjáthy György tag halálának jegyzőkönyvben megörökítése után az Eötvös-alap ügye tárgyaltatott. Luttenberger jelentése egész örvendetes adatokat tartalmaz. A múlt 1877-ki bevétel 2501 frt 19 fr csaknem kétszer annyi, mint a megelőző évben volt. Ezen összegben mintegy 400 frt különféle tankönyvek elárusítási százalékaiból folyt be. A jelen évben — különösen a terézvárosi kör báljából — már eddig is nagyobb összeg gyűlt be. A mai napig az alap vagyona 4361 frt 79 kt. A kiadott naptárból is van csekély nyereség. Az alap 1050 frtot osztott ki ösztöndíjakra s segélyezésekre s e tekintetben tett indítványai hosszas vita után változtatás nélkül elfogadtattak. A központi gyűjtő bizottság ezen évben 15 ülést tartott s köztük Esztergomban s Békés-Csabán is. Bálint Mihály, Wargha s Böszörményi tagoknak különös buzgóságukért köszönet nyilváníttatott. Az alap részére sorsjáték rendezése mondatott ki. A központi gyűjtő bizottság tagjaivá Dusovszkyné, György Aladárné, Zirzen Janka, Fettig, Hönigsfeld, Rozaminth s Sebestyén választattak meg. Az egyetemes tanítógyűlésnek ezen évben megtartását az ötvenes bizottság is egyhangúlag óhajtja, a pécsiek szerették volna ugyan, hogy a dalárda ünnepe miatt pár nappal későbbre tétessék, de miután az előmunkálatok egy része már megtörtént, a többség ezen indítványt elvetette. A gyűlés főtárgya az egyetemes tanítógyűlés napirendjének megállapítása volt. Reggel ezek közt csak az első tétel végeztetett el. Az eredeti javaslat volt egy százas bizottság alakítása, most a gyűlés egyhangúlag az aradiak javaslatának megfelelőleg a magyarországi népnevelő egyesületek szövetségét mondta ki. Az 50-es bizottság indítványozza az egyetemes tanitógyűlésnek, hogy az aradi munkálatot elvileg fogadja el, annak megvalósítása végett a jelenlegi testületekből s a régi Rill-féle szövetség választmányi tagjaiból agitáló bizottság alakittassék s az egyes tanító egyesület küldöttei állapítsák meg majd a végleges szervezetet. Ezen tétel előadójának kijelölésére az aradi tanító egyesület fog felkéretni. Ezen tétel nemcsak jövőre nézve bír nagy fontossággal, de jelenben is jelentékeny az által, hogy a magyar tanítóknak főkép ezen irányból eredt pártoskodását megszünteti. Az ülés 1 órakor felfüggesztetvén, a bizottság tagjai s néhány fővárosi tanító a Szikszay-féle vendéglő emeleti termében gyűltek össze barátságos lakomára, mely alkalommal különösen Györffy Iván s Péterfy Sándor kedélyes pohárköszöntői emelték a jó kedvet. A vidéki tagok a budapesti tanító egyesületek vendégei voltak. Délután 1a 5 órakor folytatták a tanácskozásokat. Első fontos tárgy volt a törvény revisiója. Átalában kimondatott, hogy e kérdésben a közoktatásügyi tanács munkálata vétetik irányadóul. Egyes új tételek közül nevezetesebbek, hogy a felekezeti tanítók köteleztessenek valamely tanítóegyesület tagjai lenni, hogy azon szülők, kiknek gyermekei iskolába nem járnak s esetleg a hatóságok is szigorúan megbüntettessenek. E tétel előadójává Péterffy Sándor választatott meg. Az iskolai takarékpénztárak kérdését több egyesület letétetni akarta a napirendről, de a bizottság fentartja s Lábos Imre szombathelyi tanítót választotta meg előadóul. A hitoktatás kérdésére nézve az aradiak javaslata, melyet a múlt évben tárgyalásra kitűztek, egyhangúlag mellőztetett, e helyett azonban sokkal szerényebb indítvány fogadtatott el, oly értelemben, hogy a hitoktatás paedagogiai kezelését óhajtják ugyan a tanítók, miután azonban ez a törvény szerint a papok dolga, csak azt kérik, hogy a papok paedagogiai képzéséről gondoskodva legyen s az erkölcstan tanítására a tanítók a képzőintézetekben képesittessenek s erre vonatkozólag külön kézi könyvek dolgoztassanak ki. E tárgy mintegy másfél órai igen érdekes vitát idézett elő, melyet azonban térhiány miatt itt nem ismertethetünk. Előadóról a 15-ös bizottság fog gondoskodni. Másnap — pünkösd hétfőjén — az egyetemes tanítógyűlés többi tételet állapíttattak meg. Legnevezetesebb volt ezek között, hogy a felnőttek oktatásának kérdése elejtetett s helyette a népkönyvtárak ügye vétetett fel a napirendre. Előadó kijelölésére a csongrád megyei tanítóegyesület szólíttatik föl. Az országos tanító segélyegyesületre vonatkozólag kimondatott, hogy annak életbeléptetése a leendő szövetség feladata leend. Kisebb, vidékről jött indítványok nagyrészt a törvény revisiója tétele alá vonattak, vagy a szakosztályok tárgyai közé soroztattak. Az egyetemes gyűlés napirendje következőleg állapíttatott meg: aug. 21-én előértekezlet. 22-én: elnöki megnyitó, 50-es bizottság s Eötvös-alap jelentése, a tanítók szövetségének s törvény revíziójának kérdése. Délután szakülések. Aug. 23-án a népkönyvtárak, iskolai takarékpénztárak s hitoktatás kérdése, szakosztályok jelentései, indítványok stb. Több apróbb tárgy elintézése s a számadások megvizsgálása után az 50-es bizottság feladatát elvégezvén, a végrehajtással s az egyetemes tanítógyülés végleges szervezésével a 15-ös bizottságot megbízta s '/21-kor munkálatait befejezte. Az Iparos-ifjuság országos munkakiállítása és vándorgyűlése Békés-Csabán. (Saját külön tudósítónktól.) B.-Csaba, junius 9-én. (H. A.) Klio nem tölti csak harczokkal könyvét, a munka hőse is nyer egy-egy lapot! A magyar haza e kedves, iparkodó s törekvő, nagyrészt tótnyelvű, de magyar érzelmű lakosságú városának utczáin, közhelyein alig hallhatni most tót szót. Magyarul üdvözli intelligens polgársága a haza minden részéből idesereglett kedves vendégeit, magyar szívességgel és vendégszeretettel gondoskodik arról, hogy