A Hon, 1878. augusztus (16. évfolyam, 187-211. szám)
1878-08-18 / 201. szám
érdemleges részeit, előbb azonban egypár megjegyzést szeretnénk tenni e czikk bevezető részére, mely az Andrássy-féle keleti politika igazolásául a magyarorországi választások ismert eredményére hivatkozik. S a megjegyzés, melyet tenni akarunk, az, hogy veszedelmes csalódás lenne azt hinni, mintha a magyarországi választások eredménye a Bosnyákország és Herczegovina megszállásának föltétlen helyeslését foglalná magában. Aki a magyar választási mozgalmakat figyelemmel kisérte — s az »Allgemeine Zug« kérdéses czikkének írója bizonyára figyelemmel kisérte — az tudni fogja, hogy a magyar országgyűlési szabadelvű párt úgy testületi nyilatkozásában, mint jelentőbb egyénes programjában került minden oly mondást, mely olybá lenne vehető, mint e politika tüskén-bokron követése, s a közel négyszáz szabadelvűpárti jelölt közül bizonyára nem volt negyven, ki e kérdésben való rezervált magatartásának,s annak ne adott volna kifejezést, hogy az állásfoglalást akkorra tartja fenn, mikor a kérdéses intézkedés alapját képező irány és czél nyilvánosabb s így megítélésre inkább alkalmas lesz. A magyar választások tehát igenis nem képeznek Andrássy és politikája iránt bizalmatlansági szavazatot; módot nyújtanak a közös külügyi kormányzatnak, hogy formába öntse politikájának ma még az események katlanában forrongó elemeit, de nagyobb jelentőségük azoknak e tekintetben nincs s amint e többségtől a közös külügyminisztérium mindig számot tarthat arra, hogy a monarchiai és nemzeti érdekek megvédéséért elismerő lesz iránta, s nem fogja eljárását kárhoztatni, ha mindjárt ez érdekvédelem Bosnyákország és Herczegovina nem népszerű annektálásával sikerül is; úgy viszont, ha nem sikerül az, ez annexiót egyátalán nem lesz hajlandó semi érdemül, de megenyhítő körülményül sem tekinteni. A külpolitikát illetőleg a magyar kormánypárt várakozó állásban van, ami növeli ugyan a kormány eljárásbeli szabadságát, de növeli felelősségét is. Ezek után adjuk a nevezett czikkből a következőket : Aki elfogulatlanul ítél, azt kell találnia, hogy Andrássy és Beaconsfield politikája úgy hasonlít egymáshoz, mint két ikertestvér, s ami különbség van, az csak annyi amennyit az Angolország és Ausztria Magyarország pénzügyi és földrajzi helyzete között való különbség magával hoz. Angolország elég gazdag, hogy nyugodtan tekinthessen azon pénzügyi áldozatok elé, melyek háborúval járnak. A mi szemünk ily kilátásra elborul, s külügyi politikánk felelős vezetője jól teszi, ha nem játszik a tűzzel. Nem leszünk szegények háború viselésére, ha lételünk, becsületünk, hatalmi állásunk igényelni fogja; de nem vagyunk elég gazdagok, hogy nyugodt kedélylyel tekintsünk azon eshetőség elé, hogy akaratunk s érdekeink ellenére háborúba bonyolittassunk oly szövetséges által, ki kárhozatos makacsságának oly kiáltó jelét adta, s ki ma inkább mint bármikor játék fanatikus szenvedélyek kezében. A stratégialag megközelithetetlen Angolország már eleve odaállíthatta magát Törökország szövetségese gyanánt s kockáztathatta, hogy ezáltal Oroszországot provokálja. A mi politikánk jól teszi, ha érdekeink védelmében való teljes határozottság mellett mindent kerül, ami bármely hatalmat, nagyot vagy kicsit, sérthetne, vagy kihívhatna. A egész világ ismeri az állásnak jelentőségét és fontosságát, melyet a Habsburgok monarchiája Bosnyákország és Herczegovina okkupácziója által elfoglal. Ausztria-Magyarországot, kivált franczia és angol lapokban, az európai Törökország természetes védelmezőjének mondják. Az angol államférfiak szint így kell, hogy gondolkozzanak, mert különben megmagyarázható hézag lenne Beaconsfield politikájában az, hogy ő biztosította ugyan a portának ázsiai Törökország uralmát, de az európaiét nem. Azt bizonyára nem lehet föltenni, hogy Konstantinápoly és Gallipoli egyszerre megszűnt volna értékkel és jelentőséggel bírni Angolországra nézve. E tekintetben megfontolást érdemel, mily tisztelettel s jelentős hangsúlylyal beszél Beaconsfield, a merész keleti politikus, minden alkalommal az állásról, melyet Ausztria-Magyarország a Balkán-félszigeten elfoglal. Beaconsfield nyilván jól számol az érdekek azon hatalmas irányzatával, melyet a jövőben monarchiánk külügyi politikájának egy vezetője sem ismerhet félre, vagy hanyagolhat el. Monarchiánknak keleten valóban »gebundene Marschreute «-ja van. Ha Oroszország a Balkán félszigeten hódítani akar, bennünket útjában fog találni. Ha a panszlavismus uralomért akar küzdeni, bennünket hiv ki életrehalálra. Ezt a porta mind ép oly jól tudja, mint Beaconsfield s egész világ azon nézeten van, hogy valamivel mégis többet kell kifejeznie annak, mint amit a szó egyszerű értelme tesz, ha Beaconsfield egyik utóbbi beszédében azt mondja: a porta csak később fogja belátni, mily nagy jótéteményben részesíttetett ő Bosnyákország és Herczegovina megszállása által. De a portának nincs bizodalma az érdekek szövetségéhez. A tulajdon tapasztalásából nagyon jól tudja, hogy államférfiak mily könnyen csalódnak hazájuk valódi érdekei iránt. Azért »írást« akar mindenáron s ezért akadékoskodik. Mi emlékezünk egy diplomácziai anekdotára, melyet annak idején szavahihető oldalról beszéltek nekünk. 1874-ben történt, midőn Bismarck herczeget az egész világ azzal gyanúsította, hogy Francziország ellen meg akarja újítani a háborút. A franczia kormányt nehéz aggodalmak gyötörték, azonban Szent Ikervárról aindig kiválólag résztvevő, megnyugtató biztosításokat vett. »Kössünk hátvéd- és daczszövetséget« — szólt egyszer egy franczia államférfi Gorcsakov herczeghez. »Nincs kedvünk rá!« felelt az orosz kancelár. »Ha valaha oda jutunk, hogy Németországot meg kell támadnunk, úgy is biztosak vagyunk, hogy velünk jöttök. De nem szeretném, ha nekünk is biztosaknak kellene lennünk, hogy veletek megyünk, ha tetszik nektek Németországot megtámadnotok. A véd és daczszövetséggel zsebetekben még kedvetek támadhatna valami kolosszális ostobaságot követni el. Mutatis mutandis Andrássy gróf ugyanezt mondhatja Karatheodorynak. Ily szövetség árán drága lenne Bosnyákország s Herczegovina s szeretnék az osztrák vagy magyar parlament azon tagját látni, ki elég bátorsággal bír. Andrássynak azért tenni szemrehányást, hogy miért nem tartja a körülményeket alkalmasaknak a portával oly egyezség kötésére, melylyel lehető lenne az a visszaélés, hogy általa a török bosszúhajlamoknak, biztosítási premium ajánltassék.« A továbbiakban a czikk azt fejtegeti, hogy a Bosnyákország megszállására adott európai mandátum nem »komédia«, hanem igen jelentős vívmány, s hogy Andrássy politikájának nem utolsó érdeme az, hogy a pillanatnyi népszerűtlenséget a jövő által való igazoltatás fejében elszenvedi, jóllehet Andrásy azon politikusok közé számítható, kiket a népszerűség tenyerén szokott hordani. Az okkupáczió. Budapest, aug. 17. A mai nap folytán csak a 20-ik hadosztályról érkezett hír; a 6., 13. és 7-ik hadosztály előnyomulása, illetőleg működése iránt minden tájékozás 13-a óta hiányzik. Ennek kettős oka lehet. A nevezett három hadosztály (melyek közül a két első Filippovics főparancsnok hadtestét képező, míg a másik Würtemberg herczeg parancsnoksága alatt állt) tudvalevőleg a jelen hét elején Vitéznél egyesült, s Zeniczától való előnyomulásukat Boszna-Szeraj felé együtt kellett volna foganatosítaniok. Sürgönyök jöttek, melyek a Boszna-Szerajba való benyomulást már a legközelebbi napokban bekövetkezendőnek jelezték. Időközben azonban bekövetkezett a 20. hadosztály tuzslai ésgraczaniczai katasztrófája, mely tényleg balról igen jelentékeny felkelő haderőt szabadított fel a két megszálló sereg visszavonulási útjának fenyegetésére. S ezenfelül a 7-ik hadosztály visszavonulási lineáját Banjalukánál tényleg nyugatról is megtámadták és pedig pillanatnyi sikerrel. Lehet tehát, hogy a főhadiszállásról érkező bulletinekben a szünetelést az előhaladásnak (a föntebb jelentett okok folytán nagyon is indokolt) szünetelése okozza; lehet azonban — s ez sincs kizárva a valószínűségek sorából — hogy a főhadiszállás azért hallgat pár napig, hogy aztán annál jelentős!) eredményekkel, s az előrenyomulásban való annál meglepőbb vívmányokkal lephesse meg a közvéleményt. Különösen arra emlékeztetünk, hogy a katonai köröknek elejétől fogva kedvencz eszméje volt, hogy a hadsereg holnapi kettős ünnepét Bosnyákország fővárosában ülje. Mi nem habozunk kimondani, hogy a dolgok mai helyzetében politikusabbnak és stratégiailag is helyesebbnek tartanák, ha első föltevésünk valósulna, s a főhadiszállás zeniczai dolce farrentejéről felejtett volna el bennünket értesíteni, nem pedig egy forszírozott mars fáradalmai közt lett volna abban akadályozva. Tények bizonyítják, hogy a megszálló sereg, minden hősiessége mellett is, az eddig megszállt vonal imponáló védelmezésére képtelen. A 20. hadosztályt ime nemcsak visszanyomták Dobojig, hanem még itt is, tehát a fő hadtest visszavonulási vajonjában kemény fölkelő támadásnak volt kitéve az, melyet ma este érkezett hírek szerint viszszavert ugyan, de nagy áldozatok mellett. E visszavert fölkelők előtt ma nyitva áll egész Kelet-Bosnyákország és — hiába tagadják az officiózusok — egész Nyugat-Szerbország. E fölkelő támadások tehát folyton erősek gyanánt újulhatnak meg, míg nekünk egyelőre nem lesz fokozott erőnk vele szemben. Nagyon kockázatos dolog lenne tehát a már is viszonylag hosszú fedetlen vonal még hosszabbá tétele, s azért mi sokkal nagyobb örömmel veszszük, ha a legközelebbi hír nem csapataink előnyomulásáról, hanem — ha már a hátrafelé koncentrálást könnyen érthető tekintetekből mellőzi is Filippovics — egyelőre helybenmaradásáról szólnak. A Yarczár-Yakuf melletti ütközetről, mely aug. 5-én folyt, következőket írják e napról: Már tegnapelőtt bizonyos volt a kémek és lovas őrjáratok jelentései szerint, hogy a Yarczár- Yakuf, Jezero, Jajcza és Travnik török lakossága a császári csapatok iránt ellenállást fog tanúsítani. E csapatok élére a bégek állottak, kik a keresztyén lakosság egy részét is kényszerítek a mozgalomban részt venni, de ezek megtagadták az engedelmességet és a hegyek közé menekültek. A fölkelők a régelyei erős hadállásban várták csapatainkat. Haderejök 1200 főre ment,kik mind Snieder-fegyverekkel voltak ellátva; azonkívül volt 120 lovasuk. A csata napjának reggelén roppant köd volt, úgy hogy pár száz lépésre mit sem lehetett látni. Az osztrák hadak előcsapata Regelyétől észak felé mintegy 800 lépésnyire bukkant ellenséges csapatokra, melyek azonban csakhamar visszahúzódtak. A felkelők a magaslatokon vártak bennünket igen jó hadállásokban, s előcsapatunkat gyors lövöldözéssel fogadták, mire ez visszahúzódott a magaslat mögé. A törökök lovasai utána nyomultak, de csakhamar kereszttűzbe jutván veszteséggel visszavonultak. Azon hírre, hogy a fölkelők valamennyi magaslatot megszállva tartanak, tűzbe indult a 17. sz. b. Kuhn-féle ezred, több kisebb csapatot tolván előre az ellenség megkerülésére. Csakhamar meglehetősen élénk viadal fejlett ki, melyben részünkről két hegyi üteg is részt vett, 8 ágyúval. Az első ágyúszóra egy katonabanda az (osztrák) néphymnuszt zendíte rá, s a csapatok háromszoros hurrákban törtek ki. A fölkelők, kiterjedt állásaik védelmére csakhamar nagyon szétszóródni voltak kénytelenek, úgy hogy a császáriak előtt, minden vitézségek mellett sem állhattak helyt, s miben látták, hogy jobb felől bekeríttetnek, gyorsan visszavonultak, mintegy 20 halottat hagyva a csatatéren. Sebesülteiket 3 híján magukkal vitték. A mi veszteségünk 12 halott és 18 sebesült, ez utóbbiak közt egy tiszt. A törököknek két zászlaja az osztrákok kezébe került. A bosnyák fölkelő vezérek közt Hadsi Laján kívül még a következő nevűek vannak: Iszmael aga, Omar aga, Ibrahim aga , Hadsi Naló Mebó bég, Hadsi Naló Mujó. Katholikus a fölkelők közt nincs, ó hitü is igen kevés. A keresztyének arra kényszeríttetnek, hogy szekereiken a törökök után élelmet hordjanak, és 1873-ban 8 tán 1875-ben is alkudozások folytak Oroszországgal egy semleges zóna képzése iránt. 1869-ben Oroszország elvben megegyezett Angliával hogy legyen egy semleges zóna, de ezen alkudozás aztán Afganistán határainak megállapításánál félbe szakittatott. Azonban egyik részről sem mutatkozott akkor hajlandóság arra, hogy akár Oroszország akár Anglia befolyása túlsúlyra vergődjék Afganistánban s netán a két nagyhatalom egymás ellen áskálódjék. Most azonban azt halljuk, hogy egy hírneves angol tiszt nagy kísérettel egy egész ezred lándzsással elküldetett Indiából azon országba, s a hir azt mondja, hogy könnyen megtörténhetik, miszerint e miatt háborúba bonyolódhatunk Oroszországgal. Kétfelől is jött a hír, hogy Oroszország csapatai átkeltek az Oxus folyamon, mely mint lord Clarendon mondá, a határvonalat képezi Oroszország és Anglia birtokai közt. Ez egy oly fontos tény, midőn azzal együtt jön tudomásunkra, hogy egy külön lovas expedite küldetett Cabulba, miszerint az ülésszak nem érhet véget anélkül, hogy a háznak erre vonatkozólag felvilágosítás adassék. Az iránt is kérdést intézett a kormányhoz, vajjon igaz-e az, hogy a török kormány nem hajlandó végrehajtani a berlini szerződésnek a görög határok kiigazítására vonatkozó határozatát. Bourke külügyi államtitkár-helyettes felelt a kérdésekre. Elismeri, hogy,tervben volt semleges zónát állapítani meg Közép-Ázsiában két birodalom közt. Az alkudozás azon hiúsult meg, várjon Afganistán bele foglaltassék-e a semleges zónába vagy sem. A tárgyalások folyamán Anglia részéről határozottan ki lett jelentve, hogy abba nem egyezhet bele, hogy Afganistán a semleges zóna egy része gyanánt tekintessék. Soha nem palástoltuk el egy pillanatra sem, hogy nekünk Afganistánra vonatkozólag határozott érdekeink vannak, melyeket nem engedhetünk idegen hatalomnak lábbal tiporni. Ez az oka, hogy az alkudozások mért nem vezettek eredményre s ő abban a nézetben van, hogy ez az ok most is és úgy fennáll, mint előbb. Azon kérdést illetőleg, hogy kapott-e a kormány értesítést az oroszoknak az Opus folyamon való átkeléséről, megjegyzi, hogy ilynemű értesítést nem kapott, nem is hiszi, hogy az oroszok az Opuson átkeltek legyen. A Kabulba menesztett küldöttségnek az az értelme, hogy egy orosz miniszter ment oda s vele alkudozások folytattatnak; de hogy azok mily természetűek az még bevárandó, nem hiszi, hogy az expeditiónak hadi czélja legyen. Afganistánt illetőleg pedig nem tart bonyodalmaktól, mert Oroszország kijelenté, hogy ez ország érdeksfáráján túl esik. A Görögországra vonatkozólag tett kérdésre megjegyzi, hogy ez ügyre vonatkozólag a miniszterelnök kijelenti a kormány nézetét, Görögországnak van jövője, de várhat. Történt ezélzás Francziaországra, de szeretné azt kérdeni várjon Francziaország vagy a világon bármely más hatalom, kész-e azt mondani Törökországnak vagy a congressusnak, hogy Görögországnak adjon valami ajándékot. Ha valamely hatalom ezt tette volna, akkor késznek kellett volna lenni arra, hogy akaratának érvényt szerezzen vagyis, hogy háborút kezdjen, különben a congressus felbomlott volna. Hartcourt az oroszok közép-ázsiai előhaladását nem tartja veszélyesnek. Denison ellenben azt mondja, hogy minnél előbb felébred Anglia az orosz ázsiai hódításokkal szemben, annál jobb. Az orosz hódítások kérdése az angol parlamentben. Dike fölemlíté, hogy a keleti kérdés fölött folyt utolsó vita óta több oly tény került a nyilvánosság elé, melyekre nézve felvilágosítást vár a kormánytól. Ezek némelyikére vonatkozólag már idéztetett is interpellate a kormányhoz,de vagy nem vagy nem kielégítőleg válaszolt. Ő kiválólag egy tényre kiván súlyt fektetni Oroszország hódításaira central-Ázsiában. Annyi bizonyos hogy Oroszország utóbbi időben oly dolgokat mivel Középázsiában, melyek ellenkeznek az előbbeni évek megállapodásaival. Fontossággal bir tudni azt, hogy 1869, 1870. KÜLÖNFÉLÉK. — József főherczeg ő felsége Tokaji Nagy Lajos királyi tanácsost, mint a nagy-kállói állami reáliskola alapító bizottságának elnökét értesittette, hogy a n.-kállói állami reáliskola szegénysorsú tanulóinak segélyezésére, esetleg tápintézet alapítására alakult egyesület védnökségét elfogadja. A fővárosi központi választmány ma délután Kamermayer polgármester elnöklete alatt ülést tartott a 22-iki pótválasztásra elrendelendő intézkedések megtétele végett. Az eljárás a IV. és IX. ker. képviselő választásoknál a törvény értelmében állapíttatott meg. A szavazás 8 órakor reggel kezdődik s tart szakadatlanul. Brückler Mihály jegyző (IX. ker.) lemondván, Márkus József létetett helyébe. Több eset fordult elő, hogy igazolványukat elvesztették a választók. Nem kell nekik újat kérni, mert a személyazonosság bebizonyítása elegendő. A szavazatszedő küldöttségekben még egy-egy elöljárósági tag is fog működni bizalmi férfiú gyanánt. A IX. kerületben a Köztelken lesz most is a választás, de miután az első emeletet a tanszerkiállítás foglalja el, a földszinti helyiségek használtatnak e czélra. A választási költségek a fővárosban a következő összegekre rúgtak: 41 egyén dolgozott 912 munkanapon ; az 1 frtjával számítva 912 frtot tesz. A választási napon 48 egyén munkálkodott hivatalosan ; ez 2 frt 50 krjával 120 frt. A minisztérium jóváhagyása fog kikevetni. Sokan panaszkodtak, hogy nevük kimaradt a vált névsorból és igy jogukat nem gyakorolhatták; de ezen segíteni nem lehet, mert a kellő időben elmulasztották a reclamatiót. A most összeállított 1879-iki névsorra nézve a reclamationális idő — mint elnök úr végül jelentés — lejárván, a reclamatiók a kér. elöljáróságok részéről már bemutattattak s azok az 1874. XXXIII. t. sz. intézkedésének megfelelőleg i. é. szeptember 1—20-ig lesznek tárgyalandók. Ezután 20-ikától 30-ikáig a névsor közszemlére lesz kitéve, minek megtörténte után a curia ítélete alá bocsáttatnak a felszólalások. — A műcsarnokban rendezett Makart-féle kiállítás még e hó 24-éig lesz nyitva. Szent István napkor a fővárost számos vidéki és idegen látogatja, s igy a képzőművészeti társulat sug&.wh. palotáját is eprnek fényes termeit is sikán mergják nézni. Ezúttal minden helyiség telve van művészeti tárgyakkal. Festvények, szobrok, üvegfestvények és aczélmetszetek bő változatban ékítik a falakat. A hazai s a külföldi művészek jelentékeny művek által vannak képviselve. Különösen pedig Makart János, nagyhírű festőművész »A föld s a tenger adományai« czimü pompás színezetű és ritka költői tárgyú képsorozata oly ritka műveket képvisel, melyek minden más városban nagy számú közönséget vonzanak. Reméljük, hogy aki még nem látta a »Cornaro Katalin« és »V. Károly bevonulása Antwerpenbe« czímü művek szerzőjének, e szintoly érdekes és a nagy művész ragyogó ecsetéhez méltó alkotásokat, nem fogja elmulasztani, hogy azokat megtekintse. A tárlat nyitva van naponta 9-től 6-ig. Belépti dij 30 kr, ünnep és vasárnap délután 20. — A székely közművelődési és gazdasági egyesület ez évi rendes közgyűlését szeptember 8-án tartja Marosvásárhelyrt. Az e gyűlésre utazó egyesületi tagok részére vasutaink a szokott menetdíjleengedést adják. Mint értesülünk, a fővárosból többeknek szándéka Vásárhelyre lerándulni és a közgyűlés bevégezte után 6-8 napig tartó körútban a Székelyföldet beutazni. Fő czélja e kirándulásnak, a székely házi és műipar eredetének, mai állapotának és továbbfejlése feltételeinek a helyszínén tanulmányozása. Ezzel összefüggésben áll a székely egyesület választmányának azon terve, hogy a jövő tél folytán a fővárosban a székely házi és műipar és a rokon ágak termékeiből kiállítást rendezzen, melyre nézve az előkészületek, és a székely közönség részvétének fölkeltése a közgyűlés alkalmával legcélszerűbben eszközölhetők. A Marosvásárhelytt tartandó közgyűlés programmjával, szívesen szolgál a választmány titkára. Buzogány Áron miniszteri titkár (Budavár, közoktatási- és vallásügyi minisztérium.) — Az 1000-ik előadás holnap, vasárnap lesz a népszínházban. Színre kerül a »Sárga csikó« népszínmű Soldosnéval. Az ezer előadásból — mint nekünk írják, — 366 esett népszínműre, 334 operettre, s a többi látványosságra és bohózatra. — A színházban 2100 ember fér el; a bevételek arányából számítva átlag minden előadáson jelen volt 1000 néző, e szerint összesen 1.000.000 (egy millió.) Azon számokból következtetve, hogy hányszor lehet egy darabot előadni, kitűnik, hogy a népszínházat összesen csak 50 ezer ember látogatja, tehát a főváros lakosságának nem egészen 1/6-tól része. Ez ötvenezer ember tartja fönn a színházat. Bírói és zeneszerzői díjt fizetett a népszínház 40.734 frt 80 krt., tehát három éven át nyolcz írót tartott el képviselői díjjal. — Színre került összesen 106 darab, még pedig az első évben 53, a másodikban 33 és a harmadikban 18. — Ezekből népszínmű volt 40, operette 22, opera 5, balett 7, látványosság és bohózat 32. Eredeti darab volt 56, adattak összesen 533-szor. — Soldosné játszott összesen 310-szor. — Leggyakrabban előforduló írók: Csepreghy Ferencz 229-szer, Lecocq Károly 154-szer, Tóth Ede 98-szor és Szigligeti Ede 60-szor. — Legtöbbször adattak : »Sztrogoff Mihály« (53),»Falu roszsza« (48) és »Angot« (38). — Harmincz előadást értek meg: »A sárga csikó«, »A koraévi Ili harangok«, »A tolonez« »Kapitány kisasszony« »Koziki«, »Kolumbusz«, »Dráma a tenger fenekén« és »Szép Meluzina. — A repertoket összesen 62 író tartotta fenn; ezekből hazai 23. (Az operettek szövegírói nem számíttattak.) —a fővárosi jogügyi bizottmány a belügyminiszternek a mozgósítás folytán — tényleges katonai szolgálatra behívott fővárosi tisztviselők és szolgák személy és szolgálati viszonyaira nézve tett azon propositióját, — hogy ezek épen oly ellátásban részesíttessenek, mint az állami és megyei törvényhatósági tisztviselők — el nem fogadta. A bizottmány véleménye szerint ugyanis a főváros egészen más viszonyban áll katonai — tehát államszolgálatba átlépő tisztviselőihez — mint az állam, hol a mozgósítottak katonai szolgálatuk alkalmával is állami szolgálatot teljesítenek, illetményüket akkor is az állampénztárból húzzák, csakhogy az ezzel felmerülő kiadás más tárca terhére számoltatik el. Ennélfogva a jogügyi bizottmány a már közgyűlésileg megállapított szabályzatot fentartani javasolja, azon kiegészítéssel, hogy azok a fővárosi tisztviselők, kiknek nejeik szintén a főváros szolgálatában állanak, tényleges katonai szolgálatuk ideje alatt, fizetésüknek csak egyharmadát és a lakbért élvezzék, valamint kimondandónak javasolja, hogy a mozgósított tisztviselő és szolga hivatalát és állomását megtartja, katonai szolgálata őt sem az előléptetésben nem akadályozza, sem a magasabb fizetési fokozatba való lépésre előszabott szolgálati időt meg nem szakítja. — Born Gyula a berlin-stettini államvasút igazgatója, az elrendelt mozgósítás folytán szolgálattételre behívott magyar tartalékosok családjai segélyezésére 100 frtot küldött oly kijelentéssel, hogy mindaddig, míg a magyar tartalékosok el nem bocsáttatnak, havonkint 100 írttal járuland a föntebbi célhoz. — A fővárosi egyesületi, hó 19-én, azaz hétfőn d. u. 5 órakor a régi városház tanácstermében értekezletet tart. — A közönséget, különösen az ünnepek alkalmával felránduló vidékieket, figyelmeztetjük az állatkertre, hová az utóbbi napokban igen érdekes állatok érkeztek. Egyebek között egy gyönyörű majom, amely ritka fajnak első élő példánya múlt évben hozatott Abisziniából Európába; továbbá a király által ajándékozott remek kardszarvú antilop. A díszes új madárház is már teljesen fölépítve lévén, számos csicsergő, éneklő, tarka-barka tollazattal pompázó lakóival holnap lesz először bemutatva a látogatóknak. — Páriából a következő tudósítást vettük. Ifj. Fahrbach Fülöp jónevű tánczzene-szerző, kinek eredeti tánczdarabjai a föld körül teszik meg útjukat, jelenleg Párisban időzik, meghívást nyerve harmincz hangversenyre. Az »Orangerie« híres Arban-féle zenekara bocsájtatott neki rendelkezésére, mely saját szerzeményein kívül magyar zenedarabokat is ad elő Az »Orangerie« (a Tuileriák kertjében) Páris leglátogatottabb és legszebb hangversenyi helyisége. A tündérien kivilágított teremben és a mellette levő kertben Fahrbach megérkezése óta naponkint 4— 5000 hangverseny látogató jelenik meg a párisi legelőkelőbb körökből. Ifj. Fahrbach Fülöp jeles tánczdarabjait fölváltva igazgatja hol a vonóval hol pedig a hegedűvel. Ő sok érzéssel játszik, kitűnő szerzeményeinek jeles előadása a legzajosabb tetszésnyilvánításokban részesül. Fahrbach hangversenyek előadására meghívást kapott a londoni Convent-Garden részéről is, azonban azt, mivel a jelenlegi viszonyok miatt szabadságidejének meghosszabbítását nem várhatja, nem fogadhatta el. — Szigligeti Ede emlékszobra javára a várszínházban augusztus hó 20-án esti 7 órakor hangversenynyel egybekötött műkedvelői színi előadás lesz. Előadásra kerülnek : »Tűz a zárdában,« vígjáték, közreműködnek benne: Mayer Bold., Némedy Jenőné, Péterfy Frigyes, Némedy Jenő, Melléky Géza. Ezt követi sorrente (Piccolinoból) énekli Szigligetiné, kardal előadja a nemzeti dalkör, magyar népdalok énekli Szigligetiné, kardal előadja a nemozeti italkör. Vécül előadják a, »Nevelő kerestetik« czimü vígjátékot, Stolcz Gabriella, Huber Zsófika, Péterfy Frigyes, Gramatika Izidor, Bulyovszky Aladár, Schnitzler Gusztáv. Helyárak: Földszinti v. I. em. páholy 4 frt 50. II. em. páholy 3 frt 50. Zártszék 1 frt. Jegyek előre válthatók: Sztupa György gyógyszertárában (Kálvin-tér). Hubenay József fűszerkereskedésben (Uj-Világ-utcza). Tiboly és Veégh férfi divatkereskedésben (Városház-tér). Patzik (Kertész) Lujza szivartőzsdéjében (Szervitatér). Az előadás napján d. e. 10—1 óra közt, a várszinházi pénztárnál. — Az egyetemes tanitógyülés tanszerkiállitását a Közteleken iparosok, s más polgárok is megtekinthetik 10 kv belépti díjért, mely összegért egyúttal katalógust is kapnak.A kiállítás kedden, reggel 8 órakor nyílik meg s pénteken estig nyitva áll. A képzőintézeti növendékek közül többen magyarázatokkal is szolgáltatnak. Eddig 317 vidéki tanító számára küldöttek jegyek. A szállások csaknem teljesen igénybe vannak véve, s a szervező bizottság ismételve felhívja a polgárokat szállások adására, ezenkívül lépéseket tett, hogy néhány tanító az üllői kaszárnyában is elhelyeztessék. Fürdőjegyekről, levonata vasúti jegyekről gondoskodva van. A vigadó bérlője, megengedte, hogy az egyetemes gyűlés tagjai a vigadót fele áron szemlélhessék meg. A pénztárnoki jelentés alapján a kiadások a napló kivételével kétség, kívül fedezve lesznek, s az összes költség mintegy másfél ezer forint. Az iskolaszéki tagok, más fővárosi polgárok közül eddig még igen kevesen iratkoztak be az egyezőgyűlés tagjai közé. Remélhető, hogy a tagok száma az ezeret meg fogja közelíteni. A szervező bizottság ezentúl minden nap d. u. 5 órakor ülést tart a czukor-utczai népiskolában. — A főváros törvényhatósági bizottságnak f. hó 21-én d. u. 4 órakor, a redout kis éttermében tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozatán kívül, mely már eddig hírlapilag közöltetett, még a következő tárgyak kerülnek napirendre, amit folytatólag ezennel közlünk: Weisz B. Ferencz b. t. indítványa — a budapest zimonyi vasút kiépítése tárgyában. Morlin Imre b. t. indítványa a mozgósított hadkötelesek szükséget szenvedő családjainak segélyezése tárgyában. — Tanácsi előterjesztés a m. kir. pénzügyminiszter leiratára a budai várerődítési telkek átadása és átvétele ügyében. Pénzügyi bizottmányi és tanácsi előterjesztés : a) több városi alapról vezetett számadások felülvizsgálata tárgyában ; b) a közlegelőből kihasított 870 holdnyi parlag földnek gazdasági czélokra leendő fölhasználása tárgyában. Tanácsi előterjesztés : az adófőkönyvek lezárása tárgyában kelt pénzügyminiszteri leiratra. Jogügyi bizotmányi és tanácsi előterjesztés : a mozgósított hadköteles városi tisztviselők, illetve családjaik ellátása tárgyában kelt belügyminiszteri leirat. Középitési bizottmányi s tanácsi előterjesztés : a) a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur által aknaszabályozás ügyében kirendelt vegyes bizottmányhoz a város által kinevezendő tagok iránt; b) a IV. ker. plébánia előtti kőpart fölemelése iránt. Közoktatásügyi bizottmányi és tanácsi előterjesztés az elemi és polgári iskolák rendkívüli és heti szünnapjainak megállapítása iránti szabályzat tárgyában. Tanácsi előterjesztés : Gróf Festetics Dénes által alapított hitbizomány tárgyában kelt igazságügyminiszteri leiratra. A fővárosi árvaszék előterjesztése a gyámpénztárban kezelt pénz és pénzértékek kezelési rendszere és gyümölcsöztetése körüli eljárást alkotandó szabályrendelet tárgyában. És végül a közigazgatási bizottság jelentése a közigazgatás összes ágainak állapotáról az 1878. évi január 1-től jan. hó végéig terjedő félévi időszakra. — A nemzeti színház jövő heti műsora : Augusztus, 18. »Aszalay uram leányai« (harmadszor.), 19-én »Őszi napsugár«, »Három gyertyatartó« «Egy játszma piquet.« 29-án »Pál és Virginia.« 21-én »Az idegen nő.« 22-én »Fekete domino.« »Peregrina« (Weisz Julia k. a. föllépte.) 23-án »A legyőzött Róma« (Először.) 24-én »Hamlet.« 25-én »Házassági három parancs.« »Gringoire.« 26-án »A legyőzött Róma. (Másodszor.) — Hödel kivégeztetéséről német lapok több részletet közölnek. Midőn a merénylő előtt az ítélet kihirdettetett, a mellé adott pap azon volt, hogy komolyabb hangulatba hozza. »A pohár tele van Hödel, mondá neki. Most magába kell térnie. Isten szeretete ép oly nagy, mint haragja. Helyes volt az Hödel, amit ön tett?« — »Tisztelendő úr, felelt a halálra ítélt, én vallástalan vagyok, gondolja meg; szerepemet végig akarom játszani.« S ezt oly öntetszéssel s határozottsággal mondta , hogy a pap némi közönyös dolgokról beszélvén vele, csakhamar visszavonult. — »Minden halálra itéltnek meg van engedve, hogy utolsó vacsoráját maga rendelje meg,« jelenté neki a börtön felügyelő. Hödel sült húst és jó vörös bort kívánt. Jószan evett, s a borhoz úgy hozzá látott, hogy némileg emelkedett hangulatba jött. — »Éljen a commune!« kiáltá poharát fölemelve. Vacsora után lefeküdt, s csakhamar elaludt. Az első ki fölébreszté, a pap volt. — »Hödel, jó reggelt,« szólitá meg. »Az a nap isten napja, midőn előtte megjelenünk. Hajoljon meg isten előtt bánattal és töredelmes szívvel. — Hödel nem sokára isten előtt lesz, van-e bátorsága ?« »Pásztor úr,« felelt Hödel, »ma minden erőmre szükségem van, azért hagyjon egyedül magamra. Ha ráérnék, miért ne bocsátkoznám bele az ön eszmemenetébe? Most már későb. Reggel megjelent a börtönben a börtönőr és a vizsgálóbíró. Hódeit kivezették az udvarra, hol mintegy 40 egyén állt körül egy állványt, melynek közepére volt a tőke elhelyezve. Az ásvány mellett volt egy kis asztal papírokkal és írószerekkel. Ehhez lépett Hollman a biró, a pap és Krauts a hóhér, velük szemben állott meg Hödel. Hollman hangosan felolvasta a törvényszék ítéleletét, és a trónörökös megerősítő iratát. Midőn az olvasásban e helyre ért: »felségsértés miatt halálra ítéltetik.« Hödel halk hangon azt mondá: »Bravo!« — A biró felolvasván az Ítéletet, megmutatá a hóhéxnak a trónörökös aláírását s akkor átadá neki az elitéltet. A mi azután következett, rohamos gyorsasággal ment végbe. Hat hóhérlegény felvezető Hődéit az emelvényre, egy pillanat alatt leszedték ruháit, letérdepeltették, s kezét lábát megfogván, leszokták a tőkére. E közben egy legény átadá a hóhérnak a bárdot, s mielőtt a gyilkos gondolhatta volna, megkapta a halálos vágást, mely fejét elválasztá testétől. A fej a homokkal behintett talajra esett s migállán némi vonaglás volt észrevehető, Krauts legényei rögtön előhozták a készen tartott koporsót, s beletevék abba a testet és a róla leszedett ruhákat, s aztán a födelet rögtön rázárták. Az egész eljárás nem tartott 4 perczig; ez idő alatt a halálharang csengett. A városban azonnal falragaszok függesztettek ki, hírül adván, hogy »Hédel Miksa ma reggel kivégeztetett.« Figyelemre méltó, hogy a jelentés általában semmi benyomást sem gyakorolt a berliniekre. A közönség hangulata feltűnően kimért volt. Még csak nem is beszéltek az esetről. »Hödel? so, so .... « s azzal mindenki ment dolgára. Fölhívjuk a szülők figyelmét, hogy jó házból való kisebb-nagyobb tanulók Budapesten a belvárosban egy úri családnál, mely saját gyermeke mellett nevelőt is tartana, teljes ellátásra, a nevelővel, correpetitió élvezetének két.otiványávolo&Ivoocit fogadtatnak. Bővebben értekezni lehet belváros, papnövelde-utcza 6. sz. földszint Sz. J.-nál. Irodalom. — A »G a 11 us«-ból, Grubicy Géza ezen nagykedvességnek örvendő folyóiratából, mely a baromfitenyésztés s nyulászat egész körét felöleli, megjelent a második évfolyam 8-ik száma. Nagyobb közleményei következők : A pulyka rövid életrajza, jutalmazott pályamunka dr. Rodiczky Jenő tanártól. A kotlásról Szuppiny Stoy Júliától. A tengeri nyulkérdés Németország és az ausztriai örökös tartományokban Brocskó Lajostól. A bécsi baromfikiállításról Boldog Lajostól. A tengeri nyulászati ipar az idei párisi világkiállításon. A postagalamb Grubicy Gézától. Hány fiút hagyjunk a kocka alatt ? Duio stb. A gazdákra s gazdasszonyokra nézve egyaránt kiválóan érdekes folyóirat ára egész évre csak 3 frt s a szerkesztőnél (Budapesten, Rákosárokutcza 20. sz.) megrendelhető. Az élőbben számok is kaphatók még. — B. Kemény Endre tehetséges fiatal költőtől két kötet jelent meg egyszerre K. Papp Miklósnál Kolozsvárit s 1—1 írtjával Tettey Nándornál is kapható. Az első kötet »A tenger fiai« czímű öt felvonásos romantikus tragoediát tartalmazza, melyben különösen a verselési ügyesség érdemes kiválóbb dicsé.