A Hon, 1879. április (17. évfolyam, 79-105. szám)
1879-04-01 / 79. szám
79. szám, XVII. évfolyam. Reggeli kiadás. SSaserlíeSKté©! iroda : Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, 1879. kedd, áprili Indő-Kivsital s Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .................................................2 frt 3 hónapra ........... 6» 6 hónapra . . . . . .........................12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint..............................1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Előfizetési felhívás A HÓST XVII-dik évfolyamára. Előfizetési árak: Fél évre ..................................... 12 » Negyed évre ....... 6 » Egy hónapra .................................. 2 . Az esti kiadás postai külön küldéséért fölülfizetés évnegyedenkint 1 forint. BV* Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a Hon kiadóhivatalába (Barátok tere Athenaeum-épület) küldendő. A HON szerk. a kiadóhivatala. Budapest, márczius 31. Az európai solidaritás. Ha kifejezést adott ma, az ország érzelmeinek Szlávy József, a delegáczió elnöke, midőn búcsúbeszédében, melylyel a magyar delegáczió sok félbeszakításon keresztül ment ülésszakát bezárta, megköszönte Európának azon solidaritást, melyet irántunk, a tiszavölgyi katastropha alkalmából jótéteményeiben tanusított. Biztatólag, bátorítólag hat ez, bizonyára nem csak a szerencsétlenekre, de az egész országra is; és nemcsak humanitárius, de politikai jelentőséggel bír az. Mert ha egy elfeledett, kihalásra szánt, jelentőség nélküli nemzet vagyunk, vagy ha csak oly immorális lenne politikai fejlődésünk és törekvésünk, amilyennek némelyek feltüntetni szeretnék, bizonyára nem nyilvánult volna partiális szerencsétlenségünk alkalmából is, a rokonszenv oly nagy mértékben és átalánosan, oly fényes tettekben, amilyeneknek mindennap szemtanúi vagyunk. A sors úgy hozta magával, hogy Kossuth Lajos meghaló szép levele után a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság elnöke szóljon e tárgyban. Míg Kossuth pártatlan és helyes ítélettel tettre inti a nemzetet és Szeged sorsát saját lakói tetterejébe teszi le; helyes tapintattal mérve ki a kormány és a polgárság külön teendőit; miáltal mintegy megrójja azt az irányt, mely mindent a kormánynak akar felróni és tőle vár mindent; addig Szlávy a közös ügyek által igényelt rendkívüli áldozatok szentesítése alkalmával , szól Európához , megmondva ennek, hogy érezzük solidaritásának jótékonyságát és talán nem helytelenül volt választva erre az alkalom sem; mert bizonyára, az a költséges expeditió, melynek költségvetése lön ma szentesítve, mint Szlávy ma gyönyörű beszédében igen helyesen jegyzé meg, lehet nálunk elitélve, helyeselve vagy aggodalmakat keltő; de Európa érdekében ép úgy volt vállalva, mint monarchiánk biztossága miatt, hisz a kongresszuson volt kiejtve a szó, hogy Európa számára »rendőrszolgálatot« teljesítünk, aminek magasabb jelentősége bizonyára az európai politikai solidaritás egyik folyományát fejezi ki. És tartozzék bár az ember, a magyar politikusoknak akár azon osztályához, akik helyeslik a boszniai expeditiót, akár azokhoz, kik aggodalommal néznek arra vagy következményeire és csak a helyzet kényszerűségénél fogva nyugosznak meg benne, akár azokhoz, akik elítélik; bizonyára híven fejezte ki Szlávy mindnyájunk érzelmeit, hogy pártkülönbség nélkül kívánjuk, miszerint az a monarchia és hazánk erősbülésére, a békének, érdekeikkel megegyeztethető, és békés fejlődésünkre módot nyújtó biztosítására vezessen. A »tisztességes békére« nekünk inkább van szükségünk, mint Európa bármely országának, mely különben, egészen érzi annak szükségét és politikánk iránya ebben is találkozik solidaritásával, melyet, hogy érdekeink rovása nélkül, tovább folytathassuk, szükséges, hogy Oroszország túlterjeszkedése ép úgy megakadályoztassék, mint ahogy meg nem egyeztethető az európai solidaritással az, hogy egyes országok elnyomassanak ; de épen ebből kell megértenünk azt is, mit nálunk sokan nem akarnak megérteni, hogy ha még az elemi csapások ellen is akar védeni most Európa solidaritása, bizonyára politikai fönnállásunkat sem kívánja az áldozatul ; de csak egy föltétel alatt : ha viszont mi sem állunk útjában érzelmeinek, melyeket mélyen sértettek a keleti állapotok érdekeinek, melyeket folytonosan megzavartak Törökország tarthatatlan belviszonyai. A figyelmes szemlélő meggyőződhetett arról, hogy nem vagyunk mostoha gyermekei Európának , de meggyőződhetett arról is, hogy mik azon politikai solidaritás föltételei, melyek alapját, biztos alapját képezik még Európa jótékonyságának is ; mert nyilvánul ugyan ez még kisebb, elhagyatottabb és politikai tekintetben jelentéktelen népfajok iránt is ; az emberiség fölkarolja a háború és tére emészet csapásaitól sújtottakat, faj és politikai különbség nélkül egyaránt , de mértéke különböző ezek irányában és annál nagyobb mértékkel mér, minél közelebb állónak érzi magához a sors csapásától sújtottat. És, hogy existenciánkban föltétlenül bízik Európa, hogy a politika ebben való hitét épen nem rontotta meg, azt egy materiális körülmény is eléggé bizonyítja. Az országos csapás rémhírei nem akadályozták meg állampapírainknak emelkedését , pedig elég nagy volt ez arra, hogy a létalapjaiban megingatott államok fizetésképességében való hitet csökkentve. Ne téveszszük e jelenségeket szem elől, mert nemcsak a felszínre kerülő érzelmek , de az abban nyilvánuló politikai solidaritás és az ennek alapul szolgáló politikai létfeltételek is sok tanulságost tartalmaznak ránk nézve ! — Az országgyűlési szabadelvű párt április 1-én, d.u. 6 órakor értekezletet tart. — Ghyczy Kálmán lemondásáról a lapok többféle hírt közöltek. Vonakodtunk azok utánközlésétől, mert koraiaknak tartottuk, vagy inkább : óhajtottuk, hogy koraiak és alaptalanok legyenek. Most azonban mi is csak azt írhatjuk, hogy Ghyczy Kálmán az elnökségről — fájdalom — még e héten, talán holnapután leköszön. A kormánypárt jelöltje Szlávy József. Az ellenzék szeretné Horváth Lajost felállítani ellene, de ez aligha vállalkozik. A választás a húsvéti szünet előtt fog megejtetni. — — A képviselőház közoktatási bizottsága ma a nyilvános ülés után Várady Gábor elnöklete alatt, ki időközben a fővárosba viszszaérkezett — folytatta a magyar nyelvnek a népiskolákban behozataláról szólójavaslat részletes tárgyalását. A bizottság mai ülésében csupán egy§, a 4-nek szövegét állapította s ezenkívül egy új §-t fogadott el, mely a tárgyalás befejeztével mint utolsóelőtti § fog a javaslatba illesztetni. A megállapított 4. § következő szövegezést nyert, mely részben Molnár Aladár, Boross Gábor és Csengery Antal módosításai alapján jött létre: »A magyar nyelv az összes bárminemű elemi népiskolákban a köteles tantárgyak közzé ezennel felvétetik, azonban mindaddig, mig annak tanítására kellő számú tanító fog rendelkezésre állani,a jelen törvény fennebbi rendelete csak fokozatosan, következőleg léptethető életbe : minden oly népiskolában, hol a tannyelv nem a magyar, de oly tanító van alkalmazva, ki annak tanítására képes, a magyar nyelv, mint köteles tantárgy, már a jelen törvény hatálybaléptét követő tanévben, ott pedig, hol ily tanító nincs, mihelyt a 2. és 3. §§-ok értelmében a magyar nyelv tanítására képes tanító alkalmazva leend, azonnal tanítandó. A magyar nyelv ezen köteles tanítását az öszszes községi népiskolákban a vallás- és közoktatási miniszter külön rendeletben szabályozza. E szabályrendeletet az óraszámra nézve a népiskolai tantervek megállapításánál, a felekezeti és egyéb iskolai hatóságok is kötelesek szorosan szem előtt tartani.« A Baross Gábor előadó által szerkesztett s a bizottság átal elfogadott uj §.következő: »Mindenütt, hol e törvényben tanítóképezdékről, tanítókról és segédtanítókról van szó, tanítónőképezdék, tanítónők és segédtanítónők is értendők.« A bizottság holnapi d. u. 6 órakor tartandó ülésében folytatja a tárgyalást. A képviselőház erdőügyi bizottsága mai ülésében folytatta és befejezte az erdőtörvényjavaslat tárgyalását s a 165.§. végig, a szakaszokat kisebb lényegtelenebb módosítások beszámításával, egészben elfogadta. Visszahatólag a törvényjavaslat 37., 38., 39. §-ra azon elvi változtatás fogadtatott el, hogy a magánerdőbirtokosok felesketett erdőőreinek qualificatiójára nézve, hogy azok szintén mint hiteles és rendőri közegek tekintethessenek — bizonyos könynyebbség állapíttatott meg. Végre behatóan vitatta meg a bizottság azon függőben hagyott elvi kérdést, váljon a felállítandó erdőfelügyelők kinevezett vagy törvényhatóságilag megválasztott egyének legyenek-e ? Kemény Gábor b. miniszter e kérdés minden oldalát megvilágító előleges combinatio alapján összeállított költségvetést mutatott be, miután ebből a bizottság meggyőződött arról, hogy a törvényhatóságok által választandóerdőfelügyelők intézménye tetemesen többe kerülne, mint a kormány által kinevezendő s az egész országban legfeljebb 14 létesítendő ily hivatal, továbbá, minthogy előreláthatólag ezek működése ha kineveztetnek correctebb, egyöntetűbb teend, az állam összérdekében gyakorlandó főfelügyelet tekintetéből is, s végre hogy ezen intézmény ily módozatok mellett több garanciát nyújt, a bizottság a tjavaslatban felállított kinevezési elvet fogadta el. Ezzel befejeztetvén a tjavaslat tárgyalása, még e tárgyban ápril 3-án lesz egy ülés melyben a tjavaslatra vonatkozó jelentés fog hitelesíttetni s mely után azt Perényi Zsigmond b. a bizottság előadója a képviselőház elé fogja terjeszteni. — A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésén Horváth Boldizsár elnök gyöngélkedése miatt nem jelenhetvén meg, Horváth Lajos szólíttatott fel az elnöklésre. Tárgy alá vétetett az észak-nyugati vasút kiépítésére vonatkozó t. ez. hatályon kívül helyezéséről szólójavaslat. Emmer Kornél előadó bemutatta az általa összegyűjtött és rendezett e tárgyra vonatkozó összes iratokat, melyek részint általa tüzetesen ismertettek, részint egész terjedelmekben felolvastattak. Az ügy előadása esti 8 óra után befejeztetvén, beható eszmecsere után, melyben a bizottság minden tagja részt vett, ajavaslat egyhangúlag elfogadtatott s a jelentés holnap 1/210 órakor leendő hitelesítése után a háznak fog az előadó által benyujtatni. A kormány részéről jelen voltak: Tisza, Szapáry, Pauler és Péchy miniszterek; Záhorszky oszt. tanácsos a közi.minisztérium és Stiff oszt. tanácsos a kincstári jogügyek igazgatósága részéről, és számos képviselő mint hallgató vett részt a bizottság ülésén. A Minisztertanács tartatott ma este 7 órakor, a képviselőház elnöki szobájában, melyen a honvédelmi miniszteren kívül, valamennyi miniszter jelen volt. A tanácskozás tárgyát, — mint értesülünk — a szegegi vízlecsapolási és gátépítési munkálatok képezték. — A szegedi munkálatok tárgyában, mint halljuk, — most foly az egyezkedés a közlekedési minisztérium és a vállalkozók közt. A szerződések megkötése közel kilátásban áll. — Kelet-Rumélia vegyes okkupácziójára vonatkozólag Gorcsakov brüszeli lapja, a »Nord«, egy czikket hoz, melyből kitetszik, hogy Oroszország egyátalán nem kedvez amaz eszmének, hogy az okkupáló hadtesthez török csapatok is járuljanak. Nevezett lap ez eszmét paradox jellegünk mondja s hozzáteszi, hogy a vegyes okkupáczió gyakorlati nehézségei, melyek már a berlini kongresszuson jeleztettek s melyek ma is csak úgy léteznek mint máskor, az ottomán csapatok jelenléte által még növekedni fognak és a viszályok állandó elemét fogják képezni. — Bereg megye közigazgatási bizottsága Pásztélyi János munkácsi püspökhöz feliratot intézett, melyben köszönetet mond neki ama felterjesztéséért, melyet az eperjesi g. kath. püspökkel egyetértőleg a magyar nyelvnek a nem magyar tannyelvű iskolában kötelezett tantárgygyá tétele érdekében, a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez intézett. A bolgár bizottságok Kelet-Euméliában és Maczedoniában, melyeknek jelszava Kelet-Rumélia és Maczedónia egyesítése Bulgáriával, most kitünően vannak szervezve és egyre nagyobb tevékenységet fejtenek ki. Az oroszországi szláv bizottságokból naponkint érkeznek pénzküldemények. A bolgár központi bizottságnak, melynek élén Morov dr áll, Sophiában van székhelye. A kelet-ruméliai és macedoniai nép közt 100,000 Kruka-féle és jelentékeny mennyiségű Martini-féle fegyver van szétosztva. Nevezett két tartomány fölkelést készül rendezni, mely sokkal nagyobb mérveket fog ölteni, mint a külföldön gyanítják. Hubmayer ismert inzurgens vezér már most Macedoniában 4000 inzurgenst gyűjtött maga köré és Melnik vidékén jelentékeny inzurgens csapatok is fognak összpontosíttatni. Tirnovában elhatározott dolognak tartják a bolgárok átalános felkelését Kelet-Ruméliában, Macedoniában és Thrácziában, május 3-án. A keletruméliai állapotokról igen érdekes közleményt hoz a »Temps.« Elmondja, hogy hiba volt a berlini szerződés kötésekor meghagyni Keletruméliát Oroszország kezében. Azonnal intézkedni kellett volna az iránt, hogy e tartományból eltávolíttassanak az oroszok, mert minden napot arra használtak fel, hogy a berlini szerződés határozatait gyűlöltté tegyék a nép előtt, s oly haderőt szerveztek, melyet Törökország képtelen lesz egymaga leverni. Dondukov-Korzakov hg 10,000 főnyi nemzetőrséget szervezett, azonkívül szervezte a rendőrséget és fegyvert adott minden fegyverfogható bolgár kezébe. A népsereg erejét legkisebb számítással 100,000 főre lehet becsülni. A dolgok odáig fejlődtek, hogy most absolut lehetetlenség török haderőt Keletruméliába bevinni. A következő három intézkedést ajánlja : 1. A kormányzó ne legyen a szultán alattvalója s ne csak keresztyén legyen, hanem nyugateurópai nemzetiségű; 2) a nemzetőrség helyeztessék európai tisztek alá, az átmeneti idő tartamára ; 3. legalább is egy-két évig halasztassék el a török katonaságnak Keletruméliába bevitele. Tudósító mindezeket személyes tapasztalatai alapján tartja szükségesnek. Adakozások az árvízkárosultak számára. Eddig kegyült s kimutatva volt összesen ............................... s egy porosz tallér. Újabb adakozások: Flütsch István (iglói születésű magyar) Amerikából Fall-River-Mass községből, hol kávés, magyar levél kíséretében küldött 100 márkát. Papp György ref. tanító gyűjtése a felső-eőri ref. iskolában . . Henckel Laura grófnő oroszvári, csúni (mosonmegyei) tisztségének adománya.................... s egy cs. k. arany Dömény Pál ádándi (somogyi) jegyző gyűjtése Juth községben 16 frt 24 kr, Ádándban 57 frt 6 kr.......................... Összesen: 4424 frt 67 kr 100 márk, egy arany s egy porosz tallér. Adánd község lakosai adakoztak: Adánd község 5 frt, Mészáros István 1 frt, Dömény Pál 2 frt, Dömény Ilona 20 kr, Tóth János 8 kr, Vincze ifj. 5 kr, Varga Sándor 10 kr, Bíró István 4 kr, Szecsődi András 10 kr, Kajári Mihály 10 kr, Csaba Ferenczné 10 kr, Janka Pál 2 kr, Janka Péter 5 kr, Soó József 5 kr, Szabó István id. 5 kr, Szabó István if. 5 kr, Szabó István k. 5 kr, Vincze Pál 10 kr, Kovács Péterné 15 kr, Kis Ferencz 6 kr, Somogyi Kálmán 1 frr, Kátai János 8 kr, Rúzsa Józsefné 10 kr, Mészáros Károlyné 10 kr, Biró F. 10 kr, Biró Istvánná 5 kr, Biró János 5 kr, Schwarz Ábrahám 20 kr, Farkas Péter 10 kr, Prager Ede 20 kr, Bandy Mária 10 kr, Székeli István 10 kr, Bognár Sándor 5 k, Kátai Györgyné 10 kr, Kohn Éliás 6 kr, Pirovics István 5 kr, Ükös István 4 kr, Rabi József 4 kr, Kovács József 5 kr, Kátai István 4 krajezár, Venczeli Sándor 20 krajczár, Nagy Istvánná 5 kr, Abszinger Ferencz 10 kr, Felső Szabó J. 20 kr, Viszló I. 8 kr, Kovács Pál 5 kr, Simon István 5 kr, Szőke Mihály 10 kr, Szőke Pál 5 kr, Kátai Pál 10 kr, Németh János 10 kr, Harmat József id. 10 kr, Lahi János 4 kr, Lahi György 4 kr, Lahi Pál 20 kr, Vincze István 10 kr, Vincze György id. 10 kr, Bene István 14 kr, Szabó József a. 10 kr, Kátai István a. 10 kr, Biró Sándor 5 kr, Deutsch Béla 16 kr, Székeli József 10 kr, Szőke Sándor 10 kr, Szőke Péter 5 kr, Németh József 20 kr, Szőke József 10 kr, Császár Jánosné 10 kr, Gaál Imre 50 kr, Farkas István 5 kr, Pápai Ferencz 20 kr, Varga Mihály 20 kr, Pápai Antal 20 kr, Kotlóczi József 5 kr, Németh János 10 kr, Biró István 10 kr, Virág József 10 kr, Deutsch Sándor 10 frt, Spitzer Imre 10 kr, Steindrukker A. 20 k, Cziny Bálint p. 5 frt, Radits Adolf 50 kr, Steindl János 5 frt, Csuti Gábor 20 kr, Bencsik Alajos 20 kr, Hornyák Pál 10 kr, Klein Márton 10 kr, Túri József 10 kr, Urbanovics József 30 kr, Krausz Pál 12 kr, Vida Mihály 10 kr, Németh János pók 1 frt, Horváth V. 30 kr, Sebestyén Náni 40 k, Habiger Venczel 10 k, Kovács János 10 kr, Balázs Julia 10 kr, Kovács Mihály 10 kr, Hirsen Farkas 50 kr, Csanádi Mihály 10 kr, Kemény István 10 kr, Baksa I. 10 kr, Godó István 20 kr, Laki József 4 kr, Laki György ifj. 5 kr, Kapsa István 6 kr, Puzsai János 5 kr, Kajari Ferencz 4 kr, Spitzer Gábor 1 frt, Tallián Lajos 10 frt, Sipos Péterné 2 frt, Farkas Pál if. 4 kr, Ref. egyház 2 frt, Laki Gergely 20 k, Bak István 5 kr, Majer József 4 kr, Fületlen Ferencz 2 kr, Mike József 10 kr, Virág István 20 kr, Cseh Péterné 35 kr, Cseh Gergely 50 kr, Godó János 10 kr, Molnár Jánosné 2 kr, Vincze Imre 4 kr, Farkas Pál 2 kr, Kis István 20 kr, Laki Istv. 5 kr, Kajári István 10 kr, Vincze Mihály 20 kr, Pázzai István 30 kr, összesen 57 frt 6 kr. Juth községben adakoztak: dr. Kis István 20 kr, ifj. Kis István 10 kr, dr. Tihanyi József 40 kr, Szabó Ádám 40 kr, Kovács József 20 kr, Juhász Péterné 40 kr, Samu Jánosné 20 kr, Romek János 5 kr, ifj. Szabó István 5 kr, ifj. Kis József 5 kr, Kis András 10 kr, Győri János 10 kr, Nemes István 20 kr, Szabó József 20 kr, Pápai János 10 kr, Csizmazia Gergely 10 kr, Molnár István 40 kr, Szabó János 20 kr, Hegedűs József 3 krajczár, Hegedűs János 10 kr, Bocsor Antal 50 kr, Molnár Sándor 10 kr, Neubaur Ignácz 50 kr, Jáni Pál 10 kr, Luka Ádám 10 kr, Tihanyi János 20 kr, Kis Dávid 10 kr, Samu József 5 kr, Samu Pál 6 kr, Nosicza Károly 50 kr, Nyíri József 10 kr, Orbán István 10 kr, Jáni Imre 5 kr, Kis Mihály József 30 kr, Kis Márton 20 kr, Juhász Gergely 20 kr, Jáni Ferencz 4 kr, Varga József 10 kr, Orbán Ferencz 10 kr, Samu Pál k. 4 kr, Orbán József 10 kr, Pusztai István 10 kr, Jáni Péter 10 kr, Kis Pál 30 kr, Sárai Ferencz 20 kr, Jáni János 10 kr, Kis János 20 kr, Molnár József 10 kr Juth község 5 fre, Szentmiklósi István 10 kr, Bak János 16 kr, Bak István 16 kr, Tihanyi József 16 kr, dr. Samu József 16 kr, ifj. Samu József 16 kr, Orbán Pál 16 kr, Tóth János 16 kr, Kis István h. 16 kr, Kálmán József 16 kr, ifj. Jáni Mihály 16 kr, Kis János 16 kr, Jáni Sándorné 16 kr, Pápai József 16 kr, Jakab István 16 kr, Jakab Sándor 16 kr, Samu Ferencz 16, Sárosi János 16 kr, N. N. 14 kr. Összesen 16 frt 24 kr. Az oroszvári-csuni tiszttség adománya a szegediek részére : Nagy Sándor 25 frt, Wessely Antal 3 frt, Kobza Sándor 2 frt, Kapriáay István egy cs. kir. arany, Prack 1 frt, Német Károly 1 frt, Heitz Xaver 3 frt, Biet 5 frt, Hemm 5 frt, Prabschina 2 frt, Német Ede 2 frt, Ottisz Albert 50 kr, Schubert János 50 kr. Összesen 50 frt és 1 arany. Szegedre transportabilis házakra adakoztak :*) összesen 30 frt *) Ezen egy-két forintos adományok útján beszerzendő fa és vasszerkezetű házak alakja és félirajza a váczi utczában Calderoni és társa, valamint Szemek és Mayer kirakatában szemlélhetek. Adakozásokat ezentúl is elfogadunk s nyilvánosan nyugtázunk. A »Hon« szerkesztősége. 4296 frt 87 kr 4 frt 50 kr 50 frt — kr 73 frt 30 kr Eddig hegyült összeesen............................16 frt Újabban adakoztak: Bán József.......................................... 2 » Romeiser József............................... 2 » Fauser Antal.................................... 2 » Fauser Jenő......................................... 2 » Fauser Irma ..................................... 2 » Kubinyi Árpád .......................... . 2 » Stephani Lajos..................................... 2 » A szegedi vész. (Sz. Gy.) Korunk egyik legszebb vívmánya és jellemző vonása: a humanitás, a jótékonyság soha oly lélekemelő módon, oly hatalmasan nem nyilvánult, mint a szegedi katasztrófa alkalmával. Az európai kontinens minden számottevő országa és nemzete versenyez Magyarországgal az áldozatkészségben Szeged feltámasztására. Nemcsak az európai kontinens, de még az északamerikai nép is megküldi segélyét. Ily mérvű jótékonyság egészen rendkívüli tünemény, ép úgy, mint Szeged és környékének pusztulása. Ily nagy mérvű katasztrófára e nemben még eddig nem volt példa s nem a jótékonyság ily mérvű nyilatkozásaira sem. De tán a tiszta humanitási és jótékonysági ösztönön kívül nyilatkozik még egyéb is a külföld részvétében ; nyilatkozik a rokonszenv nemzetünk iránt. S az anyagi segélyen kívül már csak azért is becses reánk nézve a külföld segélye, mert mutatja, mily mértékben nyertük meg a népek szívét. Aki egyszer Magyarországon megfordult, az rokonszenvet és jóemléket vitt el magával. Látjuk most a külföld celebritásainak, művészeinek, tudósainak nyilatkozataiból, kik midőn felszólítják honfitársaikat adakozásra, nem mulasztják el kiemelni, hogy hálás és elismerő emlékezettel viseltetnek Magyarország iránt. * * * Hogy a török lapok adakozásra hívják föl az oszmánokat, érthető. Hiszen rokonaink. Mi is meghoztuk a török sebesülteknek a tőlünk telhető áldozatokat. De Törökországot még a szegedinél is nagyobb csapás érte. Mi elvesztünk egy nagy várost s egy pár kisebb községet, Törökország elveszített országrészeket, milliókra menő lakosságot, s ha Magyarország népe szegény, Törökország még szegényebb. Azért onnan segélyt nem is várunk. Ha a török lapok fölszólaltak közönségükhöz Szeged érdekében, rokonszenves érzelmükről tettek tanúságot, s ha fölhívásaiknak semmi eredménye sem fogna lenni, megelégszünk a törökök részéről a puszta jó szándékkal is — s jó néven veszszük tőlük azt is. Semmi sem jellemzi a szegedi vész megrázó voltát és hatását annyira, mint az, hogy még a muszka lapok is fölszóliták adakozásra közönségüket; — azok a muszka lapok, melyek ellenünk örökösen halálos gyűlöletet hirdettek. Még az észak fagyos sziveinek jégkérge is engedett és fölmelegült. Az oroszokból tisztán csak a humanitás szól és nem holmi rokonszenv fajunk iránt. Ez iránt nincs kétség. Valamint az iránt sem, hogy az Oroszországban begyülendő rubelekből aligha fog Szegeden akár csak egy vályog-kunyhó is fölépülhetni, de azért mégis jellemző marad az orosz lapok felszólalása, jellemző a kor humanisztikus szellemére nézve, mely hódításokat tesz már az oroszok közt is, habár egyelőre csak a lapok hasábjain, de a sajtó mindenütt hoszszabb-rövidebb idővel előbbre jár, mint maga a társadalom.* * * A katasztrófa alkalmából sokan igyekeztek a baj diagnózisát megtenni. Voltak némelyek, kik szemére vetették a szegedieknek, hogy önvédelmekre nem dolgoztak elég serényen a töltéseken, mások meg a kormánybiztost okolták, és találkoztak laikusok, kik az egész Tisza-szabályozás rendszertelenségében s hiányosságában keresték a baj kutforrását. De tévedtek mindannyian. Segít most egy bajor szent lap, a »Baierische Vaterland«, mely a következendőkben mondja el, miért pusztult el Szeged: »A városnak erkölcsiség tekintetében rossz hite van Magyarországon ; hír szerint sehol Ausztriában (sic.) nem dorbézoltak oly borzasztó módon, mint a többnyire tősgyökeres magyarok és zsidók által lakott Szeged városában. A prostitutió ott legkicsapongóbb orgiáit ünnepelte és az érzéki élvezet templomaiban a berendezés gazdagsága felülmúlta a szentegyházakéit. Egykorú írók Szegedet a magyar Sodomának és Go m or rhának nevezték el. Most minden víz alatt van, a rossz házak úgy, mint a játékbarlangok. A modern vízözön elmosta és átadta őket az enyészetnek. Igen, isten malmai lassan őrölnek, de biztosan I« E »szent«, felfogással egészen rokon egy kalocsai T. jezsuitáé, ki — mint olvassuk — következő tiszta morált csepegtetett tanítványai szivébe: »U g y k e 11 (!) a szegedieknek! Istentelenek voltak, soha sem imádkoztak.« — No, ha csakugyan igaz, hogy a szegediek »istentelenek« s vallástalanok voltak, akkor a kalocsai jezsuita nagy szentencziát mondott ki a szegedi katholikus papságra,mely csak igy gondoskodott vallás-erkölcsi neveléséről azon Szeged lakosságának, melynek túlnyomó nagy többsége katholikus. Ilyen eszmekörből természetes, hogy nem maradhat ki a »Magyar Állam« sem. Ez meg igy »okoskodik«: »Mi nem tagadjuk, hogy a természetes okoknak nagy részök lehetett a vész elősegítésében; de mivel mégis Isten tudta és akarata nélkül senkinek egy hajszála sem görbülhet meg, mi a rendkívüli nagy csapásban az Isten sújtó karját is felismerni véljük, annál inkább, minthogy tulajdonképen a fergeteg, a rémséges orkán hajtotta s borította reá a hullámzó vizárt a városra, melyet lecsendesíteni most is hatalmában állott. Annak a ki a szélvésznek és a tengernek is parancsol, és mert korunknak vallástalan, erkölcstelen jelleménél fogva senki sem merné állítani, hogy mi az ostort nem érdemeljük meg.« De nem eddig van. Kapunk mi még ennél különb katasztrófát is. A »Magyar Állam« legalább határozottan megjövendöli, miszerint azáltal, hogy a képviselőház épen a szegedi árvész idején hozta szőnyegre a teljes vallásszabadságot, meg a kötelező polgári házasságot, »a boszuló istent mintegy kihívta még nagyobb katasztrófák küldésére.« A katasztrófából, melyet, mondjuk hát — Isten Szegedre küldött, a város föl fog épülni, szebb, hatalmasabb, dicsőbb lesz mint volt eddig. Az 1838-as árvíz nélkül tán Budapest sem állana ott, ahol most áll. De vannak tulajdonok, melyeket — mint a »Magyar Állam« példája mutatja — nem javít meg árvíz, tűzvész, szárazság, földrengés, phylloxera, rozsda, egerek, pestis; nem javít meg semmiféle névvel nevezendő katasztrófa. Azon tulajdonok ezek, melyek ellen, tudvalevőleg, az Istenek is hiában küzdenek. * * * Az iránt is tömérdek terv és javaslat merült föl, úgy egyesek, mint testületek részéről, mint lehetne legczélszerűbben segitni a momentán bajon s a jövőnek mik lennének a teendői. Egy külföldi clég villanyvilágítást ajánl Szeged számára: egy helybeli tevékeny ügyvéd a vasházak importját sürgeti sat. — A »Magyar Állam«-nak is vannak ily praktikus javaslatai. »Szükségesnek tartjuk — úgymond — hasonló katasztrófák kikerülésére a bajnak s országos betegségünknek gyökeres orvoslásához fogni.« Az orvoslás következő : »az átkos szabadkőmivesi páholyok (!) kegyelem nélkül bezárandók és szétoszlatandók« ; »a destructív irányú napi sajtó megfékezendő« ; »a ledér színpad derekasan megrendszabályozandó« ; és végül hogy mindez elérhető s a szegedihez hasonló katasztrófa kikerülhető legyen Budapesten .... egy püspöki székészen fölállítandó! .... Sok emeletes és nem emeletes házat pusztított el Szegeden az árvíz, de mint ez idézetekből látszik, az emeletes butaságok elpusztulatlanok. * # * A szegedi katasztrófa rendkívüliségéhez teljesen illik az a rendkívüli tünemény is, hogy a szélsőbalnak legesleg legszélsőbb »elemei« : Kálray Ödön és Verhovay Gyula ott, az elemek pusztításának borzalmas színhelyén bebizonyiták »kormányképességöket.« Kállay mint kormánybiztos fungált,Verhovayt elnevezték »vice kormánybiztosnak«, mely czim annyival inkább megilleti őt, mert Lukács György őreá bízta volt egy ízben egy körjáratra kiküldött hajó vezényletét, vagy mondjuk, kormányzatát s igy Verhovay is — amit bizonyára maga sem álmodott ily korán — kezébe kapta a »kormányrudat.« Ki hitte volna ezt — ebben az aerában ? Jam múlta finnt... A szélsőbal tehát tényleg megcáfolta a kormány képtelenségéről hívó állításokat. — Azonban szerencsére vagy szerencsétlenségre — amint veszszük — e kormányképesség akkor és ott bizonyult be, mikor és hol megszűnt minden pártkülönbség. A közgazdasági hanyatlás kérdése az angol parlamentiben. Táviratilag már jelezve volt, hogy Huntly marquis fölvetette az angol felsőház múlt szombati ülésén az ország gazdasági hanyatlásának kérdését , mire Beaconsfield egy nagy érdekű beszédben felelt, kifejtvén e hanyatlás okait. A ma este érkezett angol lapok meghozták e beszédet szószerinti szövegében s abból kiemeljük a következőket. Beaconsfield : Senki nem tagadhatja, perczig sem, hogy a hanyatlás vagyis depressió rendkívül nagy. Én nem emlékszem, hogy lett volna időszak, midőn annyit szenvedtek volna. Gondoljuk meg, hogy ugyan mik is lehetnek ezen szerencsétlenség főokai. Nemes barátom pedzette a kérdést, midőn ezen országban több egymást követő rossz aratásról szólt. Ha mi megbízható statisztikusaink adatai után ítélünk, azt mondhatjuk, hogy egy rossz aratás nem kisebb veszteség az országra, mint 25 millió font sterling. A hiányt most nem lehetett azonnal úgy érezni, mint a védvám hatása alatt, mert külországokból beözönlöttek az áruk. De lassan kint megérezték ezt, és pedig nemcsak a mezőgazdák, hanem az iparosok s kereskedők is. A jelen mezőgazdasági rossz időknek az a jellemvonásuk, hogy a gazdák nemcsak azért szenvednek, mivel csekély termésük volt, hanem még inkább szenvednek veszteséget azért, mivel rendkívül alacsonyak az árak. (Cheers.) Ez a körülmény előbb nem fordulhatott elő. Előbb a gazdának rossz aratáskor meg volt az a vi