A Hon, 1879. április (17. évfolyam, 79-105. szám)
1879-04-22 / 97. szám
talán új aláírásokkal, új szám alatt megjelennek , — de eredménytelenül, és a szegény képviselő is, irományai közül mindegyre kénytelen elővenni egy-egy szoros adóhalmazt, hogy hozzácsatoljon egy újabb, ismétlő beadványt és — újra félretegye azt. Ki tudja pontosan megmondani, hányszor foglalkozott (ha ismeri kötelességét) a beszállásolás kérdésével, a közmunkaügygyel, a kassa-oderbergi vasút ügyével stb ? Pedig mindez nem csak roppant idő és szellemi erőfecsérléssel áll kapcsolatban, de egyszersmind költséggel is jár; az országra pedig nagy veszteséggel, konsolidatiójára nagy hátránynyal ; mert a különben is gyéren és nehezen létesíthető reformok, oly állapotban vannak, mint a félig meddig épitett házak; itt-ott az alap letéve, néhol egy szárny kiépítve; másutt egész a tetőig vive az épület; de az időjárás alatt romlik és épen nem használ azoknak, akiknek számára és terhére építtetnek. Minthogy pedig legközelebb áll a befejezéshez a büntetőreform, bizony ideje lenne már ezt is életbe léptetni; továbbá, minthogy a bizottságok már előkészítek a magyar nyelv kötelező oktatásáról , az erdőtörvényről és rendőrbíráskodásról, sőt a kas- St oderbergi vasútról szóló javaslatokat is, idején lesz ezeket letárgyalni, mert az iránt legyünk tisztában, hogy ez az év csak annyi belreformmunkát fog felmutatni, amennyit a májusi üléseken képes lesz letárgyalni az országgyűlés. Mert akármily kora őszszel üljön is egybe ez, őszi ülésszakára, három oly feladat várja, melyekre legalább három hó kell és amelyeket termékeny belreformoknak épen nem nevezhetünk. E három feladat: a védtörvény 31. és 13. §-ának reformja, illetőleg a véderő tárgyában való intézkedés, a horvát kiegyezés és a költségvetés. Sőt nagyon fogunk örülni, ha ezt, főleg a szükséges fedezeti törvényjavaslatokkal együtt elvégzi az országgyűlés, mert a delegációknak is ülésezniük kellene őszszel, ha azt akarjuk, hogy a közös államháztartás is rendes kerékvágásban mozogjon és a külpolitika is kellő ellenőrzés alatt legyen. Sem a horvát kiegyezést, sem a költségvetést bel-reformmunkának nem tartjuk ugyan, de az előbbinek politikai hasznosságán kívül azon előnye lesz, hogy Magyar- és Horvátország viszonyainak további consolidatiójával a periodikus és — úgyszólván — internationális munka terheitől a többi éveket menti fel. Szoros értelemben véve a honvédtörvény reformjáról sem lehet az idén beszélni, mert erre bizony sem fizikai idő, sem czélszerű alkalom nem lesz ; elég lesz, ha az idénebben is elvégezzük azt, amit elvégezni kell; értjük: a hadsereg létszámának és Magyarország abból való jutalékának megállapítását , mert a törvény erre vonatkozó határozatai a folyó évvel érvényüket vesztik. Épen az őszi idény nagy részben meddő elfoglaltatása tanácsolja, hogy a májusi működés czélszerűen és takarékosan legyen kihasználva , hanem a jövedelmek fokozásának egyedüli eszköze náluk a direkt adózás, s az épen ezért már annyira meg van feszítve, hogy növelésére nem, hanem apasztására kellene gondolni. Ez pedig csak az indirekt adóknak birodalmi úton való fejlesztése által eszközölhető. S azért már a múlt évi előterjesztésekben ki lett mondva, miszerint a birodalom bevételeinek fokozása által lehetővé kell tenni azt, hogy az egyes államok a terhes adóknál könnyítést léptethessenek életbe vagy azokat egészben vagy részben mellőzzék. A pénzügyi szempont mellett a közgazdasági is sürgősen igényli a vámtarifa reformját. E tekintetben is azt hozta magával a történelmi fejlődés, hogy a vámtarifa eddigi alakjában nem felelt meg azon követelményeknek, melyeket a nemzeti kereset méltán megvárhat tőle. Az egyes államok pénzügyeire tekintettel kellett lenni akkor, midőn a porosz tariffa a vámegyesületre kiterjesztetett, s ez akadályza a tariffának önálló fejlesztését. Megfogható tehát, hogy lényeges tariffa változtatások csak külföldi vám, és kereskedelmi szerződések kötése által történtek. Minthogy pedig fősúlyt fektettek arra, hogy a német termények számára piact nyittassák, ennélfogva a belföldi termelés előbbeni védelmét fel kellett adni. Közgazdasági tekintetben ezen politika csak két feltétel alatt felelhetett volna meg a nemzet érdekének. Először : a külföldi államoknak is követni kellett a Németország által adott példát, mely szerint az exportérdek felette állott a belföldi piac biztosításának, és csakugyan e felfogás a legutóbbi ideig fen is maradt. S a vámparlament elment odáig, hogy az 1870-iki, 1873-iki vámtarifa módosításnál még az egyes törvényhozások utján biztosított vámtételeknél is alacsonyabb tételek fogadtattak el. Ma már nem foroghat fenn semmi kétely az iránt, hogy a német vámpolitikának ezen első előfeltétele ma már elesett. A második előfeltétel, mely mellett ama vámpolitikát megtartani lehetett, abban állott, hogy a nemzetek gazdasági hatalmi viszonyában Németországra nézve hátrányos változás nem fog létrejönni. Ez a feltétel is elesett, mert a közlekedési eszközök fejlődése a termelési helyeket és a piacokat lényegesen máskép alakítá át, mint tíz vagy húsz év előtt voltak. A legfontosabb mező- és erdőgazdasági valamint ipari terményeink kelendősége a külföld óriási tömegtermelése és megkönnyített behozatala által belföldi piacokon annyira fenyegetve lett,mint ezt rövid idő előtt még nem lehetett előre látni. Ehhez járult, hogy külállamok megtanulták a vámügyi törvényhozással alkotott nemzeti ipar által a német behozatalt nélkülözni. A jelen vámtarifta tehát, mely a Francziaországgal és Ausztriával kötött szerződés tételein alapszik, a jelen viszonyok közt nem kielégítő. A pénzügyi nagyobb eredmények elérése tekintetéből felmerülhetett az a kérdés,nem volna-e czélszerű, csak néhány pénzügyi adózásra különösen alkalmas czikkek tételeinek nagy felemelése által a kívánt czél elérésére törekedni. Azonban behatóbb vizsgálatok arra a meggyőződésre vezettek, hogy a nagyobb eredményt nem egyes czikkek magas megadóztatása, hanem mérsékelt vámtételeknek nagyobb sorozata által lesz lehetséges elérni. Az ily rendszer jobban megfelel a német viszonyok természetének, mert általa egyes vidékek nem lesznek túlságosan megadóztatva, ami a termelési és fogyasztási viszonyok rendkívül eltérő állapota mellett a nagy pénzügyi vámoknál elkerülhetlen lett volna. Csak így lehetett a pénzügyi érdeket megóvni, de a gazdasági érdeknek is jobban megfeleltek a nagyobb számú mérsékelt vámok, mert nemcsak egyes iparágat, hanem úgyszólván valamennyit kell mérsékelt védelemben részesíteni. Ily értelemben lettek a vámtariffa egyes tételei a bizottságok által megállapítva. A német vámreform indokolása. A német vámreform kihatással van egész Európa kereskedelmi politikájára, ezért annak indokolásáról is érdemes lesz tudomást venni. A pénzügyi és közgazdasági szempontokat, melyek az új vámtarifa készítésénél irányadók voltak, a következőkben ismertetjük. A német vámegyesület eddigi tariftája sem pénzügyi, sem közgazdasági tekintetben nem felelt meg a német birodalom megváltozott viszonyainak s jogosult követelményeknek. Az előbbeni vámegyesületnek nem voltak pénzügyi követelményei. Az egyesületi államok pénzügyei nem tették szükségessé azt, hogy a vámbevétel útján az indirekt adózás jobb kihasználása vétessék czélba. De a vámegyesület helyébe lépett német birodalomnak nagy pénzügyi szükségletei vannak. Ehhez járul, hogy az egyes államok nem növelhetik tetszésük szerint bevételeiket, csipkével gazdagon ékítve, a fejen diadem s gazdag ezüstös csipkefátyol. Mária főherczegnő ponceauszinó ruhát viselt, uszálya ezüsttel gazdagon volt hímezve. Hildegard főherczegnő fehér ruhát vett föl rózsaszín uszálylyal. Schwarzenberg herczegnő pompás öltözete manteau de courból s fehér ezüstös moire-antique ruhából állott. Az ezüst hímzés rendkívül gazdag. Az uszály a nagyon széles bordurcon kívül még ezüst virágocskákkal gazdagon volt hímezve. Lichtenstein Luiza herczegnő sárga köpenyt s fehér moire-antique ruhát viselt, mely rendkívül gazdagon volt ezüst liliomokkal hímezve. Lobkovicz Lajosné herczegnő ezüsttel hímzett kék moire antique ruhát s köpenyt viselt. Lichtenstein Károly herczeg neje kék köpenyt, fehér ruhát ezüsttel, Auersperg herczegnő rózsaszín moire antique köpenyt s fehér ezüsttel szépen hímzett ruhát viselt. Batthyányi grófné világos kék magyar uszályos ruhát viselt nehéz habos ezüst szövetből, a mihez egy écherpe és egy ezüsttel gazdagon hímzett fátyol járult. Bellegard grófné baraczk virágszinü uszályos fehér atlaszruhát viselt. Andrássy-Königgsegg grófné kis ezüst brodatszövetből készített magyar uszályos ruhát vett föl. Oetting grófné, bajor udvarhölgy, vörös uszályos tullanglais ruhát ezüsttel hímezve. Rottenhan grófné, szintén bajor udvarhölgy, ezüsttel hímzett uszályos kék ruhát, így végződött a lakodalom. A magyar nép igen kevéssé volt képviselve, de annál nagyobb részvéttel fogadta az eseményt. Hosszú borús esztendők után ezen esküvő volt az első derengés, mely hazánkat érte. Pár nappal az esküvő előtt megjelent egy rendelet, mely által 366 politikai fogoly, nagyobbrészt szabadságharczunk vértanúi, nyerték vissza szabadságokat, vagy legalább leszállittatott fogságuk ideje; ugyanakkor Lombardiában s Velenczében megszüntettetett az ostromállapot s Galicziában a politikai pereket hagyták abba. Mind egy-egy reménysugár, mely később a királyi pár útja alkalmával megszilárdult. A magyar nép éveken át valódi meggyőződéssel hitte, hogy az uralkodóház s nép között a kiegyezést nagyrészt az uj fejedelemasszony hozta létre, így lett e lakadalom áldás az országra s egyúttal a lejális érzelmek megerősítése a magyarok között. Ennek jubilaeumát üljük most. Az Egyesült Államok és Szeged. New-Yorkból a tegnapi postával egyszerre két levelet kaptunk. Az elsőben Gross Ignácz hazánkfia a brooklyni gyűjtő bizottság következő felhívását küldte be hozzánk : Polgártársak! Alig harmincz éve múlt, hogy Kossuth a szabadság apostolakép köztünk időzött. Ő az összes amerikai népesség által a legnagyobb szívélyességgel üdvözöltetett, nem annyira azért, mivel bájoló ékesszólásával elragadott, mintsem azért, mert azok küldöttekép jelent meg, kik a szabadságra méltókul bizonyultak. Sajátságos lenne, ha a jelenlegi szegedi vész emlékezetünket a mondott időre nem irányozná. A Magyarországból hozzánk átható segélyfelhívásnál azonban nincs szó egy eszmének valósításáról — nem a szabadság, hanem élet van veszélyben. Az ország azon része, mely jelenleg rokonérzelmünket veszi igénybe, ugyanaz, amely felé a forradalom alkalmával főfigyelmünket fordítók. Szeged városát szemelte ki Kossuth a forradalom székhelyéül. (?) A mondott városnak főkép azért adatott előny, mivel iparszorgalma és a polgári jogokhoz való merev ragaszkodása szabad kormány székhelyévé leginkább alkalmasstált. Az idő tanusítá, hogy Kossuth bölcsen választott. Szeged mindig szabad város maradt, lakosságát nem egész 25 év alatt négyszeressé és alsó Magyarország kereskedelme valamint a szabadelvű eszmék központjává vált. A lánczolatlan elem egy csapással tönkre téve virágzó kereskedelmét és lakossága ezrei hontalanná lettek. 9000 épületből alig néhány száz kíméltetett meg a romba döntést, és több ezer holttetem halásztatott ki a vízből. A lissaboni földrengés óta alig lett egy város oly súlyosan meglátogatva. Nagy a nyomor és sürgős segély szükséges. Helyben segélybizottmány alakult, melynek elnöke Howel polgármester és a melynek pénztárnoka Steinmetz számvevő. Schröder volt polgármester támogatja a szeretetművet. Adományok Steinmetz számvevő hivatalában a városházán, avagy a helybeli lapok által vétetnek át, Brooklyn ápr. 2-án. A végrehajtó bizottmány, dr. Goldmark József elnök. A kisérő levélből átveszszük a következő sorokat: A szegedi vész rémhíre és az elemi csapás nagyságáról való kapós hirek közepette, midőn mindanynyian itt az újvilágban élő magyarok vérző kebellel forditók szemeinket szeretett hazánk felé azon tűnődve, hogy és mikép lehessünk szegény sorsüldözte hazánkfiai segélyére és e végből gyülekezve, a szeretetmű sikeres megindítása fölött tanácskozunk, valóban jól esett látnunk, a világ minden nyelvén beszélő, de az összes emberiségért melegen érző amerikai nép mint sereglett össze, mint képezte e hazánkat ért példátlan szerencsétlenség a napirendet, s mintegy varázsütésre teremtettek segélybizottságokat, számtalan egyesület ajánlá fel szolgálatát; a templomszékről élénk színekben festetett és festetik a magyarokat ért világrenditő csapás és szólitatnak fel a hívek, hogy adományaikkal a nyomor enyhítéséhez hozzájáruljanak. A valódi szabadság tere szellemi Leonidásokat teremt és csakis szabad ember foglalhatja látkörébe az összes emberiséget, onnan van, hogy az amerikai nagylelkűség korlát és megkülönböztetés nélkül sugároztatja fényét az egész világ fölött. A számtalan segély-felhívás közül, mely e világrész egyik végétől a másikig köröztetik, legyen szabad az ide mellékeltet beküldenem stb. A másik levelet ugyancsak ápr. Léről keltezve Newyorkban Grant Ignácz úr írja s tartalma a newyorki gyűjtésről szóló, lapunkban már megjelent tudósítások folytatása. Levele így hangzik: ígéretemet beváltva folytatom a megkezdett tudósítást a szerencsétlenek javára történt és még ezután történendő segélyszerzési intézkedésekről. Különösen ki kell emelnem, hogy az első lépés a szegediek segélyezésére és ezen, az első rangú és állású polgárokból alakult. »Relief Committee for Szegedin« Heller Adolf úrnak köszönhető, és ezen ember annál inkább megérdemli az említést a magyar lapokban, mert nem született magyar, hanem cseh származású, de mint utódja a Stanicsics féle borkereskedésnek és társa S. B. Wortmann, nagykanizsai származású »magyar borkereskedőnek«, az úgynevezett Union Squaren lévő »Hotel Hungária« magyar ízléssel és a magyar történetből több érdekes részletet mutató festményekkel ellátott és bebútorozott nagy teremben. Heller úr az első gyűlést egybehíván, ott alakult meg a nevezett Committee, ott tartatik most minden nagyobb gyűlés és ezen ember és társa, mint igen becsült helybeli nagy borkereskedők és jó állásban lévő polgárok nem kimérnek kiadást s idővesztést és igen buzgólkodnak, hogy a Committee a feltett czélnak megfeleljen és tapintatos eljárásuknak köszönhető, hogy a »segélyző bizottság« nem csupán magyar és volt lajtántuli lakosokból, hanem nagy állású és rangú született amerikaiakból álljon s igy nem egy nemzeti hanem egy nemzet és ország azaz Amerikának fősegélybizottsága lett. A mint tegnap Heller Adolf által értesítve lettem, ő e folyó évben »magyar bor vásárlása végett« Budapestet meglátogatja. Nem akarom ezáltal háttérbe állítani az itt lakó magyarokat, de ily eredményt mi ittlakó magyarok, bármely jó érzelemmel vagyunk is hazánk irányában soha sem mutathattunk volna fel. Ennek bevezetése után, van szerencsém értesíteni, hogy a bizottság tegnap az oszt. magy. consulnak Havermeyer Theodornak mint az eddig gyűjtött összeg eredményét 1650 font sterlingre szólló utalványt az osztrák külügyminisztériumnak átküldése tekintetéből átadott, most megkezdé újra a működést. Tegnap a pénzügyi bizottság neveztetett ki és holnap délután 20/2 órakor a »Hotel Hungária« termében gyűlés tartotik, újabb koncertek és színházi előadások rendezése tekintetéből, az eredményről értesítést fogok küldeni. Itt folytatom az adakozók névsorát. (Az adakozások dollárokban.) J. Lagovien et C°. 5, Chuck et Bro 5, N. Cowen 5, L. J. Falk et C°. 5, Elias Hyams 1, S. Sickles 1, Rev. S. Welsh 2, Lyrik páholy 376 J. C. C. F. 10, Alexander Bros 5, A. Becker 2 d. 50 c. Jordan L. Mott 50, Mrs. Marian Adams, Boston 25, A. Heller et S. B. Wortmann 50, Heller A. és testvére Ho-zel Hungáriában lévő hivatalnokok 10, Louis Weddingen et C°. 10, E. Schumacher 10,Forstmann 10, H.W. T. Mali et C°. 10, a 70 számú becsületrendi lovagok és hölgyek Germania páholya 20, Dr. Hermann Knapp 25, Leopold Gross 1, J. Hymann 5, S. A. Sander 1, M. Hamburger 1 dollár 50 cent, Nicholas Taussig 2, M. J. Schnabl 5, Adolf Schnanb 2 d. 50 c., Robert vom Cleff 5, Henry Scrischs 2, Charles Schwartzkopf 2, Gaff, Fleischmann et C°. 100, J. S. Bernheimer 25, Cook et Bernheimer 25, A. H. Beitlinger es C°. 100, Willets et C°. 25, Hoyt Bros 75, Charles Hanselt 25, D. Wallerstein 25, Lapham, Costello et C°. 25, Thorne, Mr Farlomne et C. 25, C B. Hoyt et C°. 25, Stephen Kisztler et C°. 25, A. K. Ely 25, John Watson 25, Robertsohn es Hople 25, M. Armstrong et Son 25, George Palen et C°. 25, Fraser Major et C°. 25, J. E. Bulkley et C°. 25, Bittel, Jepel et C°. 15, Thomas Keck 10, Scharles Bros 5, A. German Enange bank igazgatói 25, Libermann s Joseph 5, Emil Schultze 10, De Venoge 10, Leo Schlesinger 5. Eredménye Etelka Gerster és több előkelő Mappleson féle trupp művészeinek márczius 30-án tartott Concertből d. 3041. — S. Boss 1, Hans Kudlich M. D., Hobschen 5, Mrs. Hauser Hoboschen 2, H. T. Kudlich M. D. 5, E. Dahlfusz 1, M. Lewitsky 1, Jarmolowszky et Markel 5, Gusztáv Landern 1,Mrs. A. Viszneszky 1, J. Lichtenberg 1, E. Wächter 1, Humboldt páholy 512 f. s. A. M. 25, A. Schlesinger 5, Kaufmann Brothus 5, M. W. Mandel et C°. 10, Charles Schlesinger 5, A. Bish 5, Joseph Jacobs 5, Mrs. S. B. Jacobs 5, Mrs. M. Salamon 5, Mr. N. Sonnenberg 2, Cash 2, Ferdinand Jung 3, E. Peris 2, Carl Stehr 5, A. Haepfels et Sons 25, Philipp et William Ebling 10, C. F. B. 1, Chas Boeder 1. Az első magyar belegápoló és segélyző egylet ezen adakozásokat gyűjtötte és tegnap átadta u. m. Louis Gnonur 25, M. Weinfeld 25, J. Kress 20, Eckert et Winter 20, J. et A. Boscowitz 20, E. Betz, 10, Wm. Marx et 0°. 10, Oppermann et Müller 10, Wm. J. Preston 20, Schwartzschild et Salzberger 10, Ed. J. Bing et Sons 10 Ed. Nollain et C°. 10, F. Boos et C°. 10, Horstmann Ven Hein et C°. 10, Joseph Loth 10, Wm. Caspari 15, Dr. S. Hahn 5, M. et C°. 5, J. Löwenthal et C°. 5, S. Baron 5, E. Friedmann et C°. 5, Levy et Mayer 5, L. Töplitz 5, Chas A. Heppich 5, Schwan 2 d. 50 c. D. Metzger 2 d. 50 c. Goldmann Bross 2, J. T. Chemidlin S. B. 2, Philipp Gerzig 2, A. H. Ward 2, M. Fichtenberg 1. Adelphi páholy 23 f. s A M. gyűjtött W. et C°.2, G. Eisemann 1, Philipp Frank 1, G. Heymann 1, Sonna et C°. 1, Jac. Freirich 1, M. Hross 1, L. Bressler 1,Philipp Weinberg 1,M. Mongr 1, H. Lehnbach 1, E. Cappel 1, Z. T. Oppenheimer 1, J. Fleischauer 1, J. Koenigsberg 1, J. Bloch 1, Cash 2, Ww. Da, Costa 1 d. Összesen a kimutatott összeggel együtt tegnap este 6 óráig 9510 d. 55 c. E két levélből s előbbeni közleményeinkből is meggyőződést szerezhetnek olvasóink ama nagylelkűségről s buzgalomról, melyet az Óceánon túl szerencsétlen hazánkfiainak sorsa iránt tanúsítanak. Valóban e lelkes buzgalom irányában nem lehet eléggé meleg hálánkat kifejeznünk. Az ezüst-lakodalom. Ő felsége a király elrendelte, hogy az udvari ünnepek alkalmával a meghívók szétosztásában elsősorban a különböző országok s képviselő testületek küldötteire kell gondolni s pedig a titkos tanácsosok rangja előtt. A bécsi operaháznál is megszüntetik a szokott rendet. Az opera színházban rendezett theatre páré teljes programmja is meg van állapítva. Első »An der Donau« czimű egy felvonásos ünnepi darab Saar Ferdinandtól, melynek allegóriai szereplői: Ausztria, Klio, Bellona, Földműves, Iparos, Tudomány stb. A tableauban I Miksa császár, Ferdinand s Anna unokái, Ulászló »lengyel« (sic!) király Lajos és Anna gyermekei s Zsigmond, lengyel király ábrázoltatnak. Második darab »Aus der Heimat« népéletből vett képek tánczokkal s dalokkal. A zenét Doppler Ferencz, a tánczokat Telle Károly rendezte. Végül jó a »Meistersinger von Nürnberg« czímű Wagner Richard-féle darab utolsó jelenete. A fogadalmi templom, melyet szintén az uralkodó pár ezüstlakodalmának ünnepélye alkalmából szentelnek be Miksa főherczeg egy 1853. febr. 27-iki felhívásának köszöni eredetét, midőn Libényi szabólegénynek I. Ferencz József ellen intézett merénylete szerencsésen meghiúsult. A főherczeg felhívása az egész birodalomban élénk viszhangot keltett és a monarchia minden részéből gazdagon folytak be a pénzbeli és a templomra felhasználható tárgyakbeli adományok s az 1865-iki év végével ez önkénytes adományok összege 1.800.000 írtra rúgott. A bécsi hivatalos lap 1854. ápr. 2-án hirdetett pályázatot a templom tervrajzára s a 75. pályázó közül Ferstel Henrik (szül. 1828-ban) nyerte el a kitűzött jutalmat. 1856. ápr. 24-én az uralkodó pár egybekelésének második évfordulóján délelőtt 10 órakor tétetett le ünnepélyesen a fogadalmi templom alapköve, mely a szentföldről hozatott. Az alapkő szegletein góth betűkkel ez egyszerű szavak állanak : »Hol Krisztus szive megtörött, onnan törtek engem.« A templom építése ezután jóllehet az építési alap 2 milliónál többre ment, sok halogatáson és szünetelésen ment keresztül, mert ez a nagy összeg se volt elég az impozáns mű befejezésére; míg végre 1863. decz. 10-dikén kihirdették ama császári elhatározást, hogy 1864. és 1865-ben a fogadalmi templom építésének folytatására évenkint 150,000 forintot szabad a bécsi város-nagyobbitó laapból kiszolgáltatni s e felhatalmazás 1866-ra is kiterjesztetett. 1867 január 11-én megparancsolta az uralkodó, hogy az államkincstárból hat éven keresztül 100,000 forintot, továbbá az alsó-ausztriai vallásalapból, szintén hat éven át, 150,000 frtot s végül a város nagyobbitó alapból egyelőre csak egy évre 20 ezer frtot fizessenek ki, így lett végre a díszes templom fölépítve. A beszentelési ünnepély a templomban két részre oszlik, világira és egyházira. Az első f. hó 23-án délben fog megtartaztatni és a befejezett mű Károly Lajos főherczeg védnöknek leendő átadásából fog állni. A templom ünnepélyes beszentelése 24-én 6 és fél órakor reggel kezdődik. 8 órakor veszik át ünnepélyesen az ereklyéket. 11 óra után őfelségeik, kedvező időben nyílt kocsiban a Ringen keresztül a templom főkapujához hajtanak, hol őket a püspöki kar fogadja. A templom ünnepélyes beszereléséhez a birodalom minden főpapja meghivatott. Mise után ő felségeik elhagyják a templomot és a bejáratnál tíz fiatal polgári leány, élükön Winkler Teréz kisasszonynyal, fogja őket üdvözölni. Az ezüst lakodalmat a népszínház igazgatósága úgy üli meg, hogy a jövő pénteki előadásra a József és Erzsébet árvaházak árva gyermekeit hívja meg előadásra. Színre kerül e napon a »Tündérlak Magyarhonban« Soldosnéval, aki 24-én részt vesz a bécsi operaház díszelőadásán, s más napra hazajön, hogy a népszínházban a »Tündérlakban« játszszék. Békésmegye hölgyei, köztök Jancsovics báró Wasmer Ida, Németh báró Rudnyánszky Emilia, Beliczay Konopi Antonia, Nogáll Janka stb külön díszes feliratot küldenek az ezüst lakodalom alkalmával a királynénak, Göndöcs Benedek apát buzgalma folytán. A felirat szép czimlappal van ellátva, melyen a megye s a nevezetesebb helyek czimerei láthatók. Az orsz. szinészeti tanoda az őfelségeik ezüst-nászünnepének alkalmából ápr. hó 26. d. e. 11 órakor hála-ünnepet rendez. Ez ünnepély meghívott hallgatóság résztvevője mellett fog megtartatni, s tárgyai lesznek. Ünnepi prológ (drámai jelenet) Váradi Antaltól, előadják a drámai növendékek. Megnyitó beszéd, tartja Szigeti József az intézet igazgatója. Végül néhány drámai s operai részlet, előadva a növendékek által. Ünnepi hymnus, szövegét irta Váradi, zenéjét szerzette gr. Festetics Leo, előadják az operai tanszak összes növendékei. KÜLÖNFÉLÉK. — Az m. t. akadémia ma Sztoczek József elnöklete alatt ülést tartott, melyen először is dr. Szabó József tanár egy uj ásványt ismertetett meg, melyet Urvölgyön a régi érezbányák egy elhagyott ágában találtak és Urvölgyitnek nevez el. Ezután dr. Hirschler Ignácz bemutatja dr. Goldziher Vilmos m. tanár értekezését »a szaruhártya szalagszerü meghomályosodásáról.« Az ülés harmadik tárgyát Klein Gyula »újabb adatok a tengeri moszatok kristályairól« czimü felolvasása képezte. Ezután dr. Borbás Vincze tanár »Floristicai adatok, különös tekintettel a hazai Epilobiumok és rózsák elterjedésére« czimü értekezése következett. A bizottság végül bemutaja Kinkovics Lajos nagyváradi reáliskolai tanár növénytani dolgozatát, mire az ülés véget ér. Pest megyéből, Földváry alispán negyedik kimutatása szerint, a tiszavidéki árvíz által károsult lakosok javára újabban 3119 frt folyt be s küldetett föl az alispán által a belügyminiszterhez. Az eddigi gyűjtés eredménye e szerint 13.867 forint és 4 arany. — A szegedi építkezésekre vonatkozólag Baiersdorf és Biach elég ajánlatokat tett a belügyminiszternek. — Nevezett ezég 6 hó lefolyása alatt Szegeden 1000 házat képes felépíteni egyenkint 1500 forintjával. — Ajánlatát nem pusztán szóval, de a tervek csatolásával is erősíti. A belügyminiszter gondoskodott, hogy ez ügy minél sürgősebben s minél illetékesebbek által megbíráltassék, a tervek megvizsgáltassanak, s esetleg az építkezések megkezdessenek; e végből a közmunka és közlekedésügyi miniszterhez tette át az ügyet. A véghatározat meghozatala előtt intézkedett egyúttal a belügyminiszter, hogy a tervek közszemlére Szegeden kiállíttassanak. A magyar tisztviselők országos egyesülete f. h. 19-én dr.Pauler Tivadar elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy a f. é. május hó 11-én tartandó közgyűlésen a legrégibb 20 választmányi tag lép ki s helyekbe új tagok fognak választatni. Elnök jelentést tett hogy az egyesületi pénztárt megvizsgálván, azt a legnagyobb rendben találta. A titkári jelentés és a pénztárnok jelentése, mely szerint a múlt havi maradvány 649 frt 42 kr. tudomásul vétetett. Erre a választmány a szegedi és szegedvidéki árvízkárosultak javára 100 frtot szavazott meg, mely összeg a fővárosi hatóságnak fog átszolgáltatni. A folyó ügyek elintézése és 22 új tagnak felvétele után az ülés véget ért. A magyar iparnak bizonyára dicséretére fognak válni azok a kötések, melyekkel Morzsányi J. diszmó-készítő több hódolati feliratot ellátott. A lapok már leírták a fővárosi felirat díszes tokját, mely szintén Morzsányi keze nyomát viseli magán, s valamint ez úgy az a kötés is szép nevét fogja hirdetni melyet az állami felügyelet alatt álló középiskolák tanári karának 116 lapra terjedő feliratához készített. A kötés borjúbőr alapját égkék szinü borítás fedi, melyről domborodottan kiemelkedik a magyar korona s ezen alul vert ezüst koszorúba foglalva a király ékes monogrammja. Ősins ízlés jellemzi az egész munkát. A felirat szövegének írása is kiváló munka, melyet Rákosy s Bajai tanárok ritka ékesen írtak. A kötés holnaptól fogva Seefelner papiros kereskedő kirakatában lesz látható, s a közönség meggyőződhetik arról mennyire előhaladt e nemben iparunk. — Boncztan a Köztelken. Gróf Szapáry Gyula által a párisi világkiállításon az orsz. gazdasági múzeum számára vett tárgyak közül igen érdekesek érkeztek meg a napokban, így először is rendkívül érdekes a méhek működését és boncztani alkatát feltüntető dr. Au z oux által készített szynoptikai mű. A méhesejtek több centiméter átmérőjű nagyságban vannak feltüntetve e készítményen, melyekben a méhpeték a különféle fejlődési stádiumokban láthatók. Az egész készítményen, mely egy darab méhlépet mutat, 5 méh látható, de oly nagyságban, hogy a hátukon levő kis ajtócska felnyittatván, egész belső szerkezetük a szemlélő elé tárul. — Láttam továbbá egy ugyancsak dr. A u z o ux által készített óriási tojást, 111 méter hoszúságban. A tojás héja valódi tojáshéjanyagból igen természethűen van készítve. E héj felnyitható és az így kivehető másik tojáson, melynek oldalain 4 nyílás van, a tyúk-pete fejlődése a négy főkorszakban a legtanulságosabban észlelhető. Ugyancsak a nevezett párisi orvos munkája az összes emlősök fogait, fejlődésük minden stádiumában átmetszetileg feltüntető foggyűjtemény is. A budai tanítóegyesület tavaszi közgyűlésén elhatározta, hogy a honvédelmi miniszterhez és az országgyűléshez folyamodványt intéz, melyben azt kéri, hogy a hadkötelezettségi törvénynek azon része,mely néptanítókra vonatkozik, ekkép módosíttassék:A tanítók fegyvergyakorlatra, úgy szintén részleges mozgósítás esetén katonai szolgálatra is, csak a szünidőben hivassanak be. Minden hadkötelezett tanító altiszti vizsgálatra köteleztessék. Háború esetén a tanítók elsősorban ujonczok képzésére és helyőrségi szolgálatra alkalmaztassanak. Ugyanezen gyűlésen az egyesület ötven forintot tűzött ki pályadijul a népisk. 1I. oszt. növendékek számára készítendő nyelvtani kézikönyvre. A pályamű 1880. év jan. 1-ig küldendő be. — Négy halott. Tegnapelőtt reggel a nagy temető-utczán megrendítő szerencsétlenség történt Nagyváradon. A püspökségi major telkének ezen utczára néző kőfala már régen gyönge állapotban van s a pénteki nagy zápor által teljesen alámosva, szerencsétlenségre épen akkor dőlt ki, midőn arra egy csoport szalontai munkás ment. A munkások közül egy súlyosan megsérült, négyet pedig halva húztak ki az omladék alól. A szerencsétlenség áldozatai mindannyian családapák s igy a baleset következményei még súlyosabbak. Nevük: Szabó Sándor, Szabó Mihály (testvérek), Szakács András és Fábián István. — A »Gazdasági Mérnök« 8-dik táma a következő tartalommal jelent meg : New- York államcsatorna hálózata, különös tekintettel annak mező- és nemzetgazdasági jelentőségére. Gerster Bélától. — Időjóslás távirati után. — Vizlecsapoló gép (1 ábrával.) — A székesfehérvári kiállításról. — Irodalmi Értesítő. — Szakegyesületek és társulatok működése. — Vegyes közlemények. Dunai egyesület. Az orosz bortermelés. A magyarországi rizstermelés. Kiállítási Lapok. Gazdasági tanulmányok. Kiállítás Deésen. Kétezer éves szer a phylloxera ellen. A gazdasági mérnöki intézmény Magyarországon. — Földrengés Torontálban. Ó-Bessenyőről írják a »Szegedi Hiradó«-nak: Ó-Bessenyőn ápr.lió 16-án éjjel féltizenkét órakor erős földrengés volt észlelhető. A lökés, mely nyugatról jött s kelet felé vonult, oly erős volt, hogy az ágyakat megingatta s helyükből kimozdította. Hogy valami kárt tett volna, eddig nincs tudomásunk, azonban a lakosok közül sokan rémülve futottak ki a szabadba. A rengés csaknem egy egész perczig tartott. Némelyek már állítólag este 10 órakor is észleltek kisebb mérvű rengést. Érdekes volna tudni, hogy Torontál megye egyéb részeiben éreztek-e valamit e földrengésből ? — Levelezőnk e soraihoz hozzáteszi, mint hallomást, hogy Nagy-Sz.-Miklóson még nagyobb lett volna a földrengés. — Bosznia térképelése. A katonai földrajzi intézet eddigi igazgatója, Guran Sándor abba Mosztarba helyeztetett át, mint a XVIII. hadosztály parancsnoka. A helyét ideiglenesen betöltő Ganahl ezredes felsőbb parancsra intézkedéseket tett, hogy Bosznia és Herczegovina katonai felvétele szakértő tisztek és a földrajzi intézet hivatalnokai által foganatba vétessék az átalánosan alkalmazott háromszögelési hálózat alapján. Jövő tavaszra reményük a számítások megállapíthatását, s akkor kezdődnék a térképelés, melyet 1883-ra vélnek befejezhetni. Az előmunkálatok czéljából minden parancsnokság megkerestetett, hatáskörében kémszemléket, mérő asztali felvételeket eszközölni szakértő tisztek által. — Korán kezdi. Nagy Kutason (Zalában) egy ottani lakosnak 2 gyermeke van, az egyik 13 éves fiú, a másik fiatalabb leányka, a fiút vad gyűlölet szállotta meg húga iránt, s már korábban oly veszélyes fenyegető nyilatkozatokat tett, hogy húgának soká élni nem szabad, mert ez az ő örökségi reményét csökkenti; nagypénteken ezen fiút elküldötték heringért és választóvízért, piros tojás czifrázásához; ezen alkalmat ragadta meg a korán elvetemedett fiú s a húgának szánt heringet az előbb választóvízzel megnedvesített papírba göngyölgette; a kis leány ette ette a heringet, de a választóvíz hatása azonnal szomorúan jelentkezett, összeégette száját, nyelvét, arczát, a korán igénybe vett orvosi segély megmentette a leánykát; az apa a kegyetlen gyermeket jól elverte irtózatos tettéért, ki is e miatt a körjegyzőhöz szaladt apját feljelentendő. — Egy magyar tudós kitüntetése. A párizsi »Académie nationale, agricole, manufacturiére et commerciale« az évenkinti jutalmazásoknál Kruspér István műegyetemi tanár és kir. tanácsos urnák — praecisiós műszereiért — első osztályú érmet szavazott meg. — A czár elleni merénylethez. A »France« abban a helyzetben van, hogy a czár saját elbeszélését közölhesse a Solowjew attentátumáról. A czár Solowjewet látva, gépiesen tekintett rá s elgondolta magában: »Ha ez az ember engem meg akarna ölni, könnyen tehetné.« E csodálatos előérzet annál megmagyarázhatatlanabb, mivel a merénylő külsejében semmi gyanús nem volt. Pénzügyi tisztviselő ruhát viselt s egészen tisztességes járása volt. Mikor pisztolyt vont elő és czélzott, a czár ösztönszerüleg félrefordult. A czár maga is bevallja, hogy a lövések után gyöngének érezte magát s félájultan ültették kocsiba. — A franczia vasúti igazgatók közül többen, 3 év előtt nálunk voltak egy vasúti conferentián, ez alkalommal megismerkedtek hazánkkal és népünkkel. Erre való visszaemlékezésük részvétre indítá őket, a szegedi szerencsétlenség alkalmával gyűjtést rendeztek maguk közt és annak eredményét, 1100 frankot, Potelet, egyik társuk, a következő levél kíséretében küldé meg Fack vasúti igazgatóhoz : »A franczia vasúti szolgálati conferentia kitörölhetlen emlékét őrzi azon meleg, szívélyes fogadtatásnak, melyben részesiték a magyar vasutak igazgatói és mérnökei 1876-ban, Magyarországon tett utazásuk alkalmával. Azon szivrázó szerencsétlenséggel szemben, mely Szeged városát érte, a conferentia nem állhatott ellen a vágynak, hogy hálája kifejezését adja. Egyik legutóbbi összejövetelében, ülés közben, gyűjtést rendezett a szerencsétlen vízkárosutiak javára és mint egyesületünk titkára, én bízattam meg, hogy önhöz küldjem azon 1100 frankot, melynek felhasználását önre bízzuk. Ez adományban főleg azon testvériesség bizonyítékát lássák, mely önöket semmiben el nem feledi és higgyék el, hogy szivünk az önökével találkozik, jó és rossz sorsban egyaránt. Fogadja stb.« — Gelatinograph, a másoló készlet titka s más találmányok. A másoló készletek titkát Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszerész a »Gyógyszerészi hetilap«-ban nyilvánosság elé is hozta, »gelatinograph« nevet adván neki. S ez nem csak hogy jóval kevesebb költséggel állítható elő, mint a mennyibe a chromo- és hectographok megvétele kerülne, hanem általa több és tisztább másolatok készíthetők. Közöljük a gelatinograph recipéjét, hogy e szerint aztán bármely vegyész vagy gyógyszerész által elkészíttethessék maguknak, kik akarják. »Veszünk 100 grm. tiszta gelatint és azt 200 grm. meleg lepát