A Hon, 1880. május (18. évfolyam, 108-136. szám)
1880-05-04 / 111. szám
levéllel képesített egyének, alkalmazhatók. Kivételesen alkalmazhatók oly egyének is, kik a tudományos irodalom terén vagy azon tudományszak gyakorlati művelése által képzettségüknek azon tudományszakra kiváló bizonyítékát adták. Mindkét esetben a kinevezettek a vallás- és közoktatási miniszternek törvényszerű felügyelet gyakorlása végett esetről-esetre bejelentendők. Az ilyen tanárképző-tanfolyam, a bölcsészeti tanfolyammal együtt, mint a hazai egyetemeken is 4 évig tart. Ilyen bölcsészet-természettudományi főiskolai szakosztály a tanárképzés czéljából egyéb főiskolai szakosztályok nélkül is fölállítható nyilvános bölcsészeti s természettudományi akadémiául. 2. Az első pont szerint berendezett főiskolák középiskolai tanárképesítő bizottságokat alakíthatnak, melyeknek vizsgáló tagjai csakis a vizsgálat tárgyait képező tudományokkal, mint szakokkal foglalkozó tanárok lehessenek. A közoktatásügyi miniszter e bizottságokba két-két tagot küld, kik nemcsak jelen vannak, de a vzsgálásban is résztvesznek és szavazatuk van. A képesítő vizsgálatra bocsáthatást, a képesítő vizsgálatok beosztását, tárgyait s az eljárást illetőleg a jelen törvény szakaszai érvényesek itt is. Azonban a vizsgálatok rendjét, a tantárgyaknak vizsgálatokra beosztását, továbbá a szakcsoportok megállapítását, ezekbe a tantárgyaknak mikép összefoglalását és az ismereteknek a szakcsoportokban és az egyes tantárgyakban megkívántató mértékét, a vizsgáló bizottság javaslatára az illető egyházi főhatóság határozza meg, és azután az átalános vizsgálat tervezetével együtt, (valamint a vizsgáló bizottság szervezetét és tagjait a közoktatási miniszterhez is felterjeszti, ki ellenőrzi, hogy az ismeretek így felállított mértéke nem csekélyebb-e az állami képesítő vizsgálatokon alkalmazottnál ? Molnár Aladárnak e végére tett azon indítványa, hogy a felekezeti tanárvizsgáló bizottságtól nyert tanári oklevél bármely nyilvános intézetben is érvényes legyen, mint az állami oklevél, szavazattöbbséggel elvettetvén, Molnár Aladár ellen indítványt jelentett be. A 75 — 76. 77. §§-ok némely világosabb kifejezések beiktatása mellett elfogadtattak. A 27 §. e) pontjában kifejezés adatott, hogy az iskolai vagyon és alapítványok kezelésének módját és felhasználását felülvizsgálva ellenőrzi. Továbbá kimondatott, hogy a jelentések a tankerületi főigazgatók útján terjesztendők fel a miniszterhez. A 79. §-hoz pótlólag elfogadtatott Molnár Aladár következő pótlása,azonban arra, hogy egy és ugyanazon felekezet középiskoláinak növendéke az érettségi vizsgálatot, rendkívüli esetekben a felekezet más középiskoláján tehesse le, az 59. §. értelmében szükséges engedélyt az illető felekezeti főhatóság adja meg. A 80. §. végéhez hozzátétetett, hogy a képesítő vizsgálatok nyelve a magyar. A 81. és 82. §§. változatlanul, a 83. és 84. §§. styláris módosításokkal fogadtattak el. A 85. §. helyett Molnár Aladár indítványa folytán a következő szöveg fogadtatott el :Új középiskolák felállításánál a felállítók kötelesek az intézet megnyitása előtt legalább 4 hónappal szándékukat bejelenteni a közokt. miniszternek, fölterjesztvén az intézet szervezeti szabályait, tanrendjét, tanerőinek számát, az intézet helyiségeinek kimutatását ( s mihelyt alkalmazottak, a minősítést is) s taneszközökkel felszerelését. A miniszter az intézetnek létesítését, akár a nyilvánosság jogát csak akkor tagadhatja meg, ha az a törvényes kellékeknek nem felel meg. Ha a miniszter a felterjesztések benyújtása utáun Louljo ululiuvui írt llckiliopíliapillióad megnyitható. Ezután a VII. fejezet tárgyaltatván, annak czime elfogadtatott. A 86. §-nál kimondatott, hogy a tanerők csak is oly egyének lehetnek, akik saját tanszakukra oklevéllel bírnak, vagy a négy éves tanártanfolyamot végezték. A 87. §-ban kimondatott, hogy az intézet felállítása a megnyitás előtt legalább 3 hónappal a miniszternek beterjesztendő s annak engedélye megérkezése előtt az intézet meg nem nyitható. A 88. §-ban kitétetett, hogy egy osztályban legfelebb 30 növendék lehet. A 89—91. §§. némi módosításokkal elfogadtattak. A 92. §. következő szövegezés nyert: »A magánintézetben tanuló növendékek érvényes és bármely nyilvános tanintézetbe felvételre jogosító bizonyítványt csakis nyilvános középiskolában letett vizsga alapján nyerhetnek. Ilyen vizsga minden tanév végén teendő le. Kivételesen egy év alatt, több osztályból, vizsgaletételre a közoktatási miniszter adhat engedélyt. A 93. §-ban megállapittatott, hogy a középiskolai ügyről a miniszter a törvényhozásnak minden évben jelentést tesz s minden 3-ik évben részletes kimutatást terjeszt be. A közgazdasági bizottság. Ma d. u. 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette a II. iparos kongresszus emlékiratát az ipar emelése tárgyában, valamint a magyar átalános iparegyletnek és az országos magyar iparegyesületnek ugyane tárgyban beadott és a ház által a bizottsághoz utasított kérvényeit. Kemény Gábor b. miniszter elismeri az iparügy fontosságát és kijelenti, hogy a kormány azzal folyvást foglalkozik. Ami a beadott kérvényeket illeti: ezek oly átalános tételekben mozognak és a részletekre nézve oly kevés útmutatást tartalmaznak, hogy a bizottságnak jóformán semmi tájékozást nem nyújtanak. Például említve van az országos ipartanács felállításának szüksége, de milyen legyen e tanács szervezete, milyen viszonyban álljon az ipari és kereskedelmi kamarákkal stb. stb. mindezen kérdések kifejtve nincsenek, így vagyunk a kérvényekben foglalt többi tárgyakkal is, úgy, hogy azt lehet mondani, hogy e kérvényekben csak bizonyos jelszavak vannak hangoztatva, anélkül, hogy gyakorlati javaslatokat tartalmaznának. E tekintetben tehát annál bajosabban nyilatkozhatik, és annál kevésbé óhajtaná kezét megkötni, minthogy szándéka, — amint ezt már a költségvetési vita alkalmával is a házban kijelentette, — a nyári szünidő alatt e tárgyban enquetet tartani, melyre úgy a tudomány, mint az iparos körök, valamint az ipari és kereskedelmi kamarák kiválóbb képviselőit meghívni szándékozik. Arra kéri tehát a bizottságot, hogy most e kérvények érdemleges tárgyalásába ne bocsátkozzék, annyival inkább, mert az idő már sokkal inkább előre haladt, semhogy ez ügyet a jelen ülésszak alatt alaposan megoldani lehetne. Hegedűs Sándor, mint a magyar átalános iparegylet kérvényének benyújtója kívánja, e kérvényt röviden indokolni. A magyar átalános iparegyesületet, kérvényének benyújtására az országos magyar iparegyesület kérvénye bírta, mely a II. iparoscongressus memorandumában foglalt igen ártatlan elvi kijelentéseket szintén oly irányban fejtette ki. Nem szándékszik részletes bírálat alá venni az országos magyar iparegyesület kérvényét, de hogy az ellenvéleményt indokolja, melyet az általa képviselt magyar átalános iparegylet kifejt, midőn részletes határozat helyett előbb enguet tartását kívánja, csak a kötelező társulás eszméjét említi fel. Ezt a magyar országos iparegyesület vitásnak sem tekinti, holott Németország ismételt tanácskozás után sem merte azt elhatározni, pedig ipartörvénye majdnem azonos a mienkkel. Ezt reformálta is 1876-ban és 1878-ban több részletében, de a társulás eszméje felett még most is tanácskozik és épen most tett jelentést a kérvényi bizottság a birodalmi gyűlésnek, azon kérvényekről, melyekben az összes iparkamarák a kötelező társulás eszméje ellen nyilatkoznak. A hasonló törvény és hasonló viszonyok alatt levő Ausztria 1874-iki novellájában, a facultativ társulást vette fel; ez ellen számos kamara és társulat tiltakozott, és a kötelező társulást kívánta behozni, de az eszmét Ausztria sem merte megvalósítani. Mégis az országos iparegyesület nemcsak kimondja az eszmét, de kifejti az egész szervezetet is, bírságolással, tanoncttartási jog elvonásával, díjszedéssel stb. Mindezek oly dolgok, melyek többoldalú megvitatást igényelnének, és ugyanez áll a többi pontokra nézve is, melyekre azonban szóló ezúttal nem kíván kiterjeszkedni, de azt hivzi, e* «•* egy « índalíolja azt, hogy a bizottság egyoldalulag ne határozzon, hanem sürgesse az enquetet, mely ipartörvényünket és iparviszonyainkat sarkaiból forgatná ki. Ő is elismeri az ipartörvény revisiójának szükségét, de oly messzire, mint az országos iparegyesület menni nem kíván. Baross Gábor gondosan áttekintette mindazokat a kérvényeket, melyek e tárgyban a ház által a bizottsághoz utasíttattak, s melyek sok tekintetben eltérő részleteket tartalmaznak az országos kongresszus, az átalános iparegyesület és az országos iparos egyesület kérvényeitől s tekintetbe véve a kereskedelmi miniszternek most tett nyilatkozatát is, arra a meggyőződésre jutott, hogy a bizottság a ház által eléje tűzött feladatot ezúttal teljesíthetni nem fogja. A bizottság most nem készíthetne oly alaposságú javaslatokat, melyek alkalmatosak volnának arra, hogy konkrét eredményekre vezessenek, s a kormány által elfogadtatván, további intézkedések alapjait képezzék. Addig, míg a miniszter által megígért munkálat nem lesz a bizottság előtt, mely azt alaposan tárgyalhatná s ennek nyomán érett megfontolású megállapodásra juthatna, nincs mit tenni, mint a kérvények fölötti tárgyalást függőben hagyni és erre a ház engedélyét is kikérni. Ráth Károly mindenekelőtt utal arra, hogy azoknak, kik a II. orsz. iparos gyűlés, akár az orsz. iparos egyesület kérvényét a ház elé terjesztették, nem lehet intenziójuk, hogy a ház a kormányik minden egyes kérdés iránt részletes utasítást adjon, hanem hogy a ház és a bizottság a fennálló bajok és állapotok felett tüzetes nézetet alkothasson magának, szükségesnek látszott részletekre is kiterjeszkedni.Utal arra is, hogy a II. orsz. iparos gyűlés által kifejezett kívánalmak közel 600 iparos társulat képviselői által, hosszas előző tanácskozások alapján nyilváníttattak és hogy az orsz. iparos egyesület kapcsolatos memoranduma is nem egyes szakférfiak véleménye, hanem a 38 bpesti iparos társulat k küldöttei tanácskozásának eredménye. Különben nem lévén helye részletekbe bocsátkozni, szóló mégis szükségesnek tartja Hegedűs fejtegetésére reflektálva megjegyezni, hogy a kérvényekben nyoma sincs a ezek szellemű aspirációknak, hanem komolyan kívánja azon rendezést, amely iránt Németország és Ausztriában is hasonló mozgalmak foglalkoztatják a kormányt. Különösen a kötelező ipartársulatokra nézve kifejti azon álláspontot, melyet minden törvényhozásnak elfoglalni kell, anélkül, hogy az iparszabadság elvével szemben az úgynevezett rectió terére lépne. Tekintettel arra, hogy a kérvények a magyar kézműiparosságnak osztatlan óhajait képviselik, és hogy közel hat hónap óta vannak a ház által a közgazdasági bizottsághoz utasítva , annyit az ügy fontossága és az előzmények talán mégis megérdemelnek, hogy a bizottság tudomást szerezzen azoknak főbb tartalmáról és ezekre nézve a kormány utasítsa végett a háznak jelentést tegyen, és az ipartörvény módosításán kívül pl. az ipari szakoktatás országos szervezése, a vásározási és házalási ügy szabályozása, az önsegélyes szövetkezeteknek nyújtandó adókedvezmény s a többi iránt a ház a kormányt javaslatok beterjesztésére utasítja Ez még a jelen ülésszaknak előhaladott stádiumában is oly eredményre vezethetne, mely a legszélesebb iparos körökben megnyugtató hatással lenne. Egyébiránt kijelenti szóló, hogy a kormány enquet összehívását nem ellenzi. Baross Gábor: Hogy a bizottság a második orsz. iparoscongressus kérvényének egyes pontjai felett véleményt mondjon, mikép ezt Ráth kívánja, ez annyit jelent ma, mint azokat itt tárgyalni; de mert ez ügygyel kapcsolatosak mindazon kérvények, melyek a bizottsághoz utasíttattak, az ezekben foglalt elágazó nézetek megvitatását sem lehetne megtagadni ; ez épen ez az, amire szóló a bizottságot ez idő szerint képesnek nem tartja. Indítványt terjeszt a kérvények tárgyalásának függőben hagyása iránt a bizottság elé, mely az által, hogy lehetővé teszi a kérvényeknek a kormány által való felhasználhatását s a bennük foglalt kivonatok figyelembe vételét talán Ráth képviselő urat is ki fogja elégíteni. Határozati javaslata így szól: »Tekintettel arra, hogy az iparosság érdekében a ház elé terjesztett s a bizottsághoz utasított kérvények az óhajtott reformok egyes részleteinek gondos megbírálást igénylő nagy halmazát tartalmazzák ; tekintettel továbbá arra, hogy némely részletek körül s így a reformok irányára nézve is maguk az érdeklettek eltérő nézeteknek adnak kifejezést; tekintettel továbbá arra, hogy a kereskedelemügyi miniszter, ki a bizottságban tett kijelentése szerint célszerűnek tartja a nyár folyamán egy oly szaktanácskozmány tartását, mely a valóban indokoltat és szükségeset megállapítva, módját fogja nyújtani annak, hogy a kormány konkrét eredményre vezethető részleteket terjeszthessen a képviselőház elé, melyek fölött azután a közgazdasági bizottságnak is módjában lesz határozott véleményt mondani és jelentést adni; tekintettel végül arra, hogy az idő rövidsége miatt ez alkalommal úgy sem lehet reményem, hogy a bizottság érdemleges jelentését a ház még ezen ülésszak alatt tárgyalja, a bizottság ezúttal eltekintett a kérvények tárgyalásától és arra kéri a képviselőházat, hogy a kérvényeket felhasználás és szorgos figyelembe vétel végett végett a kereskedelmi miniszternek addig is kiadatni méltóztassék. Elnök: Minthogy a bizottsági tagok határozatra képes számban nincsenek jelen, kénytelen a kérdés eldöntését elhalasztani. A pénteken d. u. 5 órakor tartandó ülésre a bizottsági tagokatkülönösen és figyelmeztetéssel a házszabályoknak 114. §-ára fogja meghívni, amely így szól: » Ha valamely bizottság a tagok kellő számának meg nem jelenése miatt kétszer egymásután ülést nem tarthatott, az illető elnök, ezt, a meg nem jelent bizottsági tagok megnevezésével a háznak bejelenti, mely a bizottságot ha szükségét látja, pótválasztással egészíti ki. A pénteken tartandó bizottsági ülésben tárgyaltatni fog a Németországgalkötött kereskedelmi szerződés, és a kikészítési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat, aranykeretű művészi faragványok, Pécsről fajancsok, majolikák, Kálózdy-nővérektől művirágok stb. vannak. A harmadik számú sátor a virágoknak van szentelve. Triesztből és Karácsonyi Guido krisztinavárosi kertjéből szép virágok díszítik e kedves fülkét. Az Inkey-kisasszonyok ezenkívül saját kezűleg sok csinos játék-babát láttak el toilettel s hamutartókat festettek. A negyedik bolt gróf Zichy Nándorné vezetése alatt egyike a legérdekesebbeknek. Különböző játéktárgyakat, japáni dolgokat és Székely Udvarhelyről erdélyi taplóműveket tartalmaz. Jobbra az arczképek, levélpapírok, naptárak, szivarok, édességek, csemegék, czukrász-apróságok sátrai rendeztettek be. Ezen az oldalon van még az illatszerek és férfidivatczikkek helyisége, ahová egyszersmind Táborszky és Parsch több hangjegyet küldött ajándékba. Az ünnepély első napján egy új csárdás fog a »Tavaszi ünnepély emlékére« czímmel megjelenni, melyet Táborszky és Parsch Tisza Aladárral épen ez alkalomra íratott. Az árucsarnokból nyílik egy terem, melynek közepét a »Tavasz« elárusitó-sátra foglalja el. A sátor török ízlés szerint fényesen van kiállítva s valószínűleg kedvencz helye lesz a látogatóknak. Ezen a termen át lehet a buffet-csarnokokba jutni. Két nagy és kényelmes terem van e czélra föntartva. A tombolának egész külön helyisége (a tánczterem) a legimpozánsabb képet nyújtja. Jobbra három kisebb, ezekkel szemben egy hosszú asztalon vannak fölhalmozva a nagyrészt Párisból érkezett értékes nyereménytárgyak. Háromféle tombolajegyek vásárolhatók. A legolcsóbb a kék színű : 20 kr. Az 50 krajczáros sárga, az egy forintos pedig piros. Van ezen kívül egy roulette-szerű forgó tombola is, illetőleg sorsjáték, melyen meglepő szép tárgyak fognak kijátszatni. A résztvevő egy három számmal ellátott táblácskát kap; a szerencsekorongot aztán megforgatják s amely számon a mutató megáll, az a nyerő. A tárgyak egytőlegyig főrangú hölgyek adakozásából vásároltattak, remélhető tehát, hogy a jövedelem magas összegre fog emelkedni. Az anyagi siker biztosítását illetőleg a kitűnő rendezőség mellett bizonyára elsősorban a főváros polgárságáé a legfőbb érdem. Számosan versenyezve és vállvetve iparkodtak a nemes czél üdvéért áldozatot hozni. A rendezőség mindenütt a legnagyobb előzékenységgel és jóindulattal találkozott. A gáztársulat a világítás díját negyedrésznyire szállította le. A dunagőzhajózási társulat összes zászlókészletét szívesen átengedte. Ditmár a lámpavilágítást mérsékelt áron eszközli, Tausig aranyozó, Pinczker kárpitos, a többi iparosok szintén készséggel szentelték idejüket a szép ügynek. Pethő 25 üveg magyar pezsgőt küldött. A főváros minden kiválóbb delicatesse-borokat, Csemegeneműt és hideg ételeket ajánlott föl. Haggenmacher promontori serfőző hajlandó az összes sörszükségletről ingyen gondoskodni. A derék polgárság e buzgó részvéte mély tiszteletre serkent mindenkit. A diadal elősegítése a közönségen áll. Az ünnepély első napjára eddig 2500 jegy adatott el. Ha az érdeklődés ily mértékben fog, amint reméljük, hogy fog emelkedni, akkor a fáradozás fényes jutalma, a gazdag eredmény el nem maradhat. A közönség kényelmére különben minden képzelhető előkészület megtétetett. Szigorúan el van határozva, mindent olcsó, szabott áron adni, hogy az ünnepély a közönség minden rétege által zavartalanul élvezhető legyen. Esti 8 óráig katonai zenekar, azon túl Berkes bandája fog játszani, mely 9 órakor bemutatja az ünnepély alkalmára szerzett csárdást. Az ünnepély annyi változatosságot igér és oly nagyon távol fog állani a rendes bazárok zsarolásaitól, hogy azok akik alaptalan vonakodásból az ünnepélyt megtekinteni elmulasztanák, ok nélkül fosztanák meg magukat egy kellemes est szórakozásaitól. Királyné őfelsége Festetich grófnő által írott levélben tudomására juttatá a rendezőségnek, hogy az ünnepélyen okvetlenül meg fog jelenni. Ennélfogva csütörtökön reggel őfelsége megérkezésekor a fogadtatásnál azon egyletek, melyeknek javára a tavaszi ünnepély rendeztetik, küldöttségileg képviselve lesznek. A 94. §. elfogadásával a javaslat tárgyalása befejeztetett s a jelentés szerkesztésével és az előadói teendőkkel Baross Gábor bízatott meg. A magyar hitelszövetkezetek országos értekezlete. Azon nevezetes szerepnél fogva, melylyel a hitelszövetkezetek korunkban bírnak, midőn ők vannak arra hivatva, hogy a kisiparosok és kiskereskedők nagy tömegét s velők együtt a társadalomnak legszámosabb osztályát, a munkásosztályt, melyek különben nem volnának hitelképesek, a hitel jótékonyságában részesítsék , figyelmet érdemel az orsz. m. iparegyesület által a mai napon megindított hitelszövetkezeti mozgalom. Hazánkban persze a hitelszövetkezetek még igen kezdetleges fokon állnak. Számos akadály állja útját annak, hogy ez az ügy erőteljesebb fejlődést vegyen. Ezeket el kell az útból hárítani. Aztán sok helyen még nem is ismerik a szövetkezeteket. E téren tehát buzdítólag, kezdeményezőleg kell hatni s az országos m. iparegyesület nagyon helyesen cselekedett, hogy ez ügyre kiterjesztő figyelmét. A magyar országos iparegyesületben ma délelőtt több vidéki és fővárosi hitelszövetkezet kiküldöttei tanácskoztak a hitelszövetkezetek közös sérelmeinek orvoslása és szervezkedésének előmozdítása tárgyában. Mivel a hazai szövetkezetek eddig semmiféle kapcsolatban nem álltak egymáshoz, sem közös érdekek előmozdítása, sem átalában a szövetkezeti eszme terjesztése és az üzleti szervezet előmozdítása és tökéletesítése tárgyában nem tehettek együttes, hatásos lépéseket. Hogy e bajon segítve legyen, több vidéki szövetkezet felszólalása folytán az országos magyar iparegyesület vette kezébe az ügyet és a mai napra egy országos szövetkezeti kongresszus tartása érdekében tanácskozásra hívta össze a fővároshoz közelebb eső szövetkezeteket. A tanácskozás folyamában az értekezlet egyhangúlag azon óhajának adott kifejezést, hogy már csak a törvény által elvileg kimondott adómentesség tényleges érvényesitése végett is egy szövetkezeti kongresszus mielőbb megtartassák s ennek tárgyait a következő, főbb vonásokban jelölte meg. 1. Azon határok kijelölése, melyek közt az adómentesség a szövetkezeteknek biztosítandó volna. Miután pedig az adómentesség nem lehet oly feltételekhez kötve, melyek a szövetkezetek életrevalóságát lehetetlenítenék, sőt azt mindenesetre oly határok között kell megadni, hogy a szövetkezetek ama határon belül életképes működést fejthessenek ki, szükséges a szövetkezetek szervezetének főbb kérdéseit is megvitatni és oly szervezet létesítését előkészíteni, hogy azok a hazai termelő osztályok igényeinek teljesen megfeleljenek. E végből tárgyalandó volna: 2. a takarékbetétek elfogadhatóságának kérdése. 3. A hitelösszeköttetések létesítésének és biztosításának kérdése. 4. A szövetkezetek különböző nemeire való tekintettel, minta-alapszabályok kidolgozása, oly szervezet alapján, melynek elfogadása által az illető szövetkezet az adómentességre biztosan számíthasson. A kongresszus létesítésére nézve az iparegyesület igazgatósága megbizatott, hogy annak napját legjobb belátása szerint kitűzze s a megállapítandó napirend közlésével az országban létező mintegy 220 hitelszövetkezetet egybehívja és felkérje, hogy netaláni további javaslataikat — esetleg a napirendbe való fölvétel végett — az iparegyesület igazgatóságával közöljék. Műegyetemi hallgatók kirándulása. A kir. József mgyetem hallgatói, Krenner József Sándor vezetésével Salgó-Tarjánba rándultak, az ottani kőszéntelep, vasgyár, finomító megszemlélésére. Pénteken délután indultak, este nyolc órakor már ott voltak a Mátra ölében. Az állomásnál Gömöry Sándor fogadott. Künn az állomás udvarán a salgótarjáni igazgatóság fogatai vártak reánk, Beliczay Ferencz szállásolóval. Az ifjúság csak podgyászait rakta a kocsikra, míg maga inkább gyalog tette meg az alig 10 percznyi utat Salgó-Tarján felházához, kaszinói épületéhez. Nagy terembe lépünk. Hosszú, hófehér térítővel bevont asztal bólintgatott felénk, rajta harminczkét személy részére teríték. Őszinte köszönet érte Zemlinszky Rezső igazgatónak. Május hó elsején siettünk a kőszéntelep állomásához. Tizennyolcz pici gőzkocsi vár vala az állomáson reánk. A kis mozdony vagy háromnegyed órai prüsszögés, zakatolás után hoszú fütytvel ért volt ki a felső állomásra a »Szőrös« nevű puszta után, e névvel jelölt telepre. Paff Gusztáv bányagondnok fogadta a műegyetem hallgatóit, bámulva szemlélték a czélszerű szép gépezetet, mely a föld mélyében összegyűlt vizet emeli föl a föld színére. A ventilláczióra szolgáló gépezet — a bányamérnökök által készített szemrajzok, keresztmetszetek, az összes berendezés oly mintaszerű, hogy nem a mi gyönge tollunk irta vélemény, hanem szakemberek dicsérő, elismerő bírálata tanúskodik mellette. Déli tizenkét órakor ott állottunk a Lászlétárna közepében. Ott jártunk-keltünk s a kezünkben levő kis bányamécses lobogó lángja oszlatá el a koromsötétségü ért. . . Előttünk a kalauz járt. Mellettünk a derék Pfaff Gusztáv bányagondnok haladt. Szakavatott, jeles magyarázata volt a látottak commentárja. Elbúcsúztunk ! Egy órakor értünk fel Pécskő bazalt sziklájára. Mily nagyszerű kilátás! Ott a messzeség kéklő egének határán a zólyomi és liptói Kárpátok hófödte tetejükkel . . . lenn a völgyben Tarján. Itt a Nagy- Salgó vár omladékával. Közel van az éghez — úgy mond Petőfi — és benne mégis, mégis a pokol honolt ! Amott a Karancs hegycsoportja . . . Előttünk Medves kőszén coloniája . . . Két órakor költöttük el a valóban lucullusi ebédet. Körülbelől 6 órakor a tarjáni vasfinomítóba jutottunk. A kedves modorú Borbélyi igazgató volt kalauzunk. Ott a kohókban lobogott a láng, megolvadt a kőkeménységű elem . .. óriási gőzkalapács rengeti meg a talajt .. . szúrtos gyerkőcze oly nagy ügyességgel tolja a kis vaskocsiban a szikrát hányó vörösizzó vastömeget a kalapács alá, hogy valóban meglepő. Vasfogóval ragadja meg a másik vasmarka, erős munkás és idomítja vala azt. Elhagytuk a finomító gyárat is. Jobbra tértünk. A kalapácsaink zörögtek. Megkövült fából. .. mely szikrát hány vala, tört mindegyikünk egy-egy darabot. Utunkat szállásunk felé vettük volt. Az ízléses vacsorát elköltöttük. Ezután a lelkes fiatalság testületileg indult meg a bányaigazgató úr lakása felé és Gerenad után egyik társuk előlépett, s éljenzések közt köszönte meg, a meg nem érdemlett fogadtatás, s igaz magyar vendégszeretetet. Az igazgató köszönő válaszára háromszoros : Éljen hangzott föl ! A nyirettyűk a húrokon végig csúsztak, és húzták a barni gyerekek a Rákóczy örökké szép indulóját ! Odahagytuk Salgó-Tarjánt! Ám ez időt, a május hó első két napját, szent ereklyekét őrizzük emlékünkben! Mielőtt zárnám soraimat, hadd álljon itt még egy forró köszönet. Salgó-Tarján derék casinói tagjainak mondjuk ezt, kik szívesek voltak helyiségeiket . . . hírlapjaikat a legnagyobb készséggel átengedni. Tartsanak meg bennünket emlékükben s mi az övékét megőrizzük. Lasz Samu. KÜLÖNFÉLÉK. — Vendégeink. Mint hiteles forrásból értesülünk, a király és a királyné f. hó 6-án csütörtökön reggel 7 órakor, külön vonaton, Rudolf trónörökös pedig 7-én pénteken reggeli 5 óra 57 perckor a rendes bécsi vonaton, érkeznek a fővárosba. — Személyi hírek. Andrássy Gyula gr. Bécsből ma este a fővárosba érkezett. Széll Kálmán képviselő ma Rátótra utazott. Amint a »B. O.« értesül, az ősz előtt nem fog Budapestre visszatérni, illetve az őszi ülésszak előtt a képviselőház tárgyalásaiban nem fog többé részt venni. A nagy szalontai ref. egyházmegye múlt hó 28-án tartott ülésén elhatározta, hogy Tisza Kálmánnak, ki már 25 év óta működik itt nagy buzgalommal, mint segédgondnok, működéséért jegyzőkönyvileg s küldöttségileg mond köszönetet. — József főherczeg családja Pannonhalmát múlt hó 30-án látogatta meg. A főherczegi család, József főherczeg és Klotild főherczegasszonyon kivül, két kis főherczegnőből és két kis főherczegből áll. A főherczegi családot Pannonhalmára kisérték : Zichy Irén grófnő, Nyáry Albert báró főkamarásmester, Holdházy János apát, a gyermekek lelkes nevelője és Holdházy Mária úrhölgy. Pannonhalmára ez alkalomból jöttek: dr. Römer Flóris, a nagy régész és a tihanyi apát. Az ebéd után az egész főherczegi család a főapát vezetése alatt meglátogatta a távolabb fekvő Boldogasszony-kápolnát, hova a főherczegasszony, a féhg kíséretével újra visszatért és jelenlétével emelte az e napon megnyitott májusi ájtatosságot. Szombaton a főapát az 7 órakor tartott miséjén jelen volt az egész főherczegi család. Reggeli után Pannonhalma remek múzeumát méltatta beható figyelemre. Ebéd után 4 négylovas fogaton Tarjánba vitte ki vendégeit a boldog házigazda. Mária Dorottya Amália főherczegnő vasárnap járult először az Úr asztalához. E nap emlékének megörökítésére magyar dicsköltemény készült, mely gyönyörű diszkötésben, a Benedek-rend ősi szorgalmát magán hordó rajzokkal ékesítve, adatott át a főherczegnőnek. — Monographiák. Csetneki Jelenik Imre előfizetést hirdet »Weninger Vincze élet-és jellemrajza« czimű munkájára, mely műnek alapja a budapesti kereskedő ifjak társulata által pályadijban részesült. A mű e hó végén jelenik meg. Ara szerzőnél (gyár-utcza 26) 50 kr. — Kőrösy László pedig dr. Rumy Károly György jelentékeny tudós és iró életrajzára hirdet előfizetést. Szerző állítólag az összes e tárgyra vonatkozó adatokat átbúvárolta. A mű Rumy arczképével júniusban jelenik meg. Az előfizetési összeg írtjával Aigner Lajoshoz máj. 20-ig küldendő be. A jövedelem egyrészt síremlékére, másrészt nélkülöző családjának adatik. — Értekezlet: A magyar irók és művészek társasága, helyiségében (újvilág u. 1. sz.) f. hó 5-én d. u. 3 órakor értekezletet tart. Tárgy: »Meztelenség a költészetben.« Előadó : Reviczky Gyula. — A helybeli fogorvos egylet utolsó havi ülését múlt hó 29-én tartota. Az ülést prof. dr. Nedelko egyleti elnök megnyitván, dr. Iszlai a múltkori előadásához fűződő kapcsolatképen néhány fogszövettani készítményt mutatott be, melyet az emlős állatoknak táplálkozás mód szerinti három főcsoportjánál előforduló, és górcsövileg is különböző szerkezetű fogféleségeket világíták meg. A készítmények teljes megítélésére szükséges előmagyarázatok és a készítmények egyenkénti átnézése a kiszabott időből kissé többet vévén igénybe, az előadás folytatását, t. i. az emberi fogaknak túlpuha étkek váltakozatlan használata folytáni megkárosodásairól, jövő alkalomra kell halasztani. — A múzeumból. A belügyminiszter az országos levéltár utján egy aranyozott rézből készült misekehely kupáját, és a hozzá való tányérkát (patena) küldött be a nemzeti múzeumnak. Kétségkívül, hogy e tárgyakhoz valamely igen érdekes adat fűződik, és hogy azok valószínűleg valamely e század elején elkövetett templomrablásból származnak. Közelebbi részletek azonban teljesen ismeretlenek, minthogy e két tárgy 1837. óta a helytartó-tanácsnál őriztetett letétben és már ezen időben sem voltak a reá vonatkozó adatok kipuhatolhatók. Vétel útján a múzeum igen érdekes és igen ritka Castaldo-féle bronz-emlékérmet szerzett meg, mely Lippa elfoglalása alkalmából öntetett, melynek előlapja Castaldo mellképét tünteti fel pánczél öltözetben; a hátlapon sík mezőben magas póznára aggatott török hadjelvények láthatók. Az érem átmérője 45 centiméter. Kuliffay Adolf gazdatiszt Ercsiből egy érdekes őskori leletet ajándékozott a nemzeti múzeumnak, mely több ember- és állatcsontból készült eszközből és egy durva kőeszközből áll. A múzeum könyvtárában a 7-ik termet átengedték a »füvészeti tár« részére és az ott levő könyvtömeget másutt helyezték el. Egyúttal említhetjük, hogy Majláth Béla a múzeum könyvtárnoka Bécsben volt és ott egy rendkívül érdekes »incunabulum«-ot szerzett meg a könyvtár számára. — A földtani intézet folyó évi felvételi tervezetét a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium jóváhagyta. A felvételi osztályok a következőleg alakultak meg. Az I. osztály dr. Hoffman Károly főgeolog alatt áll Matyasooky Jakab osztály-geolog és Stürzenbaum József segéd-geolog tagokból, kik folytatják Szilágy megyébeni felvételeiket. A II. osztály Böckh János főgeolog és Halaváts Gyula geologgyakornok, az előző években Szörény megyében felvett területhez nyugotról közvetlenül csatlakozó területen folytatja felvételeit. A III. osztály pedig Telegdi Róth Lajos osztály-geolog és Kókán János geolog-gyakornok, bevégzi a dunántúli kerület felvételét olykor, hogy T. Roth a Lajtha-hegységben a múlt évről vissza maradt részt, mig Kókán az előző években a Dunamentén hátramaradt részt veszi fel. — Mint az előző években, ugy az idén is az intézeti tagok nyílt igazolványnyal láttattak el s az illető megyék jó eleve értesittettek a területökön eszközlendő felvételről. — Mind három osztály e hó végével indul el rendeltetése helyére s csak szept. végével, vagy október elején térnek vissza a fővárosba. A magyar tudományos akadémiai (nyelv- és széptudományi) osztálya ma az osztályelnök távollétében Ballagi Mór elnöklete alatt ülést tartott, melyen elsősorban Szász Károly olvasta fel Imre Sándor r. t. székfoglaló értekezését .Beregszászy Nagy Pál élete és munkái« czim alatt. Beregszászy születési évét nem tudjuk s csak annyit tudunk róla, hogy csekély birtoka nemes szülőktől származott. Tanulmányait Patakon, négy részben azonban Erlangenben végezte, hol 1793 körül az első műve is megjelent. Legnevezetesebb munkája »A magyar és keleti nyelvek hasonlatosságának tüzetes kifejtése« czim alatt jelent meg, úgyszintén »A magyar nyelvtan kísérlete« czimű második nagyobb műve. Sárospatakra tanárnak meghivatván, elhagyta a külföldet. Először 1797-ben a philosophia tanítását bízták rá, később, megürülvén a theologiai s a keleti nyelvek tanszéke, ezt is vele töltötték be. E hivatalát 5 évig viselte, miközben több nevezetes munkája jelent meg. Beregszászy 1828. máj. 18-án, szélhüdés folytán halt meg. Ezután Zichy Antal r. t. olvasta fel »Széchenyi mint szónok« czimü értekezésének egy töredékét, melyben a legnagyobb magyart, mint felette sympathykus szónokot festi, kit fojtott lélekzettel hallgatott mindenki. Beszédeiből Kossuth országgyűlési értesítései nyomán, értekező, számos megkapó részleteket olvas fel. — Szávy József közös pénzügyminiszter, mint a »B. C«-nek jelentik, nem a pénzügyminisztérium épületében — Johannesgasse — fog lakni, hanem már egy más lakást bérelt ki, melybe annak átalakítása után be is fog költözni. — Csupa ünnepély. Budán is nagy mozgalom indult meg a hölgyek között, hogy a dunabalparti jótékony czélokra egy olyasforma ünnepélyt rendezzenek, mint Pesten a »Tavasz«, csakhogy szélesebb körben, sokkal fesztelenebből és egészen eredeti módon, nevezetesen az ünnepély »nyári mulatság« formával bírna és sátrak alatt a hölgyek nyílt vásárt csapnak az egyes portékákkal. Az ünnepélyt népünnep fogná bezárni, mely alkalommal Budának minden specialitása szerepelni fogna. A vállalkozás élén Budának legelőkelőbb hölgyei állanak. A szeretetház egyesületének ma nagy érdekű választmányi ülése volt. Gr. Andrássy Gyuláné tiszteletbeli elnök személyesen vezette az ülést, s élénk részt vett az ügyek elintézésében. A főérdeket Weisz B. F. elnök bejelentései költötték föl, ugyanis közli, hogy gr. Andrássy Gyuláné ezer frttal lépett az egylet tagjai közé mint legnagyobb alapító. Ezenkívül K. Aczél Béláné évi 50 frt díjra kötelezte magát, ami szintén 1000 frt ötös kamatjának felel meg. Létezett még több bejelentés is: Spitzer Gerzon 80 mmázsa vásznat adott a gyermekeknek, nyári ruhára ; Horn E., a fogaskerekű vasút igazgatója, pedig a pálya két váró csarnokában egy-egy perselyt állított föl s az utazók által igénybe vett szívességeket jövőre a szeretetház javára megfizetteti. A pénztárnoki jelentés pedig elmondja, hogy Ullmann Károly tagdijak czimén 40 frt fizetett, Tisza Kálmánné 100 frt alapítványt tett, Somogyi Károly kanonok 150 frtot adott kamatok czimén, s egy ur »háladatosság« czimén 25 frtot, a főváros is kifizette a 300 frt segélyt s Varidh Károly adott 50 frtot. Sok időt vett igénybe a szeretetház szabályainak letárgyalása, mely idő alatt az ifjú Andrássy Ilonka odalent várt a kocsiban anyjára. — Szerencsétlenség. Rendkívüli eset — írják lapunknak Liptó-Szent-Miklósról — vette föl városunk csendéletét. Egy jobbmódu családban, ebéd közben a házi kisasszony egy jaj sikoltással eldobta a kanalat és idegrángatásokkal a székbe hanyatlott, mely percztől kezdve szavavesztett lett. A szerencsétlen kisasszony írásban tudatja gondolatait.