A Hon, 1880. május (18. évfolyam, 108-136. szám)

1880-05-04 / 111. szám

levéllel képesített egyének, alkalmazhatók. Kivétele­sen alkalmazhatók oly egyének is, kik a tudományos irodalom terén vagy azon tudományszak gyakorlati művelése által képzettségüknek azon tudományszak­ra kiváló bizonyítékát adták. Mindkét esetben a ki­nevezettek a vallás- és közoktatási miniszternek tör­vényszerű felügyelet gyakorlása végett esetről-esetre bejelentendők. Az ilyen tanárképző-tanfolyam, a bölcsészeti tanfolyammal együtt, mint a hazai egyetemeken is 4 évig tart. Ilyen bölcsészet-természettudományi főiskolai szakosztály a tanárképzés czéljából egyéb főiskolai szakosztályok nélkül is fölállítható nyilvános böl­csészeti s természettudományi akadémiául. 2. Az első pont szerint berendezett főiskolák középiskolai tanárképesítő bizottságokat alakíthat­nak, melyeknek vizsgáló tagjai csakis a vizsgálat tár­gyait képező tudományokkal, mint szak­okkal foglal­kozó tanárok lehessenek. A közoktatásügyi minisz­ter e bizottságokba két-két tagot küld, kik nemcsak jelen vannak, de a v­zsgálásban is résztvesznek és szavazatuk van. A képesítő vizsgálatra bocsáthatást, a képesítő vizsgálatok beosztását, tárgyait s az eljárást illetőleg a jelen törvény szakaszai érvényesek itt is. Azonban a vizsgálatok rendjét, a tantárgyaknak vizsgálatokra beosztását, továbbá a szakcsoportok megállapítását, ezekbe a tantárgyaknak mikép összefoglalását és az ismereteknek a szakcsoportokban és az egyes tantár­gyakban megkívántató mértékét, a vizsgáló bizottság javaslatára az illető egyházi főhatóság határozza meg, és azután az átalános vizsgálat tervezetével együtt, (valamint a vizsgáló bizottság szervezetét és tagjait­ a közoktatási miniszterhez is felterjeszti, ki ellenőrzi, hogy az ismeretek így felállított mértéke nem cse­kélyebb-e az állami képesítő vizsgálatokon alkalma­zottnál ? Molnár Aladárnak e­­ végére tett azon in­dítványa, hogy a felekezeti tanárvizsgáló bizottság­tól nyert tanári oklevél bármely nyilvános intézet­ben is érvényes legyen, mint az állami oklevél, sza­vazattöbbséggel elvettetvén, Molnár Aladár ellen indítványt jelentett be. A 75 — 76. 77. §§-ok némely világosabb kifeje­zések beiktatása mellett elfogadtattak. A 27 §. e) pontjában kifejezés adatott, hogy az iskolai vagyon és alapítványok kezelésének mód­ját és felhasználását felülvizsgálva ellenőrzi. Továbbá kimondatott, hogy a jelentések a tankerületi főigaz­gatók útján terjesztendők fel a miniszterhez. A 79. §-hoz pótlólag elfogadtatott Molnár Aladár következő pótlása,­­azonban arra, hogy egy és ugyanazon felekezet középiskoláinak növendéke az érettségi vizsgálatot, rendkívüli esetekben a feleke­zet más középiskoláján tehesse le, az 59. §. értelmé­ben szükséges engedélyt az illető felekezeti főhatóság adja meg. A 80. §. végéhez hozzá­tétetett, hogy a képe­sítő vizsgálatok nyelve a magyar. A 81. és 82. §§. változatlanul, a 83. és 84. §§. styláris módosításokkal fogadtattak el. A 85. §. helyett Molnár Aladár indítványa folytán a következő szöveg fogadtatott el :Új közép­iskolák felállításánál a felállítók kötelesek az intézet megnyitása előtt legalább 4 hónappal szándékukat bejelenteni a közokt. miniszternek, fölterjesztvén az intézet szervezeti szabályait, tanrendjét, tanerőinek számát, az intézet helyiségeinek kimutatását ( s mi­helyt alkalmazottak, a minősítést is) s taneszközökkel felszerelését. A miniszter az intézetnek létesítését, akár a nyil­vánosság jogát csak akkor tagadhatja meg, ha az a törvényes kellékeknek nem felel meg. Ha a miniszter a felterjesztések benyújtása utáu­n Louljo ululi­uvui írt llckiliopíli­­­ap­illióad­ m­eg­­nyitható. Ezután a VII. fejezet tárgyaltatván, annak czi­­me elfogadtatott. A 86. §-nál kimondatott, hogy a tanerők csak is oly egyének lehetnek, a­kik saját tanszakukra ok­levéllel bírnak, vagy a négy éves tanártanfolyamot végezték. A 87. §-ban kimondatott, hogy az intézet felál­lít­ása a megnyitás előtt legalább 3 hónappal a mi­niszternek beterjesztendő s annak engedélye megér­kezése előtt az intézet meg nem nyitható. A 88. §-ban kitétetett, hogy egy osztályban legfelebb 30 növendék lehet. A 89—91. §§. némi módosításokkal elfogad­tattak. A 92. §. következő szövegezés nyert: »A ma­gánintézetben tanuló növendékek érvényes és bármely nyilvános tanintézetbe felvételre jogosító bizonyít­ványt csakis nyilvános középiskolában letett vizsga alapján nyerhetnek. Ilyen vizsga minden tanév végén teendő le. Kivételesen egy év alatt, több osztályból, vizsgaletételre a közoktatási miniszter adhat en­gedélyt. A 93. §-ban megállapittatott, hogy a középis­kolai ügyről a miniszter a törvényhozásnak minden évben jelentést tesz s minden 3-ik évben részletes ki­mutatást terjeszt be. A közgazdasági bizottság. Ma d. u. 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette a II. iparos kon­gresszus emlékiratát az ipar emelése tárgyában, vala­mint a magyar átalános iparegyletnek és az orszá­gos magyar iparegyesületnek ugyane tárgyban be­adott és a ház által a bizottsághoz utasított kér­vényeit. Kemény Gábor b. miniszter elismeri az ipar­ügy fontosságát és kijelenti, hogy a kormány azzal folyvást foglalkozik. A­mi a beadott kérvényeket illeti: ezek oly átalános tételekben mozognak és a részle­tekre nézve oly kevés útmutatást tartalmaznak, hogy a bizottságnak jóformán semmi tájékozást nem nyújta­nak. Például említve van az országos ipartanács fel­állításának szüksége, de milyen legyen e tanács szer­vezete, milyen viszonyban álljon az ipari és kereske­delmi kamarákkal stb. stb. mindezen kérdések kifejtve nincsenek, így vagyunk a kérvényekben foglalt többi tár­gyakkal is, úgy, hogy azt lehet mondani, hogy e kér­vényekben csak bizonyos jelszavak vannak hangoz­tatva, a­nélkül, hogy gyakorlati javaslatokat tartal­maznának. E tekintetben tehát annál bajosabban nyilatkozhatik, és annál kevésbé óhajtaná kezét meg­kötni, minthogy szándéka, — a­mint ezt már a költ­ségvetési vita alkalmával is a házban kijelentette, — a nyári szünidő alatt e tárgyban enquetet tartani, melyre úgy a tudomány, mint az iparos körök, va­lamint az ipari és kereskedelmi kamarák kiválóbb képviselőit meghívni szándékozik. Arra kéri tehát a bizottságot, hogy most e kérvények érdemleges tár­gyalásába ne bocsátkozzék, annyival inkább, mert az idő már sokkal inkább előre haladt, semhogy ez ügyet a jelen ülésszak alatt alaposan megoldani lehetne. Hegedűs Sándor, mint a magyar átalános iparegylet kérvényének benyújtója kívánja, e kérvényt röviden indokolni. A magyar átalános iparegyesüle­­tet, kérvényének benyújtására az országos magyar iparegyesület kérvénye bírta, mely a II. iparoscon­­gressus memorandumában foglalt igen ártatlan elvi kijelentéseket szintén oly irányban fejtette ki. Nem szándékszik részletes bírálat alá venni az országos ma­gyar iparegyesület kérvényét, de hogy az ellenvéle­ményt indokolja, melyet az általa képviselt magyar áta­lános iparegylet kifejt, midőn részletes határozat he­lyett előbb enguet tartását kívánja, csak a kötelező társu­lás eszméjét említi fel. Ezt a magyar országos ipar­egyesület vitásnak sem tekinti, holott Németország ismételt tanácskozás után sem merte azt elhatározni, pedig ipartörvénye majdnem azonos a mienkkel. Ezt reformálta is 1876-ban és 1878-ban több részletében, de a társulás eszméje felett még most is tanácskozik és épen most tett jelentést a kérvényi bi­zottság a birodalmi gyűlésnek, azon kérvényekről, melyekben az összes iparkamarák a kötelező társulás eszméje ellen nyilatkoznak. A hasonló törvény és ha­sonló viszonyok alatt levő Ausztria 1874-iki novellá­jában, a facultativ társulást vette fel; ez ellen számos kamara és társulat tiltakozott, és a kötelező társu­lást kívánta behozni, de az eszmét Ausztria sem merte megvalósítani. Mégis az országos iparegyesü­let nemcsak kimondja az eszmét, de kifejti az egész szervezetet is, bírságolással, tanoncttartási jog elvo­násával, díjszedéssel stb. Mindezek oly dolgok, melyek több­oldalú meg­vitatást igényelnének, és ugyanez áll a többi pontok­ra nézve is, melyekre azonban szóló ez­úttal nem kí­ván kiterjeszkedni, de azt hivzi, e* «•* egy « índ­alíol­­ja azt, hogy a bizottság egyoldalulag ne határozzon, hanem sürgesse az enquetet, mely ipartörvényünket és iparviszonyainkat sarkaiból forgatná ki. Ő is elis­meri az ipartörvény revisiójának szükségét, de oly messzire, mint az országos iparegyesület menni nem kíván. Baross Gábor gondosan áttekintette mind­azokat a kérvényeket, melyek e tárgyban a ház ál­tal a bizottsághoz utasíttattak, s melyek sok tekin­tetben eltérő részleteket tartalmaznak az orszá­gos kongresszus, az átalános iparegyesület és az or­szágos iparos egyesület kérvényeitől s tekintetbe véve a kereskedelmi miniszternek most tett nyilat­kozatát is, arra a meggyőződésre jutott, hogy a bi­zottság a ház által eléje tűzött feladatot ezúttal tel­jesíthetni nem fogja. A bizottság most nem készít­hetne oly alaposságú javaslatokat, melyek alkalmato­sak volnának arra, hogy konkrét eredményekre vezessenek, s a kormány által elfogadtatván, további intézkedések alapjait képezzék. Addig, míg a mi­­niszter által megígért munkálat nem lesz a bizottság előtt, mely azt alaposan tárgyalhatná s ennek nyo­mán érett megfontolású megállapodásra juthatna, nincs mit tenni, mint a kérvények fölötti tárgyalást függőben hagyni és erre a ház engedélyét is kikérni. Ráth Károly mindenekelőtt utal arra, hogy azoknak, kik a II. orsz. iparos gyűlés, akár az orsz. iparos egyesület kérvényét a ház elé terjesztették, nem lehet intenziójuk, hogy a ház a kormányik min­den egyes kérdés iránt részletes utasítást adjon, ha­nem hogy a ház és a bizottság a fennálló bajok és állapotok felett tüzetes nézetet alkothasson magának, szükségesnek látszott részletekre is kiterjeszkedni.Utal arra is, hogy a II. orsz. iparos gyűlés által kifejezett kívánalmak közel 600 iparos társulat képviselői által, hosszas előző tanácskozások alapján nyilváníttattak és hogy az orsz. iparos egyesület kapcsolatos memo­randuma is nem egyes szakférfiak véleménye, hanem a 38 bpesti iparos társulat k küldöttei tanácskozásá­nak eredménye. Különben nem lévén helye részletekbe bocsát­kozni, szóló még­is szükségesnek tartja Hegedűs fej­tegetésére reflektálva megjegyezni, hogy a kérvények­ben nyoma sincs a ezek szellemű aspirációknak, ha­nem komolyan kívánja azon rendezést, a­mely iránt Németország és Ausztriában is hasonló mozgalmak foglalkoztatják a kormányt. Különösen a kötelező ipartársulatokra nézve kifejti azon álláspontot, me­lyet minden törvényhozásnak elfoglalni kell, a­nél­kül, hogy az iparszabadság elvével szemben az úgy­nevezett rectió terére lépne. Tekintettel arra, hogy a kérvények a magyar kézműiparosságnak osztatlan óhajait képviselik, és hogy közel hat hónap óta vannak a ház által a köz­­gazdasági bizottsághoz utasítva , annyit az ügy fon­tossága és az előzmények talán mégis megérdemel­nek, hogy a bizottság tudomást szerezzen azoknak főbb tartalmáról és ezekre nézve a kormány utasí­tsa végett a háznak jelentést tegyen, és az ipartörvény módosításán kívül pl. az ipari szakoktatás országos szervezése, a vásározási és házalási ügy szabályozása, az önsegélyes szö­vetkezeteknek nyújtandó adókedvezmény s a töb­bi iránt a ház a kormányt javaslatok beterjeszté­sére utasítja Ez még a jelen ülésszaknak előhaladott stádiumában is oly eredményre vezethetne, mely a legszélesebb iparos körökben megnyugtató hatás­sal lenne. Egyébiránt kijelenti szóló, hogy a kormány en­quet összehívását nem ellenzi. Baross Gábor: Hogy a bizottság a második orsz. iparoscongressus kérvényének egyes pontjai fe­lett véleményt mondjon, mikép ezt Ráth kívánja, ez annyit jelent ma, mint azokat itt tárgyalni; de mert ez ügygyel kapcsolatosak mindazon kérvények, me­lyek a bizottsághoz utasíttattak, az ezekben foglalt elágazó nézetek megvitatását sem lehetne megtagad­ni ; ez épen ez az, a­mire szóló a bizottságot ez idő szerint képesnek nem tartja. Indítványt terjeszt a kérvények tárgyalásának függőben hagyása iránt a bizottság elé, mely az által, hogy lehetővé teszi a kérvényeknek a kormány által való felhasználhatását s a bennük foglalt kivonatok figyelembe vételét talán Ráth képviselő urat is ki fogja elégíteni. Határozati javaslata így szól: »Tekintettel arra, hogy az iparosság érdekében a ház elé terjesztett s a bizottsághoz utasított kérvé­nyek az óhajtott reformok egyes részleteinek gondos megbírálást igénylő nagy halmazát tartalmazzák ; tekintettel továbbá arra, hogy némely részletek körül s így a reformok irányára nézve is maguk az érdeklettek eltérő nézeteknek adnak kifejezést; tekintettel továbbá arra, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter, ki a bizottságban tett kijelentése sze­rint c­élszerűnek tartja a nyár folyamán egy oly szaktanácskozmány tartását, mely a valóban indokol­tat és szükségeset megállapítva, módját fogja nyúj­tani annak, hogy a kormány konkrét eredményre ve­zethető részleteket terjeszthessen a képviselőház elé, melyek fölött azután a közgazdasági bizottságnak is módjában lesz határozott véleményt mondani és je­lentést adni; tekintettel végül arra, hogy az idő rövidsége miatt ez alkalommal úgy sem lehet remény­em, hogy a bizottság érdemleges jelentését a ház még ezen ülésszak alatt tárgyalja, a bizottság ez­úttal eltekintett a kérvények tárgyalásától és arra kéri a képviselőházat, hogy a kérvényeket felhasználás és szorgos figyelembe vétel végett végett a kereskedelmi miniszternek addig is kiadatni méltóztassék. Elnök: Minthogy a bizottsági tagok határo­zatra képes számban nincsenek jelen, kénytelen a kérdés eldöntését elhalasztani. A pénteken d. u. 5 órakor tartandó ülésre a bizottsági tagokat­­különö­­sen és figyelmeztetéssel a házszabályoknak 114. §-ára fogja meghívni, a­mely így szól: » Ha valamely bi­zottság a tagok kellő számának meg nem jelenése miatt kétszer egymásután ülést nem tarthatott, az illető elnök, ezt, a meg nem jelent bizottsági tagok megnevezésével a háznak bejelenti, mely a bizottsá­got ha szükségét látja, pótválasztással egészíti ki.­ A pénteken tartandó bizottsági ülésben tár­gyaltatni fog a Németországgal­­kötött kereskedelmi szerződés, és a kikészítési eljárásra vonatkozó tör­vényjavaslat, aranykeretű művészi faragványok, Pécsről fajancsok, majolikák, Kálózdy-nővérektől művirágok stb. van­nak. A harmadik számú sátor a virágoknak van szen­telve. Triesztből és Karácsonyi Guido krisztinavárosi kertjéből szép virágok díszítik e kedves fülkét. Az Inkey-kisasszonyok ezenkívül saját kezűleg sok csinos játék-babát láttak el toilettel s hamu­tartókat festet­tek. A negyedik bolt gróf Zichy Nándorné vezetése alatt egyike a legérdekesebbeknek. Különböző játék­tárgyakat, japáni dolgokat és Székely Udvarhelyről­­ erdélyi taplóműveket tartalmaz. Jobbra az arczképek,­­ levélpapírok, naptárak, szivarok, édességek, csemegék, czukrász-apróságok sátrai rendeztettek be. Ezen az oldalon van még az illatszerek és férfidivatczikkek helyisége, a­hová egyszersmind Táborszky és Parsch több hangjegyet küldött ajándékba. Az ünnepély első napján egy új csárdás fog a »Tavaszi ünnepély em­lékére« czímmel megjelenni, melyet Táborszky és Parsch Tisza Aladárral épen ez alkalomra íratott. Az árucsarnokból nyílik egy terem, melynek közepét a »Tavasz« elárusitó-sátra foglalja el. A sátor török ízlés szerint fényesen van kiállítva s valószínű­leg kedvencz helye lesz a látogatóknak. Ezen a ter­men át lehet a buffet-csarnokokba jutni. Két nagy és kényelmes terem van e czélra föntartva. A tombolának egész külön helyisége (a táncz­­terem) a legimpozánsabb képet nyújtja. Jobbra három kisebb, ezekkel szemben egy hosszú asztalon vannak fölhalmozva a nagyrészt Párisból érkezett értékes nyeremény­tárgyak. Háromféle tombola­jegyek vásárolhatók. A leg­olcsóbb a kék színű : 20 kr. Az 50 krajczáros sárga, az egy forintos pedig piros. Van ezen kívül egy rou­­lette-szerű forgó tombola is, illetőleg sorsjáték, me­lyen meglepő szép tárgyak fognak kijátszatni. A résztvevő egy három számmal ellátott táblácskát kap; a szerencsekorongot aztán megforgatják s a­mely szá­mon a mutató megáll, az a nyerő. A tárgyak egytől­­egyig főrangú hölgyek adakozásából vásároltattak, remélhető tehát, hogy a jövedelem magas összegre fog emelkedni. Az anyagi siker biztosítását illetőleg a kitűnő rendezőség mellett bizonyára első­sorban a főváros polgárságáé a legfőbb érdem. Számosan versenyezve és vállvetve iparkodtak a nemes czél üdvéért áldoza­tot hozni. A rendezőség mindenütt a legnagyobb elő­zékenységgel és jóindulattal találkozott. A gáztársu­lat a világítás díját negyedrésznyire szállította le. A dunagőzhajózási társulat összes zászlókészletét szí­vesen átengedte. Ditmár a lámpa­világítást mérsé­kelt áron eszközli, Tausig aranyozó, Pinczker kárpi­tos, a többi iparosok szintén készséggel szentelték idejüket a szép ügynek. Pethő 25 üveg magyar pezs­gőt küldött. A főváros minden kiválóbb delicatesse-borokat, Csemegeneműt és hideg ételeket ajánlott föl. Hag­­genmacher promontori serfőző hajlandó az összes sörszükségletről ingyen gondoskodni. A derék pol­gárság e buzgó részvéte mély tiszteletre serkent min­denkit. A diadal elősegítése a közönségen áll. Az ünnepély első napjára eddig 2500 jegy adatott el. Ha az érdeklődés ily mértékben fog, a­mint remél­jük, hogy fog emelkedni, akkor a fáradozás fényes jutalma, a gazdag eredmény el nem maradhat. A közönség kényelmére különben minden kép­zelhető előkészület megtétetett. Szigorúan el van ha­tározva, mindent olcsó, szabott áron adni, hogy az ünnepély a közönség minden rétege által zavartala­nul élvezhető legyen. Esti 8 óráig katonai zenekar, azon túl Berkes bandája fog játszani, mely 9 órakor bemutatja az ünnepély alkalmára szerzett csárdást. Az ünnepély annyi változatosságot igér és oly na­gyon távol fog állani a rendes bazárok zsarolásaitól, hogy azok a­kik alaptalan vonakodásból az ünnepélyt megtekinteni elmulasztanák, ok nélkül fosztanák meg magukat egy kellemes est szórakozásaitól. Királyné őfelsége Festetich grófnő ál­tal írott levélben tudomására juttatá a rendezőség­nek, hogy az ünnepélyen okvetlenül meg fog jelenni. Ennélfogva csütörtökön reggel ő­felsége megérkezé­sekor a fogadtatásnál azon egyletek, melyeknek ja­vára a tavaszi ünnepély rendeztetik, küldöttségileg képviselve lesznek. A 94. §. elfogadásával a javaslat tárgyalása befejeztetett s a jelentés szerkesztésével és az előadói teendőkkel Baross Gábor bízatott meg. A magyar hitelszövetkezetek országos értekezlete. Azon nevezetes szerepnél fogva, melylyel a hi­telszövetkezetek korunkban bírnak, midőn ők vannak arra hivatva, hogy a kisiparosok és kiskereskedők nagy tömegét s velők együtt a társadalomnak legszá­mosabb osztályát, a munkásosztályt, melyek külön­ben nem volnának hitelképesek, a hitel jótékonysá­gában részesítsék , figyelmet érdemel az orsz. m. iparegyesület által a mai napon megindított hitelszö­vetkezeti mozgalom. Hazánkban persze a hitelszövetkezetek még igen kezdetleges fokon állnak. Számos akadály állja útját annak, hogy ez az ügy erőteljesebb fejlődést vegyen. Ezeket el kell az útból hárítani. Aztán sok helyen még nem is ismerik a szövetkezeteket. E té­ren tehát buzdítólag, kezdeményezőleg kell hatni s az országos m. iparegyesület nagyon helyesen csele­kedett, hogy ez ügyre kiterjesztő figyelmét. A magyar országos iparegyesületben ma dél­előtt több vidéki és fővárosi hitelszövetkezet kikül­döttei tanácskoztak a hitelszövetkezetek közös sérel­meinek orvoslása és szervezkedésének előmozdítása tárgyában. Mivel a hazai szövetkezetek eddig semmiféle kapcsolatban nem álltak egymáshoz, sem közös érde­kek előmozdítása, sem átalában a szövetkezeti eszme terjesztése és az üzleti szervezet előmozdítása és tö­kéletesítése tárgyában nem tehettek együttes, hatásos lépéseket. Hogy e bajon segítve legyen, több vidéki szövetkezet felszólalása folytán az országos magyar iparegyesület vette kezébe az ügyet és a mai napra egy országos szövetkezeti kongresszus tartása érde­kében tanácskozásra hívta össze a fővároshoz köze­lebb eső szövetkezeteket. A tanácskozás folyamában az értekezlet egy­hangúlag azon óhajának adott kifejezést, hogy már csak a törvény által elvileg kimondott adómentesség tényleges érvényesitése végett is egy szövetkezeti kongresszus mielőbb megtartassák s ennek tárgyait a következő, főbb vonásokban jelölte meg. 1. Azon határok kijelölése, melyek közt az adómentesség a szövetkezeteknek biztosítandó volna. Miután pedig az adómentesség nem lehet oly feltéte­lekhez kötve, melyek a szövetkezetek életrevalóságát lehetetlenítenék, sőt azt mindenesetre oly határok között kell megadni, hogy a szövetkezetek ama hatá­ron belül életképes működést fejthessenek ki, szükséges a szövetkezetek szervezetének főbb kér­déseit is megvitatni és oly szervezet létesítését elő­készíteni, hogy azok a hazai termelő osztályok igé­nyeinek teljesen megfeleljenek. E végből tárgyalandó volna: 2. a takarékbetétek elfogadhatóságának kérdése. 3. A hitelösszeköttetések létesítésének és bizto­sításának kérdése. 4. A szövetkezetek különböző nemeire való te­kintettel, minta-alapszabályok kidolgozása, oly szerve­zet alapján, melynek elfogadása által az illető szö­vetkezet az adómentességre biztosan számíthasson. A kongresszus létesítésére nézve az iparegyesü­let igazgatósága megbizatott, hogy annak napját leg­jobb belátása szerint kitűzze s a megállapítandó na­pirend közlésével az országban létező mintegy 220 hitelszövetkezetet egybehívja és felkérje, hogy netalá­­ni további javaslataikat — esetleg a napirendbe való fölvétel végett — az iparegyesület igazgatóságával közöljék. Műegyetemi hallgatók kirándulása. A kir. József m­­gyetem hallgatói, Krenner József Sándor vezetésével Salgó-Tarjánba rándultak, az ottani kőszéntelep, vasgyár, finomító megszemlé­lésére. Pénteken délután indultak, este nyolc­ órakor már ott voltak a Mátra ölében. Az állomásnál Gömöry Sándor fogadott. Künn az állomás udvarán a salgó­tarjáni igazgatóság fogatai vártak reánk, Beliczay Ferencz szállásoló­val. Az ifjúság csak podgyászait rakta a kocsikra, míg maga inkább gyalog tette meg az alig 10 percz­­nyi utat Salgó-Tarján felházához, kaszinói épületéhez. Nagy terembe lépünk. Hosszú, hófehér térítővel be­vont asztal bólintgatott­­ felénk, rajta harminczkét személy részére teríték. Őszinte köszönet érte Zem­­linszky Rezső igazgatónak. Május hó elsején siettünk a kőszéntelep állomá­sához. Tizennyolcz pic­i gőzkocsi vár vala az állomá­son reánk. A kis mozdony vagy háromnegyed órai prüsszögés, zakatolás után hoszú fütytvel ért volt ki a felső állomásra a »Szőrös« nevű puszta után, e név­vel jelölt telepre. Paff Gusztáv bányagondnok fogadta a műegyetem hallgatóit, bámulva szemlélték a czél­­szerű szép gépezetet, mely a föld mélyében összegyűlt vizet emeli föl a föld színére. A ventilláczióra szol­gáló gépezet — a bányamérnökök által készített szemrajzok, keresztmetszetek, az összes berendezés oly mintaszerű, hogy nem a mi gyönge tollunk irta vélemény, hanem szakemberek dicsérő, elismerő bírá­lata tanúskodik mellette. Déli tizenkét órakor ott állottunk a Lászlé­­tárna közepében. Ott jártunk-keltünk s a kezünkben levő kis bányamécses lobogó lángja oszlatá el a ko­­romsötétségü ért. . . Előttünk a kalauz járt. Mellet­tünk a derék Pfaff Gusztáv bányagondnok haladt. Szakavatott, jeles magyarázata volt a látottak com­­mentárja. Elbúcsúztunk ! Egy órakor értünk fel Pécskő bazalt sziklájára. Mily nagyszerű kilátás! Ott a messzeség kéklő egé­nek határán a zólyomi és liptói Kárpátok hófödte tetejükkel . . . lenn a völgyben Tarján. Itt a Nagy- Salgó vár omladékával. Közel van az éghez — úgy mond Petőfi — és benne mégis, mégis a pokol ho­nolt ! Amott a Karancs hegycsoportja . . . Előttünk Medves kőszén coloniája . . . Két órakor költöttük el a valóban lucullusi ebédet. Körülbelől 6 órakor a tarjáni vasfinomítóba jutottunk. A kedves modorú Borbélyi igazgató volt kalauzunk. Ott a kohókban lobogott a láng, megol­vadt a kőkeménységű elem . .. óriási gőzkalapács rengeti meg a talajt .. . szúrtos gyerkőcze oly nagy ügyességgel tolja a kis vaskocsiban a szikrát hányó vörösizzó vastömeget a kalapács alá, hogy valóban meglepő. Vasfogóval ragadja meg a másik vasmarka, erős munkás és idomítja vala azt. Elhagytuk a finomító gyárat is. Jobbra tér­tünk. A kalapácsaink zörögtek. Megkövült fából. .. mely szikrát hány vala, tört mindegyikünk egy-egy darabot. Utunkat szállásunk felé vettük volt. Az íz­léses vacsorát elköltöttük. Ezután a lelkes fiatalság testületileg indult meg a bányaigazgató úr lakása felé és Gerenad után egyik társuk előlépett, s éljen­zések közt köszönte meg, a meg nem érdemlett fogad­tatás, s igaz magyar vendégszeretetet. Az igazgató köszönő válaszára háromszoros : Éljen hangzott föl ! A nyirettyűk a húrokon végig csúsztak, és húzták a barn­i gyerekek a Rákóczy örökké szép indulóját ! Odahagytuk Salgó-Tarjánt! Ám ez időt, a május hó első két napját, szent ereklyekét őrizzük emlékünk­ben! Mielőtt zárnám soraimat, hadd álljon itt még egy forró köszönet. Salgó-Tarján derék casinói tag­jainak mondjuk ezt, kik szívesek voltak helyiségeiket . . . hírlapjaikat a legnagyobb készséggel átengedni. Tartsanak meg bennünket emlékükben s mi az övékét megőrizzük. Lasz Samu. KÜLÖNFÉLÉK. — Vendégeink. Mint hiteles forrásból ér­tesülünk, a király és a királyné f. hó 6-án csütörtökön reggel 7 órakor, külön vonaton, Rudolf trónörökös pedig 7-én pénteken reggeli 5 óra 57 perc­kor a ren­des bécsi vonaton, érkeznek a fővárosba. — Személyi hírek. Andrássy Gyula gr. Bécsből ma este a fővárosba érkezett. Széll Kál­mán képviselő ma Rátótra utazott. A­mint a »B. O.« értesül, az ősz előtt nem fog Budapestre visszatérni, illetve az őszi ülésszak előtt a képviselőház tárgya­lásaiban nem fog többé részt venni.­­ A nagy­ szalontai ref. egyházme­gye múlt hó 28-án tartott ülésén elhatározta, hogy Tisza Kálmánnak, ki már 25 év óta működik itt nagy buzgalommal, mint segédgondnok, működéséért jegyzőkönyvileg s küldöttségileg mond köszönetet. — József főherczeg családja Pan­non­h­a­l­m­á­t múlt hó 30-án látogatta meg. A fő­­herczegi család, József főherczeg és Klotild főher­­czegasszonyon kivül, két kis főherczegnőből és két kis főherczegből áll. A főherczegi családot Pannon­halmára kisérték : Zichy Irén grófnő, Nyáry Albert báró főkamarásmester, Holdházy János apát, a gyer­mekek lelkes nevelője és Holdházy Mária úrhölgy. Pannonhalmára ez alkalomból jöttek: dr. Römer Flóris, a nagy régész és a tihanyi apát. Az ebéd után az egész főherczegi család a főapát vezetése alatt meglátogatta a távolabb fekvő Boldogasszony-kápol­nát, hova a főherczegasszony, a féhg kíséretével újra visszatért és jelenlétével emelte az e napon megnyi­tott májusi ájtatosságot. Szombaton a főapát az 7 órakor tartott miséjén jelen volt az egész főherczegi család. Reggeli után Pannonhalma remek múzeumát méltatta beható figyelemre. Ebéd után 4 négylovas fogaton Tarjánba vitte ki vendégeit a boldog házigaz­da. Mária Dorottya Amália főherczegnő vasárnap járult először az Úr asztalához. E nap emlékének megörökítésére magyar dicsköltemény készült, mely gyönyörű diszkötésben, a Benedek-rend ősi szorgal­mát magán hordó rajzokkal ékesítve, adatott át a fő­­herczegnőnek. — Monographiák. Csetneki Jelenik Imre előfizetést hirdet »Weninger Vincze élet-és jellemrajza« czimű munkájára, mely műnek alapja a budapesti kereskedő ifjak társulata által pályadijban részesült. A mű e hó végén jelenik meg. Ara szerzőnél (gyár-utcza 26) 50 kr. — K­ő­­rösy László pedig dr. Rumy Károly György jelentékeny tudós és iró életrajzára hirdet előfizetést. Szerző állítólag az összes e tárgyra vonatkozó ada­tokat átbúvárolta. A mű Rumy arczképével jú­niusban jelenik meg. Az előfizetési összeg­­ írtjával Aigner Lajoshoz máj. 20-ig küldendő be. A jövede­lem egyrészt síremlékére, másrészt nélkülöző család­jának adatik. — Értekezlet: A magyar irók és művészek társasága, helyiségében (újvilág u. 1. sz.) f. hó 5-én d. u. 3 órakor értekezletet tart. Tárgy: »Meztelenség a költészetben.« Előadó : Reviczky Gyula. — A helybeli fogorvos egylet utol­só havi ülését múlt hó 29-én tartota. Az ülést prof. dr. Nedelko egyleti elnök megnyitván, dr. Iszlai a múltkori előadásához fűződő kapcsolatképen néhány fogszövettani készítményt mutatott be, melyet az em­lős állatoknak táplálkozás mód szerinti három fő­csoportjánál előforduló, és górcsövileg is különböző szerkezetű fogféleségeket világíták meg. A készít­­mények teljes megítélésére szükséges előmagyaráza­tok és a készítmények egyenkénti átnézése a kiszabott időből kissé többet vévén igénybe, az előadás folytatá­sát, t. i. az emberi fogaknak túlpuha étkek váltako­­zatlan használata folytáni megkárosodásairól, jövő alkalomra kell­ halasztani. — A múzeumból. A belügyminiszter az országos levéltár utján egy aranyozott rézből készült mise­kehely kupáját, és a hozzá való tányérkát (pa­­tena) küldött be a nemzeti múzeumnak. Kétségkívül, hogy e tárgyakhoz valamely igen érdekes adat fűző­dik, és hogy azok valószínűleg valamely e század ele­jén elkövetett templomrablásból származnak. Köze­lebbi részletek azonban teljesen ismeretlenek, mint­hogy e két tárgy 1837. óta a helytartó-tanácsnál őriztetett letétben és már ezen időben sem voltak a reá vonatkozó adatok kipuhatolhatók. Vétel útján a múzeum igen érdekes és igen ritka Castaldo-féle bronz-emlékérmet szerzett meg, mely Lippa elfogla­lása alkalmából öntetett, melynek előlapja Castaldo mellképét tünteti fel pánczél öltözetben; a hátlapon sík mezőben magas póznára aggatott török had­­jelvények láthatók. Az érem átmérője 4­5 centiméter.­­ Kuliffay Adolf gazdatiszt Ercsiből egy érdekes őskori leletet ajándékozott a nemzeti múzeumnak, mely több ember- és állatcsontból készült eszközből és egy durva kőeszközből áll. A múzeum könyvtárá­ban a 7-ik termet átengedték a »füvészeti tár« ré­szére és az ott levő könyvtömeget másutt helyezték el. Egyúttal említhetjük, hogy Majláth Béla a mú­zeum könyvtárnoka Bécsben volt és ott egy rendkí­vül érdekes »incunabulum«-ot szerzett meg a könyv­tár számára. — A földtani intézet folyó évi felvételi tervezetét a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisz­térium jóváhagyta. A felvételi osztályok a következő­leg alakultak meg. Az I. osztály dr. Hoffman Károly főgeolog alatt áll Matyaso­oky Jakab osztály-geolog és Stürzenbaum József segéd-geolog tagokból, kik folytatják Szilágy megyébeni felvételeiket. A II. osz­tály Böckh János főgeolog és Halaváts Gyula geolog­­gyakornok, az előző években Szörény megyében fel­vett területhez nyugotról közvetlenül csatlakozó terü­leten folytatja felvételeit.­­ A III. osztály pedig Te­­legdi Róth Lajos osztály-geolog és Kókán János geolog-gyakornok, bevégzi a dunántúli kerület felvéte­lét olykor, hogy T. Roth a Lajtha-hegységben a múlt évről vissza maradt részt, mig Kókán az előző években a Dunamentén hátra­m­aradt részt veszi fel. — Mint az előző években, u­gy az idén is az intézeti tagok nyílt igazolványnyal láttattak el s az illető megyék jó eleve értesittettek a területökön eszközlendő felvételről. — Mind három osztály e hó végével indul el rendeltetése helyére s csak szept. végével, vagy október elején térnek vissza a fővárosba.­­ A magyar tudományos akadé­miai­ (nyelv- és széptudományi) osztálya ma az osz­­tályelnök távollétében Ballagi Mór elnöklete alatt ülést tartott, melyen első­sorban Szász Károly olvasta fel Imre Sándor r. t. székfoglaló értekezését .Bereg­­szászy Nagy Pál élete és munkái« czim alatt. Bereg­­szászy születési évét nem tudjuk s csak annyit tu­dunk róla, hogy csekély birtoka nemes szülőktől szár­mazott. Tanulmányait Patakon, négy részben azonban Erlangenben végezte, hol 1793 körül az első műve is megjelent. Legnevezetesebb munkája »A magyar és keleti nyelvek hasonlatosságának tüzetes kifejtése« czim alatt jelent meg, úgyszintén »A magyar nyelv­tan kísérlete« czimű második nagyobb műve. Sáros­patakra tanárnak meghivatván, elhagyta a külföldet. Először 1797-ben a philosophia tanítását bízták rá, később, megürülvén a theologiai s a keleti nyelvek tanszéke, ezt is vele töltötték be. E hivatalát 5 évig viselte, miközben több nevezetes munkája jelent meg. Beregszászy 1828. máj. 18-án, szélhüdés folytán halt meg. Ezután Zichy Antal r. t. olvasta fel »Széchenyi mint szónok« czimü értekezésének egy töredékét, melyben a legnagyobb magyart, mint felette sympa­­thykus szónokot festi, kit fojtott lélekzettel hallga­tott mindenki. Beszédeiből Kossuth országgyűlési értesítései nyomán, értekező, számos megkapó részle­teket olvas fel. — S­z­­­á­v­y József közös pénzügyminiszter, mint a »B. C«-nek jelentik, nem a pénzügyminisztérium épületében — Johannesgasse — fog lakni, hanem már egy más lakást bérelt ki, melybe annak átalakí­tása után be is fog költözni. — Csupa ünnepély. Budán is nagy moz­galom indult meg a hölgyek között, hogy a duna­­balparti jótékony czélokra egy olyasforma ünnepélyt rendezzenek, mint Pesten a »Tavasz«, csakhogy szé­lesebb körben, sokkal fesztelenebből és egészen ere­deti módon, nevezetesen az ünnepély »nyári mulatság« formával bírna és sátrak alatt a hölgyek nyílt vásárt csapnak az egyes portékákkal. Az ünnepélyt népün­nep fogná bezárni, mely alkalommal Budának min­den specialitása szerepelni fogna. A vállalkozás élén Budának legelőkelőbb hölgyei állanak.­­ A szeretetház egyesületének ma nagy érdekű választmányi ülése volt. Gr. An­drássy Gyuláné tiszteletbeli elnök személyesen vezette az ülést, s élénk részt vett az ügyek elinté­zésében. A főérdeket W­e­i­s­z B. F. elnök bejelenté­sei költötték föl, ugyanis közli, hogy gr. Andrássy Gyuláné ezer frtta­l lépett az egylet tagjai közé mint legnagyobb alapító. Ezenkívül K. A­c­z­é­l Béláné évi 50 f­r­t díjra kötelezte ma­gát, ami szintén 1000 frt ötös kamatjának felel meg. Létezett még több bejelentés is: Spitzer Gerzon 80 mmázsa vásznat adott a gyermekeknek, nyári ru­hára ; Horn E., a fogaskerekű vasút igazgatója, pedig a pálya két váró csarnokában egy-egy per­selyt állított föl s az utazók által igénybe vett szí­vességeket jövőre a szeretetház javára megfizetteti. A pénztárnoki jelentés pedig elmondja, hogy Ull­­mann Károly tagdijak czimén 40 frt fizetett, T­i­­­sza Kálmánné 100 frt alapítványt tett, Somogyi Károly kanonok 150 frtot adott kamatok czimén, s egy ur »háladatosság« czimén 25 frtot, a főváros is kifizette a 300 frt segélyt s Varidh Károly adott 50 frtot. Sok időt vett igénybe a szeretetház szabá­lyainak letárgyalása, mely idő alatt az ifjú Andrássy Ilonka odalent várt a kocsiban anyjára. — Szerencsétlenség. Rendkívüli eset — írják lapunknak Liptó-Szent-Miklósról — vette föl városunk csendéletét. Egy jobbmódu családban, ebéd közben a házi kisasszony egy jaj sikoltással el­dobta a kanalat és idegrángatásokkal a székbe ha­nyatlott, mely percztől kezdve szavavesztett lett. A szerencsétlen kisasszony írásban tudatja gondolatait.

Next