A Hon, 1880. október (18. évfolyam, 256-286. szám)
1880-10-01 / 256. szám
f 256. szám. 18-ik évfolyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1880. Péntek, Oktober 1. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK ■zintugy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátod- tere, Athenaeu írt-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra......................................... 2 frt 8 hónapra 6 » 6 hónapra 13 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül» fizetés negyedévenkint........................................1 * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Előfizetési felhívás O XT XVIII- évi folyamára. Előfizetési árak : Fél évre , . . . 12 frt Évnegyedre , . . . 6 » Egy hónapra .... 2 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés év« negyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a »Hon« kiadóhivatalába (barátok tere Athenaeum-épület) küldendő. A »Hon« szerk. s kiadóhivatala. Budapest szeptember 30. Igen czifra theoriával felsallangozva, melyben az albánok fenségi jogairól is értekezett, előadta Madarász József ma a képviselőházban, hogy ő és pártja nem akarja Dulcignót Montenegrónak átadni és nem akarja, hogy »magyar haderő« vegyen részt a flotta-demonstráczióban. Mellesleg még a »mostani alkotmány« azon hiányára utalt, hogy magyar külügyminiszter nincs. Úgy látszik, ezt csak azért hozta fel, hogy Montenegro külügyminiszterének létezését gúnynyal emlegethesse. Pedig hát a »montenegrói külügyminiszter« hatalmát és befolyását, vagy pláne parlamenti felelősségét (ami nem létezik) aligha szeretné a mi jelenlegi állapotunkkal felcserélni. A keleti kis államok látszólagos függetlensége épen nem nyújt biztosítékot nekik, hogy minden a nemzet »népfensége,« és »akarata« szerint történjék Európában. De hát a Románia, Szerbia és most már Montenegro függetlenségére való hamis hivatkozás egyik szemfényvesztő fegyvere a szélsőbalnak, mely »notis est derisui,« azonban »ignotos fallit.« És az ő politikájuk, nagy részben az utóbbi eshetőségre van alapítva. Nem bocsátkozunk Madarásznak »fenséges« theoriás fejtegetésébe, nem kérdezzük meg tőle, hogy ha az albánok önállását és önelhatározását védi, akkor miképen fogja Törökország integritását megvédeni, különösen ha felállítja azt a »korszerű« eszmét, hogy minden nemzet maga határozzon hová tartozandósága felett ? Hisz akkor a szerb, a bolgár, az albán szeparatista aspirációt miért kívánta Törökország megsegítésével elnyomni, és ha ma is emlegette a magyar nemzet rokonérzületét a népek szabadsági törekvéseivel, akkor miért akart a keleti népek elnyomására befolyni? Mindezt a kérdést és számtalant még kénytelenek vagyunk elfojtani, mert ahhoz már régen hozzászoktunk, hogy a szélbal politikájában min keresünk logikát, sőt összefüggést sem. Egyszerűen izgatási politika az, mely az események látszatával beéri és a tetszetős frázisokat hajhászsza. Mi tehát Montenegróval szemben és a dulcignoi kérdésben sem indulhatunk ki népfenségi theóriákból és népszabadsági velleitásból. Sokkal távolabb esik az ezektől az eszméktől és sokkal messzibb ment már a berlini szerződés alapján Európa, hogy sem ezekből a szempontokból lehetne azt a kérdést és különösen azzal szemben a monarchia álláspontját megszabni. Azt azonban készségesen elismerjük, hogy ennek érdeke (és meg vagyunk győződve, hogy minden állam csakis érdekei szerint intézi külpolitikáját) azt kívánja, hogy Montenegro kedvéért ne vegyünk részt Dulcigno bombáztatásában. És ha Bécsből nyert, nagyfontosságú hírünk valónak bizonyul, a közvélemény e kívánsága csakugyan teljesülni fog. Azt hiszszük, hogy ez a berlini szerződés végrehajtására irányzott komoly törekvés épségben tartása mellett is teljesülhet. Európa sem a szerb, sem a görög és így a montenegrói határigazítást sem érthette úgy, hogy mindezeket az illető érdekelt felek tökéletes passzivitása vagy havezra képtelensége mellett is (milyenről most Montenegro tesz tanúbizonyságot) csak magára utalva hajtja végre; sem úgy, hogy tehát csinál Európa és Törökország közt egy-egy külön háborút, hogy a görögnek és montenegróinak egy-egy darab török földdel kedveskedjék. De ha ilyen ideális és szigorú magyarázatot akarnánk is adni Európa nevében, a berlini konferenczia határozatának, azt monarchiánktól csak nem lehet követelni, hogy megfogja a berlini szerződés sok, lényeges végre nem hajtott pontjai mellőzésével azt, mely reá nézve legkellemetlenebb és ezért segítsen szomszédságában felgyújtani a háború tüzét. , Igaz, hogy a berlini konferenczia alapján a hatalmak a flottademonstrácziót megállapíták, de azt az angol kormány túlbuzgó követeléseinek engedve, tették. És akkor nem számíthattak arra, hogy Montenegró nemcsak az albánokat, de Törökországot is szembe találván, velük megmérkőzni nem fog. Épen nem lehet menteni a porta magatartását, mert Dulcigno átengedésébe beleegyezett és ha Riza pasa, már egyszer eljátszott perfidiával, nem mondja azt, hogy a végrehajtás perezében nincs utasítása — a végrehajtás megtörtént volna. Ha e miatt Anglia és talán Oroszország tovább akarnak menni és a végrehajtási eszközük, ám tegyék. Hajóink várják be a német és franczia hajókkal a kimenetelt, nehogy az utasításon túlmenjenek. Egyátalában nem állítjuk, hogy egyik vagy másik részről ez teljesen korrekt eljárás lenne, de hát azt Anglia hibázta el, az vigye tovább. Mert lehet ennek még az a furcsa (és reánk nézve előnyös) következménye is, hogy a Gladstonekabinet, mely mindenütt békét és takarékosságot igért a népnek és mindenütt háborút és költséget szerzett (Ivannabarnál ép úgy, mint Fokföldön, Izlandban ép úgy, mint Dulcignonál), megbukik és akkor a nemzetközi egyensúly csakugyan helyreáll a konzervatív politika javára ! Hanem hát míg ez bekövetkeznék, a magyar kormány egyebet nem tehet, mint közvetít érdekeink javára és a nemzetközi szolidaritás érdekében. E tekintetben teljes őszhangzásban van Haymerlével és ha a Tiszaphobiában szenvedő lapok most már azt látják, hogy vagy Haymerle buktatja meg Tiszát (furcsa alkotmányosság lenne, ha ezt csak akarná is, annál furcsább, ha tehetné) vagy Andrássy ablól, ha Haymerlét pártolni találná (persze ők már látatlan háborút látnak Andrássy és Haymerle között, miről az illetők absolute semmit sem tudnak) hát ez egy régi dühnek, intermittens visszatérése, mely az egyesült ellenzék ez időszerinti végvonaglását jelenti. Ha a valóból nem élhet, tengődik — fantáziából ! — Horvát-magyar viszonyok. Az augsburgi »Alig. Ztg.« Zágrábból egy czikket közöl, melyből érdemesnek tartjuk átvenni a következőket: »Gróf Pejacsevich az ő egész múltjánál fogva, mint az Unió eszméjének buzgó harczosa, soha sem fog a délszláv törekvések fgyanujába esni. Egész lényénél fogva a magyar arisztokrácziához tartozik, s mint bán se vitte annyira, hogy a horvát nyelvet csak félig folyékonyan is beszélje. Utolsó programmbeszédét is szóról-szóra olvasnia kellett a horvát országgyűlésen. S daczára annak, hogy gr. Pejacsevich nem tud rokonszenvezni a horvátokkal, mégis pártja van. Ez a meglepő dolog nemcsak azért van, mert a bán talpig derék, jellemezős férfiú, hanem azért is, hogy gr. Pejacsevich megközelítette a nemzeti pártot, s az ország kormányában semmi változtatás nem történt. Azt is megmutatta az új bán a fellépésével hogy ő Horvátország jogait védeni akarja, és soha sem fog Magyarország eszközévé lesülyedni. A nemzeti párt egy része azt hitte, hogy ebből bizalmat meríthet. Átalában alig lehet kételkedni, hogy az új választásoknál a független nemzeti párt fog felülkerekedni. Magyarországra nézve ez végzetes volna, mert Pejacsevichcel a magyar kormány valószínűleg kijátszta utolsó kártyáját, s ezután csak a kényuralom jöhet, Rauchchal az élén. Itt azonban fel tudják fogni Horvátország helyzetének fontosságát a keleti eseményekben. Azonban jellemző, hogy a magyar kormány épen ezen események miatt hovatovább feszesebben tartja a féket, ellenkezőleg azzal,ami Lajthán innen történik.« Az 1881-dik évi költségvetési előirányzatot a pénzügyminiszter hétfőn fogja a képviselőház elé terjeszteni. A magyar államvasutak igazgató tanácsa az öt szakigazgató kinevezésére vonatkozó javaslatait a közlekedési miniszternek már előterjesztette és pedig a következő ajánlattal: Pénzügyi igazgatóvá, aki mint ilyen a számvevőséget és anyagkezelést is vezeti Beretvás Endre osztálytanácsos; pályafentartási igazgatóvá Horváth Alajos főfelügyelő ; forgalmi igazgatóvá Walter Ágost főfelügyelő ; vonatmozgosítási igazgatóvá Verderber István főfelügyelő, és a kereskedelmi igazgatóság vezetőjévé Schober Alb. felügyelő, ki azonban főfelügyelői rangjában megmarad. Vezértitkárrá Czigly János az eddigi vezértitkár fog ajánlatba hozatni. Ezenkívül főfelügyelőkké javaslatba vannak hozva. A pénzügyi igazgatósághoz Szarvasy György főfelügyelő , a pályafentartási igazgatósághoz a számosztály eddigi főnöke Suján Ferencz főszámtanácsos, a forgalmi igazgatósághoz Langer Bódog főfelügyelő és a vonatmozgósítási igazgatósághoz Forcher Adolf főfelügyelő. Egy felügyelői állás a kereskedelmi igazgatóságnál, valamint a hasonlóképen rendszeresített második főfelügyelői állás egyelőre betöltetlenül maradna: — A tiszavidéki vasút igazgatóságának bekeblezése. A közlekedési miniszter egy rendelete értelmében a tiszavidéki vasút eddigi igazgatóságának a magyar államvasutak igazgatóságával való egyesítése holnap életbe lép s ezzel a tiszavidéki vasút vonalainak a magyar államvaspálya hálózatába való bekeblezése be lesz fejezve. A magyar államvasutak igazgatóságának keblében egy bizottság a forgalmi vezetőségeknek kiadandó utasítás kidolgozásával van elfoglalva. A középiskolákról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag a képviselőház közoktatásügyi bizottsága jelentést tett volt a háznak. A közoktatásügyi miniszter a képviselőházat most felszólítani szándékozik, hogy e törvényjavaslatot, illetve az arra vonatkozó bizottsági jelentést, még az őszi ülésszak folyamában vegye tárgyalás alá. Valamely új középiskolai törvényjavaslatnak beterjesztése ennélfogva — mint teljesen fölösleges — a minisztérium részéről nem is terveztetik, bárha a miniszter a törvényjavaslat tárgyalásakor egyes szakaszokra nézve valószínűleg módosításokat fog javaslatba hozni. — Az ügyvédi rendtartás tárgyában ma tartott értekezlet kimondotta, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való bejegyzés végett az első szigorlat sikeres letételét kell igazolni. A bejelentés felett az ügyvédi kamara választmánya a bejelentést követő legközelebbi ülésben határoz. A gyakorlat az elfogadott jelöltre nézve a bejelentés napjától számíttatik. A bejelentés felett hozott határozat a javaslat szerint a királyi ügyészszel is lett volna közlendő, az értekezlet azonban ezen dispozíciót elhagyandónak vélte. Az ügyvéd, kinél a jelölt gyakorlaton van köteles a gyakornok belépését és kilépését pénzbíróság terhe alatt a kamarával közölni, úgyszintén a jelölt magaviseletéről évenként jelentést tenni. Az ügyvédgyakornokokra vonatkozó intézkedések kihagyattak, miután az értekezlet már az előbbi ülésekben az ügyvédgyakornoki intézmény ellen nyilatkozott. Azon kérdés felett, mennyi jog adassék az ügyvédjelöltnek főnökének helyettesítése tárgyában, hoszszabb vita fejlődött ki. Vajkai és Szentgyörgyi indítványozzák, hogy a főnök helyettesítése a jelölt által akkor engedtessék meg, ha már jogtudor. Ezen indítványt Szedenics és Manojlovics gyakorlat tekintetből, különös tekintettel a vidékre, ellenzik, mert a vidéki ügyvédek csak nehezen kapnának elegendő számban a helyettesítésre alkalmazható jogtudorsegédeket, azonfelül még a nem jogtudorsegédek nagyobb városokban és a fővárosban is csak nehezen kaphatnának helyet. A bizottság az indítványt mellőzi. Áttérve az ügyvédi kamarákra, a bizottság a kamarák feladatára nézve az 1874-iki törvény intézkedéseit javasolja átveendőnek. Czélszerűnek mondatott ki továbbá, hogy azt, mily részletekben fizettessék a tagdíj, a kamarák autonóm hatáskörükben határozzák meg. A tagsági díjat nem fizető ügyvéd elsősorban activ és passiv választási jogának felfüggesztése által, másodsorban a kamara választmányának megkeresése folytán a bíróság által foganatosítandó végrehajtás által szorítandó a fizetésre, ha mindamellett 2 évig nem fizeti a tagdíjat, a kamara őt egyszerűen a lajstromból kitörli. — Illetékes helyről a következő sorok közzétételére hatalmaztatott fel az »Ung. Post« : »A bécsi és majdnem valamennyi fővárosi napilap a »the Economist« 1935. számából átvett s a verespataki királyi és társulati aranybányának egy angol konzorczium által állítólag történt bérbevételéhez megjegyzéseket fűz, melyek némi helyreigazítást követelnek. Tény ugyan, hogy Lock Alfréd úrral a m. k. pénzügyminisztériumban a nevezett bányák bérbeadása czéljából évek előtt (1877) tárgyalások folytak, s hogy Lock úr a vele annak idejében közölt bérlési feltételeken alapuló szerződés foganatosítására csak legújabban vállalkozott, de a szerződés végleg még ma sincs megkötve és az az érdekelt magán bányatulajdonosok nélkül, nem is történhetik. Azon állítás pedig, hogy a fizetendő évi bérösszeg a kincstár által a bányákba fektetett összegek alig l’5°i0-át teszi, a valóságnak nem felel meg.A osztrák kereskedelmi miniszter a legközelebbi ülésszak alatt elő fogja terjeszteni a checktörvényt. A miniszter azonban e tárgyban előbb szakértőket akar kihallgatni, s e czélból enquetre hivatnak meg: Schiff Pál a giro és pénztáregylet elnöke; Matscheke az iparegylet elnöke; Lindheim képv., aki annak idején már javaslatot tett a checktörvény meghozataláról. Kanitz és Funka Dassenverein igazgatói és Bing igazgató. A giro és checkrendszer külön szabályozása teljesen hiányzik idáig Ausztriában. A német birodalomban már régóta sürgetik a check-törvény meghozatalát, de az még mindig várat magára. Más országokban azonban vannak check-törvények, melyek ezen utalványok bélyegmentességét kimondják. A legtöbb check-törvénynek az képezi a tartalmát, hogy abban a check körül van írva, egyes válfajai felsorolva, meg van állapítva a prezentálási határidő, és a törlesztési határidő, végül a visszaélésekre kiszabott büntetések vannak felsorolva. — Ausztriában öt pénzintézet van, melyek checküzlettel foglalkoznak: a bécsi giro és pénztár egylet, az osztrák magyar bank, az alsó-ausztriai leszámítoló bank, az osztrák hitelintézet s az angol osztrák bank. Legnagyobb checkforgalmat csinál a giro és pénztáregylet, közel 700 millióra rúg itt a forgalom. Magyarországon a leszámítoló és pénzváltó bank check-üzlete bír nagyobb jelentőséggel, a budapesti kereskedelmi bank s az első hazai takarékpénztár is kísérletet tettek a check üzlettel, de az eredmény nem felelt meg a várakozásnak. De bizonyos az, hogy ha törvényhozási után a check-üzlet kellően szabályozva lesz, lassan kint hazánkban is virágzásra lesz emelhető a backüzletnek ezen ága, mely máshol oly czélszerűnek bizonyult. — Abeddin pasa hirtelen fölmentetése a külügyek vezetése alól a júniusi török lakosságnál s különösen a Görögországnak átengedendő területek albán lakosai közt nyomott hangulatot idézett elő. Abeddin pasa családja ama kevés mohamedán közt, kik Epirusz déli részeit lakják, nagy tekintélynek örvend és jelentékeny befolyással bir s ezek azé hajlandók Abeddin pasának az ügyekről való exmozdittatását olyképen értelmezni, hogy a porta meg akar hódolni az egyesült Európa akaratának és a hatalmak berlini határozatait a görög határkérdésre vonatkozólag elfogadni. Janinában egy idő óta az albánok lázongó igatartásáról keringenek hírek. Sokan azt állít, hogy az albán tartalékzászlóaljak, az esetben, ha hivatnának, nem engedelmeskednének. Biztosnak mondható, hogy mind a polgári, mind a katonai kormányzó a porta részéről utasítást kapott, hogy az 1880-ban állítás elé jövők besorozását lehetőleg siettesse. Az a rendszabályok keresztülvitelére rendelt tisztek azonban eddig nem mentek el a kerületekbe, mert a főkormányzó biztosnak tekinti, hogy az albánok nem akarnak háborúba menni sem a szultán parancsát nem fogják követni az adott viszonyok közt Egyátalán szaporodnak a jelek, melyek arra mutatnak, hogy a porta tekintélye Albánia sok helyiségben nehéz csorbát szenvedett. — Olaszország állásáról a hajó hadi tüntetéshez Írják Rómából f. hó 27-ről »A keserű csalódás következtében, melyet a hatalmaknak a porta váratlanul erélyes magatartása okozott, az egyes hajóhadi parancsnokok kényszerítik, látták magukat kormányaiktól uj utasításokat kére , erre vezetendő vissza az a hír is, hogy Finc az altengernagy kormányától uj utasításokat kapott. S azonban nem így van. A nagyhatalmak kabinete közt azonban élénk tárgyalások folynak, hogy az a tényállással szemben is fentartassék az egyetértés a elhatározásokban. De ahogy a dolgok állanak, nehezen lesz elérhető, minthogy Oroszország és Anglia határozott eljárásra, esetleg hajólegénységü partra tételére is készek, míg Ausztria-Magyarorszá azzal fenyegetődzik, hogy hajóit ez esetben vissza vonja és Francziaország egyátalán semmit sem tudni a kényszer rendszabályokban való részeiről. — Olaszországra nézve mindenekelőtt a van szó, hogy mindent elkerüljön,a mi a talmak közti eltérésekre vezetne. Miért ti5’"'1 fog Németországgal és Ausztria-Magyar egyetemben elkerülni az angol-orosz hevet azonban nem titkolják, mily súlyos eseménynak következményei az európai csapatok- nak török földön s mindent el fognak k':'ilynemű terveket meghiúsítsanak. — tíkutanról írják a »XVI. sorr.«-n, hogy a helyzet igen komolylyá lett. Minden megerőitett álláson a skutari-i tótól a tengerpartig rend török csapatok képezik a helyőrséget. Török vezékari tisztek ez állásokat annyira megerősítették, ha a montenegróiak minden esetleges támadásának bótörést kell szenvednie. Montenegrói operáczió még az egyesült hajóhad oltalma alatt is jelentékes kockáztatással vannak összekötve. Ilyen a katon helyzet, ha a Riza pasa csapatainak zöme nem venn részt az esetleges harczban Annál tj bajosabbakká kilene azonban a viszonyoknak alakulniok, ha e fökvés ellenkezője következnék bele. Hogy ez utóbbi lehetséges, sőt p.ószinü, to tény bizonyítja. mely Riza pasa Konstantirolyból utasítást kapott, tegye meg a szükséges itézkedéseket, hogy a San Giovanni di Medua kik haladéktalanul szabályoztassék. Egyúttal elrendeltett, hogy azonnal kezdjék meg egy e kikötő Skutariba vezető jó út építését. Egy további elő három török hadihajó megjelenése Dulcigno előtt és Bojana torkolatánál, melyek fegyvereket, lőszert, élmiszert és három zászlóalj redifet hoztak. A haszerek, mint biztosan állítják, a liga rendelkezési bocsáttattak. Ami magukat az albánokat illeti, csaknemamennyi nagyobb törzs képviselve van Dulcignodői közt. Jóllehet pontosan nem tudni,számukat mégis 7—8000 emberre tehető. Fegyelmük egy tűrhető. A liga fejei úgy tesznek, mintha Európa többé nem kellene törődniük. Midőn e napokban a nagyhatalom követe a dulcignóiak által hozzá,m minden skutari társához intézett tiltakozást viss utasítván, az illető küldöttségnek megmagyará tettének meg nem engedhetőségét, ez udvarias, de távozott módon kijelentette, hogy az albánok eltávozták Európától nem fogadni el több tanácsot. vA HONITARCZAJA. A photophon. Az újabb találmányokat, melyek csak a legutóbbi évtized alatt is özönével lepték meg a bámuló világot, rendesen egy-egy gyártott görög szóval jelölik. Rövid idő múlva a laikusok számára egész külön kis szótár lesz szükséges a nevezetes találmányok neveiből, melyeknek sorozata még egyátalán nem látszik befejezettnek. Ilyen új s rövid idő múlva messze földön ismeretessé leendő név a photophon, mely szó szerint a fény hangoztatását jelenti, azaz oly készüléket, melynek segítségével a nap vagy láng sugár hangját észre lehet venni s az árnyék esését meg lehet hallani. A telephon, mikrophon s más újabb találmányok a hangot alakították át elektromossággá és viszont, ez uj találmány sokkal messzebb halad s a fény s hang átalakulását egymásba akarja eszközölni. Már pár hóval ezelőtt szóltak e nevezetes találmányról az amerikai lapok s annak idején mi is megemlítettük röviden. Mivel azonban a tudósítások igen hiányosak voltak s épen azért megbizhatlanoknak látszottak, a találmány nem okozott nagyobb feltűnést. Most azonban, midőn Bell Graham tanár a telephon feltalálója, tudományos jelentését közzé tette s e jelentés a komolyabb lapokban is közöltetett, világos, hogy e találmány ép úgy, mint a telephon, kiváló elsieti s gyakorlati isentéggel bir s Bell —all ’ményü tudose találta, hogyan kell a fény sugarát táviratozni vagy telephonálni. A fénysugár pótolja ez esetben a vezető sodrony helyét s ennek közvetítése által a hang, mely a sugáregyik végén létrejött, a másik végén magától ismétlődik. Ha a találmány gyökeret ver — hogy csak néhány hasznát említsük — a heliographikus üzenetek tökéletesebbek lesznek s háború esetén léghajókról is lehet üzeneteket küldeni. A készülék titokzatos tulajdonsága főkép a ritkán előforduló, de azért eléggé ismert selenium fémnek sajátságától függ. E sajátság, melyet eddig más fémnél nem észleltek, abban áll, hogy a szerint, a mint fény hat reá vagy nem, a villamosságnak többé-kevésbé képes ellenállani. Ha tehát egy darab seleniumot teszünk az elektromvezető drótba, melyhez telephon is van alkalmazva, a fény s sötétség váltakozása azt eszközölheti, hogy a villámáram ereje változik s e változások a telephonban hangokat idéznek elő. Még világosabban képzelhetjük a tünemény lefolyását, ha a mikrophonra gondolunk, mert a felén tényleg oly mikrophont helyettesít, mely a fény iránt igen érzékeny. A mikrophonban mechanikus rezgések idézik elő, hogy azok az anyagok, melyekből a készülék áll, kisebb vagy nagyobb vezetőképességgel bírnak. A selennél azonban a sugárrezgésekre a fém vezetőképessége hat. Mindkét esetben az áram egész hoszszára hatnak a rezgések s e hatást a telephonban hang mutatná. Már két évvel ezelőtt kifejezte e gondolatot Bell tanár egy Angliában tartott előadása alkalmával, midőn annak a nézetnek adott kifejezést, hogy hány metan menetséges volna egy seten lemezen »v- vi a z ' ~~~s ~ ' azonb°*' régi''’ v' vel a selenium tudvalevőleg rossz elektromvezető, — annyira rossz, hogy oly érzékeny készüléknél, mint a telephon, nem is alkalmazható. A híres angol elektromtechnikus Smith Willoughley egy alkalommal a telegraph-mérnökök társulatának gyűlésén állította, hogy sikerült neki hallani, mint esik a fénysugár a seleniumra, de e kísérletet azóta nem tudta ismételni. A kérdésben fordulópontot képez Bell érdekes találmánya, melynek segítségével a seleniumot elő lehet készíteni úgy, hogy vezetőképessége nagyobb legyen. A selenium ugyanis, mint a sokkal közönségesebb kén különböző halmazállapotban fordul elő. Midőn elosztva s gyorsan kihűlve, üveghez hasonló alakban jő elő, a villamosságot nem vezeti. De ha kristálylyá vagy érczcté alakittatik, mely olvasztás s lassú kihűlés folytán jö létre, már bírja a villamosságot vezetni, habár gyengén. Ily alakú seleniummal tette meg újabb kísérleteit. Különös módszert találva ki, hogyan lehet a seleniumot bizonyos fokig fölmelegiteni s azután lehűteni s egyúttal nagyobb gondot fordítva az összekötő drótok finom megerősítésére, sikerült Bellnek oly seleniumlemezeket készíteni, melyek hozzá illő vezető drótokkal vannak ellátva, s melyek ellenállását csak a 3-as szám fejezheti ki, míg a legjobb eddig készített seleniumlemezek, a sötétben csak harmadfelet mutattak, világosan pedig annak felét. Ez eszköz segítségével világosan lehetett meghallani a világsugár esését, azt az ütést, mely a sugártól ered. Eddig Bell tanár csak javított azon, mit már más kutatók is föltaláltak. Következő lépése ^ 1 eredetibb volt, oly lépés, melyet «*• •t'tt föl, ki ennyire részletet hozott a kérdéssel, hogyan kell a hanghullámokat nagyobb távolságra küldeni. Ha a seleniumra eső fény intensitása változó lesz a rezgések arányában p. az emberi hangnál , ez esetben a rezgések a telephonban világosan tükröződnek vissza s a hangot meg kell hallani. A fényáram kormányzására szolgáló készüléket bizonyos távolságra el is lehet vinni a seleniumtól, anélkül, hogy e hatás zavarva lenne, föltévén, hogy a fénysugár elegendő erővel jut az érzékeny helyre. Ily módon tehát a hangot a sugár közvetíti, vagy legalább a sugár oly mértékben van a hang által officiálva, hogy azon a ponton, melynél visszaverődik, a hangot képes lesz reprodukálni, azaz visszasugározni. Bell tanár új készüléke meglehetős egyszerű. Hajlékony anyagból pl. ezüstözött csillámból vagy mikroskop üvegből készítenek egy kis tükröt a sugár — vagy napsugár, vagy erős mesterséges fény — visszatükrözésére, mely fény lencse segítségével van ide koncentrálva. A beszélő szava e tükör hátának van irányozva, mely ezáltal rezgést nyert, hasonlóan a telephon giaphragmájához s e rezgéseket közli a fénysugárral. A tükörtől visszavert sugár a második lencsén is átmegy s a távollevő végállomáson parabolikus reflektor fogja föl, melynek gyűjtőpontjában ismét egy selenium lencse van megerősítve, mely egy telephon vezető drótjával s ennek battériájával függ össze. Az igy szerkesztett készülékkel már több kísérletet tettek s oly távolságokban, melyek sokkal nagyobbak, mert közvetlen!-’1 a levegőn távolságra is feltéve, hogy az egyik észlelési hely a másikig sugarat lehet bocsátani. Természetes ez még csak állítás, melyet kísérleteknek kell erősiteniök. Feltéve, hogy a feltaláló reményei Bednek, találmányának gyakorlati értéke nag emelkednek s rögtön pótolhatná a sokkal tökéltebb heliographot, mely az angoloknak az afghán borúban oly nagy hasznukra volt. Kísérleti czélokra tisztán más készüléket káltak. Átlyukasztgatott korongot forgattak egy lord szintén lyukas fedő előtt, a fény és sötétség gyors változása, amint a seleniumra hat, a tel plban zenehangot idéz elő, mig a forgó korong égé néma maradt. A fény így idézi elő a hangot s a félő Memnon szobor régi regéje a tudomány a vívmányai által meg van erősítve. A forgó korona hitségével azt is kitalálta Bell, hogy a seleniumoval más anyagok is officiáltatnak a fény által, vonatkozólag azonban még újabb kísérleteket tennie, melyek, nem lehetetlen, szintén érdekes témányoknak lehetnek szülő okai. Bárminő legyen Bell Graham photophon gyakorlati haszna, elméleti tekintetben kétség nagy fontossága van s legalább is annyi, m." lophonnak. Játék lehet az, ha tükörbe beü lünk néhány száz önnyire levő ember hasonló,, ből meghallja a beszédünket, de hiszen«^» elég érdekes játék. S ki tudja nem az az idő, midőn utódaink ilyes-ként 6C,V még a csillagok fényéből is p- N .. csak megért"'’ —, v%