A Hon, 1880. október (18. évfolyam, 256-286. szám)
1880-10-14 / 269. szám
Budapest, 1880. Csütörtök, október 14. 261. száza. 18-ik évfolyam. Reggeli kiadás. Szerkesztési Iródni Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten húshoz hordva reggeli és esti kiadás együtt 1 hónapra ........... 1 frt S hónapra . . ..................................... ■ 6» 8 hónapra ....................................................... 18 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként ....... » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Budapest, október 13. Alig van politikai tekintetben tanulságosabb valami, mint az a viszon, melyben az angol kormány van a közvéleménynyel és saját előzményeivel szemben. Napról-napra nagyobb zavarba jő Gladstone saját ígéretei és követelési tekintetében úgy Európával, mint saját nemzetével. Megbuktatta, a legszenvedélyesebb izgatás és a legtúlcsigázottabb követelések folytán a Beaconsfield kormányt. A nemzet elégületlenségét kelte fel ez ellen és reményeit fokozta önmaga iránt, kijelentvén, hogy szakít az előbbi kormány harczi politikájával, úgy Afghanisztánban, mint a Fokföldön, nemkülönben Európában, miáltal nagy megtakarításokat fog eszközölni, helyreállítja a pénzügyi egyensúlyt, leszállítja az adókat, kibékíti Izlandot, folytatja a temető-, vadászati-, megyei törvényjavaslatokkal a reformokat, rendezi a birtokviszonyokat és — ezt különösen hangsúlyozta — helyreállítja Anglia tekintélyét a külföldön. Ennek a sok ígéretnek és az »atrocity meetingek«-től kezdve a caucusokban való pártszervezkedésig folytatott izgatásnak volt tulajdonítható az, hogy már az 1876—1879-ki pótválasztások alatt 15 választókerületből 12-öt elhódított a kormánytól Gladstone pártja és az átalános választásoknál nagy győzelmet aratott, amelyben fő tényező volt, hogy a pénzügyi eredmények kilátásba helyezése nagy hatással volt a népre. Ez most már keservesen tapasztalja (és pedig ugyancsak rövid idő alatt) hogy mennyiben csalódott. Gladstone egyetlenegy lényeges pontban sem válthatta be ígéretét. Afghanisztánban feladott ugyan egy nagy darab területet, de Kandaharból visszavonulni és a sereget redukálni nem tudó, sőt, egyelőre, a télre ezt kilátásba sem helyezi. Ellenkezőleg értesült közlönyök azt ígérik, hogy a seroy-csapatok szaporittatni és az indiai ezredek magasabb békelétszámra fognak állíttatni. A Fokföldön pedig, épen oly módon jött a Gladstone kormány a hasútokkal, a grikakkal összeütközésbe, mint az előbbi kormány, melynek a minden áron való háborúkeresést lobbantó szemére, t. i. követelte ama törzsek lefegyverzését és azok fellázadtak. Minthogy pedig az Európán kívüli háború minden évben 100— 150 millió forint költséget okoz Angliának, igen természetes, hogy ezentúl is a pénzügyek nem javulni, hanem rosszabbulni fognak és ennek következtében igen valószínűleg a jövedelmi adó kilátásba helyezett leengedése helyett, annak és más adónemeknek emelése fog bekövetkezni. Izlanddal is ugyancsak megjárta Gladstons. Vádolta Beaconsfieldet, hogy terjeszti a nép között az elégületlenséget (épen, mint ahogy a Titza-kormányt vádolja az ellenzék) késik a reformokkal, ezért terjed a »homerule«-párt (épen, mint nálunk vádolják a kormányt a szélbal terjesztésével) és így kénytelen erőszakos rendszabályokhoz folyamodni, nevezetesen a fegyvertartási tilalomhoz és a rendőri vizsgálatokhoz. Gladstone mindennek megszüntetését ígérte. És — néhány hónap alatt — oda jutott, hogy a »homerule«-ok nyilan lázadásra szervezkednek Parnell kijelente, hogy programmjuk az izlandi föld felszabadítása és az angol parlamenti tárgyalások teljes megakasztása. Egy vagyonos földesúr Irlndban meggyilkoltatott, két megyében ostros állapotot kell kihirdetni és reformok helyett Izland: egyfelől az elégületlenség terjedésének, másfelől a kivételes rendszabályoknak szintere. Pedig a bérlők fizetési tartozásának megszüntetését proponálta a kormány egy törvényjavaslatban, mely azonban a lordok házában megbkott és különben is, még az íreket is oly kevéssé elégíte ki, hogy már ki volt adva a jelszó ellenében: a bérletek fixírozására és végleges megváltására. Parnell és társai szeretnék a bérleteket hűbéri viszonynak tüntetni föl, mely az állam közbejöttével megváltandó lenne, Így ékite ki Gladstone Izlandot és igy vette elejét az elszakadási párt terjedésének! Ki lehetne mutatni részletesen, hogy mennyire ábrándította ki saját pártját s milyen ellenségeivé tette azon radikálisokat, kik győzelmének főtényezői voltak és ennek fejében kabinetében három állást nyertek, be lehetne mutatni reformjainak mellékes és épen nem ígért irányban való haladását, így a takarékbetéteket szokta mag — a megyék pénzügyének ígért reformja helyett. Pedig Angliában is, mint nálunk, ez egyik égető kérdés, mert az önkormányzati kiadások ott tíz év alatt 650 millió forinttal szaporodtak, vagyis megkétszereződtek. Gondoskodott a vadászati törvény némi javításáról, de a londoni vízvezeték ügyét, mi miatt Beaconsfieldet megbuktató, kezébe sem vette. Azonban az angol belügyi kérdések helyett, pillantsunk Anglia nemzetközi helyzetére. Itt már az új kormány nagy tevékenységet fejtett ki , de minden lépése egy-egy ellenmondás és fiaskó volt. Rálépett a berlini szerződés általa ócsárolt alapjára és ennek legjelentéktelenebb részét, a montenegróit, egész Európa háborúba sodrásával akarta megoldani. Európa észretétt és az angol kormány ott áll, hogy vagy minden tervével fölhagy és abdikál, vagy békés politika helyett folytat, önmagára hagyva, legfeljebb Oroszországgal szövetségben, ennek javára, tökéletesen idegen érdekért háborút, mely a mellett, hogy roppantul költséges, még az ígért nemzetközi békét és non intervenczió elvét, mely a whig politikának félszázados alapelve is szétrombolja és Angliát Oroszország szolgájává teszi, de békére és megtakarításra csak akkor vezethet , ha megbukik. Ezt érzi Anglia és ezért nő az elégületlenség Gladstone ellen. Valószínűleg nem kerüli el sorsát. Eddig elérte azt, hgy fölzavarta hazáját és Európát. Amiből mindenki láthatja, aki látni akar, hogy az ellenzéki izgatása, követelés és ígéret sokszor okozhat egy országnak nagyobb bajt, egy pártnak nagyobb szégyent, mint amilyent elhárítni igért. — A párisi átalános szabadalmi kongresszusra a kereskedelmi miniszter — mint a »B. Corr.« írja — magyar megbízottak gyanánt Hegedűs Sándor országgyűlési képviselőt, ki már az 1878-diki szabadalmi kongresszusnak is alelnöke volt, és Herich Károly osztálytanácsost küldte ki. — A budapesti Duna rész szabályozására a folyó évre engedélyezve volt 685.992 írt, a 3000 évre előirányzott a közlekedési miniszter 1.030.000 frtot. Ez összegből fordíttatni fog a szabályozási művek fentartására 10.000 frt; a promontori ágban létesítendő szabályozási munkákra 1 millió frt. A szabályozási tervről, a költségelőirnyzatról külön előterjesztést készíttet a miniszter. A szabályozási felügyelet és felülvizsgálatra 20.000 forint vétetett fel. A fiumei kikötő szabályozására 1881. év folyamán a miniszteri előterjesztés szerint 486.000 frt fog fordittatni és pedig a Bianchini-féle uj vállalatnak kiadott munkák befejezésére, mely munkákra 819.454 frttal irányoztattak elő s 1880- ban félig készülnek el, 400.000 frt; a móló és rakpart vágányaira 60.000 frt s a felügyeletre 26.000 forint. — Újonnan felállítandó illetékkiszabási hivatalok. Mint biztos kutforrásból hallja egy kolozsvári lap, az erdélyi részekben Déva, Sepsi-Szt-György és Székely-Udvarhely fognak kapni egy ily hivatalt. Az erzsébetvárosi, fogarasi és csíki adófelügyelők ez év végével fel fognak oszlattatok . A márcziusi rendeletek végrehajtása tárgyában adandó utasításokkal foglalkozott tegnap a párisi rendőrbiztosoknak a rendőrfőnöknél tartott gyűlése, melyen a belügyi államtitkár is jelen volt. Az el nem ismert szerzetek kiűzetése iránti utasítások mentek tegnap a vidékre. Valamennyi Párisian jelenlevő praefektus parancsot kap, hogy azonnal állomására utazzék. A barátok ellenállásra készülnek. A klerikális notabilitások folyvást tanácskozásokat tartanak a kolostorok feleivel. Buffet tegnap reggel a domokos-rendiek zárdájában volt. A kiűzetés napja és órája még mindig bizonytalan. A szerzetesek minden éjjel bezárkóznak a zárdákba a klerikálisok vezéreivel. Jules Ferry bizalmas levelet intézett a rektorokhoz, melyben utasításokat ad az impekcziókra vonatkozólag, melyeket a jezsuiták ama tanintézeteiben kell alkalmazni, melyek a törvények kijátszásával újjászerveztettek . A porta köreiből kiszivárgott biztos hírek szerint ama beszélgetésekből, melyeket a szultán, Szaid és Asszim pasák folytattak Hatzfeld, Tissot és Cance követekkel, a porta azt a biztosítást nyerte, hogy Németország, Franczia- és Ausztria-Magyarország, ha a porta beváltja Dulczigne rögtöni átadása iránti ígéretét, készek a többi függő kérdéseket a portával való békés diplomatiai alkudozások útján kiegyenlíteni. Angliáról és Oroszországról azonban azt hiszi a porta, hogy ezek, ha most lemondanak is az erőszakos eszközök igénybevételéről, a jövőre mégis fentartják maguknak a szabadkéz politikáját. A cseh szabadelvűpárt bizalmi férfiai a tegnapelőtt Prágában tartott tanácskozás folytán következő rezolucziót hozták: »Mi, a szabadelvűpárt bizalmi férfiúi, tekintetbe véve, hogy egy egész éven keresztül nem jöttünk közelebb a nemzetünk kívánt egyenjogúsításának keresztülviteléhez és tekintetbe véve, hogy a cseh nemzet hazánkban mindeddig rövidséget szenved , azon várakozásunkat nyilatkoztatjuk ki reichsralhi képviselőink előtt, hogy ők elkeseredett érzelmeink, aggodalmaink és panaszaink hű tolmácsolói lesznek az illető helyen. Azon kívánalmunkat fejezzük ki, hogy képviselőink a velünk szemben ily állást foglalt kormány iránt ne viseltessenek feltétlen bizalommal, hogy ne elégedjenek meg puszta ígéreteivel, hanem, hogy határozottan követeljék, hogy érdekeinkben haladéktalanul cselekedjék. Ha pedig meggyőződnének, hogy a kormány tartózkodik a cseheket jogaik gyakorlatába helyezni és csak arra törekszik, hogy a jelentéktelen, sőt nem valódi koncessziókkal megtörje a cseh nép szláv szellemét, úgy bízunk képviselőink becsületében és hazafiasságában, hogy felhasználják az alkalmas eszközöket és hogy különösen a cseh-morva klubban szorgalmazni fogják a határozott fellépést a kormány ellen, e mellett lehet remélni a többi autonóm klub barátságos együttműködését. Ha itt azonban nem találnának elegendő támogatást és a kormány sem javítana a viszonyokon, úgy megvárjuk, hogy képviselőink a nemzet jogaihoz és tiszteletéhez méltó álást foglalnak el, hogy határozott oppozícziót fejtenek ki, s hogy ez állhatatos hazafias oppozícziótól őket semmi tekintetek el nem riasztják, a klub többségének akadálya sem, s hogy ha kell, önállóan is fognak működni, védvén a nemzet nagy ügyét.« — Dulcigno átengedését Gladstone — a »Köln. Zig« egy párisi levelezője szerint — személyesen nem akarja tudomásul venni és a berlini szerződés más pontjainak erőszakos végrehajtását is folytatni szándékozik, még ha Európától erre nézve nem is kap meghatalmazást. Francziaország, Németország és Ausztria-Magyarország Gladstonet ezen az utón nem fogják követni, sőt kényszerítve vannak e visszautasító magatartásra, mert a szultán csak azért engedett, mert megígérték neki, hogy Európa Dulcigno átengedése után minden további hajóhadi tüntetésről le fog mondani. Csak Oroszország van elhatározva Angliával együtt járni el, míg Olaszország politikája kétséges marad ; kérdéses azonban, képes lesz-e Gladstone szándékait keresztül is vinni, mert több angol miniszternek az a nézete, hogy azzal, amit mostanig elértek, meg kell elégedniük, és hogy nem kell Oroszországgal egyedül akarni cselekedni. Saint-Hilaire az angol kabinetet eddig Challeme-Lac Cur nagykövet által csak szóbelileg értesítette, hogy Francziaország nem fogadhatja el az angol ajánlatokat. A franczia külügyminiszter e nyilatkozatot Ausztria- Magyarországgal és Németországgal való megegyezés következtében tette, melyek az angol politikát szintén rosszalják. Hivatalosan e hét vége felé fog Barthélemy St. Hilaire válaszolni az angol javaslatokra, ha Dulcigne átengedése egyátalán nem tesz fölöslegessé minden választ. A franczia köztársasági lapok többsége örvend, hogy a porta engedett. A reakczionárius lapok nem titkolják elégedetlenségüket, hogy Francziaország Ausztria-Magyarországgal és Németországgal egy csapáson halad. A »France« is rosszalja ez egyetértést , azt követeli, hogy Francziaország a külpolitikában egészen semleges maradjon. A közvélemény igen elégedettnek mutatkozik, hogy Gladstone politikája s ezzel együtt Gambettáé is hajótörést szenvedett. A nemzetközi posta kongreszszus, múlt vasárnap nyílt meg Párisban. A kongresszuson az összes európai államok képviselői megjelentek ; ezeken kívül Egyptom és India is küldött oda képviselőket. Cochéry franczia porta és távírda miniszter nyitá meg az ülést, üdvözölte a képviselőket s azon reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tanácskozmányai oly hasznosaknak fognak bizonyulni, mint a múltban megtartott hasonló nemzetközi összejövetelek. S említést érdemel, hogy Cobéry miniszter alkalmat vett magának biztosítani hallgatóit, hogy Francziaország épen oly békés politikát követ most, mint az 1878-iki nemzetközi kiállítás alkalmával, s hogy a köztársaság mindenkor a békés vállalatok előmozdítása mellett leend. A miniszter beszédére Hefsede Hollandia postafőnöke, mondott a kongresszus tagjai nevében köszönetet a szívélyes fogadtatásért, és emlékeztette a kongresszust, hogy tegnap volt hatodik évfordulója a berrni postaegyezmény megkötésének, mely igen emlékezetes a postaügy történelmében. Hofstede felhívására Cochery fogadta el a kongresszus elnökségét; ezután kineveztettek a kongresszusi titkárok, ezzel a kongresszus első ülése véget ért. Az izlandi állapotokat a »Köln. Zig« londoni levelezőjének egy czikke szomorú világításba helyezi. Már az izlandi földbirtokosok legjobbjai sem érzik magukat biztosságban. Ezek közül 105-en összejöttek, hogy Cowper lord alkirálynak és Forster izlandi miniszternek lefessék az izlandi állapotokat és a kormánytól tűrhetetlen helyzetükben segélyt kérjenek. Sötétben kellett tanácskozniok, nehogy utólag, a sötétben meggyilkolják őket és az alkirályhoz intézett első kérésük az volt, hogy neveik ne kerüljenek a nyilvánosság elé, nehogy azok viselői ki legyenek téve a föld-liga boszújának. A 105. kérvényező egyhangúlag konstatálta, hogy a dolgok úgy állanak, hogy egyikük se biztos, elevenen fogja-e lakását elérni. Többen a titkos törvényszék kezei közé kerültek, mások csak azért menekültek meg, mert küszöbüket sose hagyták el rendőri kíséret nélkül. Mint földbirtokosok nem követelhetik be többé a bérletet, mint békebírák többé nem teljesíthetik kötelességüket, mert minden a föld-ligának nem tetsző ítéletük egyenlő volna halálos ítéletükkel. Becsületes bérlők nem mernek fizetni, s ha ezt mégis megteszik, éjjel és titokban keresik fel a földbirtokost, de nyugtatványt nem fogadnak el, nehogy ily kompromittáló iratot találjanak náluk, ha hazamenőben a titkos törvényszék szálei megtámadnák és kikutatnák. Tehát már a becsületes bérlők élete se biztos. Ha lakásaikban megtámadják és bántalmazzák őket, nem merik magukat védelmezni, mert nagyon jól tudják, hogy ha a betolakodók valamelyikét esetleg megölnék, az esküdtek őket emberölés miatt elitélnék, míg a gyilkos fölmentetnék, ha a liga szolgálatában cselekedett. Még bajosabb dolguk van a törvényszéki szolgáknak, kik bérletfelmondások kézbesítésével vannak megbízva. Hivatalos kötelességüket csak erős rendőri fedezet mellett teljesíthetik; a posta- és táviróhivatalnokok se merik kötelességüket teljesíteni, mert megtámadásoktól és bántalmazásoktól tartanak, ha kedvezőtlen hírek továbbadói lennének. Ily módon nyilatkozott a 105 földbirtokos s egyúttal kijelentették, hogy békebírói, községi képviselői stb. hivatalaikat nem viselhetik tovább. Az alkirály és az izlandi miniszter pedig bevallották válaszukban, hogy az eléjük tárt kép — fájdalom — megfelel annak, amit hivatalos jelentésekből régóta tudnak, s mindketten őszinte részvétük kifejezése mellett megígérték, hogy a kormány, »mint eddig« minden »lehetőt« meg fog tenni az élet és tulajdon védelmére, amivel azt látszik mondani, hogy már eddig is minden »lehetőt« megtett. A sajtó is került a minisztériumnak tanácsokat adni. Az állapotok Izland nyugati és déli részében napról napra tűrhetetlenebbé lesznek s láthatólag növekedik a veszély, hogy a lakosság jobb érzületű része is a földligához fog csatlakozni. Ha a dolgok idáig jutandottak, a kormány feladata természetesen még sokkal nehezebb lesz. Ez azonban egyelőre nem tett más intézkedést, mint hogy a fegyveres rendőri hatalom Mayo és Galway grófságokban megerősíttessék. Gladstone, úgy látszik, kifogyott mentőgondolataiból, vagy nem akar e másodrangú kérdéssel foglalkozni, míg Montenegró, Görögország és Örményország és Európa becsületének megmentése szerencsésen nem lesz végbe vive. Sürgősen óhajtandó, hogy e mellett kissé Anglia becsületét is szem előtt tartsa, mert ezt Izlandban nagyobb veszély fenyegeti mint Dulczigne előtt. A magyarhoni ág. hitv. egyházegyetem közgyűlésének előértekezlete. — okt. 13. A holnap tartandó egyetemes közgyűlés tárgyait előkészítendő, ma este 5 órakor előértekezletre gyűltek össze a közgyűlés tagjai. Nagy számmal voltak jelen az egyházi és világi elöljárók: Radvánszky dr. egyetemes felügyelő, Péchy Tamás a képviselőház elnöke, br. Prónay, Fabinyi Teofil, Szentiványi Márton kerületi felügyelők, Karsay, Czékus és Szeberényi szuperintendensek, továbbá Szontagh Pál, Sárkány József stb. esp. felügyelők. Radvánszky br. elnököt éljenzéssel fogadta az értekezlet, midőn megérkezett. Helyét elfoglalván, s az értekezletet üdvözölvén, mindenekelőtt kijelentette, hogy Geduly szuperintendens másodelnök betegsége miatt akadályozva van a megjelenésben, s így Karsay szuperintendenst kért föl a társelnökség elfogadására. Forró köszönetet mond ezután a bányakerületi egyháznak azért a meglepetésért, amelyben őt ma délután részesítették. A kerület ugyanis volt felügyelőjét díszes albummal lepte meg, amelyben a kor, lelkészek és tanárok arczképei (109 drb.) foglaltatnak. Az átadáskor a meglepetés okozta elfogultság miatt nem tudta kifejezni köszönetét. Teszi azt most. (Éljenzés.) Felolvastatta elnöki reláczióját, multévi elnöki működéséről. E reláczió főbb pontjai, amelyek a holnapi közgyűlés tárgyait képezik, a theologiai akadémiának hol leendő felállítása. (Pozsony és Eperjes.) Erre nézve a tiszai egyházkerület terjedelmes emlékiratot nyújtott be az egyetemnek, s a pozsonyi egyház újabb ajánlatokkal lép elő. A reláczió sajnosan említi föl azokat az izgatásokat, amelyek a Narodni Noviny s más tót lapokban megjelentek. E tárgyban a belügyminiszter erélyes leiratot intézett a főfelügyelőhöz, vizsgálat megejtése végett. Elnök áttette az ügyet az illető szuperintendenshez (Szeberényi) de ez semmit sem tudott kideríteni, mert a gyanúsított tanítók és lelkészek mindent tagadtak. Elnök óhajtaná, hogy az egyetem fejezze ki sajnálkozását a megtörténtek felett, mert tagadhatatlan, hogy ily államellenes izgatások történtek. A lelkészek és tanítók becsülete megkívánja, hogy az egyetem fejezze ki rosszulását ez izgatásokkal szemben — Többi pontjai a relácziónak az eperjesi kollégium megszüntetésének kérdése, továbbá a középtanodai törvényjavaslat, és hagyatéki ügyek, stb. Czékus István szuperintendens az izgatásokhoz szólva, azokkal szemben hallgatni nem szabad. Fejezze ki sajnálkozását az egyetem. Ez legalább óva inti az illető titkos izgatókat, hogy ilyet ne tegyenek. S ha mégis teszik, az egyetem kötelessége a kellő erélylyel eljárni. Szeberényi kijelenti, hogy ő erélyesen vizsgálta az ügyet kerületében (mert ott jelentek meg a hírlapi közlemények), de az anonym czikkekkel szemben semmit sem tudott kideríteni. De egyébiránt ő a zuglapokban megjelent bármiféle közleményekre nem ad semmit, mert ott bajt nem csinálnak s azt tisztességes ember nem szokta olvasni. Különben azt is kijelentheti, hogy inkább hírlapírói pikantéria az egész izgatási kérdés, mint valóság. Szentiványi Márton kir. felügyelő : Csakhogy nagymértékben gyanúsítja a lelkészeket és tanítókat az a körülmény, hogy ez izgató lapokat járatják és olvassák. Minden pártember a maga pártlapját olvassa. Az egyetem rosszulása vissza fogja riasztani őket, hogy ne pártolják a hazafiatlan zuglapokat. — És az értekezlet el is határozta, hogy roszszalni fogja jegyzőkönyvileg az egész tót izgatási dolgot. A theolog akadémia ügyében még a tiszai egyházkerület és a pozsonyi egyház küldöttei között felmerült vita után a Szinovácz-féle hagyaték és végrendelet kérdésében bizottság kiküldését fogja az értekezlet a holnapi közgyűlésen pártolni. Ezzel az értekezlet véget ért.* Az ág. bányakerület közgyűlése a mai napon ért véget. Ma délelőtt tárgyaltatott a Székács-alap kérdése, amelyet (1350 frt) egyesítenek a papgyámolító alappal (4000 frt.) Több házi apróbb jelentés után a kerület kimondotta, hogy kívánja az eperjesi jogakadémia fentartását, de csak úgy, ha képes lesz megfelelni a törvényes követelményknek. A theol. semináriumnak Pozsonyban való felállítását mondotta ki a kerület, s ezen határozatát most is fentartja. Még néhány apróbb ügy elintézése után a közgyűlés véget ért, tisztáztatnak és a vélemények kicseréltetnek, vagy az administratív közegek felvilágosításai megadatnak majdnem mindenütt változás nélkül hagyatnak helyben az előirányzott összegek. Egyik legérdekesebb és legérdemesebb vita volt ma a »népnevelési szükséglet« rovata alatt felvett 860.000 frt összeg megszavazásakor. Félreismerhetlenül látszott, hogy úgy a kormány, mint a bizottság tagjai, legkomolyabban törekedtek kiegyenlíteni azon nehézségeket, melyek a népnevelésnek a valódi szükséghez méltó segélyezhetése és az államnak pénzügyi viszonyai között léteznek. Meghallgatta és figyelembe vette a bizottság Gönczy miniszteri tanácsos előterjesztése alapján, hogy az országban 10681 községben van ugyan iskola, de 2201 községben még iskolaépület sincs; ez utóbbiak közül 1899 még bir oly szerencsés fekvéssel, hogy tanuló gyermekei legalább a szomszéd község iskolájába elmehetnek, mig 302 község teljesen meg van fosztva gyermekeinek rendes iskoláztathatásától. Meg is tette Helfy azon indítványt, hogy a kormány terjeszszen be egy oly költségvetést, mely az egész szükségletet felölelje, de aztán ő maga is megijedt hogy minő kivihetetlen terv volna egyszerre ekkora munkához hozzá fogni s mennyi kielégíthetetlen igényt ébresztene fel a községeknél; azért belenyugodott a bizottsággal együtt, hogy a miniszter, úgy amint eddig is tette, kíséri el figyelemmel a szükségek legsürgősebbjeit s azokat takarékosan, de úgy, hogy a fejlődés és haladás folytonos legyen, gyámolítsa, segélyezze. A bizottság annál is inkább belenyugodhatott ebbe, mert lehetetlen elismeréssel nem viseltetni azon haladás iránt, mely minden gátló nehéz körülmények daczára is e téren eléretett s tekintettel az ezelőtt csak néhány évekkel létezett állapotokra is, örömmel vehette tudomásul, hogy az 1879. év végéni adatok szerint 15,715 iskola van, amelyekben 21,421 tanító működik. Az iskolák között 1538 községi, 13,688 felekezeti, 238 magán és 251 állami. Felosztásukra nézve 71 felső népiskola, 94 polgári iskola s 15,550 elemi iskola van. Ha pedig ehhez még azt is hozzáveszszük, hogy az állami iskolák száma már a jelen évben is újra mintegy 40-el szaporodott, sőt ezen kívül a tanítóképezdék mellett is mág 23 létezik: nem vádolhatjuk a kormányt s magunkat, hogy a lehetőt meg nem tettük s ezen tapasztalaton okulva reménynyel nézhetünk a jövő elibe is, mert hiszen, ha a népnevelésre fordított egész összeget tekintjük, ez eléggé tekintélyes, a mennyiben csak az előbb említett iskolák fentartása is (az 1879. tanév végéni adatok szerint) 9.539,818 frtot vett igénybe. Ezen összegtől: 1. Ingatlan vagyon jövedelmét képezi 716,452 frt 3. Tőkék kamatait 284,046 , 3. Tandíj czimén befolyt 1.318,533 » 4. Segélyekből, még pedig : a) állami 637,313 » b) községi 3.516,873 » c) egyházi 2.523,975 » d) egyéb forrású 542,646 » Az állami segélyre vonatkozólag még megjegyeztetik, hogy a múlt évre költségvetésileg előirányzott 840,000 frt s itt fönnebb látható 637,313 frt közötti különbséget képező 202,681 frt összeg helyiségek megvásárlására, épületek emelésére stb. fordíttatott, mert a föntebbi összeg csakis a folyó fentartási költségekre, fizetésekre stb. adatott ki. Ha tehát ezt komolyan figyelembe veszszük, nem mondhatjuk hogy népnevelési ügyünk a nemzetnek mostoha gyermeke. Ezzel azonban korántsem az volt célunk, hogy az állapotokat fényeseknek és olyanoknak tüntessük fel, mintha itt meg lehetne állapodni, sőt ellenkezőleg magunk is azok közé tartozunk akik az állam legfőbb feladatául tekintjük a népnevelés ügyének lelkes felkarolását, mert csak ebben látjuk jövőre annak zálogát, hogy a valódi értelmesség általános lesz s mindazon szomorui szélsőségek, melyek a most roppant számban levő féltudákos elem által országszerte minden téren annyi bajt okoznak, elfognak enyészni s az értelemmel higgadtság, valódi hazaszeretet és normális társadalmi állapotok fognak minden honpolgárt üdvös együttműködésre képessé tenni. — r. * A bizottág ma d. e. 10 órakor Szontagh Pál (nőgr.) elnöklete alatt tartott ülésében folytatta az 1881 évi államköltségvetés tárgyalását. Napirenden van a vallás- és közoktatási miniszteri költségvetés tárgyalásának folytatása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Szapáry Gyula, Kemény Gábor b, Trefort Ágoston miniszterek, Gönczy, Hegedűs miniszteri tanácsosok és Hibert p. n. m. főszámtanácsos. A tegnapi ülésről Hegedűs által szerkesztett jegyzőkönyv hitelesítése után Zichy Ágoston gr. előadó folytatólag előterjeszti, hogy az ipari ügyek tárgyalására megnyerendő közeg részére előirányoztatott 3000 frt. ajánlja, hogy a múlt évi 2500 frt maradjon meg. Wahrmann azon esetre ha lehet épen alkalmas egyént kapni, az öszszeget megszavazza. Szontágh Pál (gömöri) miután tapasztalja, hogy az ilyen külön közeg általi tárgyalás, és vezetés igen üdvös, (példa a borászat ügye) helyesli s miután az iparügyet is igen fontosnak tartja, az összeget megszavazza. Helfy nem osztozik az előbbi nézetben s igen veszedelmesnek tartja, hogy a mi- idj A képviselőház pénzügyi bizottságaiból. — okt. 13. A pénzügyi bizottság, ha tán gyorsabban is mint tavaly, de mindenesetre igen komolyan és részletekbe is belebocsátkozva tárgyalja a jövő évre beterjesztett költségvetést. S ezen tárgyalás figyelemmel kísérése alkalmával világosan kitűnik a beterjesztett költségvetésnek takarékos és reális volta, mert alig fordul elő rovat, melynél a tagok különböző véleménye és tájékozottsága folytán az előirányzott tételek szükséges és czélszerű volta felett élénk eszmecsere ne fejlődnék ki s mégis, midőn az eszmék