A Hon, 1880. november (18. évfolyam, 287-315. szám)
1880-11-02 / 287. szám
tenegrói vezér Szuturmánba utazott, hogy ott átvegye a főparancsnokságot azon csapatok felett, melyek Dulcignoba bevonulandók lesznek. Az orosz hajóhad admirálja, Kremer parancsot kapott kormányától, hogy a hajókkal addig maradjon a bocca di cattarói öbölben, míg a többi hajók, azután pedig az orosz flotta a Piraeusba indul. Mint tudva van, Riza pasa eleinte 7 pontot vett fel a Montenegróval kötendő konvenczió-tervezetbe. E pontozatokban, mint Haymelének az osztrák delegáczióban tett nyilatkoztaiból is tudjuk, voltak politikai természetűek is, melyek komolyan gátolták az egyezség létrejöttét. Ekkor közbelépett Calice báró, osztrák-magyar követ, ki a török külügyminiszterrel, a miniszterelnökkel és a szultánnal megértette, hogy tisztán csak katonai konvenczió megkötéséről lehet szó; a szultán egy ideig ingadozott, de midőn megtudta, hogy a többi hatalmak is így gondolkoztak, ily értelemben küldött új instrukciót Riza pasához. A dolog nem könnyen ment, mert az utolsó pillanatban is előállottak a szultán különféle tanácsadói, kik azt hajtották, hogy semmi szín alatt sem szabad engedni, mert a Montenegrónak adott koncesszió még jobban fel fogja bátorítni a porta ellen Görögországot, mely nyakra-főre fegyverkezik már is. De végre is győzött Calice báró s igy remélhető, hogy végre valahára pár nap múlva teljesen letűnik a napirendről a dulcignói kérdés. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. e.tartott ülésében tárgyalás alá vette a csődtörvényjavaslatnak a kényszeregyezségre vonatkozó részét. Mint előrelátható volt, e része a javaslatnak igen élénk vitára szolgáltatott alkalmat. Miután az előadó felolvasta azon kérvényeket, melyek a kényszeregyezség tárgyában a képviselőházhoz benyujtottak és melyek kettő kivételével, a minimál quotának a törvénybe felvételét sürgetik, — az előadó röviden jelezte, hogy a kényszeregyezség intézményéhez elvileg elannyira ragaszkodik, hogy a kényszeregyezség elvi elestére esetében kénytelenítve érezné magát az előadói tisztről lemondani. Midőn azonban ezt hangsúlyozza, előre is készségét jelenti ki, minden oly módosítás elfogadására, mely a javaslatban foglalt garancziákat fokozhatja. Ezzel a vita megnyittatván Chorin Ferencz szólalt fel s a kényszeregyezséget a törvényjavaslatból lényegileg a következő okokból kéri kihagyatni. Szóló károsnak tartja a kényszeregyezséget, mert az a könnyelmű csődnyitásokat, a fungált követelések felállításának lehetőségére való tekintetben szaporítani fogja. A kényszeregyezség jogfejlődésből nem indokolható s annak 1861-ben történt eltörlését a közlemény egyhangúlag helyeselte. Abban, hogy a kereskedelmi testületek, a pénzintézetek s az egyes kereskedők a minimál quota mellett szólalnak fel, magának az intézménynek elítélését látja, de szerinte nem is szükséges a kényszeregyezség, mert a javaslat a kereskedelmi vagyon mielőbbi felszabadulását a törvény részletes felszólalása által lehetővé tette. Ehez járul még, hogy a kényszeregyezség jogi tekintetben oly erőszak, amelyet igazolni nem lehet. Végre hivatkozik arra, hogy a külföldi törvényhozások azért fogadták el a kényszeregyezséget, mert nem bírtak oly gyors eljárással, aminőt például a javaslat is megállapít. Pauler igazságügyminiszter felelve Chotinnak, kimutatja, hogy a jogfejlődés kérdése irányadó nem lehet, mert nálunk a csődjog, melyet 1870. óta ismerünk, receptió útján honosíttatott meg. Chorin többi érvei ellen az igazságügyminiszter utalt a külföldi törvényhozásokra és különösen azon analógiára, mely a lajthántali és az itteni viszonyok közt létezik s mely a rokon intézmények meghonosítását nemcsak igazolja, hanem követeli is. Teleszky István nem hallgathatja el ugyan, hogy jogi tekintetben maga sem vélné a kényszeregyezséget teljesen indokolhatónak, de szerinte a jogi intézmény megítélésénél a törvényhozónak nem lehet és nem szabad mereven jogi szempontból kiindulnia. Ezután áttér Chorin érveinek cáfolásába, s azon eredményre jut, hogy a kényszeregyezséget fontos gazdasági okok javasolják, melyekkel szemben a jogi skrupulozitásnak meg kell szűnnie. Végre kijelenti, hogy midőn a kényszerügyességet elvileg elfogadja a javaslatnak arra vonatkozó egyes intézkedéseit több tekintetben módosíttatni óhajtja. Lényegileg hasonló értelemben nyilatkozott a bizottság elnöke, akinek nézetéhez — Hosz-Toldy nevet »nem hagyja homályba borulni« hanem »gyarapítja névvel, mindenik évvel.« És ime mai ünnepünkön Klió mellett, ki az atyát gyászolja, itt van Melpomene is, megfordított fáklyával a fiúért. Mondjunk búcsút nekik. Mondjuk el Toldy hamvainak, hogy nyugodjanak; de emléke ne nyugodjék, sinem éljen és hasson, míg vezéreszméjének, a magyar nemzeti mivelődésnek, győzelmével és dicsőségével meg nem teljesedik az idő és az ország. Mondjunk búcsút a síremléknek is. A kutató tudomány mostanában talált, a főváros határában, egy elpusztult világ omladékai között oltárra, mely ezredév után is hirdeti egy műveit nemzet emlékét. Bár lehetné e kő ily késő idők nemzedékeinek is betöltött hálánkat!« Az ünnepet az énekkar a hymnuszszal fejezte be. Ezután Lónyay, Gyulai, Pulszky is számos jóbarát a gyászos családhoz sietett, hogy még egyszer kifejezzék a pótolhatlan veszteség fölött fájdalmakat. Lónyay ezután a biró özvegyet karöltve vezette a sírbolt melói kocsijához, melylyel hazahajtatott. A sírboltban, mint tudjuk, Toldy István, Toldy Ferencz fiának hamvai is ott pihennek, melyeket a Kisfaludytársaság a napokban szállíttatott oda át. A sírbolt telve volt koszorúkkal, melyek részint a mostani alkalomra készültek, részint Toldy István temetéséről maradtak fönn. Az újak közül megemlítjük a babérkoszorút, melyet Gyulai beszéde zártával a Kisfaludy-társaság nevében a sírra elhelyezett, fekete szalagon »A Kisf. társ. alapítójának«, az özvegyén fehér szalaggal s a következő felírással : »Elfelejthetlen drága férjemnek, forrón szeretett fiamnak« ; Toldy Irma koszorúja virágokból nemzeti szinü szalaggal : »Szeretett atyámnak—öcsémnek« fölirattal, az egyetem bölcsészeti karának koszorúját fehér szalaggal, a pozsonyi Toldy-kör koszorúját nemzeti szinü szalaggal s feketére festett felirattal, melyet maga a Toldy-kör elnöke helyezett a sírra a hymnusz eléneklése alatt. A nagy közönség az ünnep után meghatottan tért haza. Minszky János és Vécsey Tamás is hozzájárultak. Ellenben Emmer Kornél elfogadva Chorin álláspontját, az utóbbi által felhozott okokon kívül még különösen kiemeli, hogy a kereskedelmi forgalom viszonyai nálunk lényegesen különböznek a külföldiektől. Hogy továbbá kényszeregyezség által a csődper gyorsabb befejezése azért nem éretik el, mert ezen intézmény szerint is hosszadalmassággal jár. Végre Apáthy István előadó a kényszeregyezség ellen felhozottakra reflektálva, mindenekelőtt kiemeli, hogy a kényszeregyezséget jogi szempontból is teljesen indokoltnak találja s e részbeni nézetét nemcsak azon körülményből meríti, hogy a kényszeregyezség Európa minden civilizált állama által el van fogadva, pedig ezeknél a jogérzék alig van kevesbbé kifejlődve, mint minálunk, hanem indokul szolgál neki e tekintetbe azon átalánosan elfogadott elv, mely szerint jogközösség esetében a többségnek áll jogában a közös érdekek felett határozni. E nélkül a kisebbség uralma állapíttatnék meg a többségé fölött és igazoltatnék azon elv, hogy summum jus summa injuria. Szóló szerint Magyarországban a szólásszabadság és szabad kritika tényleg annyira el van ismerve, mikép semmi kétség az iránt, hogy a kereskedő világ e jogával mindenkőségen felül élt volna, ha a kényszeregyezséget akár károsnak, akár fölöslegesnek tartaná. Szóló nagy súlyt fektet arra, hogy a kereskedő a javaslat szerint nemcsak akkor köteles csődöt mondani, ha elegendő vagyonnal nem bír, hanem akkor is ha fizetéseit megszünteti. Az ilyen kereskedő joggal követelheti, hogy existentiája meg ne semmisíttessék, hanem a kényszeregyezség által mód adassék neki arra, hogy pillanatnyira megzavarodott existentiáját ismét folytathassa. Ha a kereskedőtől e lehetőség megvonatik, akkor arra lesz utalva, hogy úgy mint eddig vagyona egy részének félretételével biztatsa existentiáját. Végre nagy súlyt fektet a bizottság több tagja által kiemelt azon körülményre, hogy a kereskedelmi vagyon természeténél fogva oly realizálást követel, mely a közönséges vagyon realizálásától lényegesen különbözik. Az a vagyon, mely kótyavetye után eladva, értékének egy tized részére lesülyed, a kereskedő által a rendes úton értékesítve mit sem veszt árából. Mindezekhez járul még az, hogy a kényszeregyezség határozottan költségkíméléssel jár, s hogy a kereskedelmi vagyon sajátszerű természetét tekintve, oly eljárást, nem képzelhető, mely kényszeregyezség nélkül a csődnek szükséges gyors befejezését biztosíthatná. Miután a bizottság nagy többsége a kényszeregyezséget elvileg elfogadta, néhány fontos kérdés bocsáttatott vita alá. Ezek közül a bizottság a következőket intézte el. Kimondotta, hogy az egyezség érvénye elfogadásához a szavazásra jogosított követeléseknek négyötöd része kívántatik. Továbbá megállapíttatott, hogy amennyiben az egyezségben megállapított teljesítési idő egy esztendőnél tovább tartana, ezen időn túl kamatok fizetendők. Ezzel az ülés befejeztetvén, a többi kérdés, valamint a javaslatnak szakaszonkénti tárgyalása a legközelebbi ülésre halasztatott, mely nov. 20. d. u. 2 őrakor fog megtartatni. Államháztartási kimutatás 1880. harmadik negyedéről. A m. k. pénzügyminiszteri központi számvevőség közzé tette a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1880. évi julius hó 1-től szeptember hó végéig előfordult bruttó bevételekről szóló kimutatást, összehasonlítva azokat az 1879. évi hason időszaki eredményekkel, tényleges eredmény a krajczárok elhagyásával, e következő: Bevételek. 1880. 1879. Egyenes adók .... 23,885.746 23,628.208 Fogyasztási adók . . . Fogyasztási adóvisszatérité-3,349.045 3,518.629 Összesen 59,603.570 58,967.605 A kiadásoknál a tényleges eredmény az év harmadik negyedében a tavalyi eredményhez viszonyítva a következő : Kiadások: 1880. 1879. A királyi udvartartás költségei......................... 1,162.389 1,161.525 Ő cs. és apostoli királyi felsége kabineti irodája . 46.334 46.550 A főrendi és képviselőház szükségletei .... 20.018 26.353 Közösügyi kiadások . . 12,032.799 12,106.715 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai.................... — 69.636 Nyugdijak az illető miniszteri tárczáknál ... — — Állami adósságok, és pedig: Államadóssági járulék . 8,485.738 8,460.494 Földtehermentesités és örökváltság......................... 2,878 523 2.590.304 Szőlődézsmaváltság . . 989.639 982.031 Maradvány- és irtványföldek megváltása .... 47.342 16.885 Vasúti kölcsön kamatai s törlesztése.................... 2.513.770 2.673.389 Sorsolási kölcsön törlesztési járadéka.................... 612.000 612.000 Gömöri vasúti kölcsön kamatai s törlesztése . . 223.074 210.194 30 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése . . 65 — 54 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése . . 1.442.211 1.443.014 153 millió frtos kölcsön kamatai és törlesztése Arany járadékkölcsön ka-189.886 919 734 matai......................... Keleti vasút államkötvé-14,398.338 10.556,227 nyék kamatai .... Függő államadósságok ka-2,167.318 2,142.121 matai......................... Vasúti kamatbiztositási elő-177.308 93.495 legek......................... Horvát - Szlavonországok 1,335.165 3,554.300 beligazgatási szükséglete 1,429.218 1,463.810 Fiume.............................. 19.217 19.168 Állami számvevőszék . . 31.244 31.476 Miniszterelnökség . . . Ő felsége személye körüli 72.663 67.064 minisztérium .... Horvát-szlavon-dalmát mi-11.184 8.985 niszterium.................... 10.991 9.197 Belügyminisztérium . . 1,800.731 1,837.939 Pénzügyminisztérium, és pedig: Pénzügyigazgatás, adóbeÖsszesen: 79,727 822 76,798 969 Felvilágositások. Az 1879. év III. negyedében előfordult bevételekkel szemben az 1880. év III. negyed eredménye kedvezőbb: az egyenes adóknál 257.538 frt, a fogyasztási adóvisszatéritések felosztásából 483.545 forint, a vámkezelési átalánynál 9.153 forint, a bélyegnél 43.535 forint, a dijaknál 9.300 forint, a fémjelzésnél 285 forint, a sójövedéknél 51.673 forint, az állami erdőknél 149.146 frt, a bányászat és pénzverésnél 259.362 frt, az ingó állami vagyonnál 462.220 frt, a különféle bevételeknél 391.671 frt, a sorsolási kölcsön bevételeinél 67.684 frt, és a postajövedéknél 75.705 frt, összesen kedvezőbb 2.250 823 frttal. A többi bevételi czimeknél azonban kevesebb folyt be 1.614.857 írttal. Az összes bevételek végeredménye tehát kedvezőbb 635.965 frt. A bevételi kevesbbletből esik a fogyasztási adókra. 169.583 frt 55 kr. Ezen kevesbblet a szesz-, valamint a bor- és húsadóban elért 119.316 forint llt/* krajczárnyi többlettel szemben, a söradónak 42 585 frt 421/2 krral, a czukoradónak pedig 224.083 frt 40 krral történt apadásában találja indokát, mely a söradóra nézve a folyó évi augusztus és szeptember havi sörtermelés csökkenésének, a czukoradóra nézve elenben annak tulajdonítható, hogy egyrészt az 1879. évi rossz répatermés következtében az 1879/80. évi termelési idény előbb fejeztetvén be, a hitelezett czukoradó legnagyobb része már a folyó évi III. évnegyed előtt lett befizetve; másrészt pedig, hogy a fennállott czukoradó-törvénynyel engedett kedvezménynél fogva aránylag kevesebb répamennyiség ült adóztatás alá. A czukoradó csökkenése azonban tényleg nem terheli az adójövedéket, mert a czukoradó-törvényben megállapított tiszta jövedelem azon része, mely az adóelőírás alapján teljesített fizetésekből ki nem kerül, a czukorgyárosok által pótfizetés útján fedeztetik. A dohányjövedéknél mutatkozó 513.655 frt 17*/2 kr kedvezőtlenebb bevételi eredmény kisebb része a belföldi dohányeladás csökkenésében, nagyobb része pedig abban rejlik, hogy »külföldre eladott nyers dohányért« az 1879. év III. negyedében 571.600 frt, az 1880. év III. negyedében pedig csak 211.495 frt, tehát az 1880. év III. negyedében 360.105 frttal kevesebb folyt be. A fennebb kimutatott 513.655 frt 17l/2 krnyi bevételi csökkenéssel szemben áll azonban a kiadásoknál az 1880. év III-ik negyedében mutatkozó 695,527 frt 65 kinyi kiadási kevesebblet, és e szerint a nettó eredmény a III-ik negyedben egészben 181,872 frt 47x/ krral kedvezőbb, megjegyezvén, hogy a kiadási kevesebblet főleg a külföldi, dohány beszerzéséből ered, melynek egy része már az év első felében szereztetett be. A lottójövedéknél mutatkozó 103.572 frt 241/1 krnyi bevételi csökkenéssel szemben áll a kiadásoknál mutatkozó 123.702 frt 80/2 kr kevesebblet, úgy, hogy itt is a nettó eredmény 20.129 frt 66 krral kedvezőbb. Az állami jószágoknál mutatkozó 57.963 frt 56 kr bevételi kevesebblettel szemben áll a kiadási kevesebblet 100.381 frt 891/2 krral, és e szerint ezen rovatnál is a nettó eredmény 42.418 frt 33^2 krral kedvezőbb. Az állami nyomdánál mutatkozó 21.108 frt krnyi bevételi kevesebblettel szemben állanak egyrészt az állami nyomdának 1880. évi szeptember hó végével még ki nem egyenlített követelései; másrészt azon körülmény, hogy a nagy mérvben roskadozóvá vált gépház felépítése miatt az üzlet részben szünetelt. Azállami vasutak és gépgyárak tiszta jövedelménél mutatkozik 400.000 frtnyi bevételi csökkenés. Mint a többi vasutaknál, úgy az állami vasutaknál is a forgalom ez évben nem volt oly élénk, mint a múlt évi, ebben leliő magyarázatát az állami biztosítást élvező vasutak által igénybe vett garantia-többlet, az állami vasutakra nézve pedig a tiszta jövedelem beszállítási csökkenése; kilátásba helyezhető azonban, hogy az utóbbiakra nézve a visszaesés az évnek még hátralévő hónapjaiban, ha nem is egészen de nagy részben pótoltatni fog. Az »állami előlegek«-nél mutatkozó 90.856 frt 761/2 kr bevételi kevesebblet csak látszólagos és a befolyó összegek más elszámolásából ered. Ugyanis az országgyűlési képviselőház 1880. május hóban hozott határozata szerint, a régibb, vagyis az 1866. végéig adott inségi kölcsönökre befolyó összegek, melyek eddigelé az állami előlegek czimén számoltattak el, most már egy más »különféle bevételek« czimén könyveltetnek. Onnan eredt, de csak részben azon bevételi többlet, mely a különféle bevételeknél mutatkozk. A »szőlődézsmaváltságnál« 125.999 frt 19 krral mutatkozó kedvezőtlenebb eredmény azon körülménynek tulajdonítható, hogy az adók és ezekkel együtt a váltságdíjaknak végrehajtás útján való beszedése az ország legnagyobb részében beszüntetve volt. A többi bevételi czímeknél a bevételi csökkenés jelentéktelen, és az egyes évnegyed rendes hullámzásából ered. A kiadások egészben 2,928.853 frt 57 krral nagyobbak. Ha tekintetbe vétetik, hogy az occupatióval járt folyó III-ik évnegyedi költségek a múlt évi hason időszakban felmerült költségekkel szemben 1,355.549 fitárnyi kiadási kevesebletet tüntetnek fel, akkor a többi czimeknél egészben 4,284403 frt 23 1/2 krnyi több kiadás mutatkozik. Ezen többletből esik mindenekelőtt egy igen jelentékeny eltérés a bányászat és pénzverés czimére 1.379,776 frt 68 1/2 krrral. Ezen kiadási többlet a fennebb említett összes 4.346,628 frt 4 */2 krrnyi többletből levonandó, mert ezen nagy eltérés csak látszólagos, és a bányászat összes bevételi és kiadási kezelésével van összeköttetésben. I-III.negyed 1880. 1879. 1880. frt frt több-kevesebb. Bevétel 13,634.713 13,964.613 329.900 Kiadás 14,685.424 13,251.845 1,333.578. s igy a nettó hiány fölösleg tett 1,050.711 frt 612.767 frt 1,663.478 frt. Itt azonban tekintetbe veendő azon körülmény, hogy az 1879. évi nettó fölösleg nem ered a bányászat rendes kezeléséből mely minden évben több kevesebb hiányt tüntet fel, minthogy a jelzett fölösleg az 1877. és 1878. évben vásárolt nagyobb nyers ezüstmennyiségnek 1879. évben történt kivezetése és értékesítése folytán mutatkozott; ennek bizonyításául szolgálhat azon körülmény is, hogy a bányászat nyersanyag-készlete az 1878. év végével a zárszámadás szerint 3.400.545 frt 10 krnyi értékgyarapodást tüntet fel, így tehát a bányászatnak az 1878. év végével fenmaradt 3.400.000 Irt értékű nyers ezüst kivezetéséből és értékesítéséből 1879. év folyamában befolyt nagy bevétel által, tehát nem rendes viszonyok között eredményezett 1879. évi fölöslege az összehasonlítás helyes alapjául nem tekinthető. Ha azonban az 1880. év első három évnegyedi 1, 050,711 frt 50 krnyi nettó hiánya, az 1878. évi rendes viszonyokon alapuló 1,205,676 frt 22 krnyi nettóhiányával hasonlittatik össze, az esetben az 1880. évi eredmény nettó hiánya 154.964 frt 72 krral kedvezőbbnek mutatkozik. Nagyobb kedvezőtlen eltérések mutatkoznak: A földtehermentesités és örökváltságnál 288.218 frt 311/2 krral. Ha ebből azonban levonatik azon öszszeg, mely 270.000 frttal előlegképen kiszolgáltatott tőzsdeszerű beváltásokra, 1881. január hóra a többlet csak 18.218 frt 31x/2 krt tesz, mely további indokolást nem igényel. Nagyobb eltérés mutatkozik továbbá az »aranyjáradék-kölcsön kamatainál« 3 842.110 frt 97 krral. Ezen többletből azonban levonandó a 153 milliós kölcsön kamatainál mutatkozó 1,089.620 frt 65 kr kiadási kevesebblet, és így a többlet 2,752.490 forint 31112 krt tesz. Ezen többlet az aranyjáradéki adósság emelkedéséből ered, ugyanis 1879. évi július hó 1-én a forgalomban volt 366.113.000 frt névértékű kötvények kamatja váltatott be; azonkívül a forgalomban volt tőke kamatjának egy része fedezetet nyert azon kamat-összegben, mely a kölcsön-consortium által a kötvények kibocsátásának napjáig meg lett térítve, holott az 1880. évi julius hó 1-én beváltott kamatszelvény a forgalomban levő 400.000.000 frt névértékű kövényeknek felel meg. A »vasúti kamatbiztositási előlegnél« mutatkozó 780.865 frt 661 /2 krral kedvezőtlenebb eredmény részben az 1876. évi XI. t.-cz. alapján kibocsátott II. 191.600 frt vasúti beruházási kötvények kamatja, részben az északkeleti vasútnak az 1878. és 1879. évekre utólag kifizetett 200.000 frtos biztosítási előleg, és végre az által idéztetik elő, hogy a vasúti forgalom e évben nem volt oly élénk, mint a múlt évi, és ennélfogva a kamatbiztosítást élvező vasutak részéről nagyobb összegek vetettek igénybe. A »pénzügyigazgatásnál« mutatkozó 25.347 frt 88 krnyi kiadási többlete fedezetét találja az év első felében 27.121 frt 45 krral e czimén mutatkozó megtakarításokban. A »különféle kiadásoknál« mutatkozó 320.782 frt 60 krnyi kiadási többlet részben magyarázatát találja az év első felében mutatkozó megtakarításokban. A »földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumát« mutatkozó 125,149 frt 390/a kvnyi kiadási többlet felvilágositását találja az 1880. évre különösen közgazdasági czélokra és beruházásokra engedélyezett nagyobb hitelek felhasználásában. Az »állami lótenyészintézetnél« mutatkozó 154,799 frt 94’/2 kr. kedvezőtlenebb eredmény javára esik a bevételi többlet az 1880. év első felében 26,985 frt 12 krral. A »postajövedéknél« mutatkozó 165,536 frt 10 kr. kedvezőtlenebb eredmény javára esik szintén a kedvezőbb bevétel: az 1880. év I. felében 22,949 frt 281/a. és a III. negyedben 75,705 frt 32 kr. valamint a kisebb kiadás az év I. felében 12,691 frt 341/2 kr. összesen 111 345 frt 95 krral. A »honvédelmi minisztériumnál« mutatkozó 353,764 frt 59*/2 kmnyi kedvezőtlen eredmény az ezen évben eszközölt nagyobb lovassági s gyalogsági összpontosítások, a pécsi sátortábor építési és felszerelési költségek, az ottani lövölde területi kisajátítások és építési munkálatoknak költségei végett a csapatoknak hltványozott nagyobb dotácziók által idéztetett elő, mely azonban egészen nem használtatott fel; a IV. évnegyedre jelentékeny összeg fog fenmaradni, mely az eddigi számítás szerint az eddig mutatkozott tulkiadást megközelítőleg fedezendi s ennélfogva az ez év végével tulkiadást a költségvetés ellenében nem fog okozni, mi annál is inkább várható, mert a IV. évnegyedben kevesebb költség szokott előfordulni. A többi kiadási czímeknél látható és nem jelentékeny eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek, tapasztalat szerint azonban az év végéig egymást kiegyenlítik, minthogy ezen közigazgatási kiadások csakis a költségvetés keretén belül eszközölhetők. Ha a fennebb kimutatott 635,965 frt 84 krnyi bevételi többletből levonatik az 1880. év I. felében kimutatott 2.903,490 frt 92 krnyi bevételi keresllet, a bevételek csökkenése 1880. január 1-től szeptember végéig tesz 2.267,524 frt 251/2 krt. Ezzel szemben az 1880. év I. felében a kiadási kevesebblet volt 1.045,635 frt 71 kr.; ha ezen kevesebblet levonatik az 1880. év III. negyedben mutatkozó 2.928,853 frt 57 krnyi kiadási többletből, a kiadási többlet 1880. január 1-től szeptember végéig tesz 1.883,217 frt 86 krt, és e szerint az 1880. január 1-től szeptember végéig terjedő kezelés mérlege végeredményében a múlt év hason időszaki mérlegéhez képest 4.150,742 frt 122 krral kedvezőtlenebb ugyan, de tekintve, hogy a folyó év október havi sebből.................... 1,946.954 1,463.408 Vámkezelési átalányból . . 142.916 133.762 Bélyeg.............................. 1,866.134 1,822.598 Jogilletékek.................... 3,673.406 3,679.690 Dijak.............................. 127.839 118.538 Fémjelzés......................... 5.508 5.222 Út-, hid- és révvám . . ..737 8.329 Dohányjövedék .... 7,700.584 8.214.239 Lottójövedék.................... 743.460 847.033 Lójövedék........................... 3.724.306 3,672.633 Államjószágok .... 1,511.495 1,569.458 Államerdők.................... 1,508.863 1,359.716 Bányászat és pénzverés . . 4,203.320 3,943.958 Államnyomda.................... 95.517 116.626 Államépületek .... Államvasutak és gyárak tisz-6.681 9.027 ta jövedelme .... 650.000 1.050.000 Ingó államvagyon . . . 677.027 214.807 Különféle bevételek . . 579.652 187.981 Állami előlegekből . . . 48 373 139.230 Átmeneti bevételek . . . 212.043 229.872 Szőlődézsmaváltság bevét. Maradvány- és irtványföl-262.544 388.544 dek megváltásából . . 14.572 17.071 Sorsolási kölcsön bevételei 217.565 159.881 Állami lótenyészintézetek bevételei.............................. 309.832 311.421 Posta .............................. 1,534.102 1,458.397 Távirda.............................. 423.106 449.390 Birtok eladása.................... 176.230 249.927 szedési és kezelési költségek s nyugdíjakkal együtt 2,805.503 2,780.155 3,070.250 Dohányjövedék . . . . 2,374.722 Lottójövedék.................... 427.111 550.814 Lójövedék .................... 527.496 607.653 Állami jószágok . . . 537.701 638.083 Állami erdők .... 1,111.516 1,103.073 Bányászat és pénzverés . 4 594.556 3.214780 Állami nyomda .... 146.268 144.251 Állami épületek .... 3.826 4.155 Különféle kiadások . . Földadószabályozási költ-412.209 91.426 , cégok ......................... 561.129 455.987 Átmeneti kiadások . . Közmunka- és közlekedési 284.339 243.836 minisztérium .... Földmivelés-, ipar- és keres-2.462.006 3.010.593 Vedelmi minisztérium . 419.604 294.455 Állami lótenyészintézetek 757.243 602.443 Posta......................... 1,377.815 1,212.279 Távirda.................... Vallás- és közoktatásügyi 473.569 477.730 minisztérium . . . 942.779 978.669 Igazságügyi minisztérium 2,532.892 2,537.198 Honvédelmi minisztérium 1,830.864 1,477.099 Rendkívüli közös költségek Szegedi árvíz következte 266.260 1.621.809 ben fölmerült költségek az 1879. XXV. tvczitk alapján .................... 141.102 579.603 pénztári kimutatás szerint a külső hivatalok nélkülözhető pénzfölöslegkép 110 millióval többet szállítottak a központi állampénztárba, mint a múlt év ugyanazon havában; tekintetbe véve továbbá a tapasztaláson alapuló azon körülményt, hogy az év IV. negyedében, az év három első negyedében felmerült túlkiadásokat nagyrészt ellensúlyozó megtakarítások éretnek el, remélhetni, hogy a pénztári mérleg a folyó év végével a múlt évinél kedvezőtlenebb nem lesz. Az osztrákdelegáczióból. - okt. 31. Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsága tegnap Hoffmann báró elnöklete alatt ülést tartott , melyen a kormány részéről jelen voltak: Bylandt-Rheidt gróf közös hadügyminiszter, Pöck altengernagy, Falke osztályfőnök és Szent-Györgyi udvari tanácsos , úgyszintén Lambert főintendáns. A bizottság mindenekelőtt a közös hadügyminisztérium előirányzott szükségletének függőben maradt 18. czímét, a »katonai egészségügyet« tárgyalta. Srom erről jelentést tesz és 3,107,600 frt fölvételét ajánlja (törlés 15.074 frt), mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Erre Sturm tesz jelentést a szükséglet következő czimeiről: 6. czim »magasabb parancsnokságok és törzsek«, 7. ez. csapattestek és általános csapatelhelyezés; 22. ez. természetiekben való ellátás; 23. ez. legénységi koszt; 24. ez. egyenruha-és ágynemű-ügy; 25 ez. elhelyezési kiadások; 26.ez. pótlovazás ; 27. ez. altiszti szolgálati praemiák. Az előadó behatóan indokolja az általa kilátásba helyezett törléseket s mindenekelőtt több előkérdés elvi fejtegetéséhez fog. A századosok jóval ellátására vonatkozólag előadó ragaszkodik a delegáczió azelőtti határozataihoz. Ajánlja, hogy az általános vita befejezése után először is a következő elvi kérdések fölött szavazzanak: 1. A legénységi kosztra vonatkozó 1.091,103 frtnyi nagyobb szükséglet; 2. a századosok jóval ellátásának kérdése (137,147 frt nagyobb követelés) ; 3. az újonczok későbbi behívása folytán az előadó által indítványozott 1.375,208 frtnyi törlés. A hadügyminiszter ugyan elismerését fejezi ki az előadó alaposságának és tárgyilagosságának, de több lényeges pontban kénytelen ellenkező nézetét hozni érvényre. Részben az a hit mértékadó, hogy a hadügyi kormány 1880-iki adminisztratív rendszabályaiba bele van foglalva 15—20 ember tényleges szabadságolása. Ez a nézet helytelen. A hadügyi kormány az általa kilátásba helyezett adminisztratív rendszabályok keresztülvitelénél ez eredetileg szem előtt tartott szándékától eltért, és a viszonyok által volt erre kényszerítve és pedig annál inkább, minthogy ilynemű szabadságolás végett önként átlag csak 5—6 ember jelentkezett századonkint s mégis barbár és kemény rendszabály lett volna, a legénységet, mely nagyobbrészt a pórosztályhoz tartozik, oly időszakban, melyben semmiféle foglalkozást nem találhat, erőszakkal hazaküldeni s igy a legnagyobb nélkülözéseknek tenni ki. A hadügyminiszter ezért kényszerítve volt más eszközökhöz folyamodni és pedig, hogy a szabadságolás századonként 5 emberre, tehát átlag az önként jelentkezőkre szoríttassék, ellenben az újonczok későbbi behívása eszközöltessék. A hadügyminiszter kiemeli, hogy már az 1879-iki és 1880-iki évek tárgyalásainál hangsúlyozta, hogy ez adminisztratív rendszabályok nem tekinthetők tartósaknak, mert ez, meggyőződése szerint, érzékenyen érintené a hadsereg fölkészültségét. A hadügyi kormányt mindig ama törekvések vezették, hogy az általános pénzügyi szükségeteknek és a delegáczió óhajának minden irányban eleget tegyen, buzgón rajta volt, hogy más adminisztratív rendszabályokat is kutasson, melyek esetleg ez évben is segítségére lehetnének a viszonyoknak. Ez irányban a hadi kormány további 5 ember szabadságolását századonként, mint további megtakarítási rendszabályt, az újonczok átlag 12 nappal való későbbi behívását hozta számadásba és már fölvette az illető szükségleti tételekbe. Ez irányban továbbmenni a hadügyminiszter egyéni meggyőződése szerint lehetetlen anélkül, hogy a hadsereg belső tartalmában, teljes kiképeztetésében lényegesen le ne szoríttassék. Az újonczoknak az illető év január havára való behívására vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban, monarchiánk éghajlati viszonyai szerint csak elméleti begyakorlás volna lehetséges. A hadügyminiszter ezért határozottan kijelenti, hogy ő annak idején nem fogja helyeselni az előadó által ajánlott intézkedést és hogy ő az ily rendszabályok végrehajtására, ha esetleg határozatba mennének, a maga részéről nem vállalkozhatik. A hadügyminiszter, hivatkozván ismételve kimutatott törekvésére, hogy hivatalban levésének ideje alatt a hadi budget minden egyes tételeiben, a lehető megtakarításokat eszközölje, újólag kijelenti, hogy továbbmenő rendszabályokért nem veheti magára a felelősséget. Ami a századosok lovasítási kérdését illeti, a miniszter azt hiszi, hogy miután erről a dologról már éveken át annyit beszéltek és írtak, az ügy további fejtegetésébe nem bocsátkozhatik. Ő tehát csak a hadügyi kormány által e tekintetben ismételve kifejtettekre akar hivatkozni s csak azt az egy momentumot kiemelni, hogy ez a rendszabály, mely a hadügyi kormánytól évek óta mindig újból követeltetett s a rossz pénzügyi viszonyok mindeddig akadályt gördítettek útjába, már minden más államban keresztülvitetett. Ha pedig a rendszabály, a pénzügyi viszonyokra való tekintetből, ezúttal ismét visszautasíttatnék, a hadügyi kormánynak e követelést a jövő évben meg kellene újítania. Schmerling támogatja a hadügyminiszter eléseit, melyek csak megerősítették ama nézetét, melylyel az előadónak az újonczok későbbi behívására vonatkozó ajánlata iránt volt. Ez utóbbi a védtörvényen hézagot ütne és jövőre praecredencziát teremtene. Tisztán katonai álláspontról is ellene kell nyilatkoznia s másrészt a századosok lovasítását védelmeznie. Khevenhüller hasonló értelemben nyilatkozik, és a századosok lovasításának szükségességét indokolja, nevezetesen nyílt téren, Amerikában tett tapasztalásai által. Suess hangsúlyozza, hogy az előadót és nézettársait csak az a törekvés vezeti, hogy lehető megtakarításokat érjen el. Azért kérdezi, nem lehetséges-e a hadügyminiszternek, ha már nem állhat rá az előadónak az újonczok behívására vonatkozó indítványára, a budget más terén jelentékeny megtakarítást előidézni. Bylandt gróf közös hadügyminiszter, válaszolván Suessnek, azt a megjegyzést kénytelen előrebocsátani, hogy a hadi budgetben évről-évre jelentékeny törlések létettek, hogy azonban ezzel ellentétben, mind a hadsereg szükségletei, mind az egyes szükségletek árai jelentékenyen növekedtek. Ő a maga részéről csak azt állíthatja, hogy a hadi budget minden egyes tétele már most nagy zavart okoz a hadügyi kormánynak, ezért nincs abban a helyzetben, hogy megtakarításokat ajánlhasson, melyek esetleg a többi tételekben eszközölhetők. Vagy megállapított pozíciókra vonatkoznak e tételek, vagy az árviszonyok írják elő, vagy tanítási czélokra vonatkoznak, mely utóbbi pozíciókat károsítás nélkül nem lehet leszállítani, bizonyára nem is akarják.