A Hon, 1881. május (19. évfolyam, 119-149. szám)
1881-05-16 / 134. szám
134. szám. 19-dik évfolyam. Szerkesztési iroda Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK fontúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátok- tere, Athenaeum-épület) küldendők. Reggeli kiadás: Budapest, 1881. Hétfő, május 16. Iliadd-hivatal» Barátok-tere, Athenaeum-épület földszint ElőfizetésiIfj. Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra , . .................................... Ők itt B hónapra ,,,,*,»•«•«• 6 » * 8 hónapra .13* Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés negyedévenkint ....... ! » Az előfizetés 7 év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, min' dejj'for a hó első napjától száműttetik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Budapest, május 15. Már több oldalról megerősítést nyert az a hír, hogy a bej aláírta a Francziaország által előterjesztett öt szerződési pontot. E miatt Olaszországban oly nagy elégületlenség támadt, hogy a kormány, nehogy pártját szétforgácsolódni engedje, beadta lemondását. S a »National« azt állítja, hogy »az ügye kivitelével továbbra megbízott olasz kormány«, miután a belnek Francziaországgal kötött szerződéséről tudomást nyert, a berlini szerződést aláíró hatalmaknál azon indítványt tette, hogy hivassák össze egy konferenczia, mivel az ottomán birodalom integritása meg van sértve. Bismarck by azonban állítólag már kijelente az olasz kormánynak, hogy a tett indítvány elfogadhatlan, mivel Francziaország nem annektálta Tuniszt, s nem is bizonyos, vájjon Tunisz az ottomán birodalomhoz tartozik-e. Párisból ellenben azt jelentik, hogy ott nagyon meg vannak elégedve a tuniszi ügyek eddigi fejleményeivel. Valamennyi lap örömének ad kifejezést a fölött, hogy Tuniszszal a szerződés meg van kötve és azt fejtegetik, hogy egy európai hatalomnak sem lehet oka ez ellen óvást tenni. Tunisz birtokba vételéhez Francziaországnak csak jogi czim kellett. A szerződés által most ez meg lesz adva s Francziaország nem az az állam, mely szerződésbe foglalt jogaiból csak egy hajszálat is engedne. A megkötött szerződés Tuniszt franczia protektorátus alá hozza s ha e protektorátus alatt a franczia érdekek még nem nyerhetnének elég szabad fejlődést Tuniszban, majd gondja lesz rá a franczia kormánynak, hogy a bej egész hatalma csak árnyékká törpüljön. Hir szerint a porta is tett tapogatódzó lépést Tunisz miatt a hatalmaknál , de semminő bátorítást nem nyert arra nézve, hogy Tuniszra vonatkozó jogát föntartsa , sőt Berlinben határozottan tagadó választ kapott. Az albánokkal már úgy látszik rövid idő alatt rendet csinál Dervis pasa, Prizrendből azt a jelentést küldte a szultánnak, hogy tizennégy nap alatt a fölkelés utolsó nyomai is el lesznek fojtva. Prizrendben a porta auctoritása teljesen helyre van állítva s a város nemesei közül egyik neveztetett ki muteszarifnak. Dervis pasa igen előzékenynek mutatja magát azon főnökökkel szemben, akik meghódolnak, sőt megígérte nekik, hogy az önkormányzat egy nemét ki fogja eszközölni a számukra, hogy egy talpalatnyi albán föld sem fog tőlük elvétetni. Diakovába Hadsi Ozmán pasát küldte Dervis azzal az üzenettel, hogy elvárja tőlük, hogy fel fogják adni a további ellenszegülést. Erre a liga emberei azt üzenték vissza, hogy ha egyedül jön, szívesen fogadják , de fegyveres erőt ne hozzon magával, mert ez esetben a végső ellentállásra el lehet készülve. Dervis pasa azonban ennek daczára is reméli, hogy sikerülni fog a várost békésen lecsillapítani. Belgrádból azt írják a »P. Sl.«-nak, hogy a szerb skupstina holnap összelép, s 3—4 hétig fog ülésezni és ezen idő alatt letárgyalja a monarchiánkkal kötött kereskedelmi szerződést. Végül még két nevezetes közgazdasági bért kell e helyütt kiemelnünk: az egyik az hogy a Rothschild-konzorczium a portától, meg akarja venni Törökországban a dohánymonopóliumot. A másik az, hogy a német szövetségi tanács elfogadta a Bismarck által javasolt lisztvámemelést 2 márkról 3 márkra. — Az országyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsonyi Gusztáv elnök megnyitván, Ordódy Pál közlekedési miniszter ismerteti Bánhidy Bélának a hazai folyók szabályozására vonatkozó indítványa tárgyában a holnapi ülésben teendő előterjesztésének tartalmát. Előadta a többek közt, hogy 3 törvényjavaslatot szándékozik benyújtani, név szerint a tiszavölgyi vízszabályozó társulatról és központi bizottságnak megalakításáról, az előmunkálatokra szükséges póthitelről és végre az okvetlenül szükséges teendők megtételére szóló meghatalmazásról, melyekkel azt hiszi az indítványnak eleget tett. Erre Hosztinszky János a Duna Pozsony városon alul eső, valamint csalóközi részének szabályozását, Prileszky Tádé pedig a Morva szabályozásának sürgető voltát ajánlja a kormány figyelmébe. Mire Tisza miniszterelnök kijelenti, hogy a kormánynak gondja leend a szükséges teendőknek minden irányban való megtételére. Horváth Gyula fölszólalása után, ki az indítványnak a benyújtott törvényjavaslatokkal való együttes tárgyalását hozza javaslatba, az értekezlet abban állapodott meg, hogy az indítvány mint összetartozó a törvényjavaslatokkal együtt fog tárgyaltatni. Ezután a budapest-zimonyi vasút kiépítéséről szólójavaslat vetetvén fel, az, Ordódy miniszter indokolása és György Endre felszólalása után el fogadtatott. Ezzel az értekezlet véget ért. — A románok értekezlete. Mint Nagy-Szebenből jelentik, a harminczas bizottság másfél napi tanácskozás után tegnap éjjel fejezte be munkálatát. Heves vita folyt az aktivitás kimondása érdekében, de a határozat az lett, hogy az erdélyrészi románokra nézve a passzivitás fentartassék, a magyarországiak pedig aktívok maradjanak és az országgyűlésen a sérelmek orvoslására hassanak. A tegnapi gyűlés nagy érdeklődés mellett nyílt meg egy órával később, mint kitűzve volt. Elnök bemutat három sürgönyt: Aradról éltetik a passzivitást, a kolozsvári egyetem román ifjúsága élteti a szabadság mezeje mártírjainak programmját; a szilágysomlyói románok üdvözlik a konferencziát. Ezután következett a harminczas bizottság jelentése. Babes Vincze hosszú beszéd kíséretében terjesztette be határozati javaslatát. Beszédében azt állítja, hogy a románok életerejük által ép oly erősek, mint az uralkodó elem s nem fognak magyarosodni, még ha mondanák is, ez nem lenne igaz soha. Az alkotmányban nincs a románok számára hely, a mostani közállapot tarthatatlan és korrumpáltsága, valamint igazságtalansága által úgy a magyarok, mint a románok pusztulására vezet. Ha a románok panaszkodnak, rossz hazafiaknak mondják őket, pedig ők a jók, a magyarok a rosszak. A mostani alkotmánytól nem lehet várni üdvösét. Ezután besélt még a választási törvény elnyomó intézkedéseiről és végül felolvasta a határozati javaslatot, mely főbb pontjaiban így szól: » A román választók képviselőinek konferencziája élénk, fájdalmas sajnálatát fejezi ki a szomorú helyzet fölött, melyet a jelenlegi alkotmány elhibázott és káros törvények által, minek az unió, a nemzetiségi, közoktatási és választási törvény, a hazának szerzett. A mostani alkotmány csak egy nemzetségnek, a magyarnak, érdekeit szolgálja. Ezen helyzet és törvények keresztülvitele ép oly igazságtalan, mint romboló az egész hazára nézve, melynek mindannyiunk által mélyen érzett politikai, erkölcsi, gazdasági romlása a világ előtt már nem tagadható többé. Az igazságtalan törvények és instituciók következtében az erdélyrészi románok aktivitása lehetetlen, ellenben a magyarországi román választásokra nézve bár igen nehézzé van téve, de nem nem lehetetlenség. Az értekezlet jelentse ki tehát, hogy elismeri szükségét annak, hogy szent István koronájának összes románsága szolidaritásban konstituálja magát, egyesüljön, erejét összefűzze és organizálja mindama jogok védelmére, melyek a románság életföltételei és most nem respektáltalak. Az erdélyi részekre nézve mondassék ki a passzív reszisztenczia a pesti országgyűléssel szemben, mindaddig, míg amaz igazságtalan törvények és mostoha adminisztráczió életben vannak. A magyarországiak, bánátiak aktivitásának czélszerűsége föltételesen elismertetik, ama hozzátétellel, hogy minden erejükkel a románság szomorú helyzetének megjavítására hassanak. A követendő akció keresztülvitelére, szervezésére válasszon az értekezlet Nagy-Szebenben székelő kilenc tagú bizottságot; ennek feladata lesz felvilágosító részletes memorandumot kidolgozni sérelmeikről és e programmnak lehető legkiterjedtebb publicitást szerezni; feladata combinálni a módokat és eszközöket az erdélyrészi passzív reszisztenczia szabályozására, figyelme terjedjen ki az aktív románságra is, hasson a nyilvános élet minden működési terén, így a törvényhatóságokban és községekben. Az értekezlet tagjai kötelezzék magukat a legbuzgóbb közreműködésre a közös czélok elérésére. A határozati javaslat két órai vita után elfogadtatott. Bizottság küldetett ki, melynek tagjai Baritiu, Kozma, Diamandi, Popea, Pap György, Ratiu, Román, Vizarion, Trombitás, Szcula. Az értekezlet három órakor véget ért. — Lorisz-Melikon gróf lemondásának előzményeiről a »Köln. Ztg.«-nak a következőket jelentik: Lorisz-Melikow a czár manifesztumáról csak közzététele napja előtti este 8 órakor értesült s külön vonaton azonnal Gacsinába ment, hol a császártól megnyugtató biztosításokat kapott, melyek a manifesztum daczára maradásra bírták őt. Már 11-én Lorisz Melikow egészen váratlanul egyenes parancsot kapott a czártól, hogy a parasztbirtokok váltságdíjának elhatározott leszállítását ne tegye közzé. Ezért ismét a császárság sietett, hogy őt a parancs visszavonására bírja, de hasztalanul. Minthogy a belügyminiszter látta, hogy minden erőködése hiábavaló, beadta elbocsátatási kérvényét, s vele együtt Mutin hadügyminiszter. Már tegnapelőtt óta senkit semogadott többé Lorisz Melikov hivatalosan. Különben a manifesztum már kezdi megteremni gyümölcseit. Tegnapelőtt a wyborgi oldalon Szentpétervártt egy csapat munkás ordítozva haladt az utczákon, midőn három tanulóval találkoztak. A munkások nekiestek a diákoknak és iszonyuan elpáholták őket. A rendőrségnek csak nagy nehezen sikerült a bántalmazottakat megmenteni s mindnyájokat rendőrségre vinni. A munkások itt azt mondták, hogy csak a császári manifesztum értelmében cselekedtek, melyben a czár felszólította a népet, hogy vegyen részt az összeesküvők bandájának kiirtásában. A nép szemeiben ugyanis minden tanuló nihilista. Lorisz Melikov május 9-én egy cédulát kapott a császártól, melyre ez sajátkezűleg irta trónnal: »Il faut soutenir par tous les moyens le Prince Alexandre de Battenberg.« Erre minden szentpétervári hírlap szigorú utasítást kapott, hogy a bolgár államcsíny megbeszélésében rendkívül óvatosak legyenek és semmit se közöljenek, ami Sándor fejedelemnek árthatna. — Hasonló magatartási rendszabályokat adott Moszkvában f. hó 11-én este Dolgorukov főkormányzó szóbelileg az összegyűlt szerkesztőknek. Választási mozgalmak. A VII. ker. szabadelvű párti választók mára hirdették alakuló közgyűlésüket. Minthogy azonban a választók a küszöbön álló ünnepélyességek miatt csak csekély számmal gyűltek össze, dr. Grósz Sándor indítványára a jelenlevők végrehajtó bizottsággá alakultak, mely a legközelebbi napokra egy új közgyűlést fog egybehívni s ezen a képviselőjelöltre nézve is előterjesztést tenni. A VI. kerületben a Helfy-párt ma délután tartotta meg alakuló gyűlését, a nagy-mező-utcza 17. sz. a. Emeser-féle társaskerti helyiségben. Miután a párt elnöksége megalakult, elhatározta a gyülkezet, hogy jelöltjét küldöttségileg felkéri arra, jelölné ki a napját annak, a mikor programmbeszédét elmondandja. Siófok, máj. 15. (Ered. sürg.) Az enyingi szabadelvű párt mai igen népi értekezletén Magyari János nagy lelkesedéssel képviselőjelöltté kiáltatott ki s programmbeszédét zajos éljenzések között megtartotta. Debreczen, máj. 15. (Ered. sürg.) A debreczeni III. vál. kerület választói mai gyűlésükben egyhangúlag nagy lelkesedéssel Tisza Kálmánt kiáltották ki képviselőjelöltté. A II. kerület választói ugyancsak a mai gyűlésben egyhangúlag Kis Lajost jelölték ki. Debreczen, máj. 15. (Ered. tudósítás.) A debreczeni szabadés rapsort harmadik választókerületének polgárai ma délelőtt 11 órakor gyűltek össze a városháza nagy tanácstermében, hogy a jövő országgyűlésre küldendő képviselő jelölésére nézve megállapodásra jussanak. A nagyterem színig megtelt a választópolgárok szine-javával, kiknek arczáról lehetett olvasni a lelkesedés jeleit, mert hisz napok óta keringett már a hír, az ellenzék nagy bámulatára, hogy a jelölt Debreczenben ismét Tisza Kálmán miniszterelnök lesz. A harmadik választókerület elnöke, Dami Károly megnyotta az ülést, felhívta a polgárságot orsz. képviselőjelölt kijelölésére, mire Nemes Gábor ügyvéd a következő beszédet mondotta: Tisztelt választópolgártársaim ! Mint a harmadik választókerület egyik régibb polgára emelek szót és boldognak, szerencsésnek érzem magamat, hogy meggyőződésemet követve, a képviselőjelöltségre nézve indokolt ajánlatot tehessek ; méltóztassanak tehát mesés türelmükkel néhány per ezre megajándékozni. Az aranyat a tűz, a vitézséget a harcz, a baráti hűséget a nyomorban lét próbálja meg; épen így az államférfit vagy egy törvényhozó bölcseségét és igaz lazaszeretetét a nehéz politikai viszonyok, a végrehajtandó munka sokasága és nagysága s ezzel szemben az ellenzéki küzdelmek teszik próbakőre. — kedvező körülmények közt, midőn a nemzet teljesen kielégítő anyagi és szellemi jólétnek örvend, s midőn a politikai pártellenzék nem zsibbasztja a törvényalkotók munkásságát, igen könnyű egy országot — mint szélcsendben, vagy épen kedvező szelek mellett tengeren a hajót — kormányozni; de ha viharok, emberi erőt meghaladó csapások tornyosulnak — midőn a régi bajok maradványainak orvoslása mellett a folyvást előre haladó jelenkor igényeinek megfelelő új intézmények létesítésére is törekedni kell, azt kérdem, hogy ily helyzetben ki a legény a gáton ? — Az-e, aki csak kritizál, ellenzékieskedik és egyebet se tesz, vagy az, aki a bajokból kibontakozásra, kitartó hazafias munkával és fáradsággal áldozatkészen közreműködik ? Úgy hiszem, ezt önök, választópolgárok, dk nem szoktak délibábot kergetni, vagyis elérhetően czélokről ábrándozni, tökéletesen belátják. De másrészről Debreczen város jól felfogott érdeke is, mely a haza érdekével azonos •S hangosan követeli tőlünk, hogy oly férfiút válasszunk országgyűlési képviselőül, a kimeddő közjogi viták helyett hazafias odaadással, buzgó munkássággal törekszik annyiszor sújtott hazánk bajait orvosolni, s a ki városunk társadalmi s közgazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyait jól ismerve, e speciális érdekek figyelembe vétele iránt nemcsak előszeretettel, jó indulattal viseltetik, hanem azokat előmozdítani is hivatva és képesitve van. Ennélfogva egy oly férfiút vagyok szerencsés képviselőjelöltül ajánlatba hozni, aki a fentebb említett tulajdonságokkal tökéletesen bír, a kit Debreczen városához már kora ifjúsága óta az annyiszor, még az ezelőtt 3 évvel lezajlott sajnos eredmények után is folytonosan a jóindulat, az igaz ragaszkodás fűz, a kit törhetlen hazafiai buzgalmáról, önzetlen hazaszeretetéről, ritka államférfim bölcseségéről mindnyájan jól ismerünk, becsülünk, tisztelünk és szeretünk, s kinek nem csak vezérelve, de szakadatlan munkásságban nyilvánuló folytonos törekvése is e jelen költői mondatban összpontosul: »Hass, alkoss s gyarapits , s a haza fényre derül!« Kiáltsuk tehát egyszóval, egyhangúlag, őszinte hazafias lelkesedéssel: Debreczen város III-ik választókerületének országgyűlési képviselő jelöltje, Tisza Kálmán ő nagyméltósága éljen.« Leírhatatlan lelkesedés viszhangzott az utolsó szavakra. Óriási és percekig tartó egyhangú éljenzésben törtek ki a jelen voltak. Kétségtelen, hogy bármily áramlatot öltsön Debreczenben az ellenzék rágalmazó rossz nyelve, Debreczen város harmadik választókerületének országgyűlési képviselője Tisza Kálmán lesz, kinek megválasztásában Debreczen városában senki se kételkedik. is tött be az egyesület a kormányhoz s az országgyűléshez s habár e kérvénynek egyelőre nem volt meg a kívánt sikere, remélhető, hogy az ez évben nem fog elmaradni. Végül megemlékezik Handtl József elhunyt egyesületi tagról, ki nagy érdemeket szerzett magának az egyesület felvirágzása körül, és erre a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Lintner Imre alelnök e megnyitó után feláll s a saját és társai nevében üdvözli a minisztert valóságos belső titkot tanácsossá történt kitüntetése alkalmából s kívánja, hogy az isten őt még sokáig tartsa meg a haza s az egyesület jólétére. A tagok állva hallgatták ez üdvözletét s zajos éljenzésbe törtek ki annak befejeztével. Ennek röviden megköszöni a szerencsekivánatot s ígéri, hogy tőle telhetőleg ezentúl is iparkodni fog az egyesület felvirágzását előmozdítani. Felkéri ezután a titkárt az évi jelentés előterjesztésére. Jankovich István titkár olvasta fel az évi jelentést, melyből a következő fontosabb adatokat emeljük ki: Az egyesület mérlege ez évben 7112 frt 75 krnyi vagyont mutat ki, a bevételek pedig 15,572 frt 6 krt tettek az 1879. évi 13,993 frt 12 krral szemben. A 2500 frtnyi alapítványi tőkének visszatérítésére a lefolyt évben 1500 frt fordittatott, mi által az teljesen vissza van állítva s igy jelenleg az egyesületnek többé semmi néven nevezendő terhe nincsen. Hogy azonban az egyesület netáni eshetőséggel szemben, és különösen a nemsokára szükségessé vált új berendezésre megkívántató pénzerővel rendelkezzék, az igazgató választmány azon javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a lefolyt év tiszta jövedelméből 1000 frtot a létesítendő tartalékalap javára szavazzon meg. Az egyesületi özvegy- és árvasegélyalap szemben az 1879. évi 13,817 frt 27 krral, 14,786 frt 65 krt tett a múlt év végén, mely összeg kamataiból a lefolyt évben 560 frttal összesen 14 özvegy segélyeztetek Hogy ez alap lehetőleg gyarapíttassék, az igazg. választmány kéri a közgyűlést, hogy e nemes czélra a folyó évre az eddig szokásos 300 frt helyett 400 frtot szavazzon meg. A szolgálati pragmatika és a nyugdíj törvény javaslata, melynek ügye az egyesületben többször képezte a tanácskozások tárgyát a pénzügyminisztériumban elkészülvén, mihelyt e javaslat az országgyűésnek be fog mutattatni, az egyesületi választmány annak beható megbírálására külön bizottságot fog kiküldeni és mindent el fog követni, hogy ez ügy a legjobb megoldást nyerje. Az egyesületi könyvtár, melyre csak a legutóbbi pár év alatt volt az egyesület képes némi pénzáldozatot hozni, a lefolyt év végén 1275 kötésben közel 2000 kötetet tesz.— Az egyesületnek jelenleg 25 alapító-, 1335 bel- és 113 kültagja van. — Az alapszabályok értelmében az ig. választmány tagjai közül megválasztatásuk sorrendje szerint többen kilépvén az ig. választmány felkéri a közgyűlést, hogy 20-ig választmányi rendes és 30 póttagot, továbbá 7 felügyelő bizottsági rendes és 5 póttagot válaszszon. A közgyűlés a felolvasott jelentést örvendetes tudomásul veszi, az abban foglalt indítványt s javasatokat elfogadja, jóváhagyja a zárszámadást és méreget s a választmánynak a felmentvényt megadja. Ezután következett az egyesületi tisztviselők választása. A népnevelők egyletének tegnap tartott választmányi ülésén elnök bejelentette, hogy 16 tanítónő kollektív adta be lemondását a tagságról. Ugyanez ülésen elhatároztatott, hogy főkép a végrehajtó bizottság pünkösdi nagygyűlésére küldendő tagok megválasztása s azok utasítással ellátása végett f. hó 29-én közgyűlést tartanak. A trónörökös lakodalma. A trónörököspár f. hó 17-én Laxenburgban bucsuestét ad, melyre mintegy 300 meghívó küldetett szét. — Úgy hírlik, hogy az uj házasok budapesti időzésöket két nappal megtoldják s csak 25-én távoznak Prágába.* A pozsonyi küldöttség kedden indul Budapestre és rendkívül díszes renaissence írással kiállított, kék bársonyba kötött és a város ezüst czímerével ellátott üdvözlő feliratot fog átnyújtani a trónörökösnek és nejének. A küldöttség tagjai: Mergl Károly tanácsos, Drexler Gusztáv főjegyző, Szalay Ödön és dr. Pisztóry Mór jogtanár, városi képviselők, Sennyey Pál és Hosztinszky János a város országgyűlési képviselői. A küldöttség vezetését Sennyey Pál báró volt szíves elvállalni, ki Pesten csatlakozik a küldöttséghez. Gyűlések. A magyar tisztviselők országos egyesülete ma tartá ez évi rendes közgyűlését dr. Pauer Tivadar igazságügyminiszter elnöklete alatt. Elnök mielőtt az ülést megnyitja, rövid visszapillantást vet az egyesület múlt évi működésére s úgy találja, hogy az kitűzött czéljának — a tagok anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítása — megfelelt. A tisztviselők sorsának javítása végett kérvényt nyúj A budapesti népoktatási kör ma d. 10 órakor tartotta évi közgyűlését Türr István elnöklete alatt. A kör ezúttal már tizenegyedik működési évét töltötte be, s a felolvasási jelentés szerint, ez idő alatt, nem kevesebben, mint 16,599 részesültek fejenkint hat — részben négy — órai oktatásban, aknek két harmada minden elemi oktatást nélkülözve, ez után tanult meg olvasni és írni. A lefolyt évben a kör által fentartott 14 tanfolyamban 240 nő, 547 férfi, összesen 787 felnőtt nyert oktatást, kiket ingyen láttak el tanszerekkel és a kör által kiadott olvasó könyvvel. Ez évben a kör a III. kerületre és Rákosfalvára is kiterjesztette figyelmét, ellenben a külső váczi úti oktatást részvét hiányában beszüntette. Az oktatást fővárosi néptanítók vezették a kör kiküldötteinek felügyelete mellett. — A kör a téli hónapokban az iparegylet és iparos körrel egyetemben népszerű felolvasásokat is rendezett. — Pénztári bevétele a múlt évben 4084 frt 5 kr. kiadása 2819 frt 44 kr. tehát pénztári maradványa 1264 frt 60 kr. — A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, pénztárnoknak a felmentvényt megadta s úgy az adakozóknak, a tanítóknak, valamint a buzgó elnökségnek és tisztikarnak köszönetet szavazott. Végül a választások ejttettek meg. Megválasztattak: elnöknek Türr István, alelnöknek Irányi Dániel, jegyzőknek: Gyulay Béla és Dolinay Gyula, pénztárnoknak Lantay Károly. Ezenkívül egy 100 tagú választmány. A budapesti 1848—9 iki honvédegylet a budai és ó-budaival együttesen ma d. e. 11 órakor tartotta közgyűlését Feleky Miklós elnöklete alatt. Mikor főjegyző évi jelentése elősorolja többek közt az orsz. ho.,védgyűlés összehívása alkalmából úgy annak megtartásánál a központi választmány által követett eljárást, melylyel a buda és óbudai, úgy a budapesti egylet kirekesztetett, s hosszas és terjedelmes ismertetés után elmondja az orsz ülés határozatát a menedékház kérdésében. Elősorolja az év alatti segélyezéseket, végül jelzi, hogy a király névnapján és Rudolf trónörökös eljegyzése alkalmával az egylet küldöttségileg fejezte ki szerencse kívonatát Tisza Kálmán miniszterelnöknél, s a trónörökös idejöttével is tisztelegni fog. Maregin Jakab, midőn a jelentést tudomásul veszi, kéri az egylet minden tagját hassanak oda, hogy a menedékház állami kezelés alá jusson minél előbb. E nézetet átalánosan elfogadták. Mikor indítványt tesz, mondja ki a közgyűlés, hogy a központi választmányt nem tekinti az összes 1848—49-ki honvédség kifolyásának s annak nevében nem intézkedhetik. Indítványa, nagy éljenzéssel fogadtatott el. — Nyitray az országos honvédsegélő egyletnek jegyzőkönyvi köszönetet indítványoz; elfogadtatott. Ováry indítványa szintén elfogadtatott, hogy a kormány keressék fel, a honvédmentházba be nem férő honvéd rokkantak, az országos és a Hayman alapból, amelynek fele a honvéd rokkantak számára van alapítva, segélyeztessenek. Ezután a tisztikar megválasztása következett. Egyhangú zajos éljenzés közt újból megválasztottak: elnökké Feleki Miklós, tiszteletbeli örökös elnök Schneider Antal, elnökhelyettessé Óváry László, alelnökökké Bellágh Imre és Vanger Károly, főjegyzővé Mikár Zsigmond, jegyzőkké Nyitray Mihály és Palugyai Elek, tiszt, jegyzővé Menszár Lajos. Az új elnök rövid szavakban megköszönvén a bizalmat, a gyűlés 1 órakor eloszlott. A budapesti tanítótestület központi választmánya tegnap d. u. fél 8 órakor gyűlést tartott Oreg János elnöklete alatt, melyen mindenekelőtt jegyző előadja az ismétlő iskolák kérdésében a városi X. iskolakör által benyújtott egyes véleményeket. A körök többsége a fennálló törvényes állapot fentartását javasolja azzal, hogy az ismétlő iskolák ne tekintessenek az ipariskolák előkészítőjéül, hanem attól egészen külön szerves intézetnek tekintessenek. Hosszas vita után elhatározták, hogy a körök véleménye kiadatik egy három tagú bizottságnak, tagjai Stener, Somlyay és Glacz, felhivatván, hogy legközelebb elkészítsék s a választmánynak mutassák be. Még néhány kisebb folyó ügy intéztetett el, s ezzel a gyűlés esti fél 8 órakor véget ért. Budapesti tavaszi lóversenyek. — 3-ik nap. — — máj. 15. A pesti gyep ma panorámájában versenyzett akármelyik európai gyeppel. A legszebb idő kedvezett s a főváros összes intelligentiája jelen volt a mai versenyen. A fő tribune-on és mázsáló helyen alig lehetett mozogni, a mellékosztályokban és díszes közönség hullámzott. A külső korlátok mögött és a dombokon ezernyi nép állt nagy csoportokban, impozáns hátterét képezve a csinos versenytérnek. Fél három óra után érkezett meg József főherczeg és Clvid főherczegnő, négyes udvari fogaton, kiséretekben Nyáry b. udvarmesterrel. Lelkes éljenzések között szálltak ki a kocsiból, és foglaltak helyet az udvari páholyban. Kis időzés után a főherczeg lement a gyepre, s egész végig ott maradt, hosszasan beszélgetve Andrássy Gyula gróffal, Tisza, Szapáry, Kemény, Orczy és Bedekovich miniszterekkel, Majláth György országbíróval, Edelsheim Gyuai, Szapáry László altábornagygyal, Tisza Lajos és másokkal. A főherczeg asszony társaságában voltak gr. Zichy Irén udvarhölgy, gr. Zichy Livia, Andrássy Aladárné és Szapáry Gézáné. A főherczeg asszony égszínkék atlaszruhát viselt, lilabársony derékkal és rózsacsokrokkal ékített szalmakalapot, melyet égszínkék szalag kötött le. Ami a toiletteket illeti, a hölgyközönség a szokott díszes és ízlésteljes öltözékekben jelent meg ; túlnyomó volt a crém-szín ruha. A verseny kevéssel három óra előtt kezdődött, s a következő eredménynyel folyt le. A Batthyány-Hunyadi-díj, miután a feltételek értelmében három különböző tulajdonos lovának kellett volna futni, a nem elégséges nevezés következtében elmaradt. I. Nikó-dij. 50 arany és a Meskó-féle ostordij. Táv. egyszer körül. Nevezve volt 4 ló, futott 3 : ifj. gr. Andrássy Kálmán »Laurentiá«-ja, gr. Bánffy György »Repkény«-e és gr. Zichy Béla »Homespan«je. Ez utóbbi vezetett, a harmadik negyedben Laurentia vette át a vezettet, s erős verseny volt a kettő között; már mindenki Laurentiát vélte nyertesnek, mígnem a czél előtt öt lóhosszal előre nyult Homespun, s egy lóhosszal nyert amaz felett. II. 1-ső oszt á 1 1 a m d ij: 10,000 frank aranyban. Táv: 2400 méter. Ali nevezett ló közül csak 5 futott: ifj. gi. Eszterházy Mór »Yederemo«ja, br. Springer Gusztáv »Isolani«-ja, gr. Zichy Béla »Elemér«-je, ugyanaz »Merény«-e és id. gr. Henckel Hugo »Aaron«-ja. Merény vezetett, s a futam szépen fejlődött; együtt mind az öt ló; a czél felé Aaaron előre haladt, s könnyen nyerte el Yederemo elől a díjat, a mely másodiknak futott be. III. A mezei gazdák versenye ma is tarka képet nyújtott s ésdikes is volt, a mennyiben egy ritka kitartásu és futó lovat volt alkalmunk látni. 12 ló futott, az indulás a lovasok ügyetlensége miatt hibás volt, s 8 ló neki vadulva körül szaladta a pályát. E hibás futamban első volt Finta István aszalói (Somogym.) lakos »Bátor« lova (5 éves sárga kancza). A versenyt újból kellett kezdeni. Négy gazda igen okosan, nem bocsátotta lovát ismét a térre, de a többi ismételve futott. A »Bátor« ez alkalommal jó második volt egy ló hosszal. Első volt Herédy Mihály szolnoki lakos sárgája, harmadik Herédy István pesti lakos sötét per lova. A Bátor azonnal elkelt 350 írton. Almásy Kálmán grf. vette meg. — Kihez legyen voltaképen szerencsém, megkövetem az urat ? — kérdé Finta István uram. — Én gróf Almássy Kálmán vagyok, felelé a vevő. — Na, hát az isten éltesse ! — mondá Finta uram, barátságosan megölelve a grófot, és megveregetvén vállát. IV. Handicap. 700 frt 2000 méter. A két nevezett közül csak gr. Kinszky Zdenkó »Sorrentó«ja és gr. Sztáray János 3 éves pejménje (ap. Buccaner, an. Silkstone) futottak. Első Sztáray volt fél lóhoszszal. V. Akadályverseny. 1500 frt 4800 méter. Minden akadályon keresztül történt a verseny. 7 nevezett közül négy futott: Schamel Jakab »Strasidló«-ja, Dőry Lajos »Magyar Miská«-ja, Dőry Lajos »Magyar Miská«-ja, gr. Kinszky Z. »Creve-Coeur«je és gr. Zichy Béla »Lóri«-ja. Strasidló az első nagy ároknál kitört s csak újabb neki indítással ugrotta át az akadályt, ez által nagy tért veszítve. Nem is tudott előre haladni azután. Creve-Couer, Lóri és Magyar Miska szépen hatoltak át az akadályokon s Creve-Coeur kevés előnynyel nyert Lóri fölött, amelyik másodiknak érkezett be. Ezzel a verseny véget ért. A főherczeg és fenséges neje csak ekkor távoztak el, lelkes éljenektől kisérve. A nagy közönség még hosszasan hullámzott