A Honvéd, 1867 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1867-10-14 / 11. szám

82 mü­nk, s az­okat mint törzseket tekintenünk, melyek közül Ma­gyarország máj honvédéi sorakozzanak. Különbed ezen szándékunkat a „Honvéd“ 7-ik számában következő szavakban fejeztük ki: „A­mi a „Honvéd“ szerkesztőségét illeti, az mélyen érzi a felelősség terhét és jól tudja, mily roppant feladat: egy egész nemzedéket rövid idő alatt harczra képessé tenni, s a még életben levő honvédek közreműködésével egy új honvédséget teremteni.“ Saját magunk t. i. a honvédek iránt elég szigorúak vol­tunk, midőn kimondottuk a téli iskolák tervében, hogy a hon­védek aktív szolgálata katonai ismereteikről feltételezteik, alkal­mat nyitva egyszersmind az illető ismeretek megszerzésére. E czélra még egy oly katonai kézi­könyvet is szerkesztünk, mely a magyar nemzet geniusához leend alkalmazva, és a tiszti próbatételek alapjául szolgálhat. Javaslatot a honvédelem szervezését illetőleg szakértő bi­zottmányunk fog készíteni a beküldött tervek felhasználásával, és c­élunk az országgyűlésnek oly tökéletes munkát bemutatni, mely tiszta képét adja azon álláspontnak, melyet a honvédség a nemzet és király érdekében az alkotmány és szabadság biztosítá­sára elfoglalni kíván. E helyen csak egy aggodalmat akarunk katonai őszinte­séggel kifejezni, melyet a képviselők és az egész nemzet figyel­mébe ajánlunk. Midőn a bécsi reactio Magyarország törvényes szabadsá­gát visszatartotta, az által igyekezett reánk magyarokra nyo­mást gyakorolni, hogy nem átallotta az uralkodó személyét előtérbe tolni, s a fejedelmi szándék­ és akarattal fedezni saját törvényellenes czéljait. Jelenben pedig a báránybőrbe öltözött farkas utolsó reménye a hadsereg kérdésében van. Azért halljuk újból a reactio tendentiosus híreit, hogy a hadsereg kérdésén a kiegyezkedés meghiúsulhat s hogy a fejede­lem soha sem fogja a dualismust kiterjeszteni a hadseregre stb. A czél: nemzetet és képviselőket terrorisálni, hogy oly törvényeket hozzanak létre a hadsereg kérdésében, melyek a fegyveres hatalmat a kívül álló hatalom kezébe meghagyják. A képviselők helyzete e részben annál nehezebb, mert a már létező szentesített törvényt kell egy alakítandó practicus honvédelmi törvénynyel megegyeztetni; a szentesített törvény pedig azt mondja, hogy a magyar hadsereg az ausztriai hadse­regnek kiegészítő része. Ha tehát a képviselők nem mondják ki tisztán, hogy a magyar honvédelem és az ebből kifolyó magyar hadsereg csak mint egy nagy compacte egész lehet kiegészítő része a birodalmi hadseregnek, akkor a haza szabadsága és jövendője koc­káz­­tatva van. Más országban, hol a nemzet nem küzdött századok óta egy sötét hatalom fondorkodásaival, elég volna egy országgyű­lési bizottmányt kinevezni, mely a hiányok orvoslását, a hon­védelem szervezését munkába vegye; de nálunk elvről van szó, s csupán miután az elv el van döntve, lehet a honvédelem szer­vezetéhez fogni, mert csak akkor lehet a közös hadsereg eszméjét jót megillető tiszteletnek kellő új életet adni.­­ Ennek értelmével bír minden egyes a kegyeletnek szánt lépés, ennek értelmében tartatott az első országos honv.-gyűlés, gyüjtetnek össze drága ereklyét, hivatott egybe a 2-ik aradi orsz. h.-gyűlés-------------­egyszóval ennek értelmével bír összes eddigi működése,és eszébe sem jutott ezen cselekvényeinek tüntetési jellemet adni és ma­gát politikai czélok eszközéül felhasználtatni. Végül még megemlítem, hogy politikai programmunk nincs, és mint katonáknak nem szabad hogy legyen. Azért lehet minden régi és új honvédnek politikai hitval­lása, de azt neki mint katonának nem szabad előtérbe tolni; első kötelessége lévén a törvényes hatalomnak tartozó engedelmesség. Pest, 18­57. okt. 2.------------------Bethlen Olivér: A gyakorlati stratégiáról.*) Képzeljünk három pontot (a, b és c), melyek nagy utakkal vannak összekötve, mint alappontokat (Subject). / d hadseregünk tetszése szerint mozoghat az a b c nagy három­szög közt, míg az e ponton álló ellenség csak az e f működési vonallal (Operationslinie) birván, hátrányban van. Ugyanis az ellenség semminemű működés által nem képes bennünket mind a három alappontunktól (Subject) egyszerre elvágni, miből követ­kezik, hogy csatára sem kényszeríthet, ha okunk van azt kerülni. Tegyük fel, hogy az ellenség egy hadtesttel (Corps) az a alappontot felügyelteti, hadseregének nagyobb részével pedig jobb szárnyunkra esik; ekkor a legrosszabb esetben visszavo­nulhatunk 6-re és csak, miután oly ügyetlenül működtünk (ope­­rb­en), hogy az ellenség hadseregünk és­­ alappont közzé jutott, lenne a siker az ellenfél részén, ha előnynek nevezhetjük, a csapatokat egy nagy háromszögben szétforgácsolni. Minden esetre az ellenségnek két csatát kell vívnia, ha győzni akar. — Ez eset előfordult 1809-ben, a honvédelem szervezésével megegyeztetni. A honvédelem czélszerű szervezése ugyanis lehetetlen, ha egyszersmind a rendes hadsereg át nem alakítatik, mert ha a honvédelem nemzeti alapokon nyugszik míg a hadsereg idegen, akkor két nemű fegyveres hatalom állítatik fel az országban, melyek egymás mellett meg nem férhetve, előbb-utóbb azon összecsapást fogják előidézni, mely után a Reactio sóvárog! A képviselőhöz e kérdésbeni magatartásától függ a nemzet jövője. Gyengeség itten nemzeti bűn volna, melyért a közeli jövőben mindnyájan keservesen lakolnánk. A honvédségnek cselekvő főteendője tehát a) Minden pártot a hadsereg és honvédelem, kérdésében egyesíteni, mert csak az összes nemzet ereje lesz képes a nem­zeti hadsereg vívmányát kieszközölni és azután életbe léptetni. b) Egy nemzeti honvédelem szervezése (melyben a honvéd­tiszteket óhajtjuk alkalmazva látni), és c) A magyar fiatalságnak katonai kiképzése, hogy midőn a honvédelemből kifolyó rendes nemzeti hadsereg felállítatik, ne A­z osztrákok Wagramnál álltak és három alappontjuk volt: Prága, Olmütz és Komárom. Napóleon elfoglalta Bécset és ura jön a bécs-komáromi vonalnak. Az osztrákok elvesztették a wagrami csatát. Komáromra nem vonulhattak vissza. Napoleon azt hitte, hogy Olmützre vonulnak és azért Brünn irányában üldözte őket; de az osztrá­kok Znaymra mentek és így egy három napos utóvédi (Arriére­­garde) harcz után elérkeztek Olmützbe. Még akkor is, ha sike-Hogy pedig a honvédség ezen hazafias feladatának teljesí­tésére elegendő erkölcsi erővel is bírjon, mindenek elől a múlt­hiányozzék e hadseregben a tudomány. © Prága N A • Brünn X Znaym ® Olmütz X Wagram • Bécs © Komárom (ellenség) a de • ........................======...........................• *) E czikk­sorozatot később folytatjuk, midőn a hadtudomány más ágai­ban előbbre haladtunk. Szerk.

Next