A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888-04-22 / 17. szám

Hetedik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1888. április 22. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A ВАШ ÜGYVÉDI, BIÉ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. A kir. közjegyzőség az igazságszolgáltatás keretében. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS budapesti kir. közjegyző. Magyarország igazságszolgáltatása körében minduntalan merülnek fel oly beteges tünetek, melyek maj­d egyik, maj­d másik ágában a jogrendnek fennakadást okoznak és égető kérdésekké válnak. Mióta a törvényhozás eltért azon már egyszer elfoga­dott egyik sarkalatos elvtől, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elkülöníttessék, a bírói állás függet­­leníttessék és az igazságszolgáltatás egyéb intézményeivel együtt a fejlődött jogviszonyokhoz alkalmazva rendeztessék, fejlesztessék, ezen idő óta a jogzavarok egymást érik és hol egy, hol más oldalról veszélyeztetik a jogrendet, az egyéni és kincstári jogbiztosságot. Már a gyámügyi törvény megalkotásával alaposan meg lett zavarva az igazságszolgáltatás elkülönítésének nagy elve, mert ama törvény által a közigazgatási hatóságot képező árvaszékek hatáskörébe lettek utalva oly határozatok, intéz­kedések, melyek birói judicatura tárgyát képezik és mert az örökösödési tárgyalások — melyek elejétől végig minden stádiumban jogi kérdések rendezéséből állanak — elvonattak a bíróságok és királyi közjegyzők működési köréből és árva­székekre, közigazgatási szolgabirákra, községi elöljárókra lettek bizva. Ennek azután rögtön be is állottak káros következmé­nyei, mert az öröklési jogviszonyok még inkább bonyolultakká lettek, a telekkönyvi állapotok összezavartattak és csakhamar előállott az égető kérdés és annak szüksége, hogy ezen a törvényhozás segítsen. Ezt a törvényhozás a közjegyzői novellánál kívánta helyrehozni. Ámde a novella életbe léptével ismét csakhamar kitűnt és most már kész adatokkal beigazoltatott — a­mint az előbbre látók már előzőleg sejtették is — hogy e novella egyrészt a közjegyzők helyzetét még inkább megrontotta, de másrészt épen a nagy közönség, a honpolgárok, a kincs­tár vallja legnagyobb kárát, mert a közjegyzők hatásköréből e novella több lényeges működést elvonván, a jogügyletek megkötése és rendezése túlnyomó nagy részben jogi ismere­tekkel nem bíró mindenféle egyének, zugirászok kezébe került, a bíróságok pedig sok felesleges munkálattal ter­heltettek. És ime előttünk fekszik az újabb tapasztalás, mely már­is azon elszomorító meggyőződésre vezetett, hogy a bírósá­goknál felszaporodott restantiákat lehetetlen meggyőzni, még azon nagy bírósági apparátussal sem, melynél magasabb egy országban sincs, így szülik egymást az igazságszolgáltatást égető kér­dések, melyek az államot mindinkább nagyobb és meggyőz­­hetetlen kiadásokra kényszerítik. Jelenleg tehát a legújabb égető kérdések, melyek a jogászvilágot foglalkoztatják, a telekkönyvek rendezése is, kapcsolatban a restantiák megszüntetésével, a bírák létszámá­nak szaporítása körül forognak. A kormány jóakaratúlag meg is teszi azt, a­mit erre nézve a törvényhozás útján megtenni sürgősnek lát, de a választott módok közül sem a célba vett telekkönyvi szabá­lyok, sem a bírák létszámának akár állandó, akár kisegítők címén való szaporítása, sem a törvénykezési szünidők módo­sítása nem fogja a restantiákat kevesbíteni, mert nagy rész­ben nem ott kerestetnek a létező bajok okai, a­hol legnagyobb részben vannak. A bíróságoknál felhalmozódott hátralékok keletkezésé­nek okai, valamint a telekkönyvi zavarok is, túlnyomó rész­ben két körülményből származnak. Egyik az, mert a jog­ügyletek keletkezése, megkötése körül okiratok készítésébe, a jogügyletek rendezésébe beavatkozni, szabadon és felelős­ség nélkül meg van engedve bárkinek, bármiféle értelmetlen, tanulatlan egyénnek, rosszakaratú tanácsadónak falán úgy, mint városokban. A restantiák halmazában heverő perek jó nagy része ily kontárságból kikerült szabálytalan, törvény­telen, értelmetlen és sok esetben hamis okiratokból kelet­kezett. Másik körülmény pedig az, mert a bíróságok minden­féle lappali a munkálatokkal túlterheltetnek, a bírói eldöntést és ítéletet nem is igénylő peren kívüli intézkedések felesleges számban a bíróságok munkakörébe vonatnak. A törvényhozásnak az égető kérdések megoldására való törekvésében tehát a kiindulási pont helyesen ezen két körül­ményre fektetendő és ennél az igazságszolgáltatásra hivatott közegek, úgymint a bíróságok, ügyvédek (ügyészek) és királyi közjegyzők működése egyformán veendő igénybe, mert ezen közegek mindegyike az igazságszolgáltatás keretébe tartozván, mindegyiknek egyformán hivatása, kötelessége a hazai igazságszolgáltatást kezelni, intézni, szolgálni. Minálunk azonban épen ezen elv van a törvényhozás által mellőzve, mert míg egyrészt a bíróságok sok haszon­talan és bírói döntést épen nem igénylő peren kívüli teen­dőkkel túlterhelve, zaklatva vannak, ezzel ellentétben a királyi közjegyzők munka- és hatásköréből a közjegyzői törvény­ Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­­ mentve küldve: egész évre . . 6 frt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben post­a utal­vány­nyal kül­dendők. Tar­talom : A kir közjegyzőség az igazságszolgáltatás keretében. Irta : Zimányi Alajos, budapesti kir. közjegyző. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Dán­ff­­­­ Simon, kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. — Még egyszer a széljegyzetekről. Irta : Mi­hál­yo­vics Árpád, bonyhádi kir. járásbiró. — Ausztria és külföld. (A Zanardell-féle olasz büntető törvényjavaslat büntetési rendszere. Irta : Vargha Ferenc, kir. alügyész K­.­Gyulán.) — Sérelmek (A brassói kir. járásbíróság és a zugirászat. I. Irta: Skit­a Mihály, brassói kir járás­biró. II. Irta : dr. W­e­i­s­z Ignác, brassói ügyvéd.) — Irodalom. (Törvény­­tervezet a sommás eljárás szabályozásáról. Irta: Galamb István. — A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény. K­á­p­l­á­n­­ Géza. — Magyar váltótörvény, dr. Lehmann Róbert. — Kereskedelmi törvény magyarázata, dr. Neumann Ármin.) — Vegyesek. —Curiai és táblai értesítések. — MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.)

Next