A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1888-04-22 / 17. szám
Hetedik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1888. április 22. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A ВАШ ÜGYVÉDI, BIÉ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. A kir. közjegyzőség az igazságszolgáltatás keretében. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS budapesti kir. közjegyző. Magyarország igazságszolgáltatása körében minduntalan merülnek fel oly beteges tünetek, melyek majd egyik, majd másik ágában a jogrendnek fennakadást okoznak és égető kérdésekké válnak. Mióta a törvényhozás eltért azon már egyszer elfogadott egyik sarkalatos elvtől, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól teljesen elkülöníttessék, a bírói állás függetleníttessék és az igazságszolgáltatás egyéb intézményeivel együtt a fejlődött jogviszonyokhoz alkalmazva rendeztessék, fejlesztessék, ezen idő óta a jogzavarok egymást érik és hol egy, hol más oldalról veszélyeztetik a jogrendet, az egyéni és kincstári jogbiztosságot. Már a gyámügyi törvény megalkotásával alaposan meg lett zavarva az igazságszolgáltatás elkülönítésének nagy elve, mert ama törvény által a közigazgatási hatóságot képező árvaszékek hatáskörébe lettek utalva oly határozatok, intézkedések, melyek birói judicatura tárgyát képezik és mert az örökösödési tárgyalások — melyek elejétől végig minden stádiumban jogi kérdések rendezéséből állanak — elvonattak a bíróságok és királyi közjegyzők működési köréből és árvaszékekre, közigazgatási szolgabirákra, községi elöljárókra lettek bizva. Ennek azután rögtön be is állottak káros következményei, mert az öröklési jogviszonyok még inkább bonyolultakká lettek, a telekkönyvi állapotok összezavartattak és csakhamar előállott az égető kérdés és annak szüksége, hogy ezen a törvényhozás segítsen. Ezt a törvényhozás a közjegyzői novellánál kívánta helyrehozni. Ámde a novella életbe léptével ismét csakhamar kitűnt és most már kész adatokkal beigazoltatott — amint az előbbre látók már előzőleg sejtették is — hogy e novella egyrészt a közjegyzők helyzetét még inkább megrontotta, de másrészt épen a nagy közönség, a honpolgárok, a kincstár vallja legnagyobb kárát, mert a közjegyzők hatásköréből e novella több lényeges működést elvonván, a jogügyletek megkötése és rendezése túlnyomó nagy részben jogi ismeretekkel nem bíró mindenféle egyének, zugirászok kezébe került, a bíróságok pedig sok felesleges munkálattal terheltettek. És ime előttünk fekszik az újabb tapasztalás, mely máris azon elszomorító meggyőződésre vezetett, hogy a bíróságoknál felszaporodott restantiákat lehetetlen meggyőzni, még azon nagy bírósági apparátussal sem, melynél magasabb egy országban sincs, így szülik egymást az igazságszolgáltatást égető kérdések, melyek az államot mindinkább nagyobb és meggyőzhetetlen kiadásokra kényszerítik. Jelenleg tehát a legújabb égető kérdések, melyek a jogászvilágot foglalkoztatják, a telekkönyvek rendezése is, kapcsolatban a restantiák megszüntetésével, a bírák létszámának szaporítása körül forognak. A kormány jóakaratúlag meg is teszi azt, amit erre nézve a törvényhozás útján megtenni sürgősnek lát, de a választott módok közül sem a célba vett telekkönyvi szabályok, sem a bírák létszámának akár állandó, akár kisegítők címén való szaporítása, sem a törvénykezési szünidők módosítása nem fogja a restantiákat kevesbíteni, mert nagy részben nem ott kerestetnek a létező bajok okai, ahol legnagyobb részben vannak. A bíróságoknál felhalmozódott hátralékok keletkezésének okai, valamint a telekkönyvi zavarok is, túlnyomó részben két körülményből származnak. Egyik az, mert a jogügyletek keletkezése, megkötése körül okiratok készítésébe, a jogügyletek rendezésébe beavatkozni, szabadon és felelősség nélkül meg van engedve bárkinek, bármiféle értelmetlen, tanulatlan egyénnek, rosszakaratú tanácsadónak falán úgy, mint városokban. A restantiák halmazában heverő perek jó nagy része ily kontárságból kikerült szabálytalan, törvénytelen, értelmetlen és sok esetben hamis okiratokból keletkezett. Másik körülmény pedig az, mert a bíróságok mindenféle lappali a munkálatokkal túlterheltetnek, a bírói eldöntést és ítéletet nem is igénylő peren kívüli intézkedések felesleges számban a bíróságok munkakörébe vonatnak. A törvényhozásnak az égető kérdések megoldására való törekvésében tehát a kiindulási pont helyesen ezen két körülményre fektetendő és ennél az igazságszolgáltatásra hivatott közegek, úgymint a bíróságok, ügyvédek (ügyészek) és királyi közjegyzők működése egyformán veendő igénybe, mert ezen közegek mindegyike az igazságszolgáltatás keretébe tartozván, mindegyiknek egyformán hivatása, kötelessége a hazai igazságszolgáltatást kezelni, intézni, szolgálni. Minálunk azonban épen ezen elv van a törvényhozás által mellőzve, mert míg egyrészt a bíróságok sok haszontalan és bírói döntést épen nem igénylő peren kívüli teendőkkel túlterhelve, zaklatva vannak, ezzel ellentétben a királyi közjegyzők munka- és hatásköréből a közjegyzői törvény Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér mentve küldve: egész évre . . 6 frt — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben posta utalványnyal küldendők. Tartalom : A kir közjegyzőség az igazságszolgáltatás keretében. Irta : Zimányi Alajos, budapesti kir. közjegyző. — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta: Dánff Simon, kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. — Még egyszer a széljegyzetekről. Irta : Mihályovics Árpád, bonyhádi kir. járásbiró. — Ausztria és külföld. (A Zanardell-féle olasz büntető törvényjavaslat büntetési rendszere. Irta : Vargha Ferenc, kir. alügyész K.Gyulán.) — Sérelmek (A brassói kir. járásbíróság és a zugirászat. I. Irta: Skita Mihály, brassói kir járásbiró. II. Irta : dr. Weisz Ignác, brassói ügyvéd.) — Irodalom. (Törvénytervezet a sommás eljárás szabályozásáról. Irta: Galamb István. — A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény. Káplán Géza. — Magyar váltótörvény, dr. Lehmann Róbert. — Kereskedelmi törvény magyarázata, dr. Neumann Ármin.) — Vegyesek. —Curiai és táblai értesítések. — MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.)