A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

Tizenkettedik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1894. január 7. Уф — Уг Ügyvédek. |^JiYV-*) ..——^ Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. \yiAEG^/ V., Rudolf-rakpart 3. It—c Kéziratok vissza nem adatnak.^ t W Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpar­t 3. sz. rj.~ / Kiadóhivatal: ;/s |­ cc /y \ Y (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ETILAP AZ­IOZSÁGÜ£Y ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. A szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR : Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po­stautalvá­nynyal küldendők. Tartalom : Előfizetési felhívás. — A kötelező tudori fok. Irta : dr. V­á­r­a­dy­­ Zsigmond, nagyváradi ügyvéd. — A hagyatéki zárlat a gyámhatósági­­ örökösödési eljárásban. Irta : V­i­jt­e­c­z János, sárosvármegyei árvaszéki­­ ülnök Eperjesen. — Készpénzbeli követelés iránti biztosítás Irta: dr. Boross Jakab, budapesti ügyvéd. — A polgári házassági törvény­­javaslat. — Belföld. (A polgári házasság a képviselőház igazságügyi­­ bizottságában. — Teljes ülés a Curián — A királyi tábla teljes ülése. —­­ Vértessy Sándor átirata a budapesti ügyvédi kamarához. — A tábla elnöke az ügyvédekhez ) — Ausztria és külföld. (Ügyvédi képviselet a katonai bíróságok előtt Ausztriában). — Sérelem. (Jogegységet kérünk Irta: Lengyel Imre, h.­szoboszlói kir. járásbiró.) — Vegyesek. —­­ Curiai és táblai értesítések. Mel.l.éklet . Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1894. január hó 1-től előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon­t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket mi­előbb megújitani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intéz­kedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tart­juk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a­mikor az elintézés mód­ját azonnal tudatjuk­­. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre ............1 frt 50 kr. Félévre........................ 3 frt kr. Egész évre........................ 6 frt­­ kr. A­­Jog kiadóhivatal, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. A kötelező tudori fok. Irta: Dr. VÁRADY ZSIGMOND, ügyvéd Nagyváradon. A kötelező tudori rang eltörléséről készülő törvény, úgy látszik, sokalja a nemzet értelmiségét. A mai jogállapoton a készülő törvény a következő vál­tozásokat fogja eszközölni: 1. Az ügyvédi állás elnyerése lényegesen könnyebb leend. 2. A tudomt fokban rejlő magasabb szellemi színvonal az ügyvédségre sem lévén ezután kötelező: ezt a magasabb szellemi színvonalat sokkal kevesebben fogják megszerezni. Nemcsak az ügyvédek nem fognak ezzel rendelkezni, hanem azok sem, a­kik eddig hivatalnoki pályára léptek, de az élet sokszerű esélyeire tekintettel mégis jónak látták az ügyvédi oklevél előfeltételét, a tudort fokot is megszerezni. 3. A vizsgák rendszere tekintetében a decentralizatív szellem érvényesül. — A vidéki akadémiák mint vizsgáló hatóságok tetemesen erősbödni fognak. A vizsgáló közeg ugyanaz lesz, mint volt a tanító. Kapcsolatosan ezekkel az eredményekkel a hivatalnoki pálya szellemi minősítése némileg szigorúbb lesz, de ez a kötelező tudom­ fokkal összeköttetésben nem áll. Kétségtelen, hogy emezt el lehet törülni a­nélkül, hogy a hivatalnoktól többet követelnének és meg lehet hagyni úgy, hogy a tiszt­viselőtől az eddiginél több képzettséget kívánjanak. Ezt az eredményt tehát a tudorság kötelező jellegének eltörlése tár-s gyalásánál, mint mellékest és nem maga az eltörlés által létrejöttét joggal mellőzhetjük A felsorolt három eredményen kívül más lényeges ered­ményt a készülő törvény nem fog maga után hozni. Igaz, hogy a budapesti egyetemen a szigorlatok elsokasodtak és a­­ törvény életbeléptével megritkulnak, úgy de ezt már igazán lényegtelen kérdésnek tekintjük. Mert ha csak ez a baj és ha ezen kell minden áron segíteni, akkor a segítséget teljesen felesleges az ország értelmisége legnagyobb karának lesülyesz­­tésével érni el. A segítségnek ily csekély,­­úgyszólván physikai baj esetében ezer könnyű módja van. Csakis példának okáért említjük meg, hogy ily módok némely vidéki akadémiáknak a tudori szigorlatok tartásával felruházása, vagy a budapesti egyetemhez több tanerő alkalmazása. Végre is az csak sze­­­­rencse, hogy sokan vannak, a­kik tanulni és vizsgázni akar­nak s ha kevés a tanerő, a­ki őket tanítja és vizsgálja, nem a tanítványok számát kell apasztani, hanem a tanerőket meg­növelni. A felsorolt három eredmény pedig az egész vonalon káros hatással fog járni. 1. Az ügyvédi állás elnyerését megkönnyíteni annyit jelent, mint felbátorítani a tehetségtelen, de szerencsevadász elemeket, hogy a pályán kísérletet tegyenek. — Innentől a kísérlettel még kevesebbet veszthetnek.­­ Ily elemek az ügy­védi karban eddig sem hiányzottak, de elenyésztek a hivatot­tak és a szigorlatok által némileg kirostáltak nagy tömegé­ben. De egészben véve sem óhajtandó, hogy az ügyvédek száma gyarapodjék: a túlnépesség minden tünete már­is mu­tatkozik. — Ha reform kell, úgy ez a reform nem lehet más, mint az ügyvédjelölt gyakorlati éveinek tetemes felemelése hat, esetleg hét évre és a szellemi minősítés szigorítása. — Mert tagadhatlan, hogy az ügyvédi állás keresetképességének megrontása magának a jogrendnek megrontását is maga után vonja. A jogrend tehát csak önvédelmi jogot gyakorol, ha az ügyvédség szellemi színvonalát nem sülyesztvén, inkább még a gyakorlati feltételeket, a joggyakorlat éveit és az ügyvédi vizsgát megszigorítja. A numerus claususról nálunk beszélni sem lehet, mert félig nyugati, félig ázsiai társadalmi viszo­nyaink mellett épen az az elem szoríttatnék le az ügyvédség teréről, a­melyik hivatalt ma is alig-alig kap.­­ Tehát a két­ségtelenül jelenlévő túlnépesedés baja ellen egyedüli eszközünk a qualificatio emelése. És most a qualificatiót leszállítják! Ez egyszerűen szomorú. Még elszomorítóbb azonban a tudori fokban rejlő szín­vonalnak a társadalomból kiirtása is. A tudori vizsgák Magyarországon egy oly művelt osz­tályt képeztek, a­melyhez fogható azelőtt nálunk nem léte­zett. A szigorlatok nemcsak bizonyos mennyiségű ismeretet szolgáltattak, hanem kétségtelenül nagyban hozzájárultak a distinguált gondolkozás és a valódi tudományos szellem fel­ébredéséhez. Részünkről ezt a nemzet összességére nézve oly fontosnak tartjuk, hogy csak tapsolnánk a reformernek, ki a tudott fokot a bírósági és a közigazgatási tisztviselőkre is kötelezőnek mondaná ki.­­ Nem az az állam érdeke, hogy létezzék oly szellemi minősítés, mely nagyon tekintélyes, de senki sem birja, hanem hogy létezzék oly tudományos foko­zat, a­mely valódi műveltséget bizonyít és az egész értelmi­ségnek sajátját képezi. — A parókagőg benyomását teszi, midőn oly dolgokat hallunk, hogy a doktori címet nem kell kidobni az élet sorába és hogy ennek a foknak csak a ki­váltságosak és szorosabb értelemben vett tudósok birtokának kell lenni. Ellenkezőleg: a­mint azt kívánjuk, hogy az utolsó halottkém is lehetőleg doctor medicinae legyen, azonképen örvendenénk, ha az utolsó szolgabíró is azzal imponálhatna a népnek, hogy ő nemcsak megválasztott hatóság, hanem juris­tapunk mai száma IS oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents