A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-07 / 1. szám
Tizenkettedik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1894. január 7. Уф — Уг Ügyvédek. |^JiYV-*) ..——^ Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. \yiAEG^/ V., Rudolf-rakpart 3. It—c Kéziratok vissza nem adatnak.^ t W Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. rj.~ / Kiadóhivatal: ;/s | cc /y \ Y (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ETILAP AZIOZSÁGÜ£Y ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. A szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR : Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. Tartalom : Előfizetési felhívás. — A kötelező tudori fok. Irta : dr. Várady Zsigmond, nagyváradi ügyvéd. — A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. Irta : Vijtecz János, sárosvármegyei árvaszéki ülnök Eperjesen. — Készpénzbeli követelés iránti biztosítás Irta: dr. Boross Jakab, budapesti ügyvéd. — A polgári házassági törvényjavaslat. — Belföld. (A polgári házasság a képviselőház igazságügyi bizottságában. — Teljes ülés a Curián — A királyi tábla teljes ülése. — Vértessy Sándor átirata a budapesti ügyvédi kamarához. — A tábla elnöke az ügyvédekhez ) — Ausztria és külföld. (Ügyvédi képviselet a katonai bíróságok előtt Ausztriában). — Sérelem. (Jogegységet kérünk Irta: Lengyel Imre, h.szoboszlói kir. járásbiró.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. Mel.l.éklet . Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1894. január hó 1-től előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azont. előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket mielőbb megújitani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, amikor az elintézés módját azonnal tudatjuk. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre ............1 frt 50 kr. Félévre........................ 3 frt kr. Egész évre........................ 6 frt kr. AJog kiadóhivatal, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. A kötelező tudori fok. Irta: Dr. VÁRADY ZSIGMOND, ügyvéd Nagyváradon. A kötelező tudori rang eltörléséről készülő törvény, úgy látszik, sokalja a nemzet értelmiségét. A mai jogállapoton a készülő törvény a következő változásokat fogja eszközölni: 1. Az ügyvédi állás elnyerése lényegesen könnyebb leend. 2. A tudomt fokban rejlő magasabb szellemi színvonal az ügyvédségre sem lévén ezután kötelező: ezt a magasabb szellemi színvonalat sokkal kevesebben fogják megszerezni. Nemcsak az ügyvédek nem fognak ezzel rendelkezni, hanem azok sem, akik eddig hivatalnoki pályára léptek, de az élet sokszerű esélyeire tekintettel mégis jónak látták az ügyvédi oklevél előfeltételét, a tudort fokot is megszerezni. 3. A vizsgák rendszere tekintetében a decentralizatív szellem érvényesül. — A vidéki akadémiák mint vizsgáló hatóságok tetemesen erősbödni fognak. A vizsgáló közeg ugyanaz lesz, mint volt a tanító. Kapcsolatosan ezekkel az eredményekkel a hivatalnoki pálya szellemi minősítése némileg szigorúbb lesz, de ez a kötelező tudom fokkal összeköttetésben nem áll. Kétségtelen, hogy emezt el lehet törülni anélkül, hogy a hivatalnoktól többet követelnének és meg lehet hagyni úgy, hogy a tisztviselőtől az eddiginél több képzettséget kívánjanak. Ezt az eredményt tehát a tudorság kötelező jellegének eltörlése tár-s gyalásánál, mint mellékest és nem maga az eltörlés által létrejöttét joggal mellőzhetjük A felsorolt három eredményen kívül más lényeges eredményt a készülő törvény nem fog maga után hozni. Igaz, hogy a budapesti egyetemen a szigorlatok elsokasodtak és a törvény életbeléptével megritkulnak, úgy de ezt már igazán lényegtelen kérdésnek tekintjük. Mert ha csak ez a baj és ha ezen kell minden áron segíteni, akkor a segítséget teljesen felesleges az ország értelmisége legnagyobb karának lesülyesztésével érni el. A segítségnek ily csekély,úgyszólván physikai baj esetében ezer könnyű módja van. Csakis példának okáért említjük meg, hogy ily módok némely vidéki akadémiáknak a tudori szigorlatok tartásával felruházása, vagy a budapesti egyetemhez több tanerő alkalmazása. Végre is az csak szerencse, hogy sokan vannak, akik tanulni és vizsgázni akarnak s ha kevés a tanerő, aki őket tanítja és vizsgálja, nem a tanítványok számát kell apasztani, hanem a tanerőket megnövelni. A felsorolt három eredmény pedig az egész vonalon káros hatással fog járni. 1. Az ügyvédi állás elnyerését megkönnyíteni annyit jelent, mint felbátorítani a tehetségtelen, de szerencsevadász elemeket, hogy a pályán kísérletet tegyenek. — Innentől a kísérlettel még kevesebbet veszthetnek. Ily elemek az ügyvédi karban eddig sem hiányzottak, de elenyésztek a hivatottak és a szigorlatok által némileg kirostáltak nagy tömegében. De egészben véve sem óhajtandó, hogy az ügyvédek száma gyarapodjék: a túlnépesség minden tünete máris mutatkozik. — Ha reform kell, úgy ez a reform nem lehet más, mint az ügyvédjelölt gyakorlati éveinek tetemes felemelése hat, esetleg hét évre és a szellemi minősítés szigorítása. — Mert tagadhatlan, hogy az ügyvédi állás keresetképességének megrontása magának a jogrendnek megrontását is maga után vonja. A jogrend tehát csak önvédelmi jogot gyakorol, ha az ügyvédség szellemi színvonalát nem sülyesztvén, inkább még a gyakorlati feltételeket, a joggyakorlat éveit és az ügyvédi vizsgát megszigorítja. A numerus claususról nálunk beszélni sem lehet, mert félig nyugati, félig ázsiai társadalmi viszonyaink mellett épen az az elem szoríttatnék le az ügyvédség teréről, amelyik hivatalt ma is alig-alig kap. Tehát a kétségtelenül jelenlévő túlnépesedés baja ellen egyedüli eszközünk a qualificatio emelése. És most a qualificatiót leszállítják! Ez egyszerűen szomorú. Még elszomorítóbb azonban a tudori fokban rejlő színvonalnak a társadalomból kiirtása is. A tudori vizsgák Magyarországon egy oly művelt osztályt képeztek, amelyhez fogható azelőtt nálunk nem létezett. A szigorlatok nemcsak bizonyos mennyiségű ismeretet szolgáltattak, hanem kétségtelenül nagyban hozzájárultak a distinguált gondolkozás és a valódi tudományos szellem felébredéséhez. Részünkről ezt a nemzet összességére nézve oly fontosnak tartjuk, hogy csak tapsolnánk a reformernek, ki a tudott fokot a bírósági és a közigazgatási tisztviselőkre is kötelezőnek mondaná ki. Nem az az állam érdeke, hogy létezzék oly szellemi minősítés, mely nagyon tekintélyes, de senki sem birja, hanem hogy létezzék oly tudományos fokozat, amely valódi műveltséget bizonyít és az egész értelmiségnek sajátját képezi. — A parókagőg benyomását teszi, midőn oly dolgokat hallunk, hogy a doktori címet nem kell kidobni az élet sorába és hogy ennek a foknak csak a kiváltságosak és szorosabb értelemben vett tudósok birtokának kell lenni. Ellenkezőleg: amint azt kívánjuk, hogy az utolsó halottkém is lehetőleg doctor medicinae legyen, azonképen örvendenénk, ha az utolsó szolgabíró is azzal imponálhatna a népnek, hogy ő nemcsak megválasztott hatóság, hanem juristapunk mai száma IS oldalra terjed.