A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-07 / 1. szám

a) ha az elhunyt halála helyén sem­ házastársa, sem önjogú­­ gyermeke, sem más megbízható rokona nincs; b) vagy ha az örökösök közt oly személyek vannak, kik­­ jogaikra fel nem ügyelhetnek s ezek törvényes képviselővel még­­ nem bírnak. Nincs helye tehát zárlatnak, ha e két eset valamelyike fenn nem forog, ha az valamely érdekelt fél részéről kéretnék is, de helye van akkor is, ha a b) pont alatti eset­ben forog, habár az örökhagyó halála helyén az a) pont alatt említett személyek létez­nek is, így nincs helye, ha valamelyik házastárs halála esetében a túlélő a hátramaradt kiskorúaknak egyszersmind törvényes kép­viselője ; de helye van, ha a hátramaradt házastárs (mostoha apa­­ vagy anya) nem törvényes képviselője a hátramaradt árváknak is,­­ ha a b) pont alatt említett személyek törvényes képviselővel bír­nak ugyan, de örökhagyó elhalálozása helyén nincsen jelen.« (Sipőcz: A gyámsági törvény 335.1.) Jóllehet a törvény értelmében törvényes képviselő alatt az­­ atya az örökbefogadó atya (15. §.), az anya (35. §.), az örökbe-­­ fogadó anya (36. §.), a nagyatya s a finombeli oldalrokonok az unokatestvérekig bezárólag (39. §.) s a házastárs (40. §.) értendő, mindazáltal a 226. § ban említett törvényes képviselő alatt a tör­vény csak az atyát, az örökbefogadó atyát, az anyát s az örökbe­fogadó anyát értheti, mert a gyámhatóság intézkedése előtt csak ezek tehetik meg a kiskorúak érdekében a halaszthatlan intézke-­­­déseket (gy. törv. 15., 67. §.), már pedig a törvény azért mellőzi a törvényes képviselő létében­ a zárlatot, mert az említett a nél­kül is megóvhatja a kiskorúak érdekeit. (Folyt. köv.) Készpénzbeli követelés iránt indított,rendes perben hozott feltétlenül marasztaló első bírósági ítélet alapján elrendelhető-e az 1881 : LX. t. c. 224. §-a alapján a biztosítási végrehajtás a teljesítési­­ határidőn belül, ha alperes a végrehajtásra halasztó ha­­tálylyal biró felebbezést adott be és a marasztalt összeget nem biztosította ? Irta : Dr. BOROS JAKAB, bpesti ügyvéd. Imi ing e kérdést igennel dönti el, mert szerinte ez a végr. törv. 224. §-ában egyenesen ki van mondva s commentár­­jában csakis arra szorítkozik, hogy minő indokok vezették a tör­vényhozást ezen intézkedésnél. Ennek indokául azt hozza fel, hogy a feltétlenül marasztaló ítélet elleni felebbezés fényéből a követelés veszélyeztetése következtethető; sokszor a jogorvoslat csakis fizetési haladék nyerése s a követelés behajtásának meg­hiúsítása végett vétetik igénybe stb. Én a feltett kérdésre nemmel felelek s nézetemet a kö­vetkezőkkel indokolom: 1. A végr. törv. 224. §-a, szemben a 223. §-sal, arról ren­delkezik, mikor van helye biztosítási végrehajtásnak veszély igazolása nélkül is s ezt arra az esetre szorítja, midőn alperes készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott feltét­lenül marasztaló első bírósági ítélet ellen, halasztó hatályú feleb­­bezéssel élt; de már azt, hogy ily esetben a biztosítási végrehaj­tás a teljesítési határidőn belül is elrendelhető, nem mondja ki, holott a 223. §. 2-ik pontjában fenforgó esetben, ezt határozot­tan, szó szerint kimondja. Nem áll tehát az, a­miből Imling ki­indul, hogy t. i. a végr. törv. 224. §-ában ki volna mondva az, hogy a teljesítési határidőn belül biztosítási végrehajtás elrende­lésének helye van. 2. A 224. §. épen arról intézkedik, mikor van helye bizt. végrehajtásnak, ha a követelés veszélyeztetve nincs, elesnek tehát itt azon indokok, melyeket Imling arra nézve hoz fel, hogy a felebbezés ténye veszélyt involvál. De nem áll az sem, hogy a felebbezés ténye veszélyt involvál, mert nem ebben, hanem mindig az adós vagyoni viszonyaiban keresendő a veszély létezése és annak indoka. 3. Veszély nem lévén, alperesnek az ítélet alapján joga van a teljesítési határidőn belül kényszer nélkül teljesíteni, vagy a teljesítést kényszer nélkül önkéntesen biztosítani, ezen jogától ez azon jogos ténye, hogy felebbezését nem a teljesítési határidő utolsó napján, hanem előbb adta be, meg nem foszt­hatja, a­mi pedig bekövetkeznék akkor, ha ellene még a teljesítési határidőn belül biztosítási végrehajtás rendeltetnék el és foga­natosíttatnék. 4. Nem indokolható jogilag az, hogy miért legyen súlyo­sabb azon marasztalt alperes helyzete ki­felebbezését a teljesítési határidőn belül adja be annál, ki azt csak a teljesítési határidő utolsó napján adja be. 5. Jogelv, hogy egy jogos tény, mint minő kétségtelenül a felebbezés, a ténykedőre joghátrányos nem lehet, már­pedig ha­tározottan joghátrányos alperesre az, ha ellene még a teljesítési határidőben rendeltetik el és foganatosíttatik a biztosítási végre­hajtás. A felhozott jogi érvekre való tekintettel, szerény nézetem szerint akkor fog a bíró törvényesen és a gyakorlati élet követel­ményeinek megfelelőleg helyesen eljárni, ha a felebbezés folytán még a teljesitési határidőn belül beadott bizt. végr. kérvényt a teljesitési határidő elteltéig nem intézi el s ha alperes még a tel­jesítési határidőben a marasztalt összeget biztosította, úgy a biz­tosítási kérvényt föltétlenül elutasítja azon indokolással, hogy A polgári házasság. Törvényjavaslat a házassági jogról, benyújtotta a képviselő­ház dec. 2-iki ülésén Szilágyi Dezső igazságügyminiszter. (Folytatás.) 92. §. A 123— 125. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmiségi vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a biró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára, vagy hivatalból is elrendelheti. 93. §. Azon jóhiszemű harmadik személyek előnyére, a­kik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánításig jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvénytelen házasság az érvényes házasság joghatályával bír. V. FEJEZET: A házasság megszűnése. 94. §. A házasság megszűnik : a) az egyik házastárs halálával (95. §.) ; b) bírói felbontással. Holttányilvánítás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, a­mely az ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva. 95. §. Megszűnik a házasság az által is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvániása után házasságot köt, kivéve, ha az uj házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánított él, vagy ha az uj házasság egyéb okból semmis, avagy a 74. §. f) pontja alapján érvénytelenné van nyilvánítva. 96. §. A házasság csak bírói ítélettel és csak a 97—102. §-okban fog­lalt okokból bontható fel. 97. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést, vagy természet elleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága még fennáll, új házasságot köt. 98. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa hűt­lenül elhagyott. Hűtlen elhagyás csak akkor forog fenn, a) ha a házassági élet­­közösséget szándékosan és jogos ok nélkül megbontó házasfél bírói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve és e határozatnak egy év alatt iga­zolatlanul eleget nem tesz ( b) ha a hűtlenül elhagyó házastárs, kinek tartózko­dási helye ismeretlen és legalább egy év óta hite veszett, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására birói hirdetmény útján siker nélkül hiva­tott fel. 99. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa élete ellen tött, vagy kit házastársa testi épségét avagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan súlyosan bántalmazott. 100. §: A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársát bűntett miatt, a házasság megkötése után jogerejűleg halálra vagy legalább öt évi fegyházra vagy börtönre ítélték. 101. §. A házasság felbontásának az elő­ző §. alapján nincs helye, ha a házasfél a bűntettet a házasság megkötése előtt követte el és erről házastársá­nak a házasság megkötésekor tudomása volt. 102. §. A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél: a) a házastársi kötelességeket szándékos magaviselete által súlyosan megsérti ; b) a házastársak családjához tartozó gyermeket bűncselekmény elkö­vetésére, vagy erkölcstelen életre reábirja vagy reábizni törekszik; c) erkölcste­len életet megátalkodottan folytat; vagy d) a házasság megkötése után jogere­jűleg öt évnél rövidebb tartamú fegyházra vagy börtönre, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra ítéltetett és a bíró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével meggyőződött arról, hogy a fel­sorolt okok következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált. 108. §. A­ki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti. Az a körülmény, hogy a felbontást kérő fél ellen is forog fenn bontó ok, a kereseti jogot ki nem zárja. 104. §. A kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta. Megbocsátásnak a per folyama alatt is helye van. 105. §. A 97., 99., 100. és 102. §-ok eseteiben a keresetet csak attól a naptól számított hat hónap alatt lehet megindítani, a­melyen a házastárs a vétkes cselekmény, illetőleg a jogerejű büntető ítélet tudomására jutott. A vétkes cselekmény elkövetése, illetőleg a büntető ítélet jogerőre emelkedése után tíz év múlva felbontó keresetnek nincs helye. Ha a házastárs a kereset megindításában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, míg ezen akadály tart, a határidő folyása szünetel. 106. §. A felbontás iránti kérelem támogatására a kereset vagy viszon­­kereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, a­melyre nézve a kereseti jog már megszűnt. 107. §. A felbontó ítéletben az a házasfél, kinek hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánítandó. Ha viszonkereset folytán mindkét fél hibá­jából történt a házasság felbontása, a bíró mind a két házastársat vétkesnek nyilvánítja. Viszonkereset nélkül is kérheti alperes, hogy a házasság felbontása esetében a felperes is vétkesnek mondassák ki, ha ellene bontó okot igazol; ezen kérelmet oly bontó okra is alapíthatja, melyre nézve kereseti joga már megszűnt, de a felbontás alapját képező bontó ok keletkezésekor még fennállott. A házasságtörés okából vétkesnek nyilvánított házastárs a felbontó ítéletben eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a­kivel a házasságtörést elkövette. 108. §. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett indított perben perképes. 109. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felha­talmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli. A JOQ 3­ 4 alperes a követelést még a teljesítési határidőn belül biztosí­­­­totta, ha pedig nem biztosítja, vagy csak a teljesítési határidő után biztosítja, úgy az első esetben a biztosítási végrehajtás ir.­­ kérelemnek helyt adva, alperest a bizt. végr. kérvény költségei-­i ben is elmarasztalja, mig a második esetben a bekövetkezett biztosítás folytán a biztosítási kérelemnek helyt nem adva, alperest a bizto kérvény költségeiben mégis marasztalja azon indokolással, hogy a követelést csak a teljesítési határidő után biztosítván, mu­lasztása folytán felperesnek biztosítási kérelemhez joga volt, ennek költségeit tehát alperes tartozik viselni.

Next