A Jövő Üzemmérnöke, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1976-01-01 / 1. szám

Mit szólnál hozzá, navigálni a Bükkön? tette föl az­ érdekes kérdést egyszer az ebédlőben Pisti. — Tudod, Győzőt elviszik katoná­nak. — Gondolom sokan isme­rik Kincsesek bordó Zsiguliját, amelyet Pisti alaposan átalakí­tott, versenyzésre alkalmassá tett. Győző, a ...hivatásos” navi­gátora, versenyzőtársa már ka­tonai szolgálatát tölti. Örömmel válaszoltam, hogy természetesen szívesen elválla­lom. A Bükk-kupa az 1975-ös év­ben az­ utolsó nehéz tavalyi ver­seny, országos bajnoki futam. Mint az előző években, az idén is Miskolc környékén a Bükk­­hegységben került megrendezés­re. Navigálni nem olyan egyszerű feladat, mint sokan gondolják. A navigátor feladata az útvonal pontos ismerete, az adott idő beosztása­ Ez a két feladat igen sok, apró, de nagyon lényeges dolgot foglal magában. Nagy ta­pasztalatot, gyakorlatot igényel egy jó navigátor ténykedése. Őszintén szólva egy kicsit fél­tem, hiszen nincs nagy tapasz­talatom, a Bükk-kupa pedig ne­héz feltételű verseny. Szerencsére az útvonalat nagy­iból ismertem, hiszen azon a vidéken lakom. Minden verseny előzményéhez tartozik a gondos felkészülés. Az autóversenyek esetében ez két részből áll: egyrészt az autó előkészítése, másrészt az edzés, az útvonal bejárása. Az autó előkészítése igen fontos, nagyon precíz munkát igényel, hiszen a verseny kimenetele, az elér­hető eredmény és a két verseny­ző élete „forog a négy keréken". November 11-én indultunk el a diákotthonból. Négyünket re­pített a Zsiga az ország észak­keleti része felé, pontosabban Borsodnádasd felé, a szálláshe­lyünkre. Zsóka, Pisti felesége — mint minden versenyre — m­ost is eljött és izgult értünk. Az ús onnan alakult KTMF Autó- Klub versenyfelelőse Brányi Ár­pád is velünk jött, Ő a nagy autós múlttal rendelkező, győri Volán Rallye­ versenyzőjével, Nagy Lászlóval navigált volna, de a 128-as FIAT hengerfeje el­repedt az edzésen, így sajnos már el sem tudtak indulni a versenyen. A versenykiírás alap­ján az útvonal legnehezebb ré­szein az ún. gyorsasági szaka­szokon csak éjszaka lehetett edzeni. Alighogy megérkeztünk szálláshelyünkre, máris indul­tunk az útvonal bejárására, edzésre. Három éjszaka lehetett edzeni. Nappal aludtunk, éjsza­ka pedig ameddig bírtuk, igye­keztünk ismerkedni az útvonal­lal. Az edzésről két izgalmas részletet említek meg. Már elég jól ismertük az egyik gyorsaságit, mértük az időt, hogy mégis mit lehet ki­hozni ezen a szakaszon az autó­ból. Elég sűrű erdőben kanyar­­gott az út fölfelé, mintegy 100- zal mentünk. Kiérve a fák közül egy hatalmas tisztáson vezetett tovább az út és a Zsiga az egyik oldalról a másikra szánkázik. Valóban szánkázik, mert az utat vékony hóréteg borítja. Pisti jó érzékkel úton tartotta a kocsit. Egy másik alkalommal, tör­tént: erő­s lej­tőn mentünk lefe­lé és a szokottnál talán egy gon­dolattal később olvastam be a következő erős bal kanyart. A kanyarban már nem a kormány­nak engedelmeskedett a kocsi, hanem a centrifugális erőnek, amely szerencsére csak a padka szélére és nem az árokba so­dorta a kocsit. A verseny napján mégegyszer átnéztük az edzések alatt kicsit megtépázott és rakoncátlankodó kocsit, majd elindultunk Mis­kolcra, a rajt színhelyére. A rallye-versenyek általában két nagyobb részből állnak. Az egyik útvonal-fajta a kötött át­lagú un. normál etap. Ezen a versenyen hat normál etap volt. Ezeket a szakaszokat közúton kell teljesíteni a megadott idő alatt elvileg a KRESZ szabályai­nak megfelelően. Az útvonal másik részét az ún. különpró­­bák, gyorsasági szakaszok alkot­ják. Sokszor elég rossz minősé­gű útszakaszok. Itt mindenki olyan gyorsan megy, ahogy tud, illetve ahogy az autó bír. A verseny egész útvonaláról kell ill. ajánlatos készíteni itinert, amelyben a legfontosabb tám­pontok vannak föl­jegyezve. Kü­lönösen részletes itinert kell ké­szíteni a gyorsasági szakaszok­ról. Minden kanyart, fontosabb zavaró vagy segítő körülményt föl kell venni és ezt időben vis­­­­szamondani a vezetőnek. A jó eredmény titka tehát a lehető legjobb összhang a navigátor és a vezető, valamint a vezető és az autó között. A verseny rajtja: november 15. Minket 12.54-kor indítanak. Már az első normál etap telje­sítése nem volt könnyű szá­munkra. Mintegy 25 km-rel a rajt­­itán defektet kaptunk. Sze­rencsére volt pár perc időelő­nyünk. A nézők segítségével, akik fölemelték a kocsit, hamar kereket cseréltünk és mentünk tovább. Az első gyorsasági szakasz számomra különösen kellemet­len élményt jelent. A különpró­­ba egy részén kb. 800 m-es­ iti­­ner nélkül autózott Pisti. Miért nem volt itíner? Talán ideges­kedés, kapkodás a magyaráza­ta. Nem a megfelelő oldalon néztem az itinert az első lapo­zás után. Szerencsére ezen a szakaszon nem volt veszélyes az út. A második gyorsaságit a Zsiga rakoncátlankodása miatt nem tudtuk jól teljesíteni. Eléggé le­csökkent az olaj nyomás és hosz­­szú egyenesekben (200—300 m) nem ment 100—110-nél többet. Ez még nem is lett volna olyan nagy probléma. A második kü­­lönpróba célja előtt kb. 500 hí­rel leállt a motor. Egymásra néztünk, Pisti indít, nincs gyúj­tás, nincs áram. — A testkap­­csoló! — kiáltja és már ugrik is ki a kocsiból. Van újra gyúj­tás, beszáll, indít, megyünk to­vább. Egy erős balkanyar után fölvillan a mögöttünk jövő autó lámpája. A sportszerűség szabá­lyainak megfelelően, ha valame­lyik kocsit utolérik, köteles el­engedni az előzni szándékozót. Lassítunk, lehúzódunk, megelőz-' nek minket, majd előttünk le­lassít és szinte megáll az autó. — Előzzünk! — ordítom Pistinek és megyünk. Alighogy mellé érünk, a másik kocsi is elindul. A célba a másik Zsiga ért előbb. Autónk leállásának oka az volt, hogy a kalaptartón hagy­tunk egy üres olajos dobozt, ez csúszott a kapcsolónak, az áram­­talanítónak. A másik kocsi meg­torpanásának nem tudjuk mi volt az oka. A normál etapokat a megadott időn belül teljesítettük, így út­vonal hibapontunk nem volt. Néhol természetesen nagyon kellett igyekeznünk, de a Zsiga szerencsére jól bírta a strapát, a hajtást. Mint az egyik etapon kiderült, még repülni is tud. Mire kimondtam — Vigyázz, dobbantó! — már a levegőben voltunk. Mindketten meglepőd­tünk egy kicsit, mikor földre értünk, simább landolásra szá­mítottunk. A harmadik gyorsasági egy rövid, mintegy 6 km hosszú he­gyi útszakasz volt. Nagyszerűen sikerült, jól ment az autó és az összhang is jó volt. Ennek el­lenére mindketten izgultunk, va­jon az akkumulátor meddig látt­ja el a lámpákat árammal, me­lyekre már nagy szükség volt. Az történt ugyanis, hogy a ge­nerátor még az utolsó gyorsasá­gi előtt felmondta a szolgálatot­, nem termelt a fogyasztók szá­mára áramot. Szerencsésen célba értünk. Kissé fáradtan indultunk szállás­helyünkre, de még ez az ütünk sem volt eseménytelen. Még Mis­kolcon vontattunk egy lerob­bant Zsigát, amelynek motorja a versenyen ment tönkre. Már alig pislákoló lámpával folytat­tuk utunkat hazafelé. Egy rö­vid pihenő közben megkért min­ket egy rally-versenyző, hogy mozgásképtelen Monte Carlo- Polskiját húzzuk be Egerbe. A gyors akkumulátor-csere a mi Zsigánknak igencsak jól jött, hiszen másképp mi sem nagyon tudtunk volna haza menni. A verseny értékeléséről csak annyit, hogy a Zsiga kategóriá­jában ötvenegy induló volt, mi a 11. helyen végeztünk. Termé­szetesen fölvetődik a gondolat, milyen eredményt lehetett vol­na elérni, ha nem áll le az autó a második gyorsaságin? Itt szeretném megemlíteni, hogy klubunk egyik párosa — a tavaly végzett Fejér—Mészáros duó — e kategóriában a 3. he­lyezést érte el. Szép eredmény, nekik minden szakaszon jól ki­jött a lépés. Mindenesetre nagyszerű él­ményt nyújtott az edzés, a ver­seny, az egy hétig tartó, mint­egy 9000 km-es izgalmas autó­zás. Márton László Ag. II. Sporthírek A MEGYEI PEDAGÓGUS SPORTVERSENYRŐL A Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága december el­ső szombatján minden évben megyei pedagógus sportversenyt rendez Csornán. Ez évben 3 sportágban — asztalitenisz, sakk, légpuskalövészet — volt verseny. A hagyományos versenyen Fő­iskolánk először szerepelt, mind­járt három csapattal és szép si­kerrel. A női asztalitenisz csapat (dr. Vida E.-né, Pápai V.) mindkét ellenfelét 3:1-re győzte le és el­ső lett. A férfi sakkcsapat (Munkácsy I. , dr. Makó D., Bálint P.) az elődöntőben egy megnyert és egy döntetlen mérkőzéssel biz­tosította a döntőbe jutást, ahol minimális 2:1 arányú vereséget szenvedett és második lett. A férfi asztalitenisz csapat (Nagy V., Ajtony A., Kecskés A.) a döntőbe jutásért 5:0, 5:1 arányban nyerte csoportmérkő­zéseit, a négyes döntőben a ké­sőbbi győztes Sopron csapatától 5:4-re kikapott és végül csak a 3. helyen végzett. A versenyeket a növekvő szín­vonal­ és határozatlan rendezés jellemezte. Érdemes lenne e versenyekre több figyelmet for­dítani. Főiskolánk sportoló dol­gozói a jövőben még jobb ered­ményekkel térhelnek , haza­i versenyekről — felkészült csa­patokkal. Kecskés Attila LABDARÚGÁS Tömegsport házibajnokságain­kat szeptem­bertől kuparendszer­­ben bonyolítjuk le. Ez nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult, csak a nevezések körül előfor­dult problémák néhány csapat távol maradását eredményezték. Labdarúgásban a Vasútgépész­szakos hallgatók felajánlották a ,,Gépész kupát” vándorserleg­ként, amit minden év őszén ki­írnak. A mérkőzések mindössze 10 csapat részvételével kezdődtek meg. A hármas döntőbe a Vg. II. és Vg. III. évesek mellett a Postás szak válogatottja került. Rendkívül izgalmas mérkőzése­ken — hallgatóink nagy­ érdek­lődése mellett — a Postás válo­gatott bizonyult a legjobbnak. Részletes eredmények: Postaüzem—Vg. II. 2:2 Vg. III.—Vg. II. 2:2 , Postaüzem—Vg. Hl. 5.:1 A serleget a döntő mérkőzés után Szemán György KISZ-sportfelelős adta át — aki Vg. révén tagja a kupát felajánló szaknak is — Pesti László csa­patkapitánynak, ő egyébként az egyik legjobb játékosnak is bi­zonyult. A résztvevő csapatok nagyon örültek az új rendszerű bajnok­ságnak. Továbbiakban a neve­zések számának növelésével le­hetőség szerint minden tanker válogatottját szeretnénk bevon­ni a küzdelmekbe, így még iz­galmasabb mérkőzésekre van kilátás. Tavasszal újabb erőpróba vár a labdarúgásban a tb. csapatok­ra az Április 4. kupa küzdelme­in, örömhír, hogy újra játszhat­nak az igazolt játékosok az egyes tankörök válogatottjaiban. Sok sikert a tavaszi v­er­se­nyekhez. ÚSZÓ SIKEREK A győri Úszó Szövetség 1995. december 9-én városi úszóver­­senyt rendezett. Különböző korcsoportokban sok versenyző állt rajthoz, köz­tük a mi hallgatóink is, akik szép eredményeket értek el. A rendező bizottság által ki­írt pontversenyt a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola hallgatói nyerték. Eredményeink: 160 m férfi gyors: 1. Nix Lajos 100 m férfi hát: 1. Nix Lajos 2. Koczkás György 3. Nagy Lajos 100 m férfi mell: 1. Kecskés László 2. Várnai Róbert 3. Kalocsai István összesített pontverseny vég­eredménye: 1. KTMF ,97 pont 2. Tanítóképző 59 pont 3. Bánki Donát Főiskola 17 pont TRABANT P63 motor teljesítmény növelése­ A sachsenringi gyár sportosz­­tálya által kiadott útmutató se­gítséget ad ahhoz, hogy hogyan lehet a PtIS motor teljesítményét , életet fokozni. Figyelembe véve azt, hogy a változtatások mértéke és az élettartam a biztonságos ha­tárok között maradjon. Tehát az itt említett változta­tásokkal átalakított motor meg­felel a FIA nemzetközi autó­sport-szabályzat ,,J” függeléké­nek. Az átalakítás után a követ­kező értékekkel számolhatunk. Max. teljesítmény: 35 LE 3000 fordulat, percnél, max. forgatónyomaték: 5,8 mkp 3900 fordulat, percnél. Ez a teljesítménynövelés nem csak az aktív sportversenyzők­­­nek kedvező, hanem a hétköz­napi közlekedésben is jobb gyor­sulást és magasabb átlagsebes­séget biztosít. A magasabb me­netteljesítmény miatt különös hangsúlyt kell fektetni a jól mű­ködő fékberendezésre és a kifo­gástalan futóműre. Sorozatgyártású hengerfejjel átalakítás után csak 9-es sűrí­tési viszonyt és 32 LE-t tudunk elérni. A nyers hengerfejjel át­alakítás után elérhetjük a 10,4 sűrítési viszony mellett a 35 LE-t. (Ezt a hengerfejet nyers állapotban az NDK-ban lehet be­szerezni.) A további változtatás­ra szoruló alkatrészeket utána lehet igazítani, illetve alakítani. A csöveken és nyílásokon a műveleteket maróval, köszörű­vel, csiszolókővel és állítható tengelyű csiszolóberendezéssel végezzük. Fontos, hogy az átömlők meg­munkálásánál kb. 15 mm széles reszelőt használjunk, amelynek megfelelően íveltnek kell lennie. A kipufogón a műveleteket le­hetőleg tapasztalt szerelő végez­ze. A pontos és tiszta munka elengedhetetlenül szükséges! Lássuk most részletesen a tel­jesítményfokozást célzó átalakí­tásokat. 1. A forgattyúsház. A forgattyúsházban levő szí­vócső nyílását növelni kell. Eh­hez a csövet a karimától 50 mm­­­re, 28 mm átmérőjűre fel kell fúrni és a magasságát és széles­ségét növelni kell. Segédeszköz­ként idomszert használjunk, amelyet az 1. ábra szerint kell elkészíteni. A forgattyúsház bevezetéseit a főtengely forgási irányába 3 mm-re kell meghosszabbani és 1 mm-rel kell a magasságot emelni (2. ábra). Az utolsó mű­veletnél ügyelni kell arra, hogy a forgótolattyú által befedett szigetelt felület magassága 2 mm legyen. A forgattyúsházba vezető két cső keresztmetszetét a bemenetnek megfelelően kell megnagyobbítani. A szívócsőnek teljesen simának kell lennie, nem szabad, hogy egyenetlen, göröngyös legyen, és hogy éles, szögletes átmenet legyen rajta. A szívóbemenetet lehetőséghez képest polírozzuk ki. A forgótolattyú felület és a forgattyúsház között levő önt­vényszélet, az új bemenet után kell igazítani. 2. Forgattyústengely és a len­­ditekerék. A megnövelt teljesítményű motor kivitelezéséhez minden esetre a P63 motor forgattyús tengelyét kell beépíteni, amely a főtengely oldali hajtórúdcsa­­págyként egy csapágykosaras görgőscsapággyal rendelkezik. A dugattyúcsapszeg perselyét az elfordulás ellen biztosítani kell, de úgy, hogy a csapszegnek nem szabad szorulnia. A forgattyústengelyen levő lenditekeréket és ékszíjtárcsát lehetőség szerint ki kell egyen­súlyozni. Szalai B. s­ sodor Ag. II. 10,5 S rezet A csőkeresztmetszet 6 csőkeresztmetszet 2. át­ra A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola lapja Felelős szerkesztő: VÁSÁRHELYI ZSUZSANNA Kiadja a Győr-Sopron megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: UGROCZKY MIHÁLY igazgató Szerkesztőség 9029 Győr, Ságvári E. u. 2a. Telefon: 15-180 Terjesztik a Főiskola Kt.Sz.szervezetei és szakszervezeti bizottságai Megjelenik havonta Győr-Sopron megyei Nyomda­vállalat. Győr, Árpád út S9. (9002 Győr, Pf. 126) Felelős nyomdavezető: CIENTLER ENDRE igazgató

Next