A Kerék, 1928 (1. évfolyam, 2-7. szám)

1928-02-01 / 2. szám

С-А-А-А-А-А-АА^А-А-АА-А-А-АА^АЛ II/lCО |t II/ А-АА-А-АА-А-А-А-А-А-АЛС-А-А-А-А-га­­f Y-r r-Y-r-Y r a-y.Y‘3f‘Y-^.Y-rT-ir‘T-r llwlC^JC Ik. y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y-y­ dési folyamatnak igazolását talál­juk a legrégibb kultúrnépek jár­­műveinél, amelyek hosszú időkön keresztül megmaradnak a hatkü­l­­lős kerék konstrukciójánál. A kulturhistória legrégibb jár­­műnyomait a cölöpépítmények ide­jében találjuk, ami mai időszámí­tásunktól 10—20.000 évre nyúlik vissza. Ez a jármű egy fadarabok­ból összerótt vázból áll, melyre két, oldalt kinyúló csapon két korong­kereket erősítettek. Az ökör volt minden valószínűség szerint az első vontatóerő, mert ekkor még nem tudta az ember a lovat vadsága miatt igájába fogni. A technikai fejlődés magasabb fokát először az egyptomiak ko­csijainál találjuk, akik járművei­ket a küllős kerék felhasználásá­val már tökéletesítik és először ál­lítják a lovat a közlekedés szolgá­latába. Az egyptomiak járművei főkép hadicélokat szolgálnak. A kocsiszekrény közvetlenül a tenge­lyen áll és a kocsi rúdja még nem mozgatható. Ezek a hadi szekerek küllős kerekeken futnak, míg a ki­sebb mértékben használt teherjár­művek még egészen primitívek és tárcsás kerekekkel vannak ellátva. A vonóerő ez utóbbi járműveknél természetesen még mindig az ökör. A szomszéd népek, mint a perzsák, asszírok, föníciaiak és babiloniak hasonló módon építik járműveiket. A zsidók luxuskocsijairól a biblia is többször megemlékezik s ha ezekről részletesebb leírás nem is maradt fenn, minden joggal fel­tehetjük, hogy ezek is nagyrészt azonosak voltak szerkezetükben az egyptomiak szekereivel. Ezek a járművek tehát vagy a teherhordás céljait szolgálták, rendszerint a lakott község környé­kén egészen rövid vonalakon, vagy pedig mint hadiszekerek nyertek alkalmazást. A járművek mai érte­lemben vett alkalmazása utazás és általában személyszállítás céljaira úgyszólván ismeretlen fogalom volt az ókori népek előtt, aminek oka javarészt az utak használhatatlan­ságában rejlett. Bár jármű- és út­építés már az ókorban is két közel­álló fogalom volt, addig, míg a tágabb értelemben vett útépítés kezdetét nem vette, rendszeres helyközi közlekedésről szó sem le­hetett. A műútépítés első nyomait megtaláljuk ugyan az ókor népei között is, ezek az utak azonban legfeljebb a gyalogjáró vándorok, vagy pedig a nagyobb távolságokra elportyázó katonai alakulatok cél­jait szolgálják. Hol találunk azon­ 6

Next