A Kerék, 1935 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-01 / 1-3. szám

A KERÉK 1935 VIli. ÉVF. 1-3. SZÁM KAPCSOLJUK BE MAGYARORSZÁGOT A NEMZETKÖZI AUTÓSFORGALOMBA UD ALAPOKRA KELL HELYEZNI AZ ORSZÁG BEL­FÖLDI AUTÓZÁSÁT ÉS AUTÓS IDEGENFORGALMAT Az ország közvéleményének a közelmúltban alkalma volt megismerkedni a kormányzati programm leglényegesebb pontjaival, sajnálattal kellett azonban ebből megállapítani, hogy az új célkitűzésekből hiányzik az ország fokozottabb motori­­zálásának programm­pontja. Sokan még mindig azt hiszik, hogy az automobilizmus csupán parciális érdekeket szolgál és annak fejlesztéséhez csak kisebb csoportok érdekei fűződnek. Pedig külföldi példák tanúsítják, hogy egy ország fokozott moto­­rizálása milyen átfogó jelentőséggel bír és mennyire kihat az általános közjólétre, az ország biztonságára, gazdasági fellendülésére és nemzetközi értékelésére. Miben foglalhatjuk össze a magyar automobilizmus rekonstrukciójának előfeltételeit: 1. Fokozott útépítésben és útkarbantartásban. 2. Az autós terhek leszállításában. 3. Az autóvámok leszállításában. 4. A motoros idegenforgalom, előfeltételeinek megteremtésében. * Mielőtt e programmpontokat néhány szóval ismertetnék, vessünk rövid pillantást több külföldi állam automobilizmusának mai helyzetére, hogy leszűrhessük azokat a tanulságokat, amelyek a külföldi fejlődés ütemét élénkítik, vagy lankasztják. Itt van mindenekelőtt az Egyesült Államok példája, beláthatatlan időkig verhetet­­lenül az élén álló automobilizmusával, mely néhány év gazdasági megtorpanása után ismét az erőteljes előretörés képét mutatja. Minek köszönheti Amerika rend­kívül fejlett automobilizmusát? A nagyfokú indusztrializálódásból fakadó élet­­standard emelkedésen kívül elsősorban a tökéletes utaknak és a legigazságosabb adóalapnak, amely a gasolin-tax-szel csakis a fogyasztott benzinmennyiséget adóz­tatja meg Anglia szintén mindent elkövet, hogy autóiparának érdekeit szolgálja. Az útépítésre az ország állandóan tekintélyes összegeket költ, az adóterheket pedig épp az elmúlt év folyamán csökkentette 25%-kal. Ennek eredménye, hogy az angol automobil­gyárak termelése hallatlanul megduzzadt és még így is alig tud eleget tenni a foly­ton fokozódó keresletnek. Franciaország az autóforgalom tekintetében a második, az autógyártás tekintetében a harmadik helyet foglalja el a világon. A francia automobilizmus az utóbbi évek­ben nem mutatja a sok más országban tapasztalható erőteljes fejlődés ütemét, úgyhogy ez a stagnáció tulajdonképpen visszafejlődésnek is volna minősíthető. Franciaország jó utait nem tudja ellensúlyozni a kormány helytelenül súlyos adó­politikája, amely nyomasztólag hat a vételkedvre. A területileg és nemzetközi politikai helyzete folytán úgyszólván nagyhatalomnak számító Lengyelország automobilizmusa a rendkívüli visszamaradottság képét mutatja olyannyira, hogy ez már komoly aggodalmat kezd kelteni a lengyel köz­véleményben és kormányzatban egyaránt. Az okok a belföldi gyártás hiánya mellett prohibitív vámokban és az utak elhanyagolt állapotában lelik magyarázatukat. Egy

Next