A Kerék, 1939 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

GÉPJÁRMŰSŰRÜSÉG MAGYARORSZÁGON Hazánkban viszonylag igen kevés gépjármű van forgalomban. Tudjuk jól, hogy a gépjárművek számának emelkedését igen sok tényező akasztja meg és ezúttal nem is kívánunk ezeknek az okok­nak taglalásába újra belebocsátkozni. Hagyjuk ezt a kérdést máskorra és kíséreljük meg inkább ez alkalommal azt vizsgálni, hogy az általános okok mellett igen sokszor milyen kizáró okok jelentkeznek helyileg, amelyek megakadályozzák, hogy a gépjárművek száma jelentősebb mértékben emelkedjék és a gépjárműsűrűség értéke magasabb és magasabb legyen. A hazai gépjárműállomány területileg nagyon különbözően oszlik meg. A területi megoszlás adatainak vizsgálatánál nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a gépjárművek számát gépjármű­­kerületenként csoportosítsuk, mert bár ezek a kerületek is rendszerint különböző jellegűek, mégis inkább vannak kitéve annak, hogy hatá­raikat már a meglévő gépjárművek számához irányítva vonták meg és így ezen a módon csak elmosódó értékeket nyerünk. A gépjárműkerületekről szólva mindenesetre érde­mes megemlíteni, hogy a budapesti és budapest­­vidéki kerület után a legtöbb gépjárművet a pécsi, majd a székesfehérvári gépjárműkerület tartja nyilván, amivel szemben a jászberényi gépjármű­kerület a legkisebb. Ha azonban a nyilvántartott gépjárművek számát a gépjárműkerület területén lakó népesség számához viszonyítjuk, akkor a budapestvidéki kerület gépjárműsűrűségét is messze felülmúlja a soproni, a győri és a pécsi gépjármű­kerület, míg a legszegényebbnek a nyíregyházi gépjárműkerület mutatkozik. Magyarországon, ahol 1936. végén minden tízezer lakosra 28­0 gépjármű esett, a legnormálisabb volt a helyzet a soproni kerületben, ahol tízezer lakosra 27.0 gépjármű jutott, amivel szemben a budapesti kerületben 120.1 és a fentebb is említett nyíregyházi kerü­letben 7.3 volt az a két véglet, amelyet az országos átlag magá­ban foglalt. A gépjárművek területi meg­oszlását illetően sokkal cél­szerűbb a vármegyei megoszlást figyelembe venni. A hazai gépjárműállomány vármegyei megoszlására a legpontosabb adatokat az adóstatisztikában találjuk meg, amely részletesen foglalkozik a gép­járműveknek megoszlásával, lévén a gépjármű adótárgy, amely nem kerülheti el az adóhatóság figyelmét. Az adóstatisztikának a gépjárművekre vonatkozó adatainak részletességére mi sem mutathat jobban rá, minthogy ebben pontos adatokat találunk arra nézve, hogy hazánkban területileg miként oszlanak meg a gépjárművek. Ez a kimutatás külön-külön mutatja ki a motorkerékpárokat hengerűrtartalom szerint, a személygépkocsikat pedig csoportosítja aszerint, hogy azok 2,5 liter hengerűrtartalom alatt, vagy felett vannak-e. A tehergépkocsik és traktorok pedig nemcsak önsúly, hanem aszerint is külön vannak csopor­tosítva, hogy fuvott, vagy nem fuvott gumikkal közlekednek. 0.01—1.00 Jelmagyarázat. .. kma-re futó gépművek nemei : 1.01-500 ® 5­01—10.00 — 10.00—20.00 20.00— A géperejű járművek eloszlása Magyarországo 1939. 1. SZÁM 12. ÉVFOLYAM

Next