A Kerék, 1939 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
A LEGKEVESEBB GÉPJÁRMŰ ABAÚJBAN, SZATMÁRBAN ÉS BIHARBAN VAN Első térképünk részletesen vázolja, hogy miként oszlanak meg hazánkban a gépjárművek. A legkevesebb gépjármű hazánk keleti felében van, míg a legtöbbet a nyugati vármegyékben találjuk. Általában azt mondhatjuk, hogy a gépjárművek területileg úgy oszlanak meg az országban, hogy nyugatról kelet felé és északról dél felé csökken a gépjárművek területi sűrűsége. Ez alól egyedül Csongrád vármegye a kivétel, ahol valószínűen Szeged jelentős gépjárműállománya növeli a sűrűséget. Érdekes, hogy ezeken kívül azonban a gépjárművek közel egyformán oszlanak meg hazánk területén és csak lényegtelen különbségek vannak az egyes vármegyék között, amelyben feltűnő a Déldunántúlnak, Baranya vármegye kivételével elfoglalt rossz helyzete. Ehhez a területrészhez csatlakozik Bács-Bodrog is, míg Szabolcs alacsony gépjárműsűrűsége a keleti határokhoz közel eső vármegyék átlagos szintjének megközelítését jelenti. Budapest erős gócpontjellege érdekesen emelkedik ki. Valószínű, hogy ennek következtében erős a környező vármegyék és így elsősorban Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye gépjárműsűrűsége is, bár ebből hiányoznak a pestkörnyéki városok és községek gépjárművei. A budapestkörnyéki városokban és községekben telephellyel bíró kocsikat ugyanis célszerűségi okoknál fogva a budapestiekhez számítottuk és ilyen módon állapítottuk meg a vonatkozó sűrűségi értékeket is. Második térképünkön a gépjárművek eloszlását vármegyénként a lakosság számához viszonyítottuk. Ezek szerint az adatok szerint is nyugatkeleti irányú, illetőleg észak-déli irányú csökkenés figyelhető meg. A gépjárművek megoszlása azonban nem megy végbe ugyanolyan szabályok szerint a lakosság számához viszonyított helyzetben, mint a területi adatokkal arányba hozva. Az északdunántúli vármegyékben a legerősebb a gépjárművek száma így is, de kiugrik a szegedkörnyéki erős érték, Baranyavármegye aránya is szembeszökően emelkedik ki, míg Nógrád- és Hont vármegyékben a gépjármű-A LAKOSSÁG SZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA KÖZEL UGYANÚGY OSZLANAK MEG A GÉPJÁRMŰVEK, MINT A TERÜLETHEZ VISZONYÍTVA állomány sűrűsége lényegesen alacsonyabb. Ez a térkép sokkal inkább mutatja, hogy a gépjárműsűrűség kifejezetten pontos tükre az általános gazdasági fejlettségnek. Amíg a nyugati vármegyék közül is inkább csak azokban van több gépjármű — a lakosság számához viszonyítva — amelyekben fejlett és intenzív mezőgazdálkodás van, addig a szegedkörnyéki sűrűbb gépjárműállomány is csak azt fejezi ki, hogy ennek a vidéknek fejlett mezőgazdasági kultúrája az autósűrűségre is kihatással van. Ugyanez áll Baranyára is, ahol szintúgy a mezőgazdaság belterjessége növeli a gépjárművek számát. Ennek ellenkezője jut kifejezésre az északi részek kevesebb, erdősebb vármegyéiben, ahol a lakosság számához viszonyítva ismét csak kevesebb gépjárművet találunk. Ha erre a második térképre tekintünk, akkor kifejezetten leolvashatjuk ezt a tételt, mert ez a térkép ugyanolyan, mint az a térkép, amelyet a belterjes mezőgazdálkodási rendszerek elterjedéséről készíthetnénk. Ebben az esetben tehát áll az a megállapítás, hogy a hazai gépjárműállomány számottevő fejlődésére is csak akkor számíthatunk, ha hazánkban általában fokozottan térnek át a belterjes mezőgazdasági termelésre. Addig, amíg hazánk mezőgazdasági célokra szolgáló területének nagyobb részén csak gabonaneműeket termelnek, addig nem emelkedhet számottevőbben a gépjárművek száma. A belterjes mezőgazdasági kultúra azonban feltétlenül megkívánja a gépjárműveknek nagyobb számban való forgalomba állítását. Könnyű megfigyelni ezen a térképen azt is, hogy a gabonatermő területeken kevesebb a gépjárművek száma, mint másutt és ha ezek a területek részben A fentiek a felvidéki adatokat még nem foglalják magukba. A GÉPJÁRMŰSŰRÜSÉG A MEZŐGAZDASÁG INTENZITÁSÁNAK FOKMÉRŐJE IS Jelmagyarázat: .. . .lakosra jut egy gépjármű Géperejű járművek eloszlása Magyarországon a lakosság számához viszonyítva GÉPJÁRMŰVEK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON ...lakosra jut egy gépjármű ...km területre jut egygépjármű Abaúj Torna............... 1440 25.70 Bács Bodrog ............... 1140 14.99 Baranya........................ 376 6.03 Békés ............................ 595 6.52 Bihar ............................ 1440 22.00 Borsod Gömör Kishont .......................... 584 6.22 Csanád Arad Torontál 769 8.84 Csongrád ..................... 500 5.00 Fejér.............................. 526 7.95 Győr Moson Pozsony. 443 5.10 Hajdú............................ 587 6.43 Heves............................ 620 7.21 Jász-Nagykun -Szolnok 670 8.36 Komárom és Esztergom .......................... 393 4.27 Nógrád és Hont........... 695 8.77 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 584 5.60 Somogy ........................ 1070 15.53 Sopron .......................... 415 4.51 Szabolcs és Ung........... 1210 13.50 Szatmár Ugocsa Bereg ............................ 2550 34.00 Tolna ............................ 800 10.80 Vas .............................. 518 6.27 Veszprém..................... 532 8.54 Zala .............................. 817 10.80 Zemplén........................ 740 8.80 Budapest és környéke. 103 0.032 2