A Kerék, 1947 (20. évfolyam, 9-12. szám)
1947-09-01 / 9. szám
A 3 éves terv és a gépkocsiközlekedés Írta : SERES T Szívesen teszek eleget annak a kérésnek, hogy a 3 éves terv kezdetén újraéledő A Kerék hasábjain nagy körvonalakban ismertessem a magyar autóstársadalommal azokat a célkitűzéseket, amelyeket a közlekedési kormányzat a gépjárműforgalom fejlesztése terén program inba vett. A gépjárműforgalom hazánkban sajnos még elsősorban útkérdés. A háborús események meglevő vjllmvózamunkáit erősen megrongálták, sok helyen elpusztították. A múlt rendszer mulasztása és nemtörődömsége pedig sok út, különösen a bekötőutak építését akadályozta meg. , Az automobilizmus fejlesztésének 3 éves tervét tehát mindenekelőtt az útkérdés megoldásával , a belföldi közlekedésnek nem utolsó sorban a nemzetközi közúti forgalomba való bekapcsolása érdekében főútvonalaink jókarba helyezésével és azoknak az utaknak — különösen a bekötő utaknak — megépítésével kell kezdenünk, amelyek ez időszerint gépkocsival nem járhatók. Az útkérdés megoldásával egyidőben a gépkocsiállomány fejlesztése érdekében is mindent meg kell tennünk. A háborús események következtében a magyar gépkocsiállományteljesen elpusztult. Gazdasági és közigazgatási intézkedésekkel a 3 éves tervet megelőzően sikerült a gépkocsik számát két év alatt minden várakozást felülmúlóan megnövelni. Az elkövetkezendő 3 évben a gépkocsiállomány további fejlődését a békegazdálkodás szempontjainak kell irányítani. A világháborút megelőző években az automobilizmus fejlesztésénél egyedül a katonai szempontok IBOR min. tan. kát vették figyelembe. Fuvarozási eszközök olyan helyen összpontosultak, ahol a jövedelmezőség nagy volt és voltak az országnak egyes részei, ahol gépjáróműi udvarhoz egyáltalán nem lehetett hozzájutni. A jövőben mindazokat a községeket és városokat be kívánjuk kapcsolni a közúti szállításba, amelyeknek utai eddig gépjáróműivel nem voltak járhatók. Ez különösen fontos az új kisbirtokosok terményeinek a vasutakhoz való szállításánál. Az ilyen közlekedésileg árnyékolt területeket az ország személyforgalmába is be kell kapcsolni. Vegyes fuvarozási járatokat kell indítani a legelhagyottabb községek személy- és áruforgalmának az ellátására. A 3 éves tervet megelőző időben a személygépkocsiállomány fejlődébe lépést tartott a tehergépkocsikéval. Rendes gazdasági viszonyok között a személygépkocsiállomány fejlődésének gyorsabbnak kellene lennie. Az elkövetkezendő években a személygépkocsiállomány fejlődését sem szabad szem elől tévesztenünk, egyelőre azonban csak olyan keretek között, amenyire ezt az ország teherbíró képessége megengedi. Elsőrendű szükséglet továbbá az, orvosok és állatorvosok, főleg a vidékiek, olcsó személygépkocsival való ellátása. A kényelmiés luxuscélokra szolgáló gépkocsik egyelőre csak igen korlátozott mértékben fognak rendelkezésre államni. A hazai gyárak évenként körülbelül 300 drb közepes nagyságú és 60 drb nehéz tehergépkocsit, illetve autóbuszt fognak előállítani. A hazai autóbusztermeléssel és külföldi behozatallal fogjuk megoldani a főváros és a főváros környéke szociális szempontból nagyjelentőségű közlekedésének legégetőbb kérdéseit. Hazai személygépkocsi gyártás nincs. Az ország felvevőképessége nem elegendő ahhoz, hogy hazai személygépkocsigyárat létesítsünk. Sokkal fejtettebb demokratikus európai államok sem tartják gazdaságosnak személygépkocsigyárak felállítását. Tervbe vettük külföldi gyárak fődarabokban bejött gépkocsijainak itteni összeszerelését. E réven több magyar munkás foglalkoztatása válna lehetségessé, megfelelő kereskedelmi megállapodásokkal az itt összeszerelt gépjáróművek esetleg további exportálását is tervezhetjük. Megindult már a motorkerékpárgyártás is. Évenként körülbelül 1000—2000 drb kisz motorkerékpár hazai gyártásával számolhatunk. A belföldön előállított gépkocsikon felül az elkövetkezendő 3 évben 4000 darab személygépkocsit, 2000 darab tehergépkocsit és 300 darab autóbuszt tervezünk behozni. Az ehhez szükséges deviza egy részét csereszerződések alapján kívánjuk megszerezni. Ez bár kevésnek látszik, de a 3 éves tervben döntő a valuta felhasználása a szükséges nyersanyagok behoztatalábal. A gépkocsiforgalom zavartalan fenntartásához nem elegendő azonban az új gépkocsik biztosítása, hanem gondoskodni kell a meglevő állomány alkatrészutánpótlásáról és javításáról is. A hazai gépkocsiüzemek elsőrendű szakmunkás gárdával rendelkeznek. A hadiesemények folytán azonban a műhelyek berendezése és szerszámfelszerelése erősen, megrongálódott. A legtöbb gépkocsiüzem ma a legprimitívebb eszközökkel dolgozik és csak a szakmunkások ügyességének köszönhető, hogy a roncsokból újjáépített gépkocsik ma még futni tudnak. Ez természetesen a gépkocsi javítások aránytalanul magas árát is idézi elő. Az alkatrész utánpótlást részben hazai gyártással, részben behozatal útján sürgősen meg kell indítani. Kívánom, hogy A Kerék, amely közel 20 éves múltjában mindig az automobilizmus érdekeit szolgálta, ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása érdekében szálljon síkra a 13 éves terv végrehajtásának során is.