A Munka Szemléje, 1906 (2. évfolyam, 1-24. szám)

felhívás előfizetésre. fi MUhKfi SZEMLÉJE immár második évfolyamát kezdi meg. fiz eddig elért eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a Munka­ Szemléjét a modern kultúra elismert harcosai közé szá­mitsuk s önérzettel konstatáljuk, hogy ismeretterjesztő cikkeink széles körökben felkeltették aj idők szelleme iránt való érdeklődést. Ily irányú működésünk ezentúl még fokozottabb lesz és rend­­íljük, hogy nemcsak a modern kultúra érdeklőinek számát fogjuk szaporítani, de egyúttal az érdeklődés''és tudásvágy kielégí­tésére is olyan anyagot nyújtunk ki Munka Szemléjében, amely a külföldi költséges folyóiratokat is mellőz­hetővé teszi. Kérjük a t, olvasóközönség minél hathatósabb tá­mogatásá­t. Mutatványszámot egyszerű levelezőlapon hozzánk juttatott kívánságra bárkinek szívesen küldünk. Tisztelettel a MCJfiKR SZEMLÉJE KlfiDÓHlVfiTfiLfi. Hogy, rejtélyekben viharzó időket élünk. Ámde ezek a rejtélyek ijjedelemre okot nem adnak. Elmúlott már a kor, amelyben a népek sorsának irányítása, az úgy­nevezett politika csak egyes kiválasztottak önkényes játéka volt, a mindenek fölött való rendelkezés egyesek szakművészetéül, vagy akár hagyományos mesterségéül jelentkezett. Tudjuk ma már, hogy a népek sorsa épenúgy törvények szerint játszódik le, mint a természetnek bármely jelensége. Miként a természetbúvárlat, ép úgy és azért a politika is tudo­­mánynyá fejlett. Ez a tudomány nem csak a legifjabb, de egyben a legmagasabb, mert összefoglaló is. Minden más tudomány az ő szolgálatában áll. Első­sorban ennek az új tudománynak szenteljük e lapokat. A­nnak a munkának szemléje tükröződjék itt vissza, amely a tudomány minden terén folyamatban van. De sohasem, mint abstract tudás. Minden­ kor vonatkozásban az emberrel és a néppel, az embereknek és a népeknek sorsával. Mi legjelesebb szakférfiak díszes sorát nyertük­ meg, hogy ez époly nehéz, mint szép­ feladatunk megoldásában támogatóink legyenek. Hisszük és reméljük, hogy elégséges számmal találunk ma már Magyarországon is gondolkozó főket, vannak, akik kedvet és bátorságot éreznek magukban­ a régi babonás hagyományok megtörésére és hogy velünk a jövendő útján haladjanak. Korszerű ma inkább, mint bármikor előbb, a jelszó: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Ezért csak hadd huhogjanak, vijjor­gjanak a múltaknak hulladékain éldelgő hollók, varjak és baglyok, sivítsák régi éneküket. Álljunk munkába mi bátrak a jövendő Magyarországért. Mi bátrak mellett akar állani­­i Munka Szemléje; folyóiratunkat a bátrak rokonszenvén építjük erőssé. Tisztelettel is Munka Szemléje szerkesztősége.

Next