A Munkás, 1926 (17. évfolyam, 7-52. szám)
1926-11-01 / 44. szám
4-iK OLDAL Mozgalmi hírek SIKERES GYŰLÉS NEW BRUNSWICKON. A M. Bs. Sz. 3-ik osztályának a Munkás Otthonban megtartott gyűlésén elég szép számú hallgatóság előtt tartott előadást a szervezői utón levő Vaszily elvtárs. Napirend “A szociális a munkás sajtó és az idei választás” volt. Előadó részletesen ismertette a tőkés és polgári sajtó szerepét a mai rendszerben, amely teljesen oda irányul, hogy az uralkodó osztály érdekében a nép nagytöbbségét, az elnyomatásban és nyomorban élő munkásosztályt sötétségben és tudatlanságban tartsa és a többi tőkés intézményekkel egyetemben arról győzze meg, hogy a jelenlegi tőkés rendszer a lehető legjobb, óriási prosperitás van, mindenki megelégedett, stb. A tőkés sajtónak, amely koncentrálja és irányítja az embereknek gondolkodását, oroszlánrésze volt abban, hogy valamint az európai országokban, úgy Amerikában is bele lehetett vinni a munkásokat a világháborúba. A lapok háborús uszító munkáját természetesen nagyban megkönnyítette az a tény, hogy minden ország munkásságába, már gyerekkorában belenevelik a hazafias maszlagokat, a más nemzet iránti gyűlöletet olyannyira, hogy amikor a tőkés országok gazdasági érdekből egymás ellen háborút indítanak, akkor úgyszólván gyerekjáték a tudatlan népekben a gyűlöletet lángra lobbantani, ami után kezdetét veszi az embermészárlás. Szóval a tőkés sajtónak nagy szerepe volt abban, hogy a legutóbbi világháborúban több mint 30 millió ember pusztult el és lett nyomorékká, nem számítva a sok millió özvegyet és árvát. Ugyanilyen szerepet tölt be a békés sajtó mindig, amikor az uralkodó osztály megvédéséről van szó, mint a jelenlegi választásoknál is. Egyik része a republikánus pártot, másik része a demokrata pártot dicsőíti, aminek a logikus következménye, hogy kölcsönösen ütik és leleplezik egymást. Úgy tüntetik fel, mintha egyik jobban képviselné a nép érdekét, mint a másik, pedig a tény az, hogy mindkét párt a tőkés osztály érdekét szolgálja. Ezt az előadó egy kép által is bizonyította, amely egyik tőkés lapban jelent meg. Ez a kép Morgant, a pénzkirályt ábrázolja, amint egyik kezével a republikánus pártot képviselő elefántot peanuts-al, a demokrata pártot képviselő csacsit pedig zabbal eteti. Mindkét állat, illetve párt, hűségesen falatozik a Morgan által tartott zsákokból, amelyeken ott tündöklik a felirat. A jelenlevők érdeklődéssel figyelték a képet, amely hűen és meggyőzően illusztrálja, sőt bizonyítja be, hogy mindkét párt egy gazdát szolgál és ezért a munkások önmaguk ellen vétenek és saját osztályuknak az árulói, ha szervezetükkel ezt a két pártot támogatják, mert ezáltal csak az őket elnyomó tőkés rendszer életét hosszabbítják meg. Ezután előadó rátért a szocialista munkás sajtó szerepének és hivatásának ismertetésére. A munkás sajtónak első feladata ellensúlyozni a tőkés és polgári szenylapok káros működését, kiemelni a munkásokat ezek befolyása, szellemi elnyomatása alól. Hangsúlyozta, hogy a munkásosztálynak szellemileg kell felszabadítania önmagát, mielőtt gazdaságilag és minden más téren szabaddá lehet. Osztálytudatosság, helyes szervezkedés úgy a politikai, mint a gazdasági téren szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi tőkés osztály uralmat megdöntsük és saját rendszerünket, a szocializmust megteremtsük. Sajnálattal állapította meg előadó, hogy vannak munkás, szocialista és kommunista pártok és lapok, amelyek visszaélnek ezzel a névvel, amelyek álforradalmiak, reformokért küzdenek és így félrevezetik a munkásokat, mert elhitetik azokkal, hogy a mai tőkés rendszeren belül lehetséges a munkások helyzetén segíteni és hogy ha egy szocialista vagy kommunista jelöltet választanak, az képes lesz a munkásoknak tett ígéreteket beváltani s a munkásosztályt felszabadítani. Amerikában a Szocialista Munkáspárt az egyedüli párt, amely forradalmi alapon áll, amely már évtizedek óta kivetkőzött a reformizmusból és csak egy pontból álló programmal, egy követeléssel megy a választási harcokba, csak egy cél elérésére neveli és készíti elő a munkásosztályt, ennek a káros, embertelen rendszernek gyökeres kiirtására és a dolgozók uralmának megteremtésére. Ebből a célból vesz részt az S. L. P. a választási harcokban és ebből a célból propagálja az ipari unionizmust, amelyet föltétlenül magukévá kell tenni a munkásoknak, az ósdi és a munkásokat széttagoló A. F. of L. helyébe nagy ipari uniókban kell szervezkedniük, hogy céljukat elérjék. Előadás után a jelenlevők közül öten fizettek elő A MUNKÁS-ra és két dollár ára irodalmat vásároltak. Tudósító. GYŰLÉS NEW ARKON (N. J.) Vaszily elvtárs szervezői útja alkalmával felkereste Newarkot is, ahol egy gyűlést készített elő október 21-ére. A Munkás Bs. Szövetség 8-ik osztálya tartotta rendes gyűlését csütörtökön este, amelyen tizenöten voltak jelen. A taggyűlés úgy határozott, hogy Kudlik S. elvtársal megadja a szót, aki Vaszily elvtárshelyett jelent meg. Kudlik elvtárs félórás beszédet tartott, kifejtvén az S. L. P. célját és úgy a pártnak, mint A MUNKÁS pártlapnak a támogatására kérte a jelenlévőket. A felszólalást egy kis vita követte, amelyben W. P.-ista és IWW-ista hozzászólások történtek. Érdekes megemlíteni, hogy a gyűlés az Előristák Munkás Otthonában volt, ahol mindig vannak 10-15-en, de közülök nem jött be senki sem a gyűlésre, holott erre föl voltak kérve. Nyolcvanöt cent óra irodalom fogyott el, több pártlap lett széjjelosztva és a jelenlevők közül ketten ígéretet tettek, hogy majd előfizetik A MUNKÁS-t. K. L. ADOLPH SILVER GYŰLÉSEI• Silver elvárs, a Socialist Labor Party országos szervezője, visszaérkezett országos szervezői útjáról és vetített képes előadásokat tart az utcán. Az előadások sorrendje: Manhattanban: Október 25, hétfő este a 14-ik utca és Irving Place sarok. Október 27-én, szerdán este a 86-ik utca és Lexington Ave. sarkán. Brooklynban. október 26-án, kedden este a 54-ik utca és 5-ik Ave. sarkán. VASZILY ELVTÁRS SZERVEZŐI ÚTJA ABBAN MARADT. Vaszily Tivadar központi titkár elvtárs családi ügyben táviratilag Lovainba lett szólítva. Amíg Vaszily elvtárs így családi ügyben el lesz foglalva, addigra a szervezési útja félbe szakad. NYUGTÁZÁSOK 1926 október 20-tól—25-ig. Weisz L., Los Angeles 1 — Vaszily T., után 5 — Colvin J., Peoria — 1 Buckó M., Detroit 1 1 Gerő B., Deroit 1 — Cser J., Detroit — 1 Szabó L., Detroit — 1 Wers J., Detroit — 2 Theisz B., Clinton 1 — Markovits J., New York — 1 Lamping J., Milwaukee — 1 Darnay A., Westaburg 3 — Lapoczka B. J., Perth Amboy —1 Gáli J., Logan — 1 Fazekas L., Elyria — 1 Nyitray G., Lackawanna — 1 Szendy Orbán, Elyria — 1 Török Steve, Chicago — 1 Lipicky M., Lorain — 6 Knotek F., Erie 3 — összesen: 15 20 FELÜLFIZETÉS 1926 október 20-tól—25-ig. Chicagói Szervezet $20.— Kudlik L., Newark 1.— Dirner J., Newark 1.— K. S., New York 5.— összesen: $27 SZERVEZÉSI ALAP Jun. 9—Akroni szervezet 5.90 Jul. 8—S. norwalki szerv. 13.— Jul. 13—Akroni szervezet 6.40 Aug. 17—Akroni szervezet 3.25 Szept. 14—Papp G. Detroit 2.— Szept. 17—So. norwalki két szervező bizottság 50.— Szept. 24—Akroni szervezet 3.07 Okt. 19—Moldovány S., Jersey City 2.— Okt. 19—Pityinger F. Jersey City .20 Okt. 19—M. Bs. Szöv. 3-ik oszt. New Brunswick, .50 összesen • 86.32 Elzőleg ny . . 179.00 Végösszeg ...................... 265.32 ------1—--------- KERESÜNK ÖTVEN ELVTÁRSAT Olyan Marx és Engels tudományos műveket, kiválóbb irók szépirodalmi könyveit és alkalmas színdarabokat szándékozzuk megrendelni Magyarországról, amelyek még nem kaphatók Amerikában a könyvpiacon. Ebből a célból ötven elvtársat keresünk, kik egyenkint két dollár értékben előjegyeznek a könyvekből és az összeget beküldik november 15-ig. Mihelyt megérkeznek a könyvek, azok hirdetve lesznek és a jegyzékből azok, akik a két dollárt előre beküldték, tetszés szerint választhatnak majd. Elvállaljuk ez alkalommal bármely Magyarországon megjelent és Amerikában nem kapható könyvnek a megrendelését is, ha arra két dollár előleget kapunk november 15-éig. Cím: A MUNKÁS KÖNYVKERESKEDÉSE, 419 East 83rd Street, New York, N. Y. ------------------MINDEN HÉTEN lejár valakinek az előfizetése. Minden héten kell fizetnünk a lap nyomásáért. Minden héten szükségünk van tehát a lejárt előfizetések megújítására. Eugene V. Debs: IPARI UNIONIZMUS Ára................15 cent Ez egy felolvasás, melyet a Socialist Party vezére tartott 1905- ben New Yorkban. Ellenére annak, hogy Debs politikai ellenfele volt az S. L. P.-nek, beszédét mégis kiadták. Volt remény rá, hogy a szétszakadt munkásmozgalom újra egyesülni fog. Azonban azóta Debs cserben hagyta az ipari unionizmust és hagyta, hogy az S. P. a munkásság nagy részét a reformizmus fertőjébe vigye és ezzel megakadályozza az igazi szocialista gazdasági mozgalom kialakulását. Megrendelhető: A MUNKÁS könyvkereskedésében, 419 East 83rd St., NEW YORK, N. Y. A MUNKÁS BÉR, ÁR, PROFIT MARX KÁROLY ELŐADÁSA A NEMZETKÖZI MUNKÁSSZÖVETSÉG FŐTANÁCSÁNAK LONDONBAN, 1865 JUNIUS 26-ÁN TARTOTT ÜLÉSÉN FORDÍTOTTA: BOKÁNYI DEZSŐ — (Folytatás) Ezek után rátérek a felvetett kérdésre. 1. Nemzeti termék és bérrész. Weston polgár érvei lényegileg két feltevésre támaszkodnak. Először arra, hogy a nemzeti termelés összemennyisége maradandó valami, vagy mint a matematikusok mondanák: szilárd mennyiség vagy nagyság. Másodszor arra, hogy a tényleges bérek összmennyisége, azaz a bérekkel megvásárolható használati tárgyak mennyiségéhez mért bérmennyiség szintén maradandó mennyiség vagy szilárd nagyság. Nos, az első feltevése szemmel láthatóan hamis. Tapasztalhatjuk ugyanis, hogy a termelés értéke és összmennyisége évről-évre gyarapodik, hogy a nemzeti munka termelőerői is növekednek és hogy a megszaporodott termelés forgalmának lebonyolításához szükséges pénzmennyiség szintén évről-évre változik . S ami igaz az egyes esztendőre és a különböző egymással összehasonlított esztendőkre, az igaz az esztendő minden egyes átlagnapjára vonatkozólag is. A nemzeti termelés terjedelme és összmennyisége állandóan változik. Nem szilárd, hanem változó nagyság és a népesség létszámának változásától függetlenül, így kell ennek lenni, tekintve, hogy a tőke felhalmozódásában és a munka termelőerőiben állandó a változás. Teljesen igaz az hogy ha ma az általános bértételek emelkednének, úgy ez -az emelkedés nem idézne elő a termelés össz""ennyiségében közvetlen vallása bármi legyen is ennek az emelkedésnek végső eredményében a hatása. Ha azonban a nemzeti termelés a bérek emelkedése előtt változó természetű és nem lekötött valami volt, úgy a béremelések után is az lenne, ami volt: változó és nem lekötött természetű. Ámde fogadjuk el azt, hogy a nemzeti termelés összmennyisége lekötött és maradandó. Még ebben az esetben is az, amit Weston barátunk logikus következtetésnek tart, csak önkényes megállapításnak mondható. Ha ugyanis bizonyos meghatározott számot veszek, mondjuk nyolcat, úgy ennek a számnak abszolút határai nem akadályozzák meg az egyes számrészeket abban, hogy viszonylagos határaikat megváltoztathassák. Ha a profit például egyenlő hattal, a bér pedig kettővel, úgy a bér felemelkedhetik hatra, a profit pedig leeshetik kettőre és a végösszeg mégis megmarad nyolcnak, így a maradandó termelési összmennyiség egyáltalán nem bizonyítaná a bérek összmennyiségének maradandó voltát. Hogy bizonyítja Weston barátunk ez utóbbinak maradandóságát ? Egyszerűen úgy, hogy állítja. Megengedve még azt is, hogy azok a tények, amiket ő megállapít, helyeseknek bizonyulnának, úgy azoknak mindkét irányban kellene éreztetni a hatásukat, míg Weston csak az egyik irányban érvényesíti hatóerejüket. Ha a bérek összege ugyanis szilárd valami, úgy nem lehet azt sem felemelni, sem leszállítani. Ha a munkások oktalanságot követnek el akkor, amikor időleges béremelést csikarnak ki, úgy nem kevésbbé oktalan dolgot művelnek a tőkések azzal, hogy átmeneti bérleszállítást erőszakolnak ki. Westor barátunk nem tagadja azt, hogy a munkások bizonyos körülmények között béremelést csikarhatnak ki, de szerinte, miután a bérek összmennyisége természettörvényileg meghatározott mennyiség, a béremelésre reakció következne. Másrészt tudja azt is, hogy a tőkések is kierőszakolhatnak bérleszállítást és tényleg állandóan kísérleteznek is a bérleszállítással. A bérmennyiség maradandóságának elvével megegyezőleg ebben az esetben is, csakúgy mint a másikban, a reakciónak kell bekövetkezni. A munkások tehát ebből kifolyólag helyesen járnak el, amikor a megkísérelt vagy rájuk erőszakolt bérleszállítással szemben ellenállást fejtenek ki. Helyes, hogy béremelést csikarnak ki, mert a bérek leszállítását nyomon követő reakció egyúttal előidézője a béremelésre irányított akciónak. Vagyis még az esetben is, ha Weston polgárnak a bérek menynyiségének maradandó voltára vonatkozó elméletét elfogadjuk, a munkásoknak még ennek alapján is bizonyos körülmények között szervezkedniök és béremelésekért küzdeniök kell. Ha Weston ezt a következtetést tagadja, akkor fel kell adnia azt a feltevést is, amelyből ez önként következik. Nem azt kell mondania, hogy a bérmenynyiség maradandó nagyság, hanem azt, hogy a bérmennyiség nem emelkedhetik és ne emelkedjék, de csökkenhetik és csökkenjen, ha a tőkéseknek tetszik azt csökkenteni. Ha a tőkések azt akarják, hogy titeket hús helyett burgonyával, búza helyett zabbal tápláljanak, úgy nektek ezt az akarást, mint a politikai gazdaságtant kell üdvözölnötök és ennek alá is kell vetni magatokat. Ha ti azt, hogy a bérek az egyik országban magasabbak, mint másikban, hogy például az Egyesült Államokban magasabbak mint Angliában, vagyis a bértételeknek ezt a különféleségét az amerikai és angol tőkések egymástól elütő akarásából meg tudjátok magyarázni, úgy ez a magyarázási módszer bizonyára nemcsak a gazdasági jelenségeknek, hanem minden más jelenség tanulmányozását alaposan leegyszerűsítené. De hát itt felvetődik a kérdés: miért más az amerikai tőkés akarása és más az angol tőkés akarása? Hogy e kérdésre válaszolhassunk, el kell hagynunk az akarás birodalmát. Egy prédikátortól még kitelhetett az, hogy azt mesélte nekem, hogy mást akar az isten Franciaországban és mást Angolországban. S mikor felszólítottam, hogy magyarázza meg nekem az akarásnak ezt a kétféleségét, elég vakmerő volt azt válaszolni, hogy ez azért van így, mert az istennek úgy tetszik, hogy Franciországban ilyen akarása, Angliában meg amolyan akarása legyen. Weston barátunk azonban bizonyára nem tartozik azok közé, akik az ilyen, minden észszerű következtetést megcsúfoló érvekhez menekülnek. A tőkés szándéka egész bizonysággal az, hogy annyit vegyen, amennyit csak elvehet. De most itt nem arról van szó, hogy a tőkés szándékairól társalogjunk, hanem hogy a tőkés leírási lehetőségét, leírási lehetőségének határait és ezeknek a határoknak a jellegét kikutassuk. (Folytatjuk) AZ S. L. P. MAGYAR IRODALMA BEKÖTVE A szervezetek, elvtársak és munkástársak figyelmét ezúton hívjuk fel arra, hogy könyvkereskedésünkben egybekötve kapható az S. L. P . magyar nyelven megjelent összes irodalma. A 16 különféle pártfüzetből álló kötet ára csak $3.25. Előfizetés szerzési VERSENY! EGYEZER ÚJ ELŐFIZETÉST A VERSENY IDEJE ALATT A múlt héten ismét előbbre haladtak a versenyzők, s új elindulások is történtek. Knotek és Gerő elvtársak nyomultak előbbre, míg Darnay munkástárs Vestaburgból egyszerre utolérte Molnár elvtársat, sőt a jelek szerint hamarosan legelős lesz. Elvtársak, munkástársak, csak előre! Október 25-ig a verseny eredménye : Pont Knotek F., Eric................... 14 Darnay A., Vestaburg........... 6 Molnár J., Buffalo................. 6 Gerő Bertalan, Detroit........... 5 Buczkó M., Detroit................. 2 Herczeg L., Detroit............... 2 Kelemen L., St. Louis........... 2 Weiss L., Los Angeles........... 2 Csak az első ÖTVEN előfizetés megszerzése megy nehezen, a többi könnyű lesz! A verseny szabályai A versenyben bármely elvtárs vagy olvasó részt vehet. Csak a fizetésért dolgozó szervezők és más alkalmazottak képeznek kivételt. 1926. Október 30. A verseny december 11-én ér véget. A verseny idejének ily beosztása alapján lehetővé lesz téve a kiadóhivatalnak, hogy karácsonyra elküldhesse a díjakat a nyerőknek, amit azok úgy vehetnek majd, mint karácsonyi ajándékot A MUNKÁS-tól. Az új előfizetéseket beküldők levelükben jegyezték meg, hogy a versenyben részt kívánnak venni, amely esetben rekordjuk állandóan közölve lesz lapunkban a verseny befejezéséig. A versenyben résztvevők javára az egy éves előfizetés KÉT pontot, a féléves előfizetés EGY pontot jelent. December 11-éig, aki a legtöbb pontot kapta, az első díjra jogosult, az utána következő a második díjra és így tovább. Ha pontegyenlőség van, ezek mindegyike azonos díjra jogosult. 1. DÍJ: Dániel De Leon artbronz mellszobor és három drb. szépirodalmi könyv. 2. DÍJ: Dániel De Leon artbronz mellszobor. 3. DU: Nikolai Lenin artbronz mellszobor. 4. DÍJ: Borotváló készlet. (Teljes Safety Razor set.) Német gyártmány. 5. Marx-Petőfi faldisz, kézimunka. Az S. L. P. magyar irodalma bekötve. 6. DÍJ: Egy set (5 darabból álló diszkötésű) Sue-könyv. Mehring: “Marx Károly élete.” TUDOMÁNYOS ÉS SZÉPIRODALMI KÖNYVEK MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON, MIG A KÉSZLET TART TÁRSADALOMTUDOMÁNY Archeimus: A világ keletkezése............................. 60 Marx és Engels filozófiai érő,etika, fejlődése. Levélváltásuk első sorozata, 1848—1853.......................50 Palante G.: A szociológia vázlata, kötve................................65 Ostwald: Bevezetés a természet filozófiájába......................60 Ugyanaz, kötve..........................................30 Lampert: Származástan...........................................................60 Engels: A család, a magántulajdon s az állam keletkezése .40 Ugyanaz, kötve.................10 Marx-Engels: A kommunista kiáltvány................................30 Engels: Hogyan alakítaná át Dühring Jenő úr az összes tudományokat ?.....................................................50 Bebel: A nő és a szocializmus.................................................60 Henri Poincare: Természettudomány és materialzimus. .15 Friedrich Engels: Ludwig Feuerbach és a német klaszszikus filozófia lezárulása.................................................20 GAZDASÁGTAN Kautsky: Marx gazdasági tanai................................... .40 TÖRTÉNELEM Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban.................................................1.25 Kropotkin Péter: A francia forradalom, két kötetben. .. 1.50 Marx: Polgárháború Franciaországban.................................30 Rosa Luxemburg: Levelek a börtönből..................................15 A fehér terror országa (dokumentumok a fehér terror uralmáról)............................................ 10 Szántó Béla: A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája.........................................................10 Bőhm Vilmos: Két forradalom tüzében............................ 1.25 O. Kuusinen: A finn forradalom..............................................15 Korcsmáros Nándor: Forradalom és emigráció...................50 Ormos Ede: Mi okozta Magyarország szétbomlását?............50 SZÉPIRODALOM Rabindranat Tagore: Nacionalizmus.....................................30 Ignotus: Olvasás közben (új folyam)............................ .30 Róka Tóni: Erger-Berger. ....................................................40 Farkas Antal regénye: Kísértetek........................................40 Farkas Antal: Bujdosó Péter nótáskönyve (1920-1922) .25 Söjtör András: Palkó király (egyfelvonásos komédia iskolás gyermekek számára)...........................................10 Szép Ernő: Vőlegény (három felvonásos színmű)................50 Biró Lajos: Álarcok (színjáték négy felvonásban)...............50 Karinthy Frigyes: Két mosoly................................................30 Wied Gusztáv: Circus Mundi (novellák).................................30 Nagy Endre: A pólai győző (elbeszélések)............................25 Gellért Oszkár: Versek.............................................................25 Richard Voss: A molaravölgyi Adónisz..................................25 Hatvany Lajos: Feleségek felesége (Petőfi, mint vőlegény) vászonkötésben......................................... 2.00 Eduárd Bellamy: Visszapillantás 2000-ből 1887-re...............60 Anatole France: Pártütő angyalok.........................................75 Maxim Gorkij: Gyónás.............................................................50 Gábor Andor: Hét pillangó.....................................................75 Daudet: A nábob................................................................. 1.00 Petőfi Sándor összes költeményei, két kötetben, képekkel 1.00 Megrendelhető A MUNKÁS Könyvkereskedésében 419 East 83rd Street New York, N. Y.