A Munkás, 1926 (17. évfolyam, 7-52. szám)

1926-11-01 / 44. szám

4-iK OLDAL Mozgalmi hírek SIKERES GYŰLÉS NEW BRUNSWICKON. A M. Bs. Sz. 3-ik osztályának a Munkás Otthonban megtartott gyűlésén elég szép számú hallga­tóság előtt tartott előadást a szervezői utón levő Vaszily elv­társ. Napirend “A szociális a munkás sajtó és az idei válasz­tás” volt. Előadó részletesen ismertette a tőkés és polgári sajtó szerepét a mai rendszerben, amely telje­sen oda irányul, hogy az uralko­dó osztály érdekében a nép nagy­többségét, az elnyomatásban és nyomorban élő munkásosztályt sötétségben és tudatlanságban tartsa és a többi tőkés intézmé­nyekkel egyetemben arról győz­ze meg, hogy a jelenlegi tőkés rendszer a lehető legjobb, óriási prosperitás van, mindenki meg­elégedett, stb. A tőkés sajtónak, amely koncentrálja és irányítja az embereknek gondolkodását, oroszlánrésze volt abban, hogy valamint az európai országok­ban, úgy Amerikában is bele le­hetett vinni a munkásokat a vi­lágháborúba. A lapok háborús uszító munkáját természetesen nagyban megkönnyítette az a tény, hogy minden ország mun­kásságába, már gyerek­korában belenevelik a hazafias maszlago­kat, a más nemzet iránti gyűlö­letet olyannyira, hogy amikor a tőkés országok gazdasági érdek­ből egymás ellen háborút indíta­nak, akkor úgyszólván gyerek­játék a tudatlan népekben a gyűlöletet lángra lobbantani, a­mi után kezdetét veszi az ember­­mészárlás. Szóval a tőkés sajtó­nak nagy szerepe volt abban, hogy a legutóbbi világháborúban több mint 30 millió ember pusz­tult el és lett nyomorékká, nem számítva a sok millió özvegyet és árvát. Ugyanilyen szerepet tölt be a békés sajtó mindig, amikor az uralkodó osztály megvédéséről van szó, mint a jelenlegi válasz­tásoknál is. Egyik része a repub­likánus pártot, másik része a de­mokrata pártot dicsőíti, aminek a logikus következménye, hogy kölcsönösen ütik és leleplezik egymást. Úgy tüntetik fel, mint­ha egyik jobban képviselné a nép érdekét, mint a másik, pedig a tény az, hogy mindkét párt a tő­kés osztály érdekét szolgálja. Ezt az előadó egy kép által is bi­zonyította, amely egyik tőkés lapban jelent meg. Ez a kép Mor­­gant, a pénzkirályt ábrázolja, a­mint egyik kezével a republiká­nus pártot képviselő elefántot peanuts-al, a demokrata pártot képviselő csacsit pedig zabbal eteti. Mindkét állat, illetve párt, hűségesen falatozik a Morgan által tartott zsákokból, amelye­ken ott tündöklik a­­ felirat. A jelenlevők érdeklődéssel figyel­ték a képet, amely hűen és meg­győzően illusztrálja, sőt bizo­nyítja be, hogy mindkét párt egy gazdát szolgál és ezért a munkások önmaguk ellen véte­nek és saját osztályuknak az árulói, ha szervezetükkel ezt a két pártot támogatják, mert ez­által csak az őket elnyomó tőkés rendszer életét hosszabbítják meg. Ezután előadó rátért a szocia­lista munkás sajtó szerepének és hivatásának ismertetésére. A munkás sajtónak első feladata ellensúlyozni a tőkés és polgári szenylapok káros működését, ki­emelni a munkásokat ezek befo­lyása, szellemi elnyomatása alól. Hangsúlyozta, hogy a munkás­­osztálynak szellemileg kell fel­szabadítania önmagát, mielőtt gazdaságilag és minden más té­ren szabaddá lehet. Osztálytu­datosság, helyes szervezkedés úgy a politikai, mint a gazdasági téren szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi tőkés osztály uralmat megdöntsük és saját rendsze­rünket, a szocializmust megte­remtsük. Sajnálattal állapította meg előadó, hogy vannak mun­kás, szocialista és kommunista pártok és lapok, amelyek vissza­élnek ezzel a névvel, amelyek ál­forradalmiak, reformokért küz­denek és így félrevezetik a mun­kásokat, mert elhitetik azokkal, hogy a mai tőkés rendszeren be­lül lehetséges a munkások hely­zetén segíteni és hogy ha egy szocialista vagy kommunista je­löltet választanak, az képes lesz a munkásoknak tett ígéreteket beváltani s a munkásosztályt fel­szabadítani. Amerikában a Szo­cialista Munkáspárt az egyedüli párt, amely forradalmi alapon áll, amely már évtizedek óta ki­vetkőzött a reformizmusból és csak egy pontból álló program­mal, egy követeléssel megy a vá­lasztási harcokba, csak egy cél elérésére neveli és készíti elő a munkásosztályt, ennek a káros, embertelen rendszernek gyöke­res kiirtására és a dolgozók uralmának megteremtésére. Eb­ből a célból vesz részt az S. L. P. a választási harcokban és ebből a célból propagálja az ipari uni­­onizmust, amelyet föltétlenül magukévá kell tenni a munká­soknak, az ósdi és a munkásokat széttagoló A. F. of L. helyébe nagy ipari uniókban kell szervez­kedniük, hogy céljukat elérjék. Előadás után a jelenlevők kö­zül öten fizettek elő A MUN­­KÁS-ra és két dollár ára irodal­mat vásároltak. Tudósító. GYŰLÉS NEW ARKON (N. J.) Vaszily elvtárs szervezői útja alkalmával felkereste Newarkot is, ahol egy gyűlést készített elő október 21-ére. A Munkás Bs. Szövetség 8-ik osztálya tartotta rendes gyűlését csütörtökön es­te, amelyen tizenöten voltak je­len. A taggyűlés úgy határozott, hogy Kudli­k S. elvtárs­al meg­adja a szót, aki Vaszily elvtárs­­helyett jelent meg. Kudlik elvtárs félórás beszé­det tartott, kifejtvén az S. L. P. célját és úgy a pártnak, mint A MUNKÁS pártlapnak a támoga­tására kérte a jelenlévőket. A felszólalást egy kis vita kö­vette, amelyben W. P.-ista és IWW-ista hozzászólások történ­tek. Érdekes megemlíteni, hogy a gyűlés az Előristák Munkás Ott­honában volt, ahol mindig van­nak 10-15-en, de közülök nem jött be senki sem a gyűlésre, hol­ott erre föl voltak kérve. Nyolcvanöt cent óra irodalom fogyott el, több pártlap lett széj­jelosztva és a jelenlevők közül ketten ígéretet tettek, hogy majd előfizetik A MUNKÁS-t. K. L. ADOLPH SILVER GYŰLÉSEI­­• Silver elvárs, a Socialist La­bor Party országos szervezője, visszaérkezett országos szerve­zői útjáról és vetített képes elő­adásokat tart az utcán. Az előadások sorrendje: Manhattanban: Október 25, hét­fő este a 14-ik utca és Irving Place sarok. Október 27-én, szerdán este a 86-ik utca és Lexington Ave. sarkán. Brooklynban. október 26-án, kedden este a 54-ik utca és 5-ik Ave. sarkán. VASZILY ELVTÁRS SZERVEZŐI ÚTJA ABBAN MARADT. Vaszily Tivadar központi titkár elvtárs családi ügyben táviratilag Lovainba lett szó­lítva. Amíg Vaszily elvtárs így családi ügyben el lesz foglal­va, addigra a szervezési útja félbe szakad. NYUGTÁZÁSOK 1926 október 20-tól—25-ig. Weisz L., Los Angeles 1 — Vaszily T., után 5 — Colvin J., Peoria — 1 Buckó M., Detroit 1 1 Gerő B., Deroit 1 — Cser J., Detroit — 1 Szabó L., Detroit — 1 Wers J., Detroit — 2 Theisz B., Clinton 1 — Markovits J., New York — 1 Lamping J., Milwaukee — 1 Darnay A., Westaburg 3 — Lapoczka B. J., Perth Amboy —1 Gáli J., Logan — 1 Fazekas L., Elyria — 1 Nyitray G., Lackawanna — 1 Szendy Orbán, Elyria — 1 Török Steve, Chicago — 1 Lipicky M., Lorain — 6 Knotek F., Erie 3 — összesen: 15 20 FELÜLFIZETÉS 1926 október 20-tól—25-ig. Chicagói Szervezet $20.— Kudlik L., Newark 1.— Dirner J., Newark 1.— K. S., New York 5.— összesen: $27 SZERVEZÉSI ALAP Jun. 9—Akroni szervezet 5.90 Jul. 8—S. norwalki szerv. 13.— Jul. 13—Akroni szervezet 6.40 Aug. 17—Akroni szervezet 3.25 Szept. 14—Papp G. Detroit 2.— Szept. 17—So. norwalki két szervező bizottság 50.— Szept. 24—Akroni szervezet 3.07 Okt. 19—Moldovány S., Jersey City 2.— Okt. 19—Pityinger F. Jersey City .20 Okt. 19—M. Bs. Szöv. 3-ik oszt. New Brunswick, .50 összesen • 86.32 El­zőleg ny . . 179.00 Végösszeg ...................... 265.32 ------1—---------­ KERESÜNK ÖTVEN ELVTÁRSAT Olyan Marx és Engels tudo­mányos műveket, kiválóbb irók szépirodalmi könyveit és alkal­mas színdarabokat szándékozzuk megrendelni Magyarországról, amelyek még nem kaphatók Amerikában a könyvpiacon. Ebből a célból ötven elvtársat keresünk, kik egyenkint két dol­lár értékben előjegyeznek a könyvekből és az összeget bekül­dik november 15-ig. Mihelyt megérkeznek a könyvek, azok hirdetve lesznek és a jegyzékből azok, akik a két dollárt előre be­­küldték, tetszés szerint választ­hatnak majd. Elvállaljuk ez alkalommal bár­mely Magyarországon megjelent és Amerikában nem kapható könyvnek a megrendelését is, ha arra két dollár előleget kapunk november 15-éig. Cím: A MUNKÁS KÖNYV­­KERESKEDÉSE, 419 East 83rd Street, New York, N. Y. ------------------­MINDEN HÉTEN lejár valakinek az előfizetése. Minden héten kell fizetnünk a lap nyomásáért. Minden héten szükségünk van tehát a lejárt előfizetések megújítására. Eugene V. Debs: IPARI UNIONIZMUS Ára................15 cent Ez egy felolvasás, melyet a So­cialist Party vezére tartott 1905- ben New Yorkban. Ellenére an­nak, hogy Debs politikai ellenfele volt az S. L. P.-nek, beszédét még­is kiadták. Volt remény rá, hogy a szétszakadt munkásmozgalom új­ra egyesülni fog. Azonban azóta Debs cserben hagyta az ipari unio­­nizmust és hagyta, hogy az S. P. a munkásság nagy részét a refor­mizmus fertőjébe vigye és ezzel megakadályozza az igazi szocia­lista gazdasági mozgalom kialaku­lását. Megrendelhető: A MUNKÁS könyv­­kereskedésében, 419 East 83rd St., NEW YORK, N. Y. A MUNKÁS BÉR, ÁR, PROFIT MARX KÁROLY ELŐADÁSA A NEMZETKÖZI MUNKÁSSZÖVETSÉG FŐ­TANÁCSÁNAK LONDONBAN, 186­5 JUNIUS 26-ÁN TARTOTT ÜLÉSÉN FORDÍTOTTA: BOKÁNYI DEZSŐ — (Folytatás) Ezek után rátérek a felvetett kérdésre. 1. Nemzeti termék és bérrész. Weston polgár érvei lényegi­leg két feltevésre támaszkodnak. Először arra, hogy a nemzeti termelés összemennyisége ma­radandó valami, vagy mint a matematikusok mondanák: szi­lárd mennyiség vagy nagyság. Másodszor arra, hogy a tény­leges bérek összmennyisége, az­az a bérekkel megvásárolható használati tárgyak mennyiségé­hez mért bérmennyiség szintén maradandó mennyiség vagy szi­lárd nagyság. Nos, az első feltevése szem­­mel láthatóan hamis. Tapasztal­hatjuk ugyanis, hogy a terme­lés értéke és összmennyisége évről-évre gyarapodik, hogy a nemzeti munka termelőerői is növekednek és hogy a megszapo­rodott termelés forgalmának le­bonyolításához szükséges pénz­­mennyiség szintén évről-évre változik­ . S ami igaz az egyes esztendőre és a különböző egy­mással összehasonlított eszten­dőkre, az igaz az esztendő min­den egyes átlagnapjára vonat­kozólag is. A nemzeti termelés terjedelme és összmennyisége állandóan vá­ltozik. Nem szilárd, hanem válto­zó nagyság és a né­pesség létsz­ámának változásától függetlenül, így kell ennek lenni, tekintve, hogy a tőke felhalmo­zódásában és a munka termelő­erőiben állan­­dó a változás. Telje­sen igaz az hogy ha ma az ál­talános bér­tételek emelkedné­nek, úgy ez -az emelkedés nem idézne elő a termelés öss­z""en­nyiségében közvetlen vallása bármi legyen is ennek az emelke­désnek végső eredményében a hatása. Ha azonban a nemzeti termelés a bérek emelkedése előtt változó természetű és nem lekötött valami volt, úgy a bér­emelések után is az lenne, ami volt: változó és nem lekötött ter­mészetű. Ámde fogadjuk el azt, hogy a nemzeti termelés összmennyisé­ge lekötött és maradandó. Még ebben az esetben is az, amit Weston barátunk logikus követ­keztetésnek tart, csak önkényes megállapításnak mondható. Ha ugyanis bizonyos meghatározott számot veszek, mondjuk nyol­cat, úgy ennek a számnak abszo­lút határai nem akadályozzák meg az egyes számrészeket ab­ban, hogy viszonylagos határai­kat megváltoztathassák. Ha a profit például egyenlő hattal, a bér pedig kettővel, úgy a bér fel­­emelkedhetik hatra, a profit pe­dig leeshetik kettőre és a vég­összeg mégis megmarad nyolc­nak, így a maradandó termelési összmennyiség egyáltalán nem bizonyítaná a bérek összmennyi­­ségének maradandó voltát. Hogy bizonyítja Weston barátunk ez utóbbinak maradandóságát ? Egyszerűen úgy, hogy állítja. Megengedve még azt is, hogy azok a tények, amiket ő megálla­pít, helyeseknek bizonyulnának, úgy azoknak mindkét irányban kellene éreztetni a hatásukat, míg Weston csak az egyik irány­ban érvényesíti hatóerejüket. Ha a bérek összege ugyanis szilárd valami, úgy nem lehet azt sem felemelni, sem leszállítani. Ha a munkások oktalanságot követ­nek el akkor, amikor időleges béremelést csikarnak ki, úgy nem kevésbbé oktalan dolgot művelnek a tőkések azzal, hogy átmeneti bérleszállítást erősza­kolnak ki. Westor barátunk nem tagadja azt, hogy a munkások bizonyos körülmények között béremelést csikarhatnak ki, de szerinte, miután a bérek össz­mennyisége természettörvényi­­leg meghatározott mennyiség, a béremelésre reakció következne. Másrészt tudja azt is, hogy a tő­kések is kierőszakolhatnak bér­leszállítást és tényleg állandóan kísérleteznek is a bérleszállítás­­sal. A bérmennyiség maradandó­­ságának elvével megegyezőleg ebben az esetben is, csakúgy mint a másikban, a reakciónak kell bekövetkezni. A munkások tehát ebből kifolyólag helyesen járnak el, amikor a megkísérelt vagy rájuk erőszakolt bérleszál­­lítással szemben ellenállást fej­tenek ki. Helyes, hogy béreme­lést csikarnak ki, mert a bérek leszállítását nyomon követő re­akció egyúttal előidézője a bér­emelésre irányított akciónak. Vagyis még az esetben is, ha Weston polgárnak a bérek meny­­nyiségének maradandó voltára vonatkozó elméletét elfogadjuk, a munkásoknak még ennek alap­ján is bizonyos körülmények kö­zött szervezkedniök és béremelé­sekért küzdeniök kell. Ha Weston ezt a következte­tést tagadja, akkor fel kell ad­nia azt a feltevést is, amelyből ez önként következik. Nem azt kell mondania, hogy a bérmeny­­nyiség maradandó nagyság, ha­nem azt, hogy a bérmennyiség nem emelkedhetik és ne emel­kedjék, de csökkenhetik és csök­kenjen, ha a tőkéseknek tetszik azt csökkenteni. Ha a tőkések azt akarják, hogy titeket hús he­lyett burgonyával, búza helyett zabbal tápláljanak, úgy nektek ezt az akarást, mint a politikai gazdaságtant kell üdvözölnötök és ennek alá is kell vetni maga­tokat. Ha ti azt, hogy a bérek az egyik országban magasab­bak, mint másikban, hogy pél­dául az Egyesült Államokban magasabbak mint Angliában, vagyis a bértételeknek­ ezt a kü­­lönféleségét az amerikai és an­gol tőkések egymástól elütő akarásából meg tudjátok magya­rázni, úgy ez a magyarázási módszer bizonyára nemcsak a gazdasági jelenségeknek, hanem minden más jelenség tanulmá­nyozását alaposan leegyszerűsí­tené. De hát itt felvetődik a kérdés: miért más az amerikai tőkés akarása és más az angol tőkés akarása? Hogy e kérdésre vála­szolhassunk, el kell hagynunk az akarás birodalmát. Egy prédi­kátortól még kitelhetett az, hogy azt mesélte nekem, hogy mást akar az isten Franciaor­szágban és mást Angolország­ban. S mikor felszólítottam, hogy magyarázza meg nekem az akarásnak ezt a kétféleségét, elég vakmerő volt azt válaszolni, hogy ez azért van így, mert az istennek úgy tetszik, hogy Fran­ciországban ilyen akarása, Ang­liában meg amolyan akarása le­gyen. Weston barátunk azonban bizonyára nem tartozik azok kö­zé, akik az ilyen, minden észsze­rű következtetést megcsúfoló ér­vekhez menekülnek. A tőkés szándéka egész bi­zonysággal az, hogy annyit ve­gyen, amennyit csak elvehet. De most itt nem arról van szó, hogy a tőkés szándékairól társalog­junk, hanem hogy a tőkés leírási lehetőségét, leírási lehetőségé­nek határait és ezeknek a hatá­roknak a jellegét kikutassuk. (Folytatjuk) AZ S. L. P. MAGYAR IRODALMA BEKÖTVE A szervezetek, elvtársak és munkástársak figyelmét ez­úton hívjuk fel arra, hogy könyvkereskedésünkben egy­bekötve kapható az S. L. P . magyar nyelven meg­jelent­­ összes irodalma. A 16 különféle pártfüzet­ből álló kötet ára csak $3.25. Előfizetés szerzési VERSENY! EGYEZER ÚJ ELŐFIZETÉST A VERSENY IDEJE ALATT A múlt héten ismét előbbre haladtak a versenyzők, s új elin­dulások is történtek. Knotek és Gerő elvtársak nyo­multak előbbre, míg Darnay munkástárs Vestaburgból egy­szerre utolérte Molnár elvtársat, sőt a jelek szerint hamarosan legelős lesz. Elvtársak, munkástársak, csak előre! Október 25-ig a verseny ered­ménye : Pont Knotek F., Eric................... 14 Darnay A., Vestaburg........... 6 Molnár J., Buffalo................. 6 Gerő Bertalan, Detroit........... 5 Buczkó M., Detroit................. 2 Herczeg L., Detroit............... 2 Kelemen L., St. Louis........... 2 Weiss L., Los Angeles........... 2 Csak az első ÖTVEN előfizetés megszerzése megy nehezen, a többi könnyű lesz! A verseny szabályai A versenyben bármely elvtárs vagy olvasó részt vehet. Csak a fizetésért dolgozó szervezők és más alkalmazottak képeznek ki­vételt. 1926. Október 30. A verseny december 11-én ér véget. A verseny idejének ily beosztása alapján lehetővé lesz téve a kiadóhivatalnak, hogy karácsonyra elküldhesse a díja­kat a nyerőknek, amit azok úgy vehetnek majd, mint karácsonyi ajándékot A MUNKÁS-tól. Az új előfizetéseket beküldők levelükben jegyezték meg, hogy a versenyben részt kívánnak venni, amely esetben rekordjuk állandóan közölve lesz lapunkban a verseny befejezéséig. A versenyben résztvevők ja­vára az egy éves előfizetés KÉT pontot, a féléves előfizetés EGY pontot jelent. December 11-éig, aki a legtöbb pontot kapta, az első díjra jogo­sult, az utána következő a máso­dik díjra és így tovább. Ha pontegyenlőség van, ezek mindegyike azonos díjra jogo­sult. 1. DÍJ: Dániel De Leon art­­bronz mellszobor és három drb. szépirodalmi könyv. 2. DÍJ: Dániel De Leon art­­bronz mellszobor. 3. DU: Nikolai Lenin art­­bronz mellszobor. 4. DÍJ: Borotváló készlet. (Teljes Safety Razor set.) Né­met gyártmány. 5. Marx-Petőfi faldisz, kézi­munka. Az S. L. P. magyar iro­dalma bekötve. 6. DÍJ: Egy set (5 darabból álló diszkötésű) Sue-könyv. Mehring: “Marx Károly élete.” TUDOMÁNYOS ÉS SZÉPIRODALMI KÖNYVEK MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON, MIG A KÉSZLET TART TÁRSADALOMTUDOMÁNY Archeimus: A világ keletkezése............................. 60 Marx és Engels filozófiai ér­ő­,etika, fejlődése. Levélváltásuk első sorozata, 1848—1853.......................50 Palante G.: A szociológia vázlata, kötve................................65 Ostwald: Bevezetés a természet filozófiájába......................60 Ugyanaz, kötve.........................................­­­­­.30 Lampert: Származástan...........................................................60 Engels: A család, a magántulajdon s az állam keletkezése .40 Ugyanaz, kötve................­­­.10 Marx-Engels: A kommunista kiáltvány................................30 Engels: Hogyan alakítaná át Dühring Jenő úr az összes tudományokat ?.....................................................50 Bebel: A nő és a szocializmus.................................................60 Henri Poincare: Természettudomány és materialzimus. .15 Friedrich Engels: Ludwig Feuerbach és a német klasz­szikus filozófia lezárulása.................................................20 GAZDASÁGTAN Kautsky: Marx gazdasági tanai................................... .40 TÖRTÉNELEM Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban.................................................1.25 Kropotkin Péter: A francia forradalom, két kötetben. .. 1.50 Marx: Polgárháború Franciaországban.................................30 Rosa Luxemburg: Levelek a börtönből..................................15 A fehér terror országa (dokumentumok a fehér terror uralmáról)............................................ 10 Szántó Béla: A magyarországi proletariátus osztály­harca és diktatúrája.........................................................10 Bőhm Vilmos: Két forradalom tüzében............................ 1.25 O. Kuusinen: A finn forradalom..............................................15 Korcsmáros Nándor: Forradalom és emigráció...................50 Ormos Ede: Mi okozta Magyarország szétbomlását?............50 SZÉPIRODALOM Rabindranat Tagore: Nacionalizmus.....................................30 Ignotus: Olvasás közben (új folyam)............................ .30 Róka Tóni: Erger-Berger. ....................................................40 Farkas Antal regénye: Kísértetek..........................­..............40 Farkas Antal: Bujdosó Péter nótáskönyve (1920-1922) .25 Söjtör András: Palkó király (egyfelvonásos komédia iskolás gyermekek számára)...........................................10 Szép Ernő: Vőlegény (három felvonásos színmű)................50 Biró Lajos: Álarcok (színjáték négy felvonásban)...............50 Karinthy Frigyes: Két mosoly................................................30 Wied Gusztáv: Circus Mundi (novellák).................................30 Nagy Endre: A pólai győző (elbeszélések)............................25 Gellért Oszkár: Versek.............................................................25 Richard Voss: A molaravölgyi Adónisz..................................25 Hatvany Lajos: Feleségek felesége (Petőfi, mint vőlegény) vászonkötésben......................................... 2.00 Eduárd Bellamy: Visszapillantás 2000-ből 1887-re...............60 Anatole France: Pártütő angyalok.........................................75 Maxim Gorkij: Gyónás.............................................................50 Gábor Andor: Hét pillangó.....................................................75 Daudet: A nábob................................................................. 1.00 Petőfi Sándor összes költeményei, két kötetben, képekkel 1.00 Megrendelhető A MUNKÁS Könyvkereskedésében 419 East 83rd Street New York, N. Y.

Next