A Munkás, 1955 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-01 / 1. szám

VOL. XLVI. 1 New York, N. Y., January 1, 1955 Egyes szám­ára .................... 15 cent Single copy ......................... 15 cents Hungarian Organ of the Socialist Labor Party — A Szocialista Munkáspárt hivatalos lapja Published by the Hungarian Federa­tion of the Socialist Labor Party twice a month, on the 1st and 15th of the month Tőkések és munkásvezérek üres ígéretei 1955-re Régi és általános szokás, hogy a mai tőkés rendszer urai minden újév elején a helyzet javulásáról, jobb időkről fecsegnek az általuk félrevezetett népnek, amit bizo­nyos esetekben talán saját maguk is elhisznek. Már az újévet mege­lőző napokban egymás után vonul­nak fel a kereskedelmi kamarák, a­­gyárosok szövetsége, egyes kolpo­­rt­ok szakértői és már előzetes ki­utatásokat is közölnek arról, hogy milyen lesz a gazdasági fel­lendülés az előző évekhez viszo­nyítva. Egy ilyen kimutatást állított össze a National Industrial Con­ference Board, amely a “News­week” december 27-iki számában jelent meg. E szerint az ország össztermelésének értéke 1955-ben $360.1 és $363.3 billió között lesz, szemben az 1954. évi $356 billióval. De a remélt nemzeti jövedelem még így is alatta lesz az 1953. évinek, amely $364.9 billió volt. Az ipari termelés (az 1947-49 évek 100 százalékos termelését vé­ve alapul) 128.4-130.5-re emelked­het 1955-ben az 1954-es 124.5 szá­zalékkal szemben. 1953-ban 134 százalékos volt a termelés. A munkanélküliek számának esé­sét remélik 3.3 millióról 2.8 millió­ra. 1953-ban 1.5, vagyis másfél mil­lió volt a munkanéküliek száma. Itt érdemes egy kis összehason­lítást tenni. Mint fentebb látjuk, 1953-ban a termelés értéke­­364.9 billió volt, míg a munkanéküliek száma 1,5 millió. 1955-ben a ter­melés várt értéke $363,3 billió, va­gyis majdnem eléri az 1953. évit, azonban a munkanélküliek száma közel 3 millió marad, vagyis a ter­melés emelkedésével nem esik le másfél millióra, mint volt 1953- ban. Mit jelent ez? Azt, hogy bármi­lyen mértékben emelkedjék is a termelés, a munkanéküliek száma nem csökken hanem még inkább emelkedni fog. Más szóval ezután kevesebb munkásra lesz szükség ugyanazon mennyiségű árucikk előállításához. A magyarázat? Az újabb ipari forradalom, amit ”au­­tomation”-nak neveznek, ami azt jelenti, hogy munkások helyett ön­működő gépek végzik a termelést. És ez ellen nem tehetnek semmit­ sem a C.I.O. sem az A.F.L. nagy­­fejű és nagyszájú vezérei. Sem külön-külön, sem egyesülten, sem a munkáltató osztály fenyegetésé­vel, sztrájkok beígérésével, sem a megalkuvással, vagy teljes behó­­dolással. Még az úgynevezett ga­rantált évi bér is —­ ha ugyan a munkáltatók megadják azt — leg­jobb esetben csak arra szolgálhat, hogy egy időre feltartóztatja, vagy lelassítja az ipari feudalizmus be­következését. Hogy az amerikai uralkodó osz­tály erre készül, hogy hatalmá­nak megtartása érdekében képes a legelemibb jogaitól is megfosz­tani a munkásnépet, utolsó két­ségbeesésében pedig egy harmadik világháborút zúdítani az emberi­ségre, arra elég példát szolgáltat az a tény, hogy az alkotmányos jogok nyirbálása és a kötelező ka­tonáskodás törvényesítése és a há­borús készülődés tovább folyik. A békéről való beszéd nem más, mint népámitás, úgy Amerika, mint a másik imperialista hatalom, Orosz­ország részéről. Egyedüli megoldást a Socialist Labor Party programja jelent, a­melynek alapján a szocialista ipa­ri szervezetekbe tömörült munkás­­osztály köztulajdonba helyezi a termelési és szétosztási eszközöket, valamint az ország összes vagyo­nát és a termelést a nép jólétének és boldogulásának érdekében foly­tatja tovább. Törekedjünk a szocialista rend­szer mielőbbi megteremtésére! A zsaroló unionvezér— aki a börtönből dirigálta a union banditákat és a korrupt tőkés politikusokat Egy alkalommal már megemlé­keztünk Joe Fay unioncárról, akit­ 1945-ben vád alá helyeztek és bű­nösnek találtak azért, mert 370,000 dollárt zsarolt ki több new yorki építővállalattól. Politikai befolyá­sának tudható be, hogy több mint három évig húzódott a pere—mely felkerült a Legfelsőbb Bírósághoz is—míg végül a Sing Sing fegyház rácsai mögé került. Azonban itt sem szűnt meg teljesen hatalma és­­ befolyása, mert a unionvezérek, gengszterek és politikusok ott is gyakran felkeresték, tanácsot kér­tek tőle és utasításait igyekeztek végrehajtani. New Yorkban nem­régen olyan szenzációs botránnyá fajult az ügy, hogy Dewey kor­mányzó kénytelen volt elcsapni ál­lásából Arthur Wicks helyettes al­kormányzót, és New York állam szenátusának többségi vezérét, mert az is több alkalommal meglá­togatta Fayt a szövetségi börtön­ben. Akkori cikkünk lényege főkép­pen erre az esetre terjedt ki. Most azonban egy cikk jelent meg Lester Welie-től a Readers Digest decem­beri számában, amelyben az író részletes képet ad ennek a union racket­rnek életéről és munkás­­mozgalmi tevékenységéről és ennek alapján érdemesnek tartjuk itt is­mételten foglalkozni az üggyel, így mintegy kiegészítve az előbbeni írá­sunkban foglaltakat. Fay pályafutásának kezdete Fay az iskola elhagyása után fia­talon került az építő­iparba. Má­sokkal szembeni fölényessége és ve­­zéri képessége abban nyilvánult meg, hogy a földre tudta teríteni ellenfelét. Ezt gyakorolta akkor is, amikor már vezérszerepet ját­szott a unionokban. Albany, N.Y.­­ban egy hotelben barátaival együtt annyira összevert egy másik union­­vezért, hogy a verekedés által 850 dollár kárt okoztak a szállodának és a félig agyonvert ember azzal a megokolással nem emelt vádat tá­madói ellen, hogy “nem akarom, hogy a Hudson folyóból halássza­nak ki egy cement koporsóban.” Az A.F.L. New Orleansban tar­tott konvencióján 1940-ben Fay le­ütötte David Dubinskyt, a ruhaipar union elnökét, mert az egy javas­latot nyújtott be a munkásmozga­lomban működő racket­rek ellen. Ekkor Fay társaságában volt Geo. Browne, Willie Bioff barátja, akik a chicagói Al Capone gengszterek közreműködésével zsaroltak ki egy millió dollárt a hollywoodi mozi­gyárosoktól. Fay akkor került közelebbi kap­csolatba az országos hirű­ chicagói banditákkal, amikor 1932-ben ki­zárták az International Union of Operating Engineers philadelphiai lokáljából, mert unionhivatala mellett külön üzletet is vezetett. Ekkor Chicagóba utazott, ahol ki­zárását elpanaszolta Wm. Malone­­nak, aki akkor negyedik alelnöke volt az országos unionnak és—ami ennél fontosabb — jó barátságban volt a Capone banditákkal. Malo­­ne-nak csak egy szavába került, hogy Fay visszakapja állását a unionnál. Bandita módszer alkalmazása Ettől kezdve Fay gyorsan emel­kedett fölfelé és a gengszter mód­szert nemcsak a munkáltatók zsa­rolására használta, hanem a unio­nokban lévő ellenfeleinek elhall­gattatására. Azután szerszámköl­csönző üzletbe ment és saját vál­lalatait szervezte meg, egyiket el­nevezve The New Jersey Truck Drivers Association-nek. Ennek élére a Teamsters Union egyik üz­leti ügynökét állította, ami által nagy mértékben dominálta a teher­ A H-bomba robbanása terméketlenné tette áldozatait Tokyo egyik legkomolyabb japán lap- bott atombomba robbanása után szü­let­­ja azt a szenzációs hírt közölte, hogy az tek, minden hetedik valamilyen testesen­­első H-bomba robbanása folytán sérülést hasággal jött a világra, szenvedett egyének nemző szerind olyan A kapitalizmus alatti "keresztény el­változáson mentek át, hogy terméketlen­ vibizáció” aligha lehet büszke erre a né váltak. A lap magas orvosi körökből barbár eredményre­ szerezte az információt és megjegyezte: (Lapunk más helyén közöljük két hogy ezt a “borzalmas titkot” nem köt francia atomtudósnak a nyilatkozatát. «»Izék a közönséggel, akik a hidro­­gén bombákkal való kisérlet Egy másik jelentés szerint a japán tözés veszélyére hívják fel különösen a szülőasszonyok országos konferenciáján szovjet és Amerika figyelmét, amely két megállapítást nyert, hogy azon gyermek­ország vetekedik egymással e borzalmas kék közül, akik Nagasaka városára do­ bombák gyártásában.)­ ­-------1---------1-----— -----—-----------—■— ---------------------------------------------\

Next