Dombi József: Bernini (Budapest, 1964)

at­ian Lorenzo Bernini 1598-ban, abban az esztendőben született, amikor Michelangelo tervei szerint befejezték a római Szent Péter-templom kupolájának építését. A kupola elkészülte végleg lezárta a reneszánsz kor­szakot Itáliában, ahol már álltak az első barokk stílusú épületek is. A Péter­­templom kupolájának befejezői, Vignola és Giacomo della Porta már fel­építették a jezsuiták központi templomát, a Gesú-t, és ezzel elindítot­ták a barokkot több évszázados útjára. A XVI—XVII. század fordulóján a feudalizmus és ideológiai támasza az egyház már túl volt a polgárság első nagy támadásán, a reformáción. A római pápaság már megindította ellentámadását a tridenti zsinaton elhatározott elvek szerint a katolikus egyháztól elszakadt népek ellen, s támogatókat is nyert a legnagyobb feudális uralkodókban, a német császárban, a spanyol és francia királyban. A pápai udvar ekkor már nem pártolta a humanizmust, a polgári szellemet, sokszor nem becsülte az antik művészetet sem. A pápa 1587-ben ledobatta a Trajanus-oszlopról a császár antik szobrát, s helyébe Szent Péter szobrát állíttatta. A pápák nem tűrték többé Michelangelo Sixtina-beli Utolsó ítéletének mezítelenségét sem és felesleges ráfestések­­kel halványították el nagyszerű emberi mivoltát. A spanyol hatalmi befolyás alatt álló Itáliában a pápák a feudális nagy­hatalmakkal egyetértve az egyházi állam hűbérbirtokainak gyarapítására törekedtek. Megszerezték az Adriáig terjeszkedő Ferrarát, Urbinót és Toscana határán a Castro-i hercegséget. Az új világrészek felfedezése után lehanyatló itáliai városokból többé nem folyt be a régi sok jövedelem, s ezért a pápák birtokaikon emelték a hűbéri szolgáltatásokat és az egyházi állam a feudális abszolutizmus képét öltötte magára. A régebbi pápák pél­dáját követve családjuk tagjainak minden lehetőséget megadtak, hogy meggazdagodhassanak. Kedvenc „unokaöccseik“ (olaszul nipoté­k) közül 5

Next