A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)
1921-05-04 / 3. szám
fi921 május 4. szerda POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség : Vili., Szentkirályi-utca 28/a. Telefon : J. 63 80, J. 63-81. Kiadóhivatal: Vili., Szentkirályi-utca SO. Telefon: József 103-65. Megjelenik d. a. 4 órakor. Budapest, III. évf. 3. (20) szám Előfizetési árak |' Egész évre_. 440 kor. Félévre_____ 220 kor.; Negyedévre 110 kor. Egy Móra— — 40 kor. Fél hóra__... 20 kor. Egyes számára hely- ben és vidéken 2 kor. A kenyér Budapest, május 3. A búza még az anyaföld emlőjén fagyoskodik és a honatyák már is gondoskodnak róla. Mire kinyitja gyönyörű búzaszemét, már alig fog látni a rendeletek konkolyerdejében. Az énekes pacsirták még nem tudnak fészket rakni a vetésben, de a szájas verebek az aratásról, a gabonaforgalomról csiripelnek. Tegnap délután ankét volt. Holnap, holnapután tovább csépelik az ügyet, míg a végén a közvéleményt elönti a polyva. A konkolyvetők akarják újra learatni a magyar anyaföld termését, de a magyar ugar magvetői résen vannak. A búzaszem, a termörög a legdrágább kincse a magyar népnek. Ez az őssejtje, melyből életereje fakad. A magyar humuszból nőtt ki a magyarság európai jelentősége, ebből fog kivirágozni a jövendője is. Ez nem agrárkérdés, nem politika, ez a magyar történet sorsdöntő problémája. Ez a múltak és jövendők antheuszi karja. Évek óta a kenyér körül szövődik a magyar nép sorsa. Ez a kérdés keseredik a közélet szájában. A föld adta, ontotta a maga gazdagságát, de az mind elúszott, eltűnt a haditerményes garatokon. Mire a dolgozó milliókhoz került az alföldi kincs, már a mesebeli hamupogácsához hasonlított. A magyar közélelmezés gonosz mostohája ezzel tartotta a világháború hadiárváit. Ez a kenyér búslakodik, szégyenkezik most is az asztalunkon. A malmok kis ententeja nem engedi körútra a fehérségéről süres magyar lisztet, kenyeret, mert hát az is a fehér terrort erősítené Csonka-Magyarországon. A hivatalok, gyárak éhes magyarjai újra jóllaknának. A jó kenyér hadat üzenne minden izgatásnak, elégedetlenségnek. Míg a penészes, nyirkos kovászban liberális blokkot szervezhetnek a korpa őslakói. A mai kenyér olyan, mint a mindennapos politika. Sótalan, ízetlen, vályogszerű. A politika, az önzés, az uzsora penészvirágai nőnek, sokasodnak benne. A szabadforgalom jelszavával újabb svábbogarat, szalmacsutkát akarnak beledagasztani. Az ellátatlanoktól elvennék az utolsó morzsát is, mikor a magyar föld áldásából jogos részt követelnek. A városok és falvak dolgozó tömegeinek csak a kenyérhéjat szánják azok, kik a tejbe, a húsos fazékba kisgazdakalácsot aprítanak. Nekünk nem kenyerünk a politika, de a magyar búza minden életreményünk. Munkát, könnyet, vereszéket áldozunk a jobb jövőért, hát adják meg legalább a mindennapi száraz kenyeret az országépítés robotosainak. A munkásokat összeségükben semmi áron nem szabad kizárni azok sorából, kikről törvényhozási és kormányzati úton kell gondoskodnia a hatalomnak. , A kenyér mindennél fontosabb kérdése a mai közéletnek. Ezen a kapun juthatunk be Nagy-Magyarországba. Ma már a földből, a napsugárból nő bele a búzába a jövendők, isteni erők szentséges titka. A búzához, a kenyérhez uraim olyan lélekkel, érzéssel kell nyúlni, mint a papnak mikor felmutatja a szentséget az oltáron. A kenyér több a mindennapi falatnál! Ebben él, rejtőzködik a magyar nép jövendője. Apponyi Albert gróf a külügyi helyzetről ,A Nép'1 tudósítójától. Gróf Apponyi Albert értesülésünk szerint a nemzetgyűlés egyik legközelebbi ülésén, talán már ma, fel fog szólalni és szóvá fogja tenni külügyi helyzetünket. Még nem bizonyos, hogy a felszólalás interpelláció vagy napirend előtti felszólalás formájában történik-e, bizonyos azonban, hogy Apponyi elmondandó beszédében részletes tájékoztatást fog kérni a kormány külügyi politikájáról és külpolitikai helyzetünkről. Munkatársunknak erre vonatkozólag Apponyi Albert gróf a következőket mondotta : — A trianoni békeszerződésnek az angol alsóházban történt ratifikálása alkalmával Magyarországról ott elhangzott államférfiús nyilatkozatok folytán szükségét érezzük annak, hogy e beszédeknek visszhangja legyen éspedig minél gyorsabban a magyar parlamentben...Magyarország érdeke, hogy az ott rólunk elhangzott és nekünk kedvező megállapításokat a magunk részéről is leszögezzük, nyugtázzuk és tudomásul vegyük, másrészt még fontosabb hogy az angol államférfiak tévedéseit helyreigazítva és megcáfolva magunk adjunk felvilágosítást a szövetségeseknek a jövőnkre kiható fontos kérdésekben. Megkezdték a költségvetés vitáját »» Elifi: a munkásként és megoldása — Budapest, május 3. A nemzetgyűlés ma délelőtt megkezdte az 1920—25 évi költségvetés vitáját . A személyes ügyek elintézése után Iklódy Szabó János ismertette a törvényjavaslatot, amelynek a kormány támogató pártok részéről is történtek felszólalások. Ugyancsak ma délelőtt mutatkozott be az ellenzéki blokk a Háznak. A kormány támogató pártok részéről az első felszólaló Szádeczky Lajos volt, aki a költségvetést elfogadta és a kormány iránt bizalmát fejezte ki. Az ellenzéki tömörülés Kerekes Mihály képviselővel mutatkozott be a parlament mai ülésén. Kerekes Mihály hosszú beszédet mondott a költségvetési javaslat ellen és a kormány iránt természetesen a bizalmatlanság álláspontjára helyezkedett. Az ellenzéknek mai szereplése egyébként elég gyenge színezetű volt, amennyiben mindenki azt várta, hogy az ellenzék részéről a kormány irányelvei tekintetében lesznek határozott felszólalások. A nemzetgyűlés egyébként ma sokkal érdekesebb volt a folyosón, mint bent az ülésteremben. A folyosón több küldöttség érkezett a miniszterekhez. Maga a politikai élet is inkább a folyosón zajlott le. Különös feltűnést keltett a folyosókon az új moziengedélyesek küldöttsége, amely Hamburger altábornagy vezetésével tisztelgett a belügy- és pénzügyminiszternél. A folyosón hosszan tárgyalt a küldöttség Viczián államtitkárral és Tomcsányi belügyminiszteri tanácsossal a moziügyek referensével, akikkel a sürgős kérdések tekintetében teljes megegyezésre jutottak. Szó sem lehet arról, amit a sajtó egyes orgánumai már napok óta hangoztattak, hogy a moziengedélyek revíziójáról van szó és a kormány a maga részéről minden támogatást kilátásba helyezett az új moziengedélyeseknek, úgy hogy semmi sem állatjában annak, hogy aki a régi tulajdonosoktól átvéve a mozit, azt a kellő eszközök birtokában tovább vezethessék. A mentelmi bizottság ma délután öt órakor újból összeül és a Beniczkyüggyel fog folytatólagosan foglalkozni. A pártéfelgatés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki előterjesztések után Hermann Miksa beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését két pénzügyi javaslatról. Ezután — napirend szerint — áttértek az 1920/21. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Rakovszky István elnök kéri a nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot először általánosságban tárgyalják és azután fejezetenként újból általánosságban foglalkozzanak azzal és csak azután következzék a részletes vita. Ugron Gábor kéri, hogy a kisebb tárcákkal általánosságban foglalkozzanak már az első vita alkalmával. Hegyesi Kalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a szabadalmi hivatal szervezetének illetményéről szóló törvényjavaslatot. Gaál Gaszton a házszabályokhoz kér szót. 1920 februárjában az általános választások alkalmától választották meg képviselőnek. Mndátumát petícióval megtámadták, de a petíciót a harmadik bíráló bizottság egy évig nem tárgyalta. A petíció megvizsgálására Somogyi István nemzetgyűlési képviselőt küldték ki, aki se őt, se jogtanácsosát a vizsgálat napjára nem fárta meg. Az idei év április tizenkilencedikén az Új Nemzedékben megjelent egy cikk, olyan tartalommal, hogy Gaál Gaszton mandátumát,megsemmisítik. Ő azt látja, hogy a jóhiszeműségnek a látszata megszűnt, mert Somogyinak alapos oka kellett hogy legyen arra, hogy az említett újságcikkben foglaltakat elmondotta. Ha a mandátumot meg kell semmisíteni, akkor követeli, hogy, az a házszabályokban előírt módon és időben történjék. (Helyeslés.) Somogyi István személyes kérdésben szólalva fel kijelenti, hogy a harmadik bírálóbizottságnak nem ő az elnöke és nincs semmi befolyása arra, hogy milyen időben tűzzék ki a peti cióval megtámadott mandátum tárgyalását. A bírálóbizottság elrendelte százötven tanú kihallgatását és ennek a foganatosítására küldték ki őt. Az említett újságcikk nem az ő informácciója alapján íródott, a házszabályokban nincs előírva az, hogy az illetőképviselőt is meghívják. Gaál Gaszton személyes megtámadtatás címén szólal fel és kijelenti, hogy a házszabályokban elő van írva, hogy a petícióval megtámadott mandátum tulajdonosát is meghívják a tárgyalásra. Somogyi István újabb felszólalása után Szijj Bálint a házszabályok 215. szakaszához kér szót. A nemzetgyűlés legutóbbi ülésének berekesztése után Pálozdy András azt mondotta, hogy nlmenjünk a falura, kérdezzük meg a választóinkat . — Witter László gúnyosan azt kiáltotta erre, hogy a falura kapálunt. — Ezt a rosszindulati kifejezést visszautasítja. Nem ismeri Witter László foglalkozását, de a földmives foglalkozás is van olyan, mint az ő foglalkozása. Witter László személyes kérdésben felszólalva kijelenti, hogy a közbeszólásával nem akarta a földmives foglalkozást lebecsülni, mert tudja, hogy a kisgazdák micsoda munkát végeznek. (Helyeslés.) Elnök: Áttérünk az 1920—21. évi költségvetési törvényjavaslat tárgya-’ lására. A törvényjavaslat Irdódy-Szabó János előadó ismerteti a törvényjavaslatot, íg v Elmondja, hogy az 1914. év óta nem volt költségvetési vita. Épen ezért rendkívül fontos, hogy most hosszabb vitája legyen a költségvetési javaslatnak. Kifejti, hogy" a takarékossági szempont végigmegy a javaslaton s ez az 1920—21. évi költségvetési javaslatban még nagyobb mértékben fog majd keresztülvonulni. Kéri,hogy ma javaslatot fogadják el. " Szádeczky Lajos beszéde Szádeczky Lajos szólalt fel ezután. Éles vonásokban ecsetelte a magyar történelmet, mely biztosíték arra, hogy a magyar nép őserejes trianoni béke után bekövetkezett gyászos időket is ki fogja állni. A magyar nemzet történelme világosan rámutat arra, hogy a nemzet mindig hamar heverte ki a legnagyobb csapásokat is. Bebizonyított tény, hogy a legnagyobb csapások után is volt a nemzetben életerő. Ma sokkal súlyosabb helyzetben, szétmarcangolva, megcsonkítva áll nemzetünk a pupa ellenség között. A királykérdésről is beszél. Rámutat arra, hogy a királykérdés mindig a legnehezebben volt megoldható. A királykérdés megoldásánál a magyar területi integritás kérdése a legfontosabb szempont. Áttér a lengyel nemzetre, kapcsolatban a királykérdéssel, mely nemzetnél a királykérdés szintén nagy szerepet játszik. További beszédében rámutat arra, hogy a pártviszályok az ország meggyengítésére szolgálnak. A területi kérdés mellett minden más kérdés nem bír nagy fontossággal. Aggodalommal nézi a csehekkel folytatott tárgyalásokat. Nekünk nincs annyira szükségünk a csehekre. A cseheknek erősebb érdekük, hogy velünk jó viszonyban legyenek. A terményeiket nem tudják értékesíteni, Lengyelországgal is hadilábon állanak, szóval minden tekintetben Csehországra nézve fontos, a Magyarországgal való szoros kapcsolat. Rámutat Csehország életképtelenségére és azt mondja, hogy ilyen monstrumszörnyetegnek megélni nem lehet. Adjuk vissza az elfoglalt területeket és akkor jó barátságban lehetünk. (Folytatás a 3*ihoMaiva- )