A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-04 / 3. szám

2 fienszögazsasági többtermelés titka orasehalfeoté ús tudományos felfedését — Francé Rezső kutatásai — Mi az „e«tophon" ? — Mikroszkopikus élőlények mint a földmives munka*társai — Tuzson tanár a felfedezés értékéről. — Saját tudósítónktól — Budapest, május 3. Münchenből rendkívül nagyjelentőségű felfedezés hire érkezik, melynek egyelőre csak tudományos értéke van ugyan, de amely esetleges gyakorlati alkalmaztatása esetén alkalmas arra, hogy egészenúj alapokra fektesse a mezőgazdaságot és fontos tényezőjévé legyen a mai viszonyok közt kétszeres jelentőségű többtermelésnek. A mezőgazdaság sok évezredes történetében nem ez az első meglepetés. Liebig Justus Világhírű német vegyész fellépéséig a mezőgazdaságban az volt a megdönthetetlen dogma, hogy a talaj termékenységét kizárólag a termőföld (humusz) minősége, elsősorban porhanyós volta okozta. Az volt ugyanis a hit, hogy a növények kizárólag talajókkal táplálkoznal, ezek pedig csak porhanyós talajban képződhetnek, mert ezt járja át a levegő s ebben van szénsav, mely a humusz alzatát alkotó kőzetet szétmálasztja és igy felszabadítja a talajsókat. Ezt az elméletet támogatni látszottak Darwin gilisztatanulmányai, melyek szerint a talaj porhanyóssága csupán ez állat munkájának eredménye. Jött azonban Liebig és kimutatta, hogy a növény táplálkozásának elengedhetetlen kellékei a nitrit, illetőleg a nitrátok, ezek fejlődését pedig a humuszban mesterséges uton is lehet fokozni. Mikor Liebig elméletének gyakorlati támogatására bevezette a mezőgazdaságban a műtrágya, nevezetesen a rhinsalétrom alkalmazását, az ezzel elért bámulatos eredmények valóban igazolták álláspontjának helyességét. De csak látszólag. Lassanként kitűnt ugyanis, hogy a humusz, habár csak mint közvetett életfenntartó eszköz, a növényre a megélhetés lehetősége szempontjából — a régi paraszthit szerint épp oly nélkülözhetetlen, mint a talajsók. A humuszban ugyanis, mint a górcső feltalálása óta tudjuk, nagy sreg talajbaktérium él. A talajbaktériumflóra bősége és gazdagsága a talaj humuszos alkotórészekben való gazdagságától függ, mert ez apró élőlények kizárólag humusszal táplálkoznak, míg viszont nitrit, illetőleg nitrátnak nagy tömegben való előállítása révén kedvezően befolyásolják a talaj termékenységét s ezzel a szántóföldön jó termést, a réten fübőségét, az erdőben dús faállományt biztosítanak. Darwin gilisztaelméletét időközben némileg megingatták azok a tudományos kutatások, melyek kimutatták, hogy termőtalaj a porhanyósága olyan földtermőtalaj a porhanyósága olyan földben is feltalálható, melyben földigiliszta egyáltalán nem fordul elő. Ezt a kérdést világítja meg az az új, rendkívül fontos, felfedezés, melyben kiváló része van Francé Rezső müncheni növénybiológusnak, aki különben francia hangzású neve ellenére is magyar származású. Francé kutatásai a földben élő, eddig nem sejtett górcsőparányi állat- és növényvilág ismeretére vezettek. Ez a csudálatos állati és növényi közösség az edaphon, egy egész liliputi világ, parányi állatok és növények milliárdnyi társasága, mely életmunkájával a termőföld porbanyitásának e vegyi átalakításának feladatát végzi. A müncheni élettani intézet melynek élén Francé áll, évek hosszú kutatómunkájával eddig mintegy 200 faját határozta meg e csodálatos parány élőlényeknek. Vannak köztük oszló moszatok (algák), majd mintegy 80 faj kovamoszat (diatomea), az állatvilágból parányi gyökérlábúak (rhizopodák), szalagok stb. Ilyen mintegy 40 faj él az erdő és a szántóföld talajában. A legtöbbjük kovából házat épit magának s azt, mint a csiga, magával viszi földalatti útjában. Mindezek az apró, csak erősen nagyitó mikroszkóp alatt látható élőlények humusszal, korhadó szerves anyagokkal és más földrészecskékkel élnek s ezeket testükben feloldják, vagyis ilyképp feldolgozzák és termékennyé teszik a talajt. Ezek tehát a földigiliszta munkatársai abban az áldásos munkában, mely megkönynyiti a földmives verejtékes fáradozását s fontosságuk kitűnik abból a tényből, hogy a jó szántóföld köbcentiméternyi területén 50.000—100.000 egyettet lehet megolvasni, illetőleg számítás alapján megállapítani. Bizonyos, hogy a felfedezés gyakorlati értékesítése, mely a mai termelési viszonyok közt parancsolt kényszerűség, nagy szerepre van hivatva a mezőgazdaságban. Hogy a felfedezés jelentősége és gyakorlati súlya felől tájékozódjunk,felkerestük dr. Tuzson János egyetemi tanárt, a növényélettani intézet igazgatóját, kiváló botanikust, aki az ősmagyar haza növényvilágának felkutatásával tette nevét ismeretessé a tudományban. Tuzson tanár a következőket mondta ♦A Ként tudósítójának. A felfedezés hite igaz és jelentősége kétségtelen, gyakorlati alkalmazhatósága azonban még a jövő titka és megvalósítójára vár. Górcsövi vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy a jó szántóföld köbcentiméternyi termőtalajában legalább 50.000 ilyen apró élőlény él, melyek nitritek, illetőleg nitrátok előállításával nagyban fokozzák a taalj termőképességét. Francén és a vezetése alatt álló müncheni élettani intézeten kívül a Berliner Gesundheitsamt mezőgazdasági osztálya foglalkozott idevágó vizsgálatokkal és szép eredményeket ért el. A felfedezés egyelőre csak tudományos jelentőségű, de előrelátható, hogy azt idők folyamán gyakorlatilag is érvényesíteni lehet a mezőgazdaság javára. Nincs tehát kizárva, hogy abban az esetben, ha a sovány, vagyis rossz termőföldben valami után — talán beoltás útján — sikerülni fog az edaphon élőlényeit megfelelően szaporítani, az a talaj termőképességének fokozásával új korszakot nyit meg a gyakorlati mezőgazdaságban. z. V. Masiparozsiási isiké királya Jerome és Jean Tharaud cikke a „Revue lies deux Mondes“-ban. Pár hónappal ezelőtt Budapesten járt a két regényíró fivér, Jerome és Jean Tharaud, akik a francia sajtóban először emelték fel szavukat Magyarország ,Kazsája mellett. A Tharaud-teslivérek Budapesten összegyűjtöt- ■ ték a 7. adatokat, amelyek Károlyi forradalmára és a kommün történetére, vonatkoznak és a leg-előkelőbb francia folyóiratban cikksorozatot indítottak, amelybentragikus, színekkel rajzolják Magyarország vérromlásának útját. Tharaudék leutóbbi cikkéből vesszük ki a következőket: Gróf Károlyi Mihály köré csoportosultak Budapesten a radikális intellektuellek, a Szabadkőművesek és a szocialisták. Legnagyobb részük zsidó volt és munkatársa azoknak a forradalmár folyóiratoknak, amelyek mintegy tizenöt év óta éreztették hazájukat Magyarországon. Ezek közé tartozik a Huszadik század és a Nyugat. A Nyugat fősugalmazója, Hatvani Lajos, gazdag zsidó családból származott. A modernség ürügye alatt, Hatvani Lajos és barátai véglegesenszakítottak minden szellemi és erkölcsi hagyománnyal, amelyek Magyarországot földmivelő országgá teszik, melynek régi és nemes hagyományaihoz a magyarok szive úgy ragaszkodik, mint ahogy mi ragaszkodunk a Provencehoz. Hatvani és a Nyugat gyökértelen irodalmából eltűntek mindazok a tipikus alakok, akik valaha a magyar írók munkáiban éltek. Hiába keresnék az ő műveikben a Jókai romantikus figuráit Kemény Zsigmond makacsul büszke főurait, Mikszáth Kálmán melankolikus és vidám parasztjait. Elavult szimbolizmusukon a szatócsbolt szaga érzik és semmi közük sincs többé a magyar dalhoz, amelyben a magyar álom és könnyek összevegyülnek a mámor partján. Petőfi szelleme és harci dalainak visszhangja nem zeng ezekben a versekben. A hangjuk nincs összhangban Arany bukolikus muzsikájával. Az egyetlen nagy költőt, Ady Endrét kivéve, aki az éjszakába rohanó magyarságnak kétségbeesett énekese volt, és a régi magyar gentryből származott, ezek az új költők, regényírók és kritikusok nem az igazi paraszti Magyarország képére teremtődtek, hanem Budapest színeit hordták magukkal. Valamennyien a zsidó szellemet tükröztették, a zsidók idegességét, ösztönszerű lázadását a kétezeréves keresztény gondolkozás ellen. Nyugat híveinek szellemi törekvése a börze és kereskedelem embereinek tevékenységével párosult és Budapestből a zsidó eszméknek és érdekeknek nagy tárházát csinálták, ahol az igazi nemzeti gondolat eltorzult és ahol a nyugati népek álmodozása az Orczy-ház formájára alakult át és zsidó fargonban szólalt meg. Ebben a miliőben az orosz forradalom úgy tűnt fel ,mint az a nagy esthajnal, amelyet Izrael népe már századok óta vár. Bármilyen félénken indult is a Berenszki forradalom mégis csodálatos horizontokat nyitott a zsidó képzelet számára. A magyar zsidók jól voltak értesülve és közvetlen érintkezésben állottak zsidó faj testvéreikkel, akiknek törzsei hosszú rajokban vonult le Petrogradtól Bielostokon. Vylnán és Lembergen át egészen Budapestig. Jól tudták, hogy ez csak a kezdet és hogy a forradalom nem áll meg, és hogaz az észak síkságán eddig még nem látott összeomlások készülnek, amelyeknek hatása túllépi Oroszország határait és kiterjed egész Európára és felfordítja az egész régi társadalmi rendet... * Október harmincadikén Pogány József állott élére annak a kis csapatnak, amely meggyilkolta Tisza grófot. Pogány egy pesti zsinagóga hullamosójának a fia volt. Ez a Pogány írt egy Napoleon-drkniát is, amelyben a francia császárt pacifista uralkodónak és idilli ábrándozónak mutatja be. Vele is az történt, mint azokkal a suhancokkal, akik egyszer káplári szerephez jutottak valamely műkedvelői színielőadáson és ezért egész életükben káplárnak hiszik magukat. Dr. Pogány Napóleont játszotta. A szerkesztőségben zsidó barátai nevetve mutogatták magukat egymásnak ezt a ghettóbeli Napóleont. Március huszonegyedikén Böhm és Kunfi elmentek a fogházba, ahol Kun Béla és a többi kommunista vezérek, László, Korvin-Klein, Rabinovics fogságban voltak. Egytől-egyik zsidó volt valamennyi . . . Károlyi Mihály hiába várta az égen a világ összeomlásának jeleit. Egy fiata zsidógyerek tartotta benne a messiási hitet. Ez a zsidó gyerek Kéri Pál volt, igazi nevén Krammer. Kéri közönségesen tipikus izraelita volt, áltehetség ,mely vakít, mint a mozgó színház bejárata. Nagyzásában nem volt megelégedve a zsidó kiskereskedői származásával, azért hát azt a mesét terjesztette, hogy a nagyanyja szeretője volt Petőfinek, a nagy magyar költőnek, aki Segesváron esett el és hogy az ő ereiben a magyar nép nagy hősének vére csorog. Kéri Pál személyében a pénzszükség minden aljasságot kimentett. Pénzt kért kölcsön mindenkitől, olyanoktól is, akiket csak öt perc óta ismert, kávéházi pincérektől, a szerkesztőktől, szolgáktól. Egyébként perverz kulturáltságában előkelő hajlamai voltak. Az az ötlete támadt például, hogy beköltözik egy régi apácakolostor falai közé s Margitszigeten. Ez az ember volt Károlyi rossz szelleme. Sikerült pénzt kicsikarnia a mágnástól, aki Bernbe küldte őt követségbe. Nagyszerűen öltözötten a legelőkelőbb szállóban nagyúri életet élt fajtestvéreinek társaságában. Róla mondta egy magyar gróf: Ma a zsidók úgy élnek, mint a grófok és mi grófok úgy élünk, mint a zsidók ... Mind a két forradalmat, az októberit épúgy, mint a márciusit a zsidók vakmerősége csinálta. Négy zsidó — Kéri, Kunfi, Simonyi és Gellért Oszkár — írták alá azt az okmányt, amely a magyar népköztársaság halálát jelentette. Kun Béla hatalomra jutott. A kommün huszonhat népbiztosa közül tizennyolc zsidó volt, ami hallatlanul nagy szám, ha meggondoljuk, hogy az akkori Magyarországban 21 millió lakosból csupán másfél millió volt a zsidó. Természetesen a tizennyolc zsidó népbiztosé volt a hatalom, a többiek, amint Budapesten tréfásan mesélték, csak arra voltak jók a zsidó szovjet köztársaságban, hogy sábesz napján rendeleteket foganatosítsanak, hasonlóan azokhoz a keresztény szolgákhoz, akik izraelita családnál szombat napján elvégzik azt a házimunkát, amelyet Mózes törvénye a zsidóknak megtilt. Árpád dinasztiája, Szent István, az Anjouk, a Hunyadiak és a Habsburgok után ,Magyarország trónjára Izrael királya ült. Klumpeskess 1921. május4., szerda. He adja el ékszerét, SAyPflP ékszerüzletében U!löi-ut 3. Calvin-fcér dRlflDUfl mellett. — Aranyat, ezüstöt, briliáns, régiséget legmagasabb árban veszek. X Szelvénybeváltás Részvényeink 35. számú szelvénye folyó év május 8-tól kezdve beváltatok Budapesten a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál és Wienben a Nisdoroesterriechische Escompte Gesellschaftnál 40 magyar korona értékbeli. Gonsignatiokat a kifizetési helyek adnak ki. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat R.-T. A MAGYAR LOVAREGYLET 1921 május 5,7,8, 10,12,15, 16,18,20 és 21-én Alston lóversenyt rendez A versenyek kezdete d. u. 3 óra 30 perc Jegyárak: Egész évre szóló belépti jegyek 41 napra 1200 korona. A tavaszi meetingre (10 nap) 330 kor. Napi belépti jegy I. helyre 40 korona, II. helyre 10 korona, III. helyre 5 korona. Május 15-én Milleniumdíj napján I. hely 60 koront, II. hely 20 korona. A külön elkerített fogadási helyre (a bookmakerek körébe) belépti jegy 10 napra 700 korona. Napi jegy 300 korona. TOTAULATEUR AZ I., II. ÉS III. HELYEN. Külön vonatok a versenytérre Budapest-nyugati pályaudvarról . Oda: 1*10, 1*30, 1*45, 2*4, *2*25, 2*45. Vissza : 1*35, 6-60, 7*05, 7*20, *7*35, 7*5*2. Bérletjegyek előre válthatók május 2-től a Magyar Lovaregylet irodájában (IV., Semmelweis utca 10. II. emelet.) * Csak ünnep és vasárnap.