A Nép, 1925. augusztus (7. évfolyam, 170-193. szám)
1925-08-01 / 170. szám
1925 augusztus 1. szombat Ára 2000 korona Budapest, VTI. év LTO. sz.br. POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: VI. Rózsa-utca lll.Telefon: József 63—80, József 63-81 KIADÓHIVATAL: VI. ker., Rózsa-utca 111. Telefon: József 103—85 Megjelenik d. n. 3 órakor ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.............JO.OOOrK Negyedévre. ... 120.080K Ktdlfüldün: a lenti árak kétszeres© Ausztria területén: Egy hóra ...... 60.000 á Negyedévre.. . . 180.000Ki magyar korona értékben! Miért, miért?! Akinek módjában van több lapot olvasni és összehasonlítani állásfoglalásukat az egyik és a másik esetben, nagyon, sokszor felteheti magának a kérdést: miért? Miért csapnak most a lapok óriási lármát, amely végigharsogja a világot Pekingitől a Los Angelesig, Grönlanditól a Tűzföldig? És miért tesznek egy egészen hasonló, vagy nagyobb méretűi esetben hangfogót a sajtóerdő zúgására, hogy a vádban már benne legyen a sajnálkozás, a megbocsátás, a magyarázat, a mentség? Miiért üvölt, bömböl, toporzékol olykor-olykor, hogy a tintahullámok felcsapnak a szónokra, miniszteri bársonyszékre, megingatják az állam hajót és tengeribeteggé teszik minden utasát? És miért öntik máskor olyan szakadatlan bőségben a béke olaját a háborgó néphitek hullámaira, hogy a kalózhajó, amely megrablott kincsekkel teljes gőz alatt fut, biztos révbe jusson? Oh erre a miértre és a többi miértre van felelet. Megtalálod fel magad is drága olvasóm, csak figyelj egy kicsit, hogy mikor honírosak és mikor hallgatnak, mikor , érlelhetetlenek és mikor megbocsátok, miikor durvák és erőszakadak, mikor szelídek és szeretettel ivadozóik, mikor hallják meg a szuperregését a gerendában s mikor földsüketek a legnagyobb gazdasági összeroppanásra, miikor fáj nekik egy jól irányzott nyakleves is , szörnyűségesen s mikor nem vesznek tudomást milliók haláláról? Csak figyelj és ne csak olvasd a betűket, de értsd is meg a szellemét annak, aki egymás mellé rója őket. Összedől egy kis keresztény vállalkozás, hetekig nem fogynak ki a szenzációs részletekből. Összedől száz, ötszáz, ezer zsidó kereskedés, bank, tőzsdeüzlet — nincs részlet. Nincs zaj. Nincsenek szenzációk. Csak katasztrófa van, ami fölött a közgazdaság nevében sajnálkozni illik. Gyilkolnak hónapok, évek óta ezreket, százezreket. Vagyonából kiforgatnak milliókat. Börzén öszszeharácsolnak aranymilliárdokat. Ötsoros hírek a tömeges orosz kivégzésekről. Szürke közgazdasági kommünikék. Semmi emóció, semmi zaj. Zsidó kezek dirigálnakSzent-Péterváron, Moszkvában és foly a vér patakokban, zsidó kezek dirigálnak a pesti, a berlini, a párisi, a newyorki tőzsdén — és áramlik az arany szakadatlanul — hozzájuk. Zajlik, szegényedik az izzadók sokszáz milliója. Csak semmi izgalom. A gazdasági élet rendjét nem szabad megzavarni. Így van jól, így kell lennie, így kell maradnia. De valahol megölnekegy zsidót. ÉiValahol korlátok közé szorítják őket. Valahol valaki kijött a béketűrésből. És végigharsan a jerikói trombita az egész világon. A sajtóerdő zúg, dörög, villámok, a Földet is kimozdítanék sarkaiból. Miért?! Csak keresztényekről van szó. Miért?! Zsidókról van szó. Rendkívüli minisztertanácsot tartott az angol kormány a bányászkrízis miatt Baldwin miniszterelnök vezeti az egyeztető tárgyalásokat . A bányászok elfogadták Baldwin javaslatát London, július 31. ( A NÉP tudósítóitól.) Baldwin miniszterelnök a tegnapi nap folyamán külön-külön megbeszéléseket folytatott a bányatulajdonosok, a bányászok, valamint a vasutasok képviselőivel. A tanácskozások után a kormány tagjait rendkívüli minisztertanácsra hívta össze, hogy a helyzetet megvitassák. Este újból tárgyalt a bányászokkal és a bányatulajdonosokkal, akiknek azt javasolta, hogy vonják vissza felmondásukat, ideiglenesen adjanak támogatást, ezenkívül a vitás kérdések elintézését bízzák egy megalakítandó királyi bizottságra, amelynak szélesebb hatásköre lenne, mint a vizsgálóbizottságinak. London, július 31.: A bányászok képviselői hozzájárultak ahhoz, hogy a miniszterelnök részéről javasolt vizsgálatban közreműködjenek. A miniszterelnök felkérte a bányatulajdonosokat, halasszák el két hétre a felmondásra, vonatkozó határoza- tok végrehajtását, hogy ilyenfor-mán mód legyen időközben a tárgyalások folytatására. Magyarország tönkretétele a célja a Princip sírját megkoszorúzó belgrádi cseh követnek Gazdaságpolitikai közösséget tervez a szláv államok között — Hem Passes, hanem Seba a pánszláv gondolat vezére — Az új Hartwig hatalma Belgrád, július 29. (A NÉP tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt a „Deutsche Allgemeine Zeitung“ leleplezte, hogy Jan Seba, a csehszlovák köztársaság belgrádi követe megkoszorúzta Principnek, Ferenc Ferdinand egykori trónörökös gyilkosának a sírját. A szerb kormány nem valami jó néven vette ezt a tüntetést és — belgrádi hírek szerint — szerette volna megakadályozni, azonban nem volt elég hatalma hozzá. Jan Seba mögött ugyanis ott állanak támasztékul a nagy szerb nacionalisták és a legismertebb pánszláv, vezetők, ott vannak mögötte továbbá a titkos társaságok, amelyek a nagy szláv gondolat vezérének nem annyira az elöregedett Pasicsot, mint Jan Sebát tekintik. Ezekkel a hatalmasságokkal nem mert szembeszállani a kormány sem, nehogy abba a kellemetlen helyzetbe kerüljön, hogy a pánsiná -ok szembefordulnak vele:*:"’. A szerb kormány tehát távol tartotta magát az egész tüntetéstől és úgy tett, mintha nem volna semmi köze sem hozzá és még kevesebb köze lenne Principhez. Egy véletlen elszólás, valamelyik délszláv memoáríró őszinteségi rohamaugyanis nyilvánosságra hozta a szerb kormánynak és a szarajevói összeesküvőknek nem éppen platónikus viszonyát, így aztán a szerb kormány csendesen megtanult, amikor Jan Seba kivonult a temetőbe, koszorút tett az orgyilkos gazember sírjára és úgy ünnepelte, mint a pánszláv gondolat mártírját. A kormány mindent elkövetett, hogy Seba urat lebeszélje e fantasztikus tervéről, azonban Seba minden körülmények között ragaszkodott a tervhez, amelyet egy titkos társaságban főztek ki. a szláv államoknak közös nagy céljuk van a politikában: az egyesülés, a pánszláv gondolat valóra váltása. Ezt a végső célt minden eszközzel szolgálni kötelessége minden szlávnak, lett légyen akár északi, akár dél. Ezt a célt , ezt a nagy politikai programmot kulturális és szellemi érintkezéssel szolgálták eddig. Ezt helyesnek és folytatanádnak tartja, azonban az érintkezésnek ebben a formájában nincs elég erő. Egyetlen útja és módja a pánszláv politika realizálásának és valóra váltásának: a gazdaságpolitikai közösség. A gazdaságpolitikai közösség jelenti a gazdasági hasznot, a gazd-izdasági erőket, amelyek predomilizálnak a szellemi és kulturális tényezőknek. Fennn kell ugyan tartani a szellemi, és kulturális érintkezés kapcsait, azonban a hangsúlyt a gazdasági kapcsola- tokra kell vetni. A gazdasági kapcsolatok útján keresztül valósul meg a nagyszláv gondolat és ez az igazi politika útja. Indítványt tett, hogy a szláv ál lamok, mielőtt valamelyik más át-, sámmál, kereskedelmi vagy gazda-sági egyezményt kötnének, előbb: egyezzenek meg egymásközött, helyezkedjenek közös pikáttformra, mert ha egységesen lépnek fel, akkor nagyobb eredményeket érhet, nak el. Nem szabad egyik államnak a gazdasági politikáját a másik szláv államétól függetleníteni, hanem minden körülmények között meg kell teremteni az egyséeget, amely végül is eredményrevisz. Jan Sebának ezt a fejtegetését magáévá tette a nagyszerű poliítika és a sajtó is és a Jan Seba által leágyazott sínszálakon fejlődik előre a szlávok gazdasági politikája, úgyhogy, ha egyikkel 411 Seba — Hartwig politikai utóda á kormány tehetetlen volt Jan Seba ellenében- Tehetetlen pedig azért, mert ez az úr Hartwig, egykori orosz követ, egyenes politikai jogutódja. Keze éppen úgy benne jár és turkál a szerb politikában, mint annak idején Hartwig tapintószervei. Hartwig azonban — eltekintve politikai meggyőződésétől — kellemes és úriember volt, aki mögött ott állott a hatalmas nagy orosz cári birodalom sokmillió szuronyos nyomatéka. Hartwig, mint jól nevelt diplomata, csak a kulisszák mögött szerepelt és avatkozott bele a szerb belpolitikába, Jan Seba ellenben egészen nyíltan cselekszik a túlfűtöttagyú délszláv nacionalisták segítségével. Jan Seba a pánszlávizmus egyik legveszedelmesebb ügynöke. Ő képviseli a pánszláv gondolatot és törekvéseket a politikában éppen úgy, mint a sajtóban. Sokszor maga a cseh kormány is megdöbben Jan Seba hadműveletein, azonban Jan Seba verhetetlen, már csak azért is, mert Pasicsnak egyik bizalmas embere. A délszláv rajongók és álmodozók beüli , látják vezérüket, ő az, aki állandóan fűti őket. Jan Seba telni! Belgrádban a legnagyobb tekintélyek egyike- Verhetetlen és törhetetlen: ő az, aki megengedhet magának mindent, mert a pánszláv gondolat élen lovagol. Pánszláv gazdaságpolitika Egyik legjellegzetesebb szereplése az volt, amikor Zágrábban megszervezte a szláv nemzetek kereskedelmi konferenciáját. Ez tavaly volt. A gyűlésen, amelyben a szláv államok mindegyike képviselve volt, nagy beszédet mondott. A beszédben kifejtette, hogy