Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 19. KÖTET (1899)

1899 / 3. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - MIHALIK JÓZSEF: A bor hatásainak allegoriái régi ötvösműveken

I02 ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ. Mária királyné arczképe mindenesetre a német renaissance-festé­szet becsesebb alkotásai közé tartozik. A gondos megfigyelés, a részle­tek lelkiismeretes ábrázolása, a kifejezés bensősége, nemkülönben az éles rajz, a hideg színek és a formáknak itt-ott feltűnő sarkossága épen úgy jellemvonásai, mint a kor legtöbb német képmásának. Bizo­nyos jelekből talán arra is következtethetünk, hogy mestere idősb Cranach Lukácsnak, Dürer kortársának, a hatása alatt állott. Dr. Éber László: A BOR HATÁSAINAK ALLEGÓRIÁI RÉGI ÖTVÖS­MŰVEKEN. Régi metszeteken, plaketteken és ötvösműveken gyakran találko­zunk olyatén figurális kompozíc­iókkal, a­melyek rendesen négy egy­mást kiegészítő képből állanak , vagy mulatozó társaságot, vagy csupán egyes alakokat ábrázolnak. A sorozat egyik képén őz vagy bárány, a másodikon majom, a harmadikon oroszlán vagy medve, néha mind a kettő, végre a negye­diken egy vagy több disznó kíséri a társaságot, vagy ha az illető elő­állítás csak egyedül álló alakot ábrázol, kíséretében mindig megtalál­juk az illető állatot, a­melynek jelenléte bizonyára valamely allegorikus értelmet rejt magában, különben megmagyarázhatlan volna az illető műtárgyon való következetes jelenléte. Az ismert előállítások közül Virgil Solis-nak ide vonatkozó met­szetei eléggé ismeretesek irodalmunkban is. Utolsó ízben Radisics Jenő mutatta be azokat a Művészi Ipar egyik kötetében a Magyar Nemzeti Múzeum harangvirág-serlegéről írt tanulmányában,­ hivatkozással Bartsch katalógusára, a­hol az illető metszetek a 256—259. számok alatt tár­gyalvak. A négy képből álló sorozatból, melyet itt összehasonlítás czéljá­ból megismétlünk, az első metszet (1. ábra) négy férfiúból s egy nőből álló, asztal körül ülő mulatozó társaságot tüntet elő, részben hangsze­reket kezelve, részben kedélyes társalgásba bocsátkozva. Valamennyi alakon a nyugalmas kedélyesség érzelme ömlik el, a­melynek okozó­jául bizonyára az asztalon lévő boros edények tartalmát kell tekinte­nünk. A jelenet hátterében egy őzbak képe tűnik elő, mely csendes nyugalommal látszik szemlélni a kedélyes mulatozást. A második metszet (2. ábra) négy tornázó férfit tüntet elő, kik valamennyien a legféktelenebb jókedvnek örvendenek. Egyikük tótágost * Harangvirág-serleg. Művészi Ipar, I. évf. 173 s köv. lap, Budapest, 1885/86.

Next