Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 28. KÖTET (1908)
1908 / 2. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - SZENTMÁRTONI DARNAY KÁLMÁN: Kelta pénzverő- és öntőműhely Szalacskán (Somogy megye)
EMLÉKEK ÉS LELETEK. 121 tátott és jelenleg Lehoczky Tivadar gyűjteményében van. Az öntőmintába illő tompa véső hossza 55 mm., szélessége 14 mm. Az öntőminta súlya 105 gr. A szalacskai kelta pénzverő- és öntőműhelyben egyik legfontosabb szerepe volt a nagy kovácsoló vasüllőnek (2. ábra), mely kezdetleges volta daczára is mindazon kellékkel rendelkezik, amely nélkülözhetetlenné teszi a mai vasművesnek az aczél üllőt. E három kellék a sima felület, a csúcsba futó üllőorr és a sima üllő oldal. Az A betűvel megjelölt háromszög alakú, vasüllő felülete a használattól helyenkint váladékos. Ez adja az üllő legfontosabb részét, melyen a megtüzesített vas nyújtása, kovácsolása eszközöltetik. Ez esetben talán az üllő sima felülete a pénzverésre szánt ezüst rúd kilapítása és eldarabolására is szolgált. Ennek folytatását képezi .ő-vel megjelölt háromszög alakú üllőorr, mely kisebb tárgyak kikovácsolására használtatott. Fontos szerepe van az oldalnak is, melyen szögbe hajlítják a meggörbítendő vasrudat. A vasrögből alakított üllő alsó kidolgozatlan része, minden valószínűség szerint fatörzsekbe volt mélyítve, eltérőleg a mai aczélüllőktől, mely a törzsek felületére van ráerősítve. A szalacskai üllő egyedül áll a hazai vaskori leletek között és 28 klgr.-nyi súlyával megközelíti a régi félmázsás üllőket. Felületének egész hossza orrával együtt 27 cm. Szélessége 17 cm. Magassága 20 cm. Érdekes szerszáma a kelta pénzverőműhelynek a 3. ábrán bemutatott kerek vágó. A kerek véső, mint alakja is mutatja, az éremveretőből kikerült alaktalan szélű barbár-kelta érmek kikerekítésére szolgált. Köztudomású dolog, hogy a kelták jeles vasművesek voltak, értették a fémedzést, a vaskeményítést. Hogy egyébre ne hivatkozzak, saját kutatáskörömben, Csabrendeken kiásott kék edzésű, kora La Tène kardra, vagy az ékes díszítésű, kék lángú csabrendeki vaslándzsákra. Az itt bemutatott kerek vágóval épen ezen szempontból gyakorlati kísérletet is tettem úgy, hogy vágó részét reszelővel kiélesítettem és meggyőződtem, hogy ma, 2000 év után, épen oly alkalmas volna az ezüstpénzek kikerekítésére, mint volt a Krisztus születését megelőző utolsó században. A kerekvágó vastag négyszögű vasrúdból van alakítva és lapos vége kerek alakra kidolgozva. A véső felső vége a rámért kalapácsütésektől peremesre hornyolódott. A vágó hossza 25 cm. Vastagsága felső végénél 2 cm. Kerekvágójának átmérője 3 cm. Súlya 410 gr. A bronzékszerek díszítésére szolgált egy újabban lelt lapos véső (4. ábra), mely a már bemutatott ponczoló véső** párja volt az ékszerékítésnél, mert * Hampel : A bronzkor emlékei Magyarhonban. 1 kötet, X. tábla, 10. ábra. ** Arch. Értesítő u. f. XXVI köt., 5. sz., 423. old., 30. ábra.