ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 76. ÉVFOLYAM (1949)
1949 / 1-2. füzet - R. ALFÖLDI MÁRIA: Római verőtő a Magyar Történeti Múzeum új szerzeményei között
RÓMAI VERŐTŐ A MAGYAR TÖRTÉNETI MÚZEUM ÚJ SZERZEMÉNYEI KÖZÖTT. A Magyar Történeti Múzeum Régészeti Tára röviddel ezelőtt egy római verőtövet vásárolt meg, amely nemcsak a Múzeum anyagában nem fordult elő eddig, hanem egyébként is meglehetősen ritka.1) Lelőhelye ismeretlen. A verőtő bronzból készült, eredetileg csonkakúp alakú volt, azonban szélesebb vége letöredezett (XXVII. t. 1,2, 3. sz.). Méretei ilyen állapotban : palástjának legnagyobb megmaradt hossza: 19 mm, korongjának teljes átmérője: 24 mm, ebből az éremhátlapnak megfelelő, 15 mm-rel kiemelkedő kör átmérője : 20 mm. Ábrázolása egy igen késői antoninianus-hátlap CONCORDIA MILITVM /I/ XXI felirattal ; típusa a következő : a császár áll baloldalt, jobbra fordulva, katonaruhában. Szemben vele Iuppiter, bal vállán rögzített, szabadon lógó köpennyel, bal kezében hosszú sceptrummal , globuson álló Victoriát nyújt át a császárnak. A vezető használatának idejét nem nehéz megállapítanunk, mert a rajta ábrázolt hátlapi típus nem nagyon általános és különösképpen a CONCORDIA MILITVM körirattal nem hosszúéletű. A III. szd. utolsó harmadában ezzel a körirattal a fent leírt típusnak csak egy megelőző változata jelentkezik, amely figurális és tartalmi szempontból is kevésbbé bonyolult, mint ez :3) a császár egy nőalakkal (Concordiával) áll szemközt és kezet nyújtanak egymásnak (XXVII. t. 8. sz.). A fenti Iuppiter és Victorious típus viszont Diocletianus és társai anyagában már uralkodásuk legeleje óta szerepel ;3) megvan Galerius Maximianus, I. Constantius és 1I. Severus pénzverésében . I. Constantinus és Maximianus Daia típusai között azonban már csak a (hosszabb) caesari körirattal fordul elő.4) Constantinus-t 307-ben kiáltják ki augustus-nak a katonái5) és bár ezt a társuralkodók csak 310 körül ismerik el, az augustus című pénzverés a saját területein azért tovább folyik. Sokkal lényegesebb a datálás szempontjából azonban az, hogy a 308-ban tartott carnuntumi császárkongresszuson kinevezett Licinius császár már nem alkalmazza ezt a típust. Amint látjuk tehát, a kérdéses hátlap maximálisan 284 és 307 között lehetett használatban. Ebből az időből azonban csak az első 8 év jöhet számításba, mert 292 után, Diocletianus pénzreformjával) a verdéket a hátlap szelvényében egyértelműen és következetesen jelölik. Ha az ebből az időből való megfelelő hátlapokat megfigyeljük (XXVII. t. 4—7. sz.), azt látjuk, hogy időben előrehaladva, a hátlapi képek kompozíciója egyre szétesőbb, az alakok rajza ügyetlenebb, és maguk az alakok egyre kisebbekké válnak. Ebből következik azután, hogy a verőtövön képviselt típus viszonylag egységesebb kompozíciójával, jobban rajzolt és magasabb alakjaival a sorozat korábbi tagjai közé tartozik, tehát a 284—92 periódus első felére tehető. A verdebeli hovatartozás kérdésében útmutatásul szolgál a verőtövön levő X/ XXI. jegy. Ez a jegy Diocletianus alatt Antiochiában, Kyzikosban és Sisciában fordul elő.7) Ebből Siscia mindjárt kiesik, mert Voetter alapvető összeállítása szerint 8) a keresett típus CONCORDIA MILITVM helyett CLEMENTIA TEMP(orum) körirattal fut. Hasonlítsunk most össze egy-egy megfelelő antiochiai és kyzikosi darabot a vezetővel (XXVII. t. 4—7, 9. sz.) — sajnos, gyűjteményünkben a pontosan ezen sorozatbeli darab nincsen . Itt köszönöm meg Párducz Mihálynak, a Régészeti Tár vezetőjének azt a szívességet, amellyel nekem a vezetőket publikáció céljára átengedte. *) V. ö. : Mattingly—Sydenham—Webb, The Roman Imperial Coinage V., 1, 1929, Aurelianus, Severina és Tacitus anyagábanjpassim. •) Ez a típus gyűjteményünkben közönséges és gyakori, többek között Diocletianus és Maximianus Herculius hosszabb előlapi köriratával, amely utóbbi feltétlenül a legkorábbi sorozatok jellemzője . v. ö. Pink, Num. Ztschr. 64,1931, 7. *) A nagyjából való áttekintés céljaira 1. Cohen II. kiadását, a megfelelő uralkodóknál. •) Piganiol, Histoire de Rome,1448. •) Bernhardt, Handbuch d. Münzkunde d. röm. Kaiserzeit, 22. 7) Bernhardt, Handbuch ..., 341 sk. _ , •) Voetter, Num. Ztschr.,31, 1899, 282 skk. és v. ö. u. ott: XVIII. t., 24—25, ill. XIX. t. 25. — V. ö. Num. Ztschr. 63, 1930, 9 skk. (Pink.)