A Reggel, 1947 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-07 / 1. szám
JHT Jauár. Reggeli levél Képek az igazi Amerikáról Irtai Ruttka György New York, január 1. Magyarországról mostanában tokan jönnek Amerikába. Akár mint magyar származású amerikai katonák szülei, vagy közeli hozzátartozói (akik az amerikai bevándorlási törvény szabályai szerint előnyben részesülnek), akár mint látogatók. Akár tetszik nejeik? Amerika, akár nem, legnagyobb részüket nem lepi meg semmi, már mindent, ismernek, már mindent tudnak, még a belső titkokat is, amelyeket itt senki nem ismer és amelyekkel senki nem törődik. Hírlapírói lelkiismeretem diktálja, hogy megállapítsam, hogy mindezek az ismeretek túlnyomórészben hamisak. De ez adta az ötletet, hogy néhány, egyáltalában nem jelentékeny, de jellemző amerikai különlegességre hívjam fel A Reggel olvasóinak a figyelmét: Amerikában az a szokás, hogy a lehúzható, többnyire tojáshéj-sárga ablakfüggönyt az ablak feléig egész nap lehúzzák. (A szállodaszemélyzet is így van oktatva.) Nagyvárosra ez nem kötelező, de a vidéken igen. A közeli New Jersey állam egyik városkájában, Patersonban, ahol barátaim laknak, egy háromtagú küldöttség jelent meg a házukban és arra kérte őket, hogy ezentúl napközben is eresszék le félig a függönyeiket az ablakaikon, mert a függönytelen ablakok elrontják az utca képét, miután az utcán mindenütt le vannak félig eresztve a függönyök.A Newyorkban egész sereg olyan férfi-fodrászműhely van, ahol nem borotválnak, csak hajat vágnak. Ez feltűnő hetükkel ki van írva a kirakatokon. A titka ennek az, hogy a borotválat majdnem annyi időt vesz igénybe, mint a hajvágás, de a hajvágás kétszer annyiba kerül. A fodrászok pedig úgy vannak szerződtetve, hogy valami csekély fizetést kapnak, de a jövedelem, amit a munkájuk hajt, felerészben az övék. (Ezért kenik rá a „vendégre" azt a sok hajvizet, olajat, kenőcsöt, amit sikerül rákenniök.) A borravaló tisztára az övék. ilyen számítás mellett érthető, hogy a fodrász inkább nyír hajat, mint borotvál. A hajnyírás díja Newyork városában kilencven év.•........kban az üzletekben, ahol borotválnak, csak hajat vágnak: hatvan cent. (Még egy héttel ezelőtt: negyven cent.) * Newyork legnagyobb és legelőkelőbb üzleti és irodai épületének, a Rockefeller Centernek egyik vendéglőjében (a sok száz közül), kizárólag vöröshajú pincérnők szolgálnak ki. Festett vörös haj nem érvényes, csak a veleszületett, az igazi. Még a ruhatároslánynak is vörös a haja. * A tőzsde és a bankok vidékén, tehát abban a városrészben, melyet a világ általában „Wall Street" néven ismer, a felhőkarcolóktól szegélyezett végtelenül keskeny utcákban, majdnem mindegyikében, van egy-egy étterem, ugyanannak a vállalatnak a helyiségei (melyeket itt „láncüzletek"-nek neveznek, mert összevéve őket, „láncot" alkotnak), amelyekben inkább a szerény jövedelmű, vagy takarékosabb hivatalnokok fogyasztják el dal- ebédjüket. (Alkohol nincs, r.rég sör sem.) „Express-Buffet" a neve. Kiszolgálás nincs, számla nincs, a vendég a végén, a kijárat mellett ülő péztároskisasszonynak megmondja, hogy mit fogyasztott és kifizeti a jó árát. Vendéglő a bizalomhoz. Na, már most: előfordul és még csak nem is rtkán, hogy a vendég visszaél ezzel a bizalommal és kevesebbet vall be, mint amennyit fogyasztott — tehát kevesebbet is fizet, mint amennyit fizetnie kellene. Ez megy, minden héten, péntekig. Amerikában hetenkint fizetik az alkalmazottakat és péntek a fizetési nap. Aki egész héten megcsalta a vendéglőt, pénteken, bűnbánóan odaáll a pénztár elé és megfizeti a különbséget, amit egész héten „bliccelt". A törvény arra kötelezi az amerikai napilapokat, hogy minden évben, november első hetében, tegyék közzé, hogy kinek a tulajdona, kik a főrészvényesek és hogy az elmúlt évben (tehát nemcsak a nyilatkozat hetében), hány példányban jelentek meg átlagban. A hetilapokra és a folyóiratokra ez a törvény csak annyiban vonatkozik, hogy ezek csak a tulajdonjogi érdekeltségeket kötelesek bevallani, a példányszámot nem. Mióta Amerikában vagyok, az ország egyik legtekintélyesebb lapja, a „Newo York Times“ 600.000 példányt vallott be, a másik évben leesett SOO.OOO példányra, megint felment 450 000 példányra és pár héttel ezelőtt ismét 635.000 példányt mutatott fel. A nagy folyóiratok ezt a szabályt nem szeretik, mert ők is dicsekedni akarnak a példányszámukkal, tehát drága, ah! de milyen drága pénzen hirdetik, hogy hány példányban jelennek meg: a „Life" hetilap egy novemberi kimutatás szerint 22,550.000 példányban kerül a piacra; a „Saturday Evening Post" hetenkint 12,700.000 példányban jelenik meg; a „Look" folyóiratot hetenkint 12 650.000 példányban nyomtatják. A „Lalles Home Journal" című havifolyóirat, amely a ház, a kert, a gazdaság, a divat kérdéseivel foglalkozik, az elmúlt októberben 264 oldalon jelent meg és ennek a vastag, díszes kötetnek a túlnyomó része hirdetés volt: a kiadóvállalat, ebben az egyetlen számban 2.146.746 dollár ért című hirdetést hozott nyilvánosságra. * A költözködés olyan költséges, hogy ha egy színdarab beérkezi pályafutását és a színházépületét át kell adni egy másik, újabb darabnak, a lejátszott színdarab vállalkozója a színpadon szerepelt bútorokat egyszerűen kivetette az utcára: onnan mindenki elvihette, aki akarta. Ez a háború alatt, amikor minden semmiségnek volt valami becse, megváltozott, mert az emberek sokat kerestek és mindenre volt vevő. Most azonban megint kezdenek visszatérni hozzá... ADY ENDRE ismeretlen sanzonját fogjuk hallani. Sebei* semmiféle Ady-kötetben nem találjuk a „Lányos anya üzenetét“, amelyet a költő Medgyaszay Vilma számára. Itt, mert e vers elveszett, éppen úgy, mint Reinit Béla muzsikája, amelyet hozzá szerzett De Medgyaszay Vilma pontosan emlékszik a versre, Pallós Tivadar pedig új dallamot írt hozzá. Ez egyébként . ..második Ady-vers volt, amelyet a poéta, Medgyaszay Vilmának írt. Az első a jól ismert „Kató a misén...“ Ady e szavakkal adta át, évtizedekkel ezelőtt: „Írtam magának egy pikáns kup-sit. " SERGIO FAILOm Amerikába érkezett — jelenti Ruttkay György a Notesz-nek*— feleségével és néhány hónapos kisbabájával. * * MÉG MINDIG A LEGNAGYOBB SIKER I oh iy i HY LAJOSy0ft 11NY CROQBY-BOB HOPE SINGAPURI TÁNCOSNŐ 3.hitre _ prolongálva VÁROSI SZÍNHÁZ aRsegel VHERNBIHMI MICKEY JUDY RODSLEY GALLAHD KÁPRÁZATOS TÁNCOS, ZENÉS VÍGJÁTÉKA METRO FILM TAVASZ A BROADWAYN FIRM DÉL ÓRIÁSI SIKER! 5-IK, 4-IK HÉT MADACH SZÍNHÁZ: Egerek és emberek Egy percig, egyetlenegy percig akadékoskodunk még, fellobban bennünk a dacos ellenkezés, a „kétkedésnek átkos szelleme", aztán elporlik mindez a tragikus élmény miglyatüzeiben, hamvába hull a gáncs, lehajtjuk a fejünket és boldog mosollyal vesszük tudomásul, hogy a színpadon meg- jelent, valóban megjelent — az író! Sötét borúlátást áraszt ez a költő, aki a megrázó ellentét kedvéért idilli szépségű, békés boldogságot sugárzó tájképben helyezi el a maga nehézsorsú, kavargó indulatú, sötét ösztönökkel viaskodó, elátkozott embereit, akik démonokkal birkóznak s a boldogság után vágyódnak, mint mi mindannyian, emberek, vágyaktól, ősz- s tűnőktől, szerencsétlen körülménnyektől űzött, balsorsú utazók ezen a szép földön... A boldogabb élet után való örök emberi vágy meg- s rázó költeményét hallgatjuk s az örök emberi bukás fájdalma ráz meg bennünket. Olykor, ha egy- egy pillanatra kitépjük magunkat Karl Steinbeck, a költő karjaiból, fölrémlik bennünk a sejtelem, hogy ez a regényszerű terjengős- ség és ez a töredezett cselekményvonal öreg hiba. De alig jut lélekzetünk a kifogásokra, mert minden formán és hibán, törésen és terjengősségen keresztülárad a költői varázs és az a drámai feszültség, amely az epikus formából is kisugárzik. A költő árasztja és sugároztatja felénk mindezt és — a rendező. A rendező, akinek a nevét jól megjegyezzük: Bálint Györgynek hívják! A szavak gyémántkőbőlése, • a gondolatok dajkálója, a hangsúlyok muzsikusa, a dialógus karmestere! Greguss az őslény egyszerűségét döbbenetes erővel varázsolja elénk: az őszinteség pátosza és a valóság monumentalitása árad belőle. Alszeghy Lajosról csak annyit mondhatunk: ez a tegnap mé£ névtelen színész ma a legnagyobbak közé tartozik! Ladányi ama ritka színjátszók egyike, akik nem szavakat mondanak, hanem bevilágítanak a szavak mögött rejtőző gondolatok rejtelmeibe. Baló tragikumot és távlatokat éreztet. Kemény, Szilágyi Bea — az egyetlen nőalak ezen a színpadon! — Rozsos és Jákó kitűnőek. B. I. Fantom a színházban Beszámoló a Royal Varietéről Szilveszter éjszakáján a rádió az ó-esztendőt helyszíni közvetítéssel búcsúztatta. A Royal Színház előadását hallotta a közönség, Salamon Béla bohózatát. Fültanúja lehetett az egész ország, hogy milyen kacagás, vidámság és mulatság van a Royal Varietében. Salamon Bála az új műsorban két bohózatot játszik. Az egyik Nóti Károly, a másik Rejtő Jenő darabja. Tombol a közönség. Honthy Hanna ,egy kis operettben lép fel. . Arról szó , hogy Honthy Hanna lakásába betörnek. Egy színész a betörő. Horthy György játssza a színész szerepét. A primadonna Fényes Szabolcs számait énekli. A Royal Varieté műsorának középpontjában egy mulatságos paródia áll. „A Royal Színház fantonja“ a címe. Halmay Imre a fantom. Mellette Darvas Marika, Tihanyi Magda, Szánthó Klári, Kőrössy és mások játsszák a többi szerepet. A sok kabarétréfa és bluett mellett nagy sikere van Kder Valinak új magánszámaival. Az artisták közül két női akrobata viszi el a pálmát. Légtornászok. A műsornak nagy sikere „A tragédia pofája“ és „Az úrhatnám haváca" Vasárnap délelőtt kezdte el az irodalmi ínyenceknek való stúdióelőadásokat a Nemzeti Kamara Színház. Két egyfelvonásost mutatott be: mind.A kettő irodakai ritkaság és csemege! XVIII. századbeli angol író R. B. Sheridan komédiája, „A tragédia próbája“ volt az első. A tragédia komor koturnusáról leszállott Sheridan és felvette a komédia vidám maszkját. Káprázatos és zseniális, ahogyan ebbe a kurta egyfelvonásosba beleseríti az ötletek pazarságát, a helyzetkomikum ellenállhatatlanságát és a jellemábrázolás gazdagságát. A második egyfelvonásos az előbbinek kortársa, de magyar születésű. Szentes Regináld ferencrendi tanár írta 1780-ban. A címe: „Az úrhatnám kovács“. Míg az előbbit Benedek András fordította igen jól, a magyar komédiát Nagypál István alkalmazta modern színpadra, tehetségesen.. A népi humor egészséges levegőjét árasztja, a néplélek és képzelőerő üde színeit csillogtatja ez a játékosan gazdag bohóság. „A tragédia próbája“ főszerepeiben Egri, Tassy, Bozóky, a kisebb szerepekben Peti, Tompa, Major és Gobbi Hilda tehetsége ragyog, „Az úrhatnám kovács“ vezető szerepeit Rajczy, Garai és Bozóky alakítják, elismerésreméltó tehetséggel. De az is bizonyos, hogy mindkét komédia kisebb szereplői is rászolgálnak a tapskora. u. gy. POKOL A SZÍNPADON Latabár Kálmán a Moulin Rougeban Amióta megnyitották a Nagymezőutcai Vörös Malom orfeumot (Moulin Rouge), a közönség minden este megtölti a helyiséget. A legszebb szórakozóhely ez idő szerint Budapesten a Moulin Rouge, amelynek revüje az „Orfeum a pokolban" Latabár Kálmánnal a főszerepben kerül színre. Látványos, érdekes revü. * * A szsínház és a háború- A Magyar —Szovjet Művelődési Társaság e hó 8- in d. u. 4-kor (Szentkirályi utca 32/a) előadást tart. Illés Béla: A színház és a háború. A magyar színház feladatai a háború után. Hozzászólnak: Eső Béla, Márkus László, Ráday Imre, Egry István, Bárdos Artur. • A „CLAUDIA“ utolsó előadásai a Vígszínházban Gaál Franciskával és a premier többi szereplőivel.