A Szív, 1916-1917 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-02 / 1. szám
2. oldal. kegyelmeket. Ezen alapszik a mi reményünk. Aránylag ritkán, találunk igazi természetfeletti bizalmat. Van, aki sikerrel legyőzi a hitellenes kisértéseket; találkozik sok nemes szív, amely undorral fordul el a tisztátalan kisértésektől, de gyönge a kistelkűség kiirtásában. Nem mer bízni, mindig csak személyes gyarlóságát, fogyatkozását tekinti, szinte bűnnek tartja, ha bátran nekilát a munkának, vagy a lelkiharcnak, félreértett és rosszul gyakorolt alázatosságból nem mer Istentől segítséget remélni. Nem vétkezel a bizalom által, hanem tiszteled a végtelen Istent, kifejezed élő hitedet, hogy megsegíthet, hogy jóságánál fogva fog is segíteni; ha bölcseségében jónak látja, hogy kérésed meghallgatása tényleg javadra válik. Ó, csak látnák be a kislelkűek, mily szükséges a lelki életben az Istenbe vetett bizalom. Nézd a madarat, ott áll tehetetlenül vesztegelve a földön, nem tud felemelkedni a magasba, mint társai — meg van kötve a szárnya, old fel a köteléket , meglásd, hamarosan felszáll az ég felé. Nézd a vasúti kocsikat, nyugodtan, mozdulatlanul állnak a pályán, elfogyott a gőz, nincs hajtóerő. Ha ismét megtelik a mozdony, halad gyorsan, sebesen a sok kocsi, így vagyunk a lelki életben is. Bizalmatlanságunk tétlenségre kárhoztat minket. Aki sokat fél, aggályoskodik, mondja Loyolai szent Ignác, nem tehet nagyot Isten dicsőségére. Mennyi erő, mennyi jóakarat lappang igen sok emberben, jelentékeny dolgot nem művel — kislelkűsége miatt. . 3. Mikép lehet a bizalmat elsajátítani? Mindenekelőtt be kell látnunk, hogy kétkedő, ingadozó, kislelkű eljárásunkkal semmikép sem dicsőítjük az Úristent, nem is használunk önmagunknak. Határozottan lelki betegségnek kell ezt az állapotot tekintenünk, amelyet ép úgy kell kezelnünk, mint a ’testi betegséget. Be kell vennünk az orvosságot. Idézzük fel magunkban gyakran a bizalmat, megfelelő, alkalmas röpimák vagy szentirási szavak, mondatok által. »Jézus Szive ! bízom benned.» (300 n. b. mindannyiszor.) «Jézus szentséges Szive! hiszem, hogy szeretsz engem.» (300 n. b. mindannyiszor.) »Mária, reménységünk, légy kegyes irántunk.» (300 n. b. mindannyiszor.) «Mindent megtehetek azáltal, ki engem megerősít,» Szent Pál. Ha Isten velem, ki ellenem. — Valamire okvetetlenül kell vigyáznunk ezen lelki orvosság használatánál, amiről a legtöbb esetben meg szoktunk feledkezni. Főkép akkor vegyük magunkhoz ezt a lelki gyógyszert, amikor reánk jön a betegségi roham, azaz elfog a bizalmatlanság. Sajnos, sokan ép a kísértés idejében nem fordulnak Istenhez. Pedig ez az az időpont, amikor különösen meg kell ragadnunk Isten segítő karját. Ilyen ember hasonlít a katonához, aki ép akkor veti el magától a fegyvert, amikor megpillantja ellenfelét. Második megjegyzésem a lelki orvosság használatának módjára vonatkozik. Ne mondd ki pusztán a röpimát, a szentírási idézetet, mert a betű egymaga nem gyógyít ki betegségedből, a mondatot kiejtheti a papagály is, ha rászoktatták, hanem a szavak lelkét, értelmét is szídd magadba, ez erősít, ez óv meg a lelki haláltól. Értsd meg, hogyha Isten minket annyira szeretett, hogy Egyszülöttjét adó oda a halálba, mennyivel inkább remélhetjük tőle a nekünk szükséges malasztokat. — Azért mondja a nemzetek apostola is: «Bizodalmunk van Krisztus által az Istenhez». Fohász Jézus Szivéhez. Jézus Szive, drága hű Szív ! Egész világ segélyül hív Oltsd el ezt a szörnyű égést, Mert megsemmisülünk végkép ! Jézus Szive, drága hű Szív! Egész világ segélyül hív : Vess gátat a vértengernek, Melynek hullámi elnyelnek ! Jézus Szive, drága hű Szív ! Egész világ segélyül hív : Csillapítsd az orkánt, vihart, Mert a világ pusztul s kihal ! Jézus Szive, drága hű Szív ! Egész világ segélyül jár : Ints, hogy a bősz fenevadak Szelíd báránnyá váljanak ! Jézus Szive, drága hü Szív ! Egész világ segélyül hív : Deríts békét a világra, Ó, békesség szent Királya! Jézus Szive törvényei. 3. Boldogok, akik sírnak. Az ember tulajdonképen azért van a földöm hogy magát Istenért lassan és okosan agyondolgozza és agyonszenvedje. Vigadjunk és örvendjünk, hogy ismét jól szenvedhessünk ! Szabad örülnünk az adományoknak és tehetségeknek, melyekkel Isten jósága megajándékozott. De örömünk legfőbb oka és maradandó alapja ez nem lehet: jön a balsors viharos szele és elsöpri a virágot, elsöpri a termést; jön a betegség bomlasztó láza és megbénulnak tehetségeink, — minek örüljünk akkor? Szabad örülnünk, hogy jót teszünk másokkal. Ez az öröm nemesebb az előbbinél. De ezt is elveszíthetjük és sok keserű csöpp vegyül az efféle vigasztalás édes korába. Legfőbb örömünk nem lehet ez sem. Egyedüli tartós örömünk, tiszta gyönyörűségünk csak az, hogy a te akaratodat teljesítjük, szivünk Istene, hogy tetszésedet és szeretetedet kiérdemeljük és kimutathatjuk, hogy hálásak vagyunk irántad s hogy szívből szeretünk. Ezt az örömet senki sem veszi el tőlünk; mert nincs hatalom a világon, mely bennünket Krisztus szivétől és szeretetétől elszakítana: «örömeteket senki sem veszi el tőletek.» (Jan. 16, 12.). Ez az öröm megállja helyét az élet minden fordulatában; akár élünk, akár meghalunk, de mindenkor Krisztuséi vagyunk. Ez az öröm több nekünk a világ összes kincseinél, több minden más örömnél és vigasztalásnál. Szívünk Istene, tarts meg szent szeretetedben és boldogok leszünk, még ha az út szélén kellene is enni kenyerünket ! «Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.» (ftít. 5, 5.) Boldog az a földi vándor, aki e számkivetés útjára boruló égen nap, fénysugár lehet, mint Isten, a mi lelki világunk Napja. Boldog, aki megérti a tanítást : 1916. szeptembe. «Ti vagytok a világ világossága», írj Krisztus. «Úgy világosodjék i ti világos^” az emberek előtt, hogy lássák jó cselekekét és dicsőítsék Atyátokat, k: mennyek] gyón.» (Mt. 5, 14. 16.) Legyünk napok, melyek miölen irány] dik sugaraikat, fényt és öröm etárasztana benfelé. Haljon meg a búskompság ! Elég a baj s a fájdalom a vágón, ne irtsuk hangulatunkkal, szeszélyeikkel. Vsuk föl testvéreinket, barátainké Vigaszt még ha magunk is vigasztalásra szorulunk'W2 «Örüljetek az Úrban mindenár, ismét dont, örüljetek.» (Til. 4, 4.) J igen komolyan együtt A francia nemzet történelmin nem ismeretes az 1689. évszám, de nál jobban 1789-iki. Az előbbi a Gondviselés egyes te szerint megújhodást és gyönyör jövőt : évszám, az utóbbi az isteni közéig mer miatt bekövetkezett büntetés v? ci a francia forradalom vérfürdője. Amikor az Úr Jézus behozta egy ízséges Szive nyilvános tiszteletét,és volt neki óhaja, parancsa a fz or, szemben is. alma A baj ott kezdődött, hogy a f úrivilág a «legkeresztényebb» erőt tudta megérteni és nem bírta nbsz amint a kereszténység kezdetén akoi egyszerű halásszal hódította meipj-j és népeket, a tudósokat és tanulót., ezen eljárását törvényerőre emel’ igénytelen/ és a «művelt» világ elét _ sőt, dőre eszközökkel a társadalmai kor mókát megújító terveit végrehajtón ig törvényéből nem engedve, üzenet* H királynők és nemzetnek sem maga választott követet a hatalmasokból, ból, hanem a zárdában elzárkózo 10 11 tanulatlan leánykával rendelkezett aib' az udvarban. Ez bántotta a francia (isi ^De isten nagy tír. Ö a királyokkal,és a ?»■) beszél úgy, ahogyan akarja. Az 168 £ kezdve a francia nemzet erősen szál'’ lefele.& Mi történt 1689-ben?0 Február 23-iki kelettel ir Jézus Szécstelen követe, boldog Mária Margit hű királynak. Kijelenti, hogy «a szent Szív y sága s annak terjesztése által hatalmas&; szereznek a hazának. Mert nem kevésstf3 másra van szükség, hogy elfordítsa Isztka haragjának keserűségét és szigorát anlt ■—.Tr.wíc < A három kassai vértanú. Szeptember 7. A viharos napok nem a legborultabb, legszomorúbb napjai anyaszentegyházunknak. Imádkozik a jóságos, gyengédszivű anya, az egyházi, békességes időkért. Félti ugyanis a gyenge, fejletten gallyakat, nehogy a szélvész a korhadt ágakkal együtt letépje azokat. Félti a sárguló leveleket, nehogy lehulljanak, mielőtt az ő éltető szive friss életnedvet lüktet beléjük. De ha az Úr mégis viharokat támaszt, ha jegyesét, az egyházat sírni engedi s arcára gyászfátyolt borít, az egyház, bár könnyes szemekkel, hálát rebeg érte Istennek. Mert a fájdalomban szüli—ez a második Éva, az élők e termékeny anyja— legdicsőbb gyermekeit. A XVII-ik századbeli magyar egyháztörténelem lapjai is gyászkeretesek. Ámde a gyászkeretből oly három dicső név ragyog elő, melyek örök dicsőséget hoztak a magyar nemzetnek. Mióta árpádházi jeles királyaink sírba szállottak, magyar név elé nem írta egyházunk a «szent» vagy «boldog» dicső címet. A három kassai vértanú érdemelte ki magának s a magyar népnek ezt a kitüntetést. Kettő közülük nemzetünk fia, a harmadikat pedig szent hivatása, munkája, szenvedése, halála s nálunk nyugvó ereklyéi jegyzették el nekünk örökre. A három boldog vértanú elseje Körösi Márk esztergom főegyházmegyei kanonok. Úgy neveltetése, mint apostoli buzgalma s hőslelkűsége által társainak, a két jezsuita vértanúnak lelki rokona. Egyik ezek közül az ősnemes családból származó Pongrácz István, a másik a sziléziai származású Grodecz Menyhért. Kőrösy kanonokot az Úr 1619. esztendejében részint a főkpptiUan anyagi üdéinek rejidegése, részint a jézustársasági atyákhoz vér vonzalma hozták Kassa vidékére. & pedig az isteni Gondviselés egyesítette a rom nagy, apostoli lelket, hogy az való nagy buzgólkodásuk jutalmául keli a vértanúság pálmáját. A jezsuiták k&iti házában (ma a premontrei kanonok ujdona) épen együtt voltak, midőn ők a hitükért való vértanúság dicsőségére '19 Elérkezett 1619. évi szeptember hó 6-t jele. Éj közepén vonult Kassa utcáin ín a gyilkosok csoportja lobogó fáklyákká lakás felé veszik útjukat, melynek ban a vértanúságra kiszemelt áldr.Égj imádkoztak. «Meg kell halniok, x's Sz ordítozták s kezdték a lakás Pongrácz atya, számos szent pészin maga nyitotta ki az ajtót a rajtnak. Iszonyú buzogányütés volt Majd megfosztják ruháitól szólítják. Majd Kőrösy kanonokra, j, megfosztják ruháitól s aljas szoba gerendájára akasztják, An. égetik, tagjait bárdjaikkal darbokban hull alá a hús, s b,csSí^nak a megpörkölt bordákon dugdosva tördelik le. És Kerg Pu emez embertelen ldnzatás közben rendületlenül csupán J ^ neveit hangoztatja. Végül ^ör • testtel a félreeső helyre dobták. Hasonló kegyetlenséggel kétpjj