A Szív, 1918-1919 (4. évfolyam, 1-29. szám)
1918-09-07 / 1. szám
Budapest, 1918. szeptember 7. IV. évfolyam 1. szám H6Tl”éRT681TÖ360 Ö ^-3^XU8-SSrV € iSS01 mm&gksa&amatatarm&mii MEGJELENIK: I SZERKESZTŐSEG és aki^'bOí'hlVATAL.: ________ . JHiXDeri-SEOjgHB.ÍíToal.BUDAPEST. IV.XvERES PaLNÉ-UTCA 24. WJIW&IBSB.IV$-SZÖV$TBm A Szív előfizetési ára egész évre 7 korona. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20 százalék kedvezmény. Kiadóhivatali eint: Budapest,IV.ker., Veres Pálné*utca24 Helyben 12 fillér Vidéken 12, fillér mmm i * WtM; Jahaziel szeretnék lenni. Régmúlt idők képébe nézek. A könyvek könyvét lapozgatom. Háborús vigasztalást keresek. Olvasgatom az ősidők háborús eseményeit. Mondják, hogy a múlt a jelen iskolája, a történelem az élet mestere. De tenni, tanulni ez iskolában kevés szerencsés népnek jó tulajdonsága.A háborúk története mutatja, hogy az emberek sorra megbuknak a történelem ez iskoláján. Különben hogyan lehetne háború! Egybegyűltek Moáb, Ammon fiai és az ammoniták, rátámadtak Josafátra, hogy ellene hadakozzanak. Josafát ,Indában uralkodott. Az Úr vala vele, mert «Dávid atyjának első illám jura.» «Nagy sokaság jó ellened a tengerentúli helyekről és Szíriából» — jelenték a hírmondók. Mit tett a király és népe? !Jósa fát erre félelemmel meglebenvén, egészen arra adá magát, hogy könyörögjön az úrnak és böjtöt hirdető egész dudának. És egybegyűlő duda könyörögni az Úrnak s mindnyájan a városokból is eljövének, hogy könyörögjenek neki.» > S mily megható volt a 'király nemzeti imája, amelyben könyörge, hogy ki ne vettessenek az örökségből, melyet nekik az Úr adott. Amikor az Úr előtt álló egész fiala az ő kisdedeivel és feleségeivel és gyermekeivel, élükön a királlyal, fölhangzott a zokogó imádság : Ó, mi Istenünk! Nem itéled-e meg tehát őket (elleneinket)? Mibennünk ugyan nincs annyi erő hogy ellenállhassunk e sokaságnak, mely ránk rohan. De mivel nem tudjuk, mit kelljen cselekednünk, csak ez van hátra, hogy szemeinket lehozzad emeljük.» Fölszólalt erre Jahaziel, kire az Úr lelke szállá. Megmondta, hol az ellenség. Hogyan vonuljon ki ellene Juda népe. «Holnap menjetek le ellenük ... Nem ti lesztek, akik harcolni fogtok, hanem csak a bizodalommal álljatok és meglátjátok .az Úr segítségét rajtatok, oh .Tuda és Jeruzsálem ! Ne féljetek és ne rettegjetek ... az Úr veletek lesz.» Az Úr segélye ki nem maradt. A szövetséges ellenséget egy lesben álló rablócsapat támadta meg a hegyekben s oly kavarodás történt közöttük, hogy egymást leöldösték. Ott pusztult el az egész sereg. Josafát annyit zsákmányolt, hogy «harmadnapig sem hordhatták el a ragadmányokat a martalék sokasága miatt. És visszatéve Juda minden férfia és Jeruzsálem lakói, Josafát előttük hárfákkal és citreákkal és harsonákkal az Úr házába menének.» Volt katonaság ott is, megtette a magáét. Szorgoskodott a nép is. A túlerővel szemben azonban a pótló segély Istentől jött. De azt a segélyt a nemzet összessége királyával egyesülten könyörögte ki Istentől. «Josafát tehát és Juda és Jeruzsálem minden lakói arcra borúidnak a földön a Uz elölt és imádók Őt.» Amikor «A Sziv»-et negyedik évi útjára bocsátjuk Istenért, királyért, hazáért, vállaljuk az újévi munkákat. Volt idő e háborúban, amikor az egész nemzet imádkozott, mindenféle felekezet az ő szokása szerint háborús jgi^tosságokart tartott. Hamar beleuntunk. Itt volna az ideje, hogy amikor «nagy sokaság jő ellenünk a tengerentúli hegyekről» és messze Kelet is mozgolódik, a "friss hadbavetett erők föltartóztatására a nemzet megujhodott buzgalma friss erőt, friss bátorságot harmatozna le felülről állandó és lángoló és bizodalmas imádságban, nehogy kirekesztessünk az örökségből, amelyet nekünk Isten adott. Josafátot kövesse az apostoli király, Jahar zselt a nagyméltóságú püspöki kar és papság, Juda férfiait a vitézlő hadsereg, mi mindnyájan álljunk kitartó imádkozásban az Úr előtt kisdedeinkkel és feleségeinkkel és anyaiukkal és gyermekeinkkel. Új erők rohannak ránk, új veszedelmek tornyosulnak a győzelmes harctereken, új frisseséget öntsön az annyit szenvedett hadseregbe, ami annyit kiáltott sziveinkbe az Élet Ura és istene. Pünkösd utáni tizenhatodik vasárnapi szent evangélium. Lk. 14, 1—11. Jézus egy farizeus lakomáján. — Meggyógyítja szombaton a vízkórust. — Példabeszéd a farizeusok rangkórsága ellen. Az Úr valószínűleg a Szentföld Perán tartományában időzött. Utolsó útján volt Jeruzsálembe Ezen vidéken sok zsidó tartózkodott. Hogy, hogy nem, egy farizeus vendégségre hívta meg Jézust. Sokan voltak jelen. Épen szombat napja volt. Mielőtt asztalhoz ültek volna, egyszerre csak megjelent a teremben egy vízkóros beteg ember. A szombati ünnep dacára meggyógyította azt az Úr. Étkezés közben észrevévén Jézus a jelenlevő írástudók és farizeusok versengését, ki milyen előkelő helyre jusson, tanítást adott három példabeszédben. A mai evangéliumban van az első — a rangkórság ellen. Hogyan lehetett az, hogy az Urat vendégségre hívja egyik legnagyobb ellensége — egy farizeus? Aligha tette azt szent szándékból. Mert vizsgáló szemekkel figyelték az Urat, nem tesz-e vagy mond valamit, amibe beleköthetnének — jegyzi meg az evangélista. Feltűnő az is, hogyan jelenhetett meg egyszerre ily előkelő helyiségben egy idegen és beteg ember. Hallotta , hogy "a csodálatos gyógyító ember — Jézus ott van és vágyának erőszakkal szerzett érvényesülést, ami alig hihető — avagy inkább megegyezés alapján rendelték meg az egybegyűlt farizeusok, hogy cselt vessenek az Urnák, mert hitték, hogy irgalmas Szive nyomorúsága láttára fog valamit tenni, holott az ő felfogásuk szerint szombati szünnapon még szeretetgyakorlatokat, gyógyítást sem volt szabad elvégezni. Figyeld meg Jézus viselkedését. Ismeri a helyzetet, a szándékot. Elfogadja a meghívást, nehogy szemére hányják : udvariatlan, különcködő, pedig a környezet nem volt nemes szive kedvére való. De a magasabb érdek önmegtagadást és tisztes alkalmazkodást parancsolt. Ne ítéld el te sem a papot vagy azt a jó keresztényt, akit itt-ott olyan környezetben, sőt vendégségben látsz,milyenen fölfogásod szerint nem volna helye. Ne te dirigáld a papot, hanem ő dirigáljon téged. De Jézus uralkodik a helyzeten. Átlátja, mi motoszkál ellenfelei eszében. «Szabad-e szombaton gyógyítani?»Mi a válasz? Halotti csend. Ha azt mondják : igen, önmagukat ítélik el; ha «nem»-mel felelnek, ellenük fordul az emberek természetüdtől józansága és nemes érzése. Mily győzelem ez a némaság! Lám, azt tanuld meg, hogyha az ellentáborral érintkezel, ha cselt vetnek neked, ha támadnak , ne hirtelenkedjél, ne lobbanj rögtön haragra, ne szidd, átkozd őket, ne porolj, veszekedjél, hanem nyugodt önuralommal használd eszed, jusson eszedbe, amit a hittanban tanultál, a szent tanításon hallottál és válaszolj úgy, hogy paffok legyenek és a némaság legyen a te győzelmed is. .Te, de nem mindig, hogy élcelődve, nevetség tárgyává teszed a hit ellenlábasait; de jobb, ha válaszod nemes fölényt szerez és hallgatásra kényszerít. Ehhez azonban Isten kegyelme szükséges, amint az írásban olvassuk: «megadatik nektek azon órában, mit szóljatok ■ [UNK]> és tudás, ismerete a vallásnak. A tisztességes keresztény életet az Úr a kegyelem ajándékával mindig kísérni, segíteni szokta. A tudást magadnak kell megszerezned és ezt kötelességednek is tartsd. A magyar katholikus táborban épen itt van a hibák és mulasztások egyik legeslegnagyobbika. Kis gyermekkorukban tanulták a katekizmust gyermekésszel. Bizart később elfeledték annál is inkább, mert sem prédikációkra nem járnak, sem kath. iratokat nem olvasnak. De annál többet hallanak, az ellenséggel együtt élvén és annál többet olvasnak az ellenség irataiból. Természetes fejlődés az, hogy hisznek az ellentábor minden elképzelhető és elképzelhetetlen hazudásainak és hogy nem tudnak a legegyszerűbb támadásra annyit sem szólni, amennyi egyi «kuk». Oly otromba hazudozásokat a hit, Jézus Krisztus, szűz Mária, az egyház, a papság ellen kinyomatni tán a világon sehol sem mernek, mint nálunk, mert a katholikusok tudatlansága hihetetlenül óriás nagy. Amint tisztára zsebre raktak édes mindnyájunkat az ipar, kereskedelem, pénzügy területén, úgy gyömöszölik be az ország hitét, vallását is, mert hallatlanul tudatlanok vagyunk. Bűn alatt kötelessége azért minden keresztény katholikusnak az, hogy prédikációkra járjon, vagy kath. könyveket, újságokat vegyen, olvasson. Egy hitben és világi tudásban járatos magyar keresztény katholikus méltóság teljesen felül fog tudni emelkedni; minden hitbeli támadáson és műveltsége alulinak fogja tartani, hogy egy fillért is kiadjon a hazudozáson és cselvetéseken nyerészkedő zsidó sajtóra. Igazunk van-e ? Előfizetés a IV-ik évfolyamra. A Jézus Szive lapra való előfizetés maga jelzi, hogy hited vallod, áldást biztosítasz családodnak. Jézus Szive ígéreteit megvalósításra viszed be hajlékodba. Budapest, IV., Veres Pálné utca 24. Egész évre csak 7 korona és 6 oldalon jelenik meg a lap. Lehet részletekben is előfizetni! d X