A Szív, 1920-1921 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-25 / 43. szám

Budapest, 19 21. Június 2S. «na« a­m­w— OTii»»wi^^wM«-Mi«B«i*»«»oigrao«»a«»«««!agcsanawm­»-e«atjfa. Vh évfolyam. # 43. szám ti, i­p ?///////#.wm SZERKESZT­ŐSÉG és KIADÓHIVATAL megjelenik:. jmuD^a-­seO-sm^on, BUDAPEST.Vai^ARANS^KY-UTCA 2al^^lI8*S2IV0-fíSÖV^TSáG Szív előfizetési ára egész évre 112 korona. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20 százalék kedvezmény. Kiadóhivatali cím: Budapest, Vill. ker., Horánszky­ u. 20 A­ra 2 Mór* A Pázmány -egyetem katholikus legyen! ! A budapesti tudományegyetemet annak Ta­kácsa Pázmány Péterről nevezte el.­­ E tény mellett mi katholikusok nem halad­hatunk el az egysz­erű tudomásulvétellel. Sok gondolkodnivalót, sok megszívlelni valót nyújt, ezt későn történt, de legalább megtörtént, hogy­ az intézményt a­lap­í­tó­j­á­ró­l nevezték el. Az ezerhatszázas években Magyarország a maihoz hasonló szomorú állapotban volt. Az­­ ország nagy részét elfoglalta a török, a ma­­­gyar nemzetet pedig két részre szakította a protestantizmus. Pázmány látta, hogy a ma­gyar katholicizmus, tárgyi igazságán kívül mekkora erejét képezi a magyarságnak, nagy gondot fordított tehát reá, hogy a magyar k­atho­­licizmust erősítse. Ezért alapította az egyete­met és pedig Nagyszombatban. 1535. Vizk­e­­reszt napján magához hivatott két jezsuita pátert és ezeknek 40.000 arany forintot adott át olyan ígérettel, hogy legközelebb még többet is fog adni és ezt az összeget, mint a nagyszombati egyetemnek alapját jelölte meg. A mai pénzfo­galmak szerint ez az összeg kb. 40 millió koro­nának felel meg. Az egyetemet ugyanazon év novemberében meg is nyitották. Első tanárai .mind jezsuiták voltak. Pázmány halála után tu.­ egyetemet jogi karral bővítették ki és Losy, valamint Lippay hercegprímások, Pázmány utó­dai, nagyértékű összegekkel gyarapították va­gyonát. 1780-ban Mária Terézia királyné Budára, 1784- ben pedig II. József Pestre helyezte át az egyetemet. Fenntartásához nagyrészt katholikus egyházi vagyont használtak föl, így az­­ akkor eltörölt jezsuita-rend­ nagyszombati jövedelmeit, a pécsváradi apátság jövedelmét stb. Az egye­tem vagyonának legnagyobb része még ma is ezekből és hasonló katholikus egyházi jellegű vagyonból áll. Úgy áll a dolog tehát, hogy a bu­dapesti egyetemet Pázmány Péter alapította, a főpapok gyarapították vagyonát, egyházi vagyonból szakí­tottak hozzá, katholikus célra ala­pították és gazdagították és mégis a legutóbbi időkben ebből a jelleg­ből semmi sem volt észrevehető­ r­aj­t­a. A katholikus pénzű, katholikus célú budapesti egyetem nevében szó sem volt a katholiciz­­musról, a theológiai kart kivéve a többi karon szó sem lehetett krisztusimád­ásról. Ellenke­­zőleg, úgy a tanárok, mint a növendékek kö­zött a legkifejezettebb istentagad­ás és krisztus­­gyűlölet hangoskodott. A katedrákon egyház­­, üldöző és vallásellenes tant hirdetett a tanárok­­ jó része. _ "És mindezt a katholicizmus tűrte, s mint annyi más megaláztatást. Ez az egyetem is­­ bizonyítéka a mi birkatürelmünknek, amelyet sokan, nem jogtalanul, bárgyúságnak neveznek­ Most aztHtt végre elnevezték az egyeteme!­ nagylelkű alapítójáról. Ezt sem a katholikusok kezdeményezésére, hanem a körülmények hozták magukkal. A debreceni protestáns jellegű, de állami pénzen fönntartott egyetemet a protes­tánsok és az állam Tisza Istvánról keresztelték el. Nagy ember volt Tisza, azt elismerjük, de a debreceni egyetemhez sok szál ne­m fűzte. Azt már mindenki belátta, hogy a pesti egye­temnek meg kell adni már ezt a díszítő jel­zőt annál is inkább, mert ezzel legalább mézes­madzagot húznak a katholikusok szájába. Az el­nevezést magát pedig nem a magyar állami szer­vek engedélyezték, hanem az egyetem rektora és tanácsa vette föl, akiket ezen bátorságukért elismerés illet. Ezzel azonban mi katholikusok nem eléged­hetünk meg, hogy Pázmány nevét nagy kegye­sen odaírják az egyetem homlokzatára. Páz­mány Péter ugyanis k­a­t­h­o­l­i­k­u­s­n­a­k ala­pította, a prímások és főpapok mint ilyent gaz­dagították, a jezsuiták reá fordított va­gyona csak elég katholikus pénz arra, hogy katholikus jellegét még jobban erősítse. Mi azt követeljük, hogy Pázmány Péter egyeteme alapítójának szándéka szerint katholikus legyen! Erélyesek a morva katholikusok. Amint már többször megemlékeztünk róla, egy Dositej nevű szerb püspök működik most­­ Csehországban. A katholikus egyháztól elsza­kadt cseheket tömöríti az u. n. cseh nemzeti egyházba, másrészt pedig izgatásával a még hithű lelkeket elszakítani iparkodik.­­Jelenleg Morvaországban végzi izgága munká­ját. Az­ ottani katholikus körök azonban nem hajlandók eltűrni viselkedését, hanem igen erélyes hangú memorandumot adtak át a cseh minisztériumnak, melyben kérik, hogy Dositej püspököt utasítsák ki az országból. A tiltako­zás kimondja, hogy Szerbiában a szerb kor­mány biztosan nem tűrné el, hogy egy katho­likus pap­ olyan tevékenységet fejtsen ki, mint Dositej Csehországban, Texeiu Sjisak belőle ! Lapunk egyik olvasója írja: Igen követésre­­méltó dolog történt Jászkarajenőn (Pest m.) 1921. május 27-én a községi képviselőtestü­let közgyűlésén. Elérkezvén­ a 12 óra, rákezdték a déli harangszót, s erre a bíró, Bognár V. Kálmán csengetett s felszólította a képviselő­testületet, hogyr »képviselő urak! mondjuk el az őrangyalát ' s majd­ azután folytatjuk a tár­gyakat.« Erre a képviselőtestület fölállott és imádkozott. Tanuljanak az egyszerű csizmásoktól a par­­lamenti honatyák és nemzetmeinökI . ( Hat katonatisztet szenteltek pappá Kalocsán. Julius 12-én, vasárnap, szentelte pappá dr. Horváth Győző kalocsai fölszentelt püspök az egyházmegyének hat végzett papnövendék­ét. Mind a hat növendékpap a háború alatt harc­téri katonai szolgálatot teljesített s valamennyi magas kitüntetéseket nyert. Közülük Schneider Ferenc és Mahig Ervin tartalékos hadnagyi, Morvay István és Unterreiner Károly zászlósi rangot értek el, míg Mehringer Sándor és Bé­renc Ádám, mint hadapródjelölt-őrmesterek szol­gálták a hazát Egy svéd úrileány önfeláldozó tette. A szrestsenszki fogolytáborban iszonyú tífusz­­járvány dúlt 1915-ben. A ragály már kezdett a lakosságra átterjedni. Erre a megrémült és tehetetlen orosz­­ hatóság rászögeztette a ba­rakkok ajtaját a betegekre. Akkor érkezett oda Brandström svéd tábornok és nagykövet leánya ajándékokat osztani.­­Mikor ezt az em­bertelen eljárást látta, csákányokkal feszíttette ki az ajtókat, ápolásba vette a betegeket és önkéntes ápolónőkkel 3000 embert mentett meg a haláltól. Ápolás közben ő is megkapta a ki­ütéses tífuszt, nyolc hétig feküdt betegen, é­s felgyógyulva újra tovább ápolta őket. . HIH ! „A Sziv­alap“. Emlékezhetnek kedves olvasóink, azon moz­galmunkra, amelyet főleg egy magasrangu párt­fogónk tanácsára és kezdeményezésére, közvet­lenül a forradalmak kitörése előtt indítottunk meg. «A Szív-alapon» összegyűlt szeretetadomá­­nyoknak az volt a célja, hogy egyfelől «A Szív» lapot támogassuk, másfelől ezen lap által lé­tesített szociális és karitatív alko­tásokat segélyezzük, virágzásnak indítsuk,­­­­legyőzve a kezdet nehézségeit. Igazán örvendetes volt az az önfeláldozó sze­retet, amellyel kedves olvasóink ezen moz­galmat felkarolták. Rövid időn belül körülbe­lül 70.000 kor. gyűlt össze. Meghatott minket főleg az a nagy szeretet, amellyel éppen az egyszerűbb, szegényebb olvasóink ez­en ügynök szolgálatába’ állottak. Mint mindig, úgy ezen alkalommal is bebizonyosodott, hogy nem éppen a leggazdagabbaknak, a hadimilliomosoknak van szívük, hanem az Úr Jézus Szivét szerető egyszerűbb körülmények között élő jó hívőknek. Sajnos, azonban Isten másként rendelkezett. «Isten adta, Isten el is vette, legyen meg az ő szent akarata», mert a forradal­mak és a rémuralom tényleg elúsztatta eze­ket az adományokat is a többivel együtt. _­­■ Újra kezdve mindent, de rendületlenül^ biza­kodva az Úr Szive ígéreteiben:^ «megáldom­ minden vállalatotokat» — talpra állt «A Szív» lap s vele alkotásai. A Jézus Szive Szövetség dolgozik, sőt a Szociális műben új hatáskört ka­pott; a Jézus Szive Szövetségben létrejött az intézmény, amely a «Jézus Szive Népleányai Társasága»’ címet viseli, s ezzel kapcsolatban a »Korda« és »Etor« felfejlődtek. Újra eleven és mozog az eszme a főt. papság, s a világi mindkét nembeli hívek részére alakítandó «állandó lelkügyakorlatos ház» érde­kében. Tapasztaltuk az Ur Szive segítségét, mert­­ habár végigsöpört fölöttünk a vörös piszkos áradat, elragadott sokat, — de feltámadtunk, élünk és dolgozunk, körömnyit sem adva fel az ő szelleméből, a helyes, korrekt kor. katholikus egyházi szellemből. Tudjuk, hogy igen-igen nehezek­­ a jelen kö­rülmények. De szivünk szakadozik, amikor annyian és annyian fordulnak éppen hozzánk, mert remélik, hogy ha valahol, hát azon vállalkozásoknál fognak támogatást találni, amelyek az Úr Jézus Szive szeretetek­ből és s szeretetéért élnek. Képességünk szerint tettünk eddig is eleget, sőt aránylag csekély erőnkön túl és sokat. Ezt nyugodtan­­ állíthatjuk. Éppen az Un* Szive szeretetére es az Ur Szive-tisztelők szivére épitve, talán vak­merően oly dolgokba is belem­entium, amelyen szinte bukással fenyegetnek. De mi meg nem­ buktunk bele semmibe sem. Mi Jézusra épí­tünk. Mi bízunk és hiszünk azon szeretemen amellyel Isten van irántunk és amellyel a mi olvasóink vannak mindaz iránt, ami a Sz em Szívvel kapcsolatos. Mint emberek, keresztények irtóznánk totó, De mint Jézus Szive-tisztelők a Jézus Sava tisztelőkhöz bátorságosan szólhatunk, őr­ meg nem botránkoznak, ők megértenek _ minket .Tudjuk is, hogy amit tehetnek, meg is fogják tenni, ha kihirdetjük, hogy «A Szív-alapra: újra megnyitjuk a gyűjtést. Újra hade jöjjenek a Szív-fillérek szeretedből á az é­letetnek földi és égi szeretetért. «A Szív-alapra» küldött szeretetadományoká egy részben «A Szív» lap támogatására, m­ásik részben az állandó exerciti­um­os házra, a har­madik­ részben a Jézus Szív# Népleányok Tár­ S«ság$ 1iéYelénél?9 foga&tt & im>:

Next