A Szív, 1925-1926 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-05 / 1. szám

1925. szeptember 5. a rendházban. A szoba ajtajában Pongrácz atya fogadta őket. Buzogánnyal leütötték, letépték róla papi ruháját és miután összekötözték, aljas módon megcsonkították. Ugyanezt tették Páter Grodeczczel is. P. Pongrácz megkérdezte a haj­dúktól, hogy miért bántják őket és ezek nyíl­tan megmondották: »Mert pápis­ák vagytok!« Legelőször Körösyvel végeztél­. Meztel.n­e» vetkőztetve, m­egcsonkították, összekötőit kezei­nél fogva felfüggesztették a szoba gerendá­jára. Oldalához égő fáklyát tartottak és a pörkölődő húst foszlányokban szaggatták, úgy hogy a bordák közül belső részei is kilátszottak. Ujjait puskacsőbe­­ dugták és egyenk­int kitör­delték. Végül lefejezték és testét a szenny­­gödörbe dobták. Utána a két jezsuitára került a sor, kiket már előbb kegyetlenül összevertek és megcson­kítottak. Hogy más színezetet is adjanak a do­lognak, holmi fölkelés szervezésének gyanúját fogták rájuk. Mintha a király melletti fölkelés tanácskozásaiban vettek volna részt. P. Pon­grácz bebizonyította, hogy a fölhozott alka­lommal papi megbeszélésen voltak és szó sem volt ott fölkelésről. Ekkor a hajdúk fölszólítot­ták, hogy ártatlansága bizonyítékául legyen kálvinistává. P. Pongrácz a kisértést erélye­sen visszautasította. "Erre buzogánnyal össze­verték, fejét kötelekkel szorították, úgy, hogy ropogott a koponyája és szemei kidülledtek. Két csákányütéssel léket vertek koponyájába és ily rettenetes sebekkel, élve a szennygö­dörbe dobták. P. Grodecz hasonlókép járt. Késekkel össze­szurkálták, karddal több sebet ejtve rajta, holtan a szennygödörbe vetették. P. Pongrácz még 20 óra múlva is élt és jaj­gatott a szennygödörben. A sekrestyés lopva a közelbe húzódott, de nem tudott rajta segí­­teni. Borzadva hallgatták, mint ébreszti föl han­gosan a vértanú, kíntól remegő hangon a hitet, reményt és szeretetet. Végül elcsöndesedett. Meghalt. A protestáns hajdúk nem engedték meg, hogy a vértanuk testeit a szennygödörből kivegyék és eltemessék. Végül maga Bethlen Gábor adott engedélyt erre. De hogyan? Valami táncmulat­ságon vett részt, ahol megjelent több mágnás és főnemesasszony is. Bethlen táncra kérte föl Pál­ff­y Katalin grófnőt, Forgách nádor felesé­gét. Az Umnő csak oly föltétellel táncolt vele egy fordulót, ha a három vértanú holttestét neki adja Bethlen. A protestáns fejedelem tél­iesítette a tánc árán a kívánságot. A grófnő kivétette, megtisztittatta a tetemeket és díszes koporsóba zárva, előbb a sebesi templomba, majd a hertneki várba vitette, ahonnét Nagy­szombatba kerültek a Klarisszák templomába.­­ Boldoggá avatásukat még Pázmány Péter bíboros kérelmezte, de az utána következő há­borúk idejében elaludt az ügy. A millénium alkalmával a magyar püspöki kar megújította a kérelmet és pedig eredménnyel, mert 1905 január 15-én X. Pius pápa ünnepélyesen bol­doggá avatta őket Giaver* Szent Pé&ss* fsarepí. 9.) 15S0-ban született Katalóniában, Spanyolor­szágban. Jézust arcas­ágába lépett és egy ideig együtt volt a híres Rodriguez Sz. Alfonzzal. Pappá szentelése után Nyugatindiába került, ahol egész életén át az emberiség legelhagya­­tottabbjainak, a szerecsen rabszolgáknak volt lelkipásztora. A legnagyobb szeretettel karolta fel őket. Fölkereste betegjeiket, a szennytől és piszoktól megtisztította kicsinyeiket, az éhe­zők számára eledelt koldult, a mezíteleneknek ruhát kéregetett Hatása a lelkiek terén is óriási volt, úgy, hogy élete végén 300 ezerre tette azon szerecsenek számát, akiket meg­keresztelt ö maga arról volt híres, hogy mindenben a legrosszabbat választotta. Lakása­ ruhája, élel­me a nyomorúságig szegényes volt. 1564-ben, Kisasszony napján halt meg. Szenttéavatása után XT az afrikai néger missziók főpártfogója. Nevéről egy missziós rendet is neveztek el, amely­­ a néger missziók ügyét szolgálja. Az Egyház több imát engedélyezett a né­gerek megtéréséért. Ilyen az alábbi: Imádkozzunk a mély nyomorba sillye­ it közőpaiti­­kai szemesen népekért, akik az emberi nem tized- részét képezik, hogy a mindenható Isten végre le­vegye szivükről Kám átkát s nekik áldását adta, melyet egyedül Krisztus Jézusban a mi Urunkban és Istenünkben nyerhetünk. Könyörögjünk! Oh, u­runk, Jézus Krisztus, te egye­düli megmentője az egész emberi nemnek, ki a ten­gertől kezdve a föld végső határáig uralkodói, nyisd föl szentséges Szivedet a belső-afrikai szegény let­teknek is, kik még sötétségben s a halál árnyéká­ban ülnek, hogy szeplőtelen anyád, a kegyes Szűz Mária, és Szent József, az ő dicsőséges jegyese köz­ Pünkösd zilán 14. vasárnapi szsnti evangélium, akik azt hiszik, hogy katholikusok is lehetnek egyszerre és szociáldemokraták is! A szociál­demokrácia teljesen vallásellenes. Főleg a pártjuknak gyakorlata megmutatja ezt a tu­lajdonságot. Hogy lehet most már valaki Krisztus kö­vetője, amikor Jézus azt hirdeti, hogy, min­denhol be kell tartani a vall­ás erkölcsi törvé­nyeit: a politikában, üzletben, bíróságnál, ban­kokban és ahol csak emberek élnek; a szo­ciáldemokrácia pedig azt hirdeti, hogy »a val­lás magánügy!« Krisztus azt parancsolja, hogy »ne lopj!«; a szociáldemokrácia szerint pedig »a tulajdon lopás!« Ilyen ellentétes elveket egy­szerre követni teljes lehetetlenség! ... Nagyon korlátoltak tehát azok a Szerencset­' 1 •!___L 1­'__«rvir.T­roeen forTtííl Szent Máté 6, 24—»3. Azon időben mondá Jézus tanítványainak: Sank! sem szolgálhat két urnak, mert vagy gyűlölni fogja­­ az egyiket és a másikat szeretni, vagy az egyiknek aláveti magát, a másikat pedig megvet'. Ti sem szol­gálhattok az Istennek és egyszersmind a mammon­­nak. Azért mondom nektek: ne aggódjatok életetek amiatt, hogy mit egyetek, sem a testek miatt, hogy mivel ru­­házkodjatok. Nem több-e az élet az eledelnél és a test nem többe az öltözetnél? Tekintsetek az ég ma­daraira — ezek nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ü azoknál becsesebbek? Kicsoda közületek adhat, akármennyit töri is­ a fejét, a magasságához egy könyöknyit? Miért aggódtok a ruházat miatt? Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek, pedig nem dolgoznak, nem fonnak. Mondom nektek, hogy Salamon minden ékességében sem volt úgy öltözve,­­ lehety akik azt képzelik, hogy egyszerre tagjai mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely lehetnek a szociáldemokrata pártnak is és be­­ma még nő, holnap pedig már a kemencébe vetik, 1­­ — — így ruházza az Isten, mennyivel inkább titeket, kit­­hititek. Ne aggódjatok tehát és ne mondjátok, mit eszünk, vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkod­unk, mert erre a pogányok irányítják figyelmünket. A­­ men­­­nyei Atyátok tudja, mire­­ van szükségtek. Keressétek azért mindenek előtt az Isten, országát és az ő igaz­ságát,­­akkor a többit is mind hozzá adja nektek. 1. Az első pillanatra kétkedve fogadjuk a mai evangélium első szavait. Nem adunk igazat a Krisztus által citált zsidó közmondásnak, hogy »senki sem szolgálhat két urnak!« Miért ne? Hiszen manap is találunk nem egy olyan em­bert, aki több gazdának­ is eleget tesz és pedig teljes megelégedésre! Jézus szavai azonban nem így értelmezendők. Az ő idejében rabszolgák voltak, akiknek tel­jes ereje és minden szolgálata a gazdájuké volt. Ha tehát az urukon kívül másnak is szol­gálni akartak volna, gazdájukat rövidítik meg. Azonkívül Jézus két ellentétes, sőt ellenséges urat ért szavaiban, akiket egyazon ember való­ban nem szolgálhat egyszerre. Isten szolgálatát ezért nem egyeztethetjük meg a bűnös élvezetekkel, a csalárd gazda­godás hajszolásával Vagy Istent követjük te­hát parancsainak betartása utján, vagy az ör­dögöt a bűnös módon szerzett élvezetekben. 2. Milyen botor azoknak a gondolkodásuk, ősületes keresztény katolikusoknak is nevez­hetik magukat! Csalódás! Aki szociáldemokrata, az katolikus szempontból hittagadó is! 3. Jézus az evangélium további részében hely­teleníti az anyagiak miatt való túlságos ag­gályoskodást. Reámutat az isteni gondviselésre és arra int, hogy ne csak magunkban és a vi­lágban bízzunk, hanem Istenben is. Jézus emlékeztet arra, hogy életünket és tes­tünket Isten adta. Ha az Atya erre képes volt, arra is képes lesz, hogy megadja azt a leg­szükségesebbet, ami az élet fenntartására szüksé­ges: a ruhát és élelmet. Bizonyítékul a ma­darakra és mezei virágokra mutat. Ezeket is Isten teremtette és el is látja a szükségesek­kel. Isten előtt pedig mi, az ő gyermekei, csak többek vagyunk!? Jézus ebben az evangéliumi szakaszban nem­ az anyagiakkal való gondoskodást tiltja, ha­nem a túlságos aggályoskodást. Azt helyteleníti, ha valaki mindent csak a maga­­ erőitől és az emberektől vár, de a fölöttünk uralkodó Atyától nem vár semmit. Az ilyen ember meg is érdemli, hogy elforduljon tőle Isten és magára hagyja.­­ Akik életük sanyarusága miatt panaszkodnak és nagy nehézségekkel küzdenek, rendesen ilye­nek. Ha visszagondolnak, be kell látniuk, hogy nem bíztak eléggé Istenben. benjárása által a saeracsenek elhagyják bálványaikat, előtted leboruljanak . Egyházaddal egyesüljenek, aki élsz és uralkodól mindörökkön örökké. Am­en. Miatyánk. Üdvözléeg. Dicsőség. Gyermeknaptár az 1926. évre. Irta: Blaskó Mária. Az idei gyermeknaptár az 1925. év hátra­lévő részére és az egész 1926. évre szól. A gyer­mek följegyzéseire (órarend, föltételek stb.) szánt rész után négy részre tagolja a közleményeket. Az elsőben a vallásos, a másodikban pedig a hazafias kötelességekről szól. A harmadikban családi élet vonatkozásairól közöl kitűnő cikkeket, a a negyedik pedig erkölcsi célzatú, mókás állat­­meséket tartalmaz. A függelékben a Szívgárda is­mertetését és szövegbe foglalt hirdetéseket találjuk. Az elbeszélések, versek a gyermeklélek bámulatos ismeretével, bravúros gyermekstílusban vannak meg­írva. Célzatuk jellemnevelő és a tiszta vallásosság telíti őket. Nagyon ajánljuk tömegterjesztésre ezt a kitűnő füzetet. Ára dara­bonként 6000 korona. 50 példány rendelésnél 5500 korona. Kapható Gárdaközpont utján: Budapest, VIII., Horánszky­­­ utca 18. Kiknek előfizetése augusztus 31-én lejárt, e heti számunkba újra csekket mellékelünk, a megújí­tás beküldésére. Boss3fiS3fE2fs saram gas353na­rmja rsaraas? 3 oldal HÍREK: „A Szív“ betöltötte tizedik évfolyamát és mai számával megkezdi a második évtized­e. Kérjük az Úr Jézus támogatását, hogy a kegyelem ereje kisérje lapunk törekvéseit. Változás lapunk vezetőségében. Jézustársaságá­nak Elöljárósága, lapunk főszerkesztőjét, L­a­­­czika Ferenc S. J. Budapestről Pozsonyba he­lyezte át és helyébe Zsiros Ferenc S. J. került Kalocsáról. P. Laczika egy évig működött »A Szív t­­erületén. Jóságos lelkű egyéniségét mindenki szerette és becsülte. A rendi elöljárók intézkedése most szülőföldére küldötte, hogy az ottani munka­téren a helyi viszonyok ismeretével folytassa Bu­dapesten megkezdett áldásos működését. P. Zsi­ros Ferenc neve közismert a magyar vallásos irodalomban. Évek óta nagy hozzáértéssel szer­keszti a Hírnököt és Mária Virágoskertjét. Egyéni­ségével a budapesti Jézus Szive mozgalmak so­kat nyertek. A lap felelős szerkesztője továbbra is dr. C­z­a­p­i­k Gyula marad. A Jézus Szive Szövetség tanácsülését szeptem­ber 4-én, pénteken, délután 6 órakor, havi köz­gyűlése pedig vasárnap, délután 4 órakor, tartja. Naptár: 1925 szeptember 6. Pünkösd után 14. vasárnap. Sz. Kolumbán, római vértanú. — Sz. Konzolata, vértanú Olaszországban. — Sz. Mag­nus. — Sz. Kunigunda. — Sz. Petronius. 7. Hétfő: A három boldog kasai vértanú: Kö­rösi Márk, esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jézustársasági atyák, kiket 1619 szeptember 7-én a protestáns hajdúk Kassán iszonyú kínzások közt meggyilkoltak. — Sz. Detre, metzi püspök, 1­984. — Sz. Gratus, piemonti püs­pök, 1­810. — Sz. Regina, szűz és vértanú, f 251- ben Aatunban. 8. Kedd: Kisasszony napja (nem kötelező ünnep). — Sz. Hadrián, római hadvezér, f 290. — Sz. Szerafina, olaszországi apátnő, f 1478. 9. Szerda: Kláver Sz. Péter, jézustársasági atya, a négerek apostola, f 1654. — Sz. Gorgo­nius, vértanú, f­305-ben Nikodemiában, Kisázsiában. 10. Csütörtök: Tolentinói Sz. Miklós, ágoston­­rendű szerzetes, s 1246-ban Olaszországban. 11. Péntek: Sz. Protus és Jácint testvérek, vér­tanuk, 1­­250-ben Rómában. — Sz. Theodora, bűn­bánó Alexandriában az 5. században. 12. Szombat: Mária nevenapja. Sz. Guido, sekrestyés Anderlechtban, Németországban, f 1012. — Sz. Aldemár, d­ugnyi apát, 1­964. Az Engesztelő 1 masai­ vétség 520—540. számtu tagjai e héten tegyenek eleget vállalt köte­lezettségeiknek. Jézus szociális királyságának ünnepe. Nemrégi­ben világszerte mozgalom indult, hogy a Szent­atyától egy külön ünnep behozatalát kérjék, melynek tárgya Jézus szociális királyságának eszméje lenne. Azt akarják evvel az emberek szívébe bevésni, hogy Jézus törvényei nemcsak az Egyházban, hanem­a gyakorlati élet minden vonatkozásában köteleződ. Krisztus szelleme uralkodj el, tehát a politikában, kereskedelemben, irodalomban, hadseregben, bírósá­gokon és mindenütt. Ez az ügy annyira előrehaladt már, hogy Rómában most a Ritus ko­ngregáció külön szentmiseszöveget és pápai zsolozsmát engedélye­zett Jézus szociális királyságának eszméjére. Magyar pápai kitüntetés. Őszentsége dr. Strausz Istvánt,­ a m. kir. legfőbb számvevőszék v. elnökét, nemzetgyűlési képviselőt a Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki keresztjével tüntette ki. A jelvény ünne­pélyes átadása Kisasszony napján fél 12 órakor lesz a domonkosrendűek budapesti templomában. A kitün­tetett példás katholikus családi életével, az Egyház ügyeinek bátor szóval és fáradságot nem ismerő támo­gatásával nagy érdemeket szerzett Tanárból a karmelita. Egy zalaegerszegi tanár elhagyta állását és belépett a karmelita rendbe. A szerzetesújonc végigharcolta a világháborút és mint tiszt sokáig volt Albániában. Hadi élményeit könyvekben is megírta és szép sikert aratott velük.

Next