A Szív, 1936-1937 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-05 / 1. szám
2. oldal, elbetegszik aggodalmába és már mindenfelé imádságokat rendel Oroszország és Európa megszabadít- e Ideáért, hogy mennyire igaza van, kitűnik a spanyol katholikus testvérek rettenetes szenvedéséből. Miközben Spanyolországban templomokat gyaláznak meg és visszaélnek mindazzal, ami nekünk legszentebb, mi ajánljuk fel a Urunknak szeretetünket, két a kiengesztelésre szörnyű káromlásokért.A mi készségünezekért a Kisasszony napja. Szeptember 8. A Boldogságos Szűz születésnapja. Örvendetes ünnep az AnyaszentAorv iházban. ünnep az Anyaszentegy- A Boldogságos Szűz, mint megváltásunk hajnalán megjelent itt a földön és ezzel már a megváltás közelsége biztosítva volt. Örömünnep azért is, mert ez volt az első és egyetlen születés, amelyre Isten szeretettel tekinthetett, hiszen aki a világra jött, szeplőtelen és tiszta volt, az áteredő bűnnek nyoma sem volt benne. Reánk magyarokra nézve, szintén történelmi nevezetességű ez a nap. Amikor ugyanis az 1848/9-i szabadságharc után Kossuth Lajos menekülés közben még magyar földbe elásta a szent koronát és senki sem találta meg, 1853-ban, szeptember 8-án megtalálták Orsován. _Az ünnep nem parancsolt ünnep, misehallgatás és munkaszünet nincsen előírva, de a katholikus hívek önként, szeretettel megünneplik ezt a napot. A fiddmezővásárhelyi új templom alapító letétele. Örömet hirdetünk kedves olvasóinknak. A hódmezővásárhelyi templom — 1J JiU OlUl vauCUcluLj XÍUgy szeptember 8-án megtartják az alapkő-letétel ünnepélyét. A Szent István magyar királyról nevezett plébániatemplom 63 méter hosszú, 24 méter széles, körülbelül 3500 lélek befogadására alkalmas, most már tető alatt van és dr. Hanauer István váci megyés püspök fogja alapkövét megáldani és elhelyezni. Az ünnepély sorrendje: Szeptember 8-án 9 órakor csendes szentmise lesz a belvárosi plébániatemplomban, utána a híveik nagy serege az kekkel, a papsággal együtt iskolás gyermeátvonul Szent István plébániatemplomhoz, ahol a Hanauer püspök úr megszenteli az alapkövet, elhelyezi az alapfalazatában, utána pedig szentbeszédet mond. Ennek végeztével az új templom szentélyében a leendő főoltár helyén Somogyi Jenő S. J. tartományfőnök először mutatja be a szent miseáldozatot. Este hét órakor szabadtéri előadás lesz az új templom körzetében. Ezúttal is ezer hálát és köszönetet mondunk azoknak a kegyes jótevőiknek, akik az Isten házának felépítésében adományaikkal segítségünkre voltak. Hódmezővásárhely külső része, amint már megírtuk, régóta várja az Isten házát, hogy az Isten igéjére és kegyelmére szomjas lelkek ott bőséges enyhülést találjanak. Ez a templom, amint kedves olvasóink tudják, a Jézustársasági atyák vezetése alatt álló plébánia templom lesz és úgy a város lakosságának, mint a tanyán lakó híveknek lelki szükségleteit akarja kielégíteni. A templom azonban még nincs készen. A falak és a tető készen vannak, de a további munkát, berendezést éppen költségek hiányában tavaszra halasztják. Nagy szeretettel kérjük kedves olvasóinkat, hogy akik eddig is segítettek, a befejezésre is szívesen hozzák Isten dicsőségére filléreiket. Jó katholikus csak a kimondottan katholikus sajtót támogatja! XI. Ince pápa a magyarok barátja. A magyar becsület felébreszti bennünk a szeretetet és hálát nagy jótevőnk, XI. Ince pápa iránt. Ismernünk kell irántunk való jóságát, nagylelkűségét, tudnunk kell, hogy hazánkat tulajdonképpen ő mentette meg a török igától. A magyar történetírás a legújabb időkig hálátlanul bánt el ezzel a nagy pápával. Éppen, hogy felemlítik, hogy ő is közreműködött az ország felszabadításában, mások mégcsak a nevét sem hozzák fel. Buda elfoglalásának harmadfélszázados jubileuma alkalmából ismerjük meg XI. Incét Ki volt XI. Ince? XI. Ince a XVII. század legnagyobb pápája volt. 1611-ben született, mint vagyonos comói bankár-család ivadéka. Katonának készült. Már ifjú korában égett a vágytól, hogy a török ellen küzdjön és hősi halált haljon. Lengyelországban több ütközetben vett részt. Huszonötéves korában karddal és pisztollyal jött Rómába, hogy fegyverét felajánlja a szentszéknek. Itt azonban megváltoztatta életpályáját. Elvégezte a jogot, megszerezte a jogi tudorságot. De már jogi tanulmányai közben elhatározta magát a papi hivatásra. Harmincnégy éves korában és magas állásában már bíboros volt is feltűnt életszentségével és bőkezűségével. Kiváló tulajdonságai miatt X. Kelemen pápa halála után nemcsak a bíborosok testülete, hanem a nép szava is őt kívánta a pápai trónra. Hatvanöt éves korában tették fejére a 3-as koronát. Hazánk fölszabadítója, XI. Ince hazánk érdekében többet tett, mint elődei. Ha IV. Bélát az ország II-ik megalapítójának tartjuk, XI. Incét mindenesetre hazánk Ill ik megalapítójának, vagy legalább is megmentőjének és felszabadítit 1 jó ink icsi íál"tai i un. ■ Ince pápa érdemeit csak akkor érthetjük meg, ha ismerjük hazánk szomorú helyzetét a XVI. és XVII. században. Országunk ebben az időben háromfelé szakadt, sőt a XVII. század vége felé már négy fejedelemnek hódolt: a törvényes királynak, az erdélyi fejedelemnek, a szultánnak és 16 szepesi város a lengyel királynak. A legkisebb rész volt a törvényes királyé. Nemcsak Európa kormányai, hanem maguk a magyarok a török uralmat a magyar terület nagy részén bevégzett ténynek kezdték tekinteni. Szinte lemondtunk a feltámadásról. Másfélszázados török megszállás alatt elhagyatva, a végletekig kisajtolva, fuldokolva, annyi csalódás után nem mertünk mentőkézre, megváltó lehetőségre gondolni. A velencei követ a magyar állapotokat ezzel a borzalmas kifejezéssel jellemezte: „Magyarország holtterem. Ki a törökkel! De amit a magyarok nem mertek még álmodni sem, azt a római Szentszék akarta, ő nem tudott belenyugodni, hogy Magyarország, Szent István király országa, a Regnum Marianum török kézen maradjon, azért a pápa kiadta a jelszót, ki a törökkel! Három nagy akadály leküzdése. XI. Incének három, szinte emberfeletti nehézséget kellett leküzdenie. Először XIV. Lajos francia királynak azt az ördögi tervét kellett leszerelnie, hogy a törökkel Lipót ellen élethalál harcra szövetkezzék. Másodszor a törökkel békét kötött lengyel királyt rá kellett vennie, hogy XIV. Lajostól pártoljon el, a törökkel kötött békét bontsa fel és Lipóttal szövetkezve, még legnagyobb közös a keresztényellensége, a félhold ellen foglaljon állást. Harmadszor: Lipótot kellett felvilágosítania, hogy ne XIV. Lajos ellen gyűjtse és tömörítse az erőt, hanem vele megbékülve, egyedül a török hatalom megtörését tekintse fő céljának. Ehhez a három nehézséghez járult a negyedik, hogy t. i. trónraléptekor a szentszék kincstárát üresen találta. Először is kibékítette XIV. Lajost a Habsburg-házzal és Sobieskit is közelebb hozta Ausztriához. E tárgyalások előkészítése és befejezése évi teljes munkásságát vette igénybe. Szekfű írja: Egyedül a pápa megmozdulására alakult ki a közfelfogás, hogy a török Európából kiűzhető, sőt minél előbb kiűzendő. Cornaro vielencei követ 1682-ben azt jelentette a szenátusnak, hogy a szultán egyesegyedül a pápa személyében lát veszedelmet birodalmára. Megindul a pápa segélyáradata. Bécs felszabadítása előtt és után egymásután küldte a pápa a pénzsegélyeket a török elleni hadjáratra. Csak röviden említünk néhány nagyobb öszeget, melyet a pápa egyenesen a mi javunkra küldött. 1685-ben 100.000 forintot, néhány hónappal utóbb 50.000, a horvát bánnak 15.000 forintot küldött. A pápa egyedül Lipót kezéhez 5.000.000 forintot juttatott. Sajnos, Lipót környezete a pénzzel lelkiismeretlenül bánt, annyira, hogy a pápa 1686-ban már nem mert Bécsbe pénzt küldeni, hanem nunciusának, Buonvisinek küldte, aki a megjelölt célokra osztotta ki. A Szentszék óriási adománya volt, hogy 1684 óta hazánkban szállítható tábori kórházakat állított fel. A pápa fizette az orvosokat, ápolókat és fedezte a betegek ellátási költségeit. Még az orvosság is Rómából érkezett. Ezekbe a kórházakba valláskülönbség nélkül vettek fel betegeket. Ezek mellett állandó pápai kórházak ** o^ üiij ‘ CTj*>1'Utí* , Korrmromnanei kórházak 10.000 ember életét mentették meg. Buda ostroma. Hogy jobban lássuk, mit segített a pápa a pénzadományon kívül, tudnunk kell, hogy Buda felszabadításánál a magyarok aránylag csekély számmal vettek részt. Eleinte 3000 főnyi magyarság harcolt, a többi keresztény csapat 52.00 főnyi seregből állt. Később a főkapitányságokból és várakból annyian jöttek, hogy 14—15.000-re lehetett őket számítani. A keresztény külföldi csapatok pedig 95.000-et tettek ki. Szerényen be kell látnunk, hogy bármily hősiesen harcoltak is a magyarok, Budát nem a magyarok szerezték vissza. Fontos tényezők még Buda visszavételénél. A pápa nem elégedett meg a pénzadományokkal, sem hadsereg küldéssel, hanem ideküldte hozzánk a lelkes, kiváló Aviánci Márk kapucinus atyát, aki csodálatos egyéniségével, prédikációjával, imájával, kitűnő haditerveivvel lelket öntött a harcoló seregbe és győzelemre tüzelte. A másik szerzetes volt a xwainzi születésű német piarista Mösch Lukács, aki a tervezésben, hadiépítészetben tűnt ki. Az ostromnál az ő terve alapján rendezték a tábort. A harmadik szerzetes Génuából jött hozzánk. Ő maga fr. Angelo Gabrieli-nek írta a nevét, a külföldiek, Vulkánusnak hívták, a magyar nép Tüzes Gábornak nevezte. Ferencrendi szerzetes volt, mint hadivegyész és tüzér működött, ő vezette a vár ágyúzását és olyan bombákat készített, melyekkel felgyújthatták a védőművek jórészét. Hogy ezek idekerülhettek, szintén a pápának köszönhető. Ha majd elhaladunk XI. Ince pápa új szobra előtt, adjunk hálát az isteni Kondviselésnek, hogy XI. Ince, Krisztus földi helytartója, hazánknak megmentője lett. 1936 szeptember 5. Mária nevenapja. Szeptember 12. Mivel a Boldogságos Szűzanyát, mint Édesanyánkat szeretjük és tiszteljük, úgy teszünk vele, mint földi édesanyánkkal, megünnepeljük nevenapját. A szeretetnek ez a megnyilvánulása mindenesetre kedves a Szűzanya előtt. Ha már a földön a kedves, jószívű, udvarias emberek tiszteletnek legkisebb megnyilvánítását is köszönettel viszonozzák, mennyivel inkább megteszi ezt a Boldogságos Szűz. Különösen ünnepeljék a Szűzanyát azok, kik az ő nevét viselik. Hány ezer, meg millió leány, asszony viseli a Boldogságos Szűz nevét! Ne feledjék ezek, hogy nagy megtiszteltetés számukra, hogy az Isten Anyjának nevét viselhetik. Legyenek méltók hozzá és szégyent ne hozzanak soha a Mária névre. • Hogy Mária neve napját szeptember 12-én ünnepeljük, ennek történelmi eredete van. 1683-ban Nagyboldogasszony ünnepén indult meg a keresztény fejedelmek szövetséges serege Bécs felé, hogy a körülzárt várost felszabadítsák. Szeptember 8-án Kisasszony ünnepén kezdték meg az ostromot. Ezen a napon a Bécs melletti Leopoldsbergen ünnepélyes szentmise volt, amelyen maga a lengyel király ministrált és vezéreivel együtt megáldozott Szentmise után ünnepélyesem segítségül hívták a Boldogságos Szűz Máriát és az ő nevében bízva, indították meg az ostromot. Megdördültek az ágyuk és négy napra, szeptember 12-én megmentették Bécset. II. Ince pápa elrendelte, hogy Bécs felszabadításának emlékére szeptember 12-ét Mária neve tiszteletére szenteljék és az egész világon megtartsák. A jósági hatalma- Indiában az egyik katona újra, meg újra visszaesett az iszákosság . -—.w -7-— .. gyelmi kihágást a másik után követte el. Amikor az egyik eset után az ezredparancsnok elé vezették, így szólt hozzá: --- Ostorozást, vesszőfutást, magánzárkát, büntetőgyakorlatokat és minden elgondolható büntetést megkíséreltem, hogy kigyógyítsalak, — hiába. Reménytelenül el vagy veszve! — Bocsánatot kérek, ezredes úr, mondotta az altiszt, aki a bűnöst bevezette, még egy eszköz van hátra, amelyet eddig sohasem próbáltak ki. — És mi volna az? — Még egyszer sem kegyelmeztek meg neki és nem engedték büntetés nélkül. — Megkegyelmezni ? — kiáltott a tiszt és csodálkozva tekintett az altisztre. Azután a szegény nyomorult búr nőshöz fordult és megkérdezte: — Mit tudsz felhozni mentségedre? — Semmit, volt a felelet, de borzasztóan fáj, hogy megint leittam magam. — Jól van, felelte az Eddig mindent kipróbáltunk ezredes, veled, de hiába. Most barátod tanácsára, megbocsátok neked. A büntetést elengedem. A katona keservesen sírt, megköszönte elöljárójának jóságát és eltávozott, mint mindenki gondolta, bűnének menthetetlen áldozataképpen. De mégsem úgy történt. Elöljárójának jósága annyira meghatotta, hogy fogadást tett, soha többé nem iszik pálinkát és az esküjét meg is tartotta. Az ezredhez beosztott katonai lelkész tanúságot tett róla, hogy attól kezdve példás katona volt és soha többé nem esett vissza az iszákosságba. Nekünk hányszor bocsátott meg az irgalmas Isten, vajjon megvolt-e az eredménye ?