A Szív, 1941-1942 (27. évfolyam, 1-51. szám)

1941-09-06 / 1. szám

Budapest, 1941. nontember 6. XXVII. évfolyam. * 1. O 31-3ér2I10-SZ­Ve-SzC^|^gggfHeTI-€ ORTOBITÖ3 € tv JELENIK: §ESZEDKESZT­ŐSEG és^lAIDOHIVATAL: ›j KIADJO! Előfizetési ár 1 évre 5 P,y, évre 2.50 P. Tömeges rendelésnél 50 pld-tól kezdve 20% kedvezmény. Postatakpt. csekhyzla­s». 8867. Bpest, VIII., Mária­ u. 88. Tel. : 186-388. ; MEGJEL­ENNIK: |jmrLJD6rv s20.7RBJ]TorL. rojmit | BUDAPEST, VIII . MAP­IA-UTCA 23. |Jl­^ZU9-6ZIV6-92Tjve[T9Ö][ | Állandó továbbképző tanfolyam. Most kezdődik az iskolai év. Ezer meg ezer kis ember, nagyobb diák, fiú és leány siet az iskolába, egyetemre... tanulni. Egészen más képe van szeptember elejétől falunak, városnak. Akarva, nem akarva, mindenki fel­figyel: megkezdődik a komoly, nemzetn­evelő nagy munka: a tanulás! Mily jó volna, ha legalább ilyenkor a felnőttek is felfigyelnének és gondolnának arra, hogy nemcsak az ifjúságnak van szüksége a tanulásra. Tanulnia kell mindenkinek. Ki merné azt mondani magáról, hogy már eleget tud? A tanulásnak a célja a tudás az élet számára, a földi és az örök boldogság biztosítására. l’gyan ki foglalkozik ezzel, bár­mennyire szükséges, hogy az élet tudo­mányát, a legfontosabb bölcseséget sajátítsák el az emberek! Sokan nem is gondolnak rá, hogy az élet nem más, mint állandó előkészület a nagy, örökérvényű érettségi vizsgára, mely az igazi, véget nem érő boldog életre képesít. Mily gyakran hirdetnek továbbképző tanfolyamokat, vezető-, úttörő-, képző előadásokat, állítanak fel világnézeti tanszékeket, hogy életbevágó kérdésekben tökéletesítsék az embereket. És ezt meg is értik, sietnek is, hogy részt vegyenek bennük. És a katolikus hívek azt hiszik, hogy ők megelégedhetnek azzal a nagyon is hézagos vallási tudással, melyet az elemi, vagy középiskolából hoztak magukkal és amelyet alig gyarapítottak azóta? Minden iparág, kereskedelem, sport, tudomány, maga a földművelés is halad ... és az átlag katolikus közönség azt képzeli, hogy a hitben, a vallásos életben maradhat abban a 10, 20, 30 évvel ezelőtt hallott és nagy­­szt elfeledett életképtelen tudásban, melyről alig képes számot adni?! Vagy azt hiszik ezek a maradi gondolkozásé, hitükben járatlan cin­­■k, hogy vallási téren nincs haladás? Nagyon tévednek!! Nézzenek körül! Hála Istennek, annyi vallásos, hittel foglalkozó tu­­tyos, nagyértékű kön­yv soha nem jelent meg a magyar könyv­­­, mint éppen a legutóbbi években! Tessék megnézni a Szent István­­­al, Korda, Szalézi Művek, Pázmány Péter ír. Társulat, Kapisztrán­­i stb. kiadványait! A hittani, erkölcstani, liturgikus, egyh­áztörtó­­aszketikus és misztikus, szépirodalmi tárgyú könyvek nagy mennyi­találhatjuk! 100 év alatt nem jelent meg annyi magyar katolikus év, mint az utóbbi tíz év alatt. És 100 év alatt nem épült annyi kato­­n templom és kápolna, mint a legutóbbi 20 év alatt!! Van tehát haladás a katolikus élet terén, egyre többen ismerik és tkorolják vallásukat. És mennyivel több művelődési alkalom van ma, mint volt csak 20 évvel előtt is! Jézus Szíve Szövetségek, Mária-kongregációk, Harmadrendek, 'dók, lelkigyakorlatos házak, katolikus kultúrházak, az A. C. mozgás­­, és egyéb alkalmak hangosan hívják a katolikus közönséget az állandó ,ciki továbbképző tanfolyamokra, a tudás és az igazi lelki előhaladás meg­alapozására. Ne gondolja senki, hogy hiányos hitbeli tudással, elemi ismeretekkel a mai nagy törtetés idején becsülettel megállhatja helyét. Aki ma nem törekszik a hitét jól megismerni és gyakorolni, azt elsöpri a tudatlanság­ból táplálkozó vallásta­lanság és erkölcstelenség. Ne gyáváskodjunk és ne hivatkozzunk mindig a nehéz időkre! Annál nehezebbek lesznek az idők, minél kevésbbé használjuk ki szent hitü­nk kegyelmeit! Győzzük le az akadályokat! Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével is. Jusson pénzünkből vallásos újságra és azokat ne esak olvassuk, hanem tanuljuk meg, hogy tudjunk és másokat is tanít­hassunk. Minden bajnak, erkölcsi lezü­llésnek a legfőbb oka a komoly vallásos élet elhanyagolása, ami viszont a hitbeli tudatlanságból származik. Ébredjünk fel! Nyissuk ki szívünket és az új iskolai évben lássunk hozzá a komoly tanuláshoz. Ez nem szégyen, hanem bölcseség, okosság, ügyszeretet... és nagy kötelesség! Használjuk ki a szentbeszédeket, tanuljunk mindegyikből! Vegyünk részt a missziókban, lelkigyakorlatok­ban! Csatlakozzunk hitbuzgalmi egyesületekhez és járjunk a gyűlésekre! Vegyünk vallásos könyveket és olvassuk, tanulmányozzuk azokat! Ez a tudás a legszentebb, legfontosabb „az egy szükséges!!!“ Az Egyház Amerikában. A katolicizmus helyzete az utóbbi időben rendkívüli módon megerősö­dött az Egyesült Államokban. Az amerikaiak szektariánus hóbortja szünőben van s a komoly lelki életet élni szándékozók közül sokan térnek meg az Egyház kebelére. Ebben nem kis része van annak, hogy a szekták homályos elgondolásaival és sokszor erkölcsileg alacsony fokon álló veze­tőivel szemben ott áll az osztatlan Egyház, a maga kétezeréves erkölcsi tekintélyével, papjainak nagy tudá­sával, képzettségével, igazi krisztusi szellemet sugárzó lelkiségével, kari­tativ munkájával és ez­ kétségtelenül vonzó hatással van az elmélyedni tudó lelkek­re. Az amerikai katolicizmus fejlődé­sét két szakaszra oszthatjuk. Az első szakasz a XIX. században a szer­vezkedés szakasza, a második a XX. században a hittérítő tevékenység szakasza. Az első szakaszban min­denek előtt az egyházközségeket, a papnevelést kellett megszervezni s hozzá kellett idomulni a különböző nemzetek kivándorlóinak igényeihez és szükségleteihez. A múlt században az amerikai papokat még amerikaiak s Kassai vértanuk. Szeptember 7. Kassa visszatérésével még közelebb állnak hozzánk ezek a kiváló hősök, kik éppen az ország egységéért, az egység legnagyobb erősségéért, római katolikus szent hitért áldoz­a­ták fel életüket. Körösi Márk esz­tergomi kanonok és széplaki apát a katolikus hit védelmére Kassára ment, hogy az ott lelkipásztorkodó két jezsuitával: Pongrácz István­nal és Grodvcz Menyhérttel tevé­keny munkát fejtsen ki a katoli­kus hívek között. Mikor Rákóczi György a várost elfoglalta, a három papot fogságba vetette és az ő kálvi­nista hajdúi 1619 szept. 7-én, miután hiába kényszerítették őket, hogy hitü­ket tagadják meg, szörnyen meg­kínozták, végre a legnagyobb kegyet­lenséggel meggyilkolták őket. Boldog­­emlékű X. Pius pápa avatta őket bol­doggá 1905-ben. Ereklyéiket Nagy­szombatban őrzik. Egy rész a buda­pesti Jézus Szíve templomban is lát­ható. Az egyik bordán még a fáklyá­val sütögetés nyomai is észrevehetők. által Európában felállított szeminá­riumokban képezték­ ki és pedig abban az országban, amelynek ki­vándorlói lelkipásztoki között folytatták később tevékenységüket. Ma azonban ez a helyzet megváltozott. Amerikának már van bennszülött papsága is s ezt a helyszínen képe­zik ki. Az első amerikai papok a je­zsuita rend feloszlatása után is Mary­­landban megmaradt jezsuiták, a fran­cia forradalom elöl menekült francia papok s az éhinség miatt kivándor­lásra kényszerült ír papok voltak. A mostani második szakaszban a ki­tűnően működő egyházi hierarchia tervszerűen folytatja hittérítő tevé­kenységét s különösen az utóbbi években jelentős eredményeket mutat fel. Ebben nagy segítségére van a rádió is. Több rádiótársaság (így a newyorki is) rendszeresen tart „Ka­tolikus órákat". Karitatív téren is rendkívül tevé­keny az amerikai katolicizmus. Elég csak például felhoznunk az amerikai katolikus kórházak működését. Az Osservatore Romano kimutatása sze­rint az Egyesült Államokban 1940 végén 680 (Kanadában 184) katoli­kus körház működött. Ezenkívül megszámlálhatatlan orvosi rendelőin­tézetet, laboratóriumot tartanak fenn az amerikai katolikusok. Egész sereg alapítványt létesítettek ezeknek a kór­házaknak a támogatására. Mintegy 3 millió beteget ápoltak 1940-ben az amerikai katolikus kórházakban, ami naponta kb. 91.000 kórházi ápoltnak felel meg. A rohanó Amerika a maga szá­guldó tempójában is kezd magára esz­mélni, kezdi Krisztust keresni s ma már sokan belátják a szekták köré­ben, hogy valójában csak az Egy­házban találhatják meg üdvösségü­ket! Megjelent a Jézus Szíve Kisnaptár 1942. égési és 1941—42. tanévre. Ára 34 fillér. Nagyob­b rendelésnél árengedmény. Rendelési cím: Szívgárdaközpont Bp. VIII., Mária-u 23. tsz. Szivgárdavezetők! Figyelem ! Jézus Szíve apostolai szeretettel ka­rolják fel a megkezdett iskolai évben is a gyermekek legjobb vallási nevelő iskoláját: a SZÍV GÁRDÁT. Mihelyt megkezdődik a rendes isko­lai élet, azonnal kezdjük meg a gárda szervezését is. Tartsunk gyűlést a tantestülettel és beszéljük meg a gár­davezetés ügyeit, hogy lehetőleg min­den osztályban legyen gárdaélet és minden gyermek részesülhessen a gár­danevelés áldásaiban. Most határozzuk el, hogy ebben az iskolai évben föltétlenül tartunk a gyermekeknek és szüleiknek úgy­nevezett Szülői triduumot, vagyis háromnapos lelkigyakorlatot. Ebben a gyermekek naponkint 2 vagy 3, a szü­lők 1 vagy 2 elmélkedést kapnak. Ez a lelkigyakorlat a legalkalmasabb esz­köz a Szív­gárda-élet megindítására és ápolására. Mikor tartsunk ilyen gyermeklelki­gyakorlatot? Jobb iskolai év elején, mint a téli hidegben, vagy tavaszi idő­ben. A felnőttek miatt a későbbi őszi idő alkalmasabb. A szülői triduum vezetésére kérhe­tünk vezetőt a budapesti központból is. Ott 3 jézustársasági atya áll rendel­kezésre, vagy vezetheti bármelyik fő­tisztelendő úr is. A lelkigyakorlat vé­gén a gyermekek a szentségekhez já­rulnak. Akik a központ segítségét akarják igénybe venni, szíveskedje­nek tervüket jó korán jelezni P. Zsí­ros Ferenc S. J. szerkesztő címén: Bpest, VIII., Mária­ utca 23, és 2—3 időpontot kitűzni. A jelentkezések már folynak. A lelkigyakorlatok rendszerint szer­dán délután kezdődnek és vasárnap reggel közös szentáldozással végződ­nek. Mondanunk sem kell, hogy a gyer­mekek vallásos nevelése az alapja az ifjúsági és a felnőtt hívek lelkivezeté­sének is. Akik a Szívgárdák működé­sét ismerik, azoknak ezt nem kell bő­vebben magyarázni. Svájc és a kommunizmus. Svájc egyike azoknak az államoknak, ahol a kommunista törekvések a legnehe­zebben tudnak érvényesülni. Mint Svájcból írják, a kommunizmusnak Svájcban csak igen kevés a köve­tője, hogy mégis nincs általános ti­lalom a kommunizmussal szemben, annak az oka az, hogy a svájci al­kotmány nem nyújt arra módot és éppen ezért az egyes kantonok dolga. Számos kantonban azonban ilyen tilalomra nincs is szükség, mert nincsenek kommunisták. A vá­rosi kantonokban viszont többnyire már meghozták a tiltó rendelkezést. A svájci kormánynak magatartása a kommunizmussal és a Szovjet­­únióval szemben világos. Svájc egyike a kevés államoknak, amely 1917 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal. népszövetségben Svájc a nagyhatal­­­mak legnagyobb fájdalmára mindig egyértelműen a Szovjetúnió felvé­tele ellen szavazott és most a szö­vetségi elnök világosan lefektette­­ ennek kapcsán Svájc felfogását.

Next