A Szív, 1942-1943 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1942-09-05 / 1. szám

2. oldal. Páter Hangba Bangha Béla emlékére felemelő ün­nep keretében fehérmárvány dom­borművű emléktáblát avattak a Kon­gregációs Otthon épületénél, mely a nagy apostol munkáinak központja volt. Hom­onnay Tivadar főpolgármes­ter emlékbeszéde megragadó szavak­kal méltatta Páter Bangha jelentősé­gét. A beszédet két részben közöljük. Az első részben ezeket mondotta a fő­polgármester : — Nincs közöttünk senki, akit egy vagy több kedves hozzátartozójának, barátjának sírja ne emlékeztetne az elmúlásra. Minden sír, minden búcsú a halál követe és minden temető a ha­lál birodalma. Ebbe a birodalomba léptünk, amikor P. Bangha Béla emlé­­­két idézzük. E tábla hirdeti a jelen és következő nemzedékek kíváncsi vagy közönyös pillantása számára, ki volt Bangha Béla. A mi szívünkben azonban harangot kongat ez a név. Harangot, mely a feltámadás örömét hirdeti, nem a halál szomorúságát. Harangszót, amelyben kong az élő, valóságos hit, harangszót, amely előtt leomlanak a halál birodalmának sírok­kal, keresztekkel és emléktáblákkal kirakott határai, — harangszót, amely templomi csarnokok boltívei fölött hömpölyög és mint az áradat tölti el szívünket felemelő érzésekkel. A Páter jár közöttünk, a Páter jó­ságos lobogó kék szeme néz ránk, az ő keze nyugszik vállunkon, az ő hangja ébreszti harcok emlékét, az ő ujjai érintik gondokkal barázdált hom­lokunkat , ne csüggedj, harsogja fe­ közöttün­k éli lénk, Krisztus győz ezen a bűnös föl­dön is. — Emlékezzünk ... A Hősök­­terén hitvalló nők, férfiak tízezrei. A szikrázó nyári napfényben ég felé száll az ének. A szószéken felmagaso­­dik P. Bangha Béla szálfaegyenes alakja, hangja ércesen, diadalmasan száll fel a levegőégbe, át a téren, át­­ a városon, át az egész hitvalló világon, a rádió hullámain, mint milliók zengő imádságos kórusa : Christus vincit, Krisztus győz. — Mélyen meghajtunk P. Bangha Béla halhatatlan lelke előtt, mert hisszük és hirdetjük, hogy Krisztus­ győzni fog! Krisztus győz, mert a Pá­ter, a mi Páterünk fölött sem tudott úrrá lenni a halál enyészete. Szellemei és tanítása örök és elmúlhatatlan, mert Krisztusban gyökeredzik, mint ahogyan örök és elmúlhatatlan az Anyaszentegyház. — Dolgozzunk Krisztus szellemé­ben rendíthetetlenül és rettenthetet­­lenül, hogy ilyen legyen a mi magyar­ságunk és ilyen legyen az ezeréves szentistváni magyar birodalom. — Krisztus harcosa volt P. Bangha Béla, megalkuvást nem ismerő, lán­goló hitű, pallóskeménységű harcosa Krisztusnak. És harcosa volt, még pedig egyike a legelsőknek, a magyar gondolatnak. Kiálló harcosa a magyar nemzetnek. Egy országot rázott fel az antikrisztus elleni harcra, nemzedé­kek lelkét ragadta meg izzó hitével, apostoli szónoki erejével, de minde­­nekfölött az igazsággal, a hit igazságá­val. Szent Péter sziklájának időtlen és megdönthetetlen igazságával. Mint lángoló, égő fáklya száguldott át a kö­zöny és a hitetlenség sötétségén. Ez­rek hallgatták, tízezrek vonultak fel nevének hallatára, százezrek ünne­pelték és milliók foglalták a szívükbe. Miért? Mert hűséges, alázatos, igaz szolgája volt Egyházának, hazájának és rendjének. Mert annak a Krisztus­nak felkent papja volt, aki mindnyá­­junkért, emberekért, bűnösökért meg­halt a szenvedések keresztjén. Mert mindenét Egyházának, nemzetének, híveinek adta. Minden percét, hitének minden cseppjét, kimeríthetetlen jó­ságának minden önzetlenségét, párat­lan tudásának pazar kincsét, egészsé­gét és életét. —• A hitet és a tudást, ezt sugá­rozta magából , a hit és a tudás erejé­vel felvértezve, vívta az ő csodálatos harcát. Megjelenik előttünk a harc fényében. Egyik kezében kard, a má­sikban toll. Páter Bangha Béla az ezeréves magyar történelem útján járt előttünk : Szent Istvántól kezdve karddal és kultúrával írtunk történel­met ezen a darab földön. Most, ami­kor már ez a tábla hirdeti emlékeze­tét, most bontakozik ki előttünk tel­jes nagyságában. Igen, Ő volt, a Páter volt a nagy szervező. Ő volt a tudo­mány nagyszerű letéteményese, ő volt az élő hit misszionáriusa, ő volt a fény, amely világított a milliók előtt, ő volt a forrás, amelyből merí­tettek a csüggedők, a gyengék és ő volt a jóság, amely mintha száműzve lenne e véres napokban innen, a sira­lom völgyéből. Királynő született... Szegény hollandus asszony bakta­tott az országúton. Hátán batyuban vitte pici leányát. Mellette nagyobb fiú lépdelt és a szerszámokat vitte. A fáradt özvegyasszony nyögött egyet. Útszéli kép előtt állt meg és leült a térdeplőre megpihenni.^ A fiú ----mellet^jwJ^^rTieznxé, de szavait ágyúhang szakította félbe. Régen, boldog békeidőben volt ez. . . Az ágyú nem halált, hanem születést jelentett. Mindketten felkapták fejü­ket és várakozóan figyeltek . . . Több lövés nem hangzott és a fiú csillanó szemmel kiáltott fel : — Királynő született > A szegény asszony arca is mosolyra lágyult. Bólintott és megismételte a fia szavait: — Az . .. Királynő született. . . Mert a nép már várta a jelt. Hol­landiában a nő is örökli a trónt; tud­ták tehát, hogy ha a díszlövés király­leány születését jelzi, az királynő lesz. Tehát megint királyné asszonya lesz az országnak. — Jó az, hogy királynőnk lesz — révedezett maga elé az asszony. — Adjon neki jó anyaszívet az Isten .. . De azután ellágyult arca megint megkeményedett. Arra gondolt: — Akármilyen jó is, én ugyan nem kerülök soha a közelébe. . . Se a gyerekeim ... A mi bajunkon nem segít. A fiú is ilyesvalamit gondolhatott, mert az elhangzott üdvlövés irányába bámulva, halkan morogta maga elé : — Én ugyan nem leszek a test­őre . . . Eléje se engednének. ben. A kisbaba sírni kezdett anyja elé­És ahogy az asszony fel­emelte, valahogy felnézett. Akkor vette csak észre, hogy Szűz Mária képe van az ütött-kopott fakeret­ben, amelynek térdeplőjére leültek. És megint ellágyult az arca A hangja is lágy volt, ahogy a fiúhoz szólt, a kép felé intve : — Itt van a Királynő, akihez mi is elmehetünk . . . A gyerek is felnézett a képre. Önkéntelenül levette sipkáját és ke­resztet­ vetett. Anya és fia imádságba kezdtek: — Üdvözlégy Mária . . . Köszöntötték azt a másik királynőt — a nagyobbat. . . aki mindenkié! Akinek a születését nem jelezte díszlövés, nem is tudott a világ róla ... És aki mégis a legdicsőbb, leghatalmasabb . . . Akihez mindenki elmehet, szegény és gazdag egy­aránt . . . Aki mindenkit meghallgat, mindenkinek segít. . . Akinél nincs különbség ember és ember között . . . Mert a Világ Királynője Ő I * Királynő született . .. „ szívünk h­agy”bj.1 ámm­mal, szeretettel­ a majd kétezer év előtt megszületett és ma is és mindvégig anyaszívvel uralkodó Királynő iránt! Kassai vértémák Szeptember 7-én üljük Körösi Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák 1619-ben történt vértanúi halálának emlékét. Könnyen megmenekülhettek volna a gyötrelmes kínoktól és a halál­tól, jó sorsot ígértek számukra az üldözők, ha megtagadták volna a szent hitet. Sza­badon, bátran vállalták a vértanú halált, megalázó, fájdalmas kínjaival együtt. Ma a pogány istentelenség rengeteg vértanút avat, akikről majd csak ké­sőbb szerzünk tudomást." Korunk a katakomba korszak vértanúinak hő­siességét tudja felmutatni az üldözők vadállatias kegyetlenségével szemben. Hirtelen kerültek a népek választás elé, mint pl. Mexikó, Oroszország, Spanyolország katolikusai, akiknek vá­lasztan­iok kellett Krisztus és az isten­­telenség között. A kegyelem felülmúlta a kínzások erejét, nem hagyta cserben a hősöket! A vértanúk mindenütt az igazi nemzeti megújhodásra adnak ösztön­zést, mert Istenért folyt vérük, akinek megtagadásával csak jogtiprás, fel­forgatás vár családra, társadalomra egyaránt. Csak az erőszak és pokoli gonoszság átmeneti zsarnokuralma alatt látszik hiábavalónak a vértanuk áldo­zata. Győzelmes erejük akkor tűnik ki, mikor Isten megalázza az­ ellene láza­dókat és széttépi az istentelenség me­rész szárnyait. A kassai vértanukhoz kell imádkoz­nunk ma, amikor hősi összefogásra és áldozatokra van szüksége népünknek, hogy Krisztus országa lehessen. De imádkoznunk kell XI. Pius buzdítása szerint a hősi lelkek beláthatatlan sokaságáért is, akik az egy, kegyes, irgalmas Istenbe vetett szent hitért üldözést szenvednek. A rossz filmek ellen Már XI. Pius pápa is rámutatott Vigilanti cura kezdetű kör­levelében a rossz filmek romboló ha­tására. Szerinte a katolikus iskolák­nak és egyesületeknek minden fárado­­z­sa kárba vész a rossz és veszedelmes ének miatt. A megboldogult Szent­ V» felhívta,“ IfUH»'« Jj—‘J *“«**' »•i­­ LvL­ u ss minden lehetőt a rossz filmek terjesztésének megakadályo­zására. Kérte őket, tetessenek f­o­g­a­­d­a­l­m­a­t a rájuk bízott hívekkel, hogy az igazságot és a keresztény erkölcsöt sértő hímeket nem fogják látogatni. Ennek a propagandának áldásos hatásai Olaszországnak több tartományában mutatkoztak is. Most ezt a propagandát szélesebb alapokra akarják fektetni s ezért Colli pármai püspök, az A. C. bíborosi bizottságának titkára, felhívta az összes olasz püspököket, hogy indítsák meg a rossz filmek elleni harcot. Evégből a következő fogadalmat ajánlja a híveknek, ame­lyet mi is tegyünk magunkévá: Keresztényi méltóságom és köte­lességeim tudatában tartózkodom az olyan filmektől, amelyek a legtisztább evangéliumi erkölccsel ellenkező jele­neteket ábrázolnak, vagy ezekkel el­lenkező elveket hirdetnek s amelyek ezért veszélyt jelentenek a keresztény erkölcs és élet számára. Ígérem, hogy nem veszek részt s gondoskodom arról, hogy mások, főképpen azok, akik tőlem függenek, szintén ne vegyenek részt az olyan előadásokon, amelyeken ilyen filme­ket mutatnak be, valamint nem láto­gatok olyan filmszínházakat, ahol úgynevezett revüszám­okat is mutat­nak be. Hozzá fogok járulni mind imáim­mal, mind cselekedeteimmel, hogy a közönségben eme filmek erkölcsi és társadalmi veszélyességének tudata meggyökeresed­jék azért, hogy az ilyen filmeket ne látogassák: Isten iránti tiszteletből és a Krisztus vére által meg­váltott lelkek, valamint az olasz nép anyagi és lelki boldogulása érdekében. Isten és a Szent Szűz segítsenek ígéretem teljesítésében. Járassuk, olva­ssu­ ti és terjesszük el Szív' újságot! //’ I 1942 szeptember 5. Szeptember 6. Pünkösd után XV. vasárnap. Az egyház a mai vasárnap­pal figyelmeztetni akar bennünket, hogy nézzünk a jövőbe és gondoljunk arra, hogy’ Ő ismét eljövendő és előtte számot kell adni mindenről. Aki fel­támasztotta a náimi ifjút, ugyancsak minket is feltámaszt az utolsó napon. 7. Hétfő. Kassai vértanuk, akiket a kálvinista hajdúk 1619 szept. 7-én Kassán katolikus hitük miatt ke­gyetlenül meggyilkoltak. 8. Kedd. Kisasszony napja. Szűz Mária szüle­tésének ünnepe. Nem parancsolt ün­nep, de jól tesszük, ha szentmisét hallgatunk és úgy tartjuk meg, mint a vasárnapot. 12. Szombat. Szűz Mária nevenapja. Ezen a napon szabadította fel csodálatosan a bold. Szűz Bécs városát a török ostrom alól 168­3- ban, azóta az egész világon ünneplik a bold. Szűz nevét. Misenaptár Szept. 6. Pünkösd után XV. vasár­nap. Gl. 2. köny. A cunctis 3. tetszés szerint. Cr. Pref. Szentháromságról. 7. Hétfő. Kassai vértanuk. Gl. 8. Kedd. Kisasszony ünnepe. Gl. 2. köny. Szent Adorján. Cr. Pref. Szűz Máriáról. 9. Szerda. Szent Gorgoniusz. GL 2. köny. A cunctis 3. tetszés szerint­it). Csütörtök. Tol. Szent Miklós GL 11. Péntek. Szent Protusz és Jácint vt. Gl. 2. köny. A cunctis 3. tetszés szerint. 12. Szombat. Mária neve. GL Cr. Prof. Szűz Máriáról. Éneknaptár Szept. 6. Pünkösd után XV. vasár­nap. 221. Egybegyűltünk. 122. Most az Úr Krisztusnak. 287. Angyalok­nak királynéja, tiszta Szűz. Görögkatolikus naptár Szept. 6. Pünkösd után 15. vasár­nap. Szent Mihály arkangyal kolosszál (Rhóne) csodatétele emléke. Szent Eu­­dox és 1204 vértanú társa. Fölmentés uoTTSrcá olajrar p. ; KOT. 176. és Zsid. 305. Ev. : Ak­. 92. és Lk. 51., Szept. 7. Hétfő. Szűz Mária születése előünnepe. Ap. : Gál. 211. Ev. : Mk. 37. Szept. 8. Kedd. Szűz Mária szüle­tése. Nagy alkonyati zsolozsma, kenyér­, áldás, reggeli zsolozsma. Ap. : Fil. 240* Ev. : Lk. 54. Olaj kenet. Szept. 9- Szerda. Szent Joákim és Anna. Föl­.1 mentés olajra és borra. Szept. 10. Csü­törtök. Szent Menodóra és vértanú test­vérei. Szept. 11. Péntek. Alexandriai Teodóra. Szent Antonóm vértanú tisz­telete a holnapi ünnepzárás miatt. Szept. 12. Szombat. A Boldogságom Szűz születése ünnepzárása. Szent An­tonóm fölsz. vértanú. Bp.: Kor. 126*,. Ev. : Mt. 39. LEIK! Manrézai lelkigyakorlatok. Szept 5—9. Belü­gyminiszt. számvevőség 25 P. H__15 : KIOE tanoncok. Részvételi díj 20 P* 17—21 : Vörösmarty-gimn. 20 P. 24—28: Sz. Kereszt egylet 25.P. 28—okt. 2. Legfőbb Áll. Számv. Szent Anna-pléb. 25 P. 3__7 : bírák, ügyészek, ügyvédek 25 P. 8—12: bpesti* Árpád? és Mátyás gimn. 20 P. 12—16: Szfőv. üzemek­ 25 P. 16—20 : Postatakp. tisztv. és túristák­ 25 P. 20—29 : papok 3, 5 és 8 napos 25, 351 és 50 P. 30—nov. 3 : egyetemi hallgatók 20 P. Manréza. Budapest, XII., Labanc-út 57. Tele­fon : 364—375. Lelkigyakorlatok a Pécell­­ől Lelkigyakor­­latos Házban. Szept. 1—5 . Úrnők, úrleányok — P. Wimmer O. S. M. 5—9; 12—16; 16—20: Szilágyi E.-leánygimn. — P. Raile S. J. — 20 s Jurányi­ u. keresk. isk. lelki, napja. — P. Hegyi S. J. — 21—26 : Nőegyesületek Orsz. Szöv. — 27 ; családi nap kizárólag csak a Regnum Egy­­házközs. és a Keresk. Bank. tisztv. számára. —­ 29—okt. 2 : bpesti Lónyay­ u. keresk. isk. —­ 2—6 : úrnők, űrleányok. — P. Vid S. J. — 6—10 : J. Sz. Szöv. csoportvezetők és J. Sz. tisztelők. — P. Zsíros S. J. — 10—14: Anna főhercegnő védn. alatt álló Hitterj. Egyesület Női Bizottsága. — P. Révay S. J. — 14__18 -úrnők, úrleányok. — P. Petruch S. J. __ 18 -családi nap. Első Magy. Alt. Bszt. Társaság részére és a május 14-i résztvevőknek. 19—23 • Unum Szöv. — p. Csávosy S. J. — 24__261 Hernád­ u. iparostanoncisk. — 28—31 és nov. 1—4 . Demjanich­ u. tanítónőképző. A Pécsi Női Lelki­gyakorlat és Otthonban há­­romnapos zárt lelkigyakorlatok lesznek szept. 14—18, okt. 19—23. A lelkigyakorlatok a jelzett nap estéjén kezdődnek és az utolsó nap regge­lén fejeződnek be. Részvételi díj a háromnapo­son 12 P, egy- és kétágyas szobában 16—14 P. Hatnaposon 20 P, illetve 28—24 P. Csoportok, ha legalább 1o-en jelentkeznek, tetszés szerinti dátumot kérhetnek. Bővebbet a Női Lelki­­gyakorlatos Otthonban. Pécs, Mátyás Flórián­­utca 76—78. sz.

Next