A Szív, 1947-48 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1947-09-06 / 1. szám
Budapest, 1947 szeptember j XXXIIl. évfolyam V 1. szám MEGJELENIK MINDEN SZOMBATOK KIADJA A JÉZUS SZIVE SZÖVETSÉG TELETOHSZÁM 135-2-33 * * / ; SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, m, MÁRIA UTCA 23. SZ. CSEKKSZÁMLA 8857 • • • • • Angol katolikus püspöki kar pásztorlevele Az angol katolikus püspökök legutóbbi konferenciájukkal kapcsolatosan pásztorlevelet adtak ki, amelyben többek között a következőket írták: „A nemzetközi feszültség növekedik. Ne felejtsétek el, hogy a béke ígérete csak azoknak adatott meg, akik jóakaratúak. A hazafiság és politika nem elégségesek a béke biztosítására. Tiltakozunk a vallási és a nemzetiségi üldözések ellen, amelyek némely országban még mindig megvannak. Nem értünk egyet a foglyoknak idegenben való tartásával és kérünk mindenkit, akinek módjában van, hasson oda, hogy a foglyok mielőbb hazakerüljenek". * Montiul helyettes államtitkár távirata Mindszenti kardinálishoz . Hír. Montiul, a vatikáni államtitkárság vezetője a Vatikánállamból a következő táviratot intézte Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímásához: „Mindszenty bíboros-érsek, Magyarország hercegprímása őeminenciájának Esztergom: A Szentatya igen hálásan fogadta Eminenciád, a magyar püspöki kar és a magyar katolicizmus meleg fiúi hódolatát, amelyet a magyar „Boldogasszony Év“ esztergomi megnyitása alkalmából küldöttek. Az égi Királynő atyai segítségét esdi le a Szentséges Atya a nemes Magyarországra, kérve, hogy vigasztalási békét nyújtson és örömmel küldi apostoli áldását. Montini, a vatikáni államtitkárság vezetője“ Néhány beszélő szám íme az egyházi hierarchiának, kormányzatnak néhány számadata, az 1936-os helyzetet tekintve: bííboros (jelenleg 64) 70 Pátriárka ................. 7 Címzetes pátriárka 7 Püspöki székhelyeit .. 1.054 Címzetes püspök .. 784. A világ legnagyobb egyházmegyéi» kétségkívül a maiines-i (Belgium), nem a lakosság számát tekintve, hiszen a berlini egyházmegyének 8, a párizsinak 4, a newyorkinak 4 ..millió lakosa van. Ami azonban a katolikus hívők arányát illeti, a 3 milliós hivősereggel Malines jár elől. Ennek a hatalmas egyházmegyének a következők az adatai: Szerzetespapok .... 1875. E számok is felülmúlják a többi nagy egyházmegyét, mert Milánó 1863 plébániát számlál csak Malines S83 plébániájával szemben. A papiság számát figyelve, ugyancsak Malines vezet Köln 2100 és Milánó 1010 papjával összehasonlitva. Ugyanez vonatkozik a szerzetesek... MÁmaxányára. is. Plébánia .. .. »« 883 Papság .. .. i. 3.071 Teológusok .. .. .. 556 Pappá szentelés (1946.) 83 . Melléklettel 1 I forint. „Az emberiség legnagyobb átka, hogy a jók gyávák, a rosszak bátrak.“ T. Bíró X. Ferenc. 33 éves A Szív-újság A Szív jelenlegi számával lép a 33. évfolyam XV. Benedek világot átfogó békeakciójáról, ezt mába. Tulajdonképen csak házi ünnep lenne egy lapnak jubileuma, azonban sajátosan, ép A Szívújságnak jubileuma az egész magyar katolicizmusnak közös öröme. Ugyanis ez a 33 esztendő, a krisztusi életkor, nemcsak azt jelenti, hogy egy lap ennyi időn keresztül fennmaradt, tengettlengett, az éveket átélte, mint akárhány ember és írás ; a 33 év a magyar katolikus nép bőséges szeretetének bizonysága. A Szív viharálló népszerűségének komoly vizsgája, a magyar katolicizmus küzdelmeinek egy jelentékeny szakasza és darabja. írta : «Ha a szociáldemokraták annyira dolgoznak a béke érdekében, hát miért nem mozgolódnak a keresztény katolikusok leginkább?» Gondolatai a Das Herzen keresztül a világsajtóba is eljutottak. Újraéled A Szív Viharban született meg A Szív Künn a fronton ágyúk dörgése és villámlása reszkette a levegőt ; itt benn bágyasztó, nyálkás váladék lepte el az életet, a háború haszonlesőinek és kiváltságosainak henye és kizsákmányoló példája, cinizmusa fertőzte meg a légkört. Egy tiszta, nemes gondolat szülte A Szívújságot : , W.§r,rífb»»Ki 6 >•*: : azt a tényt, hogy a nemzet uralkodója 1914 december 8-án felajánlotta népeit Jézus Szívének, s ezt a felajánlást a magyar püspöki kar 1915 január 1-én minden templomban felújíttatta. A hivatalos elhatározás megtörtént, most tehát a nagy ígéretet, felajánlást végre kellett hajtani. «Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” — mondja a közmondás is. A felajánlás felett átvonuló, bömbölő viharok megremegtetik P. Bíró apostoli szivét: «Mit ér ez a felajánlás hitbeli és erkölcsi átalakulás nélkül, ha a Királyok Királya, a mi Urunk Jézus Krisztus visszaszorul a templomokba, ha nincs szava a nyilvános életben?» P. Biró igen sötéten látó volt: látja népünk elhagyatottságát, kizsákmányoltságát, ellenségeink erősödését, a front, hullámzó esélyeit, az erkölcsök züllését, a káromkodás elfajulását, a katolikusok tespedt közönyét. Szorongó töprengéseiben átvillan agyon IX. Pius híres mondása: «Nincs az Egyháznak és az egész emberi társadalomnak másban reménysége, nincs másban megmentése, mint Jézus legszentebb Szívében». Ebben a pillanatban fogamzott meg A Szívújság gondolata. Mit szeret népünk A Szív-újságban? 1915 augusztusában P. Biró iratcsomóval jelent meg a Jézus Szive Szövetségesei előtt: «Elkészült A Szív, szeptember 4-én már szeretném megindítani. Most kellene valaki, aki 20 lapterjesztőt hoz össze és a lapot kiadja». Szavait ekkora merészség hallatára néhány pillanatnyi néma csend fogadta. Majd felállott Fehér Lujza, aki a budapesti Jézus Szíve-templom előtt még most is törődötten, de fiatalos buzgósággal árusítja A Szívet, s kijelentette, hogy vállalja a lapterjesztést. Hiába igyekeztek lebeszélni, hiába késett A Szív engedélye, hiába gúnyolták a lapot címe miatt. A Szív megindult, először Budapesten, de azonnal kiszivárgott vidékre, felkapták, megszerették újszerű hangja, újságszerű alakja, bátor szókimondása miatt. Ami A Szívből áradt ki A Szív-újság nem merőben egyszerű hetilap, körötte indult meg a magyar katolikus életet jelentékenyen felpezsdítő mozgalmak egész sora. Belőle indult meg a nép vallásosságának hatalmas lendülete, a szentáldozások gyakorisága, a hitélet, elmélyülése, a családfelajánlás hatalmas visszahódító munkája. Sok ellenkezést váltott ki, gáncsolták, papirosát elvették, engedélyét nem akarták megadni. «A nép bezzeg tárt karokkal befogadta— írja P. Biró az első évfordulón — eljöttek hozzája, mint a jó pásztorok Betlehembe». A Szív pendítette meg másokat megelőzve világbéke jindolatát. Mikor P Biró értesült A Szív viharban született meg, viharban született újjá. Kívülállók számára csupa «véletlen*-nek látszott, hogy mikor A Szív szerkesztője az ostrom után, akkor még romok gázolva kereste a lap újraindulásának lehetőségét, csak úgy «véletlenül» akad össze azzal az államtitkárral, aki a legnagyobb előzékenységgel képviseli A Szív ügyét az orosz hatóságoknál. Sokaknak ismét csak «véletlen», hogy ép akkor akarta a fiatal magyar demokrácia megmutatni a magyar katolicizmus felé lojalitását s ennek bizonysága volt az első újramegjelenlő katolikus lap : A Szív. E sorok írója egy emeleti ablakból figyelte a pesti Jézus Szive-templomból kiáradó tömeget, amikor megjelent A Szív első száma 1945-ben. . ... -í. ui«.*, mkSia fehér galambok lepték volna el, mindenki kezében ott volt A Szív, mindenki olvasta, sokan csókolták, mert úgy érezték, hogy minden propaganda ellenére mégis élhetünk, van reményünk, hisz itt a bizonyság : megjelent A Szív. A Szív elmúlt esztendeje Most elmondjuk őszinte, difclekvésmentes hangon, mi minden történt az elmúlt esztendőben. Az elmúlt év A Szív kifejlődésének legfontosabb szakasza volt. A kezdeti négy oldal hat, nyolc, sőt a gyermekeknek való résszel 10 oldallá nőtt meg. A Képes Szív által az ország legelterjedtebb képeslapja lett A Szív. A gyermekeknek szóló részről kutatásaink és érdeklődéseink nyomán kiderült, hogy a felnőttek rendes és egyik legérdekesebb olvasmánya, pontosan be tudnak számolni róla, mi történt Busangával meg a fehér emberrel, a kis fizikus tanácsai szolgáltatják a vasárnap délután szórakozásait. Kétszer betiltották A Szívet. Olvasóink részéről rengeteg adomány futott be, úgy fizettek, mintha megjelent volna, s utána a példányszám emelkedett. A lap példányszáma mindig szerkesztőségi titok, annyit azonban büszkén megrakhatunk, hogy a két katolikus hetilap a legelterjedtebb magyar hetilap s A Szív-újság példányszáma 1946 szeptember 1-től 1947 húsvétjáig megkétszereződött minden propaganda nélkül (hiszen örök kétség volt, ki tudjuk-e elégíteni olvasóink igényét a papírhiány miatt). Füzeteket bocsátottunk ki, amelyek a kezdet kezdetén is 80.000 példányban fogytak el. Magasabb igényűek számára (házapostolok, kongreganisták, egyházközségi vezetők, szerzetesnők, lelkipásztorok stb.) megindítottuk a Korda R. T. kiadásában Isten Városa című könyvsorozatunkat. A szívgárdák A Szív körül csoportosulnak, úgy megszaporodtak, hogy szinte még mai napig sem tudja a vezető cég felkutatni a rengeteg új apostoli kezdeményezést. A nagyobb fiúk szívgárdája, a Szívtest örök csapatai egy év alatt megötszöröződtek. A Jézus Szíve Naptár-igénylést nem tudtuk kielégíteni, olyan tömeges volt a rendelés, az imaszándék-lapok az idén már több tízezer példányban fogytak el, s a felnőttek szövetsége, főleg férfiak vonalán, igen sok helyütt alakult meg. A Szív szerkesztősége nagyban bővült: egy-egy számot 15—20 névtelen, nem a népszerűségért, hanem a nép szolgálatáért dolgozó munkatársunk írja meg. A 33. év küszöbén nem büszkélkedünk, nem hencegünk, hanem csak ország-világ előtt bebizonyítjuk, hogy Krisztus Szíve hűséges ígéreteiben , és megáldom minden vállalkozásukat, «nem ekjetianvcataek^treutglaek».. ..A Szív** alapítója Amikor „A Szív” újság új, 33. évfolyamát kezdjük, meg kell emlékeznünk „A Szív" újság alapító atyjáról. P. Biró Ferenc neve közismert az országban, és ha az utóbbi évek világlengető eseményei, az ország pusztulása el is homályosított minden régebbi emléket és egy időre talán elhomályosult az alapító atya emléke is, most, a romok fölött újjáéledve, visszatérünk a múlt eszményképeihez is. Egyik ilyen eszményképünk „A Szív" újság alapítója. Jézus Szíve apostola P. Biró Ferenc jezsuita atyát főképen három tulajdonság jellemzi: minden fölött Jézus Szíve tisztelt, — a nép embere, — igazi atya. Már ifjúkorától a Jézus Szíve-tisztelet lelkesítette és a vallásos élet fölbuzdítását ebben látta. Nemcsak látta, de meg is tett minden lehetőt, hogy a Szent Szív tiszteletét elterjessze. Járta az országot, médikát, -rer-'er*a Jézus szíve Szövetséget, megalapította a Szent Szív-tisztelet terjesztésére a „Jézus Szíve Népleányai Társaságát", és megalapította „A Szív” újságot. „A nép embere" P. Biró a nép embere volt. Kimondhatatlanul szerette az egyszerű magyar népet, értük akart élni, dolgozni. Ha valakinek volt szociális érzéke, úgy neki volt. Állandóan hangoztatta, hogy amikor a népnek lelkieket adunk, adjunk anyagiakat is. Az anyagot meg kell szentelni — ez volt jelszava — és nem megvetni. Arra buzdította, oktatta a népet, hogyan kell dolgozni, termelni, felhasználni a javakat és szociális intézményeket szervezni. P. Bíró igazi demokrata is volt, aki a nép gyermekeit akarta felemelni, aki köztük akart élni és dolgozni. Talán legjellemzőbb erre a fölfogására az, hogy az általa alapított Nép leányainak meghagyta, haláluk után ne temetkezzenek külön kriptába, hanem ott legyen sírjuk az egyszerű nép sírhantjai között halálukkal is bizonyítva, hogy ők a „népnek a leányai". Ezt a szellemet hirdetik „A Szív" újság hasábjain is. Az „atya” Igazi atya volt jellemző, hogy „A Szív" újság területén, ha valaki csak „atyát" mond, akkor csak P. Bíróra gondolunk, mert ő volt az „atya", és az is marad. Nagyon szerette a családot. Különösen megbecsülte és mélységesen tisztelte a családanyákat. A Jézus Szíve Szövetséget a családoknak alapította: „A Szív" újságot e családoknak írta, élete programmja volt a katolikus magyar családok megszentelése és boldogítása. Egész lénye szeretetet sugárzott: atyja volt munkatársainak, atyja volt „A Szív" újság olvasóinak, vezérlő és szerető atyja volt minden Jézus Szíve-tisztelőnek. Az .atya" itthagyott minket 1938 augusztus 26-án. Efe a lelke, szelleme velünk maradt, az élteti ma is „A Szív" újságot; lelki kincseibe! merítenek most is munia* \