A Szív, 1947-48 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1947-09-06 / 1. szám

99Pennák helyett kard ... A három kassai boldog vértanú emlékére Közel három és f« évszázada már, hogy a három vértanú pap kiszenvedett az ősi Kassa váro­­sában, de alakjak­­ Úgy Néz­zük — a mai idők katolikus ma­gyarjának is sokat, nagyon sokat tud mondani. Miért kellett meghalnia Ibis­ben Körösi Márknak, Pongrácz Istvánnak és Grodecz Menyhért­nek» Azért, mert nem­ adtak ne r..!TÄÄ mert állták a Krisztus ugye mel­lett lekötött szavukat »kakiig, a legcsúfosabb s ugyanakkor leg­fölségesebb megöletésigl . • Estek el hősök, —de a katolikus flj. nem esett el. A fosztogató háború véget ért, a a katolikM megújhodás került ki belőle fejez­teS&ek közé a hősök közé tartó­nk a három kassai vértanú. Az Egyház oltárra emelte őket, hármat a sok közül, hogy rámu­tasson arra a sokra, akiket nem övez a szenteknek, boldogoknak kijáró tisztelet, de épúgy képvi­­selik a nagyszerű ellenállást a * hősies kitartást Krisztus mellé , mint ez a Három. . ., « Az Egyház csak azokat tekinti vértanuknak, akik kifejezetten » vallás ügye miatt szenvednek ha­­lált Nos, itt éppen erről van szó. a kivégző katonáktól meg­kérdezték a kassai elfogott pa­p 0k pe hát miért kel meghal­#U!??Mert pápisták vagytok! — válaszolták a durva, de őszinte ^ “jó, ezért a szent ügyért ké­­szek vagyunk azonnal meghalni! _ mondta­ rá a három vértanú­­ esCsakhogy a vértanú-pálmát lassú kínzásnak kellett megelőz­­nie. A kínzásnak az volt a célja, hogy eltántorítsák aksjt a kato­likus vallástól, legyenek protes­tánsok. A horvát származású Kö­­rösy Márknak még a­­ széplaki apátságot is odaígérték, ha eltán­­torul az Egyháztól , mert erre nem volt hajlandó, kezénél fogva a szoba gerendájára akasztották mezítelen testet égő fáklyákkal sütögették. Emlékszünk még, mit irt Pázmány az „égő és felger­­jesztő fáklyáról"» Végeredmény­ben az Alvinczytől meggyujtott „fáklya" lángja Itt lobbant fel, égetve, sütögetve a vértanulelkű Körösy kanonoknak a testét is B­ár­dokkal is vagdosták ezeket a fel­égetett húscafatokat rajta úgy hogy a bordáit szabadon l­ehetett látni. A vértanú válasza? Csak: „Jézus és Mária! Pongrácz koponyája Pongrácz István, az ősi magyar családból származó jezsuita atya került sorra Körösy után. Szóki­mondó, élesen Sond ° 1K ° fó . volt Épp azért a hóhérok meg ■ akarták csúfolni ezt a nagyszerű magyar koponyát és vastag kötél­lel oly erősen összeszorították, hogy ropogni kezdett. Vére ki­­­erkedt, bőrét felsebezték, de ko­ponyáját nem bírták összeroppan­ó A vértanú pedig állta az ő ne­héz órájának harcát. Szivében fel­fohászkodott az édes Jézushoz, akinek homlokát szintén tövis­koszorúval hurkolták. Pongrácz atyával ekkép nem bírtak, azért testét össze-vissza­­n hasogatták, végül is — ez jellemző hóhérok aljasságéra — a szennygödörbe dobták. Kiáltás a gödörből Még vadabb, iszonyatosabb mó­don kínozták meg a lengyel szár­mazású jezsuitát, Grodecz Meny­hértet Már benne voltak a haj­dúk a kínvallatásban, érthető, hogy Grodeczen értékesítették a másik kettőn szerzett tapasztala­taikat. Szürkülték, sütögették hú­sát tépdesték, végül öt »s a szenn­ygödörbe löktek másik két tátsa mellé. . . „ Itt senyvedtek tehát ketten élő halottaki­s a szörnyű bűz­ben, megcsúfolásául minden em­beriességnek. ” Egy kápolnagondozó világi em­­­ész volt mindezen szörnyűségek­nek a tacsaja, Spirisew hstvén. öt akarta elküldeni a két, félig még életben lévő vértanú egy má­sik katolikus világi emberhez, Hoffmann kamarai tanácsnokhoz, segítségért De megtudták, hogy az is már meghalt . a vallás ügyéért — Jól van tehát — mondta Pongrácz atya iszonyú fejszagga­tások és kínok között — Mi innét nemsokára az égbe költö­zünk az édes Jézus látására.® Te is az ő bajnoka vagy — mondta a pap a világi hívőnek V­, tehát jól harcolj, egészen a­­ halálig, hogy elnyerjed a hervadhatatlan koszorút A két jezsuita hosszú haldoklás után ott a szennygödörben kile­­hellte a lelkét. Az Egyház — ha­ katolikus vi­lágiak szorgalmazására — először szép koporsóba tétette a szent tetemeket, majd a nagyszombati apácák templomában helyezte el. 1905-ben pedig X. Pius pápa a boldogok közé iktatta a három vértanú papot Azóta az egész vi­lágon együtt ünneplik a magyar Pongrácz, a lengyel Grodecz és a horvát Kőrössy vértanuknak ün­nepét szeptember 7-én. ti fkii. pius az Egyházról A katolikus Egyház as Isten or­szága a földön, amelynek királya az igazság, törvénye a szeretet mértéke az örökkévalóság, a ke­resztény igazságokat tévely és meg­rövidítés nélkül tanítja, anyai lel­­kületének ösztönével a keresztény szeretet munkájában fáradozik és mint a bute boldog látomása áll a tévedések és szenvedélyek hullámai fölött, és várja a pillanatot ásáskor Krisztus Király mindenható keze lecsillapítja a vihart és el­zi az egyenetlenkedés szellemét Nagy-Budapest katolikus ifjúsága Szeptember 28-án Háriaremetére zarándokol A zarándoklaton mindnyájan résztveszünk. Közösen köszönt­jük a Nagyasszonyt hogy ál­dását az egész magyr ifjú­ságra leesdjük.1 A szombathelyi egyházmegye telepe elé Szent Márton püspök szülő­földje: Szombathely és a szombat­­helyi egyházmegye kettős ünnep előestéje előtt áll. Szeptember 7-én szenteli fel a romjaiból két és fél év alatt újjáépült székes­­egyházat Mindszenty József, Ma­gyarország bíboros-hercegprímása, a püspöki kar jelenlétében, 8-án pedig a város főterén hatalmas arányokban kibontakozó Mária­­kongresszus fejezi be a kettős ünnepet. Az emlékezés fátyoléin át Az őskeresztény Savaria tün­döklő romjait 1947 március 4-én eltemették a mai Szombathely romjáig.­ Vasárnap volt. Kovács Sándor megyéspü­spök befejezte a hálaadó szentmisét, melyet XII. Pius pápa koronázásának évfor­dulója alkalmából pontifikált, s másfél óra múlva bombák zápora zúdult a városra.­­A porfelhő alatt a többszáz halott között halottá vált székesegyház is, az alapító Szily püspök remekműve. Déli 1 óra előtt öt perccel megroskad­­tak­ az óramutatók a torony tete­jén, elnémultak a harangok, el­tűnt a tetőszerkezet, leszakadt a boltozat­­ és kórus, az oltárok porba omlottak, Winterhalder és Spreng hatalmas freskóinak tün­döklő színei pillanat alatt sem­mivé váltak s Maulbertsch és Dorfmeister ecsetjének remekei ronggyá foszlottak. A falak már­ványruháját letépte a légnyomás. A csonka falak óriási­­ romhalmazt öleltek át. Az egyházmegye szíve kapta a halálos ütést. Megjelent a „pusztulás utálatossága" a szent helyen, ahol 170 éven át 12 apos­tolutód szentelte a papok ezreit, bérmálta a hívők százezreit. A 30 méteres hosszhajóból nem maradt más, mint a második szószék fö­lött kinyúló kéz, benne a Feszü­let, az irgalom és bizalom útmu­tatója. Szemben az utcán Szily­­ püspök bronzszobra nézte a rom­székesegyházat, melyet száz em­ber energiájával, s nagy lelke ih­letével épített a Szűz Anya dicsé­retére a XVIII. század utolsó év­tizedében az akkor 2200 lakost számláló Szombathelynek ötezres­­ férőhellyel. A fájdalom izenése:­­a gyász­­keretes püspöki körlevél egy hét alatt eljutott mindett i „A súlyos keresztet, melyet az Úr vállamra helyezett, megcsóko­lom. ...Nem csüggedek, hanem tovább imádkozom, még buzgób­ban, tovább dolgozom, még erő­sebben. Segítsetek imádkozni, en­gesztelni, dolgozni, hogy mielőbb felépíthessük a rombadőlt székes­­egyházat" Aki előljárt — s akik követték Én pedig — írta a főpásztor — életemet egy szigorú szerzetes igénytelenségére és szerénysé­gére egyszerűsítem le, hogy min­den jövedelmemet utolsó fillére­met is székesegyházam felépíté­sére fordíthassam." A példa von­zott s nyomában kivirágzott a munka és áldozatkészség. Papok és kispapok tanáraik vezetésével mentették a romhalmazból templom legdrágább kincseit, a a Szent Kereszt és Szent Márton ereklyéjét már a riadó lefújása után. A­­ főplébánia egyesületei hívás nélkül álltak a mentési munkálatokba. Diákok mellett gyári, üzemi munkások, tisztvise­lők áldozták szabadidejüket Hogy az építkezés kellő időben, 1945 augusztusában megkezdődhetett, az ezeknek a csoportoknak az ér­deme. Háromezer köbméter tör­melékanyagot hordtak el másfél hónap alatt. A munkával párhu­zamosan indult meg az adakozás. Utolsó, rejtett ékszerek, karika­gyűrűk, aranyláncok kerültek elő s vitték dr. Szendy­ László apát­plébánoshoz: „A székesegyházra hoztam". A papság önmagát adóz­tatta meg 2 éven át olyan mér­tékben, melynek áldozata messze felülmúlta a hívekét A fiatalság minden faluban és városban elő­adások százait rendezte, a hívek küldték adományaikat a rossz pénzügyi viszonyok miatt már csak tenyészetbeniekért dolgozó szakmunkásoknak. „Add első forintodat a székesegyházra!“ Mikor a forint megjelent, pla­kátok és perselyek állították meg a templomba menőket ezzel felszólítással. Az ügyes ötlet­be­n vált. Sokan betű szerint is teljesí­tették a kérést: hivatalból, munka­helyről egyenesen a plébániákra hozták az első forintot, mihelyt kézhez kapták. Mások kis karco­lással, jellel különböztetve még az első vasárnapig erszényükben őrizték, hogy valóban első legyen, amely a perselybe kerül. A fő­­plébánia hívei voltak a legfris­sebb adakozók. Állványok erdejében­ állt a székesegyház két éven át.­­ A fél méterrel kihajló külső hom­­­lokzatot a kórus magasságáig elő-­­ ször le kellett bontani, aztán föl­ j épitenk Napsütéses délutánokon j diáklányok és diákfiúk csapatai­­ sorakoztak eleven láncokba s így­­ adogatták kézről-kézre a téglák­­ és zsindelyek tízezreit. A temp­­l­­­om­ elüth­­ető hívek gyakran lét­i­hatták Püspök Atyjukat az állvá­nyok tetején munkásai között. Az egyik munkás szavai szerint: „Megsegített bennünket a jó Isteni Egyetlen baleset nem tör­tént az építkezés alatt. Pedig nem egyszer 40—50 m magasban dolgoztunk. Egyszer­­ szakadt el a villanyerővel hajtott lift, de ak­kor éppen tégla volt benne." Párhuzamosan lelki újjáépítés Hogyan szente a főpásztor szé­kesegyháza ‘romjai mellől? — „Addig is, amíg Isten segítségé­vel újra felépíthetem, tovább aka­rom építeni a lelkekben az Isten templomát". A­ szaléziak templo­mában folytatta első vasárnapi eucharisztikus szentbeszéd-soroza­­tát, hogy zengő szavával, nagy­ hitével építse hívei lelkében a ke­gyelmi életet. 1946 őszétől 1947 májusáig a megyéspüspök óha­jára az egyházmegye összes plé­bániáin nyolcnapos szentmissziót tartottak a hívek. Nyolc szerzetes­­rend missziós atyái és számos vi­lági pap vezette az­­ egyházmegye 300 ezer hívőjét a lelki megúju­lás útjára, „Máriát dicsérni hívek, jöjjetek!“ A rengeteg áldozat és szaka­datlan munka gyümölcse megérett. Újra megnyitja kapuit a szombat­­helyi székesegyház. Kívül régi szépségében pompázik, de belül még egyszerű, festés és márvány nélkül, díszítés és padok nélkül, ideiglenes oltárokkal várja a hí­veket. A régi szépségéből csak a szentély őrzött meg részleteket. A munka nem áll meg a jövőben sem, csak arra a két napra, ami­kor az egyházmegye Te Deumot ujjong. Százezer hívő készül az ünnepekre. Szombathely hívő­serege pedig határtalan lelkese­déssel várja­ az ország főpapját, a magyar püspöki kart, az Actio Catholica országos vezetőségét s mindazokat, akik osztozni akar­nak örömében. A Mária-tisztelet szent hagyományaiban élő egy­házmegye Kisboldogasszony ünne­pén köszöni meg a Magyarok Nagyasszonyának, hogy újra az ő templomában dicsérheti. t uw »ii mu ifin ■ ........—T A SZÍV, 1947 ezepiem&ez ö. 3 Családi Körben“99 dot A Szív olvasói hatalmas csalát­képeznek. Hangja, betűje, szelleme összekapcsolja a főpász­torokat az egyszerű­ tanyai ma­gyarral, s munkásasszonyt az egyetemi tanárral, a hivatalnokot a kis gárdistával: mindegyik egy­formán veszi, olvassa, élvezi, kö­veti. Születésnapon a család az asz­tal köré szokott ülni. Most is ilyen ünnepnek tartjuk A Szív alapítá­sának 33. évfordulóját, csak úgy, mint a családi körben kérdezzenek olvasóink és mi válaszolunk. 1. Én nagyon szeretem A Szívet Csak azt sajnálom, hogy miért nem terjesztik, propagálják jobban. Mindenkinek a kezébe kellene adni, nem is katolikus, aki A Szívet nem olvassa. Jól esik ilyent hallani. De őszin­tén válaszolunk. Nagy nehézség a papír. Gondolja el, volt idő, amikor 160.000 példányról hirte­len le kellett zuhanni 30.000-re. A könyörgésekből, erőszakos kö­vetelésekből tudtuk meg, men­­nyire keresik és szeretik lapun­kat Pl. egyik bányászközségben összeverekedtek a sekrestyében A Sziv-ujságon. Most­ van remé­nyünk a jóindulatú papírintézke­dések következtében nagyobb pro­pagandára: munkatársaink kere­sik fel a községeket s ott műso­ros est keretében találkoznak ol­vasóinkkal.' Én meg viszont azt tapasz­talom, hogy nem veszik 'A Szi­vet Hiába árusítom. A terjesztésnek is megvan a módja. Sok tanács helyett szó­szerinti lemásolom egy hölgynek a levelét. „Albérlőm két gyerme­kes levélhordó, rászoktattam A Szív vásárlására. Mikor egyszer elfelejtettem számára megvenni, már magától jött az asszony: Hol van A Szív? Hiányzik neki... Vele egy faluból való hivatal­társa felesége is elkérte tőle, en­nek hatására rendszeresen járnak az engesztelő rózsafüzér ájtatos­­­ságra. Nálam lakó családnak a fe­leség­e viszi A Szivet és olvassa fel hangosan férjének és gyerme­­k­einek..." Ez csak egy példa és egy ház... Egy pesti példát öreg aluszé­­kony nénike árusítja A Szívet a templom előtt. Elmegy belőle vagy 100 példány. Egyszer jókedvű, apostoli lányok álltak a temlom­­ajtóba: kedvesen, mosolyogva kí­­nálgatták az újságot. Eredmény: a nénike azért ennek ellenére 80-at eladott a leányok meg 150-et Hja, ne nyisson üzletet aki nem tud mosolyogni! — mondja a­z amerikai közmondás. Egyik városban a ciszterciták­ kisdiákjai viszik A Sziget Ki tud ellenállni kedvességüknek, köz­vetlenségüknek? ... „Nincs gyer­mekem — mondotta egy gyermek­telen asszony —, de olyan kedve­sen kínálja a kicsi az újságot hogy nem tudok ellenállni és még a­ gyermek-mellékletet it megveszem." Sokan azt mondják, hogy nose érdekes, sok benne az elméleti rész! Amennyiben jogos volt a pa­nasz, igyekeztünk azon segíteni. De valamire szeretnénk min­denki figyelmét felhívni: 1. Gyür­­kőzzünk csak neki néhány nehe­zebb cikknek is, ugyanis sok­szor azért sekélyes a hitünk, mert nem mélyítjük azt restek vagyunk gondolkozni, súlyos kérdésekkel birkózni, csak az érdekességet ke­ressük. A hitünk persze nem min­dig olyan érdekes, mint a mozi 2. Tanuljunk meg olvasni, miért írja ezt így a lap, mi van mögötte mit­­ akar nékem ezzel mondani? Ez az igazi művészet mely tud a sorok között olvasni. Mostanában utaztamban láttam, hogy az állomásokon asszonyok várnak­. A hazatérő hadifoglyoktól híreket várnak hozzátartozóikról. Azelőtt is ment vonat még több, és mégsem szánták rá magukat hogy kimenjenek eléjük!... Mi te így vagyunk: Isten üzen a lel­künknek sokszor épp azokban a mély gondolatokban, a magatar­tásunkat irányítja vezércikk­ben, megoldja problémáinkat evan­gélium-magyarázatban, megvilá­­gosít a pápai nyilatkozatokkal..­, így olvassuk a sorok között és a legelmél­etibbnek látszó cikk — izgalmasan érdekessé válik. Főleg a vezércikkeid­«ajánljuk figyelemre, benne találjuk meg a­egidőszerűbb irányításokat 2. JE Miért kapjak néha későn & híreket? Mert A Sziget tulajdonképén már kedden nyomják, hogy vasár­napra az ország minden falujába megérkezzék. _ Választanunk kel­lett: vagy ne egészen friss legyen a hírszolgálat,­ vagy nem érkezik meg mindenhová idejében A Szív. Inkább az előbbit választottuk.

Next