A Szív, 1973 (59. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

// g m @ /f #/ //mas / ÁLTALÁNOS IMASZÁNDÉKHOZ,* A#­ Citységi utjai J­ó alkalom ez a januári imaszándék arra, hogy a keresztények egységének érdekében elkezdett törekvések eddig befutott útjá­ról adjunk rövid összefoglalót. Az első állomás (katolikus szemszög­ből nézve) a második vatikáni zsinat volt. Aztán jöttek a megbeszé­lések a katolikus Egyház és a többi egyházak között. Végül legújab­ban a katolikus és nemkatolikus szakteológusok vonalán folynak esz­mecserék a "tanok" megegyező és eltérő pontjairól. A zsinat idején... A zsinat idején a villám váratlan fényéhez hasonlóan villant fel a keresztények egységének reménye. Nem kis jelentőségű az a munka, amit a zsinat ezen a téren végzett - főként egyik kimagasló alakja, Bea bíboros buzgólkodása következtében. Még XXIII. János pápa tette a bíborost a Keresztény Egység Titkárságának vezetőjévé; a zsinat alatt pedig az ő feladata volt az ökumenizmussal kapcsola­tos dokumentumok megszerkesztése. A főbb eredmények ezen a té­ren az 1964-ben jóváhagyott "Unitatis redintegratio" dekrétum (a ka­tolikus ökumenizmusról), az 1965-ös "M­ostra Aetate" deklaráció (a nemkeresztény vallásokról) s a zsinat Egyházról megfogalmazott konstitúciója (1964), amelynek második fejezete tartalmaz fontos megállapításokat az Egyházhoz nem tartozókról. Az ökumenizmust illetően fontos fejezetek vannak még a "Lumen Gentium" című dog­matikus deklarációban. A keleti egyházakkal való egység kérdésé­ben fontos dokumentuma még a zsinatnak az "Orientalium Ecclesia­rum " kezdetű dekrétum (1964) és sok idevonatkozó kérdés merül fel az Egyház missziós küldetésével foglalkozó "Ad Gentes" dekrétum­ban is (1965). Ebből a nagy anyagból most csak a "Lumen Gentium" konstr­m "Azért imádkozzunk, hogy a keresztények egységének érdekében el­kezdett törekvések sikerrel folytatódjanak."

Next